Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden közölte, Törökország parlamentje betartja ígéretét, ratifikálja Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, ha Joe Biden amerikai elnök kormánya megnyitja az utat az F–16-os repülőgépek eladásához Ankarának – írja a The Guardian.
Erdogan az azerbajdzsáni Nahicseván exklávéból hazafelé tartó repülőútján újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Hakan Fidan külügyminiszter és Antony Blinken amerikai külügyminiszter a múlt héten New Yorkban tárgyalt Svédország NATO-tagsági kérelméről.
Az amerikai kormányzat a Törökországnak történő F–16-os vadászrepülőgép-értékesítést összekapcsolta azzal, hogy Ankara ratifikálja Svédország csatlakozási kérelmét, állította Erdogan.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn azt nyilatkozta, hogy a magyar parlament nem siet a kérelem ratifikálásával, amely Svédország 2022-es csatlakozási kérelme óta függőben van.
Nataliya Bugayova, az amerikai hadtudományi intézet (ISW) nem rezidens Oroszország-szakértője szerint hiba lenne az ukrán taktika támogatásának elmulasztása, mivel az azt kockáztatja, hogy Vlagyimir Putyin jelentős előnyre tesz szert.
Szerinte a katonai segélyszállítások elmaradását eredményező nyugati döntéshozatal lelassulása megkönnyebbülést jelenthet Oroszországnak.
„Az idő ajándékát adva Oroszország átcsoportosítja magát, és újra támadni fog. Oroszország Achilles-sarka azonban továbbra is az, hogy képtelen gyorsan pivotálni, amikor könyörtelen nyomással vagy egymást követő kudarcokkal szembesül” – fogalmazott a szakértő.
Ha az oroszok folyamatos nyomással szembesülnek, és nem kapnak enyhülést, akkor valószínűleg meg fognak törni. Ezt a hatást akarja elérni Ukrajna jelenlegi ellentámadási stratégiája, és ez csak akkor valósulhat meg, ha a Nyugat az ellentámadás ezen szakaszában és azon túl is elfogadja az ukrán hadviselési módot
– tette hozzá a Sky News beszámolója szerint.
Az NPC Ukrenergo energiaügyi vállalat nagy erőkkel készül a télre, lehetővé téve különböző forgatókönyveket az ukrán energetikai létesítmények elleni tömeges orosz támadások veszélyével kapcsolatban – mondta Volodimir Kudritszki, a vállalat osztályvezetője az RBC-Ukraine-nek adott interjúban.
„Meglátjuk, mi fog történni ezen a télen. Azt sem tudjuk, hogy egyáltalán tömeges támadásokhoz fognak-e folyamodni az oroszok az energia-infrastruktúra ellen, vagy sem. […] Különböző forgatókönyvekre készülünk azzal kapcsolatban, mit tehetnek, miket támadhatnak, és mit fogunk tenni energiarendszer-üzemeltetőként, hogy semlegesítsük ezeknek a támadásoknak a következményeit” – mondta.
Kudritszki szerint tavaly az oroszok különböző taktikákkal kísérletezték ki, hogyan és mit célszerű megtámadniuk.
„A tavalyi év tapasztalataiból azt látjuk, hogy az oroszok gyakran összpontosították erőfeszítéseiket a nagyvárosok körüli energetikai infrastruktúra bombázására. És ily módon nyilvánvalóan megpróbálták növelni a polgári lakosságnak okozott károkat. Egyszerűen azért, mert a villamosenergia-fogyasztók, a kritikus infrastruktúra, a hőellátás és a vízellátás többnyire a városokban koncentrálódik – idézi az osztályvezető szavait az Unian.
Az orosz erők az elmúlt hónapokban több, Ukrajna és a NATO-tagállamok közötti határ menti területet is célba vettek – írja a Sky News.
Legutóbb egy dróntámadás miatt zárták le az Orlivka–Isaccea határátkelőt, amely összeköti az országot Romániával – közölte Natalia Humeniuk ukrán katonai szóvivő.
Elmondása szerint a drónok csak a határ ukrán oldalán csapódtak le, de a jelentések szerint több tucat teherautó megsérült.
Footage of a Russian attack against the Orlivka area near the ports of Reni and Izmail - filmed from the Romanian side #Ukraine pic.twitter.com/UhPJlXImCg
— Michael A. Horowitz (@michaelh992) September 26, 2023
Egy lvivi védelmi üzem volt vezetőjét azzal gyanúsítják, hogy aranyat, ezüstöt és más fémeket tulajdonított el légvédelmi rendszerekből, amelyeket javításra küldtek az üzembe – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat jelentése szerint 2022 elejéig megalapozatlan utasításokat adott beosztottjainak, hogy szereljék le a légvédelmi rendszereket, amelyeket a vállalathoz javításra és korszerűsítésre hoztak. A leszerelt alkatrészeket ezután nemesfémekkel együtt sajátította ki.
Ezek félkész egységek és alkatrészek voltak. Az ötvözet mintegy 2 kilogramm aranyat, 23 kilogramm ezüstöt, 102 gramm platinát, 65 gramm palládiumot és 15 gramm ródiumot tartalmazott. Hozzátették, hogy ezeket az anyagokat a légvédelmi irányításhoz használt speciális célú rádióberendezések gyártásához használják.
A védelmi üzem volt vezetője ezzel 2,4 millió hrivnyás kárt okozott az ukrán államnak.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök megparancsolta Olaf Scholz német kancellárnak, hogy ne avatkozzon bele Lengyelország ügyeibe – számolt be a ria.ru.
Scholz nem zárta ki, hogy szigorítsanak bizonyos intézkedéseken az EU külső határain, miután komoly vádak érték a lengyel kormányt. Sajtóértesülések szerint a konzulátusok több százezer, ideiglenes munkavállalási vízumot adtak ki kenőpénzért cserébe.
Téged, Olaf vagy rosszul tájékoztattak az embereid, vagy annak a Polgári Platformnak a zenekarában játszol, ami ezt a mesterséges buborékot fújja
– mondta Morawiecki. A lengyel miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy Scholz szimpatizálhat a lengyel ellenzékkel, a Polgári Platformmal.
Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma hétfőn kereskedelmi korlátozásokat jelentett be 11 kínai és öt orosz vállalattal szemben, azzal vádolva őket, hogy alkatrészeket szállítanak az orosz hadsereg drónjainak gyártásához – írja az Ukrajinszka Pravda a Reutersre hivatkozva.
Az Egyesült Államok úgy véli, kilenc vállalat – köztük a kínai Asia Pacific Links Ltd. és az orosz SMT-iLogic – részt vett egy olyan programban, amelynek keretében alkatrészeket szállítottak az Orosz Föderáció szankcionált Különleges Technológiai Központjának az orosz katonai hírszerzés (GUR) drónalkatrészeihez.
„Nem fogunk habozni, hogy gyors és értelmes lépéseket tegyünk azok ellen, akik továbbra is biztosítják és támogatják Putyin háborúját Ukrajnában” – mondta Alan Estevez, az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának exportigazgatási osztályának vezetője.
Mike Pyle, az amerikai Fehér Ház nemzetközi gazdasági tanácsadó-helyettese levelet küldött az adományozói koordinációs platformnak, amelyben felsorolta azokat a reformokat, amelyeket Ukrajnának végre kell hajtania ahhoz, hogy továbbra is katonai segítséget nyújtson neki.
Az Ukrajinszka Pravda úgy tudja, a levelet elküldték Denisz Smihal ukrán miniszterelnöknek és az ukrán elnöki hivatalnak is.
A dokumentumban foglalt feltételek az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságainak, a korrupcióellenes szerveknek (SAPO, NABU, NACP), az Igazságügyi Főtanácsnak és általában az igazságszolgáltatásnak a működésével kapcsolatosak.
Az elvárt reformok az ukrán védelmi minisztérium és az összes bűnüldöző szerv munkájában bekövetkező változásokat is érintik.
Az ukrán belügyminisztérium tanácsadója, Anton Herascsenko közölte: „Az orosz propagandisták” azzal fenyegetőznek, hogy megtámadják az amerikai támaszpontokat szerte a világon.
Herascsenko az orosz köztévé egyik adását osztotta meg, amelyben arról beszéltek: az Egyesült Államok azért támogathatja Ukrajnát, mert az amerikai katonák nem szenvedtek még az orosz–ukrán konfliktus miatt, azonban minden „lehetőség” megvan arra, hogy ez megváltozzon.
Tehát el kell érnünk azt, hogy szenvedjenek. És erre vannak is lehetőségek [...] Világszerte sok lehetőség van, mivel megszámlálhatatlan amerikai katonai bázis található
– fogalmazott az orosz műsor egyik szereplője.
Attention, United States!
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) September 25, 2023
Russian propagandists threaten to attack US bases all over the world. pic.twitter.com/ck0upRt8EH
A fentihez hasonló orosz műsorokban számos, ehhez hasonló fenyegetés vagy előrejelzés napvilágot látott már.
Attention, United States!
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) September 25, 2023
Russian propagandists threaten to attack US bases all over the world. pic.twitter.com/ck0upRt8EH
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2023. szeptember 25-én az ukrán–magyar határszakaszon 5403 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon a belépők közül 4979-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – adta hírül az MTI.
A rendőrség 58 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A Kreml közölte, hogy szoros figyelemmel kíséri a „potenciálisan veszélyesnek” nevezett koszovói helyzetet, miután szerb nemzetiségű fegyveresek a hétvégén megrohamoztak egy falut, harcoltak a rendőrséggel és elbarikádozták magukat egy kolostorban.
Oroszország nem ismeri el a többségében albán lakosságú Koszovót független országként, és hagyományosan Szerbiát támogatja, amelyhez szoros vallási és kulturális kapcsolatok fűzik – írja a Sky News.
A helyzet rendkívül nehéz. Koszovóval kapcsolatban azt látjuk, hogy hagyományosan elfogultan viszonyul a szerbekhez... A helyzet nagyon-nagyon feszült és potenciálisan veszélyes, nagyon szorosan figyelemmel kísérjük
– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A koszovói rendőrség egységei vasárnap késő este visszafoglalták a kolostort, miután három támadó és egy rendőr meghalt. Hétfőn biztosították az észak-koszovói falut. A Szerbia egykori tartományának számító Koszovó 1,8 milliós lakosságának túlnyomó többségét albán etnikumúak alkotják.
Az északon élő mintegy 50 ezer szerb azonban soha nem fogadta el Koszovó 2008-as függetlenségi nyilatkozatát, és továbbra is Belgrádot tekinti fővárosának.
Az orosz hajók továbbra is indítanak támadásokat Ukrajna ellen az orosz fekete-tengeri flotta parancsnokának állítólagos halála után, de mindezt tehetetlenségből teszik – mondta Dmitro Pletenchuk, az ukrán haditengerészet szóvivője hétfőn az országos televízióban.
Pletencsukot az ukrán hatóságok hétfői megjegyzéseiről kérdezték, amelyek szerint Viktor Szokolov hadnagy 33 másik tiszttel együtt meghalt és több mint 100 katona megsebesült a pénteki szevasztopoli támadásban.
Pletencsuk azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem ellenőrzi a hajók tényleges működését a tengeren, és „admirálisaira támaszkodik, akik akár el is titkolhatnak dolgokat előle”.
Az orosz haditengerészet elvesztette azt a személyt, aki ténylegesen kézben tartja a dolgokat, és a személyzetét, aki vele együtt irányította a flottát. A működési mechanizmus központi része működésképtelenné vált – mondta Pletencsuk.
Pletencsuk azzal folytatta, hogy szerinte a fekete-tengeri orosz hajók „tehetetlenségből indítottak csapásokat”, műveleteiket pedig „egy fej nélkül szaladgáló csirkéhez” hasonlította – idézi a CNN.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az országának szállított amerikai Abrams harckocsikat arra készítik elő, hogy megerősítsék az ukrán fegyveres erők fellépését az oroszok ellen.
Azért készítjük fel őket, hogy megerősítsük a megszállók elleni fellépésünket, és ez jelentős erősítés lesz. Azon is dolgozunk, hogy minden más fegyveres képességet is megszerezzünk, amikre nagy szükségünk is van
– mondta videóüzenetében.
Az elnök hozzátette, hogy ez az F–16-osokra is vonatkozik – a pilóták és az infrastruktúra kiképzése folytatódik. Ez vonatkozik a nagy hatótávolságú fegyverekre is – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mihail Razvozajev, Szevasztopol kormányzója légiriadót hirdetett a városban – írta a Sky News.
A Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő fő hídon ideiglenesen felfüggesztették a forgalmat – közölte a híd üzemeltetője (az építménynél az utóbbi időben szinte naponta le kellett állítani a forgalmat).
Pénteken egy ukrán rakéta csapódott az orosz fekete-tengeri haditengerészet szevasztopoli főhadiszállására, a támadásban feltehetően meghalt a flotta parancsnoka, Viktor Szokolov admirális. Razvojazev később azt közölte, hogy az orosz hadsereg visszaverte a pénteki rakétatámadást.
Szergej Lavrov azzal vádolta a NATO-t, hogy „veszélyes expanzionizmust” folytat azáltal, hogy „miniszövetségeket” hoz létre az indo-csendes-óceáni térségben – írja a Sky News.
Az orosz külügyminiszter szerint a kísérletek:
amelyek az euroatlanti és az indo-csendes-óceáni térség oszthatatlan biztonságának káros jelszava alatt a NATO felelősségi területének az egész keleti féltekére való kiterjesztésére irányulnak, a blokk expanziós törekvéseinek új, veszélyes megnyilvánulásává váltak.
Hozzátette: „Ennek érdekében Washington olyan alárendelt katonai-politikai miniszövetségeket hoz létre, mint az AUKUS, az Egyesült Államok–Japán–Korea háromoldalú csúcstalálkozó, valamint a Tokió–Szöul–Kanberra–Wellington kvartett, amelyek tagjait a NATO-val való gyakorlati együttműködésre kényszeríti.”
Nyilvánvaló, hogy ezek az erőfeszítések Oroszországot és Kínát célozzák, valamint az ASEAN inkluzív regionális architektúrájának összeomlását, és a geopolitikai feszültségek új melegágyának kockázatát generálják
– jelentette ki.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!