„Putyin vérebe” kinyitotta a száját, nem volt benne köszönet

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Megrázó információk érkeztek a Moszkva melletti robbanásról.
• Akciófilmbe illő videó jelent meg az új ukrán szuperkommandóról.
• Hiperszonikus rakétákkal támadtak az oroszok egy ukrán repülőteret.
• Befutott a hír, amelyre oly régóta várnak az ukránok.
• „Putyin vérebe” kinyitotta a száját, nem volt benne köszönet.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is. Jó pihenést kívánunk!

Az Egyesült Államok hónapok óta próbálja rávenni Egyiptomot, hogy kezdjen el fegyvereket szállítani Ukrajnának, de Kairó nem hajlandó erre – írja a The Wall Street Journal.

Egyiptom ugyanakkor washingtoni nyomásra lemondott arról a tervéről, hogy rakétákat küldjön Oroszországnak.

Letartóztatták annak a vállalatnak az igazgatóját, amelynek raktára szerdán felrobbant Oroszországban – jelentette az orosz állami média. 

A robbanásnak több mint 60 sérültje és egy halottja volt.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség arról írt, hogy az üzem műszaki igazgatóját őrizetbe vették, majd letartóztatták, miután a nyomozók házkutatást tartottak a cég telephelyén, dokumentumokat foglaltak le, és kihallgatták az alkalmazottakat.

További részleteket nem közöltek a vádakról, illetve arról, hogy az igazgatónak köze volt-e bármilyen minőségben a robbanáshoz – írja a Sky News.

Oroszország hat év börtönbüntetésre ítélte Alekszandr Bahtin aktivistát, aki kritikával illette Moszkva ukrajnai invázióját – állítja egy jogvédő csoport.

Bahtint, az 51 éves környezetvédelmi aktivistát és zenészt azzal vádolták, hogy álhíreket terjesztett az ukrajnai háborúról – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

A Zaporizzsja régiót szerdán ért rakétatámadásban két nő és egy férfi vesztette életét, majd egy másik csapás tegnap este újabb áldozatot követelt – írja a Sky News.

„Tehetséges lányaink az orosz rakétatámadás következtében vesztették életüket. Tegnap még együtt énekeltek és játszottak az embereknek, aztán egy orosz rakéta könyörtelenül elvitte a hangjukat és az életüket” – emlékeztek meg a zenészekről.

Letartóztattak egy nőt az ukrán biztonsági szolgálatok, miután azzal vádolták meg, hogy olyan információkat adott át az oroszoknak, amelyek segítettek a rakétacsapások koordinálásában és hatásuk rögzítésében – írja a Sky News.

A várost ért ellenséges légitámadások után a nő körbejárta az érintett utcákat, és rögzítette a csapások következményeit

 – áll az ukrán biztonsági szolgálat közleményében.

Megjegyezték: az orosz ügynökről kiderült, hogy egy helyi lakos, aki oroszbarát nézeteket vallott, és az orosz különleges szolgálatokkal való együttműködéssel akart pluszpénzhez jutni.

Litvánia megnövelte a Belarusszal közös, 680 kilométeres határát védő erőinek számát a több ezer orosz Wagner-zsoldos belaruszi jelenléte miatt – közölte pénteken Ingrida Simonyte kormányfő a Verslo Zinios üzleti lap által közölt podcastban.

Elmondta: több katonai hírszerzőt vezényeltek a határra, és nagymértékben megnövelték a nemzetvédelmi és a bűnüldöző erők létszámát.

Közös hadgyakorlatokat és egyéb műveleteket is végrehajtanak majd

– mondta a miniszterelnök. 

A Wagner-csoport több ezer harcedzett tagját azután vezényelték Ukrajnából Belaruszba, hogy júniusban kudarcba fulladt a vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin által indított lázadás az orosz katonai felső vezetés ellen.

A helyzetet tovább bonyolítja a belorusz hatóságok által megtűrt, sőt bátorított, főleg Lengyelország és Litvánia ellen irányuló, közel-keleti és afrikai országokból kiinduló migrációs nyomás. Litvánia válaszul azt tervezi, hogy az összesen hat litván–belorusz határátkelőből kettőt lezár, amelyeken át nem történik áruszállítás, csak polgári utasforgalom.

További lezárások esetében a vilniusi kormánynak a szomszédos országokkal is egyeztetnie kell, mivel a Fehéroroszországba tartó gépjárművek többsége az Európai Unióban van bejegyezve.

Eddig 385, az oroszok által elhurcolt ukrán gyerek került vissza a családjához – közölte pénteken az SOS Gyermekfalvak nemzetközi civil szervezet osztrák tagozata.

Anna Radl szóvivő az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy 84 gyerek az SOS Gyermekfalvaknak köszönhetően térhetett vissza Ukrajnába.

A segélyszervezet közleménye szerint gyakran maguk a deportált gyerekek kérnek segítséget a közösségi médiában, de az is előfordul, hogy az oroszok megszállta területek lakosaitól kapnak híreket. Az SOS Gyermekfalvak egyike annak a három civil szervezetnek, amely az Oroszországba került ukrán gyerekek sorsával foglalkozik.

Ukrán hivatalos adatok szerint több mint 19 ezer gyereket „deportáltak” ukrán területekről az orosz csapatok. A Hágai Nemzetközi Törvényszék márciusban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen gyerekek jogellenes elhurcolása vádjával – írja az MTI.

Az ukrán hadsereg 1481 robbanószerkezetet hatástalanított a közelmúltban felszabadított területeken Harkiv, Herszon és Mikolajiv régiókban – olvasható az ukrán hadsereg új jelentésében.

2022-ben hivatalosan Ukrajna lett a világ legelaknásítottabb országa. Az orosz–ukrán háború következtében az ukrán területek egy részére a visszavonuló orosz csapatok telepítettek harci járművek elleni aknákat és taposóaknákat, míg más területeken védelmi okokból aknásították el a földeket a másik féllel szemben.

A szakértők arra figyelmeztettek, hogy évtizedekig tarthat az aknák eltüntetése, írja a The Telegraph.

Petro Szimonenko nyilvános kampányt folytat Moszkva agresszív politikájának támogatására – írja az Ukrán Belbiztonsági Szolgálat pénteki közleménye alapján a Kárpáthír.

Az Ukrajnai Kommunista Párt vezetője és volt parlamenti képviselő a kijevi térség megszállása idején Oroszország legfelsőbb katonai és politikai vezetéséhez fordult, hogy kieszközölje at evakuálást. A Kreml annak érdekében, hogy az akkor elfoglalt Berezivka faluból kimenekítse Szimonenkót és családját, elrendelte, hogy küldjenek oda egy orosz különleges alakulatot.

Tavaly március 4 és 8 között az oroszok Belaruszba kísérték Szimonenkót és rokonait. A férfi innen Oroszországba költözött, ahol a Nemzetközi Kommunista Szövetség Központi Bizottsága elnökhelyettesévé nevezték ki.

Németországi testvérvárosától, Würzburgtól kapott tűzoltóautókat az ukrajnai Lviv – jelentették be pénteken, írja az MTI.

A Bajorország tartományi nagyváros önkormányzatának közleménye szerint Christian Schuchardt főpolgármester kezdeményezésére három tűzoltóautót adtak át az ukrajnai városnak.

A szolgálatból kivont járműveket felújították, levizsgáztatták, új gumiabroncsokkal szerelték fel, majd a würzburgi városüzemeltető vállalat és a tűzoltóság szakemberei elutaztak velük a lengyel–ukrán határra, ahol egy rövid ismertető után a teljes tűzoltó-felszereléssel és a vámügyi iratokkal együtt átadták őket a lvivi kollégáknak.

Az ilyen járművekkel általában rövid távolságokat tesznek meg, az állomástól a bevetés helyszínéig, ezúttal viszont 1150 kilométert kellett megtenni, a szokásos, óránkénti 70-80 kilométeres sebességgel. Az út három napig tartott, és a járművek az aggodalmak ellenére gond nélkül kiállták a próbát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon jelentette be, hogy beszélt Zambia elnökével, Hakainde Hichilemával, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Elmondta, a telefonbeszélgetés során arról győzködte Hichilemát, hogy vegyen részt az ukrán békeformula végrehajtásában.

Az ukrán elnök hozzátette, hogy a két vezető megvitatta a fekete-tengeri gabonakezdeményezést és a közelgő ukrán–afrikai csúcstalálkozót.

Közel ezer ukrán tengerészgyalogos térhet haza a brit Királyi Tengerészgyalogság több mint hat hónapos intenzív kiképzése után – írta a SkyNews.

Az Egyesült Királyság erői 2022 eleje óta több mint 20 ezer ukrán katonát képeztek ki, a brit kormány pedig további 20 ezer katona kiképzését vállalta.

„A kiképzési program, amelyet az elit brit kommandósok tartanak az ukránoknak, segíteni fogja Ukrajnát saját tengeri haderejének kiépítésében, valamint a tengeri ellenállás hatékonyabb működésében" – közölte Ben Wallace brit védelmi miniszter.

Az orosz nemzeti evezős bajnokság közvetítésébe is bekerült a robbanás, amely pénteken történt Moszkvában – írja az Astra nevű orosz Telegram-csatorna, amely meg is osztotta erről a videót.

A robbanás ugyan csak távolról, de látható a háttérben. Az orosz fővárosban egy drón csapódott be pár órája, a részletekről itt írtunk. 

Egy orosz rakéta csapódott egy ház földjébe Nyugat-Ukrajnában, megölve egy nyolcéves gyermeket – közölte a regionális kormányzó.

Az Ivano-Frankivszki terület vezetője, Szvitlana Onyiscsuk szerint több ember megsebesült – írja a Sky News.

A mentősök mindent megtettek, de sajnos a gyermek életét nem tudták megmenteni

– mondta.

Több rakétadarab hullott egy gyermekkórház területére Kijev Obolonszkij kerületében péntek reggel – közölte a város katonai adminisztrációja.

Az áldozatokról és a károkról szóló információk tisztázása folyamatban van

– mondta Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője.

Korábban Vitalij Klicsko kijevi polgármester azt mondta, hogy robbanásokat lehetett hallani a városban, ami az ukrán légvédelem munkája lehetett – írja a CNN.

A fővárosra vonatkozó légiriadó nemrég ért véget.

Az Egyesült Államok 2024-től kezdve havonta átlagosan több mint 80 ezer 155 milliméteres tüzérségi lőszert tervez legyártani – közölte Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője egy sajtótájékoztatón.

Mint mondta, az orosz–ukrán háború kezdetén nagyjából havi 14 ezer darabot gyártottak abból a tüzérségi lőszerből, amelyet a NATO-országok és (részben) Ukrajna is használ. Jelenleg havonta nagyjából 24 ezret gyártanak belőle, és ezt a jövőre több mint háromszorosára, havi több mint 80 ezer darabra tervezik növelni.

A zaporizzsjai atomerőmű 4-es egységénél szivárogni kezdett a hűtővíz – közölte az ukrán Enerhoatom nevű vállalat.

Hangsúlyozták, radioaktív anyag nem jutott a környezetbe, a szivárgás miatt azonban az eddigi „forró leállásból” „hideg leállás” üzemmódba kellett helyezni az egységet. Az Enerhoatom szerint mindezt az okozta, hogy az oroszok nem megfelelően, „inkompetens” módon jártak el az erőműben.

A közlemény végén arra is figyelmeztettek, hogy ebből akár atomkatasztrófa is lehet, amennyiben az erőmű jog szerinti kezelője (vagyis maga az Enerhoatom) nem kapja vissza annak felügyeletét.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az El Mundo című spanyol lapnak azt mondta, hogy szerinte a Vatikán békeközvetítése semmilyen érdemi előrelépéssel nem járt eddig.

Hozzáfűzte azt is, hogy ezzel együtt Ferenc pápát – akit korábban meghívtak Kijevbe – továbbra is szívesen látnák Ukrajnában. Az interjúban beszélt arról is, hogy az oroszokkal közvetlenül valóban nem hajlandóak tárgyalni, de arra nyitottak, hogy valaki közvetítsen köztük.

Ferenc pápa 2023. augusztus 9-én

Fotó: Vatican Pool / Getty Images Hungary