Zéno
EUR 413,48 Ft USD 396,47 Ft GBP 498,53 Ft BUX 78 742 OTP 21 470 Ft MOL 2 684 Ft
-3 °C
3 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 3 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Rendkívüli lépésre készül az ukrán elnök, ami megváltoztatja a háború menetét

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Belák Tamás

    Az orosz külügyminisztérium bejelentette Vang Ji kínai külügyminiszter moszkvai látogatását. A külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval találkozik – írja a Sky News.

    Mindeközben Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető tárgyalásáról is kiderültek az első részletek. Putyin állítólag azt mondta Kim Dzsongunnak, hogy meg kell beszélniük az Oroszország és Észak-Korea közötti gazdasági együttműködést. 

    Az észak-koreai vezető pedig biztosította Putyint, hogy Moszkva és Phenjan „együtt marad az imperializmus elleni harcban”.

  • Kiss Márton Balázs

    Prága négy mentőautót ad Ukrajnának összesen mintegy egymillió korona (kb. 40 000 euró) értékben. Csehország már korábban is küldött gyógyszereket Ukrajnának – emlékeztet az Ukrajinszka Pravda.

    Jelen esetben olyan Mercedes mentőautókról van szó, amelyeket úgy terveztek, hogy az orvosok a nehéz terepkörülmények ellenére is gyorsan eljussanak a sebesültekhez.

  • Kuli Orsolya

    Oroszország „sietteti” a hadsereg egy új egységének Ukrajnába történő telepítését, mivel erői egyre jobban széthúzódtak a frontvonalon – közölte a brit védelmi minisztérium.

    Oroszország új, 25. Összevont Fegyveres Hadseregének (25 CAA) egységei nagy valószínűséggel első alkalommal települtek Ukrajnába. Az alakulat valószínűleg az ország északkeleti részén lévő luhanszki területre összpontosít.

    A hírszerzési jelentés szerint ugyanakkor az is reális lehetőség, hogy Oroszország megpróbálja a 25 CAA egyes részeit arra használni, hogy regeneráljon egy nem lekötött tartalékos erőt a hadszíntéren, hogy a parancsnokoknak nagyobb műveleti rugalmasságot biztosítson.

  • Bereznay István

    A német szövetségi kormány azt tervezi, hogy az állam tulajdonrészt szerez a tengeralattjáró-gyártás vezető szereplői között számontartott Thyssen-Krupp Marine Systems (TKMS) társaságban – mondta Boris Pistorius védelmi miniszter kedden az MTI szerint. 

    A politikus Kielben, a haditengerészeti vállalkozás üzemében tett látogatásán nyilatkozva megerősítette a Handelsblatt című üzleti lap értesülését a tulajdonszerzési tervekről. Mint mondta, még mérlegelik a lehetőségeket, és várhatóan az év végéig döntenek.

    Oliver Burkhard ügyvezető igazgató elmondta, hogy „friss tőkére” van szükségük, mert erőteljes növekedés kezdődik a társaság életében, és nem biztos, hogy a jelenlegi fő tulajdonos, a Thyssen-Krupp finanszírozza a fejlesztéseket.

    A kieli üzemben több mint háromezer embert foglalkoztató, a térségben működő beszállítókkal együtt nagyjából 15 ezer embernek munkát biztosító TKMS kapacitásai 2034-ig foglaltak. A védelmi miniszter is egy új projekt elindítása alkalmából látogatott el a gyárba, norvég kollégájával, Bjorn Arild Grammal.

    A cég a 212CD osztályú tengeralattjárók – tájékoztatása szerint a legmodernebb konvencionális, vagyis nem nukleáris meghajtású tengeralattjáró-típus – gyártását kezdte meg egy külön erre a célra épített csarnokban. Az új típus gyártásának beindítása 400 új munkahelyet is jelent.

    A 212CD gyártása a többi között az izraeli és az indiai piacon is érdekelt vállalat történetének legnagyobb vállalkozása. A 74 méter hosszú, 10 méter széles és 13 méter magas tengeralattjáróból a norvég kormány négyet rendelt, a német kormány kettőt, és opcióval rendelkezik egy további 4-6 darabos megrendelésre.

    Az első példányt a norvég haditengerészetnek készítik, a tervek szerint 2029-ben készülnek el vele.

  • Belák Tamás

    Orosz bennfentes források szerint a Kreml belső köre ellenzi a tartalékok mozgósításának második hullámát az október 1-jén kezdődő hat hónapos őszi sorozás előtt.

    Ugyanakkor egy orosz Telegram-csatorna biztonsági szolgálati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy néhány orosz tisztviselő már nagy erőkkel készül a tartalékos mozgósítás második hullámára, és remélik, hogy az ősszel meg is valósulhat.

    Elemzők szerint az orosz tisztviselők 170-175 ezer tartalékost akarnak mozgósítani, és október 1-ről november 1-jére akarják halasztani az őszi sorozás időpontját.

    Emellett szigorúbb intézkedéseket is javasolnak a tartalékok mozgósítására, például korlátozzák bizonyos személyek halasztását a mozgósításra, ami komoly nézeteltéréseket okozott az orosz elnöki adminisztráció tisztviselőivel.

    „A Kreml tart tőle, hogy más orosz tisztviselők és az orosz társadalom hogyan reagál ezekre az intézkedésekre” – idézi az elemzőket az Unian.

    Az Institute for the Study of War jelentése szerint végső soron minden Vlagyimir Putyin orosz elnök döntésétől függ.

  • Hegyi Letícia

    Mint arról korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök a Vosztocsnij űrrepülőtéren fogadta Kim Dzsongun észak-koreai vezetőt. Most kiderültek az első részletek, hogy miről tárgyalt a két vezető a csúcstalálkozójukon.

    Putyin állítólag azt mondta Kim Dzsongunnak, hogy meg kell beszélniük az Oroszország és Észak-Korea közötti gazdasági együttműködést.

    Az észak-koreai vezető pedig biztosította Putyint, hogy Moszkva és Phenjan „együtt marad az imperializmus elleni harcban”, valamint hogy hálás, hogy az orosz elnök ilyen figyelmet fordít a látogatására.

    Azt is közölte Putyinnal, hogy Észak-Korea „támogatja döntéseit”, és az ukrajnai invázió Oroszország „szuverenitásának és biztonságának” védelmét szolgálja.

  • Hegyi Letícia

    Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2023. szeptember 12-én az ukrán–magyar határszakaszon 5629 fő lépett be – írja az MTI.

    A román–magyar határszakaszon belépők közül 5802 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ez 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Kuli Orsolya

    Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető szerdán egy űrközpontban találkozott Oroszország távol-keleti részén. A jelentések szerint a két vezető egy lehetséges fegyverüzletről tárgyalhat, amelynek keretében Phenjan fegyvereket szállítana Moszkvának az ukrajnai háborújához.

    Leif-Eric Easley, a szöuli Ewha Egyetem professzora a CNN-nek elmondta, hogy miért van jelentősége annak, hogy egy orosz távol-keleti űrközpontban tárgyal a két vezető.

    Az orosz távol-keleti űrrepülőtéren való találkozás különösen provokatív, mert azt sugallja, hogy Putyin szankciókat sértő műholdindítási technológiát ajánlhat fel észak-koreai lőszerekért cserébe, amelyeket Moszkva az ukrajnai illegális háborújában alkalmazna

    – fogalmazott a szakértő.

    A lap emlékeztetett, hogy Oroszországnak lőszerekre van szüksége, míg Észak-Korea a nukleáris fegyverprogramja miatt kivetett szankciók következtében készpénztől és élelmiszertől kezdve a rakétatechnológiáig mindenből hiányt szenved.

    De az űrtechnológia szintén prioritást élvez Észak-Korea számára, amely már megpróbált pályára állítani egy kémműholdat, de kudarcot vallott. Kim Dzsongun korábban már hangsúlyozta a katonai műholdak szerepét a nemzetbiztonság és a területi stabilitás védelmének eszközeként is, és a stratégiai értékükről is beszélt – tették hozzá.

    A dél-koreai hatóságok szerint Kim Dzsongun és Putyin találkozója előtt Észak-Korea két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki, amely a szakértők szerint rendkívül szokatlan, mivel Kim az országon kívül van.

    Easley szerint Phenjan így próbálhatja megmutatni, hogy „a hadsereg folyamatos parancsnoksággal és irányítással fenntartja a készenlétet”.

    2019-től kezdődően Kim általánosságban kezdett egyre inkább visszavenni a tesztelésből és a gyakorlatokból, és sok kilövésre az ő nyilvánvaló jelenléte nélkül került sor. Ezt a kilövést állandó parancs alapján hajthatták végre 

    – mondta Ankit Panda, a Carnegie Endowment for International Peace nukleáris politikai programjának vezető munkatársa.

  • Kuli Orsolya

    Tavalyhoz képest csökken az orosz olaj- és gáztermelés az idén – közölte az orosz energiaügyi miniszter szerdán.

    Nyikolaj Sulginov azt mondta, hogy a minisztérium legfrissebb előrejelzése szerint az olajtermelés 527 millió tonnára esik vissza a tavalyi 535 millió tonnáról. A gáztermelés pedig 672 milliárd köbméterről 642 milliárd köbméterre csökken.

    Az energiaügyi miniszter korábban az idei olajtermelés nagyobb visszaeséséről, 515 millió tonnáról nyilatkozott, míg a gáztermelés csökkenését kevésbé nagynak becsülte, 657 milliárd köbméterre várta – adta hírül az MTI.

  • Kiss Márton Balázs

    Vlagyimir Putyin orosz elnök a Vosztocsnij űrrepülőtéren fogadta Kim Dzsongun észak-koreai vezetőt – jelentette magyar idő szerint szerda kora reggel a CNN.

    Az orosz állami televízió munkatársa, Pavel Zarubin több videót is közzétett, amelyeken állítólag Putyin látható az ország távol-keleti részén található helyszínen. Az orosz elnök mosolyogva fogott kezet Kim Dzsongunnal.

    Amerikai tisztviselők figyelmeztettek, hogy a két vezető olyan fegyvertárgyalásokat folytathat, amelyek után Phenjan fegyvereket adhat Moszkvának, ezeket az inváziós erők aztán az Ukrajna elleni háborúban használhatnák fel.

  • Szatmári Noémi

    Először semmisítettek meg T–122-es Sakarya típusú török sorozatvetőket az orosz katonák – közölte kedden Igor Konaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium napi hadijelentését ismertetve.

    Mint mondta, a sorozatvetőt a Kupjanszk környékén vívott harcokkor lőtték ki. A tábornok szerint az orosz erők aznap különböző frontszakaszokon kilenc ukrán támadást vertek vissza, és az ukrán fél mintegy 580 katonát veszített. A legtöbben, több mint 255-en, a Donyeck környékén vívott harcokban estek el.

    Konaszenkov szerint Zaporizzsja megyében légicsapásokkal, tüzérségi tűzzel és nehézlángszóró rendszerekkel az Ukrán Fegyveres Erők 47. gépesített és 71. hegyivadász dandárjának három támadását hiúsították meg Rabotine és Verbove térségében.

    Hozzátette, hogy 35 ellenséges katonát öltek meg, valamint kiiktattak egy harckocsit és hat gyalogsági harcjárművet is, köztük három amerikai gyártmányú Bradley-t – adta hírül az MTI.

  • Kiss Márton Balázs

    Legalább 24 ember megsérült a Krím félszigeten fekvő Szevasztopol városát szerdán ért kijevi rakétatámadásban, négy ember állapota súlyos – írta Mihail Razvozhajev, Szevasztopol Moszkva által kinevezett tisztségviselője a Telegramon.

    A kormányzó hozzátette, hogy a szevasztopoli hajógyárban tűz ütött ki korábban.

    A tisztségviselő elmondta, hogy a város polgári létesítményeit nem fenyegeti veszély. A TASZSZ orosz állami hírügynökség tudósítója szerint helyi idő szerint hajnali 3 óra körül fényvillanásokat észleltek az emberek a város felett. Ezután körülbelül tíz robbanás volt hallható, miközben a légvédelem aktívan dolgozott.

  • Udvardi-Lakos Luca

    Románia bejelentette, óvóhelyek építésébe kezdett az ukrán határ közelében, miután nemrég Román területre zuhantak egy orosz drón részei.

    A védelmi minisztérium közölte, kedden 50 román katona kezdte meg a két óvóhely megépítését Plauru településen. 

  • Bereznay István

    Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz parlamenti (Állami Duma) alsóháza elé terjesztett egy javaslatot, amely szerint bevezetnék az „Újraegyesítés Napjának” ünnepét Oroszországban.

    A CNN szerint ezt az ünnepnapot szeptember 30-ára tűznék ki, és azt ünnepelnék meg vele, hogy tavaly ősszel Oroszország részévé nyilvánítottak négy ukrajnai területet (Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja).

    Az előző hétvégén ebben a négy régióban általános választásokat tartottak, amelyen Putyin pártja győzött, de a nemzetközi közösség szerint csalással.

  • Bereznay István

    A NATO 2024-ben egy olyan hadgyakorlatra készül Németországban, Lengyelországban és a Baltikumban, amelyhez foghatót a hidegháborús korszak óta nem tartottak – tudta meg a Financial Times.

    A lap szerint a 31 NATO-tagország, valamint a (most) még csak tagjelölt Svédország részvételével rendezett hadgyakorlaton várhatóan 41 ezer katonát és több mint 50 hajót vonultatnak fel, valamint nagyjából 500-700 légi küldetést hajtanak végre.

    A gyakorlaton pedig azt fogják lemodellezni, hogy miként vernének vissza egy orosz támadást, ha az oroszok megtámadnák az egyik tagállamot.

    A hadgyakorlat dátuma 2024. február és március lesz, vagyis az eseményt az ukrajnai háború kezdetének második évfordulójára fogják időzíteni. A műveletben még azt is le fogják modellezni, hogy miként lépnének fel terrorszervezetek ellen a NATO határain kívül.  

  • Balázsi Levente

    Köszöntjük olvasóinkat!

    Kezdődik az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre tudósításunk legfontosabb hírei a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!