Az ukránok megtalálták a csodafegyvert, amellyel véget vetnének a háborúnak?
-
Mint azt korábban megírtuk, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Bild am Sonntag című német lapnak azt mondta, gyorsabban véget lehet vetni az orosz–ukrán háborúnak, ha Németország Taurus típusú, nagy hatótávolságú rakétákkal is támogatja a védekezést.
Olaf Scholz kancellár egy vasárnapi interjúban megerősítette a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a kormány mérlegeli, hogy Taurusokkal is támogassa az ukrán erőket a védekezésben.
Megerősítette azt az értesülést is, hogy vizsgálják, miként lehet csökkenteni a rakéták hatótávolságát, írja az MTI.
Az ZDF országos köztelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: ezúttal is nagyon alaposan mérlegelik, hogy „mi az, ami működik, mi az, aminek van értelme, és mi lehet a mi hozzájárulásunk” az orosz agresszióval szembeni védekezéshez. A döntést pedig nem hamarkodják el, és nem engednek a nyomásnak – húzta alá a német kancellár.
-
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Megindult a kényszersorozás, óriási a veszteség az ukrán oldalon az ellentámadás miatt
- Váratlan látogatást tett Putyin jobbkeze a nukleáris kísérleti telepen, ez üzenet lehet a Nyugatnak
- Lövésekkel tartóztatták fel az oroszok az ukrajnai kikötő irányába tartó hajót
- A kancellár is megerősítette, német csodafegyvert kaphat az ukrán hadsereg
- Zaporizzsja orosz vezetője nehéznek és aggasztónak nevezte a helyzetet
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is. Jó pihenést kívánunk!
-
Ukrán partizánok felgyújtottak egy orosz katonai bázist az oroszok által megszállt Mariupolban – jelentette Pjotr Andrjuscsenko, Mariupol száműzött polgármesterének tanácsadója vasárnap.
Oroszország legalább tíz katonát, három teherautót és öt személygépkocsit vesztett – közölte egy másik Telegram-posztban. A bejegyzésben közzétett fotón füstoszlopok látszanak a mariupoli Azovsztal acélgyár mögött, azon a területen, ahol állítólag az orosz csapatok bázisa is van – jegyzi meg a The Kyiv Independent.
Oroszország 2022 májusa óta tartja megszállás alatt Mariupolt, melyet három hónapos ostrom után foglaltak el.
-
Az ukrán erők megpróbálják áttörni az orosz vonalakat a Donyecki terület nyugati részein. Az ukrán harcosok Sztaromajorszke városától keletre vetették meg a lábukat – közölte az Oroszország által beiktatott tisztségviselő.
Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja elmondta, hogy Velika Novoszilkától délre heves harcok folynak, miközben az ukrán csapatok igyekeznek előrenyomulni az Azovi-tenger irányába.
„Az ellenségnek sikerült behatolnia és megvetnie a lábát Urozsain északi részén, miután két hétig a legsúlyosabb és legvéresebb harcok folytak ezért a településért” – idézte Rogovot az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
-
Az orosz hadsereg nehéztüzérséggel lőtte a Dnyipropetrovszki területen fekvő Nikopolt.
A támadás következtében egy szálloda, több ház és egy villanyvezeték is megrongálódott.
Erről Szerhij Liszak, a dnyipropetrovszki közigazgatás vezetője számolt be a Telegramon, írja az Ukrinform.
-
Egy nyugat-oroszországi régió kormányzója vasárnap egy ukrán drónt okolt egy lakóházban keletkezett kárért Belgorod városában. Mindez azt követően történt, hogy az orosz védelmi minisztérium bejelentette, a légvédelem legalább négy ukrán drónt lőtt le az ország nyugati részén.
„Belgorodban rendkívüli állapot van érvényben” – közölte Vjacseszlav Gladkov, Belgorod kormányzója a Telegram-csatornáján, ahol képeket osztott meg egy többemeletes épület betört ablakairól.
-
Franciaország augusztusban befejezte 6000 ukrán katona kiképzését a vonatkozó program keretében – közölte Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
Elmondása szerint Franciaország 155 milliméteres lövedékeket is szállít az ukránoknak, írja a Korrespondent.
-
A török BBN Airlines charterjárata július 25-én a norvégiai Oslóból a törökországi Antalyába tartva rövid időre belépett a repüléstilalmi övezetnek minősülő ukrán légtérbe – jelentette a norvég NRK augusztus 12-én a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Az Airbus A320-as Kárpátalja területén lépett be Ukrajna légterébe, és a szomszédos Csernyivci területen keresztül lépett ki a román légtérbe a FlightRadar szerint.
Megértjük az incidens által felvetett aggodalmakat, és garantáljuk, hogy aktívan lépéseket teszünk a hasonló incidensek megelőzése érdekében
– közölte a BBN Airlines az NRK-val.
A jelentés szerint az eredeti repülési útvonal mentén érkező vihar arra késztette a személyzetet, hogy alternatív útvonalat válasszon. Ukrajna nem sokkal az után zárta le légterét, hogy Oroszország tavaly február végén háborút indított az ország ellen.
-
A Reuters jelentése szerint egy nappal az után, hogy az orosz légvédelem három ukrán rakétatámadást hiúsított meg az orosz építésű kercsi híd ellen, amely a megszállt Krímet köti össze Oroszországgal, a hatóságok átmenetileg leállították a forgalmat az úttesten.
A hatóságok nem közölték a forgalom leállításának okát, de tegnap azt állították, hogy a híd elleni támadásokból nem keletkezett kár. A rövid lezárás után aztán vasárnap délután újraindult a forgalom a hídon.
A híd egyszerre szimbolikus és stratégiai célpont az ukrán erők számára, akik szerint azt az oroszok azért építették, hogy megszállhassák Ukrajnát. Az orosz erők a hidat és a vasútvonalat is használják a hadsereg különféle szükségleteinek utánpótlásához, ha a hidat kiiktatják, a dél-herszoni és a dél-zaporizzsjai régióban lévő orosz csapatoknak komoly logisztikai problémákkal kell szembenézniük.
Októberben egy robbanás a híd egy részét megsemmisítette. Az útszakaszt februárban nyitották meg újra teljesen, a vasútvonalat pedig májusban.
-
A hét eleján orosz rakétacsapás érte a keleti Donyecki területen fekvő Pokrovszk városát.
Kedd esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy kilenc ember meghalt, 82 pedig megsebesült.
Hat nappal később a halálos áldozatok száma tovább emelkedett. Mint kiderült, egy tűzoltó is életét vesztette a támadásban – közölte az állami katasztrófavédelmi szolgálat, írja a Sky News.
-
Oroszország megkezdte az iráni Sahid önmegsemmisítő drónok saját verziójának gyártását és felhasználását Ukrajna megtámadására – írta a Conflict Armament Research (CAR) brit kutatócsoport vasárnap közzétett jelentésében, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.
A brit szakértők ezt a következtetést az ukrán hadsereg által lelőtt drónok tanulmányozása után vonták le. Mint jelentésükben leírták, a drónok úgy néztek ki, mint az iráni Sahid–136-os típusok, de azt találták, hogy olyan elektronikus modulokkal rendelkeznek, amelyeket Oroszország használ felderítődrónjaiban.
Kiemelték, hogy a drónok hajótestének szerkezete és belső moduljai, különösen a navigációhoz használtak jelentős eltéréseket mutatnak az iráni drónokhoz képest. Tanulmányukban megjegyezték, hogy ezek a drónok, akárcsak az iráni Sahidok, szinte teljes egészében olyan alkatrészekből készülnek, amelyeket Oroszországon kívül gyártottak.
A szakértők körülbelül száz alkatrészt azonosítottak a lezuhant drónok több mint harminc moduljában. Gyártójuk 22 cég hét országból, köztük Oroszországból. A legtöbb alkatrészt kínai, svájci és egyesült államokbeli székhelyű cégek gyártották, 12 alkatrészt pedig Oroszországban gyártottak le az Ukrajna elleni orosz invázó tavaly februári kezdete után – állapították meg a CAR kutatói.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy júniusban az Egyesült Államok bizonyítékot mutatott be arról, hogy az oroszországi Tatárföldön iráni drónok gyártására szolgáló üzem épül.
-
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve visszavert ukrán támadásokról számolt be. A tábornok az elmúlt egy nap alatt a frontvonalon elszenvedett ukrán veszteséget mintegy 545 főben nevezte meg, akik közül szerinte több mint háromszázan a Donyeck környékén vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg.
Konasenkov a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között megnevezte egyebek között a 9. hadtest előretolt vezetési pontját a Zaporizzsjai területi Orehivnál, egy drónirányító központot a donyecki régióban lévő Pervomajszke környékén, valamint egy helikoptert és hat harckocsit.
Vlagyimir Rogov, a több mint 70 százalékban orosz ellenőrzés alá került Zaporizzsjai terület Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja vasárnapi Telegram-bejegyzésében elismerte, hogy az ukrán hadseregnek sikerült behatolnia Urozsajne községbe és a település északi részén megvetnie a lábát.
A tisztségviselő szerint, aki a helyzetet nehéznek és aggasztónak nevezte, az ukrán félnek ezt kéthetes harcok árán sikerült elérnie, amelyek során négy elit tengerészgyalogos-rohamcsoportjából kettőt elveszített, valamint páncélozott járműveiből is többet.
Megjegyezte, hogy Urozsajne az úgynevezett, egyik fél által sem ellenőrzött „szürke zónában” van. Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője csütörtökön arról tett bejelentést, hogy az ukrán erőket kiverték a faluból.
-
Az Ukrajnával határos Belgorodi terület légterében három, a Kurszki terület felett pedig egy ukrán drónt lőtt le a légvédelem – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a drónokat a hajnali órák és kora délután között semmisítették meg. A támadások személyi sérülést és anyagi kárt nem okoztak.
Roman Sztarovojt, a Kurszki terület kormányzója a Telegramon arról számolt be, hogy az akciók következtében Volfino községben három civil sebesült meg.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok vasárnap ukrán tüzérségi támadást. A közlések értelmében Donyecket kazettás lőszerrel lőtték.
-
Mint azt korábban megírtuk, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Bild am Sonntag című német lapnak azt mondta, gyorsabban véget lehet vetni az orosz–ukrán háborúnak, ha Németország Taurus típusú, nagy hatótávolságú rakétákkal is támogatja a védekezést.
Olaf Scholz kancellár egy vasárnapi interjúban megerősítette a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a kormány mérlegeli, hogy Taurusokkal is támogassa az ukrán erőket a védekezésben.
Megerősítette azt az értesülést is, hogy vizsgálják, miként lehet csökkenteni a rakéták hatótávolságát, írja az MTI.
Az ZDF országos köztelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: ezúttal is nagyon alaposan mérlegelik, hogy „mi az, ami működik, mi az, aminek van értelme, és mi lehet a mi hozzájárulásunk” az orosz agresszióval szembeni védekezéshez. A döntést pedig nem hamarkodják el, és nem engednek a nyomásnak – húzta alá a német kancellár.
-
Az ukrán erők vasárnapra virradóra megsemmisítettek két orosz lőszerraktárt a déli Herszoni területen lévő Oleski településen – közölte Vladiszlav Nazarov, az ukrán déli hadműveleti parancsnokság szóvivője a Telegramon.
Hozzátette, hogy a lőszeraktárakon kívül az ukrán erők egy orosz katonai összpontosulást is eltaláltak.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) az Ukrajinszka Pravda hírportál érdeklődésére közölte, hogy szombat éjjel 17 ukrán drón támadta meg az orosz csapatok logisztikai bázisát az Oroszország által még 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten lévő Jevpatorija közelében.
Az SZBU katonai kémelhárító szolgálata az orosz csapatok sátortáborára, üzemanyag-szállítókra és más katonai járművekre mért csapást. A kár mértékét még pontosítják, az előzetes adatok szerint több tucat orosz katona halt meg, vagy szenvedett sérüléseket, és jelentős számú katonai eszközben keletkeztek károk – emelte ki az SZBU.
-
Okszana Markarova, Ukrajna egyesült államokbeli nagykövete elismerte, Kijev nem biztos abban, hogy az Egyesült Államok örökké támogatja majd az ukránokat pénzzel és fegyverekkel, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A Kijev folyamatos támogatásával kapcsolatos legutóbbi amerikai vitát kommentálva Markarova hangsúlyozta, hogy Ukrajna nagyban függ a nyugati „barátoktól és partnerektől”, és nagyon reméli, hogy Washington ezt megérti.
„Nem mondhatom, hogy mindannyian biztosak vagyunk abban, hogy az amerikai támogatás örökké tart” – mondta a nagykövet a HuffPost online kiadványnak adott interjújában.
Elismerte azt is, hogy Ukrajnának történelmi problémái vannak a korrupcióval, de biztosított mindenkit arról, hogy a civil társadalom „nagyon aktívan ellenőrzi”, mire költik a Nyugattól kapott pénzeket.
A CNN által nemrégiben végzett közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 55 százaléka ellenzi, hogy az amerikai kongresszus további segélyeket nyújtson Kijevnek. A felmérésből az is kiderült, hogy az amerikaiak 51 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államok már eleget tett Ukrajnáért.
-
Figyelmeztető lövésekkel tartóztatott fel az orosz haditengerészet a Fekete-tengeren egy palaui zászló alatt közlekedő teherhajót, amely az ukrajnai Izmajil kikötőjébe tartott – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
„Augusztus 13-án, moszkvai idő szerint körülbelül 06.40-kor a Fekete-tenger délnyugati részén a Fekete-tengeri Flotta Vaszilij Bikov járőrhajója észlelte a Sukru Okan nevű, palaui zászló alatt közlekedő szárazáru-szállító hajót, amely az ukrajnai Izmajil kikötőjébe tartott” – hangzott a közlemény.
A tárca szerint a szárazáru-szállító hajó kapitánya nem reagált az orosz félnek arra a felszólítására, hogy állítsa meg a hajót ellenőrzés céljából. A jármű megállásra kényszerítésére az orosz hajó figyelmeztető tüzet nyitott, és felszállt egy orosz Ka–29-es helikopter.
A teherhajó erre megállt, majd miután átvizsgálták, a moszkvai tájékoztatás értelmében folytatta útját az ukrán kikötőbe, írja az MTI.
-
Az orosz hajók elleni sikeres támadások után Oroszország új taktikához folyamodott, civil hajókból álló gátat hozott létre, hogy megvédje a flottáját – mondta Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője.
Az orosz hajók még mindig a Krím délkeleti partjai mögött rejtőznek. A legfontosabb, ami változott, hogy kialakítottak egy úgynevezett hajóellenőrzési területet, ahol összegyűjtik a polgári hajókat. Tulajdonképpen egy akadályt hoznak létre, hogy elkerüljék a támadások okozta károkat
– mondta Humenyuk. Szerinte az oroszok tisztában vannak azzal, hogy a támadások megismétlődhetnek, írja az RBC-Ukraine.
-
Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta 500 gyermeket öltek meg Ukrajnában.
2023. augusztus 13-án reggelig a fiatalkorúak ügyészségének hivatalos tájékoztatása szerint 500 gyermeket öltek meg, és több mint 1097-en szenvedtek el különböző súlyosságú sérüléseket
– tette közzé az ukrán főügyészség a Telegramon.
Megjegyzik, hogy ezek a számok nem véglegesek, mivel az aktív harci cselekmények területén, az ideiglenesen megszállt és felszabadított területeken még folyik az áldozatok számának megállapítása – írja az Ukrinform.
-
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter váratlan látogatást tett a hét végén sarkvidéki helyőrségeknél, köztük a Novaja Zemlja nukleáris kísérleti telepen is. Vele együtt ellenőrizte a nukleáris létesítményt a Roszatom vezetője, Alekszej Lihacsov.
Egyes szakértők szerint
ez az utazás egyfajta jelzésnek tekinthető a Nyugat felé,
miszerint az, hogy Kijevet nagy hatótávolságú fegyverekkel látják el, a konfliktus elkerülhetetlen eszkalációjához vezet.
-
Augusztus 13-án reggel a Fekete-tenger délnyugati részén az oroszok figyelmeztető lövéseket adtak le, hogy megállítsanak és ellenőrizzenek egy teherhajót. A hajó az ukrajnai Izmajil kikötőjébe tartott – írja az Unian.
A hajó kapitánya nem reagált a felszólításra, hogy álljon meg ellenőrzésre tiltott áru szállítása miatt. A hajó erőszakos megállítására figyelmeztető lövéseket adtak le
– írta az orosz minisztérium.
Ezt követően egy Ka–29-es helikopterrel orosz katonák egy csoportja a levegőbe emelkedett, hogy ellenőrizzék a hajót.
Miután a felülvizsgálati csoport munkája a hajó fedélzetén befejeződött, az folytatta útját Izmajil kikötőjébe
– tették hozzá az oroszok.
-
Mint arról korábban beszámoltunk, több ember meghalt, miután Oroszország két falut is bombázott a dél-ukrajnai Herszon régióban.
Kezdetben azt jelentették, hogy egy 12 éves fiú súlyosan megsérült, a gyermek azonban azóta a kórházban meghalt – írja a Sky News az ukrán belügyminiszter közlése alapján.
Szülei és másik gyermekük, egy 23 napos csecsemő is életét vesztette.
Ezzel hétre emelkedett a halottak száma.
-
Gyorsabban véget lehet vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, ha Németország Taurus típusú, nagy hatótávolságú rakétákkal is támogatja a védekezést – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Bild am Sonntag című német lapnak.
Az ukrán diplomácia vezetője kiemelte, hogy alaptalan a berlini vezetés félelme attól, hogy a Nagy-Britanniától kapott Storm Shadow típusú rakétákhoz hasonló Taurusok miatt még inkább elmérgesedhet a konfliktus, és az ukrán erők oroszországi célpontok ellen is bevethetik a német–svéd fejlesztésű, 400-500 kilométer hatótávolságú precíziós eszközöket.
Alaptalan aggodalom?
Az aggodalom alaptalan, „először is azért, mert más partnerek már szállítottak hasonló hatótávolságú rakétákat” – mondta Dmitro Kuleba a brit–francia fejlesztésű Storm Shadow-ra utalva.
Indokolatlanok a berlini fenntartások azért is, mert az ukrajnai fegyverszállítások ügyében „egyetlen korábbi német döntés sem vezetett eszkalációhoz”, éppen ellenkezőleg, a német támogatás „sok ukrán életet mentett már meg” – fogalmazott Dmitro Kuleba.
Hozzátette, hogy a német hadseregnél (Bundeswehr) rendszeresített, légi indítású manőverező robotrepülőgépeket csak az ország határán belül vetnék be. Az ukrán hadsereg kizárólag arra használja a partnerektől kapott rakétákat, hogy „felszabadítsuk mindazt, ami az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog szerint jogosan a miénk” – mondta a külügyminiszter.
Gyorsítanák a felszabadítást
Kiemelte, hogy hazájának nagy szüksége van a Taurusokra, amelyek révén sok ukrán ember, katonák és civilek életét lehet megmenteni, és fel lehet gyorsítani az orosz megszállás alá vett területek felszabadítását.
A képlet egyszerű: a rakéták nagyobb hatótávolsága a háború rövidebb időtartamát jelenti
– mondta Dmitro Kuleba.
A Taurusokkal Ukrajna „messze a frontvonalon túl elérhetné az orosz megszálló erőket, megzavarhatná logisztikájukat, megsemmisíthetné a parancsnoki állásokat és a lőszerraktárakat” – fejtette ki az ukrán külügyminiszter.
-
Újabb tűz ütött ki Moszkva közelében, miután alig négy napja robbanás történt egy üzemben is. A hírek szerint 1800 négyzetméteren pusztítanak a lángok Ramenszkojéban, de már megkezdték az oltást.
Kapcsolódó
Óriási tűz ütött ki Moszkva mellett, beteríti az eget a fekete füstfelhő
1800 négyzetméterre terjedtek ki a lángok.
-
Hat ember, köztük egy csecsemő is meghalt, miután az orosz erők két falut támadtak a dél-ukrajnai Herszon régióban – közölte az ukrán belügyminiszter.
Egy házaspár, 23 napos gyermekük és egy másik férfi halt meg Siroka Balka faluban, a házaspár 12 éves fia súlyosan megsebesült – írja a Sky News.
Sztanyiszlav faluban, amelyet 12 tüzérségi csapás ért, két ember halt meg, egy további pedig megsebesült.
A terroristák soha nem fogják önként abbahagyni a civilek gyilkolását. Meg kell állítani őket. Erővel
– írta az ukrán belügyminiszter a Telegramon.
Az ukrán hadsereg tavaly novemberben szerezte vissza a Herszon régió nyugati részét az oroszoktól. A Kreml erői azonban továbbra is lövik a területet a folyó túloldaláról.
-
Egy kővel kezdte el ütni a kijevi barlangkolostor Megváltó-ikonját egy férfi vasárnap reggel – számolt be az ukrán ortodox egyház sajtószolgálata.
A férfi az ütésekkel betörte az ikont védő üveglapot, a támadót az ott imádkozó hívek tartóztatták fel, amíg meg nem érkezett a rendőrség.
A férfi indítékai egyelőre ismeretlenek.
-
Thandi Modise dél-afrikai védelmi miniszter videó formájában vesz részt a moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Dél-Afrika részt vesz a moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián. A védelmi miniszter fizikailag nem lesz jelen Moszkvában, de videó formájában részt vesz
– mutatott rá az erre vonatkozó kérdésre válaszolva.
-
Bahmutban Ukrajna védelmi erői továbbra is kezdeményezőek a harcban. Erről az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csoportosításának szóvivője számolt be az United News tévécsatorna adásában – írja az Ukrinform.
Bahmutban a védelmi erők továbbra is kezdeményezőek, visszaverik az ellenséget, akik kétségbeesett ellenállást tanúsítanak
– mondta a szóvivő.
Az elmúlt nap folyamán 514 alkalommal találták el állásainkat mindenféle tüzérségi fegyverrel. Két légitámadásra, valamint kilenc harci összecsapásra került sor, amelyek során 43 megszállót likvidáltak, 109-et megsebesítettek, egyet pedig elfogtak
– tette hozzá. A szóvivő azt is elmondta, hogy több lőszerraktárat is sikerült megsemmisíteniük.
-
Ukrajna és Oroszország háborúja nem ér véget az év végéig – írja cikkében a brit Times.
A mostanra elhúzódó ellentámadás egy „csoda” reményében kezdődött – írja a kiadvány az ukrán hadsereg kiképzésében részt vevő amerikai katonatisztre hivatkozva.
A NATO csodát várt, és az ukránok ezt ígérték nekik. De optimizmusból nem lehet háborút folytatni
– mondta a tiszt.
Az ellentámadás közben felszínre került problémák feszültséghez vezettek Ukrajna és a szövetségesek között. Kölcsönös vádaskodásokba kezdtek.
A cikk szerzője, Mark Galeotti úgy véli, hogy a háború elhúzódik. És most hosszú távú terveket kell kidolgozni Ukrajna támogatására, „ami végre megteremtheti a feltételeket ahhoz, hogy fontolóra vegyük valamiféle béke lehetőségét”.
-
Megérkezett az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának jelentése. A teljes orosz harci veszteségről számoltak be, mely 2022. február 24-től 2023. augusztus 13-ig megközelítőleg:
- 4298 (+3) harckocsi,
- 8335 (+11) páncélozott személyszállító jármű,
- 5072 (+19) tüzérségi rendszer,
- 713 (+0) rakéta-sorozatvető,
- 477 (+5) légvédelmi rendszer,
- 315 (+0) repülőgép,
- 313 (+0) helikopter,
- 4204 (+3) drón,
- 1379 (+0) cirkálórakéta,
- 18 (+0) hajó,
- 7543 (+20) jármű és üzemanyagtartály,
- 760 (+1) egység különleges felszerelés.
Zárójelben az elmúlt nap veszteségei láthatók.
A háború kitörése óta 253 850 orosz katona esett el, ebből 560 az elmúlt napon – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
-
A brit védelmi minisztérium szerint Belarusz finanszírozza a Wagner-csoport zsoldosait – írja a SkyNews.
Legfrissebb hírszerzési jelentésükben azt írják, hogy a Wagner júniusi rövid lázadása óta „az orosz állam fellépett a Wagner tulajdonosának, Jevgenyij Prigozsinnak néhány más üzleti érdekeltsége ellen”. Hozzáteszi:
Reális esély van arra, hogy a Kreml már nem finanszírozza a csoportot. Ha az orosz állam már nem fizet a Wagnernek, akkor a második legvalószínűbb fizetővendég Belarusz.