Megjelent egy új orosz tervezet, rendkívüli összeget költenének a háborúra

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Egy szakértő elmondta, miért nincs újabb mozgósítás Oroszországban;
• Egyelőre le kell mondaniuk az ukránoknak a Nyugat által beígért csodafegyverről;
• Fontos előrelépés történt Ukrajna ellentámadásában;
• Zelenszkij Kijevben találkozott a NATO főtitkárával;
• A Greenpeace ukrajnai nukleáris veszélyre figyelmeztetett;
• Este a jelek szerint ukrán csapás történt Oroszország legfontosabb hídjánál, amelyet le is zártak. 

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is!

Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter csütörtökön Kijevbe látogatott, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélései során megvitatta a közös fegyvergyártás lehetőségét – közölte az elnöki hivatal.

Megvitattam a minisztereikkel, hogy a francia ipar hogyan tud segíteni önöknek. Mi természetesen folytatni fogjuk ezt a munkát

– mondta Lecornu abban a videóban, amelyet Zelenszkij a Telegram üzenetküldőn tett közzé.

Lecornu és Zelenszkij megvitatták Ukrajna légvédelmének megerősítését a tél előtt – áll az elnöki hivatal közleményében. Kijev attól tart, hogy Oroszország légi csapásokat fog mérni télen a kritikus energetikai infrastruktúrára – közölte az al-Dzsazíra.

Az ukrán elnök hálás Emmanuel Macron francia elnöknek a katonai segítségért. Külön kiemelte a légvédelmi rakétarendszerek, a Caesar önjáró tüzérségi egységek és a Scalp cirkálórakéták szállítását.

Péntek reggelig lezárták a Krímet az orosz szárazfölddel összekötő kercsi hidat. A részletekről itt írtunk.

Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Oroszország szándékosan egy NATO-tagország ellen akart csapást végrehajtani, de az kijelenthető, hogy az oroszok „felelőtlenül” cselekedtek – ezt mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára arról, hogy pár hete egy orosz drón maradványai zuhantak le Romániában, a román–ukrán határ közelében.

A RIA Novosztyi szerint Stoltenberg az ukrán elnökkel közös sajtótájékoztatóján beszélt erről. Az orosz külügyminisztérium korábban azt közölte, hogy a román hatóságok egyelőre nem tudták tényszerűen bizonyítani, hogy valóban az ő drónjuk zuhant le ott. 

Lengyelország tagadta, hogy bármelyik helikoptere megsértette volna Belarusz légterét – közölte a Sky News.

Mint írták, nemrég Belarusz azzal vádolt meg egy lengyel repülőgépet, hogy ma délután „ismételten” átlépte a határát.

A hadműveleti parancsnokság egyértelműen tagadja ezeket a jelentéseket. Egyetlen lengyel helikopter sem lépte át Belarusz légterét

– közölte a fegyveres erők műveleti parancsnokságának szóvivője. Belarusz már korábban, szeptember elején is megfogalmazott egy hasonló vádat.

Kedvezőbb hadállásokat foglaltak el az orosz erők az ukrajnai front dél-donyecki szakaszán, miközben a Zaporizzsja megyei Prijutne településnél két ukrán támadást visszavertek – közölte az MTI csütörtökön az orosz védelmi minisztérium híradása alapján.

A tárca szerint az itteni harcokban az ukrán fél veszteségeinek és sebesültjeinek száma 105, beleértve a 110. területvédelmi dandár egy diverzáns és felderítőcsoportját, valamint két páncélozott harcjárművet és öt gépkocsit. A hadijelentés szerint a front teljes hosszán az ukrán fegyveres erők hét sikertelen támadást indítottak, amelyekben 575 katonát veszítettek el.

Magyarország és az Európai Unió négy másik tagországa (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Csehország) külügyminiszterei szerdán arról értekeztek Bécsben, hogy az EBESZ-en keresztül nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat Oroszország felé, mert ez megkönnyítheti a tárgyalásokat az ukrajnai békéről is – számolt be a Euronews.

Az öt közép-európai ország (Central 5) külügyminiszterei több, a térséget érintő kérdésről tárgyaltak Bécsben. Az egyik fontos téma az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) nemzetközi szerepének megerősítése volt. Ez azon kevés páneurópai szervezetek közé tartozik, amelynek Oroszország még a tagja. 

Úgy vélem, nyitva kell tartani a kommunikáció és más platformok ajtaját, amelyekre idővel szükség lehet

– idézte a Euronews Alexander Schallenberg osztrák külügyminisztert. A tárcavezető hangsúlyozta:  Ausztria elkötelezett támogatója Ukrajnának, de az EBESZ az egyetlen páneurópai platform, ahol még szóba állnak Oroszországgal, ezért úgy véli, hogy a szervezetnek kulcsfontosságú szerepe lesz a jövőben. 

Kollégái egyetértettek az EBESZ fontosságában és a kommunikációs csatornák fenntartásában is – ezt különösen Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hangoztatta. A tárgyalásokon szó volt a migrációról is, erről már korábban is írtunk. 

Kanadának tanulnia kell abból a botrányból, amelyet egy náci veterán ottawai parlamenti megünneplése robbantott ki, és a továbbiakban szolidárisnak kellene lennie a nácizmus elítélésére irányuló orosz kezdeményezésekkel az ENSZ-ben – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Nagyon fontos, hogy egy olyan ország, mint Kanada, levonja a tanulságot megszégyenüléséből, és hogy a későbbiekben, az Oroszországi Föderációnak a nácizmus elítélésére irányuló kezdeményezéseiről értesülve kinyilvánítsa álláspontját

– tette hozzá a Kreml szóvivője.

Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese csütörtöki Telegram-bejegyzésében megjegyezte, hogy Kanada tavaly a nácizmus dicsőítését elítélő orosz határozattervezet ellen szavazott. Kifejezte abbéli reményét, hogy idén ez másképp lesz – írja az MTI.

Azzal kapcsolatban, hogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök nem említette az ukrán nacionalisták orosz áldozatait akkor, amikor nyilvánosan bocsánatot kért Yaroslav Hunka múlt pénteki parlamenti köszöntése miatt, Peszkov kijelentette:

Nem az a legfontosabb, hogy kitől kérnek bocsánatot, hanem annak tudatosítása, hogy ilyesmi nem történhet meg többé.

Kína nagy mennyiségben vásárolt takarmánykukoricát Ukrajnától az elmúlt két hétben – közölték az ázsiai és az európai kereskedők. A Sky News szerint a felvásárlás nagy mértékben fellendítette a háború sújtotta ország gazdaságát.

A portál információi szerint Kína több százezer tonnát vásárolt a terményből. „A kínai importőrök körülbelül 10-12 Panamax rakomány ukrán kukoricát vásároltak november és decemberi szállításra” – mondta egy nemzetközi gabonakereskedelemmel foglalkozó vállalat szingapúri kereskedője.

Hozzátette: „az ukrán kukorica jelenleg a legolcsóbb a piacon”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Grant Shapps nemrég kinevezett brit védelmi minisztert fogadta Kijevben. Tárgyalásuk középpontjában Ukrajna légvédelmének megerősítése állt – közölte az MTI az ukrán elnöki iroda hírét.

A közlemény szerint az ukrán elnök köszönetet mondott Nagy-Britanniának háború dúlta hazája határozott támogatásáért, különös tekintettel a kapott nagyhatótávolságú rakétákra, amelyek növelték az ukrán hadsereg védelmi képességeit.

Grant Shapps szeptember óta vezeti a brit védelmi minisztériumot a posztjáról lemondott Ben Wallace helyett. Shapps nemrég bejelentette, hogy London átad több tízezer tüzérségi lövedék Ukrajnának, illetve, hogy Nagy-Britannia további 30 ezer ukrán katona kiképzését tervezi.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében szeptember 30. állami ünneppé válik Oroszországban – írja a RIA Novosztyi.

Szeptember utolsó napján azt fogják ünnepelni, hogy négy ukrajnai régiót (Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja) Oroszország részévé nyilvánítottak 2022-ben. E négy régiót az orosz fél magának követeli, azonban egyiket sem ellenőrzi teljesen.

A NEXTA osztott meg egy videót, amelyen az látható, hogy egy nő Odesszában beszélt arról, hogy az oroszok oldalán áll.

A nőt ukrán fegyveresek – vélhetően az oroszbarátsága miatt – elfogták és kihallgatták, ekkor mondta azt, hogy

Én egy teljesen oroszpárti nő vagyok. Mondhatnak nekem akármit Putyinról, nem fognak meggyőzni. Tudom, hogy Putyint az Isten küldte, nekem és Önöknek is. Nemcsak Oroszországnak, hanem nekünk is.

Korábban szintén a NEXTA osztott meg egy ehhez hasonló videót, amelyben ukrajnai ortodox hívők beszéltek arról, hogy Isten küldöttének tartják az orosz elnököt. 

A nukleáris rakétapajzs megléte miatt abszurdnak hangzik egyes nyugati politikusok reménye, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra – mondta az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója.

A nukleáris rakétapajzs eddig megvédte országunkat. És éppen a nukleáris rakétapajzs megléte teszi abszurddá egyes nyugati politikusok azon álmait, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra

– mondta Szergej Nariskin igazgató.

Oroszországot a nukleáris szférában dominánsnak nevezte, ami ellentmond a legtöbb szakértő véleményének, akik szerint az Egyesült Államok nukleáris képességei messze felülmúlják az oroszokéit – írja a Sky News. 

Nariskin az A–135-ös, vagy átnevezése után A–235-ös orosz ballisztikus rakétaelhárító rendszerre utalt, amelyet Moszkva körül telepítettek, hogy elfogja a várost vagy a környező területeket célzó beérkező robbanófejeket. Ezt eredetileg még a Szovjetunióban kezdték megtervezni, és 1995-ben állt szolgálatba.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben – közölte a Sky News.

Azt mondta, az ukrán erők „fokozatosan teret nyernek” az orosz erőkkel szembeni ellentámadásukban.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón Stoltenberg azt is mondta, hogy az orosz csapatok Moszkva „birodalmi téveszméiért” harcolnak.

A svéd szövetség elnökségének döntése szerint

a svéd válogatottak továbbra sem játszhatnak Oroszország ellen sem Svédországban, sem külföldön. Teljes mértékben támogatjuk azt az álláspontot, amelyről a Svéd Sportszövetség a svéd olimpiai bizottsággal, a paralimpiai bizottsággal és a sportági szakszövetségekkel megállapodott.

A stockholmi állásfoglalás értelmében orosz és belorusz sportolók nem vehetnek részt nemzetközi versenyeken, amíg az ukrajnai háború folytatódik, s a tilalmat már most kiterjesztették a 17 év alatti lányok 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokságára, amelyet május 5. és 18. között rendeznek Svédországban.

Az elutasító válasz azután született, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága kedden úgy döntött, visszaengedi az égisze alatt zajló nemzetközi sportági eseményekre a 17 éven aluliak alkotta orosz futballválogatottakat.

A korosztályos Eb-re októberben kezdődik a kvalifikáció, amelynek sorsolása már lezajlott. Az UEFA végrehajtó bizottsága olyan technikai megoldást kért, amely a sorsolás megtörténte után is lehetővé teszi, hogy az orosz válogatottak részvétele biztosítva legyen. Ugyanakkor adott esetben az oroszok minden mérkőzését az ország zászlajának, himnuszának, nemzeti jelképeinek használata nélkül kell lebonyolítani.

„Nem fogunk részt venni semmiféle versenyben, amely orosz csapatok részvételével zajlik, és az UEFA többi tagországához fordulunk azzal a kéréssel: bojkottálják azokat a mérkőzéseket, amelyeken Oroszországból érkezett csapatok lépnének pályára” – állt az ukrán közleményben. Az angol szövetség az UEFA bejelentése után közölte, utánpótláscsapatai nem játszanak orosz együttesek ellen. Később a lengyel szövetség elnöke jelezte, hogy ők is így járnak el.

Az UEFA egyszersmind ismételten elítélte az ukrajnai orosz inváziót, és megerősítette, hogy az orosz felnőttválogatottak és klubcsapatok felfüggesztése a háború végéig érvényben marad – tudta meg az MTI.

Az orosz erők Kupjanszk irányában kezdik újra felvenni a harcokat, noha korábban ott fegyverszünet állt be az ukránok információi szerint – írja az Unian. Ilja Jevlash, az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csoportja sajtószolgálatának vezetője elmondta,

az oroszok támadó akciókra készülnek Kupjanszk irányában.

Hozzátette, „a légicsapások jelentős növekedését regisztráljuk”. 21 alkalommal vetettek be Szu–35-ös támadó repülőgépeket és Ka–52-es helikoptereket. „Különösen Szeversk és Szerebrjanszk közelében volt a legtöbb ilyen csapás az orosz légierő részéről” – mondta Jevlash.

Ezenkívül hozzátette, hogy az oroszok 517 lövést adtak le az Ukrán Fegyveres Erők állásaira, és két alkalommal volt katonai összecsapás.

Most az ellenség lassan kezdi újra felvenni a harcot ebben az irányban. Korábban fegyverszünetet jegyeztünk fel, de az ellenség mostanra megerősítette erődítményeit

– mondta a szóvivő.

Jevlash megjegyezte, most már a 25. tábornoki hadsereg is bekapcsolódik a harcba. „Azonban rögzítjük, hogy problémáik vannak a katonák kiképzésével, akik most részt vesznek a harcokban Liman–Kupjanszk irányában, valamint a felszerelés és a személyzet biztosításával” – mondta.

A NATO növelni kívánja a lőszergyártást Ukrajna és azon tagállamok számára, amelyek fegyvereik jelentős részét Kijevbe szállították – közölte Julian Smith amerikai NATO-nagykövet.

Az Ukrajinszka Pravda szerint az amerikai nagykövet hangsúlyozta, a szövetség a magánszektorral való kapcsolatok erősítésén dolgozik, hogy megpróbálja felgyorsítani a hadiipari gyártósorokat.

A kérdés, amit a NATO asztalánál hallunk, hogy mit tehetünk még az ukrajnai barátainkért. Közös az elkötelezettségünk Ukrajna támogatása iránt. Megértjük, hogy mi forog kockán. Ukrajna nem csak a területét védi. Ukrajna azokat az értékeket védi, amelyeket mindannyian védünk

– tette hozzá.

Ukrajna nemrég kinevezett védelmi minisztere, Rusztem Umerov fontosnak nevezte brit kollégája, Grant Shapps kijevi látogatását.

Köszönjük brit barátainknak a megingathatatlan támogatásukat. Tájékoztattak bennünket a jelenlegi harctéri helyzetről és a sürgős szükségletekről. Fókuszban a légvédelem, a tüzérség, a drónelhárító rendszerek. Jön a tél, de mi készen állunk. Együtt erősebbek vagyunk

– írta az X-en Umerov.

Az újonnan kinevezett brit védelmi miniszter, Grant Shapps Ukrajnába érkezett, és találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel – jelentette az ukrán elnöki hivatal.

A jelentés szerint Zelenszkij méltatta az Egyesült Királysággal való együttműködés mértékét a védelmi ágazatban, ami lehetővé teszi az ukrán hadsereg képességeinek jelentős bővítését a harctéren, különösen a nagy hatótávolságú fegyvereknek köszönhetően.

Az elnöki hivatal közlése szerint a felek megvitatták Ukrajna légvédelmének megerősítését is, ami „különösen fontos a téli időszak előestéjén” – írja a radiosvoboda.org.

Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozót tart a dél-szudáni elnökkel. A jelenlegi konfliktus egyik mellékterméke, hogy Oroszország egyre inkább igyekszik nemzetközi támogatást szerezni a világ történelmileg kevésbé erős országai körében – írja a Sky News.

Salva Kiir elnök csütörtökön tárgyal az orosz elnökkel, miután szerdán megérkezett a dél-szudáni fővárosba. Dél-szudáni tisztviselők szerint a találkozón szó lesz a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó tervekről, valamint regionális és nemzetközi kérdésekről.

Oroszország tartózkodott az ENSZ Biztonsági Tanácsának májusi szavazásán, amelyen a Dél-Szudánnal szemben bevezetett szankciók megújításáról szavaztak, melyek közé tartozik a vagyon befagyasztása, az utazási tilalom és a fegyverembargó.

Kijev állítása szerint több mint 30 orosz drónt lőtt le az ukrán légvédelem szerda éjszaka – írja a Sky News.

A Moszkva által indított 44 Shahed drónból összesen 34-et semmisítettek meg az ukrán légierő közleménye szerint.

Vadászrepülőgépek, légvédelmi rakétaegységek és mobil tűzcsoportok vették be a támadás visszaverését

– közölte a hadsereg.

A dróntámadások rendszeres éjszakai eseménnyé váltak Ukrajnában, mivel Oroszország gyakran számos, pilóta nélküli légi járművet indít az ország fölé. Ukrajna is használt már drónokat Oroszország elleni támadásra, de kisebb mértékben.