Ukrajna védelmi minisztériuma egy videót tweetelt, amelyben megköszöni Ben Wallace volt brit védelmi miniszternek az országnak nyújtott kiemelkedő támogatását.
Az X-en (korábban Twitter) megosztott videó megköszönte Wallace-nak, hogy segített számos fegyver szállításában, többek között: robotrepülőgépek, harckocsik, rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek.
Wallace irányítása alatt az Egyesült Királyság az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonai segélyt nyújtó ország lett Ukrajna számára.
Wallacet Grant Shapps váltotta fel, aki ígéretet tett arra, hogy folytatja elődje munkáját Ukrajna segítésre érdekében – írja a Sky News.
Thank you, dear @BWallaceMP!
— Defense of Ukraine (@DefenceU) September 1, 2023
Together, we will win. pic.twitter.com/3hcRrrBONU
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
A Balti-tengeren hamarosan kezdődő nagyszabású haditengerészeti gyakorlatokon mintegy 30 hajó és több mint 3000 nyugati katona vesz részt, és első alkalommal gyakorolják majd, hogyan kell reagálni egy esetleges orosz támadásra a térségben – közölte pénteken Németország haditengerészeti főnöke.
A szeptember 9-én kezdődő kéthetes Északi partok elnevezésű gyakorlaton a Balti-tengeren lévő összes NATO-ország, valamint a hamarosan csatlakozó Svédország és a nem baltikumi szövetségesek, az Egyesült Államok, Kanada, Hollandia, Belgium és Franciaország csapatai egymás mellett gyakorlatoznak.
A kétéltű hadműveleteket és a tengerről szárazföldre történő csapásokat gyakorolják majd. A Balti-tengeren átvezető tengeri útvonalak biztosítása a másik fókuszpontja a gyakorlatnak, amelyre Lettország és Észtország partjainál kerül sor – számolt be a The Independent.
Dánia öt főre korlátozta a koppenhágai orosz nagykövetségen dolgozó orosz diplomaták létszámát, az adminisztratív munkát végző munkatársak számát pedig húsz főre csökkentette – közölte a dán külügyminisztérium pénteken az MTI híradása szerint.
A tárca arról tájékoztatta Vlagyimir Barbin koppenhágai orosz nagykövetet, hogy az orosz nagykövetség létszámát a moszkvai dán nagykövetség létszámának megfelelő szintre szükséges csökkenteni.
A két nagykövetség közti erőegyensúly érdekében hozott döntés következtében a koppenhágai orosz nagykövetség jelenlegi létszámát csökkenteni kell
– közölte a minisztérium, hozzátéve, hogy a létszámcsökkentést szeptember 29-éig kell végrehajtani.
Oroszország és Dánia régóta tárgyal a moszkvai dán nagykövetségen dolgozó munkatársak orosz vízumáról a nagykövetség megfelelő működésének biztosítására, de ezek az egyeztetések kudarcba fulladtak, mivel az orosz fél többször is megkísérelte belefoglalni az orosz hírszerző tisztek vízumkérelmét is – szerepel a dán külügyi tárca sajtóközleményében.
Egy magas rangú ukrán tisztviselő közölte, hogy egyre többször támadják majd drónokkal az orosz területeket – számolt be a Sky News.
Az elmúlt hetekben Kijev több dróntámadást is indított az oroszok ellen. Mint írták, a háború fokozatosan terjed át az orosz területekre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy hamarosan Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozik – közölte a Sky News.
Putyin úgy nyilatkozott, hogy szívesen hívják egymást barátnak a kínai elnökkel. Úgy gondolja, hogy Hszi Csin-ping sokat tesz az orosz-kínai kapcsolatok megerősítéséért. A két ország viszonya az ukrajnai háború kezdete óta egyre szorosabb.
Megkezdődött pénteken a szovjet utódállamok egy részét magában foglaló Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (ODKB) tartozó országok közös hadgyakorlata Belaruszban – közölte a belorusz védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint a szeptember 6-ig tartó – Harci testvériség 2023 fedőnevű – hadgyakorlat tulajdonképpen öt különböző gyakorlatot foglal magában belorusz, orosz, tádzsik, kirgiz és kazah kontingensek részvételével.
Az Együttműködés fedőnevű manőver keretében az ODKB közös gyorsreagálású ereje (KSZOR) egy válsághelyzet rendezését gyakorolja az ODKB kelet-európai régiójában. A hírszerzési alakulatok a Keresés, a logisztikai alakulatok az Eselon, a radiológiai, biológiai és vegyvédelmi, valamint az egészségügyi alakulatok az Akadály, a katasztrófavédelmi egységek pedig a Szikla fedőnevű gyakorlatban vesznek részt.
A több mint 2500 katona, továbbá 500 katonai és különleges műszaki eszköz segítségével végrehajtott manőverekben egyebek között a sérült haditechnikai eszközök javítását, illetve a KSZOR alakulatainak üzemanyaggal való ellátását, valamint sebesültek evakuálását gyakorolják.
Kísérletképpen kialakítanak egy tábori pékséget is. A minszki minisztérium szerint az üzem naponta 500 kilogramm kenyeret termel, de képes akár napi hat tonna terméket is előállítani.
Ukrajna infrastrukturális minisztere, Olekszandr Kubrakov közölte, hogy két áruszállító hajó elhagyta a pivdennyi kikötőt a polgári hajók számára kialakított ideiglenes folyosón keresztül, hogy megpróbáljanak átkelni a Fekete-tengeren a rakományukkal – írja a Sky News.
Ezek csak a harmadik és a negyedik hajók, amelyek az ukrán kikötőkből áthaladtak a Fekete-tengeren azóta, hogy Oroszország júliusban kilépett a gabonaegyezményből.
Two vessels are sailing through a temporary corridor from Ukraine's Black Sea ports to the Bosphorus.
— Oleksandr Kubrakov (@OlKubrakov) September 1, 2023
The bulk carriers ANNA-THERESA (Liberia) and OCEAN COURTESY (Marshala Islands) have left the port of Pivdennyi and are moving along the established corridor. They are carrying… pic.twitter.com/oRtTlbQ3CU
Nehéz helyzetben vannak az orosz katonák Zaporizzsja térségében – közölte az Unian ukrán hírügynökség. Mint írták, az orosz hadseregben kevés a tartalékos, és kritikusan kevesen vannak.
A lap szerint az ukrán védelmi erők kimerítették az oroszok erőforrásait, és jelentős taktikai sikereket értek el.
Az észt hírszerzés adataira hivatkozva azt írták, hogy az orosz erőknek Donyeck régióból kellett tartalékosokat kivonniuk, ami szintén alátámasztja szorult helyzetüket.
Oroszország hadrendbe állította az új fejlesztésű RSZ-28 Szarmat nehéz interkontinentális ballisztikus rakétát – közölte pénteken Jurij Boriszov, a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat vezérigazgatója az állami televízióban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök már júniusban arról beszélt, hogy a több nukleáris robbanófej hordozására képes rakétát hamarosan szolgálatba állítják.
Orosz adatok szerint a föld alatti silókból indított Szarmat akár tizenöt, egyenként irányítható nukleáris robbanófej hordozására képes.
Az 1980-as évekből származó RSZ-20 (NATO-kódnéven SS-18 Satan) típust fogja leváltani. A 18 ezer kilométer hatótávolságú, 208 tonna tömegű Szarmat első tesztindítását tavaly április végén hajtották végre az Arhangelszk megyei pleszecki kísérleti űrrepülőtéren.
Ukrajna újabb védőt veszített az oroszok elleni harcban, miután meghalt Borisz Csubin feltaláló – írja az Unian.
A 24 éves férfi haláláról édesanyja számolt be a Facebookon.
Borisz 2023. augusztus 30-án halt meg Avdiivka közelében, a 59-es gyalogsági dandár kötelékében harci feladatot teljesítve.
Borisz Csubin Ukrajna többszörös bajnoka a társadalmi innovációban.
Az édesanyák biztosan nem a háború miatt hozták világra gyermekeiket. Örültek hétköznapi és rendkívüli sikereiknek, vitték őket iskolába és klubokba, szidták, ölelgették és támogatták őket
– reagált a történtekre egy ukrán közszereplő.
Ukrajna nem kudarcot vall, hanem halad előre az ellentámadásban – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a CNN-nek.
Ha Ukrajna kudarcot vallana, valószínűleg én lennék az első, aki kimondaná az igazságot. De nem bukunk el, hanem haladunk előre
– fogalmazott Kuleba.
A külügyminiszter hozzátette, hogy azoknak, akik az ukrán ellentámadás gyorsaságát kritizálják, figyelembe kellene venniük az annak középpontjában harcoló katonákat, akik nap mint nap feláldozzák magukat az országukért. Elmondása szerint Ukrajna partnerei megértik, hogy a dolgok jó irányba haladnak.
Egy pszkovi repülőtér elleni ukrán támadást orosz területről hajtottak végre – írja a Sky News.
Oroszország területéről dolgoztunk
– mondta a The War Zone című lapnak Kijril Budanov, a védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetője.
További részleteket nem árult el a bevetett harci drónok számáról és típusáról.
Budanov azt is elmondta, hogy a drónok célba vették az üzemanyagtartályokat és a szárnygerenda egy fontos részét, amelyek az IL-76-os felső részén találhatók. Arra sem volt hajlandó válaszolni, hogy pontosan ki hajtotta végre a támadást, a GUR alkalmazottai vagy az ukrán különleges szolgálat által felügyelt partizánok.
Pszkov egy nagyváros Oroszország északnyugati részén, több mint 200 ezres lakossággal. Az egyik legrégebbi orosz városnak számít.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem lesz fenntartható béke Ukrajnában, ha nem adják vissza a Donbász és a Krím területeit – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Megjegyezte, hogy Ukrajnának két útja van: katonai és diplomáciai. Úgy véli a módszer megválasztását az ellenség viselkedése befolyásolja majd. Hangsúlyozta, hogy Donbász és Krím területeinek visszaadása nélkül nem lesz fenntartható béke sem Ukrajnában, sem az európai téren belül.
A helyzet nem fenntartható
– tette hozzá Zelenszkij.
A poltavai bíróság letartóztatott egy helyi bloggert, miután a férfi káromkodott a katonai komisszárra és le is köpte azt – írta a strana.ua.
Roman Zavolokát az ukrán katonák becsületének és méltóságának megsértésével, valamint a rendfenntartó erők fenyegetésével gyanúsítják. A rendőrség szerint testi sértést is okozott egy rendvédelmi tisztnek.
A portál szerint a férfi akár öt év börtönbüntetést is kaphat.
Megkezdődött az 50 év feletti férfiak mozgósítása Kijevben, jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Szemtanúk szerint a busz-, vonat- és villamosmegállókban, üzletekben és parkokban osztogatják a katonai behívókat az ukránoknak.
A sorozóbizottság képviselői péntek kora reggel lezárták az egyik fővárosi szállót, és mozgósítottak minden 50 év feletti férfit, aki munkába jött és ott tartózkodott abban a pillanatban.
Ukrajna védelmi minisztériuma egy videót tweetelt, amelyben megköszöni Ben Wallace volt brit védelmi miniszternek az országnak nyújtott kiemelkedő támogatását.
Az X-en (korábban Twitter) megosztott videó megköszönte Wallace-nak, hogy segített számos fegyver szállításában, többek között: robotrepülőgépek, harckocsik, rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek.
Wallace irányítása alatt az Egyesült Királyság az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonai segélyt nyújtó ország lett Ukrajna számára.
Wallacet Grant Shapps váltotta fel, aki ígéretet tett arra, hogy folytatja elődje munkáját Ukrajna segítésre érdekében – írja a Sky News.
Thank you, dear @BWallaceMP!
— Defense of Ukraine (@DefenceU) September 1, 2023
Together, we will win. pic.twitter.com/3hcRrrBONU
A Kreml szerint az Oroszország ellen használt fegyvereket gyártó létesítmények katonai célponttá válhatnak. Ez a kijelentés azután hangzott el, hogy a világ egyik legnagyobb fegyvergyártója, a BAE Systems úgy döntött, hogy Ukrajnában is megveti a lábát.
Olekszandr Kamisin ukrán stratégiai iparágakért felelős miniszter azt állítja, hogy a BAE Systems irodát nyitott Ukrajnában a NATO-szabványnak megfelelő L119-es 105 milliméteres kaliberű löveg gyártására.
Ukrajna kétségbeesetten igyekszik növelni fegyverarzenálját a drónoktól kezdve a lőszereken át a harckocsikig. Emellett a munkalehetőségek növelésére és a háború által tönkretett gazdaság stabilizálására is törekszik.
Júniusban egy ukrán miniszterhelyettes azt mondta a Reutersnek, Kijev tárgyalásokat folytat németországi, franciaországi, olaszországi és kelet-európai hadiipari vállalatokkal arról, hogy potenciálisan Ukrajnában gyártsanak fegyvereket.
„Természetesen minden fegyvergyártó üzemre fenyegetésként tekintünk, különösen, ha az ott gyártott fegyverekkel orosz katonákat ölhetnek meg” – nyilatkozta Dmitrij Peszjov, a Kreml szóvivője, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Szerinte a lépés nem befolyásolja az ukrajnai konfliktus menetét, és nem járul hozzá az ellenségeskedések csökkentéséhez.
A Sarmat interkontinentális ballisztikus rakétákat, amelyek tíz vagy több nukleáris robbanófej hordozására képesek, harci szolgálatba állították – idézett az állami média egy tisztviselőt.
A „Sátán II” néven is ismert rakéta most már bevetésre kész
– mondta Jurij Boriszov, az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz vezetője a RIA szerint.
A Sarmat egyike annak a hat új orosz stratégiai fegyvernek, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018-ban mutatott be – írja a Sky News.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 4-én Szocsiban tárgyal török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal – erősítette meg Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Valóban, a megbeszélésekre hétfőn kerül sor, Szocsiban” – közölte Peszkov.
Putyin legutóbb 2022. október 13-án találkozott Erdogannal. Ugyanakkor az Orosz Föderáció és Törökország elnöke folyamatos kapcsolatban áll egymással, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A Burkina Faso és Oroszország közötti lehetséges katonai együttműködés állt azoknak a tárgyalásoknak középpontjában, amelyeket Ibrahim Traoré, a nyugat-afrikai ország ideiglenes elnöke folytatott csütörtökön az országba érkezett orosz küldöttséggel – közölte a Burkina Fasó-i államelnökség.
A Junusz-Bek Jevkurov védelmiminiszter-helyettes vezette orosz küldöttség látogatása annak az Ibrahim Traoré és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti egyeztetésnek a folytatása volt, amelyre a második Oroszország-Afrika-csúcstalálkozón került sor júliusban Szentpéterváron – írja az MTI.
A nyugat-afrikai állam elnöksége közölte, hogy a találkozón elsősorban egy lehetséges katonai együttműködésről volt szó, melynek keretében az ország katonáit és pilótáit képezné ki az orosz hadsereg.
Burkina Fasóban tavaly a hadsereg vette át a hatalmat, az államcsínyt levezénylő Ibrahim Traoré százados felfüggesztette az alkotmányt, feloszlatta a kormányt és a parlamentet. A megbuktatott államfő, az ugyancsak puccsal hatalomra került Paul-Henri Sandaogo Damiba alezredes végül október 2-án a vérontás elkerülése érdekében lemondott, de érvényben maradt a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével (ECOWAS) kötött megállapodás, hogy 2024 júliusáig visszatérnek a polgári kormányzáshoz. Október 14-én a katonai juntát vezető Traorét nevezték ki átmeneti elnöknek.
A Nobel-díjakat átadó Nobel Alapítvány korábbi irányvonalán változtatva ismét meghívta a Nobel-díjak átadására Oroszország, Belarusz és Irán diplomáciai képviselőit, akik tavaly nem vehettek részt az eseményen.
Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója közleményében kiemelte, hogy mivel a globális trend miatt a különböző nézeteket vallók közötti párbeszéd visszaszorult, az alapítvány most ezzel szembe menve szélesebb körben küldte ki meghívásait,
hogy megünnepeljük és megértsük a Nobel-díjat és a szabad tudomány, a szabad kultúra és a szabad, békés társadalmak fontosságát.
A közlemény szerint a 2023-as Nobel-díjátadóra minden olyan országot meghívtak, amelynek diplomáciai képviselete van Svédországban és Norvégiában, valamint azokat a pártokat is, amelyek demokratikus választás útján jutottak be a parlamentbe – írja az MTI.
Tavaly az ukrajnai háború miatt Oroszország és Belarusz diplomatái nem vehettek részt a fényűző Nobel-banketten és a díjátadón, és az Iránban kialakult, és egyre súlyosbodó belpolitikai válság miatt az iráni nagykövet sem kapott meghívást.
A díjátadót minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják Stockholmban. A Nobel-békedíjat ugyanazon a napon Oslóban adják át.
Zaporizzsja orosz kormányzója közölte, az orosz csapatok több mint 150 ukrán katonát öltek péntek délelőtt – írta a Sky News.
„Reggel 7:30-tól támadtak az orosz katonák. Az ellenség körülbelül 200 fős dandárokban, könnyű páncélozott járművekkel próbált behatolni Rabotinóba" – írta Balickij Jevgenyij a Telegramon.
Mint mondta, az ukránok „masszív” orosz támadással néztek szembe, ami miatt az ukrán fegyveres erők 156 főt veszítettek el. Hozzátette, az ukrán csapatok „kénytelenek voltak felhagyni támadó akciókkal, miután ilyen súlyos veszteségeket szenvedtek el”.
Lavrov bejelentette az Oroszországból Afrikába irányuló ingyenes gabonaszállítások megszervezésének megkezdését.
Már megkezdődött a gyakorlati munka az orosz gabona hat afrikai országba történő ingyenes szállításával kapcsolatban. Ezt Szergej Lavrov, az Orosz Föderáció külügyminisztere jelentette ki a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetének diákjaival és tanáraival tartott találkozón.
Egyébként, ha már az élelmezésbiztonságról beszélünk, már szervezik a gyakorlati munkát, hogy megvalósítsák az orosz gabona ingyenes szállítását a hat legszegényebb afrikai országba, ahogy azt Vlagyimir Putyin elnök az orosz-afrikai csúcstalálkozón bejelentette
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a tervek szerint minden államba akár 50 ezer tonna gabonát is szállítanak.
Lavrov pontosította, hogy a tervek szerint minden egyes államnak mintegy 50 ezer tonna gabonát szállítanak és a szállítási költséget is az oroszok állják.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszország-Afrika gazdasági és humanitárius fórum plenáris ülésén elmondta, hogy Moszkva kész ingyen gabonát szállítani Burkina Fasónak, Zimbabwénak, Malinak, Szomáliának, a Közép-afrikai Köztársaságnak és Eritreának a következő hónapokban – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Megszólalt a légitámadásra figyelmeztető sziréna Krivij Rih városában, így az ukrán diákok óvóhelyen indították el az idei tanévet – írta a Sky News.
A rendhagyó évnyitóról készült felvételen a gyerekek és tanáraik láthatók egy föld alatti bunkerben.
Kids in Kryvyi Rih started their school year in a bomb shelter, as an air raid alert was announced in the city.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) September 1, 2023
📹: Svoi Kryvyi Rih pic.twitter.com/X0eWqYUQvR
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken beszédet mondott Olaszországban az Európai Ház– Ambrosetti Fórumon. Zelenszkij a fórumon megerősítette álláspontját, miszerint Ukrajna nem békél addig Oroszországgal, amíg vissza nem kapja megszállt területeit.
Hozzátette, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Krím és Herszon jelenleg orosz megszállás alatt állnak, amit nem fogadnak el.
A Sky News arról írt, hogy Oroszország jelenleg „álválasztásokat” tart Donyeckben, Luhanszkban, Zaporizzsjában és Herszonban, hogy így legitimizáljon néhány Moszkva által támogatott kormányzót az érintett térségekben.
A pszkovi repülőtér elleni támadásban részt vevő gépek orosz területről szálltak fel – mondta Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a The War Zone című lapnak adott interjúban, írja a Korrespondent.
Elmondása szerint két orosz Il-76-os repülőgép megsemmisült, kettő pedig súlyosan megrongálódott az akcióban. Állítása szerint ezt a műholdfelvételek is alátámasztják.
„Az ukrán légvédelmi rendszer megsemmisített egy orosz drónt Belgorod felett. Katonáink egy pilóta nélküli UAV-t lőttek le” – mondta Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi terület kormányzója. Hozzátette, személyi sérülés és kár nem történt.
A Sky News emlékeztet, az utóbbi időben az orosz erők rendszeresen támadják Belgorodot.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt tájékoztatták arról, hogy az ultranacionalista nézeteiről híres Igor Girkin a következő választáson a kihívója lehet. Annak ellenére, hogy Girkin előzetes letartóztatásban van, ez az információ felzaklatta Putyint.
Erről a Generall SVR Telegram-csatorna – amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt – számolt be.
A csatorna információja szerint az orosz vezető többször is megismételte, hogy Girkint „így vagy úgy” de el kell hallgattatni.
FONTOS KIEMELNI, HOGY EZEKET AZ ÁLLÍTÁSOKAT NEM SIKERÜLT FÜGGETLEN, MEGBÍZHATÓ FORRÁSBÓL ELLENŐRIZNI.
Folytatódott a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Középiskola kálváriája, az ott tanító magyar pedagógusok attól tartanak, hogy a döntéshozók a magyar nyelv módszeres, fokozatos eltüntetésére és az oktatás „elukránosítására” törekednek. Dobsa Beáta, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) beregszászi központjának vezetője szomorúnak és aggályosnak tartja a kialakult helyzetet.
Az erről szóló írásunkat ITT találja.
Orosz tisztviselők közölték, ukrán dróntámadás érte a nyugat-oroszországi Kurcsatovot– írta a The Guardian.
A régió kormányzója, Roman Starovojt közölte, az ukrán drón megrongálta egy épület homlokzatát, mindössze néhány kilométerre a kurszki atomerőműtől.
Hozzátette, a támadásban senki sem sérült meg, az erőműben pedig nem keletkezett kár.