új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

  • Kína védelmi minisztere felszólal a moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián, amelyet a napokban rendeznek – közölte egy kínai védelmi szóvivő.

    Li Csangfu tábornok Fehéroroszországba is ellátogat, ahol állami és katonai vezetőkkel találkozik a ma kezdődött és szombaton véget érő útja során.

    Oroszországi tartózkodása során Li tábornok várhatóan találkozik a védelmi tárcák vezetőivel 

    – mondta a szóvivő.

    Nyugati nemzetek nem kaptak meghívást az eseményre, az ENSZ képviselői azonban igen – közölte a Sky News. A résztvevők többek között megvitatják majd „a konstruktív nemzetközi együttműködés helyreállításának módjait az euroatlanti elitek világuralomra irányuló agresszív követeléseivel összefüggésben” – mondta Alekszej Zajcev, az orosz külügyminisztérium igazgatóhelyettese a hírportál szerint. 

    Orosz tisztviselők gyakran próbálták igazolni az ukrajnai háborút azzal, hogy azt úgy állították be, mint az Oroszországnak a Nyugattól általában és különösen az USA-tól mint „egypólusú világhatalomtól való megvédéséért folytatott harc részét.

  • Az ukrán elnök hétfőn a Donyecki terület ukránok által irányított részeire látogatott el – írja a Radio Szvoboda honlapja. 

    A beszámoló szerint Zelenszkij több olyan dandárnál járt, amelyek offenzív műveleteket folytatnak a térségben, és meghallgatta a jelentéseiket, valamint hogy milyen hatékonysággal tudják bevetni a fegyvereiket. A katonákkal beszélt azokkal a problémákról, amelyekkel szembe kell nézniük, és arról is, hogy miként oldhatják meg ezeket.

    Mindennap kapok általános jellegű információkat erről. Ez nagyon fontos, és segít jobban megérteni a helyzetet. De fontosnak tartottam azt is, hogy külön meglátogassam a dandárokat, hogy még jobban megérthessem mindegyikük problémáját. Ez egy nyílt párbeszéd, bármit meg lehet beszélni

    – fogalmazott Zelenszkij, aki egy videót is megosztott a helyszínről.

  • A Wagner orosz magánhadsereget népszerűsítő matricák terjesztése miatt két orosz állampolgárt vettek őrizetbe Lengyelországban – közölte hétfőn Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter az MTI szerint. 

    A két gyanúsított Krakkóban és Varsóban terjesztette a propagandaanyagokat. Mindkét férfit a többi között kémkedéssel gyanúsították meg, és ideiglenes letartóztatásba helyezték, miután a lengyel Belbiztonsági Ügynökség (ABW) a rendőrséggel együttműködve őrizetbe vette őket – derült ki Kaminski bejegyzéséből a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon.

    A belügyminisztérium sajtóosztálya később arról értesítette a PAP lengyel hírügynökséget: a gyanúsítottak, Alexej T. és Andrej G. múlt csütörtökön krakkói, majd pénteken varsói házfalakat plakátoztak ki a Wagner-csoport logóját tartalmazó matricákkal.

    A közösségi médiában az előző napokban elérhető információk és fényképek szerint az A5-ös méretű matricákon a logón kívül a „We are here. Join us” (Itt vagyunk. Csatlakozz hozzánk) felirat látható, valamint egy orosz nyelvű honlaphoz vezető QR-kód is.

    A belügyminisztériumi közleményben olvasható, hogy a két orosznál összesen háromezer darab ilyen jellegű, Moszkvában beszerzett anyagot találtak, ebből mintegy 300 matricát sikerült kihelyezniük. Tevékenységükről folyamatosan fényképes dokumentációt készítették, ennek alapján akár 500 ezer rubelt (mintegy 1,7 millió forint) kaphattak a közlemény szerint.

    Karol Borchólski, a lengyel ügyészség sajtóosztályának munkatársa közölte a sajtóval, hogy a két férfit egyebek között a külföldi hírszerzés javára folytatott kémkedéssel, egy terrorista bűntettek elkövetését célzó, nemzetközi fegyveres bűnszervezetben való részvétellel, valamint tiltott nemzetközi zsoldoscsoportba való verbuválással gyanúsították meg.

    Az említett tettekért tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

    Borchólski úgy látja: a gyanúsítottak tevékenysége az Európai Unióval és a NATO-val szemben folytatott hibrid hadviselés egyik elemét képezte. A két orosz feltételezhetően más európai városokban, így Berlinben és Párizsban is hasonló tevékenységet folytatott, és további akciókat terveztek – közölte az ügyész.

    Az ukrajnai háborúban bevetett orosz katonai magáncég, a Wagner Fehéroroszországba való áttelepítése miatt Varsó megerősítette a fehérorosz határ védelmét, vezető lengyel politikusok pedig arra figyelmeztettek, hogy a zsoldosokat felhasználhatják a lengyel–fehérorosz határ destabilizálására.

  • Mint arról beszámoltunk, hétfőn Ukrajnába látogatott a német szövetségi pénzügyminiszter, a szabaddemokrata Christian Lindner.

    Lindner több témáról is tárgyalt különböző ukrán politikusokkal Kijevben. Ukrán kollégájával, Szergij Marcsenkóval több dokumentumot is aláírtak, ami a két ország közötti gazdasági együttműködés erősítését célozza – például a pénzügy, a vám vagy a privatizáció kapcsán.

    Ugyanakkor a német Der Spiegel arról számol be, hogy a Kijev által régóta kért, közel 500 kilométeres hatótávolságú Taurus rakétákról is szó esett a pénzügyminiszter látogatásán.

    E kapcsán Lindner elmondta: együttérez Ukrajnával, amiért még nem kaptak a fegyverből, és reményét fejezte ki aziránt, hogy lassan tisztulhat a kép.

    Mint mondta, Németország ilyenkor minden esetben megvitatja szövetségeseivel, hogy milyen támogatásra lehet szüksége Ukrajnának, és ebből mi a lehetséges, és ez időbe telik – erről beszélt egyébként vasárnap esti interjújában Olaf Scholz német kancellár is, aki nem zárkózott el attól, hogy Berlin teljesítse Kijev kérését, de még zöld utat sem adott neki.

    Lindner emellett kijelentette, hogy Ukrajna továbbra is számíthat Németország segítségére.

    Tudjuk, hogy Ukrajna megvédi az értékeinket és vele együtt az európai béke és szabadság rendjét. Ezért Ukrajna továbbra is számíthat Németország támogatására nemcsak a nemzetközi porondon, de a kétoldalú kapcsolatokban is

    – fogalmazott a német pénzügyminiszter.

  • Kijevben kórházba vitték és szívműtétet hajtottak végre a moszkvai alárendeltségben működő ukrán ortodox egyház metropolitáját, Pavelt.

    A hírt a férfi ügyvédje közölte. Az Ukrajinszka Pravda szerint Pavelt korábban azzal vádolták, hogy az oroszok háborús erőfeszítéseit segíti, és emiatt el is fogták. Csak augusztus 7-én, 33 millió hrivnyát (kb. 300 millió forint) kitevő óvadék fejében engedték ki a letartóztatásból (ügyvédje szerint a pénzt több mint 1000 ember gyűjtötte össze ehhez). 

    Az ukrán belbiztonsági mindemellett közölte, hogy a mozgását továbbra is korlátozzák: elektromos nyomkövetőt kapott, és nem hagyhatja el a Kijevi területen található Voronkiv nevű falut (leszámítva persze a mostanihoz hasonló esetet, amikor életveszély miatt kellett kórházba szállítani).

  • További 200 millió dollárnyi támogatást kap Ukrajna az Egyesült Államoktól. Mindezt Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelentette be – számolt be a Reuters hírügynökség.

    Az amerikai külügyminisztérium által kiadott közlemény szerint légvédelmi lőszert, tüzérségi lövedéket, páncélelhárítókat és aknamentesítő berendezéseket tartalmaz.

  • Mint az Indexen beszámoltunk, hétfőn két alkalommal is orosz bombázógépek jelentek meg NATO-tagállamok légtereinek közelében: kettő bombázót Hollandia előtt fogott el a dán légierő, míg kettőt az Egyesült Királysághoz tartozó Skócia legészakibb szigeténél a brit királyi légierő.

    Az esetekről a Sky News Michael Clarke biztonságpolitikai szakértőt kérdezte, aki szerint a mostani incidenseket nem biztos, hogy koherens stratégia köti össze, de ha igen, akkor Oroszország célja az lehetett, hogy mindenkit idegesítsen egy kicsit – szerinte emellett azt kívánta üzenni Ukrajna szövetségeseinek, hogy a háború kicsúszik az ellenőrzés alól.

    Az ukrajnai háború természete az, hogy az oroszok úgy akarnak tenni, mintha a háború kicsúszna az ellenőrzés alól, és a Nyugat Ukrajna segítésével a tűzzel játszik

    – foglalta össze véleményét a szakértő.

  • Rutinrepülést hajtott végre több orosz stratégiai bombázó az Arktisz nemzetközi vizei felett – tudósít róla a Reuters.

    Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint mindegyik repülés a nemzetközi jog szigorú betartása mellett történt.

    Mint azt a hírügynökség megjegyzi, az Arktisz felett elég gyakori látványt nyújtanak az orosz gépek: az orosz légierő általában Tu–160-as, Tu–95MS bombázókkal repül át a térségen – a két típus atombomba ledobására is alkalmas.

    Arról, hogy a térség miért válik geopolitikailag egyre fontosabbá, korábban ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

  • Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn kijelentette: az ukrán fegyveres erők által „terrortámadásokhoz” használt, személyzet nélküli csónakok gyártásának és tárolásának helyszíneire mért az éjjel csoportos csapást az orosz haderő nagy hatótávolságú, tengeri telepítésű precíziós fegyverekkel.

    A tábornok szerint a csapás elérte célját, és az összes – meg nem nevezett – célpont megsemmisült. Az ukrán fél július közepén tengeri drónokkal rongálta meg a Krími hidat, amely a 2014-ben elcsatolt félszigetet köti össze az orosz szárazfölddel a Kercsi-szoroson át, majd egy orosz hadi- és tankerhajót is.

    Konasenkov arról számolt be, hogy az elmúlt nap folyamán ukrán támadások sorát verték vissza, és azt állította, 

    a frontvonalon elszenvedett ukrán veszteségek meghaladták a hatszáz főt.

    Közülük, mint mondta, több mint 240-en a donyecki régió déli részén estek el. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai célpontok között nevezett meg egy Sz–300-as légvédelmi rendszert, két harckocsit, egy német Panzerhaubitze-2000-es, egy francia CAESAR és három lengyel Krab önjáró tarackot, egy spanyol Alacran önjáró aknavetőt, egy brit FH–70-es és három amerikai M777-es tarackot, valamint egy lőszerraktárt.

    Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője hétfőn az orosz TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy a térségben az ukrán ellentámadás még mindig tart, de már kifulladóban van, és szó sincs az offenzíva második hullámáról. Azt hangoztatta:

    A frontvonalon még mindig van néhány forró pont, ám az orosz hadsereg kiképzettsége teljesen más szinten áll, mint fél évvel ezelőtt.

    A moszkvai katonai tárca szerint az Ukrajnával határos Belgorod megye légterében hétfőn, két ukrán drónt lőtt le a légvédelem. Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapást.

    A Donyeck megyei Jurjivkában egy hatéves gyerek megsebesült, Herszon megye orosz megszállás alá került részén találat érte a korszunkai Szűz Mária-kolostort.

  • Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes hétfőn közölte, hogy Kupjanszk és Liman térségeiben megakadályozták az orosz csapatok előrenyomulását.

    Elmondása szerint sikerült csökkenteniük a helyi orosz csapatok harci erejét is, és most már sokkal ritkábban ágyúzzák az ukrán csapatokat, de ez nem jelenti azt, hogy az oroszok végleg feladták volna a tervüket.

    Az ellenség jelenleg újraszervezi az erejét, és megpróbálja visszaszerezni az elveszített [harci] képességeit. A harc folytatódik

    – közölte Maljar, hozzátéve: az oroszok újra és újra támadásokat indítanak. 

  • A Zaporizzsjai területen az ukrán hadsereg M2A2 Bradley páncélozott járműve nem várt ellenállásba ütközött egy faluban: egy tehéncsorda állta el az útjukat, amiről videó is készült.

  • Hétfő kora reggel Skócia északi részén két orosz bombázót fogtak el a brit királyi légierő (RAF) Typhoon vadászgépei – tudósít a Sky News.

    Az orosz bombázók nem léptek be a brit légtérbe, ugyanakkor nagyon közel voltak Shetland-szigetekhez. A szigetcsoport Skócia szárazföldi részétől északra található.

    Mint azt a brit kormány közleménye megjegyzi, a két elfogó vadászgép mellé a Voyager légi tanker is felszállt, hogyha a vadászgépeket újra kell tankolni, ez megtörténhessen.

    Ahogy arra a Sky News emlékeztet, nem ez az első alkalom idén, hogy az orosz légierő egy repülője majdnem belépett a brit légtérbe – májusban egy kémrepülőgépet fogtak el. 

    A brit pilóták egy jelentős része már hozzászokhatott az orosz repülőgépekkel való találkozásokhoz: március és augusztus között ugyanis a német és a brit légierő látta el a Balti-tenger légterének a védelmét, amelynek során összesen 50 orosz repülőgépet fogtak el.

  • Olekszandr Szevcsenko örményországi ukrán nagykövet a Szeván-tónál vesztette életét, vélhetően a vasárnap esti órákban – írja a kárpátalja.ma.

    A helyi sajtó szerint a tó egyik strandján a mentőszolgálat munkatársai augusztus 13-án, az esti órákban vették észre, hogy úszás közben elmerült a férfi.

    A vízimentők másfél méteres mélységből hozták a felszínre az országban működő ukrán diplomáciai testület vezetőjének testét, és motorcsónakkal vitték ki a partra 25 méternyi távolságból. 

    A helyszínre érkező orvos már csak a férfi halálát állapította meg, nem tudta megmenteni az életét. A helyi média közölte, hogy Szevcsenko csak ideiglenesen töltötte be pozícióját.

  • Az ukrán biztonsági szolgálatok az év eleje óta közel 1000 terrorellenes műveletet hajtottak végre – állítják jelentésükben. 

    A műveletek eredményeként több mint egymillió embert ellenőriztek valamilyen minőségben, és 578 esetben indítottak büntetőeljárást – írja a Sky News

    A hivatal egy olyan eszköz, ami élen jár Volodimir Zelenszkij kampányában, amelynek célja, hogy erőszakkal kiszorítsa Ukrajnából a korrupciót, amely évek óta kísérti az országot.

  • Huszonkét orosz diplomata távozott a moldovai fővárosból, Chisinauból, mivel az ukrajnai háború miatt megromlott a két ország közötti viszony – közölte az al-Dzsazíra.

    Moldovai tisztviselők közölték, hogy a 80-ról 25-re csökkentett létszám megegyezik Moldova moszkvai nagykövetségének létszámával.

    A chisinaui repülőtér egyik forrása a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a nagykövetség személyzetét szállító repülőgép az oroszországi Szocsiba indult, ahonnan továbbrepül Moszkvába.

    A diplomatákkal együtt huszonhárom technikai támogató személyzeti tagot és családtagjaikat is távozásra szólították fel.

    A moldovai külügyminisztérium szerint keddtől legfeljebb 10 orosz diplomata és 15 támogató személyzet maradhat Chisinauban.

  • Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy egy MiG-29-es vadászgépet indított, miután norvég repülőgépet észleltek a Barents-tenger felett – közölte a Sky News.

    Az orosz vadászgép személyzete a légi célpontot a norvég légierő R-8A Poseidon bázisú járőrgépeként azonosította

    – áll a közleményben.

    Az orosz védelmi minisztérium szerint a norvég repülőgép fordulórepülést hajtott végre, amikor megközelítette a határát.

    Mindez azután történt, hogy dán és holland pilóták a mai nap folyamán két orosz bombázógépgel szálltak szembe a nemzetközi légtérben, amelyért Hollandia a NATO nevében felel.

  • Románia megduplázza havi tranzitkapacitását a gabonaexportra – ez azt jelenti, hogy Ukrajna kétszer annyi gabonát tud majd küldeni, mint amennyit Romániának tud adni, különösen a Dunán keresztül. 

    A konstancai fekete-tengeri kikötő gabonakapacitása négymillió tonnával nő a következő hónapokban

    – közölte Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.

    A Duna a kevés biztonságosabb hajóútvonal egyike a térségben, amióta Oroszország júliusban kiszállt a fekete-tengeri gabonakereskedelemből, azonban a meglévő infrastruktúra korlátozza azt a mennyiséget, amelyet Ukrajna a folyón keresztül akar szállítani, bár a dunai belvízi kikötőket, Renit és Izmailt az utóbbi időben célba vették – írja a Sky News.

    Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, és Oroszország támadja mezőgazdasági és kikötői infrastruktúráját, miután nem volt hajlandó meghosszabbítani az egy éve kötött biztonságos átkelési megállapodást.

  • Az ukrán hírszerzés egyik magas rangú tisztviselőjét, tábornokát 12 év börtönbüntetésre ítélték, miután bűnösnek találták abban, hogy Oroszországnak kémkedett – közölte a főügyészség.

    Valerij Shaitanovot 2022 áprilisában tartóztatták le, miután „vitathatatlan bizonyítékot” találtak arra, hogy 200 ezer dollárért és egy orosz útlevélért cserébe terrorcselekményeket tervezett Ukrajnában – közölte a Sky News.

    Úgy vélik, hogy a csecsenföldi Icseri Köztársaság hadseregének egy magas rangú tagja elleni merénylet végrehajtásával bízták meg.

    A jelentések szerint azonban Shaitanov már 30 éve információkat továbbított Oroszországnak. 

    Az SBU volt vezérőrnagyát 12 év börtönbüntetésre ítélték hazaárulásért és Oroszország ellen elkövetett terrorcselekmény kísérletéért

    – áll a közleményben. 

    A hivatal a továbbiakban azt írja, a bíróságon bebizonyosodott, hogy a tábornok információkat adott át az orosz biztonsági szolgálatoknak, és segített nekik felkutatni az ukrán hírszerzésen belüli potenciális kettős ügynököket.

  • A dán légierő elfogott két orosz bombázót, amelyeket Dánia felett azonosítottak, és amelyek a Hollandia által a NATO katonai szövetség számára felügyelt terület felé repültek – közölte a holland királyi légierő hétfőn.

    A holland F–16-osokat hétfő reggel hívták bevetésre, de az orosz bombázókat elfogták, mielőtt beléphettek volna a NATO légtérbe, és mostanra visszafordultak.

    További részleteket itt olvashat.

  • Összesen 111 embert evakuáltak a vitatott Herszoni területről – közölte az ukrán helyi katonai közigazgatás.

    Az elmúlt hetekben felerősödtek a harci cselekmények, a lövések és a rakétatámadások, különösen a frontvonal közelében lévő falvak vannak veszélyben – írja a Sky News.

    A kimenekítettek között 17 gyermek is van, 96 embert közúton, 15 embert pedig vonattal evakuáltak.

     

  • A német kancellár szerint az ukrajnai háború békés lezárását célzó szaúdi békekonferencia egy jelentős lépés volt, ugyanakkor sajnálatára még csak a tárgyalások elején járunk.

    A további részleteket itt olvashatja.

  • Oroszország javasolja a katonai együttműködések továbbfejlesztését más országokkal, beleértve a közös hadgyakorlatok megtartását is – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Hadsereg–2023 fórum résztvevőihez intézett köszöntőjében.

    A TASZSZ cikke szerint az orosz elnök abban bízik, hogy „a korábbiakhoz hasonlóan a fórum margóján fontos megállapodások és exportszerződések aláírására kerül sor”.

    Kifejezte bizalmát, hogy a fórum erősíteni fogja a katonai és haditechnikai partnerséget a biztonság és a stabilitás érdekében a kialakulóban lévő többpólusú világban.

    A Hadsereg–2023 nemzetközi haditechnikai fórumot augusztus 14. és 20. között rendezik meg a Patriot kongresszusi és kiállítási központban, az alabini gyakorlótéren és a Kubinka repülőtéren.

  • A Sky News beszámolójából kiderült, hogy Ukrajna – állítása szerint – megsemmisített egy orosz Ka–52-es támadóhelikoptert.

    A helikoptert hajnali ötkor lőtték le Bahmut térségében.

    A portál emlékeztet, hogy Oroszország „a világ legjobb helikopterének” nevezte ezt a járművet.

  • Újabb három négyzetkilométernyi terület szabadult fel Bahmut környékén – közölte az ukrán védelmi minisztérium.

    Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes elmondta, hogy az ukrán erőknek az elmúlt héten sikerült visszafoglalniuk a donyecki régió területét. Összességében Ukrajna azt állítja, hogy 40 négyzetkilométernyi területet szabadított fel Bahmut körül.

    A városban hónapokig heves harcok folytak az ukrán erők és az oroszbarát katonák között. Maljar elmondta, hogy Ukrajna fejlődését hátráltatják a kiterjedt aknamezők és az erős orosz erődítmények – írja a Sky News.

  • Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hétfőn azt mondta, Ukrajnában bebizonyosodott az orosz fegyverek hatékonysága – írja a The Guardian.

    Az állami televízióban sugárzott beszélgetésben úgy fogalmazott, „a sokat hangoztatott nyugati fegyverek az ukrajnai harcok alatt messze nem bizonyultak tökéletesnek”.

  • A nyugati országok azt szeretnék, ha Ukrajnának új védelmi minisztere lenne – írja az nsn.fm. A portál politikai körökben keringő pletykákra hivatkozik.

    Megjegyzik, hogy a miniszter leváltása igen valószínűnek tűnik az ukrán hadsereg folyamatos korrupciós botrányai és a beszerzési kudarcok miatt.

    Reznyikov helyére lehetséges jelöltek lehetnek Marija Berlinszkaja önkéntes, Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes és Darja Kalenjuk, a Korrupcióellenes Központ igazgatója.

    Korábban egy parlamenti képviselő azt mondta, hogy az új ukrán védelmi miniszter egyben a londoni nagykövet is lesz.

  • Edward Luttwak, az amerikai külügyminisztérium és a védelmi minisztérium politikai tanácsadója az RBC-nek adott interjújában sürgette Kijevet, hogy a konfliktus lezárása érdekében hagyjon fel a Krím feletti ellenőrzés megteremtésének gondolatával.

    Luttwak szerint Ukrajnának fel kellene hagynia a Krím visszaszolgáltatására vonatkozó elképzelésekkel a konfliktus lezárása érdekében. A szakértő azt is leszögezte, hogy 

    a nyugati országok anyagi segítséggel kényszeríthetik Kijevet tárgyalásokra.

    Így – mint mondta – a konfliktus lezárása után Ukrajna megtartja államiságát és a lehetőséget, hogy maga döntsön a sorsáról, például azzal, hogy megpróbál csatlakozni a NATO-hoz.

  • Aljakszandr Lukasenka megkezdte találkozóját Dmitrij Rogozinnal. A Roszkoszmosz volt vezetője rövid munkalátogatásra érkezett Minszkbe. A belorusz fővárosban számos projektről fog tárgyalni, amelyek „elsősorban tudományos és műszaki központunk munkájához kapcsolódnak”.

    Tevékenységéről Rogozin azt mondta, hogy „ahogy korábban dolgozott, úgy dolgozik most is”.

    Más minőségben, de a lehetőségek sokkal nagyobb potenciáljával, és figyelembe véve a technológia világában zajló kolosszális változásokat

    – fűzte hozzá.

  • Augusztus 14-én hajnalban az orosz csapatok háromszor támadták meg Odessza városát. Az ukrán légvédelem 15 támadó drónt és 8 Kalibr típusú rakétát lőtt le.

    A hatástalanított rakéták törmelékei egy szupermarketet és egy szállodát is megrongáltak, három ember pedig megsérült. A robbanáshullám több épület ablakát is betörte, valamint a közelben parkoló autókban is kárt tett. 

    Két létesítményben is tűz ütött ki, a tűzoltók folyamatosan próbálják megfékezni a lángokat – írja az Ukrajinszka Pravda.