Klaus Iohannis szerint elfogadhatatlanok a Duna-parti (ukrán) civil infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadások Románia közvetlen szomszédságában.
A román államfő a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon reagált szerdán arra, hogy hajnalban újabb orosz dróntámadás célpontja volt az ukrán gabonaexport jelentős részét lebonyolító Izmail kikötő, amely 15 kilométernyire található a romániai Tulceától.
Ezek háborús bűnök, amelyek abban korlátozzák Ukrajnát, hogy az élelmiszereket eljuttassa a világ más országaiba, ahol szükség van rájuk
– írta közösségi oldalán a román elnök.
Az Agerpres román hírügynökség a dél-ukrajnai katonai parancsnokság közleményét idézve azt írta, hogy Oroszország az éjszaka három órán keresztül iráni gyártású Sahid–136-os drónokkal támadta a Duna partján található Izmail kikötői infrastruktúráját, a távirányítású repülőgépek közül négy elérte célját.
A román média felidézte: ez a második orosz dróntámadás, amely Románia és a NATO határától néhány száz méterre lévő ukrán Duna-parti kikötői célpontok ellen irányult, miután múlt hétfőn Izmail és a romániai Galac városától 13 kilométernyire lévő Reni kikötője ellen intézett dróntámadást az orosz hadsereg.
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Kárpátaljára látogatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, erről Telegram-csatornáján számolt be. Az államfő tájékoztatása szerint koordinációs, biztonsági és szociális helyzetről tartottak ülést.
Zelenszkij bejegyzése szerint többek között szó volt a katonák rehabilitációjáról, a régió gazdasági fejlesztéséről és a munkahelyteremtés fontosságáról.
Kárpátalja a gazdasági és társadalmi növekedés egyik motorja lesz
– emelte ki, megköszönve mindenkinek az igyekezetét, aki Ukrajnáért dolgozik.
Oroszország nem fog a más országok által előírt szabályok szerint élni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Szerinte „a kollektív Nyugat minden helyzetre más-más szabályokat határoz meg”.
Nekik egy szabályuk van, nekünk más szabályokat szabnak meg
– mondta a Kreml szóvivője. „Mi nem akarunk így élni, és nem is fogunk így élni” – tette hozzá.
A lényeg az, hogy van erőnk, van akaratunk, hogy ne így éljünk
– fogalmazott Peszkov, aki szerint Moszkva megpróbálja közvetíteni álláspontját a nyugati országok felé, de „őket nagyon nehéz meggyőzni, és egyre több állam kezd felnézni ránk, mert a kollektív Nyugat nem a többség”.
Peszkov úgy véli, hogy „a többség sokkal sokszínűbb az érdekeit, az élethez való hozzáállását tekintve”. A szóvivő ugyanakkor hozzátette, hogy ezek az országok (akik felnéznek Moszkvára) nem mindenben támogatják Oroszországot, „de maga a szuverenitás gondolata, maga az elképzelés határozottan tetszik a világ többségének”.
Peszkov szerint a kollektív Nyugat azért harcol Oroszország ellen, mert az a saját szabályai szerint akar élni, nem pedig a nemzetközi jog szerint.
Nagyon bonyolult világban élünk, különösen most. Ez az a világ, ahol az erős országok olyan szemtelenek lettek, hogy úgy döntöttek, szabályok szerint akarnak élni
– mondta a Kreml szóvivője. „Ezek azok, akik nagyon rossz országnak tartanak minket, ezek azok, akik gyakorlatilag csak megpróbálnak megsemmisíteni minket. Ezek azok, akik harcolnak ellenünk, ezek azok, akik most háborút folytatnak ellenünk” – hangsúlyozta Peszkov.
A brazil elnök szerint sem Vlagyimir Putyin, sem az ukrán elnök „nem áll készen a békére”. Luiz Inacio Lula da Silva ma délutáni beszédében azt sugallta, hogy a békejavaslatok addig nem valósulnak meg, amíg sem Oroszország, sem Ukrajna nem hajlandó tárgyalni.
Brazília szerepe az, hogy megpróbáljon másokkal együtt békejavaslatot tenni, amikor mindkét ország akarja
– mondta a brazil elnök a Sky News szerint.
Lula az elmúlt hónapokban megpróbált egy semleges országokból álló csoportot létrehozni a béketárgyalások elindítása érdekében. Januári hivatalba lépése óta azonban az elnököt bírálták, amiért azt mondta, hogy
Ukrajna és Oroszország egyformán felelős a háborúért.
Kapcsolatai mindkét ország vezetőjével korántsem voltak zökkenőmentesek. Májusban lemondta a Zelenszkijjel tervezett találkozót a japán G7-csúcs margójára, mondván, hogy az ukrán vezető nem jelent meg, mert késett.
Napokkal később Lula telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal. Elutasította a meghívást egy moszkvai látogatásra, de kijelentette, hogy továbbra is hajlandó mindkét féllel tárgyalni a béke biztosításáról.
Európának vissza kell szereznie a béketeremtő és a hídépítő szerepét – szólított fel Ferenc pápa szerdán a katolikus egyház Portugáliában rendezett Ifjúsági Világtalálkozójának megnyitójára érkezve, ahol a konfliktusok leküzdésére és a közös munkára buzdította a hívők fiatal generációját az éghajlatváltozás és más, az egész világot érintő problémák fényében.
Ferenc pápa öt napot tölt Portugáliában, ellátogat a fatimai katolikus szentélyhez is. Az Ifjúsági Világtalálkozóra több mint egymillió fiatalt várnak a világ minden tájáról, az esemény tetőpontja a pápa vasárnapi miséje lesz.
Lisszabon felé tartó repülőútja közben az egyházfő kiemelte: továbbra is arra szeretné buzdítani a fiatalokat, hogy „ne féljenek felkavarni az állóvizet”, utalva ezzel a világtalálkozón mondott első, 2013-as Rio de Janeiró-i beszédére, amelyben saját egyházi reformjairól szólt.
Az egyházfő első állomása a Lisszabontól nyugatra található belémi Nemzeti Palota volt, amely az elnök hivatalos rezidenciája, és egykor a híres portugál tengeri felfedező utak kiinduló állomása volt. A pápa Portugália tengeri történelmét idézve a mások iránti nyitottságra hívta fel a figyelmet a kormánytisztviselőkhöz és a diplomáciai testülethez intézett nyitóbeszédében.
Viharok közepette hajózunk a történelem óceánján, és úgy érezzük, hogy bátor békemenetekre van szükségünk
– mondta, majd hozzátette: reményei szerint az Ifjúsági Világtalálkozó új lökést jelenthet az öreg kontinens számára az egyetemes nyitottság felé vezető úton.
Oroszország ukrajnai háborújára, a globális felmelegedésre és Európa demográfiai hanyatlására emlékezve arra sürgette a fiatalságot, hogy vegyenek részt az új jövő felépítésében.
Egy olyan Európáról álmodom, amely hatalmas tehetségét a konfliktusok megoldására és a remény lámpásának meggyújtására használják fel. Egy olyan Európáról, amely képes újra rátalálni fiatal szívére, és a teljesség nagyszerűsége felé, a rövid távú igényeken túl tekint. Egy olyan Európáról, amely népeket és embereket egyesít, ideológiák kergetése nélkül
– mondta az egyházfő.
Szerdán a pápa a 16. században épült Szent Jeromos-kolostorhoz, Portugália leghíresebb műemlékéhez utazott, ahol portugál katolikus szervezetekkel találkozott.
A forróság komoly gondokat okozhat az ötnapos látogatás során, mivel Lisszabonban vasárnap a hőmérséklet a 35 Celsius-fokot is elérheti. Szombat délutántól rengeteg fiatalt várnak a Tejo parkba, ahol esti virrasztáson vesznek részt, majd a helyszínen hallgatják meg Ferenc pápa vasárnap délelőtti szentmiséjét. A szervezők 32 víztartályt szereltek fel 640 csappal a vizespalackok feltöltésére, a lisszaboni városi tanács pedig megduplázta, 400-ra növelte az ivókutak számát a városban.
Bár a résztvevők újra felhasználható vizespalackokat és kalapot kapnak, sokan inkább a pápa miatt aggódnak, tudván, hogy a 86 éves egyházfő júniusban kilenc napot töltött kórházban.
Júniusi hasi műtéte óta a pápa most először vállalkozott utazásra.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára három nyelven – lengyelül, ukránul és angolul is – köszönetet mondott a segítségért, amelyet Ukrajna Lengyelországtól kap az ellene Oroszország által indított háborúban.
Danyilov az X-platformon közzétett üzenetében úgy fogalmazott, hogy „a feszültség néha érzelmekkel fűtött cselekedeteket és szavakat vált ki”, ennek ellenére Ukrajna hálás „minden egyes zlotyért, lőszerért és kedves szóért”.
Az ügy előzménye, hogy július 31-én Marcin Przydacz lengyel elnöki külügyi irodai vezető arról beszélt: Varsó meghosszabbíthatja az ukrán mezőgazdasági termékekkel szembeni lengyel behozatali tilalmat, és felszólította Kijevet: Oroszország által megtámadottként legyen hálás Lengyelországnak a támogatásáért.
Jó lenne, ha [Kijev] kezdené megbecsülni azt, hogy Lengyelország milyen szerepet játszott Ukrajna számára az utóbbi hónapok és évek során
– mondta akkor Przydacz.
Válaszul az ukrán külügyminisztérium augusztus 1-jén bekérette a kijevi lengyel nagykövetet, és értésére adták, hogy „az állítólagos ukrán hálátlanságra vonatkozó megjegyzések valótlanok és elfogadhatatlanok”.
Aznap Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy ukrán tisztségviselők több, közelmúltbeli kijelentése miatt szintén bekéretik a varsói ukrán nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét. Jablonski ezzel összefüggésben elmondta, hogy Varsó és Kijev viszonya a kijelentések miatt „nem éppen a legjobb”.
Csehország elnöke 14 állampolgárnak engedélyezte, hogy csatlakozzon az ukrán fegyveres erőkhöz az Oroszország elleni harcban – közölte Markéta Rzeháková szóvivő.
Így már 146 cseh rendelkezik ilyen engedéllyel: 132-en Milos Zeman volt elnöktől kaptak engedélyt.
Petr Pavel nyolc személy kérését elutasította.
A törvény szerint a cseh állampolgároknak tilos külföldi fegyveres erőkben szolgálniuk. Ha a csehek az ország elnökének szükséges engedélye nélkül csatlakoznak az ukrán erőkhöz, büntetőjogi felelősségre vonásra számíthatnak. Fellebbezhetnek, de az elnöki szóvivő szerint eddig nem érkezett ilyen kérelem.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, reméli, hogy még az ősszel létrejöhet egy találkozó Oroszországgal, és a héten Szaúd-Arábiában tervezett tárgyalások „ugródeszkát” jelentenek ehhez. Hozzátette, hogy a Szaúd-arábiai találkozón mintegy 40 ország képviselteti magát.
Júniusban Koppenhágában hasonló találkozót tartottak, amelyen a G7-ek, az EU, Brazília és Törökország magas rangú tisztviselői vettek részt. Kínát meghívták, de nem vett részt.
Andrij Jermak, aki Zelenszkij irodáját vezeti, elmondta, hogy Ukrajna tanácsadói már készülnek a Szaúd-arábiai találkozóra. Hozzátette, hogy Kijev szeretné, ha több ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország is részt venne a Szaúd-arábiai találkozón, hogy segítsen „kidolgozni a jövőbeni globális békecsúcs megrendezésének lehetőségeit”.
Jermak hozzátette:
Helyre kell állítanunk a világrendet, a nemzetközi jogot, és az ENSZ Alapokmányon és Ukrajna feltételein alapuló igazságos békét kell teremtenünk.
Jan Gagin, az orosz ellenőrzés alatt álló donyecki régió Moszkva által megbízott vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az orosz csapatok készen állnak a támadásra Ukrajnában, de most az ukrán erők „felőrlésének” taktikáját követik.
Azt állította, hogy az orosz erők az ukrán ellentámadás dacára nyomulnak előre Kupjanszk és Avgyijivka térségében, és harcok folynak a Dnyeper szigeteiért is.
A nap folyamán orosz ellenőrzés alá került több településről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod és Kurszk megyékben a helyi kormányzók bejelentése szerint megkezdődött az önkéntes területvédelmi erők felfegyverzése. Az intézkedést Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szükségszerűnek nevezte az ukrán betörések miatt.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve közölte, hogy az éjjel az ukrán fél újabb sikertelen kísérletet tett arra, hogy drónnal támadjon egy polgári hajókat kísérő orosz hadihajót a Fekete-tenger délnyugati részén. A drónt megsemmisítették – tette hozzá.
Konasenkov eredménytelennek minősítette az elmúlt nap folyamán indított ukrán támadásokat, amelyek során állítása szerint 925 ukrán katona esett el.
A megsemmisített katonai objektumok és haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek között egy vezetési pontot, két lőszer- és egy üzemanyagraktárt és három harckocsit. Az orosz erők Kupjanszknál kedvezőbb hadállásokat foglaltak el – tette hozzá.
A Moszkva elleni dróntámadásokra adott reakciójával az Egyesült Államok lényegében jóváhagyta az ukrán hatóságok terrorista módszereit – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján.
A szóvivő az elmúlt napokban a Moszkva-City felhőkarcolói ellen megkísérelt ukrán dróntámadásokat az elkövetés módszerét illetően a New York-i ikertornyok elleni terrorcselekményhez hasonlította. Hozzátette ugyanakkor, hogy a két merénylet súlyosságukat tekintve össze sem hasonlítható.
A kijevi rezsim ezt a Nyugat pénzével és technikai támogatásával, fegyvereivel, technikai információval és így tovább hajtja végre. Pontosan így viszonyultak most Oroszországhoz és az irodaközpontban dolgozó moszkvaiakhoz. Az Egyesült Államok lényegében hivatalosan jóváhagyta a terrorista módszereket, és megerősítette, hogy civilek életét veszélyeztetve szabad polgári objektumokat megsemmisíteni. Egyetlen szóval sem ítélték el (a történteket)
– hangoztatta Zaharova.
Megjelent a 20 nap Mariupolban című dokumentumfilm előzetese, amit augusztus 31-én mutatnak be Ukrajnában – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Mint írtuk, az alkotás az ukrajnai orosz invázió első napjait meséli el egyes szám első személyben. Mariupol a háború kitörése után folyamatos bombázás alatt állt, majd végül orosz kézre került, több száz halálos áldozatot követelve.
A filmhez megrázó felvételeket rögzítettek, többek között halálesetekről, tömeges temetésekről, lebombázott épületekről. Az alkotás készítői Pulitzer-díjat is kaptak, amit az újságírás legrangosabb kitüntetéseként tartanak számon. A dokumentumfilm év elején elnyerte a Sundance Filmfesztivál közönségdíját is.
Harkivi gyártók kifejlesztettek egy gépet, mely a talaj előkészítésére szolgálna az aknamentesítés végrehajtásakor. A gép már megkapta a megfelelőségi tanúsítványt – számolt be az ukrán gazdasági minisztérium Facebookon.
Mint írják, az új technológia számos előnnyel rendelkezik a külföldi analóg gépekkel szemben; ilyen a tervezés egyszerűsége és a viszonylag alacsony gyártási, karbantartási és javítási költségek. Emellett az új fejlesztés lehetővé teszi a gyalogsági és páncéltörő aknák hatékony semlegesítését.
Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy ne importáljuk a felszerelést, hanem sajátot vásároljunk. A legfontosabb feladat ma a hazai gyártók termelésének növelése
– idézi Julija Szviridenkót, Ukrajna gazdasági miniszterét a Strana.
A gyártók jelenleg havonta két ilyen gépet tudnak elkészíteni.
Oroszország szerdán megtámadta Ukrajna fő belvízi kikötőjét, mely az élelmiszerárak globális emelkedését eredményezte. A támadások lerombolták az izmaili kikötő épületeit, és megállították a gabonaszállító hajókat – írja a Reuters.
Oroszország július közepén helyezte blokád alá az ukrajnai fekete-tengeri kikötők forgalmát – a több tucat ukrán hajó ennek ellenére próbált meg gabonát szállítani.
Több épület is kigyulladt a támadások közben. A kikötő működését felfüggesztették. A javítási munkálatok már megkezdődtek, és a kikötői infrastruktúra továbbra is működik. Sérültekről nem érkezett jelentés.
Meghalt egy orvos az egyik kórház ellen indított orosz támadásban Herszonban kedden.
Az ukrán védelmi minisztérium az X-en közzétett egy bejegyzést szerdán, melyben közölték, hogy Dmitro Bily fül-orr-gégész személyében sikerült azonosítani az illetőt – írja a Sky News.
It was his first day at work after finishing his internship.
— Defense of Ukraine (@DefenceU) August 2, 2023
Dmytro Bily, an otolaryngologist, was killed on Tuesday when russian terrorists shelled the city hospital in Kherson. Since Kherson's liberation, there hasn't been a single day without a strike on the city. pic.twitter.com/DEL5AjIklX
Beregszászi katonákhoz érkezett látogatóba a Kárpátaljai Református Egyház. Elsőként a Beregszászi 73. zászlóalj honfitársait, majd az Ungvári 68. zászlóalj harcosait látogatták meg – derült ki a közösségi médiában megosztott bejegyzésből.
Az önkéntesek gyógyszereket, ruhákat és élelmiszereket is vittek. A közös beszélgetés és imádkozás után a kárpátaljai katonák bográccsal kedveskedtek a látogatóknak.
Megjegyezték, hogy a fronton harcoló katonák számára különösen fontos az erkölcsi támogatás.
Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges katonai művelet keretében hozott döntései erősítik Oroszországot – mondta Scott Ritter volt hírszerző tiszt az MK.ru szerint. A tiszt úgy véli, az igazság az, hogy Ukrajna egy kimerítő háborút folytat Oroszországgal, amelyben napról napra gyengül, míg utóbbi egyre erősebb.
Ritter elmondása szerint az ellentámadásokban az ukrán fél több ezer katonát és a nyugati katonai-politikai blokk, a NATO által szállított fegyverek egyharmadát veszítette el.
A volt amerikai hírszerzőtiszt álláspontja szerint Ukrajna több mint egy hónapja folytat ellentámadást, amelynek megsemmisítő csapást kellett volna mérnie az orosz fegyveres erőkre, de
az ukrán fegyveres erők még az első védelmi vonalat sem érték el.
„Ha elveszítesz 30 ezer katonát, és nincs másik 30 ezer, aki pótolhatná őket, az gyengíti a teljes háborús erőfeszítést” – zárta Ritter.
A kudarcok, a fronton elszenvedett vereségek és az, hogy Oroszország képtelen megnyerni az Ukrajna ellen vívott háborút, az oroszokat Vlagyimir Putyin ellen fordítja – véli Abbasz Galljamov politikai stratéga.
Az orosz határok és területek elleni, mindennapossá vált támadások jól látható megerősítései annak, hogy a háború dinamikája negatívan hat az orosz hatóságokra nézve
– fogalmazott, hozzátéve, minden azzal kezdődött, hogy Moszkva három nap alatt el akarta foglalni Kijevet, de most Ukrajna hősies védekezéséről beszélnek. „Ez a legfőbb körülmény, ami az embereket ellenzékbe taszítja” – mondta.
A szakértő szerint az oroszországi katonai sorozási irodák elleni gyújtogatások meglehetősen radikális akciók.
Az, hogy Oroszországban az emberek nem ölik egymást az utcán, nem jelent semmit. Az, hogy a forradalom ilyen forró szakaszba kerüljön, amikor rendőröket akasztanak fel lámpaoszlopokra, olyan forgatókönyv, amit szerintem jelenleg senki sem fontolgat
– mondta Galljamov.
Oroszország bejelentette, hogy haditengerészeti gyakorlatokba kezdett a Balti-tengeren, az ukrajnai konfliktus miatt növekvő feszültségekre reagálva – írja a The Telegraph.
„Megkezdődött az Ocean Shield-2023 haditengerészeti gyakorlat a Balti-tengeren” – áll a védelmi minisztérium közleményében, hozzátéve, hogy
30 hadihajót és 20 támogató hajót mozgósítottak, mintegy 6000 katonával együtt.
„A piszkos zöld pólós férfi azt mondta, hogy az oroszok komolyan meg fogják érezni munkájuk eredményét” – mondta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre célozva.
Ő, a púderes orrú torzszülött, jobban tenné, ha az ukrajnai terrortámadások után elmenne és megnézné az orosz fegyveres erők munkájának eredményét Odessza, Dnyipropetrovszk, Lviv, Harkiv, Izmail, Novomikhailovka, Iljicsevszk és a többi célpont esetében
– fogalmazott az orosz politikus Telegram-oldalán.
Varsó és Kijev viszonya nem a legjobb az utóbbi időben az ukrán hatóságok képviselőinek nyilatkozatai miatt, ráadásul sok kérdésben nem tudnak megegyezni az országok Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes szerint.
Jablonski azt is megjegyezte, hogy sok olyan kérdés van, amelyben nincs egyetértés Lengyelország és Ukrajna között.
Felvetette, hogy Ukrajna képviselői „kiöntöttek bizonyos érzelmeket”, ám Lengyelország továbbra is elnéző, mert Ukrajnát megtámadták, de Ukrajnának „nem szabadna a szövetségeseit megtámadnia”.
Minket a nemzeti érdekek politikája vezérel. Támogatjuk Ukrajnát, amennyiben ez a lengyel nemzeti érdekeknek megfelel. Így volt ez eddig is, és így is lesz mindig
– magyarázta a diplomata a helyzetet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már reagált a helyzetre. Az ukrán államfő a Twitteren azt írta, hogy Ukrajna és Lengyelország népeinek szabadsága, valamint Európa értékei és a közös orosz ellenség feletti győzelem mindenek felett áll.
Megjegyezte, hogy a politika néha megpróbál a népek alapvető érdekei fölé kerülni.
Nem hagyjuk, hogy bármilyen politikai momentum elrontsa az ukrán és a lengyel nép közötti kapcsolatokat, az érzelmeknek mindenképpen le kell hűlniük
– mondta Zelenszkij.
Egy belorusz katonai tevékenységet figyelő csoport arról számolt be, hogy a múlt hónap közepe óta Wagner-konvojok lepték el a Belaruszban található régi katonai raktárakat.
A Hajun Project műholdképek alapján követte nyomon a konvojokat, amelyek a Minszktől mintegy 86 kilométere keletre fekvő Paplavy faluba tartottak. A csoport a régi létesítményen belül hat területen is észlelt fejlesztéseket – számolt be a Sky News.
According to @Hajun_BY, old military storage facilities near Paplavy village, not far from Asipovichy, started to be used since mid-July. Activity there was noticed after Wagner convoys started arriving to the tent camp in Tsel village:https://t.co/IxdTYQxMsa
— Belarusian Hajun project (@Hajun_BY) August 1, 2023
1/8 pic.twitter.com/ebzNSod08I
Az Institute for the Study of War napi frissítésében arról számolt be, hogy Irán dróngyárakat épít Belaruszban és Oroszországban – írja a Sky News.
Az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, Mohammad Bagheri kedden Teheránban Viktor Khrenin belorusz védelmi miniszterrel folytatott megbeszélésén a két ország közötti nagyobb védelmi ipari együttműködésre szólított fel.
A két ország tisztviselői egy július 31-i találkozón vélhetően arról is tárgyaltak, hogy az oroszok támogatására Shahed kamikaze dróngyárakat létesítsenek Belaruszban.
Ukrajna májusban azt állította, iráni mérnökök vizsgálják, hogyan lehetne a belaruszi Gomelben lévő gyárakat dróngyártó üzemekké alakítani. Eközben a Biden-kormányzat júniusban felfedte, hogy Irán segít Oroszországnak dróngyárat építeni az oroszországi Jelabuga városában.
Az ilyen gyárak lehetővé tennék Oroszország számára, hogy könnyebben szerezzen be iráni drónokat anélkül, hogy a rakétákat a Közel-Keleten keresztül kellene szállítani. Ez lendületet adna az iráni gazdaságnak is, amely 47 százalék körüli inflációval küzd.
Ukrán tisztségviselők több, közelmúltbeli kijelentése miatt bekéretik szerdán a varsói ukrán nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét – jelentette be Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.
A lépés előzménye, hogy kedden bekérették a kijevi külügyminisztériumba az ottani lengyel nagykövetet a varsói államfői hivatal külügyi irodája főnökének, Marcin Przydacznak az ukrán gabonakivitelre vonatkozó kijelentése miatt.
Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes a PAP hírügynökséggel kedd este közölte: az ideiglenes ukrán ügyvivő bekéretésének az az oka, hogy ukrán tisztségviselők tettek bizonyos kijelentéseket, amelyek egy része Bartosz Cichocki kijevi lengyel nagykövet bekéretésére vonatkoznak, és amelyek Varsó szerint „nem helyénvalók”.
A beszélgetés nagyon őszinte lesz
– jelezte Jablonski. Közölte azt is: Vaszil Zvarics varsói ukrán nagykövet jelenleg Kijevben tartózkodik a nagyköveti értekezleten. Miután visszatér Lengyelországba, az első lehetséges időpontban őt is megbeszélésre invitálják – tette hozzá.
A kijevi lengyel nagykövet bekéretésének előzménye, hogy hétfőn Marcin Przydacz lengyel elnöki külügyi irodai vezető arról beszélt, Varsó meghosszabbíthatja az ukrán mezőgazdasági termékekkel szembeni lengyel behozatali tilalmat, és felszólította Kijevet: Oroszország által megtámadottként legyen hálás Lengyelországnak a támogatásáért – írja az MTI.
Klaus Iohannis szerint elfogadhatatlanok a Duna-parti (ukrán) civil infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadások Románia közvetlen szomszédságában.
A román államfő a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon reagált szerdán arra, hogy hajnalban újabb orosz dróntámadás célpontja volt az ukrán gabonaexport jelentős részét lebonyolító Izmail kikötő, amely 15 kilométernyire található a romániai Tulceától.
Ezek háborús bűnök, amelyek abban korlátozzák Ukrajnát, hogy az élelmiszereket eljuttassa a világ más országaiba, ahol szükség van rájuk
– írta közösségi oldalán a román elnök.
Az Agerpres román hírügynökség a dél-ukrajnai katonai parancsnokság közleményét idézve azt írta, hogy Oroszország az éjszaka három órán keresztül iráni gyártású Sahid–136-os drónokkal támadta a Duna partján található Izmail kikötői infrastruktúráját, a távirányítású repülőgépek közül négy elérte célját.
A román média felidézte: ez a második orosz dróntámadás, amely Románia és a NATO határától néhány száz méterre lévő ukrán Duna-parti kikötői célpontok ellen irányult, miután múlt hétfőn Izmail és a romániai Galac városától 13 kilométernyire lévő Reni kikötője ellen intézett dróntámadást az orosz hadsereg.
Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A két vezető megállapodott Putyin törökországi látogatásáról is – írja a Sky News.
Erdogan elmondta az orosz államfőnek, hogy folytatja a diplomáciát a fekete-tengeri gabonaegyezmény felújítása érdekében.
A török elnök kifejezte annak fontosságát, hogy tartózkodjanak azoktól a lépésektől, amelyek fokozhatják a feszültséget az orosz–ukrán háborúban, és hangsúlyozta a fekete-tengeri kezdeményezés jelentőségét, amelyet a „béke hídjának” nevezett.
A Transparency International Ukrajna DOZORRO projektcsoportja szerint „átláthatatlan” Irpiny újjáépítésének finanszírozása. 2022 áprilisában az újjáépítés teljes költségét 1 milliárd dollárra becsülték – számolt be a The Kyiv Independent.
A jelentés szerint a város újjáépítésére irányuló pályázatok összértéke összesen 933 millió hrivnya (9 milliárd forint). Hat „gyanús hátterű” cég azonban 434 millió hrivnya (4 milliárd forint) értékű pályázatot kapott, ami a teljes összeg mintegy felét teszi ki.
Ezek között a cégek között vannak olyanok, amelyek oroszbarát pártokkal köthetőek össze, illetve olyanok is, amelyeknek korábban már többször is volt dolga a hatóságokkal.
További 14 cseh állampolgár kapott államfői engedélyt, hogy belépjen az ukrán hadseregbe, nyolc személy kérését Petr Pavel elnök elutasította – közölte szerdán a cseh közszolgálati rádió weboldalán (iROZHLAS.cz).
Eddig 146 cseh állampolgár csatlakozott az ukrán hadsereghez, ebből 132 személynek még Pavel elődje, Milos Zeman államfő adott engedélyt. A hatályos cseh törvények szerint cseh állampolgárok csak külön államfői engedéllyel léphetnek be egy másik ország hadseregébe. Ha valaki hivatalos engedély nélkül lép be más hadsereg kötelékébe, büntetőeljárás indítható ellene.
Markéta Reháková elnöki szóvivő a közszolgálati rádiónak megerősítette az újabb engedélyek kiadását, a nyolc elutasítás okát azonban nem részletezte. Milos Zeman még tavaly bejelentette, hogy elnöki kegyelmet ad azoknak a cseheknek, akik engedély nélkül mennek harcolni az orosz agresszió ellen küzdő ukránokhoz.
Csehország egyike azoknak az országoknak, amelyek azonnal az orosz támadás tavaly februári megindulása után konkrét katonai segítséget, fegyvereket, hadifelszerelést, lőszert is küldtek Ukrajnának.
Csehország több mint félmillió ukrajnai menekültet is befogadott, közülük mintegy 320 ezren továbbra is Csehországban tartózkodnak. A cseh humanitárius segítség értéke megközelíti az 50 milliárd koronát (815 milliárd forintot).
Herszonban két civil megsebesült az éjszakai dróntámadások miatt – közölte szerdán Oleksandr Prokudin regionális kormányzó. A keleti Donyeck régióban Pavlo Kirilenko kormányzó szerint négy ember sebesült meg az elmúlt 24 órában – írja a Sky News.
Nikopol környékén, a folyó túlpartján, az oroszok kezén lévő zaporizzsjai atomerőművel szemben fekvő területet szintén háromszor lőtték – közölte Szerhij Liszak kormányzó.
Mindeközben az ukrán légierő a reggeli jelentése szerint 23 Shahed drónt fogott el az éjszaka, főként Odesa és Kijev térségében. Szerhij Popko, a kijevi városi közigazgatás vezetője arról számolt be, hogy mind a tíz Kijevre kilőtt drónt elfogták.
A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország a NATO-val szembeni hosszú távú stratégia részeként igyekszik megerősíteni szárazföldi erőit – írja a Sky News.
A minisztérium azt mondta, hogy Oroszország az elmúlt két hónapban új alakulatokat hozott létre szárazföldi erőinek megerősítésére. Oroszország valószínűleg minden új alakulatot tartalékos erőként fog bevetni Ukrajnában.
A minisztérium szerint azonban a kötelező mozgósítási kampány nélkül Oroszország valószínűleg nem talál elég új katonát ahhoz, hogy akár egy új hadsereg erőforrását is előteremtse.
Ez stratégiai változást jelent Oroszország számára. Ukrajna lerohanása óta az ország főként tartalékosokat használt a már meglévő alakulatai vagy területvédelmi gyalogezredek feltöltésére.
Oroszország ritkán hozott létre új, önellátásra tervezett, minden haderőre kiterjedő erőket. Kivételt képez ez alól a tavaly nyáron létrehozott 3. hadtest, amely általában rosszul teljesített.