új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!

  • Az orosz erők állandóan támadnak, de az ukrán erők ezeket a támadásokat visszaverik – közölte Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes kedd délután. 

    Az rbc.ua szerint azt mondta, hogy az oroszok Kupjanszknál, Limannál és Szvatovénél indítanak támadásokat azért, hogy elvonják a támadó hadműveletekre szánt ukrán erőket. Az ukrán védők „kemény küzdelemben” ugyan, de visszaverik őket – mondta. 

    Beszélt arról is, hogy eközben Bahmut irányában az ukránok támadnak, amit az oroszok tüzérséggel, aknákkal és heves ellenállással próbálnak megállítani. Állítása szerint ezzel valamelyest lassítják ugyan az offenzívát, de az ukrán erők így is előrenyomulnak.

  • Az orosz OAK hadiipari vállalat modernizált MiG–31-es vadászgépeket adott át a hadseregnek – írja a Radio Sputnik a vállalat közleménye alapján.

    A gépeket egy Nyizsnyij Novgorodban található üzemben javították fel, és több új funkciót kaptak. Azt, hogy pontosan hány gépről van szó, nem közölték.

  • Az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ töltött fel egy videót, amelyen öt sikeres HIMARS-csapás látható.

    Az rbc.ua szerint a rakéta-sorozatvetők támadásának célpontja a herszoni Dzsarilhacs-sziget volt, amely – mint megjegyezték – a frontvonaltól mintegy 70 kilométerre található, vagyis éppen a HIMARS-ok hatótávolságán belül.

    Az ukrán hadsereg még májusban jelentette, hogy a szigetet egy szűk, homokból készült földnyelv telepítésével összekötötték a szárazfölddel, és egy kiképzőközpontot hoztak létre ott. 

  • Véget kell vetni a Moszkvában, civil létesítmények ellen történő dróntámadásoknak – mondta Fargan Haw, az ENSZ főtitkárának szóvivőhelyettese egy sajtótájékoztatón kedden.

    Az orosz fővárosban több dróntámadás is történt az utóbbi napokban. Oroszország szerint ezek mögött Ukrajna állhat. Az ukránok egyelőre nem vállalták fel hivatalosan az akciókat, de a dróntámadások után többször is figyelmeztették Moszkvát arra, hogy megszaporodhatnak az ilyen csapások. Egy alkalommal az ukrán elnök is beszélt erről pár napja. 

    Farhan Haqot még hétfőn, egy sajtótájékoztatón kérdezték meg arról, mit gondolnak ezekről az akciókról. 

    Nincs első kézből származó információnk arról, hogy ki a felelős ezekért a támadásokért. De egyértelműen ellenezzük a civil célpontok elleni támadásokat, bárhol is hajtják végre ezeket, és azt akarjuk, hogy vessenek véget ennek 

    –  fogalmazott.

  • Az utóbbi napokban feltűnően gyakran került sor olyan gyújtogatásokra Oroszország különböző régióiban, amelynek a toborzást, sorozást lebonyolító irodák voltak a célpontjai – írja a BBC.

    A portál szerint az oroszországi hírszolgálatuk az előző hétvége kezdete óta legalább 15 ilyen esetet számolt össze, többek között Szentpéterváron és a Krímben is voltak hasonló incidensek. Megjegyezték, hogy a tavaly ősz és az oroszországi sorozások újabb hulláma óta nem volt példa arra, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen sok eset történik. 

    Mint írták, sokszor idős, feltehetően mentális zavarokkal küzdő emberek hajtották végre a cselekményeket. Más esetekben az elkövetők azt állították, hogy telefonos csalók kényszerítették őket. Az sem zárható, ki hogy az incidensek egy része  szabotázs lehetett, mert ezekre akadt néhány példa az utóbbi másfél évben. 

  • A közösségi médiában jelent meg egy videó, amelyen az látható, hogy egy rakéta csapódott be az ukrán elnök szülővárosában, Krivij Rih településen. 

    A becsapódást egy autó fedélzeti kamerája rögzítette. A városban két rakéta is felrobbant (egyesek szerint az egyik egy ukrán légvédelmi rakéta lehetett), és a csapásnak azóta legalább hat halálos áldozata és mintegy 75 sérültje van. 

    Mindeközben az ukrán belügyminiszter arról számolt be, hogy az ukrán belbiztonság (SZBU) azonosított egy személyt, aki videót tett közzé a támadásról. Nem egyértelmű, de feltételezhető, hogy a fenti videó készítőjéről van szó. A belbiztonságiak jelenleg fontolgatják, hogy miként járjanak el ebben az ügyben, és felelősségre vonják-e a feltöltőt. 

    Mint az Ukrajszinka Pravda megjegyezte, az ukrán kormányzati szervek előzőleg arra kérték az embereket, hogy ne tegyenek közzé videókat egy-egy csapás után, mert ez is hasznos információkat tartalmazhat az oroszok számára, és akár arra is ösztönözheti őket, hogy egy újabb csapást hajtsanak végre ugyanazon a helyen, ha van még mit megsemmisíteni. 

  • Kedd délután robbanás történt a Krím félszigeten található Szevasztopolban, amiről több felvétel is készült.

    A támadást egy vagy több ukrán drón hajtotta végre. Ukránpárti oldalak szerint egy lőszerraktár volt a célpont, és fel is robbantották.

    Ezzel szemben a város kormányzója azt állította, hogy egy drón támadta őket, amelyet lelőttek, a földet érés után felrobbant, és a növényzetet gyújtotta meg. Azt is hozzátette, hogy a tűzoltók már a helyszínen dolgoznak, és későbbre ígért részletesebb tájékoztatást.

  • A BBC idézett több, a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó moszkvai lakost is, akik arról beszéltek, hogy miben változott meg az életük azután, hogy az utóbbi napokban (legutóbb hétfő éjjel) több dróncsapás is érte az orosz fővárost.

    Egyikük azt mondta: „ez undorító helyzet, amikor valami egyszer csak berepül a fővárosba, és valahol felrobban. Ilyenkor senki sincs biztonságban”, és nem tudják, „mi és mikor csaphat le” rájuk.

    Mindemellett a lakosok többsége egyelőre azt mondta, hogy továbbra is biztonságban érzik magukat. „Aggódom ugyan, de nem félek” – mondta egy másik lakos, megjegyezve, elgondolkodott azon, hogy megpróbálja egy szalaggal megerősíteni az ablakait azért, hogy egy-egy lelőtt drón maradványai se repüljenek be az apartmanjába. 

    Én biztonságban érzem magam. Donyeckből származom, szóval számomra ez csak kisebb incidens

    – mondta egy harmadik fővárosi orosz ember. 

  • Egy orvos életét vesztette, öt egészségügyi dolgozó pedig megsebesült kedden a dél-ukrajnai Herszon városának kórházát érő orosz tüzérségi csapásban – közölte Roman Mrocsko, a herszoni katonai adminisztráció vezetője Telegram-oldalán.

    Az ellenség újabb támadást indított közösségünk békés lakói ellen

    – írta Mrocsko, aki szerint a halálos áldozat egy fiatal orvos, aki csupán néhány napja dolgozott a kórházban. Az orvosok továbbá még mindig küzdenek az egyik, súlyos állapotban lévő nővér életének megmentéséért.

    Oleh Szinyehubov harkivi kormányzó arról számolt be, hogy megyéje északkeleti részében szintén orosz tüzérségi támadásban meghalt, valamint megsebesült egy-egy civil.

  • Izland bezárta moszkvai nagykövetségét, de nem szakítja meg diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal – jelentette be a külügyminisztérium Reykjavíkban.

    Izland az európai országok közül elsőként döntött moszkvai nagykövetsége bezárásáról az ukrajnai orosz invázió kezdetét követően.

    „A nagykövetségi munka felfüggesztéséről már júniusban döntöttek, mindez azonban nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását” – közölte a külügyminisztérium.

    Amint a körülmények lehetővé teszik, Izland elsőbbséget ad a munka újraindításának

    – tette hozzá a tárca.

    Izland moszkvai nagykövetségének illetékessége Oroszország mellett Örményországra, Belaruszra, Kazahsztánra, Kirgizisztánra, Moldovára, Tádzsikisztánra, Türkmenisztánra és Üzbegisztánra is kiterjedt.

  • Lindsey Graham republikánus szenátor hétfőn figyelmeztette Oroszországot: ha nukleáris fegyvereket vetnek be Ukrajnában, akkor azt a NATO a katonai szövetség elleni támadásként értékeli.

    A politikus egy Twitter-posztban Dmitrij Medvegyevnek, az orosz Biztonsági Tanács vezetőhelyettesének üzenve írt arról, hogy bár Ukrajna nem a NATO tagja, annyira közel fekszik, hogy ellenük irányuló támadásként értelmeznének egy ilyen csapást.

    „Az orosz barátaimnak, akik a nukleáris fegyverek Ukrajnában való bevetéséről beszélnek, azt üzenem: meg kell érteniük, egy ilyen támadás maga a NATO ellen irányul, Ukrajnának a NATO területeihez való közelsége miatt”.

    Ideje kijózanodni, ráeszmélni arra, hogy az Ukrajna elleni barbár inváziójuk nem jár sikerrel. Vissza kell vonulni és megmenteni sok fiatal orosz életét az értelmetlen haláltól

    – tette hozzá.

    Medvegyev az előző nap írt arról, ha az ukrán ellentámadás sikeresnek bizonyul, akkor nukleáris fegyvereket vethetnek be.

  • Az orosz védelmi minisztérium kedden tett közzé egy videót, amelyen az látható, hogy Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök (aki az ukrajnai orosz erők közvetlen parancsnoka is) a frontra utazott.

    Geraszimov állítólag egy parancsnoki állást látogatott meg a Zaporizzsjai területen, és arról beszélt, hogy megelőző csapásokat kell végrehajtani az ukránok ellen. Ezenkívül tájékoztatták az aktuális harci helyzetről.

    A vezérkari főnököt az utóbbi hónapokban gyakran kritizálták az orosz katonai bloggerek, és a Wagner-csoport lázadása miatt az is felvetődött, hogy leválthatják a következő időszakban. A mostani videó fényében úgy fest, erre egyelőre nem került sor.

  • A közösségi médiában újabb felvételeket tettek közzé arról a létesítményről, amely kedden gyulladt ki Moszkvától nem messze.

    Mint kiderült, az Arsztroj nevű építkezési vállalat létesítményében keletkezett a tűz. A RIA Novosztyi szerint a lángok 1300 négyzetméterre terjedtek ki, három hangárépület is kigyulladt, de azóta már lokalizálták a tüzet.

    Egyesek azt feltételezik, hogy oxigénpalackok robbanhattak fel, és a tűz azután terjedt át a helyben tárolt építkezési anyagokra, de ezt egyelőre nem sikerült megerősíteni. Arról sincs információ, pontosan mitől robbanhattak fel a palackok.

  • Az orosz védelmi minisztérium kedden közölte, hogy Ukrajna dróntámadást akart végrehajtani a Fekete-tengeren, többek közt civil kereskedőhajók ellen is. 

    Állításuk szerint a csapásra még hajnalban került volna sor. A minisztérium szerint három ukrán drónhajó indított támadást olyan hajók ellen, amelyek Szevasztopoltól 340 kilométerre délnyugatra voltak. 

    Az ott lévő hajók közt volt két katonai hajó is, amelyek a térségben elhaladó kereskedőhajók forgalmát biztosították. A drónokat ezek semmisítették meg azelőtt, hogy elérték volna a céljukat. 

    Ukrán részről Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó cáfolta az orosz védelmi minisztérium állításait. „Kétségtelen, hogy az orosz tisztviselők efféle kijelentései fiktívek, egy szemernyi igazságot sem tartalmaznak. Ukrajna nem támadott meg, nem támad, és nem fog megtámadni civil hajókat vagy más civil objektumokat” – közölte

     

  • „Nincs túl messze” az idő, amikor Oroszországban ismét kitör egy fegyveres lázadás – közölte Olekszij Danyilov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetője a Sky News szerint.

    A tisztviselő úgy vélte, hogy Oroszország a Wagner-csoport lázadása óta tart ettől az eshetőségtől, és ezért sem mernek (a tavaly tavaszi támadás után) egy újabb, nagyobb offenzívát indítani Kijev elfoglalása érdekében, mert ehelyett az köti le a figyelmüket, hogy felkészüljenek a második alkalomra, amikor ismét Moszkva ellen indulhat valaki. 

    Ez az esemény nincs túl messze időben. A szellem kibújt a palackból, és egyre több elégedetlen ember tiltakozik Oroszországban, ezt már nem tudják lesöpörni az asztalról

    – mondta. 

  • Az ukrán külügyminisztérium behívatta Lengyelország kijevi nagykövetét, Bartosz Cichockit amiatt, hogy a lengyel elnök egyik tanácsadója „elfogadhatatlan kijelentést tett Ukrajnáról” – írja a Sky News.

    Mint írják, Marcin Przydacz lengyel elnöki tanácsadó azt mondta: Ukrajnának „ideje lenne elkezdenie értékelni” azt, hogy Lengyelország milyen nagy támogatást nyújtott a kijevi kormánynak. 

    Lengyel sajtóbeszámolók szerint Przydach egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy várhatóan meghosszabbítják az ukrán mezőgazdasági termékekre szabott behozatali tilalmat. Ebben a kontextusban került szóba, hogy a lengyel kormánypárti politikusok arról beszéltek, nem szabad engedniük e téren az ukrán követeléseknek.

    Határozottan ki kell állnunk a lengyel állam érdekei mellett ebben a kérdésben. Ukrajnának pedig ideje lenne elkezdenie értékelni azt, amit Lengyelország tesz érte

    mondta a lengyel Gazeta.pl szerint a tanácsadó, aki a nyilatkozatában kétszer is beszélt arról, hogy szerinte Ukrajna nem elég hálás a segítségükért. 

    A kijevi nagykövet behívását illetően az ukrán külügy részéről Oleh Nyikolenko szóvivő azt mondta, a találkozón felhívták a diplomata figyelmét arra, hogy „az ukránoknak Lengyelországgal szembeni hálátlanságról szóló kijelentéseket hamisak és elfogadhatatlanok”.

    A Sky News szerint a lengyel politikus kijelentése hasonló Ben Wallace brit védelmi miniszter egyik nyilatkozatához, aki a júliusi NATO-csúcs után beszélt arról, hogy Ukrajna nem elég hálás a támogatásukért (majd később korrigálta nyilatkozatát). De hasonló húrokat pengetett a háború kitörése óta többször Szijjártó Péter külügyminiszter is. 

  • Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök a lengyelekkel viccelődve azt mondta, a varsói kormányzat hálás lehet nekik azért, hogy ellenőrzés alatt tartják a Wagner-csoport fegyvereseit.

    A Wagner fegyveresei az utóbbi hetekben érkeztek Belaruszba, ahol az ország hadseregét képzik ki. Mindemellett a lengyelek az országban jelenlétük miatt fokozták a Belarusszal közös határuk védelmét.

    A Sky News szerint az államfő azt mondta erről, hogy a lengyeleknek „imádkozniuk kellene azért, hogy a Wagner fegyveresei az ő országukban maradjanak”.

    Máskülönben, ha mi nem lennénk, akkor átszivárogtak volna hozzájuk, és Rzeszów és Varsó városait szétverték volna. Tehát nem szemrehányást kellene tenniük nekem, hanem köszönetet kellene mondaniuk ezért

    – üzente Lukasenka a lengyeleknek.

  • A háború kezdete óta összesen 4,8 millió ukrán állampolgárt, köztük több mint 700 ezer gyermeket telepítettek át Oroszországba − közölte a Kreml egyik tisztviselője. 

    Maria Lvova-Belova gyermekjogi biztos szerint a gyermekek túlnyomó többsége nem állt szülői vagy gyámi felügyelet alatt, és a „jóakarat” gesztusaként fogalmazta meg az elszállításukat − közölte az Institute for the Study of War alapján a Sky News

  • Tűz ütött ki egy raktárépületben, ahol építőanyagokat tároltak Moszkva közelében.  A telep közelében több autószerviz is található.

    A katasztrófavédelmi szervek már a helyszínen dolgoznak a tűz megfékezésén, az oltás folyamatban van.

  • Az ukrajnai konfliktus egyik legérdekesebb kérdése, vajon mi lesz Vlagyimir Putyin sorsa. A Sky News szerint nem valószínű, hogy az orosz elnök választásokon elveszítené a hatalmat, de a nyári sikertelen lázadás, hitelt adott annak a gondolatnak, hogy egy napon erőszakkal eltávolíthatják posztjáról az orosz vezetőt.

    Mihail Turcsenko, az orosz politikatudomány szakértője a Riddle Russián megjelent esszéjében arról írt, hogy az, ahogyan Putyin a lázadásra reagált, azt mutatja, hogy a Kremlben nem történik érdemi változás.

    Putyin diktatúráját most sem puccs, sem tüntetés nem fenyegeti

    – írta Turcsenko, aki úgy gondolja, még egy kedvezőtlen ukrajnai kimenetel sem biztos, hogy elég lesz Putyin menesztéséhez. De egy dolog talán mégis,

    Az Ukrajna elleni agressziós háború állandó bizonytalansági tényező, amely bármelyik pillanatban alááshatja a status quót.

    „Így vagy úgy, de a Putyin rendszerét fenyegető veszélyek csak az orosz állampolgároktól származhatnak, a romló életkörülmények felboríthatják az országon belüli egyensúlyt, a status quo fenntartásának költségeit a tiltakozás költségei fölé emelve” – emelte ki a szakértő.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap aktívan kifejezte azon szándékát, hogy személyesen találkozzon Vjacseszlav Volodinnal, az Állami Duma elnökével.

    „Ebből a célból a félhalott elnököt Moszkvába hozták, és orvosok és sminkesek készítették fel a találkozóra. Putyinnak szinte nagyobb szüksége van a sminkesekre, mint a hasonmásaira. Az elnöknek el kell rejtenie a fájdalmas sápadtságot és a pigmentfoltokat az arcán, a nyakán és a kezén. Annak ellenére, hogy a találkozó előestéjén Putyin, ahogy ő fogalmazott, »tűrőképesnek« érezte magát, az orvosi csapat készenlétben állt és a szomszéd szobában várakozott” − fogalmazott a Generall SVR Telegram-csatorna, amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt.

    Putyint arról is tájékoztatták, hogy Dimitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese a héten egyszerű prosztataműtéten esik át. Erre az elnök azt mondta, hogy Medvegyevnek fontosabb, hogy új májat rendeljen, a régit ugyanis teljesen elitta. Aztán megkérdezte: ne haljon meg? Szükségünk van még erre sz*rházira

    − írta a blog. 

    FONTOS KIEMELNI, HOGY EZT AZ ÁLLÍTÁST NEM SIKERÜLT FÜGGETLEN, MEGBÍZHATÓ FORRÁSBÓL ELLENŐRIZNI.

  • Belarusz és Irán nemrégiben katonai együttműködésről szóló megállapodást írt alá. Nem kizárt, hogy a megállapodás részeként Shahed típusú iráni drónokat gyártanának Belaruszban – írja a strana.today.

    Ukrajna szerint az iráni mérnökök már 2023 májusában Belaruszba látogattak, hogy a helyi gyárakat képessé tegyék drónok gyártására.

  • Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a Moszkva elleni dróntámadások veszélye továbbra is fennáll, ezért biztonsági intézkedéseket kell hozni – írja a TASZSZ.

    Nyilvánvaló, hogy ez a fenyegetés létezik, intézkedéseket hoztak ellene

    – fogalmazott Peszkov, aki konkrét részleteket nem árult el. Azt mondta, hogy a hadsereg szakértői tudnak erről érdemben nyilatkozni. 

  • Azok a terrorista módszerek, amelyeket a kijevi rezsim július 30-án a moszkvai pénzügyi negyed ellen alkalmazott, a 2001. szeptember 11-i New York-i támadást idézik – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

    Nézzünk egy másik példát: az ikertornyok elleni 9/11-es támadást. Rengeteg áldozatot követelt, de a módszerek ugyanazok voltak. A moszkvai városrész egy polgári helyszín, ahol csak irodák és egy üzleti központ található, valamint lakóházak, amelyeknek semmi közük a hadsereghez

    – mondta Zakharova.

    Korábban Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester azt mondta, hogy több pilóta nélküli légi járművet lőttek le, amelyek Moszkva megtámadására készültek, de az egyik drón elérte az orosz fővárost, ez csapódott egy irodaházba – írja a TASZSZ.

  • A Wagner-csoport válthatja fel az orosz hadsereget mint a belorusz haderő legfontosabb kiképzési partnere − állítja egy vezető amerikai kutatóintézet.

    Az orosz zsoldoscsoport vezetője és több ezer katonája Belaruszba menekült a Moszkvában kudarcba fulladt fegyveres lázadásuk után − írta meg a Sky News.

    Azóta egy tábort hoztak létre a harcosok számára, és ők képzik ki a belorusz hadsereget.

    A gyakorlatok a gyalogság taktikai manőverezését foglalták magukban, és az ellenséges drónok elől való elrejtőzésre, valamint a századok, szakaszok és osztagok közötti koordinációra összpontosítottak

    − közölte az Institute for the Study of War.

  • Oroszországra érvényes, egyszeri, 16 napi tartózkodásra feljogosító elektronikus beutazási vízum igényelhető keddtől az orosz külügyminisztérium egy külön weboldalán vagy egy mobiltelefonos alkalmazás segítségével.

    Az elektronikus vízumot 55 ország, köztük európai országok, így Magyarország állampolgárai kaphatják meg, mintegy 52 dollárnak megfelelő díj ellenében. Az engedéllyel turista-, üzleti, humanitárius és látogatási céllal lehet beutazni.

    A külföldi állampolgárok számára az e-vízum igényléséhez érvényes útlevél, egészségbiztosítás és útlevélkép szükséges, meghívó, szállodafoglalás vagy az utazás célját igazoló egyéb dokumentum nem.

    A kérelmet legkésőbb négy nappal az Oroszországba való belépés tervezett időpontja előtt kell benyújtani. A vízum a kiállítását követően 60 napig érvényes.

    Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium szerint 2023 végére a beutazó turistaforgalom 10 millió főre nőhet, többek között az e-vízum bevezetésének köszönhetően.

    Oroszországban 2020-ban fogadták el azt a törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy 2021-től 52 ország állampolgárai igényelhessenek e-vízumot, ám a végrehajtását a koronavírus-világjárvány miatt elhalasztották.

    Tavaly ősszel Vlagyimir Putyin orosz elnök arra utasította a kormányt, a külügyminisztériumot, a belügyminisztériumot és a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB), hogy az e-vízum-projektet terjesszék ki az Oroszországgal szemben barátságtalannak minősített országok listáján nem szereplő államokra is.

    A vízum az electronic-visa.kdmid.ru weboldalon igényelhető.

  • Miközben Dél-Ukrajna két szektorában folytatódnak az „intenzív harcok”, az orosz parancsnokok és egységeik számos problémával szembesülnek − írta meg a Sky News

    Kijev Orkiv várostól délre irányuló támadásai az orosz 58. Összevont Fegyveres Hadsereg ellen irányulnak − közölte a brit védelmi minisztérium. 

    Ennek eredményeként a moszkvai erők „nagy valószínűséggel poszttraumás stressz-szindrómával és az előretolt csapatok elfáradásával küzdenek” − tették hozzá. 

    Az orosz parancsnokok „a tüzérségi lőszerhiánnyal, a tartalékok hiányával és az egységek oldalainak biztosításával kapcsolatos problémákkal” küzdenek.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) nagy erőket vet be a de facto Donyecki Népköztársaságban lévő Sztaromajorszkoje falunál, tekintet nélkül a veszteségekre − mondta Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság (DNK) megbízott vezetője az orosz állami TASZSZ hírügynökség szerint.

    Az egyik forró pont Sztaromajorszkoje. A település tényleg sokat kibír. Az ellenség időszakosan behatol oda. Az ellenség nem számol az emberveszteséggel, de nekünk minden ember fontos. Ezért, ha lehetséges a feladat szakszerű elvégzése, miközben minimalizáljuk a veszteségeket és nem veszítünk területet, valójában minden lehetőséget kihasználunk

    − mondta Pusilin.

    Staromajorszkoje falu a Vremevszkij-szoroson található. A védelmi minisztérium szerint az orosz erők 2022 tavaszán vették ellenőrzésük alá. Sztaromajorszkij lakossága az ellenségeskedések kezdete előtt mintegy 1 ezer fő volt. A település területén az elmúlt hetekben zajlottak a leghevesebb harcok.

  • Az orosz gazdasági miniszter egyik tanácsadója kedden azt mondta, hogy a minisztérium munkatársai távmunkában fognak dolgozni a moszkvai pénzügyi negyed szívében végrehajtott dróncsapások után, és szakértők értékelik az ottani infrastruktúrában keletkezett károkat − közölte a The Guardian