Moszkva már a végjátékra készül, kiderült, mikor érhet véget az ukrajnai háború

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Vége
GettyImages-1677777512

A legfontosabbak

2023 szeptember 26., 18:30
Videón az ukrán erők elleni csapás
Index
2023.09.26. 21:46
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is!

  • Az ukrán gabonaimporttal szembeni további együttes lépéseket egyeztették a Visegrádi Együttműködés országai a csehországi Znojmoban rendezett agrárminiszteri találkozón, ahol Magyarországot Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte – derült ki az Agrárminisztérium közleményéből.

    A tanácskozáson elhangzottak érzékletesen mutatták meg, hogy a gabonapiaci helyzet minden Ukrajnával szomszédos országban hasonló,

    akadozik a terményértékesítés, alacsonyak az árak, telítettek a raktárkapacitások, és nehéz helyzetben vannak a termelők.

    Uniós rendelkezés híján a lengyelek, szlovákok és magyarok nemzeti szabályozással korlátozzák tovább az importot szeptember 15-e után is, hiszen a piaci helyzetben változás nem történt. A Visegrádi Együttműködés országai az Európai Bizottságtól végre tényleges, a közép-európai gazdálkodókat segítő aktivitást és a szárazföldi szállítási folyosók Európán kívüli piacokra történő tényleges használatát, az ukrán árukat a kikötőkbe segítő tranzittámogatást követelnek.

    Cseh felvetés született a gabonakereskedelem szereplőinek tranzitot egyértelműen biztosító szabályozására,

    egyfajta letéti rendszer bevezetésére a közép-európai piacokon áthaladó tranzit egyértelmű kikötőkbe érkezésének garantálására. Valamennyi ország azon az állásponton van, hogy a termelőiket nem kívánják kitenni az ukrán gabonaimport okozta piaci válságnak és a megélhetésüket veszélyeztető bizonytalanságnak. A fekete-tengeri megállapodás megszűnése egyértelműen növeli a nyomást a szárazföldi szállítási útvonalakon.

    A cseh szervezők meghívására a tanácskozáshoz online csatlakozott Solskij ukrán agrárminiszter is, aki az ukránok exportengedélyezési rendszerre tett javaslatát ismertette.

    A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) felé Szlovákia, Lengyelország és Magyarország ellen benyújtott keresetet Ukrajna részéről az érintett országok nem tartják szerencsésnek, mert ez csak hátráltatja a helyzet megoldását. Minden résztvevő egységesen hangsúlyozta, mindenképpen európai uniós szintű, egységes megoldásra van szükség.

  • Az ukrán határőrszolgálat közölte, újra működik az ukrán–román határon az odesszai régió orlivkai kompátkelőhelye, amelyre keddre virradóan mértek csapást az orosz erők. 

    A határőrök helyi idő szerint 18 óra 40 perckor jelentették be a munka újraindítását az ellenőrzőponton. Az Orlivka és Isaccea közötti dunai kompátkelő mellett van egy nemzetközi ellenőrzőpont is.

    Oroszország keddre virradóan súlyos dróntámadást hajtott végre Ukrajna ellen.

    Az ukrán légierő közlése szerint a 38 támadó drónból 26-ot megsemmisítettek, de találat érte az odesszai Duna menti térséget, megrongálódott a határ menti infrastruktúra, több jármű kigyulladt.

    Jurij Dimcsohlo, a kompátkelő-komplexum vezetője az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta,

    mintegy harminc teherautó rongálódott meg, közülük hat teljesen kiégett.

    Az ellenőrzőpont adminisztratív épülete megmaradt, de a lökéshullám következtében csaknem az összes ablaka kitört. Elmondta, a riasztás után az ukrán határőrök gyorsan reagáltak, és eltávolítottak onnan két olyan autóbuszt, amely Románia és Ukrajna között menetrend szerint közlekedik.

    Hozzátette,

    az Ukrajnából Romániába tartó buszon gyerekek ültek.

    A határőrök gyorsan ellenőrizték a papírjaikat, és felszállították őket a román kompra, amely már elhagyta a partot.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök friss videót tett közzé közösségi oldalán, amelyben elmondta, hogy áttekintették a front helyzetét, a támadó és a védekező műveleteket. 

    Zelenszkij szerint fontos jelentések érkeztek keletről, délről egyaránt, az orosz erők logisztikai és parancsnoki központjainak megsemmisítéséről. 

    Az ukrán elnök azt mondta, hogy naponta foglalkoznak a lőszerutánpótlás kérdésével. Ehhez új partnereket akarnak bevonni, miközben fokozatosan növelik a hazai termelés mennyiségét. Zelenszkij szerint ez a legfontosabb feladata az ukrán vezetésnek.

  • Valerij Zaluzsnyij, az ukrán erők főparancsnoka beszámolt Mark Milley tábornokkal folytatott utolsó telefonbeszélgetéséről. A tárgyaláson részt vett Charles Brown tábornok, aki Milley után fogja vezetni az amerikai vezérkari főnökök egyesített parancsnokságát.

    Megvitattuk a front helyzetét a partnerekkel. Tájékoztatást adtam a védelmi és támadó műveletek előrehaladásáról. A helyzetet ellenőrzés alatt tartjuk. Harcosaink egyetlen pozíciót sem veszítettek el, az ellenség heves ellenállása ellenére tovább haladunk előre

    – közölte Zaluzsnyij.

    A főparancsnok azt is elmondta, hogy a hadseregnek légvédelmi eszközökre, tüzérségre és lőszerre van szüksége.

  • Az ukrán parlament által a napokban módosított kisebbségi törvény továbbra sem biztosítja az ukrajnai nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait, és nem állítja vissza a korábbi kisebbségi jogokat, állapította meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége keddi nyilatkozatában.

    A KMKSZ „sajnálattal állapítja meg, hogy a kisebbségi törvény módosításakor ezúttal sem vették figyelembe a magyar szervezetek építő jellegű módosító javaslatait”.

    A második olvasatban elfogadott törvény törölte a nemzeti kisebbségek meghatározásának egyik fontos ismérvét, vagyis azt, hogy annak képviselői hagyományosan Ukrajna területén élnek, és ezáltal kiüresedett a nemzeti kisebbség fogalma.

    Ez a kisebbségekhez köthető bármiféle kollektív jog kizárását eredményezi

    – mutat rá a nyilatkozat.

    A KMKSZ elnökségének az MTI-hez eljuttatott nyilatkozata szerint „önkényes értelmezésre adhat módot az, hogy a jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű”.

    A most elfogadott módosítás továbbra sem biztosítja a kisebbségek számára az alkotmányban és a nemzetközi dokumentumokban garantált jogaik érvényesülését, és nem állítja vissza a korábbi kisebbségi jogokat.

    Az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló új törvényt 2022 decemberében fogadta el az ukrán parlament. Miután idén júniusban a Velencei Bizottság bírálta a törvény több passzusát,

    augusztus 13-án a kijevi törvényhozásban módosító indítványt nyújtottak be a jogszabályhoz.

    A kisebbségi törvény elfogadása Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásai megkezdésének egyik fontos feltétele.

  • Az észt állami televízió riportja szerint hamarosan átnevezik Kalinyingrádot Königsbergre, ami a Hanza-város német, történelmi elnevezése. 

    A TASZSZ arról ír, hogy az ügyben az észt parlamenti külügyi bizottság már javaslatokat is küldött az Anyanyelvi Társaságnak. 

    A kérdést várhatóan októberben döntik el. 

  • Pintér Sándor belügyminiszter megbízásából dr. Hegyaljai Mátyás európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár egyetértési megállapodást írt alá Pilar Gonzales-Rams, az UNICEF Regionális Menekültprogram Magyarországi Irodájának vezetőjével az Ukrajnából érkező menekült gyermekek és családok helyzetének közös erőfeszítések útján történő segítése érdekében.

    Az UNICEF és a Belügyminisztérium intenzív párbeszéd keretében dolgozták ki a megállapodást, amely a korábbiaknál szorosabb együttműködés kereteit fekteti le a köznevelés, a gyermekvédelmi ellátások és a gyermekjóléti szolgáltatások, a gyermekek átmeneti gondozása, az esélynövelő és társadalmi felzárkózásukat célzó szolgáltatások, az egészségügy, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelem területein

    – közölte a Belügyminisztérium.

  • Videó készült arról, ahogyan az orosz erők FAB-500M62 FMB-500M62 bombákkal csapást mérnek az ukrán hadsereg létesítményei ellen Kosztyantyinivka külterületén.

  • Szergej Sojgu védelmi miniszter elárulta, mikorra fejezik be a „különleges katonai hadműveletet” Ukrajnában. 

    A védelmi minisztérium által közvetített beszédében Sojgu elmondta, hogy „az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is felfegyverzik az ukrán fegyveres erőket, a kijevi rezsim pedig továbbra is értelmetlen támadásokra és mészárlásra uszítja a kiképzetlen katonákat”. Azt is elmondta, hogy

    a Nyugat és kijevi csatlósaik ilyen cinikus akciói csak az önpusztítás felé sodorják Ukrajnát.

    A miniszter szerint ilyen körülmények között az orosz védelmi minisztérium folytatja „a fegyveres erők harci erejének kiépítését, többek között modern fegyverek szállításával és a csapatok kiképzésének javításával, figyelembe véve a különleges katonai művelet tapasztalatait”.

    Az intézkedések, tevékenységi tervek következetes végrehajtása 2025-ig lehetővé teszi a kitűzött célok elérését

    – mondta Sojgu.

  • „Kaució bevezetését kezdeményezi az Európai Bizottságnál az ukrán gabonaszállításokkal kapcsolatban a négy visegrádi ország, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia” – jelentette be Marek Vyborny cseh mezőgazdasági miniszter kedden.

    A dél-morvaországi Znojmóban, a visegrádi szakminiszterek találkozója után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kereskedők akkor kapnák vissza a kauciót, amikor az általuk szállított ukrán gabona a balti vagy a lengyel kikötőkön keresztül elhagyja Európát.

    „Ez az intézkedés arra kényszerítené a kereskedőket, hogy az ukrán gabonát ne tartsák vissza az európai piacokon” – mutatott rá Marek Vyborny, aki leszögezte: továbbra is azt részesítené előnyben, ha az ukrán gabonaexport problémáját európai szinten kezelnék.

    A CTK hírügynökség jelentése szerint a visegrádi négyek képviselőinek tanácskozásába online Mikola Szolszkij ukrán miniszter is bekapcsolódott. Szolszkij tájékoztatta a minisztereket az ukrán elképzelésről, amely úgynevezett szolidaritási folyosók bevezetésével oldaná meg az ukrán gabona szállítását az Európai Unión kívüli térségekbe.

    Nyilvánvaló, hogy a folyosók létrehozása és ellenőrzése nagyon költséges elképzelés. A terv megvalósítása érdekében az ukránok arra számítanak, hogy azt részben az Európai Unió finanszírozná és ellenőrizné. A cseh miniszter szerint a közép-európai országok ebben a kérdésben még nem foglaltak állást.

    Ukrajna Brüsszel segítségével korábban Moldován és Románián keresztül már létrehozott egy ilyen gabonaszállítási útvonalat, amelynek működtetését az Európai Unió is támogatja. Magyarországot a tanácskozáson Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte – írja az MTI.

  • Vlagyimir Szolovjov orosz televíziós személyiség posztolt róla a Telegram-csatornáján, hogy Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese megbeszélést tartott az Orosz Fegyveres Erők létszámbővítéséről.

    Medvegyev elmondása szerint az év elejétől szeptember 26-ig 

    több mint 325 ezer embert toboroztak az orosz hadseregbe. 

  • „Ukrajna konstruktív kapcsolatokra törekszik Lengyelországgal, különösen az országba irányuló gabonaexport kérdésének megoldásában” – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

    A külügyminiszter szerint Kijev elkötelezett a Varsóval való konstruktív kapcsolatok mellett, ezért készen áll a tárgyalásokra és a konzultációkra.

    Nem vagyunk konfliktusos hangulatban. Nagyon nyitottak vagyunk a lengyel féllel való beszélgetésre, nagyon tiszteljük, végtelenül nagyra értékeljük és hálásak vagyunk a lengyelek támogatásáért az orosz agresszió elleni küzdelemben

    – mondta, megjegyezve, hogy Kijev az Európai Bizottsággal együtt sokat tett azért, hogy ne ismétlődjön meg újból az ukrán gabona exportjára vonatkozó nemzeti tilalmak bevezetése, és az ellen, hogy ez a kérdés egyes politikai folyamatok túszává váljon.

    Nekünk a lengyelekkel közös ellenséget kell legyőznünk. A történelem során többször bebizonyítottunk, amikor együtt vagyunk, szolidaritást vállalunk egymással. Kölcsönös támogatást és segítséget nyújtunk, azzal sokkal erősebbek vagyunk. Amikor viszont megoldatlan kérdések vannak közöttünk, akkor abból egy harmadik fél húz hasznot

    – fogalmazott Kuleba.

    Az Jevropejszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti nyilvános üzenetében előrelépést jelentett be az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek egyoldalú korlátozásával kapcsolatos vita rendezése terén az Ukrajnával szomszédos EU-tagállamokkal.

  • „Kanada Oroszországgal szembeni ellenséges lépései, beleértve a szankciók bővítését, nem maradnak válasz nélkül” – közölte az orosz külügyminisztérium azzal kapcsolatban, hogy a kanadai parlamentben ovációval fogadták az ukrán Galícia SS-hadosztály egyik veteránját.

    A kanadai kormány ellenséges fellépése, amely oroszellenes szankciós hevületében igyekszik felülmúlni az Egyesült Államokét, folyamatosan bővítve a nemzeti stoplistát a politikusok, a kultúra művelői, a szankciók alá vontak családtagjai, sőt egész oktatási intézmények rovására, természetesen nem marad válasz nélkül

    – áll a moszkvai külügyminisztérium közleményében.

    A tárca szerint a 14. Galícia SS-gránátos hadosztály 98 éves banderista harcosának, Yaroslav Hunkának a kanadai parlamentben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatása idején megrendezett nyilvános ünneplése a lehető legjobban jellemezi Justin Trudeau miniszterelnök uralkodó rendszerét. Az állásfoglalás hangsúlyozta, hogy az orosz fél nem szándékozik megbékélni azzal, ahogyan a kanadai liberálisok a nácizmussal kacérkodnak.

    Az orosz diplomáciai tárca szerint Kanada ultraliberális ideológiája, amelyet „átitatott az Oroszország, a kultúrája, vallási és hagyományos értékei iránti gyűlölet, rokonságot mutat a nácizmussal”.

  • Oleg Gyeripaszka orosz nagybefektető szerint az orosz gazdaság „meglepően jól” viseli az Ukrajna elleni háború miatt elrendelt nyugati szankciókat.

    Gyeripaszka a Financial Times című londoni üzleti napilapban kedden megjelent nyilatkozatában kijelentette, őt is meglepetésként érte Oroszország ellenállóképessége, mivel korábban azt hitte, hogy a háború csődbe sodorja a gazdaságot.

    Az oligarcha – Oroszország egyik leggazdagabb embere – az interjúban hangsúlyozta: az ország új kereskedelmi kapcsolatokat épített ki feltörekvő gazdaságokkal, emellett növelte a hazai termelés bővítését célzó beruházásokat, és ennek révén tudott talpon maradni a gazdaságának elszigetelésére hozott intézkedések közepette is.

    Gyeripaszka szerint az orosz magánszektor teljesítménye robusztusabb, mint ahogy azt ő alig néhány hónappal ezelőtt is elképzelhetőnek tartotta.

    Meglepődve látom, hogy az üzleti magánszektor ennyire rugalmas. Többé-kevésbé biztos voltam abban, hogy a gazdaság akár 30 százaléka is összeomolhat, de (az arány) ennél sokkal kevesebb

    – fogalmazott a Financial Timesnak nyilatkozva az orosz milliárdos.

    Hozzátette, a gazdaság lassulásának mértéke a háborús kiadások és „a mindenféle állami támogatások” figyelembevételével is meglepően csekély, „a magángazdaság megtalálta a sikeres működés módját”.

  • Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vett egy papot Herszonban, aki titokban orosz fegyvereket és lőszereket árult, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

    Az SZBU korábban azt jelentette, hogy a gyanú szerint egy lvivi védelmi üzem volt vezetője aranyat, ezüstöt és más fémeket tulajdonított el légvédelmi rendszerekből, amelyeket javításra küldtek az üzembe.

  • Az Egyesült Államok nem hívta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóra San Franciscóba, ami miatt Oroszország felháborodott – írja a Unian.

    Az Egyesült Államok kétoldalú csatornákon keresztül közölte Oroszországgal, hogy Washington számos vezetőt nem fog meghívni, köztük Putyint sem a San Franciscóban megrendezésre kerülő APEC-csúcstalálkozóra

     – jelentette a média.

    Oroszország ugyanakkor ragaszkodik hozzá, hogy Putyin elnök is meghívást kapjon csúcstalálkozóra az Egyesült Államoktól.

  • Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden közölte, Törökország parlamentje betartja ígéretét, ratifikálja Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, ha Joe Biden amerikai elnök kormánya megnyitja az utat az F–16-os repülőgépek eladásához Ankarának – írja a The Guardian.

    Erdogan az azerbajdzsáni Nahicseván exklávéból hazafelé tartó repülőútján újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Hakan Fidan külügyminiszter és Antony Blinken amerikai külügyminiszter a múlt héten New Yorkban tárgyalt Svédország NATO-tagsági kérelméről.

    Az amerikai kormányzat a Törökországnak történő F–16-os vadászrepülőgép-értékesítést összekapcsolta azzal, hogy Ankara ratifikálja Svédország csatlakozási kérelmét, állította Erdogan.

    Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn azt nyilatkozta, hogy a magyar parlament nem siet a kérelem ratifikálásával, amely Svédország 2022-es csatlakozási kérelme óta függőben van.

  • Öt bolgár állampolgárt vádolnak azzal, hogy egy Nagy-Britanniában működő orosz kémkör tagjai voltak – írja a BBC.

    A gyanú szerint Orlin Roussev, Bizer Dzhambazov, Katrin Ivanova, Ivan Stoyanov és Vanya Gaberova összeesküdtek és 2020 és 2023 februárja között Oroszország által megnevezett személyek és helyek megfigyelését végezték.

    A megfigyelés célja az volt, hogy segítsék Oroszországot a célpontok elleni ellenséges fellépésben, beleértve az esetleges emberrablásokat is. Orlin Roussev állítólag az Egyesült Királyságból szervezte és irányította a kör kémkedési műveleteit.

  • A Déli Katonai Körzet, amelynek központja Rosztov-na-Donuban található, jelentős csapaterősítést kapott – jelentette be Szergej Sojgu, az orosz katonai tárca vezetője.

    Az év eleje óta a körzetben a tisztek száma 11 ezer fővel, a szerződéses katonáké pedig 30 ezer fővel nőtt

    – mondta. Az orosz hadseregben egy zászlóalj átlagos létszáma 500-1000 fő, egy dandárban pedig 5-8 ezer fő.

    A védelmi minisztérium szerint a déli körzet 2023-ban 5500 modern fegyvert és felszerelést, köztük harckocsikat, páncélozott csapatszállítókat, gyalogsági harcjárműveket, helikoptereket és repülőgépeket kapott.

    A bejelentés épp egy nappal az után történt, hogy a hírek szerint Vlagyimir Putyin utasította Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, hogy október elejéig állítsa le az ukrán fegyveres erők ellentámadását.

    Putyin talán azért utasította az orosz katonai parancsnokságot, hogy tartsa az összes kezdeti védelmi pozíciót, hogy azt az illúziót keltse, hogy az ukrán ellentámadás a jelentős nyugati támogatás ellenére sem ért el egyetlen taktikai vagy műveleti hatást sem

    – írja a washingtoni hadtudományi intézet (ISW).

  • Lengyel szakértők megerősítették, hogy Ukrajna lőtte ki azt a rakétát, amely dél-lengyelországban zuhant le és két ember halálát okozta – jelentette a Rzeczpospolita napilap.

    A NATO-tag Lengyelországban felrobbant rakéta felerősítette azokat a félelmeket, hogy az ukrajnai háború a szövetség kölcsönös védelmi záradékának életbe lépésével szélesebb körű konfliktusba torkollhat, de Varsó és a NATO akkor azt mondta, hogy szerintük az ukrán rakéta eltévedhetett, ami enyhítette az eszkalációval kapcsolatos aggodalmakat.

    A Reuters jelentése szerint a vizsgálatot ismerő források a Rzeczpospolita című lapnak elmondták: Lengyelország megállapította, hogy a Przewodów faluban landolt rakéta egy S 300 5-W-55 típusú légvédelmi rakéta volt, amelyet ukrán területről lőttek ki.

    Ennek a rakétának 75-90 kilométeres hatótávolsága van. Abban az időben az orosz állások olyan helyen voltak, ahonnan egyetlen orosz rakéta sem érhette el Przewodówot

    – idézte a lap a forrást.

    A Rzeczpospolita arról számolt be, hogy az ukrán fél semmilyen információt nem bocsátott a lengyel nyomozók rendelkezésére, és tagadta, hogy az egyik rakétája Lengyelországban landolt volna – számolt be a The Guardian.

  • Viktor Szokolov admirális, a fekete-tengeri orosz flotta főparancsnoka a haláláról szóló hírek ellenére állítólag kedden részt vett egy videókonferencián.

    A védelmi minisztérium által kiadott, de független forrásból nem ellenőrzött fényképen az admirális Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és más haditengerészeti és katonai vezetőkkel együtt látható, írja a The Telegraph.

    Az ukrán különleges erők tegnap közölték, hogy Szokolovot 33 másik tiszttel együtt megölték egy múlt heti rakétatámadásban.

  • Az elmúlt napokban számos jelentés és kép jelent meg arról, hogy az orosz erők Ukrajna megszállt területein elkezdtek hálókat akasztani a lámpaoszlopok közé, hogy megvédjék katonai járműveiket a dróntámadásoktól.

    Bár az intézkedés állítólag némi sikerrel járt, az interneten terjedő felvételek azt mutatják, hogy nem bizonyult teljesen hatékonynak a céljait illetően – írja a Sky News.

  • Az Odessza régiót ért légicsapások leromboltak egy emeletes szállodát, és legalább két ember meghalt – írja a The Independent.

    Hétfőn kora reggel a térségben végrehajtott orosz támadások következtében megsemmisült egy emeletes szálloda, és legalább két munkásszálló dolgozója meghalt.

    Egy hétfő esti légicsapásban újabb támadások érték a kulcsfontosságú ukrán gabonaexport-kikötőt, Izmailt, két ember megsebesült, és az infrastruktúra megrongálódott – közölte kedden az Odesszai terület kormányzója.

    A sztrájk következtében hétfő reggel tűzvész pusztított az akkor nem üzemelő Hotel Odesszában. Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat által hétfő reggel (szeptember 25.) megosztott felvételeken látható, amint a hatóságok a helyszínen dolgoznak.

  • Az elmúlt napokban számos jelentés és kép látott napvilágot, amelyek arra utalnak, hogy az orosz erők Ukrajna megszállt területein hálókat kezdtek kifeszíteni a lámpaoszlopok közé, hogy megvédjék katonai járműveiket a dróntámadásoktól – írja a Sky News.

    Bár az intézkedés állítólag sikert aratott, az interneten felbukkanó felvételek azt mutatják, hogy nem minden esetben bizonyul hatékonynak a védekezés ezen formája.

  • Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 276 670 orosz katona esett el, az elmúlt napon 400 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 4672 tankot,
    • 8946 páncélozott harcjárművet,
    • 6299 tüzérségi rendszert,
    • 792 rakétavetőt,
    • 533 légvédelmi berendezést,
    • 315 repülőgépet,
    • 316 helikoptert és
    • 8763 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 18 orosz hajót, 4924 hadműveleti és taktikai drónt, 925 egység speciális felszerelést és 1529 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Hét település maradt áram nélkül az oroszországi Kurszki területen egy állítólagos ukrán drón támadása miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Reggel a Korenovszkij körzetben lévő Snagost faluban egy ukrán drón robbanószerkezetet dobott le egy elektromos alállomásra, 7 települést vágtak el az áramellátástól

    – írta Roman Sztarovoit regionális kormányzó a Telegramon.

    Az orosz kormányzó szerint a lakosok közül senki sem sérült meg. Sztarovoit hozzátette, hogy a mentőalakulatok a lehető leghamarabb megkezdik az áramellátás helyreállítását.

  • Az elmúlt 24 órában az orosz erők javították pozícióikat Avgyijivka és Mariinszkij irányában, és megsemmisítették az ukrán hadsereg számos erődítményét, jelentette ki Gyenisz Pusilin, a de facto Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Nemrég egy rakéta csapódott be Pusilin irodájába. Az esetről az egyik orosz hadiblogger, WarGonzo számolt be elsők közt, és egy videót is publikált a hivatalról.

  • A krími partizánmozgalom (ATESH) arról beszélt a Kyiv Postnak, hogy tagjaik pénzügyi jutalmakért cserébe kulcsfontosságú információkat kaptak orosz tisztektől magas rangú orosz parancsnokok hollétéről és tevékenységéről.

    Az, hogy Moszkva nem fizette ki időben katonái fizetését, kulcsszerepet játszott az orosz fekete-tengeri flotta főhadiszállása elleni múlt heti pusztító rakétatámadásban – tette hozzá.

    Az ATESH nem határozta meg a pénzügyi jutalom összegét, de azt mondta, hogy elegendő a tisztek és családjaik kockázatainak fedezésére – írja az Unian ukrán hírügynökség.

  • Az ukrán gabona exportja szempontjából kulcsfontosságú kikötő, Izmail elleni éjszakai orosz légicsapás két embert megsebesített, és kárt okozott az infrastruktúrában – közölte kedden az odesszai régió kormányzója, akit a The Guardian idézett.

    Egy kikötőépület, raktárak, valamint több mint 30 teherautó és autó sérült meg a támadásban, amely több mint két órán át tartott – fűzte hozzá Oleh Kiper a Telegramon.

    Az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy a 38 iráni gyártmányú támadó drónból 26-ot lelőttek, amelyeket állításuk szerint Oroszország indított.