A román védelmi minisztérium megkezdte a légvédelmi óvóhelyek építését az ukrán határon található, Duna-parti Plauru községben kedden, ahol múlt héten feltehetően az orosz hadsereg által használt, lezuhant drónok darabjait találták meg – írja az MTI.
A tárca közleménye szerint a munkálatokat a 10. utászdandár egy ötventagú különítménye végzi húsz munkagéppel. A katonák két, csaknem tíz méter hosszú, két méter széles és másfél méter magas óvóhelyet építenek előregyártott betonelemekből, amelyeket át fognak adni a helyi önkormányzatának.
Az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) csütörtökön fogadott el határozatot polgári védelmi létesítmények kialakításáról az orosz–ukrán konfliktusövezet közvetlen közelében. A CNSU arról is döntött, hogy a katasztrófavédelem a jövőben a mobiltelefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmezteti a lakosságot,
ha fennáll a veszélye, hogy háborúban álló felek által használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak.
Az ukrán határ közelében élő, a román média által megszólaltatott lakosok arra panaszkodtak, hogy az orosz hadsereg olykor több órán keresztül dróntámadásokat intéz a Duna túlpartján található, a gabonaexportban jelentős szerepet játszó ukrán folyami kikötők ellen. A román hatóságok még a múlt hét elején is cáfolták, hogy ezek a támadások román területet is veszélyeztetnének, annak ellenére, hogy Kijev határozottan állította, videófelvételei vannak arról, amint a Duna romániai partján csapódott be és robbant fel egy orosz drón.
Bár a román légierő és légvédelem nem észlelt semmit, a védelmi minisztérium végül elismerte, hogy a haditengerészet helyszínre küldött felderítői, akik a helyi hatóságoktól kapott információk alapján átkutatták a térséget, két helyszínen is olyan drónok alkatrészeit találták meg, „amilyeneket az orosz hadsereg használ”.
Klaus Iohannis román államfő határozottan elítélte Oroszországnak az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra elleni ismételt támadásait, beleértve a román határ közelében lévő ukrán dunai kikötők elleni támadásokat is, és úgy értékelte, hogy ezek sértik a nemzetközi jogi normákat, és háborús bűncselekményeknek minősülnek.
A román elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is konzultált, aki a Románia iránti teljes szolidaritásáról biztosította őt, ugyanakkor megállapította: semmi jele annak, hogy a NATO-ra szándékoznának csapást mérni, de a támadások destabilizáló jellegűek, ezért üdvözölte az Egyesült Államok azon döntését, hogy a NATO légügyi politikájának részeként több F–16-os harci repülőgépet telepít Romániába.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Vlagyimir Putyin orosz elnök kritikusa, Alekszej Navalnij egy többoldalú fogolycsere feltétele lehet a Nyugat és Oroszország között – közölte a Sky News a The Wall Street Journal értesülését.
A lap úgy tudja, hogy az orosz hatóságok szeretnék visszakapni Vagyim Kraszikovot. A bérgyilkos 2019-ben meggyilkolt egy Oroszországból elmenekült csecsen aktivistát.
Az oroszok az utóbbi években többször is felhozták Kraszikovot a fogolytárgyalásokon.
Nyugati tisztviselők arról számoltak be, hogy többoldalú megállapodás jöhet létre, amiben Navalnij is részt vehet.
Ha Brüsszel nem lép, akkor hazánk szeptember 15. után nemzeti hatáskörben fogja meghosszabbítani az ukrán gabonára vonatkozó behozatali tilalmat – jelezte Nagy István agrárminiszter Szófiában, ahol Kiril Vatev bolgár mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyeztetett kedden.
Részletek az alábbi cikkben.
A román védelmi minisztérium megkezdte a légvédelmi óvóhelyek építését az ukrán határon található, Duna-parti Plauru községben kedden, ahol múlt héten feltehetően az orosz hadsereg által használt, lezuhant drónok darabjait találták meg – írja az MTI.
A tárca közleménye szerint a munkálatokat a 10. utászdandár egy ötventagú különítménye végzi húsz munkagéppel. A katonák két, csaknem tíz méter hosszú, két méter széles és másfél méter magas óvóhelyet építenek előregyártott betonelemekből, amelyeket át fognak adni a helyi önkormányzatának.
Az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) csütörtökön fogadott el határozatot polgári védelmi létesítmények kialakításáról az orosz–ukrán konfliktusövezet közvetlen közelében. A CNSU arról is döntött, hogy a katasztrófavédelem a jövőben a mobiltelefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmezteti a lakosságot,
ha fennáll a veszélye, hogy háborúban álló felek által használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak.
Az ukrán határ közelében élő, a román média által megszólaltatott lakosok arra panaszkodtak, hogy az orosz hadsereg olykor több órán keresztül dróntámadásokat intéz a Duna túlpartján található, a gabonaexportban jelentős szerepet játszó ukrán folyami kikötők ellen. A román hatóságok még a múlt hét elején is cáfolták, hogy ezek a támadások román területet is veszélyeztetnének, annak ellenére, hogy Kijev határozottan állította, videófelvételei vannak arról, amint a Duna romániai partján csapódott be és robbant fel egy orosz drón.
Bár a román légierő és légvédelem nem észlelt semmit, a védelmi minisztérium végül elismerte, hogy a haditengerészet helyszínre küldött felderítői, akik a helyi hatóságoktól kapott információk alapján átkutatták a térséget, két helyszínen is olyan drónok alkatrészeit találták meg, „amilyeneket az orosz hadsereg használ”.
Klaus Iohannis román államfő határozottan elítélte Oroszországnak az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra elleni ismételt támadásait, beleértve a román határ közelében lévő ukrán dunai kikötők elleni támadásokat is, és úgy értékelte, hogy ezek sértik a nemzetközi jogi normákat, és háborús bűncselekményeknek minősülnek.
A román elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is konzultált, aki a Románia iránti teljes szolidaritásáról biztosította őt, ugyanakkor megállapította: semmi jele annak, hogy a NATO-ra szándékoznának csapást mérni, de a támadások destabilizáló jellegűek, ezért üdvözölte az Egyesült Államok azon döntését, hogy a NATO légügyi politikájának részeként több F–16-os harci repülőgépet telepít Romániába.
A tavaly elfogott oroszpárti ukrán politikus, Viktor Medvedcsuk lefoglalt vagyona egy olyan üzletemberhez kerülhetett, aki az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettesével, Oleh Tatarovval áll szoros kapcsolatban – írja a bihus.info.
Az ukrán portál szerint Medvedcsuk lefoglalt érdekeltségei – amelyek között több vállalat is található – többször is gazdát cseréltek már, és – különböző strómanokon keresztül ~ jelenleg egy Valerij Miscsenko nevű üzletember irányítása alatt vannak.
Tatarov ellen már korábban is indult egy korrupciós ügy, sőt, tavaly még egy amerikai képviselő is levelet írt Joe Bidennek, amelyben őt és az elnöki hivatalt vezető Andrij Jermakot is vádakkal illette. A Tatarov elleni ügyben nyomozás is indult, de csak a vádemelésig sikerült eljutni, mert akkor az ügy hirtelen átkerült a független korrupcióellenes szervektől az ukrán titkosszolgálathoz, ott azonban nem lett folytatása.
Lezuhant egy Szu–24-es vadászbombázó repülőgép kiképzőrepülés közben – közölte a TASZSZ az Orosz Védelmi Minisztérium közleménye alapján.
A Szu–24-es lőszer nélkül repült, a gép Volgográd régió egyik elhagyatott részén zuhant le.
A mentőszolgálat munkatársai már úton vannak a helyszín felé.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet készített felmérést az ukrán elnök támogatottságáról – írja az Ukrajinszka Pravda.
A hírportál szerint a felmérés témája elsősorban az volt, hogy Zelenszkijt – aki a korrupció visszaszorításának ígéretével került hatalomra – továbbra-e is támogatják-e az ukránok annak fényében, hogy sokak szerint a kormányzatnak még további lépéseket kellene tennie a korrupció visszaszorítása érdekében.
Az Intézet szerint a felmérés eredménye azt tükrözi, hogy
az ukránok továbbra is Zelenszkij személyében látják azt, aki visszaszoríthatja a korrupciót.
Szerintük ez azzal is magyarázható, hogy az egyszerű állampolgár nem mindig tudhatja azt, hogy a kormányzat mely tisztviselője/intézménye felelős a korrupció elleni harcért, ezért is kötik az elnök személyéhez. Mindezt visszatükrözi, hogy a felmérés válaszadóinak mintegy 78 százaléka egyetértett azzal, hogy Zelenszkij közvetlen felelősséggel bír a korrupció visszaszorítását illetően.
Az intézet szerint a felmérésből az is kiderült, hogy Zelenszkij elfogadottsága/támogatottsága
továbbra is 80-85 százalékon áll (attól függően, hogy pontosan milyen szövegezéssel teszik fel az erre vonatkozó kérdést).
Ezentúl, mint írták, csak a válaszadók negyede válaszolta azt, hogy a háborús győzelem után egy másik elnököt szeretnének látni az ország élén.
Az orosz csapatok kivonása nyithatja meg az utat az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásáról szóló béketárgyalásokhoz – mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
A kormányfő arra a kérdésre, hogy nem kellene-e jobban szorgalmazni a tűzszünetet Ukrajnában, elmondta, hogy nem lenne elfogadható, ha egy tűzszünet „legitimálná a rablóhadjáratot” – adta hírül az MTI.
Megjegyezte, hogy tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz elengedhetetlen az a belátás Moszkva részéről, hogy „a csapatok kivonásáról is szó van”. Ebben az esetben megnyílik a lehetőség a tárgyalásokra, amelyeken „az ukrán kormány részt is vesz, ebben biztos vagyok” – húzta alá Olaf Scholz.
Hozzátette: nem szabad elhinni a „meséket”, amelyek szerint Kijev és Moszkva röviddel az orosz támadás megindítása után már egy kidolgozott békeszerződésről tárgyalt, de az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia megakadályozta a megállapodás megkötését.
Tárgyalások valóban zajlottak, de nem voltak sikeresek, mert az orosz elnök csak kihasználta a tárgyalásokkal töltött időt, hogy a Kijev elleni művelet kudarca után átszervezze csapatait, és újabb támadást indítson, ezúttal Kelet-Ukrajna ellen – fejtette ki a német kancellár.
Két orosz T–72-es harckocsit semmisítettek meg az ukránok a luhanszki régióban található Szvatovo közelében. Az akcióról az Ukrán Biztonsági Tanács (SZBU) katonái töltöttek fel egy videót közösségi oldalukra – írja az Ukrajinszka Pravda.
A kamikazedrónokkal hét orosz katonát sebesítettek meg, közülük ketten meghaltak.
Dánia 5,8 milliárd dán korona – körülbelül 300 milliárd forint – értékben adományoz harckocsikat, gyalogsági harcjárműveket, tanklőszert és légvédelmi fegyvereket Ukrajnának – írta a The Guardian.
Mint írták, a teljes összeget három részre bontva adják oda.
Lars Lokke Rasmussen külügyminiszter közölte, Dánia kimerítette védelmi készleteit, ezért most azon dolgozik, hogy egy nemzetközi együttműködések keretében új, célzottabb fegyverkészleteket küldhessen Ukrajnának.
Az Európai Unió nem fogja megújítani az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt célkeresztbe került három férfi elleni szankciókat, amikor a jelenlegi büntetőintézkedések a hét végén lejárnak – közölte három diplomáciai forrás kedden a Reuters hírügynökséggel.
A nyugati kormányok átfogó gazdasági szankciókat, köztük orosz olajimport-tilalmat rendeltek el Moszkvával szemben Ukrajna tavaly februári lerohanása miatt.
A trió Grigorij Berezkin orosz üzletember, Farkhad Akhmedov milliárdos és Alexander Shulgin, az Ozon, egy orosz internetes kereskedelmi cég korábbi vezetője. A tavaly elhunyt orosz katonai vezetőt, Georgij Suvajevet is eltávolítják.
Az EU-nak a hathavonta megújított szankciók elrendeléséhez a blokk mind a 27 tagállama közötti egyhangúságra van szüksége.
A következő adag szeptember 15-én jár le.
Eddig közel 1600 magánszemély és több mint 200 szervezet szerepel az EU szankciós listáján, amely 2014-re nyúlik vissza, amikor Oroszország elfoglalta Ukrajnától a Krím területét.
A litván vámhatóságok elkobozzák az Oroszország területén nyilvántartott autókat – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Mint írták, a litván belügyminisztérium vezetője, Agne Bilotaite elmondta, hogy az autók elkobzására az Európai Bizottság ajánlásai alapján került sor. Jovita Neliupsene litván külügyminiszter-helyettes kiemelte, hogy a szankciók az orosz rendszámú autókra vonatkoznak.
„Jelenleg a szankciók miatt nem léphetnek be Oroszországban bejegyzett vagy orosz rendszámú autók az Európai Unió területére” – emelte ki a litván tárcavezető.
Mint írtuk, Kim Dzsongun páncélvonattal érkezett Oroszországba, hogy csúcstalálkozót tartson Putyinnal. A ctpaha.ua közölte, videó is készült arról, ahogy Kim Dzsongun leszáll a vonatról Vlagyivosztokban.
Korábban a Fehér Ház bejelentette, információik szerint a tárgyalásra azért kerül sor, mert Putyin fegyvereket vásárolna Észak-Koreától.
🔥🚨BREAKING: Kim Jong Un just arrived in Russia on an armored train to meet President Putin and negotiate arms dealing between Russia and North Korea. pic.twitter.com/53VsFmnedk
— Dom Lucre | Breaker of Narratives (@dom_lucre) September 12, 2023
Elizabeth Warren demokrata szenátor vizsgálatot követel a SpaceX-szel kapcsolatban – közölte a Korrespondent.
Mint írtuk, feldühítette az ukránokat a hír, miszerint Elon Musk megakadályozott egy rajtaütést Szevasztopolnál. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója keményen beleállt a világ egyik leggazdagabb emberébe.
Pénteken Elon Musk is reagált az állításokra, az X-en (korábbi nevén Twitter) azt írta, hogy a szóban forgó szolgáltatások nem voltak aktiválva, és a SpaceX „nem deaktivált semmit”.
Az ukrán kormány jogi lépéseket tett legalább két nyugati katonai cég ellen, amelyek nem teljesítették a felszerelési szerződéseket, vagy nem fizették vissza a Kijev által az üzletek megkötése érdekében kifizetett díjakat – derül ki a Newsweek értesüléseiből.
A Newsweek emlékeztetett arra, hogy az ukrán védelmi minisztérium egy sor beszerzési botránnyal szembesült, miközben a hadsereg továbbra is küzd a teljes körű orosz invázió ellen. A háború 18 hónapja alatt az ukrán erők nagymértékben függővé váltak a nyugati fegyverektől.
Megjegyzik, hogy az összes aláírt katonai szerződés 11 százalékát külföldi beszállítókkal kötötték, és „csak néhányuknál merültek fel nehézségek a kötelezettségek maradéktalan teljesítésében”.
Hat külföldi vállalat – amelyek közül kettő amerikai – „nem teljesítette teljes mértékben vagy részben az egyes szerződésekből eredő kötelezettségeit, de részben szállított, vagy teljes mértékben visszaadta a pénzeszközöket” – közölte a minisztérium.
Két európai cég azonban nem szállította le az árut, és nem fizette vissza az előleget
– tette hozzá a minisztérium, megjegyezve, hogy a két késedelmes szállító ellen jogi lépéseket tesznek. A minisztérium nem volt hajlandó megnevezni a vállalatokat, és nem adott tájékoztatást az Ukrajnával kötött szerződésekről, hivatkozva az érzékeny katonai információk hadi törvények szerinti védelmére.
A milliárdos hamarosan megjelenő életrajzi könyvéből derült ki, hogy Elon Musk addig vodkázott az oroszokkal, amíg el nem ájult – írja az Insider.
A portál szerint Musk azt mondta a könyv szerzőjének, Walter Isaacsonnak, hogy egy párizsi átbulizott este után, másnaposan ült le tárgyalni az oroszokkal Moszkvában, akiktől rakétát akart vásárolni egy Mars-misszióhoz. A tárgyalás ideje alatt több felest is megittak, aminek az lett a vége, hogy Musk elvesztette az eszméletét, és lefejelte az asztalt.
A milliárdos szerint az eset nem sokkal a SpaceX megalapítása előtt, 2002-ben történt. Azt nem nevezte meg, hogy pontosan mely orosz üzletemberekkel tárgyalt.
Elon Musk a közelmúltban amiatt került összefüggésbe a háborúval, mert az ukránok az ő Starlink műholdjait is hadi célokra használják, de – mint nemrég kiderült – egy alkalommal lekapcsolta ezeket, mert attól tartott, hogy az oroszok atomcsapással válaszolhatnak egy ukrán műveletre. Az amerikai milliárdosról nemrég Vlagyimir Putyin is elismerően beszélt egy eseményen.
A brit hatóságoknak harminc százalékkal kellett csökkenteniük az ukránok katonai kiképzésének programját a Kent megyei bázison, miután a helyi lakosok robbanásokra és füstre panaszkodtak – írja a The Times információja alapján a Korrespondent.
A Lydd városi tanács számos levelet kapott, amelyben a környéken élők intézkedéseket követeltek. A felháborodás hatására a védelmi minisztérium beleegyezett a zaj korlátozásába és a gyakorlatok számának csökkentésébe.
Támadást indítottak az oroszok az ukrajnai Harkivi területén található Kozacsa Lopan faluban – közölte a Korrespondent.
A bombázásban az Állami Sürgősségi Szolgálat egyik egységét találták el. A tűzoltó-mentő állomás ablakai betörtek, és egy szolgálati autó is megsemmisült. A támadásban nem sérült meg senki.
Németország továbbra is orosz kőolajtermékeket vásárol, csupán nem közvetlen módon, hanem Indián keresztül – írta a Telegramon a ctpaha.ua ukrán lap a Spiegel cikke alapján.
A portál szerint habár Németország Indiától vásárolja az olajat, India a gázolaj előállításához szükséges nyersanyagok nagy részét Oroszországtól veszi meg.
Mint írták, ez azt jelenti, hogy a háború ellenére továbbra is áramlik az orosz gáz a nyugati országokba.
Ismeretlenek 2022. szeptember 26-án támadást hajtottak végre az Oroszország és Németország közötti, 1230 kilométer hosszú ellátó ütőér ellen. A dán hadsereg drónfelvételekkel filmezte a gázszivárgást.
Nem sokkal később európai politikusok már szándékos cselekményekről beszéltek. A német kancellári hivatal vezetője, Wolfgang Schmidt szerint a német kormány annak idején tájékoztatást kapott a Legfőbb Ügyészségtől – írta meg a Bild.
Amikor szeptember végén felrobbantották az Északi Áramlat vezetékeit, az emberek gondolkodni kezdtek: ki tehette ezt? A legfőbb ügyész világossá tette, hogy a jelenlegi ismeretek szerint sok nyom Ukrajnába vezet
– mondta Schmidt egy háromrészes dokumentumfilmben.
Korábban mi is írtunk róla, hogy minden jel Ukrajnára utal. A rendőrség és különböző oknyomozó portálok újabb fejleményekről számoltak be az Északi Áramlatot ért támadás ügyében. Közölték, egy ukrán kommandós csoport állhat a támadás mögött, ugyanis a szabotőrök a támadás előtt és azután is Ukrajnában tartózkodtak.
Az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó, szeptember 15-én lejáró uniós behozatali korlátozások meghosszabbítását követelik a román gazdaszervezetek.
Kilátásba helyezték, hogy eltorlaszolják a konstancai kikötőt és a határátkelőket, ha követeléseiket nem teljesítik.
Az ország vezetőihez nyílt levelet küldtek. Úgy látják, hogy Románia hatalmas áldozatokat hozott azáltal, hogy az Európai Unióba érkezett ukrán mezőgazdasági termékek 65 százalékának behozatalát és tranzitját segítette, és emiatt a romániai gazdák 45 százaléka fizetésképtelenné vált – adta hírül az MTI.
„Az elmúlt 6-7 hónapban már 270 ezer önkéntes jelentkezett az orosz fegyveres erőkhöz és az önkéntes egységekhez szolgálatra” – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.
Az mk.ru szerint az ország vezetője hangsúlyozta: az oroszok önként teszik ezt, felismerve, hogy az anyaország érdekei mindennél fontosabbak. Putyin szerint a katonák megértik, „hogy van kit megvédeniük”.
Lengyelország nem fogja feloldani az ukrán gabonaimportra vonatkozó embargót, mert az ártana a lengyel gazdáknak – jelentette ki a miniszterelnök a Sky News szerint.
Lengyelország nem fogja megengedni, hogy ukrán gabona elárassza az országot
– tette közzé Mateusz Morawiecki az X-en.
Lengyelország, Magyarország és Szlovákia az EU-val egyetértésben áprilistól szeptember 15-ig embargót rendelt el az ukrán terményekre, hogy megakadályozza a hazai piacokon kialakuló felesleget.
Polska nie pozwoli, żeby zalało nas ukraińskie zboże.
— Mateusz Morawiecki (@MorawieckiM) September 12, 2023
Niezależnie od tego, jaka będzie decyzja brukselskich urzędników, nie otworzymy naszych granic. https://t.co/KvqvIYWQFz
Két ember meghalt, és hárman megsebesültek kedden a Donyecki területen lévő Krasznohorivka és Avdiivka orosz ágyúzásakor – jelentette a főügyészség.
Az orosz erők reggel tüzérségi csapást mértek Krasznohorivka városára. Egy 152 milliméteres lövedék eltalált egy házat, megölve egy 84 éves asszonyt és egy ott lakó 71 éves férfit. A házban ideiglenesen tartózkodó 70 éves nő a támadás következtében égési sérüléseket és agyrázkódást szenvedett.
Ugyanezen a reggelen Oroszország Avdiivkát is lőtte, ahol szintén egy magánlakást talált el, és megsebesített egy 82 éves nőt és 55 éves lányát. A főügyészség közleménye szerint az összes sérültet kórházba vitték.
Kraszonohorivka és Avdiivka egyaránt a részben megszállt Donyecki területen át húzódó frontvonal közelében fekszik. Különösen Avdiivka a keleti fronton zajló harcok egyik fő gyújtópontja, amelyet az orosz erők rendszeresen támadnak – számolt be a The Kyiv Independent.
Svédország felkéri fegyveres erőit, vizsgálják meg, lehet-e Gripen vadászrepülőgépeket küldeni Ukrajnába, az ellentámadás megsegítéséhez – írja a Sky News.
A svéd közszolgálati rádió, az SR arról számolt be, hogy a kormány információt kér: egy ilyen szállítmány milyen hatással lenne az ország védelmi képességeire.
A svéd kormány azt is tudni szeretné, milyen gyorsan tudnak új gépeket gyártani. A kormány hivatalos kérése a svéd hadsereghez már csütörtökön megérkezhet.
Vlagyimir Putyint arról kérdezték a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén, hogy Oroszországot gyarmatosító hatalomnak tekintik-e, amiért Moszkva 1956-ban Budapestre, 1968-ban pedig Prágába küldött tankokat. Az orosz elnök kijelentette, hogy a Szovjetunió annak idején hibát követett el, és meglátása szerint nem helyes olyan külpolitikai lépéseket tenni, amelyek sértik más népek érdekeit.
A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
Ismét hatalmas tűz ütött ki Oroszországban Baskírföldön. A Nexta beszámolója szerint tüzelőolaj-gödrök gyulladtak ki egy bitumengyártó üzemben. A tűz mintegy 300 négyzetméteren ég.
A közösségi médiára feltöltött felvételeken látszik, hogy hatalmas fekete füst száll fel az üzem területéről. Esetleges sérültekről egyelőre nem lehet tudni.
A huge fire broke out in #Russia again
— NEXTA (@nexta_tv) September 12, 2023
In #Bashkortostan, fuel oil pits at a bitumen production plant caught fire.
The fire area is 300 square meters. pic.twitter.com/nX8s5eKHPm
Matteo Zuppi bíboros, Ferenc pápa ukrajnai békemegbízottja Pekingbe utazott diplomáciai kiküldetésben, hogy a háború lezárását segítse elő – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Sajtóhírek szerint a bíboros Li Qiang miniszterelnökkel találkozik.
A diplomáciai út előtt a Vatikán az Egyesült Államokkal, a NATO-val és Olaszországgal egyeztetett.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető a következő napokban találkoznak – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Azt is elmondta, hogy a találkozó végén nem tart a két vezető sajtótájékoztatót. Mindezek után az orosz elnök hivatalos vacsorára invitálja meg észak-koreai szövetségesét.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is részt vesz a tárgyalásokon – írja a Sky News.
A brit védelmi minisztérium friss jelentése szerint az elmúlt hetekben Oroszország újratervezte a Moszkva körüli rövid és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerét, hogy hatékonyabban védekezhessen az ukrán dróncsapásokkal szemben.
A Moszkva körüli orosz SA–22-es légvédelmi rendszereket magasított tornyokra és rámpákra helyezték, miközben Moszkvában található hivatali épületek tetején is alkalmazzák ezt a rendszert.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 12 September 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) September 12, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/Mv8cRZoCV8
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/Bx8Qaiz3tN