Az ukránok kazettás lőszerekkel bombázták a Kurszki területen található Rilszk városát. A csapásban egy nő megsérült – írta a RIA Novosztyi a helyi kormányzó alapján.
Ezenkívül arról számoltak be, hogy egy másik településen, a donyecki Horlivkánál is hasonló lőszerekkel hajtottak végre tüzérségi csapást.
Ukrajna a vitatott kazettás bombákat a Nyugattól kapta meg. Előzőleg egy ötpontos vállalást tettek ezek alkalmazásával kapcsolatban.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, találkozunk holnap. Jó pihenést kívánunk!
A csütörtöki nap folyamán az orosz csapatok a front több irányában is támadtak, és összesen harminc katonai összecsapásra került sor – számolt be esti jelentésében az ukrán fegyveres erők vezérkara, amit az Unian szemlézett.
Mint írták, Liman irányában a védelmi erők négy ellenséges támadást vertek vissza Makivkától keletre, Luhanszk régióban.
Több mint tíz települést támadtak tüzérségi erőkkel és aknavetőkkel a luhanszki és a donyecki régióban.
A donyecki régióban több mint 15 település került tüzérségi és habarcstűz alá – közölték a jelentésben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédében érintette Jevgenyij Prigozsin néhai Wagner-vezér halálát a Valdai International Discussion Club 20 éves találkozójának plenáris ülésén Szocsiban.
Közölte: nem találtak külső befolyásra utaló nyomot Prigozsin lezuhant gépén, ugyanakkor a gépen utazó áldozatok holttestében kézigránátok nyomaira bukkantak.
Az orosz elnök hozzátette: szerinte érdemes lett volna megvizsgálni, hogyvolt-e alkohol és kábítószer a gép személyzetének szervezetében – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.António Guterres, az ENSZ főtitkára is csatlakozott a harkivi támadást határozottan elítélőkhöz.
Szóvivője közleményben tudatta, hogy a civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadások a nemzetközi humanitárius jog szerint tilosak, és azonnal véget kell vetni nekik – írja a Sky News.
Csütörtökön orosz csapatok csapást mértek egy kávézóra és élelmiszerboltra a Harkivi terület Kupjanszki járásában. A támadás következtében legalább 51 ember meghalt, köztük egy hatéves kisfiú.
Volodimir Zelenszkij „brutális orosz bűncselekménynek és abszolút szándékos terrortámadásnak” nevezte a csapást.
Oroszország végrehajtotta a Burevesztnyik nukleáris meghajtású interkontinentális manőverező repülőgép utolsó sikeres tesztjét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.
A Burevesztnyik (Viharmadár) egyike azoknak az új hiperszonikus fegyvereknek, amelyek fejlesztéséről Putyin 2018. március 1-jén tett először bejelentést.
Putyin a fórumon nem volt hajlandó választ adni arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására,
ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja a nemzetközi atomcsendegyezmény ratifikációját – számolt be az MTI.
Az Egyesült Királyság ukrajnai nagykövete reagált a harkivi rakétatámadásra, amiben legalább 51 ember halt meg a Hroza nevű településen. A támadás helyi idő szerint 13 óra 15 perckor történt, és a Sky News beszámolója szerint az egyik leghalálosabb civilek elleni támadás a háború kezdete óta.
Martin Harris azt írta X-en, hogy „elborzadt” a „barbár” támadás miatt, és részvétét fejezte ki az áldozatok szeretteinek – számolt be a Sky News.
З жахом дізнався новини про варварський обстріл Росією села Гроза та загибель десятків мирних жителів.
— Martin Harris (@MartinHarrisOBE) October 5, 2023
Мої щирі співчуття всім, хто втратив своїх близьких.
Ми повинні перемогти це зло.
Ukrajnában jelenleg több mint 26 ezer embert tartanak nyilván eltűntként – közölte Leonyid Timcsenko ukrán belügyminiszter-helyettes egy csütörtöki tévéműsorban.
A tisztségviselő kifejtette, hogy az eltűntek között mintegy 11 ezer civil és 15 ezer katona van. Hangsúlyozta: minden egyes bejelentett eltűnt személyt nyilvántartásba vesznek.
Együttműködünk az országos rendőrséggel és a katonai hírszerzéssel, mert ezek a szervek koordinálják a keresést
– tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban számos témát érintett, de a harkivi támadásról nem tett említést – írja a Sky News.
Korábban a Valdai Vitaklubban tartott beszédét arra használta fel, hogy ismét azt állítsa: nem Oroszország kezdte a háborút. Most az orosz elnök azt mondta el, hogy
biztos abban, hogy Oroszország el fogja érni a céljait Ukrajnában.
Azt állította, hogy Ukrajna több mint 90 ezer katonát veszített el a június eleji ellentámadás kezdete óta, valamint több száz katonai járművet.
Putyin az újságíróknak tartott kérdések és válaszok során kitért Moszkva és Peking kapcsolatára is. Elmondta, hogy a két ország közötti együttműködés nem irányul senki ellen, és Oroszország új logisztikai útvonalak kialakítására összpontosít Kínával.
A Nyugattól való elszigeteltségéről Putyin azt mondta, hogy Európa saját kárára egy új vasfüggönyt épít Oroszországra.
Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők déltájban öt légicsapást hajtottak végre a régióbeli Beriszlav térségében.
A károkról, esetleges áldozatokról egyelőre nem tudott információval szolgálni. A kormányzó később a Facebookon közölte, hogy találat ért egy kórházat, amelynek negyedik emelete teljesen megsemmisült.
A támadásban két mentőápoló megsérült – adta hírül az MTI.
Csütörtök délután légiriadót jelentettek be Szevasztopol területén Mihail Razvozsajev kormányzó Telegram-oldala szerint. A lakosokat arra kérték, hogy zárják be az ablakokat, kapcsolják ki a gázt és a vizet, kapcsolják ki az áramot, és keressenek menedéket.
A Szevasztopoli Közúti és Közlekedési Infrastruktúra Fejlesztési Igazgatóságának Telegram-csatornája szerint a riasztás ideje alatt a tengeri és szárazföldi közlekedés szünetel.
Razvozsajev azt is elmondta, hogy az orosz hadsereg aeroszolos álcázást használt a város Inkerman hídján – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím vezetője a Krim 24 televíziós csatorna adásában kijelentette: a „különleges hadművelet” célja az ukrajnai rendszerváltás, nem fontos, milyen úton.
Érvelése szerint „a kijevi rezsim” hozta Ukrajnát a jelenlegi állapotba, „háborúba sodorta az országot, és teljesen eladta magát a Nyugatnak”.
Úgy vélekedett, hogy a Krímet nem fenyegeti ukrán szárazföldi támadás, mert az orosz hadsereg biztos védelmet nyújt a félszigetnek. Akszjonov Odesszát, Mikolajivot és Harkivot „történelmi jogon” orosz városnak nevezte.
A jelenlegi ukrajnai harci helyzet „befagyasztása” esetén Oroszország 2028-ra képes lesz helyreállítani az ukránok által leépített katonai potenciálját, és elegendő erővel fog rendelkezni más országok, köztük a balti államok lerohanására – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának megnyitóján – írja az Ukrinform.
Őszinte leszek Önökkel, mint mindig. Oroszország most különböző forgatókönyveket fontolgat az elkövetkező évekre. Ezek közül az egyik különösen veszélyes. Ha az Ukrajna elleni agresszióban némi szünet állna be, tehát a helyzet bármilyen befagyasztása, akkor egy új kritikus pillanat következik
– mondta.
Hozzátette, Oroszország keresi a lehetőségeket, hogy befagyassza a helyzetet, alkalmazkodjon, valamint tanuljon a hibáiból, és felkészüljön a továbblépésre.
A legveszélyesebb ellenség az, aki következtetéseket von le, és ezek alapján készül a következő támadásra. Moszkva világosan körvonalazza ambícióit, további teret akar elfoglalni, meg akarja akadályozni, hogy Európa a szabad nemzetek és működő demokráciák hazája legyen, meg akarja törni az európai egységet. A háború pedig Oroszország alapvető eszköze ehhez, egy eszköz mások leigázására vagy manipulálására
– jelentette ki az ukrán elnök.
A szentpétervári sportolóknak megtiltják, hogy a városi sportbizottság jóváhagyása nélkül Oroszországon kívülre utazzanak – írja a Sky News a RIA orosz hírügynökség alapján.
A bizottsághoz közel álló három forrás megerősítette a hírügynökségnek a rendelet létezését, és elmondták, hogy az a költségvetési sportiskolák diákjaira is vonatkozik, valamint a szünidő alatti külföldi utazásokra is.
Van azonban egy lista a „barátságos országokról”, ahová lehet utazni.
A nemzetközi közösség részéről erőteljes válaszra van szükség, ha Irán úgy dönt, hogy rakétákat szállít Oroszországnak – állítja Evelyn Farkas, a Barack Obama-kormány Oroszországért, Ukrajnáért és Eurázsiáért felelős volt védelmi miniszterhelyettese, jelenleg a McCain Intézet ügyvezető igazgatója.
Farkas Észak-Korea miatt is aggodalmát fejezte ki.
Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államoknak erőteljes választ kell adnia
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy nem tud semmilyen konkrét tervről erre vonatkozóan.
Hangsúlyozta, hogy Izraelhez kell fordulni, amelyet riasztanának az ilyen fejlemények, és hajlandó lenne közvetlen lépéseket tenni az iráni hadiipari létesítmények ellen, ahol az Oroszországból származó fegyvereket gyártják – írja az Ukrinform.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Oleg Szinegubov, a Harkivi terület kormányzója a közösségi oldalán arról számolt be arról, hogy orosz csapatok csapást mértek egy kávézóra és élelmiszerboltra a Harkivi terület Kupjanszki járásában. A támadás következtében legalább 49 ember meghalt, köztük egy hatéves kisfiú.
Oleg Szinegubov harkivi kormányzó közölte, hogy a támadás helyi idő szerint 13 óra 15 perckor történt Hroza településen. Hozzátette, hogy a romok alól egy hatéves kisfiú holtteste is előkerült.
A Sky News beszámolója szerint a harkivi rakétacsapás az egyik leghalálosabb civilek elleni támadás a háború kezdete óta.
Ukrajna „szünetelteti” a Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával szemben benyújtott panaszokat a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO), és megpróbál kompromisszumos megoldást találni – nyilatkozta Tarasz Kacska, Ukrajna gazdasági és kereskedelmi miniszterhelyettese a médiának Brüsszelben.
Az ukrán mezőgazdasági termékek importjának problematikája a következő hetekben és hónapokban megszűnik. Miközben gyakorlati megoldást keresünk, a Kereskedelmi Világszervezeten belüli vitáink szünetelnek – idézi a miniszterhelyettest az Ukrajinszka Pravda.
„Egyelőre nem állítottunk fel munkacsoportot a vita lefolytatására, még csak a konzultációk szakaszában vagyunk, melyre 60 nap áll rendelkezésünkre” – magyarázta a kereskedelmi képviselő.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette az orosz védelmi erők kilenc tartalékos ezredének megalakítását. Ezeket szerződéses katonákkal töltik majd fel – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ha visszatérünk a szerződéses katonákhoz, akkor a vezérkar döntésének megfelelően tartalékos ezredeket alakítunk ki minden egyes csoportosítás számára. A mai naptól kezdve kilenc tartalékos ezredünk van, amelyek felkészítése és utánpótlása folyamatban van
– mondta Sojgu.
Sojgu júniusban számolt be az orosz hadsereg tartalékos egységeinek létrehozásáról. Elmondása szerint addigra már 3786 egységnyi felszerelést szállítottak le a megalakulásukhoz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Politikai Közösség spanyolországi csúcstalálkozójára érkezve elutasította az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatásával kapcsolatos aggodalmakat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajnában a teljes körű invázió első napjaiban abbahagytuk az aggódást. Azt hiszem, már túl késő aggódnunk
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök elmondta, hogy amerikai látogatásakor Joe Biden amerikai elnök teljes körű támogatásáról biztosította.
Washingtonban jártam, ahol találkoztam Biden elnökkel, hallottam a Fehér Ház 100 százalékos támogatásáról, és a kongresszus kétpárti támogatásáról is
– számolt be az ukrán elnök.
Zelenszkij Európa egységének megőrzését nevezte jelenleg a legnagyobb kihívásnak, és elmondta, a csütörtöki találkozón arról fog beszélni, hogy a téli időszakban meg kell védeni az ukrán égboltot az orosz támadásoktól.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Politikai Közösség spanyolországi csúcstalálkozóján arról beszélt, hogy véleménye szerint Oroszország „ártott Moldovának”, megpróbálta destabilizálni Grúziát és „darabokat tépett ki Ukrajna testéből”.
„Mindannyiunknak különleges egységben kell maradnunk” – vonta le a következtetést.
Az ukrán vezető szerint egyértelmű jelzésre van szükség, amely szerint „Oroszországnak nincs esélye”. „Most lehetőségünk van arra, hogy végső győzelmet arassunk az orosz agresszió felett” – tette hozzá.
Zelenszkij azt is mondta a vezetőknek, hogy a politikai viharok ellenére bízik Amerikában. Kijelentette, hogy Európának készen kell állnia.
Mint kifejtette, meglátása szerint a földrész Ukrajnának köszönheti, hogy nem állnak háborúban az oroszokkal.
Kedves kollégák, hála Ukrajnának az önök katonái nem Oroszország ellen harcolnak
– idézi az ukrán elnök szavait a Sky News.
Spanyolország új légvédelmi és drónelhárító rendszereket, valamint aknamentesítő felszereléseket ajánlott fel Ukrajnának, hogy a hadban álló ország megvédhesse energetikai és kikötői infrastruktúráját – írta a The Guardian.
A spanyol hadsereg közölte, az új eszközök használata speciális tudást igényel, így az ukrán katonák kiképzésében is segítenek.
Törökország, egész pontosan Isztanbul lehet a következő házigazdája az Ukrajna és szövetségesei által szervezett béketárgyalásoknak – írja a Bloomberg.
Ez már a harmadik alkalom lesz, amikor a Zelenszkij elnök által javasolt békeforumuláról tárgyalnak. A hírügynökség szerint még októberben sor kerülhet a találkozóra.
Az előző eseményeken Oroszország nem volt jelen (és várhatóan a mostanira sem hívják meg őket).
Zuzana Caputová szlovák elnök – aki mindeddig Ukrajna támogatója volt – jelezte: ellenzi azt, hogy újabb katonai segélyt adjanak Ukrajnának.
Szlovákia eddig az erőforrásaihoz képest jelentős mértékben támogatta Ukrajnát, az előző hétvégén tartott választáson azonban az Nyugat- és Ukrajna-ellenes Robert Fico pártja került ki győztesen.
Slovak president already opposes transfer of military aid to Ukraine
— NEXTA (@nexta_tv) October 5, 2023
The winner of the parliamentary elections in #Slovakia, Robert Fico, who promised not to give #Ukraine even a patron anymore, has not yet become prime minister, but President Zuzana Čaputová is already opposing… pic.twitter.com/C3keIKwNvA
Bár kormányt még nem sikerült alakítaniuk, de ez a fejlemény már most okozott egy kisebb törést az ukrán–szlovák kapcsolatokban. A szlovák Dennik N szerint ugyanis Caputová szerdán azt mondta: többé nem tudja támogatni azt, hogy Ukrajna újabb katonai segítséget kapjon, mivel államfőként igazodnia kell a választás eredményéhez.
A Dennik N szerint a szlovák védelmi minisztérium azt szeretné, hogy még most, Ódor Lajos technokrata kormányának regnálása alatt adjanak át egy újabb katonai csomagot Ukrajnának. Ez volt az, amit Caputová már ellenzett, arra hivatkozva, hogy a szavazáson azok a pártok értek el többséget, amelyeket ezt nem szeretnék. Hozzátette: ha a választás és az új kormány létrehozása között adnának át egy ilyen csomagot, az veszélyes precedenst jelenthetne.
A Szabad Oroszország légió egy videót osztott meg arról, hogy miként hajtottak végre támadást a határ menti Belgorodi terület ellen.
The Legion "Freedom of Russia" showed footage of a recent raid in the Belgorod region. pic.twitter.com/H5ChV36MtE
— NEXTA (@nexta_tv) October 5, 2023
A légió több alkalommal is betört Belgorodba tavasz óta, amikor ezek az akciók megkezdődtek.
Az ukránok kazettás lőszerekkel bombázták a Kurszki területen található Rilszk városát. A csapásban egy nő megsérült – írta a RIA Novosztyi a helyi kormányzó alapján.
Ezenkívül arról számoltak be, hogy egy másik településen, a donyecki Horlivkánál is hasonló lőszerekkel hajtottak végre tüzérségi csapást.
Ukrajna a vitatott kazettás bombákat a Nyugattól kapta meg. Előzőleg egy ötpontos vállalást tettek ezek alkalmazásával kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsot adott a helyi hatóságoknak, tudósoknak és vállalatoknak, hogy vizsgálják meg az észak-szibériai vasútvonal megépítésének lehetőségét – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz állami hírügynökség szerint Putyin ezt még egy augusztus 16-i kormányülés után rendelte el. A parancs értelmében az érintetteknek március 1-ig kell jelentést tenniük ezzel kapcsolatban.
A vasútvonal építésének ötlete már több évvel ezelőtt felvetődött. Egy 2030-ig terjedő orosz vasútfejlesztési terv szerint 218 milliárd rubelből és 1900 kilométer hosszan épülhetne meg Hanti- és Manysiföld, illetve a Bajkál–Amur vasútvonal közt.
A csütörtök hajnali orosz csapás eltalált egy „infrastrukturális létesítményt” a Kirovohradi területen – írja az Ukrajinszka Pravda.
A régió katonai kormányzója szerint 9 drónt lelőtt az ukrán légvédelem, de az egyik létesítményt így is találat érte. Sérültjei nincsenek a támadásnak, azonban tűz keletkezett a helyszínen.
Az ukrán fél rendszerint minden, civil vagy katonai szempontból fontos objektumot „infrastrukturális létesítményként” említ, azt nem szokták elárulni, hogy konkrétan miről van szó.
Abháziában, az oroszok és néhány szövetségesük által elismert georgiai szakadár régióban egy új állandó bázist hoznak létre az orosz hadiflottának – írja az orosz Izvesztyija című lap.
Közlésük szerint az erre vonatkozó szerződést már alá is írták az oroszok Aszlan Bzsania abház elnökkel. Az államfő azt mondta: a megegyezés mindkét állam védelmi képességeit növelni fogja.
Az ukrán kormány minisztertanácsa három új védelmiminiszter-helyettest nevezett ki Ivan Gavriljuk, Sztanyiszlav Hajder, valamint Dmitro Klimenkov személyében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Gavriljuk a katonai technológiáért, Klimenkov a beszerzésekért, Hajder pedig az intézményfejlesztésekért lesz felelős.
Az ukrán védelmi tárca élén néhány hete történt váltás, amikor Olekszij Reznyikov helyett Rusztem Umerov vette át a minisztérium vezetését. Reznyikovval együtt több helyettese is távozott, az ő helyükre kerültek most az új tisztviselők.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz Déli Katonai Körzetben szemlézett különféle katonai kiképzéseket – közölte az orosz védelmi minisztérium, amely egy videót is megosztott erről.
A kiképzéseken hivatásos, valamint az ukrajnai hadműveletre önként jelentkező katonák vettek részt. A miniszter jelenlétében több éles lövészetes gyakorlatot is végrehajtottak.
Az ukrán hadsereg előrenyomult a Zaporizzsjai területen található Novoprokopivkánál és Bahmut térségében is – közölte legfrissebb jelentésében az Institute for the Study of War (ISW) washingtoni székhelyű kutatóintézet.
Közlésük szerint mindezt képi bizonyítékok, valamint orosz hadibloggerek közlése is megerősítette, bár mindkét esetben korlátozott mértékű előrenyomulásról van szó.
Ezzel párhuzamosan Oroszország is helyi szintű ellentámadásokat folytatott Bahmutnál és Zaporizzsjában is. A jelentések szerint az előbbi helyen nem tudtak előrenyomulni, az utóbbi helyen azonban visszaszerezhettek néhány harcállást.