Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Elon Musk akadályozhatta meg az ukránok egyik támadását
• Zelenszkij bemutatta az új védelmi miniszterét
• Rakéta csapódott a rendőrség épületébe Krivij Rihben, halálos áldozat is van
• Zelenszkij: Nekünk azt mondták, hogy Putyin ölette meg Prigozsint
• Zelenszkij sötét titkot tudott meg az orosz elnökről, szerinte Putyin veszített
• Videón a pusztító orosz rakétacsapás

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! 

Az ENSZ számos engedményt ajánl az orosz műtrágyaexport terén a fekete-tengeri gabonaegyezmény visszaállításáért cserébe – derül ki António Guterres ENSZ-főtitkár Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek átadott leveléből, amelyet pénteken a dpa német hírügynökség rendelkezésére bocsátottak.

A világszervezet vezetőjének javaslata szerint Moszkva az orosz mezőgazdasági export túlnyomó részét lebonyolító – nyugati szankciók hatálya alá került – Roszszelhozbank részeként egy leányvállalatot alapíthatna, amelyet meghatározott nemzetközi fizetések lebonyolítása végett ismét rákapcsolhatnák a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatra. Ezzel a műtrágyák és bizonyos mezőgazdasági termékek exportja 30 napon belül ismét lehetségessé válna.

Az augusztus 28-án keltezett levélben – amelyről elsőként a Bild című német lap számolt be – Guterres további három javaslatot tett az orosz export megkönnyítésére. Ezekben az orosz hajók megfelelő biztosítását, a műtrágyaexporttal foglalkozó cégek zárolt európai vagyonának feloldását, illetve orosz teherhajók európai kikötőkbe való behajózásának engedélyezését ajánlják fel.

A levélből közvetetten az is kiderül, hogy az engedmények végett a világszervezet együttműködik az Európai Unióval. Az erről szóló cikkünk ide kattintva érhető el.

Bekérették az orosz külügyminisztériumba pénteken a moszkvai örmény nagykövetet Jereván „barátságtalan” lépései miatt. Az orosz diplomáciai tárca az általa kiadott tájékoztatás szerint keményen kifogásolta a misszióvezetőnél, hogy az örmény kormány elindította a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Római Statútumának ratifikációs folyamatát, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök felesége Ukrajnába látogatott, ahol humanitárius segélyt adott át, valamint azt is, hogy Örményország területén hadgyakorlatot tartanak az Egyesült Államok részvételével.

A minisztérium emellett aggodalmát fejezte ki Mikael Badalján bloggernek és Asot Gevorkjánnak, a Sputnik Örményország rádió szemleírójának örményországi őrizetbe vétele miatt. A tárca közleménye szerint Moszkva szilárdan hisz abban, hogy Oroszország és Örményország szövetséges marad, és a kapcsolatok fejlesztéséről és erősítéséről szóló valamennyi megállapodást teljesítik mindkét ország népe javára.

A minisztérium szerint ez különösen vonatkozik a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) keretében tartott gyakorlatok megszervezésére és a szervezet megfigyelő bizottságának Örményországba kiküldésére, ami elősegítené a Jereván és Baku közötti vitás kérdések rendezését – írja az MTI.

Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be az Oroszországban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, egyebek között a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséért hat emberrel szemben – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa pénteken Brüsszelben.

A közlemény szerint a globális szankciórendszer keretében bevezetett korlátozó intézkedésekben érintett bírák és ügyészek részt vettek egy 6 év börtönbüntetésre ítélt újságíró, valamint egy krími tatár elleni politikai indíttatású bírósági eljárásban.

A szankciók az orosz hírszerzés (FSZB) két tisztjére is vonatkoznak, akik pedig az említett újságíró kínzásában vettek részt, illetve vizsgálatokat folytattak a krími tatár közösség tagjainak, valamint a krími Jehova Tanúi keresztény vallási közösségnek a köreiben.

A közleményben úgy fogalmaztak: az orosz vezetés eszközként használja az ország igazságszolgáltatását számos súlyos emberi jogi jogsértés elkövetésében. Az igazságszolgáltatási rendszer nem független, és arra használják, hogy „szisztematikusan és súlyosan megsértsék az uralkodó rezsimmel” szemben állók emberi jogait azáltal, hogy korlátozzák véleménynyilvánítási szabadságukat – húzták alá.

A tanács emlékeztetett: az EU nem ismeri el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának, valamint Ukrajna donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régiói egyes részeinek Oroszország általi jogellenes annektálására tett kísérletet, amely – mint írták – sérti a nemzetközi jogot, beleértve az ENSZ Alapokmányát is.

Az EU-t aggodalommal tölti el, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben folyamatosan romlik az emberi jogi helyzet az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrán területeken – tették hozzá.

Romániában óvóhelyeket jelölnek ki és veszély esetén riasztani fogják a lakosságot azokon a Duna-parti településeken, amelyek az orosz légitámadások célpontjává vált ukrán folyami kikötők közvetlen szomszédságában találhatók – döntötte el pénteken a román országos vészhelyzeti bizottság (CNSU).

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a polgári védelmi intézkedésekre az orosz-ukrán háború által előidézett geopolitikai helyzet és a román határ közvetlen közelében lévő ukrán kikötők – Reni és Izmail – elleni sorozatos orosz támadások miatt van szükség.

A CNSU határozata felhatalmazta a védelmi minisztériumot, hogy felmérje és meghatározza, milyen intézkedésekre van szükség a konfliktusövezetekkel szomszédos román területeken a lakosság védelmében. Előírták, hogy a megyei vészhelyzeti bizottságok tájékoztassák erről a lakosságot, jelöljék ki az óvó- és menedékhelyként használható helyiségeket, továbbá gondoskodjanak arról, hogy a riasztórendszereket bármely pillanatban működésbe lehessen hozni.

Amennyiben fennáll a veszélye, hogy az orosz-ukrán konfliktusövezetben használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak, a védelmi minisztérium értesíti a katasztrófavédelmi főfelügyelőséget (IGSU), amely a mobiltelefonokra küldött Ro-Alert üzenettel figyelmezteti az érintett lakosságot, és elrendeli a riasztórendszerek aktiválását.

Ha az érintett területeken nincs térerő vagy riasztóberendezés, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőségek sürgősségileg csapatokat küldenek ki a helyszínre a lakosság figyelmeztetésére – írja elő a CNSU határozata

Kijev drónokkal vette célba Oroszországot, ezúttal három drónt hatástalanított az orosz légvédelem Brjanszk felett, kettőt a levegőben megsemmisítve – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Szeptember 8-án 17:30 körül meghiúsult a kijevi rezsim kísérlete arra, hogy drónokkal terrorista támadást hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen. A szolgálatban lévő légvédelmi eszközök Brjanszk felett elfogtak három pilóta nélküli légi járművet, amelyek közül kettőt a levegőben megsemmisítettek

– idézi az orosz védelmi minisztérium tájékoztatását a lap.

Belaruszban az Oszipovicsi melletti Cel faluban lévő Wagner-csoport táborának több mint felét már felszámolták – írja a Strana.today.

A cikk szerint a sátrak lebontása július 28-án, vagyis majdnem egy hónappal Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér halála előtt megkezdődött és a mai napig tart. A 292 sátorból 130 maradt meg.

Volodimir Zelenszkij baljós előrejelzéséről számol be a Sky News, amelyet Oroszország következő háborús lépéséről mondott.

Az ukrán elnök szerint a háború „lassul”, miközben megismételte rendszeres kérését, hogy a Nyugat küldjön több fegyvert - ami szerinte felgyorsítaná országa erőfeszítéseit.

De Zelenszkij figyelmeztetett, Moszkva arra készül, hogy az áramszüneteket és a „nukleáris zsarolást” fegyverként használja, hogy félelmet keltve ellenségeiben.

Megérkeztek Ukrajnába az első Leopard 1A5-ös típusú harckocsik Dániából – közölte pénteken a dán védelmi minisztérium.

„Tíz Leopard 1-es páncélos már Ukrajna területen van, és még több is jön. Most már fel tudják őket használni az offenzívában, amelyet az ukránok még csak most kezdenek. A tavasszal megkezdett munka nem szakad meg. A kiképzés Németországban zajlik, ahol dán oktatók német katonák segítségével felkészítik a legénységeket, és átadják a tankokat Ukrajnának” – ismertette a tárca közleményében.

Korábban Dánia, Hollandia és Németország megállapodott abban, hogy Leopard 1A5-ös tankokat bocsát a kijevi vezetés rendelkezésére és kiképzést ad ukrán legénységek számára az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) keretében. Koppenhága a 2005-ig szolgálatban álló páncélosait adja át németországi karbantartást követően Ukrajnának.

A dán védelmi tárca közölte azt is, hogy a királyság múzeumai hat harckocsit ideiglenesen átengedtek kiképzési célokra az ukrán hadseregnek, amely a június 4-én indult ellenoffenzívája során már bevetette a német gyártmányú típust a csatatéren.

A Vámos Segély Alapítvány „Viszlát, Nyár” rendezvényén 170 menekült ukrán gyerek kapott iskolakezdési csomagot, hogy könnyebben induljon számukra az új tanév – közölte az alapítvány.

Mint írták, egész évben programokat, oktatást szerveznek a háború elől menekült iskolásoknak és felnőtteknek, hogy segítse magyarországi beilleszkedésüket.

Közleményükben kiemelték, hogy az iskolakezdés költségei szinte megfizethetetlenek az ukrajnai háborúból menekült, gyermeküket egyedül nevelő anyáknak. A Vámos Segély Alapítvány magánszemélyek és vállalkozások adományaiból vásárolta meg az iskolakezdési csomagokat.

A rendezvényen a gyerekek izgalmas játékokban vettek részt, volt ugrálóvár, buborékos gyerekdiszkó, kézműves foglalkozás, családi fotózás. Eredeti ukrán finomságokat kóstolhattak meg a résztvevők, népszerű volt a borscs és paprikás krumplival töltött varenyky – áll a közleményben.

A német külügyi hírszerzés egyik alkalmazottját és egy ismerősét hazaárulással vádolják, mert állítólag titkos dokumentumokat adtak át Oroszországnak – írja a Sky News.

Az ügyészek mai közleményükben közölték, hogy a hírszerzőt, akit a német adatvédelmi szabályoknak megfelelően csak Carsten L-ként azonosítottak, tavaly december 21-én tartóztatták le Berlinben. A második gyanúsítottat, egy Arthur E.-ként megnevezett német üzletembert január 22-én tartóztatták le a müncheni repülőtéren, amikor az Egyesült Államokból érkezett az országba.

A szövetségi ügyészek közölték, hogy Carsten L. 2021 májusa óta ismerte Arthur E.-t, és hogy utóbbi kapcsolatban állt egy oroszországi üzletemberrel, aki jó viszonyban állt az az FSZB-vel. 

Carsten L. tavaly szeptember közepe és október eleje között két alkalommal összesen kilenc, egy technikai hírszerzéssel kapcsolatos projekthez kapcsolódó dokumentumot szolgáltatott ki, amelyeket kinyomtatott vagy lefotózott.

Arthur E. a digitalizált adatokat Moszkvába vitte, kinyomtatta és orosz tisztekkel folytatott megbeszéléseken átadta az FSZB-nek – állítja a német ügyészség.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken algériai kollégájával, Ahmed Attaffal közösen tartott sajtótájékoztatóján az ukrajnai helyzettel kapcsolatban kiemelte, hogy Algéria és Magyarország is a globális békepárti többséghez tartozik, mivel egyedül a diplomáciai rendezéssel óvható meg az emberek élete.

És a béke megteremtésének feltételei ma jobbak, mint holnap lesznek. Tegnap jobbak voltak, mint ma, de ma még egészen biztosan jobbak, mint holnap lesznek, mert holnapra még több halott lesz, és még több rombolás lesz

– mutatott rá.

Valamint különös aggodalmát fejezte ki a „veszélyes és tömeges egészségkárosodást okozó fegyverek esetleges Ukrajnába szállításáról” szóló jelentések miatt, és arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy tartózkodjanak az olyan lépésektől, amelyek nyomán a régióban nőne az ilyen típusú fegyverek száma.

„Örülünk annak, hogy Algéria is a párbeszéd mellett kötelezte el magát, és bízunk abban, hogy Algéria mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja az elkövetkező két esztendőben sokat tud hozzátenni ahhoz, hogy a háború békés úton, a diplomácia eszközeivel végre rendeződjön” – mondta Szijjártó Péter.

Romániában óvóhelyeket jelölnek ki és veszély esetén riasztani fogják a lakosságot azokon a Duna-parti településeken, amelyek az orosz légitámadások célpontjává vált ukrán folyami kikötők közvetlen szomszédságában találhatók – döntötte el pénteken a román országos vészhelyzeti bizottság (CNSU).

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a polgári védelmi intézkedésekre az orosz–ukrán háború által előidézett geopolitikai helyzet és a román határ közvetlen közelében lévő ukrán kikötők – Reni és Izmail – elleni sorozatos orosz támadások miatt van szükség.

A CNSU határozata felhatalmazta a védelmi minisztériumot, hogy felmérje és meghatározza, milyen intézkedésekre van szükség a konfliktusövezetekkel szomszédos román területeken a lakosság védelmében. Előírták, hogy a megyei vészhelyzeti bizottságok tájékoztassák erről a lakosságot, jelöljék ki az óvó- és menedékhelyként használható helyiségeket, továbbá gondoskodjanak arról, hogy a riasztórendszereket bármely pillanatban működésbe lehessen hozni.

Amennyiben fennáll a veszélye, hogy az orosz–ukrán konfliktusövezetben használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak, a védelmi minisztérium értesíti a katasztrófavédelmi főfelügyelőséget (IGSU), amely a mobiltelefonokra küldött Ro-Alert üzenettel figyelmezteti az érintett lakosságot, és elrendeli a riasztórendszerek aktiválását.

Ha az érintett területeken nincs térerő vagy riasztóberendezés, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőségek sürgősségileg csapatokat küldenek ki a helyszínre a lakosság figyelmeztetésére – írja elő a CNSU határozata.

Mint megírtuk, vasárnap éjjel az izmaili kikötő ellen intézett támadáskor egy orosz Sahíd drón Románia területére esett és felrobbant. Két nap tagadás után a román hatóságok szerdán elismerték, hogy a Duna-parti Plauru falu téréségében olyan alkatrészeket találtak, amelyek feltehetően egy orosz drónból származnak.

Később azzal magyarázták a téves kommunikációt, hogy az alacsonyan repülő, kis tömegű – egyes feltételezek szerint lőszer nélküli, az ukrán légvédelem által lelőtt felderítő drónt a román légvédelem nem észlelte, így csak a helyszíni szemle szolgáltatott számukra bizonyítékot arról, hogy egy ilyen tárgy darabjai valóban román területre estek.

Románia a Fekete-tengeri Konstanca kikötő fejlesztésével támogatja az ukrán gabonaexport tranzitját – jelentette be a pénteki kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök.

A kormányfő örömét fejezte ki, hogy az erről szóló határozatok rögtön a Három Tenger Kezdeményezés bukaresti csúcsértekezlete, illetve üzleti fóruma után kerültek napirendre, annak bizonyságául, hogy Románia komoly erőfeszítéseket tesz a térség infrastrukturális összekapcsolása, ugyanakkor Ukrajna támogatása érdekében.

A pénteki kormányülésen a konstancai kikötő elérhetőségét javító úthálózat-fejlesztésekről, a kikötő vízellátásának és szennyvíz-, illetve villamosenergia-hálózatának korszerűsítéséről fogadtak el határozatokat, amelyek együttes értéke mintegy 300 millió eurót tesz ki.

A kormányinfón Mihai Constantin kormányszóvivő elmondta, hogy a legfontosabb román kikötő infrastruktúrájának fejlesztését három év alatt fogják elvégezni, a finanszírozást pedig európai uniós vissza nem térítendő támogatásból, illetve román költségvetési forrásokból fedezik.

Románia, Ukrajna, Moldova, az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselői augusztus 11-én az ukrán–moldovai–román hármas határ mellett található Galac városában állapodtak meg arról, hogy megduplázzák a Románián keresztül külföldi piacokra exportált ukrán gabonamennyiséget, miután Oroszország sorozatos dróntámadásokat intézett Ukrajna folyami kikötői, a Duna-parti Reni és Izmajil ellen.

Sorin Grindeanu román szállításügyi miniszter azt ígérte, hogy Románia a jelenlegi havi kétmillió tonnáról négymillió tonnára növeli az ukrán gabonatranzitot kiszolgáló szállítási kapacitását a közeljövőben.

Legalább egy ember meghalt, több megsebesült az Ukrajna több városára mért éjszakai és hajnali orosz légicsapásokban – közölték pénteken az ukrán hatóságok.

Az ország déli részén fekvő Krivij Rihben (oroszosan Krivoj Rog – a szerk.), Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosában támadás ért egy közigazgatási épületet, egy ember meghalt – közölte a régió katonai közigazgatásának vezetője, Szerhij Liszak a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Ihor Klimenko belügyminiszter szerint az elhunyt egy rendőr volt, további 25 ember pedig megsebesült.

Ukrajna északi részén, Szumi városában egy lakónegyedet ért találat. Az ukrán belügyminisztérium szerint mintegy húsz épület megrongálódott. Három ember megsebesült, köztük egy idős házaspár, akiket a romok alól mentettek ki.

Keletebbre, Zaporizzsjában egy férfi sérült meg egy orosz légicsapásban – számolt be Jurij Malacsko, a regionális katonai közigazgatás vezetője.

A katonai hatóságok szerint az elmúlt 24 órában a front közelében 29 település került orosz tűz alá.

Körülbelül félmillió ember halt meg Ukrajna területén. Erről Claire Daly ír EP-képviselő számolt be a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel folytatott megbeszélésen.

Daly szerint hamisak Stoltenberg szavai, miszerint az ukrán hadsereg „fokozatosan hódít meg területeket”. Hangsúlyozta, a NATO-főtitkár legutóbbi látogatása óta Ukrajna területeket és több mint 500 ezer embert veszített.

Emellett Daly pontosította, hogy az ukrán hatóságoknak különböző betegségekben és fogyatékosságokban szenvedő állampolgárokat kellett mozgósítaniuk – írja az mk.ru.

Július végére 4,1 millió fölé emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában, tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek júliusban az előző hónaphoz képest

amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

A vizsgált hónapban június végéhez képest 45 915-tel, azaz 1,1 százalékkal nőtt az ideiglenes védelemben részesült ukrajnaiak száma az EU-ban. A legnagyobb számszerű növekedést:

• Németországban (20 445 ember; +1,8 százalék),
• Csehországban (8400; +2,5 százalék)
• és Hollandiában (3515; +2,9 százalék)

jegyezték fel.

Ezzel szemben két tagországban, Lengyelországban (-6660; -0,7 százalék) és Lettországban (-1760; -4,2 százalék) csökkent az ideiglenes védelemben részesültek száma.

A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország biztosította a legtöbb ilyen jogállást (1 153 865), ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 28 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (971 080; 24 százalék), majd Csehország (357 540; 9 százalék) követte.

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a július végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33), Lengyelországban (26,4), Észtországban (25,9), Bulgáriában (25,3) és Litvániában (25) volt a legnagyobb,

Az ideiglenes védelemben részesülők 46,6 százalékát nők, 34,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 19,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.

A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 32 260 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Az oroszok különleges jelzésekkel hivalkodnak a drónok gyártásával – közölte a dél-ukrajnai védelmi erők közös koordinációs sajtóközpontjának vezetője. 

Az Oroszország által ideiglenesen elfoglalt Krímben az orosz hadsereg újabb állomást telepített drónok kilövésére az ukrán területen – írja az Unian. Erről Natalja Humenyuk, a dél-ukrajnai védelmi erők közös koordinációs sajtóközpontjának vezetője beszélt táviratban.

Elmondása szerint az oroszok rakétakilövőket helyeztek el. Ugyanakkor megjegyezte, ezt azért tették, hogy a drónok útja a célponthoz valamivel rövidebb legyen, mint az Azovi-tenger keleti partjáról.

Új taktikákat keresnek, hogy megkerüljék az Ukrán Védelmi Erők légvédelmi rendszerét. Sajnos nem vonják le a következtetéseket abból, hogy egyszer már telepítettek hasonló bázisokat a Krím félszigetre, és szomorú következményi lettek, de számunkra ez normális volt

– mondta Humenyuk.

54-re emelkedett a Krivij Rih-i csapás sérültjeinek száma, a keresési műveleteket befejezték – írja az Interfax.

Egy ember meghalt és 54-en megsérültek, közülük kilenc rendőr, a Krivoj Rogban egy közigazgatási épületet ért, orosz megszállók által végrehajtott rakétatámadás következtében

– közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter. Hozzátette, hogy a sérültek között kilenc rendőr van.

A belügyminiszter szerint a szomszédos régiókból további rendőri csoportok érkeztek a városba, hogy megerősítsék a rendőri erőket. A lövések helyszínének közelében sátrakat állítottak fel, ahol szakemberek nyújtanak pszichológiai segítséget, valamint mobilállomásokat az áldozatok vallomásainak fogadására.

A héten román területen talált dróntörmelék miatt egyes helyi lakosok attól tartanak, hogy a szomszédos Ukrajnában zajló háború átterjedhet az országukra – írja a Sky News.

Az orosz erők a NATO-tagállamtól éppen a Duna túlpartján lévő ukrán kikötőket bombázzák, mivel Moszkva célja, hogy megzavarja Ukrajna képességét a világpiacra irányuló gabonaexportra az ukrán dunai kikötőket célzó folyamatos támadássorozattal.

Oroszország ezen a héten négyszer támadta Izmail kikötőjét

– közölték ukrán tisztviselők.

Amint arról korábban beszámoltunk, a romániai Plauru falu közelében, Izmaillal szemben egy drónból származó darabokat találtak.

Nem volt világos, hogy a román hatóságok megállapították-e, hogy mikor vagy honnan indították a drónt, és az ottani tisztviselők szerint a roncsok nem jelentenek veszélyt, de a fejlemény nyugtalanította az uniós ország polgárait.

A 46 éves Daniela Tanase, aki Plauruban él férjével és fiával, azt mondta, hogy a héten Izmailra mért dróncsapások felébresztették, és a falusiak „megijedtek” a folyamatos orosz támadásoktól.

(A háború) első szakaszában nyugodtabbak voltak a dolgok, de most már a mi területünkre is eljutott

– mondta.

Egyelőre nem gondolkodtunk azon, hogy elhagyjuk a területet – reméljük, hogy alábbhagynak a harcok

– fogalmazott Tanase.

Orosz csapatok légibombát dobtak a Herszon régió Odradokamianka nevű falujára, három civil meghalt – írja az Ukrinform.

Odradokamiankában az orosz légibomba három civilt ölt meg: két nőt és egy férfit. Négy helyi lakos megsérült

– írta Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Telegramon.

A helyszínen nyomozók, igazságügyi szakértők, mentők és önkéntesek dolgoznak.

Dokumentáljuk az Oroszország által elkövetett újabb háborús bűncselekményt

– tette hozzá Klimenko.

Később Oleksandr Prokudin, a Herszon területi katonai közigazgatás vezetője megemlítette, hogy egy 54 és egy 62 éves nőt közepesen súlyos állapotban szállítottak kórházba.