„Az ukrán állam jelenleg csak a külföldi partnerek által biztosított pénzügyi támogatásoknak, kölcsönöknek és hiteleknek köszönhetően marad életben” – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a kijevi nagyköveti értekezleten csütörtökön az Ukrinform ukrán hírügynökség szerint, amelyről az MTI adott hírt.
Az ukrán fegyveres erők támogatása és a háború megvívása évente 54 milliárd dollárjába kerül Kijevnek. Ez jóval több, mint az ukrán állami költségvetés 35 milliárd dolláros bevételi oldala békeidőben – tette hozzá.
A politikus elmondta, Ukrajna idén 45,8 milliárd dollárnyi támogatást vár a nemzetközi partnerektől az állami költségvetés finanszírozására, és 14 milliárd dollárt a legsürgősebb újjáépítésekre.
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Letartóztattak egy ukrán katonai vezetőt, aki pénz ellenében segített elkerülni a katonai kényszersorozást – közölte csütörtökön az Ukrán Állami Nyomozóiroda (DBR). A DBR Telegram-csatornáján megjelent közlemény szerint a szárazföldi erők egyik főegységvezetőjéről van szó, aki Kijev egyik katonai körzetét is irányította.
Azzal vádolják, hogy kidolgozott egy rendszert, amely segítségével illegálisan távozhattak Ukrajnából a sorozás korhatára alá eső férfiak. A rendszer úgy működött, hogy az érintettek 10 ezer dollár (3,6 millió forint) ellenében hamisított igazolásokat kaptak arról, hogy alkalmatlanok a katonai szolgálatra, és átléphetik az országhatárt.
A közlemény kiemeli, hogy számos hamis dokumentumot foglaltak le bizonyítékként, a letartóztatás alapja pedig egy tettenérés volt, amikor éppen három határátlépésre jogosító okmányt állított ki a gyanúsított.
A nyomozáskor a katonatiszt lakásán és egy katonai toborzóállomáson is házkutatást tartottak, amelynek eredményeként 48 ezer dollárt (17,1 millió forint), illetve 5 ezer eurót (1,95 millió forint) foglaltak le.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést tartott Ihor Klimenko ukrán belügyminiszterrel – számolt be az Interfax orosz hírügynökség.
Meghallgattam egy jelentést a nukleáris létesítmények védelméről, a Nemzeti Gárda és a belügyminisztérium egységeinek kiképzéséről, a lőszerek és felszerelések biztosításáról
– írta csütörtökön az ukrán elnök a Telegramon.
Beszéltünk az óvóhelyek ellenőrzéséről, a megközelíthetőségük és alkalmasságuk ellenőrzéséről. Klimenko miniszter tájékoztatott az ország bűnügyi helyzetéről, a csalások és más jogsértések elleni küzdelemről
– közölte Zelenszkij.
Az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Anton Gerascsenko egy tweetben azt írta, hogy az ukránok annak ellenére folytatják a harcot, hogy fáradtak, és poszttraumás stressz szindrómában szenvednek – számolt be a The Guardian.
Veszteségek és halál között élünk. Ez szörnyű. Embertelen teher, és nagyon nagy kihívás. Az érzések és az agy nem tudja teljesen feldolgozni ezt. Tehát az agyunknak egyszerűsítésre van szüksége ahhoz, hogy megbirkózzon a történtekkel
– írta Gerascsenko, hozzátéve, hogy ezért tűnhetnek agresszívnak vagy fekete-fehéren gondolkodóknak is.
De tovább élünk és harcolunk. (...) Most nagyon fontos, hogy egységben maradjunk, együtt maradjunk közeli emberekkel, barátokkal, hasonló gondolkodású emberekkel, de ne tekintsünk automatikusan ellenségnek a csoporton kívülieket
– írta a tanácsadó.
Ukrainian society is shaken by war. People are very tired. We all have PTSD of some sort, I think - not just our Defenders but everyone in Ukraine.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) August 3, 2023
There have been over 800 missile attacks/air raid alerts on Kyiv since the full-scale invasion began. So those who didn't leave…
Gyalogsági aknák felfedezése miatt megszakadt a zaporizzsjai atomerőműbe (ZNPP) irányuló misszió – írja a Sky News.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tagjai a jelentések szerint kénytelenek voltak elhalasztani az ukrajnai zaporizzsjai atomerőműbe irányuló missziójukat, miután az odavezető úton két gyalogsági aknát fedeztek fel.
A misszió a megszállt telephelyre tartott, amikor az orosz aknákat az úton találták –közölte Olekszandr Tarnavszkij ukrán operatív csoportparancsnok.
Ma reggel a mi mesterlövészeink két orosz gyalogsági aknát találtak a NAÜ missziójának a ZNPP-hez vezető útján
– írta, hozzátéve, hogy az aknákat semlegesítették, és a missziót folytatni tudták.
Az atomerőmű 2022 márciusa óta orosz megszállás alatt áll. Az atomenergia békés célú felhasználását elősegítő nemzetközi szervezet, a NAÜ többször is járt már az erőműben, hogy figyelemmel kísérje a történéseket.
A repülésbiztonsági szabályok többszörös megsértése vezetett januárban a 14 halálos áldozatot követelő helikopterszerencsétlenséghez Kijevben – közölte csütörtökön az ukrán főügyészség az MTI híradása szerint.
A helikopter január 18-án zuhant le a kijevi Brovari kerületben, egy óvoda közelében. A balesetben életét vesztette mások mellett Denisz Monasztirszkij belügyminiszter, első helyettese, Jevhenyij Jenyin és a tárca államtitkára, Jurij Lubkovics, továbbá három pilóta és még három, a minisztérium alkalmazásában lévő személy. A halottak között egy gyermek is volt, aki feltehetőleg a földön tartózkodott a gép lezuhanása közelében.
A főügyészség csütörtökön közölte, hogy a katasztrófavédelem öt tisztségviselőjét gyanúsítják a repülésbiztonsági szabályok súlyos megsértésével, akiket az Ukrajinszka Pravda hírportál értesülése szerint felmentenek a tisztségükből.
A vádhatóság szerint a tisztségviselők olyan helikoptert vettek igénybe a frontközeli helyszínre tartó úthoz, amelyet a katasztrófavédelem csak vészhelyzet esetére tartott szolgálatban, más feladatokra nem volt engedélye. A legénység parancsnokát nem értesítették az időjárási körülményekről, de a személyzet tagjainak sem volt engedélyük arra, hogy rossz időjárási körülmények között repüljenek.
Emiatt a pilóta arra kényszerült, hogy rendkívül alacsonyan repüljön, még az útjába eső épületek magasságánál is alacsonyabban. Az ügyészség vádja szerint a pilóta nem volt eléggé képzett ahhoz, hogy ilyen körülmények között manőverezzen, és elveszítette uralmát a gép felett.
Oroszországot nevezi meg az Egyesült Királysággal szemben álló fő kockázatnak egy új brit kormányjelentés – írja a Sky News.
A brit kabinetiroda csütörtökön tette közzé azt a jegyzéket, amelynek célja, hogy segítse Nagy-Britanniát felkészülni az országot fenyegető legsúlyosabb veszélyekre.
Az egyes kockázatok hatását olyan tényezők alapján értékelték, mint a potenciális emberéletek száma és a pénzügyi költségek, míg az egyes kockázatok valószínűségét kiterjedt adatmodellezés és szakértői elemzés segítségével határozták meg.
Oroszország ukrajnai inváziója nyomán a 2023-as listán a globális energiaellátás megszakadásának potenciális veszélye is bekerült a nyilvános kockázatok közé.
Ennek valószínűsége és hatása azonban viszonylag alacsony, mivel 0,2% és 1% közötti, illetve mérsékelt értéket kapott.
Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtökön elmondta: nem szállítanak Ukrajnának nagy hatótávolságú Taurus rakétát, mondván, ez jelenleg nem elsődleges prioritás – írja a The Guardian.
Ukrajna május végén kérte Németországtól, hogy szállítson neki Taurus cirkálórakétákat, amelyek hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert, de a német kormány eddig elutasította a kérést.
Az AFP szerint Pistorius hangsúlyozta, hogy Németország vezető szerepet játszik abban, hogy Ukrajnát „légvédelemmel, mérnöki tevékenységgel és páncélozott járművekkel” segítse.
Ez az első számú prioritásunk
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a svéd–német Taurus fegyverrendszerről nem gondolja, hogy sürgősen dönteniük kellene.
Az Európai Unió szankciókat rendelt el több belorusz rendőrségi, igazságügyi és börtönügyi tisztviselő ellen a kormánykritikus újságírók, aktivisták elnyomása miatt.
Az európai utazási tilalmat és a vagyonbefagyasztást 38 tisztviselővel – köztük több bíróval és ügyésszel – szemben rendelték el. Az EU a Belneftekhim állami olaj- és vegyipari óriásvállalat vagyonát is befagyasztotta az Oroszországhoz fűződő kapcsolatai miatt.
Az EU szerint a vállalat „alapvető értéket képvisel a belorusz gazdaság és külpolitika számára, különösen az Oroszország és Belarusz közötti, a közös olajpiac kialakítására irányuló együttműködéssel kapcsolatban”.
Az EU emellett kiterjesztette a lőfegyverekre, valamint a légi és űrhajózási iparra vonatkozó exporttilalmat – számolt be a Sky News.
Több frontszakaszon visszavert ukrán támadásokról, Donyeck környékén végrehajtott orosz ellentámadásról és Kupjanszk irányában történt orosz előrenyomulásról számolt be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője, azt állítva, hogy a harcokban a frontvonalon több mint 900 ukrán katona esett el.
A moszkvai katonai tárca szóvivője, Igor Konasenkov altábornagy szerint a legtöbben, mintegy 380-an közülük a Donyeck környékén vívott harcokban haltak meg.
Az orosz tábornok az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy Buk légvédelmi rendszert, négy harckocsit, 12 páncélozott harcjárművet és három lengyel gyártmányú, Krab típusú önjáró löveget.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást.
Az Ukrajnával határos Brjanszk megyében az ukrán tüzérségi tűz miatt megszakadt két község áramellátása. Vlagyiszlav Sapsa, Kaluga megye kormányzója közölte, hogy az orosz légierő hajnalban hét ukrán drónt lőtt le. A tisztségviselő szerint személyi sérülés nem történt, az infrastruktúrában nem keletkezett kár – számolt be az MTI.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az ipari vállalatok vezetőivel megtartott tanácskozásán jelentette ki, hogy minden orosz tisztviselőnek hazai gépkocsit kell használnia –számolt be az MTI.
Putyin azt is elmondta, a minisztériumok szorgalmazták a külföldi gyártmányú gépkocsik beszerzését.
A mi figyelemre méltó tisztviselői karunknak meg kell értenie, hogy a hazai márkák, a hazai autók, más hazai termékek fejlesztésére kell törekedni
– tette hozzá Putyin. Az orosz elnök szerint nem kell elutasítani az importot sem, de Oroszországnak kell előállítania az alapvető cikkeket.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke sürgette, hogy a közbeszerzéseknél a hazai autóiparra összpontosítsanak.
Nem ez az első, hogy Oroszországban hasonló történik. 1997-ben Borisz Jelcin, az akkori orosz elnök rendeletet adott ki, amelyben megtiltotta külföldi gépkocsik beszerzését a kormánytisztviselők részére, miközben ő maga Mercedesszel közlekedett továbbra is.
A tisztviselők gyakran panaszkodtak a hazai autók meghibásodására. Végül Jelcin két évvel később visszavonta rendeletét.
Kazahsztánban olyan hirdetések jelentek meg az interneten, amelyek több mint 1,8 millió forintnak megfelelő összeget kínálnak az orosz hadsereghez való csatlakozásért. A hirdetésekben a két nemzet közti összefogást hangsúlyozzák – írja a Sky News.
Azoknak, akik szerződést kötnek az orosz hadsereggel, 495 ezer orosz rubel egyszeri kifizetését ígérik a hirdetésben, továbbá legalább 190 ezer rubel (720 ezer forint) havi fizetést és extra juttatásokat.
A hirdetések egy olyan weboldalra vezetnek, amely lehetőséget kínál a potenciális újoncoknak, hogy csatlakozzanak a hadsereghez az Oroszország távol-keleti részén található Szahalin régióban. A weboldal a tulajdonosát egy helyi kormányzati szervezetként tünteti fel.
„Az ukrán állam jelenleg csak a külföldi partnerek által biztosított pénzügyi támogatásoknak, kölcsönöknek és hiteleknek köszönhetően marad életben” – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a kijevi nagyköveti értekezleten csütörtökön az Ukrinform ukrán hírügynökség szerint, amelyről az MTI adott hírt.
Az ukrán fegyveres erők támogatása és a háború megvívása évente 54 milliárd dollárjába kerül Kijevnek. Ez jóval több, mint az ukrán állami költségvetés 35 milliárd dolláros bevételi oldala békeidőben – tette hozzá.
A politikus elmondta, Ukrajna idén 45,8 milliárd dollárnyi támogatást vár a nemzetközi partnerektől az állami költségvetés finanszírozására, és 14 milliárd dollárt a legsürgősebb újjáépítésekre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 3-án meglátogatta a 45. Különleges Lövészzászlóalj katonáit, akik jelenleg Ivano-Frankivszkban lábadoznak – számolt be a The Kyiv Independent.
A zászlóalj részt vett az Ukrajna északi és keleti részén zajló harcokban, ahol visszaverték az orosz támadásokat. „Büszke vagyok rátok, harcosok! És köszönöm nektek!” – írta Zelenszkij a Twitteren.
Az elnök közölte, hogy zászlóaljtól kapott egy ék alakú rendfokozati csíkot is, amelyet a gyűjteményébe fog helyezni.
The warriors of the 45th separate rifle battalion are absolutely heroic. It was an honor for me to visit the defenders in Ivano-Frankivsk who are undergoing treatment there and talk to them. It was an honor to receive a chevron and add it to the chevron board in my office.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 3, 2023
The… pic.twitter.com/mFaHTerLcj
Újabb szankciókkal sújtja Belaruszt az Európai Unió Tanácsa – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Az Európai Bizottság honlapja szerint az új szankciócsomag biztosítja az Oroszország és Belarusz elleni uniós szankciók szorosabb összehangolását, és hozzájárul ahhoz, hogy az orosz szankciókat ne lehessen Belaruszon keresztül kijátszani.
Az új szankciók emellett előírják számos olyan különösen érzékeny áru és technológia Belaruszba irányuló exportjának tilalmát, amelyek hozzájárulnak az ország katonai-technikai fejlődéséhez.
Továbbá betiltják a lőfegyverek és lőszerek, valamint a repülési és űrkutatási iparban való felhasználásra alkalmas áruk és technológiák exportját is.
A bebörtönzött orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij saját elmondása szerint „sztálinista” ítéletre számít, ami szerinte további 18 év letöltendő börtönbüntetést jelent – számolt be a The Guardian.
A Kreml legnagyobb kritikusaként is ismert Navalnij már összesen 11 év börtönt kapott csalás és más, szerinte szintén hamis vádak miatt, politikai mozgalmát pedig betiltották és „szélsőségesnek” nyilvánították.
Ez egy hatalmas büntetés lesz. Ezt úgy hívják, hogy „sztálinista” ítélet. Húsz évet kértek, így 18-at adnak, vagy valami ilyesmi
– írta a Twitteren.
1/21 The sentence will be read in twenty-four hours and I want to say several words before it's read. I just want to put several figures in a context.
— Alexey Navalny (@navalny) August 3, 2023
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 247 850 orosz katona esett el, az elmúlt napon 620 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 4077 hadműveleti és taktikai drónt, 721 egység speciális felszerelést és 1347 cirkálórakétát számoltak fel.
Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy hat ukrán drónt lőttek le Kaluga régióban, Moszkvától mintegy 150 kilométerre délre.
Vlagyiszlav Sapsha kalugai kormányzó arról számolt be, hogy később még egy drónt lelőttek csütörtökön.
Ezen a héten már több dróntámadás is érte Ukrajnát és Oroszországot egyaránt – teszi hozzá a Sky News.
Az ukrán honvéd, veterán és önkéntes Denis Quebec, aki súlyosan megsebesült a fronton, és túlélte az egyik végtagjának amputálását, a háborúban való elkerülhetetlen részvételre figyelmezteti Ukrajna férfi lakosságát – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Véleményem szerint az országban élő férfi lakosság 90 százalékának fel kell készülnie arra, hogy közvetlenül részt fog venni a háborúban. Hogy közülük hányan jutnak ki ténylegesen a frontra, az idő és az orosz menet kérdése
– mondta Quebec, hozzátéve, hogy az oroszoknál folyamatos a toborzás, és szerinte nem világos, hogy milyenek lesznek a harci műveletek három hónap múlva, hat hónap múlva, vagy egy év múlva.
Azt is jósolja, hogy a háborúnak még messze nincs vége.
Sokan már most győzelemről beszélnek, de nem tudom, honnan veszik ezt. (...) Ez nem egy sprint, hanem egy maraton, és még a felét sem futottuk le
– fogalmazta a katona.
Internetes hirdetések jelentek meg Kazahsztánban, amelyek több mint 495 ezer rubeles (1,9 millió forintos) azonnali fizetést kínálnak az orosz hadseregbe való belépésért – jelentette a Reuters hírügynökség.
A volt szovjetköztársaság hagyományosan Oroszország egyik legszorosabb szövetségese, Asztana azonban nem támogatja Moszkva ukrajnai invázióját, és békére szólít fel. A Reuters által látott hirdetéseken orosz és kazah zászlók és a vállvetve szlogen szerepel.
A 495 000 orosz rubel egyszeri kifizetése mellett a jelentkezők legalább 190 000 rubel (722 ezer forint) havi fizetést és nem részletezett extra juttatásokat kapnak.
A potenciális újoncoknak felajánlják, hogy az oroszországi Távol-Keleten található Szahalin régióban csatlakozhatnak a hadsereghez.
A külföldi katonai konfliktusokhoz való csatlakozás fizetésért azonban a kazah törvények szerint illegális.
Az orosz TASZSZ hírügynökség jelentése szerint egy moszkvai bíróság 400 000 rubel (másfél millió forint) bírsággal sújtotta az Apple-t, amiért nem töröltette az ukrajnai helyzettel kapcsolatos „pontatlan” tartalmakat.
Az al Dzsazíra szerint ez volt az első eset, hogy az Apple-t megbírságolták ilyen szabálysértésért.
Moszkva évek óta hadakozik a közösségimédia-vállalatokkal is a tartalom, a cenzúra, az adatok és a helyi képviselet miatt is. Ez azután lépett szintet, hogy Oroszország tavaly fegyveres erőket küldött Ukrajnába.
Wagner-harcosok közelednek a NATO keleti szárnyához, hogy destabilizálják a katonai szövetséget – mondta Lengyelország miniszterelnöke, miközben a csapatok megkezdik a belorusz katonák kiképzését – közölte az al Dzsazíra.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy a provokációk száma növekszik
– mondta Mateusz Morawiecki, miután Kelet-Lengyelországban találkozott Gitanas Nauseda litván elnökkel.
„Nemcsak a nemzeti szintű intézkedésekről kell beszélnünk, hanem arról is, mit kell tennünk, ha a helyzet még bonyolultabbá válik, beleértve a belorusz határ lezárását” – mondta Nauseda.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy Norvégia felkerült azon országok listájára, amelyekről Oroszország azt állítja, hogy barátságtalan cselekedeteket követtek el diplomatáival szemben.
Norvégia most reagált a lépésre, mondván, nincs okuk azt állítani, hogy barátságtalanul viselkedtek volna – írja a Sky News.
A mai helyzet Oroszország Ukrajna elleni háborújának eredménye. Oroszország maga dönthet úgy, hogy véget vet a háborúnak
– mondta Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter egy nyilatkozatban.
A norvég külügyminisztérium szóvivője külön közölte, hogy Norvégia még nem kapott hivatalos értesítést Moszkvától az ügyben.
Mateusz Morawiecki Gitanas Nauseda litván elnökkel találkozott a Suwalki-szakadékban – a lengyel terület ritkán lakott, de stratégiailag fontos területe Belarusz és az orosz Kalinyingrádi exklávé között, amely a balti államokat a többi NATO-taggal köti össze.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy a provokációk száma növekedni fog. A Wagner-csoport rendkívül veszélyes, és a keleti szárnyra költöztetik őket, hogy destabilizálják azt
– mondta Morawiecki.
Eközben Nauseda szerint a Belaruszban tartózkodó Wagner-harcosok száma meghaladhatja a 4000 főt – írja a Sky News.
Oroszország azoknak az országoknak a listájára tette Norvégiát, amelyek „barátságtalan” cselekményeket követtek el orosz diplomáciai képviseletekkel szemben.
Az adott országok számára korlátozzák az oroszországi külképviseleteiken alkalmazható helyi illetőségű dolgozók számát.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség közlése szerint Norvégia legfeljebb 27 oroszországi munkavállalót alkalmazhat.
Jelenleg ilyen korlátozás van érvényben az Egyesült Államok, Csehország, Görögország, Dánia, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia diplomáciai képviseleteivel szemben.
Anniken Huitfeld norvég külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, Norvégia nem adott okot arra, hogy barátságtalan magatartással vádolják Oroszországgal szemben, amellyel közös határa van.
A jelenlegi helyzet Oroszország ukrajnai háborújának következménye. Oroszország maga dönthet a háború befejezéséről. Szomszédos országként mindketten érdekeltek vagyunk a működő diplomáciai kapcsolatokban és a kapcsolattartás csatornáiban, nem utolsósorban nehéz időkben
– fogalmazott a norvég külügyminiszter.
A norvég külügyi szóvivő közölte, Norvégia még nem kapott hivatalos értesítést Moszkvától, és elzárkózott attól, hogy kommentálja az orosz döntés esetleges következményeit.
Norvégia áprilisban 15 orosz diplomatát utasított ki kémkedés gyanúja miatt, míg Oroszország válaszként tíz norvég diplomatával szemben járt el hasonlóképpen.
A dél-ukrajnai Herszoni terület és Zaporizzsjai terület tisztviselői orosz tüzérségi csapásokról számoltak be csütörtök reggel.
A CNN szerint elmondták, hogy Zaporizzsjában több mint húsz települést ért tüzérségi csapás vagy légicsapás. Egy 58 éves nő meghalt Preobrazsenka településen.
Herszon városában egy 74 éves férfi sérült meg súlyosan, amikor a város központját tüzérségi csapás érte. Később ugyanott a helyszínre érkező tűzoltók közül is megsérültek négyen egy következő csapásban. Ezenkívül a Szent Katalin-katedrális közelében is történt egy csapás, amely egy közlekedő trolibuszt talált el, a jármű három utasa megsérült.
A Belgorodi területen folytatódik a területvédelmi egységek létrehozása – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.
Mint írta, a civileket gépjárművekkel, kommunikációs eszközökkel, drónokkal és drónok elleni fegyverzettel látják el. Állítása szerint eddig nyolc zászlóaljat állítottak ki.
A lépések oka az, hogy Belgorodba az utóbbi hónapokban több alkalommal is betörtek ukrán oldalon harcoló orosz önkéntes alakulatok. Mint a kormányzó írta, Belgorodnál 350 kilométernyi határszakaszt kell felügyelniük, ahol bármikor támadást indíthat az ukrán hadsereg.
A War Mapper nevű katonai blog írt arról, milyen eredményei vannak eddig az ukránok nyári, körülbelül két hónapja tartó offenzívájának a számok tükrében.
Over the month of July Ukraine has reduced the area occupied by Russian forces by approximately 85km².
— War Mapper (@War_Mapper) August 1, 2023
This means that Russia currently occupies a total of 17.49% of Ukraine, a 0.01% decrease since the end of May. pic.twitter.com/POw08SoOci
Azt írták, hogy az ukránok nagyjából 85 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza júliusban. Oroszország jelenleg Ukrajna nemzetközileg elismert területének 17,49 százalékát tartja megszállva, ami azt is jelenti, hogy
az ukránoknak május vége óta 0,01 százaléknyi területet sikerült visszafoglalniuk Oroszországtól.
A War Mapper azt is megjegyezte, hogy az orosz invázió kezdete előtt Ukrajna területének 7,04 százaléka (a Krím félsziget és a donbaszi területek egy része) volt megszállva. Az orosz előrenyomulás után ez egészen 25,67 százalékig nőtt 2022 márciusában, de azóta némely területeket Ukrajna vissza tudott foglalni.
Over the month of July Ukraine has reduced the area occupied by Russian forces by approximately 85km².
— War Mapper (@War_Mapper) August 1, 2023
This means that Russia currently occupies a total of 17.49% of Ukraine, a 0.01% decrease since the end of May. pic.twitter.com/POw08SoOci
Oroszország Kalugai területének kormányzója közölte, hogy csütörtök hajnalban hat ukrán drónt lőttek le.
A régió kormányzója szerint a támadásban senki sem sérült meg, és károk sem keletkeztek. Az akciót terrortámadásnak nevezte a közleményben.
Oroszországban az utóbbi időben megszaporodtak az efféle dróntámadások. Az ukránok nem vállalták fel hivatalosan az akciókat, de egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy az orosz hátországot is eléri a háború.
A minap már írtunk arról, hogy az ukrán elnök szerdán Kárpátaljára érkezett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azóta egy Twitter-posztot is közzétett erről.
Beregszász. Fontos találkozó a magyar közösség képviselőivel és a harcosainkkal. Az első ilyen találkozó
– írta Zelenszkij, aki a 128. munkácsi területvédelmi dandárral is fotózkodott.
A posztban úgy fogalmazott, „mi mindannyian, a magyarok, az ukránok és a más nemzetiségűek is Ukrajna állampolgárai vagyunk. Mindannyian az országunkat védjük, a harcosainkat és az összes hősünket segítjük.
Köszönetet mondok a védőinknek. Köszönetet mondok a magyar közösségnek, az egész kárpátaljai régiónak azért, hogy tiszteletteljesen, szeretettel fogadták a belső menekülteket
– fogalmazott.
Berehove. An important meeting with representatives of the Hungarian community and our warriors. The first meeting in this format.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 2, 2023
We are all citizens of Ukraine, ethnic Hungarians, ethnic Ukrainians, and all our other national communities. We all defend our country, we all… pic.twitter.com/CM5T9LvC2P