Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk kedden is.
Két civil meghalt és további tizenegy megsebesült, köztük három gyermek a Donyecki Népköztársaságban az ukrán csapatok által a nap folyamán végrehajtott ágyúzásokban – közölte hétfőn Gyenisz Pusilin, a de facto Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője.
A nap folyamán az ukrán fegyveres egységek 34 alkalommal lőtték a köztársaság területét. Mironovszkoje faluban két civil meghalt, további nyolc megsebesült, köztük egy 2012-es születésű fiú és egy lány. Két civil: egy nő és egy 2006-os születésű tinédzser megsebesült a Donyeck központjában végrehajtott támadás következtében. Makejevkában egy férfi megsebesült, aki súlyos állapotban van
– írta Telegram-csatornáján.
Puszilin szerint az ukrán csapatok 96 lövedéket lőttek ki, köztük kazettás bombákat, többek között 220 milliméteres, 122 milliméteres, 152 milliméteres és 155 milliméteres tüzérségi rendszerekből. Tizennyolc lakóház és hét polgári infrastrukturális létesítmény sérült meg – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője azt tervezi, hogy még szeptemberben Oroszországba utazik, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin elnökkel. A találkozó célja az lenne, hogy megvitassák annak lehetőségét, hogy Oroszországnak több fegyvert szállítsanak az ukrajnai háborúhoz és más katonai együttműködésről tárgyaljanak – írja a The New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
A tisztviselők szerint Észak-Korea vezetője – valószínűleg páncélvonaton – az Oroszország csendes-óceáni partvidékén fekvő Vlagyivosztokba utazna, ahol találkozna Putyinnal.
A cikk szerint az orosz elnök számára előnyt jelentene, ha Kim Dzsongun tüzérségi lövedékeket és páncéltörő rakétákat küldene Oroszországnak, Az észak-koreai vezető pedig ezért cserébe fejlett technológia biztosítását kérné a műholdak és nukleáris meghajtású tengeralattjárók számára. Emellett sokak szerint élelmiszersegélyt is kérne az orosz elnöktől.
A tisztviselők szerint mindkét vezető részt vesz a vlagyivosztoki Távol-keleti Szövetségi Egyetem campusán a szeptember 10. és 13. között megrendezésre kerülő Keleti Gazdasági Fórumon. Ezenfelül Kim Dzsongun állítólag azt is tervezi, hogy meglátogatja a 33-as mólót, ahol Oroszország csendes-óceáni flottájának hadihajói dokkolnak.
Részben megrongálódott egy közigazgatási épület az Ukrajnával határos oroszországi brijanszki területen fekvő Belaja Berezka faluban az ukrán csapatok bombázása következtében – közölte hétfőn Alekszandr Bogomaz, a régió kormányzója.
Ukrán csapatok lőtték Belaja Berezka falut. Ennek következtében egy közigazgatási épület részben megrongálódott
– írta Telegram-csatornáján.
Bogomaz szerint senki sem sérült meg – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Kijev tisztviselői azt állítják, hogy a város összes középiskoláját ellenőrizték, és hogy a fővárosi oktatási intézményekre vonatkozó korábbi jelentések hamisak voltak.
Az idei tanév kezdetén a városháza szerint 240 ezer kijevi gyermek döntött úgy, hogy a távoktatás helyett az iskolában tanul – közölte az al-Dzsazíra.
A bombariadó után Kijev összes középiskoláját alaposan ellenőrizték. Az információt nem erősítették meg. A hívás hamis volt
– közölte a városi katonai közigazgatás a közösségi médiában.
Hétfőn korábban azt közölte, hogy a rendőrség „Kijev összes iskolájába és főiskolájába bombafenyegetésről kapott bejelentést”.
A Novaja Gazeta független orosz lap főszerkesztője, Dmitrij Muratov Nobel-békedíjas újságíró közölte, ideiglenesen lemond posztjáról bírósági tárgyalása idejére. Az orosz kormány ugyanis korábban külföldi ügynöknek nyilvánította az újságírót. A hírt a TASZSZ közölte a Novaya Gazeta Europe Telegram-csatornája alapján.
Muratov helyére Szergej Szokolovot nevezték ki.
Az orosz hatóságok korábban azért záratták be Muratov lapját, mert véleményük szerint a főszerkesztő külföldi ügynökök anyagait terjesztette, amivel rossz színben tüntette fel Oroszországot a nemzetközi oldalakon.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Recep Tayyip Erdogan török elnökkel közös sajtótájékoztatót tartott hétfőn Szocsiban, ahol az ukrán ellentámadás is szóba került.
Az orosz elnök az ellentámadás elhúzódásáról kijelentette:
Ez nem elhúzódás, hanem kudarc. Mindenesetre ma úgy néz ki. Meglátjuk, mi lesz később, de remélem, hogy akkor is pont így lesz.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország sohasem utasította vissza az Ukrajnával való tárgyalást. Elmondta, hogy Erdogan szóba hozta neki a rendezés kérdését, de felidézte, hogy a tavaly török közreműködéssel kidolgozott megállapodástervezetet Kijev vetette el. A török elnök megerősítette, hogy országa kész közvetíteni a felek között – adta hírül az MTI.
Kijev fényképfelvétellel tudja bizonyítani, hogy az orosz drónok román területet is megtámadtak abban az éjszakai légicsapásban, amellyel egy ukrajnai dunai kikötői létesítményt céloztak – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn.
Az ukrán diplomácia vezetője egy kijevi sajtótájékoztatót követően újságíróknak nyilatkozva beszélt erről – írja az MTI.
A román védelmi minisztérium előzőleg határozottan cáfolta, hogy orosz drónok estek volna Románia területére.
Oroszország támadó eszközei egyetlen pillanatig sem fenyegették Románia területét, illetve vizeit
– szögezte le a tárca.
Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint Oroszország jelenleg tárgyalásokat folytat Észak-Koreával a lehetséges közös hadgyakorlatokról.
Ez egy olyan időszakban történik, amikor az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki a két ország közötti növekvő katonai együttműködéssel kapcsolatban.
„Miért ne? Ezek a szomszédaink. Van egy régi orosz mondás: nem választod meg a szomszédaidat, és jobb, ha békében és harmóniában élsz a szomszédaiddal” – fogalmazott Sojgu.
Amikor a két ország közötti közös hadgyakorlatok lehetőségéről kérdezték, azt mondta, hogy ezek valóban megfontolás tárgyát képezik – írja a Sky News.
A dél-koreai hírszerzés a Yonhap dél-koreai hírügynökség jelentése szerint azt is megemlítette, hogy Soigu felvetette Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek egy Oroszország, Észak-Korea és Kína részvételével zajló haditengerészeti gyakorlat ötletét.
Mint írtuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök és török kollégája, Recep Tayyip Erdogan tárgyalása Szocsiban véget ért. A találkozót követő sajtótájékoztatón az orosz vezető megjegyezte, nagy figyelmet fordítottak az ukrajnai helyzetre és a gabonaüzlet felmondására – közölte a ria.ru.
Az Inforádiónak nyilatkozó szakértő, Egeresi Zoltán azt mondta, Recep Tayyip Erdogan azért ül le tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, hogy megpróbálja kialkudni a fekete-tengeri gabonaszállítási egyezmény újraélesztését. A két ország viszonyában azonban más feszültség is van.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa hangsúlyozta, „Erdogannak a nyári hónapok után valamilyen gesztust kell tennie az orosz vezetés felé, még akkor is, ha a Wagner-lázadás idején ő volt az első külföldi államfő, aki támogatásáról biztosította Putyint”.
Mint mondta, „Gyakorlatilag egy folyamatos adok-kapok van a két vezető, illetve a két hatalom között, amibe teljesen belefér az, hogy most Erdogan azért járul Putyin színe elé, hogy megpróbálja kialkudni a gabonaszállítási egyezmény újraélesztését” – összegzett Egeresi Zoltán.
Többfelé is tűz ütött ki Donyeck központjában, miután az ukrán tüzérség nagy erőkkel bombázza a várost – jelentette a RIA tudósítója.
A támadásokban lakóházak rongálódtak meg, valamint egy autó is kigyulladt. A tömegközlekedést felfüggesztették a térségben.
A tudósító szerint az ukrán erők folytatják a város ágyúzását.
Harkivban óvóhelyeken indult meg a tanítás szeptemberben, miután folyamatosan bombázzák a várost. A városi tanács egy metróállomáson, ott állomásozó metrókocsikban alakította ki a tantermeket – írta a Sky News.
„Az átalakítás körülbelül egy hónapig tartott” – mondta Ihor Terekhov polgármester, aki hozzátette, a diákok jól érzik magukat, még ha kicsit össze is vannak zavarodva a furcsa helyzet miatt.
Mint az orosz vezető sajtótitkára kifejtette, jelenleg az Orosz Föderáció és Törökország elnökei továbbra is szűk körben beszélgetnek egymással – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz és a török elnök, Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan széles körű megbeszélése – delegációk részvételével – nagyon konstruktív volt, mondta Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára.
Nagyon konstruktív volt a megbeszélés a különböző területeken. Miniszterek, munkacsoportok vezetőinek részletes jelentései voltak terítéken. Emellett a teljes körű információcsere, valamint a kétoldalú kapcsolatok kimerítő elemzése is napirendre került
– mondta a Kreml szóvivője a tárgyalások első részeinek eredményeiről.
Mint Peszkov kifejtette, most a vezetők szűk körben folytatják a megbeszéléseket.
Kötelező lesz az orvosi szférában dolgozó és gyógyszerész hölgyek katonai nyilvántartásba vétele október 1-től Ukrajnában – tudatta a karpatalja.ma a pmg.ua értesülését.
Mint írták, a nők katonai nyilvántartásba vétele eddig önkéntes alapon történt. A védelmi minisztérium korábban arról számolt be, hogy határátlépés esetén nem von maga után korlátozásokat a katonai regisztráció.
A nők nyilvántartásba vételének ötlete már a háború kitörésekor is felvetődött, a kérdést végül egy évvel elhalasztották.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna stratégiai, politikai célja az EU-csatlakozási tárgyalások megnyitása.
Az Európai Bizottság hét ajánlást tett Ukrajnának. Ezek egy részét már teljesítettük. A többi esetében az ukrán parlamentnek kézzelfogható eredményeket kell felmutatnia. Időszerű eredményeket
– közölte az X (korábbi nevén Twitter) közösségi médiaplatformon tett nyilatkozatában.
Emellett arra kérte az Európai Parlament képviselőit, hogy ne halogassák az erről szóló döntéseket, ne hagyják cserben Ukrajnát, és támogassák európai integrációjukat.
Our strategic political goal is opening EU accession talks. The European Commission has made seven recommendations to Ukraine. We've already completed a number of them.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 3, 2023
For the rest, the Ukrainian parliament must demonstrate tangible results. Timely results. The ones we agreed… pic.twitter.com/aEBxOiSzNC
Véget ért Recep Tayyip Erdogan török elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalása Szocsiban – közölte a ria.ru.
Az államfők másfél óráig egyeztettek, majd egy munkaebéden folytatták tovább a megbeszélést. A találkozó kiemelt témája a gabonakereskedelem, amelyről Putyin bejelentette, hogy „Moszkva kész tárgyalni″.
Mint írták, az orosz elnök reményét fejezte ki hogy a közeljövőben Oroszország és Törökország befejezi a tárgyalásokat egy gázközpont létrehozásáról.
A megállapodásokról egy közös sajtótájékoztató várható a későbbiekben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök munkaebéden folytatta találkozóját Szocsiban. Ezt megelőzően a vezetők a delegációk részvételével tárgyaltak, ami körülbelül másfél óráig tartott – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A megállapodásokról egy későbbi sajtótájékoztatón számolhatnak be. Mint írtuk, a tárgyalások középpontjában a gabonakereskedelem lesz.
Putyin ezt már korábban megerősítette, és jelezte, Moszkva nyitott a megállapodásra, illetve közölte, hogy az ukrajnai háború is téma lesz a találkozón. Erdogan már korábban is jelentős szerepet töltött be a fekete-tengeri gabonaegyezmény létrejöttében.
Gunther Fehlinger osztrák politikus, az Európai NATO Fejlesztési Bizottság elnöke a szövetséghez való csatlakozás mellett foglalt állást – írja az mk.ru.
Rövid üzenetet írt az X közösségi hálózaton, amelyben Joe Biden amerikai elnököt megszólítva arra kérte, védje meg Örményországot.
Emellett Jerevánhoz is szólt,
felszólítom Örményországot, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, Nikol Pasinyan
– fogalmazott.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) az országok rangsorolásakor figyelmen kívül hagyja Oroszország és Katar válogatottjainak jövő keddre meghirdetett barátságos mérkőzését.
Hasonlóképpen nem számít majd bele a minősítésbe az a két, szintén szeptemberi előkészületi meccs sem, amelyet az orosz nemzeti együttes az egyiptomi olimpiai csapattal játszik. A FIFA álláspontját az orosz sportági szövetség ismertette a TASZSZ állami hírügynökséggel.
A Szbornaja a katariakkal vívandó mérkőzés előtt, e hét csütörtökén, majd jövő hétfőn találkozik az egyiptomiakkal, akiknél – az olimpiai korhatárnak megfelelően – 23 év alatti futballisták jutnak szóhoz.
A FIFA korábban sem tiltotta, hogy az orosz válogatott barátságos meccseket vívjon, viszont tavaly február 28-án – négy nappal Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után – felfüggesztette orosz csapatok részvételét a nemzetközi szövetség égisze alatt zajló összes rendezvényen.
Nem az orosz dróntámadás volt az egyetlen a Dunán tegnap este – Ukrajna két drónt indított az oroszországi Kurszk térségébe – közölte a moszkvai védelmi minisztérium.
Ezt azután jelentették, hogy vasárnap este dróntörmelék hullott a biztonsági szolgálat egyik épületének tetejére – írja a Sky News.
Roman Starovoit, az Ukrajnával határos Kurszk kormányzója szerint egy drón tüzet okozott egy lakatlan épületben Kurcsatov városában.
Az ukrán hadsereg előretört Bahmut környékén, és az elmúlt héten három négyzetkilométernyi területet foglalt vissza a megszálló orosz csapatoktól – közölte hétfőn Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes a Telegramon.
A tárca szerint a júniusban kezdődött ellentámadásban az ukránok eddig 47 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az oroszoktól Bahmut környékén.
Maljar közleményében arra is kitért, hogy Bahmuttól délre az orosz erők ellentámadásokkal próbálják visszaszerezni az elvesztett területeket.
Hozzátette: az ország keleti részén, Harkiv megyében, Kupjanszk térségében, valamint Liman, Avgyijivka és Marjinka környékén, Donyeck megyében szintén támadnak az orosz csapatok. Augusztus végén Ukrajna elrendelte a civil lakosság evakuálását Kupjanszk térségéből.
A miniszterhelyettes tájékoztatása szerint Ukrajna déli részén Melitopol felé nyomulnak előre az ukrán erők. Azt nem közölte, hogy ott mekkora területet foglaltak vissza – írja az MTI.
Recep Tayyip Erdogan török elnök megérkezett Szocsiba, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon – írja a Reuters.
A tárgyalások középpontjában a gabonakereskedelem lesz.
Putyin ezt már korábban megerősítette, és jelezte, Moszkva nyitott a megállapodásra, illetve közölte, hogy az ukrajnai háború is téma lesz a találkozón. Erdogan már korábban is jelentős szerepet töltött be a fekete-tengeri gabonaegyezmény létrejöttében.
A gabonaegyezmény célja az volt, hogy a Fekete-tengeren keresztül ukrán gabona jusson a világpiacokra, és enyhítse a globális élelmiszerválságot, amelyet az ENSZ szerint súlyosbított az ukrajnai háború.
Egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el a Kinzsal ballisztikus rakéta hordozóinak mozgósítása miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A légiriadót az ukrán hatóságok azért rendelték el az ország teljes területére, mert úgy vélik, hogy egész Ukrajna veszélyben van miután, az orosz légierő MiG–31K típusú vadászgépei felszálltak egy belarusz katonai bázisról.
Ukrajnának naponta százmillió dollárba kerül az Oroszországgal szembeni háború – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.
A százmilliós tétel legjelentősebb részét értelemszerűen a hadsereg kiadásaira költi az ukrán állam.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint az ukrán vállalkozók arra panaszkodnak, hogy milyen kellemetlenségekkel járnak együtt a minisztériumával kötött szerződések, mert a hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak rájuk, vizsgálatoknak vetik alá őket.
A lengyel határőrség adatai szerint 2022. február 24. után mintegy 2,87 millió 18 és 60 év közötti ukrán állampolgár lépett be Lengyelország területére – írja a TASZSZ.
A lap szerint Lengyelország az Ukrajnával kötött megállapodás alapján már kiadta az ország azon állampolgárait, akik részt vesznek az illegális bevándorlók Európába csempészésében.
Az elmúlt 1,5 évben mintegy 2,8 millióan tértek vissza Ukrajnába.
A lengyel–ukrán határ átlépése után mintegy 80 ezer ukrán eshet ki az elszámoltatásból.
Ez jelentős szám Ukrajna számára, mert ezeket az embereket mozgósítani lehet, és megerősíthetik fegyveres erőik sorait, így erősítve védelmüket és biztonságunkat – idézi a lap Fjodor Veniszlavszkijt, az ukrán elnöknek a Radában lévő képviselőjét, a parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagját.
A brit hírszerzés felmérte Oroszország képességeit, miután a hírek szerint az oroszok az Infamous Chisel rosszindulatú szoftverrel „fertőzik” az ukrán technikai eszközöket – írja az Unian.
Az orosz erők rosszindulatú szoftvert fejlesztettek ki, amelynek célja, hogy információkat lopjon az androidos eszközökről. A tevékenységek az ukrán hadsereg harcosainak készülékeit érintik.
Augusztus 31-én a Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) más szervezetekkel együtt fedezte fel az Infamous Chisel „kártevőt” – emlékeztetett a brit hírszerzés.
A program kifejlesztése a Sandworm csoporthoz – az orosz hírszerzés irányítása alatt működő orosz kiberterroristákhoz – köthető.
A brit hírszerzés felmérte a kockázatot, és azt mondta, a szoftvert arra tervezték, hogy adatokat lopjon az AFU eszközeiről.
A hírhedt Chiselt nagy valószínűséggel érzékeny katonai információk ellopására használták. Ez a tevékenység azt bizonyítja, hogy Oroszország továbbra is használja a számítástechnikai képességeit az ukrajnai invázió támogatására
– áll a jelentésben.
A román védelmi minisztérium cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint orosz drónok zuhantak volna le a területén. Az ukrán külügy korábban arról adott hírt, hogy az orosz erők Izmail elleni támadását követően drónok robbantak fel Románia területén.
Az ukrán állami határőrszolgálat szerint tegnap este egy Izmail kikötője közelében végrehajtott nagyszabású orosz támadás alkalmával Shakhedek zuhantak le és robbantak fel Románia területén
– mondta Oleg Nyikolenko, az ukrán külügy szóvivője.
Ukrán források szerint két drón zuhant le Románia területén.
Déli irányban az ukrán védők több ágyút és fontos felszerelést, köztük „Mordor szemét” – egy drága orosz optikai komplexumot – is megsemmisítettek – írja az Unian.
A Déli Védelmi Erők sajtószolgálatának közlése szerint
az elmúlt 24 órában 67 megszálló csapatot számoltak fel.
Megsemmisült továbbá két Msta–S önjáró tüzérségi egység, két ágyú, két felderítő drón, egy támadó – Lancet típusú – drón, négy jármű és egy csónak.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy az oroszok háromórás éjszakai drónostromot indítottak a Romániával határos ukrán város, Izmail ellen.
A drónok egy része a NATO-szövetséghez tartozó Románia területén zuhant le és robbant fel az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint – írja a Sky News.
Az ukrán légierő közölte, az Oroszországból és a megszállt Krímről indított 32 iráni gyártmányú Shahed drónból
23-at lelőttek.
A támadás egy másik dunai kikötő, Reni vasárnapi orosz támadását követte, amelyet Luminita Odobescu román külügyminiszter civil célpontok elleni barbár támadásnak nevezett.
Nem várta meg az ukrán parlament döntését, benyújtotta lemondását Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. Helyét Volodimir Zelenszkij javaslata alapján az Állami Vagyonkezelő Alap vezetője, Rusztem Umjerov veheti át.
További részleteket ide kattintva olvashat.