Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Zelenszkij már kezdi untatni a Nyugatot.
• Vlagyimir Putyin: Oroszország mindent megtett azért, hogy elkerülje a háborút, de nem hagyták neki.
• Az oroszok megrohamozták Avgyijivkát.
• Putyin megpróbálhatja „mérsékelni” az orosz előrelépésekkel kapcsolatos elvárásokat.
• Zelenszkij Izraelbe akart menni, de az izraeli kormány elutasította őt.
• Hatalmas összeget fordít Oroszország a dróngyártásra.
• Putyin telefonon egyeztetett az izraeli kormányfővel.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk kedden is.

Addig is jó pihenést kívánunk!

Október 16-án este az orosz megszállók irányított légibombákkal támadták a Herszon régiót – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

Erről a herszoni területi katonai közigazgatás vezetője, Alekszandr Prokudin számolt be hivatalos Telegram-csatornáján.

Négy települést érhetett támadás, az áldozatokról és a károkról egyelőre nincs információ, azok megállapítása folyamatban van.

Telefonbeszélgetést folytatott hétfő este Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök  – írja a Times of Israelre hivatkozva az Unian. 

Putyin korábban óva intette Izraelt a Gázai övezet megszállásától. A Kreml tájékoztatása szerint a megbeszélés középpontjában „a palesztin–izraeli konfliktus eszkalációja miatt kialakult válsághelyzet állt”.  

A Kyiv Post jelentése szerint az elmúlt hónapokban több mint 40 orosz katona vesztette életét az ukrán partizánok támadásaiban. Többségüket megmérgezték – írta a Sky News.

A portál információi szerint a legutóbbi incidensben 26 katona meghalt, 15 pedig kórházba került. Korábban, tavaly nyáron öt orosz katona halt meg Mariupolban, miután mérgezett alkoholt fogyasztottak.

Oroszország korlátozza a japán tengeri halászati termékek importját, miután Japán bejelentette, az óceánba ereszti a fukusimai atomerőmű előkezelt radioaktív hűtővizét  – közölte az MTI az orosz hatóságok közleménye alapján.

Az orosz Állategészségügyi és Növényvédelmi Szövetségi Szolgálat (Rosszelhoznadzor) tájékoztatása szerint Oroszország csatlakozott a Kína által bevezetett, a Japánból származó halakra és egyéb tenger termékekre vonatkozó ideiglenes behozatali korlátozásokhoz.

Az orosz kormány szerint az intézkedés mindaddig hatályban marad, míg igazolni tudják, hogy a halaknak és „a tenger egyéb gyümölcseinek” importja megfelel az orosz, illetve az Eurázsiai Gazdasági Unió élelmiszer-biztonsági szabványainak.

Japán augusztus 24-én kezdte meg a Csendes-óceánba bocsátani azt a vizet, amelyet a 2011-es szökőár után leolvadt három reaktor magjának hűtésére használtak az ország északkeleti részén lévő Fukusima Daiicsi erőműben. Erről itt írtunk bővebben.

Szergej Lavrov, Oroszország vezető diplomatája hétfőn érkezett Pekingbe Vlagyimir Putyin várható látogatása előtt, ami felébreszti a nyugati aggodalmakat a két hatalom egyre szorosabb kapcsolatai miatt.

Az utóbbi időben mindkét hatalom igyekezett egyensúlyt teremteni az Izraellel való szorosabb kapcsolatok és az arab világban és szélesebb körben a szövetségesek megnyerésére irányuló szélesebb körű diplomáciai erőfeszítései között.

Oroszország az ukrajnai háború folytatásához keres támogatást, míg Kína a fejlődő országok szélesebb körű koalíciójának létrehozására törekszik, hogy kiterjessze Peking befolyását, és megerősítse az Egyesült Államokkal való globális versenyre irányuló erőfeszítéseit – írja a The Guardian.

„A női katonák száma az ukrán fegyveres erőkben 2021-hez képest 40 százalékkal, vagyis 12 ezer fővel nőtt. Jelenleg az ukrán fegyveres erők soraiban csaknem 43 ezer nő szolgál” – írta az MTI a kijevi védelmi minisztérium közleménye alapján.

Az ukrán védelmi tárca azt is hangsúlyozta, hogy a nők számára feloldották az összes –szolgálattal kapcsolatos – korlátozást. Míg a nők korábban főként egészségügyi, kommunikációs, könyvelői, adminisztratív tisztségekben, illetve szakácsként szolgáltak, addig „mostanra a nők a katonaságnál sofőrként, gránátosként, felderítőcsoport parancsnokának helyetteseként, páncélozott gyalogsági járművek parancsnokaként, karbantartóként, géppuskásként és mesterlövészként is szolgálhatnak” – írták. 

Az X-en (a korábbi Twitteren) terjed egy felvétel arról, hogy egy lövészárokszakasznyi orosz katona adta meg magát Zaporizzsjában.

Az ukránpárti oldalak szerint a katonák ráadásul egy nagy múltú orosz elitegység, a 108-as légideszantos ezred tagjai voltak. Erről az ezredről már augusztus végén is azt írta egy orosz Telegram-csatorna, hogy Zaporizzsjában harcolva súlyos veszteségeket szenvedtek el.

Ráadásul nem az volt az első alkalom: 2022 őszén a herszoni csatározásokban is komoly veszteségeket szenvedtek, ott elesett még az ezredparancsnok is. Az említett csatorna szerint Zaporizzsjába már erősen leharcolva érkezett meg az egység, többen dezertáltak is. 

Oroszország drónjait többnyire Kínából szerzi be, és Moszkva több mint 618 millió dollárt (nagyjából 280 milliárd forintot) költ egy új nemzeti projektre, a dróngyártás fejlesztésére – mondta Anton Sziluanov pénzügyminiszter.

További pénzt költünk drónokra – és több mint 60 milliárd rubelt egy új nemzeti projektre, amely saját drónbázisunk fejlesztésére irányul

– mondta Sziluanov.

A feladat az, hogy 2025-re az összes drón 41 százaléka „Made in Russia” feliratot viseljen.

Ma a drónok főként a Kínai Népköztársaságból származnak. A drónok jelentős szerepet játszottak az ukrajnai háborúban, támadásokra és felderítésre használták őket – emlékeztetett a The Guardian.

Öt közel-keleti vezetőt hív fel hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„Mások mellett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is tárgyal” – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő tanácsadója, majd hozzátette: „erős startot” vettek ezzel az öt telefonbeszélgetéssel.

Putyin már beszélt Ebrahim Raiszi iráni elnökkel is, a továbbiakban pedig Abdel-Fattah asz-Szíszi egyiptomi államfőt, Mahmúd Abbász palesztin vezetőt és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt hívja fel.

Egy ukrán férfit 12 év börtönbüntetésre ítéltek, miután együttműködött Oroszországgal és civileket kínzott a Herszoni területen – közölte a Sky News. 

A férfi bántalmazta az embereket és megöléssel fenyegette őket, többek között túszokat lőtt lábon, vagy a fejük mellé lőtt – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU). 

Emellett megpróbált vallomásokat kicsikarni tőlük az ellenállási mozgalomban való részvételükről. Az elítélt a keleti Donyecki területen megszállt Zdanyivka egykori lakója, aki 2014-ben csatlakozott az orosz megszállókhoz. 

A bíróság 12 év börtönbüntetésre ítélte az orosz megszállás során elkövetett tetteiért, de mivel korábban hazaárulásért is elítélték, összesen 15 évet tölt rács mögött.

Egy libériai zászló alatt közlekedő olajszállító tartályhajó aknára futott a Fekete-tengeren, Románia partjainál – jelentette a Sky news.

Az Ali Najafov tartályhajó kisebb károkat szenvedett a tegnapi incidensben, de a legénység biztonságban van – közölték források.

Oroszország korábban júliusban kihátrált az ENSZ által támogatott megállapodásból, amely lehetővé tette az ukrán gabona biztonságos szállítását. Azóta Ukrajna ideiglenes humanitárius folyosót hozott létre a teherhajók számára.

A Reuters jelentése szerint Christian Lindner német pénzügyminiszter hétfőn azt mondta, elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok továbbra is részt vegyen Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kielégítésében.

A transzatlanti partnerség egész Európa számára kiemelkedő jelentőségű, nemcsak gazdasági szempontból, hanem különösen a közös értékeink miatt

– mondta Lindner.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter Luxembourgban találkozott az EU pénzügyminisztereivel – közölte a The Guardian.

Yellen hétfőn kijelentette, hogy Ukrajna támogatása továbbra is „elsődleges prioritás” az Egyesült Államok és Európa számára, és kulcsfontosságúnak nevezte, hogy alátámassza Ukrajna katonai harcát az orosz invázióval szemben.

Ukrajna követeli Oroszország kizárását az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (EBESZ), és arra figyelmeztetett, hogy a szervezetet „lassú halál fenyegeti”, ha Moszkva tagja marad – közölte a The Guardian.

Az EBESZ-t a hidegháború idején a kelet és nyugat közötti feszültségek enyhítésére alapították, és segíti tagjait az olyan kérdések koordinálásában, mint az emberi jogok és a fegyverzetellenőrzés.

Minden, amit Oroszország manapság az EBESZ-ben tesz, megöli ezt a szervezetet

– mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy sajtótájékoztatón, amelyen Bujar Osmani, az EBESZ elnöke is részt vett.

Az EBESZ helyzete nagyon bonyolult, fájdalmas, de a választás nagyon egyszerű: vagy lassú halál Oroszországgal együtt, vagy új élet nélküle

– mondta Kuleba.

Ukrajna a teljes körű inváziója miatt többször követelte Oroszország kizárását a nemzetközi szervezetekből, köztük a G20-akból, az ENSZ Biztonsági Tanácsából és az összes nagy sportági testületből.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta az izraeli kormányzatnak, hogy szolidaritási látogatást tesz az országban a Hamász támadása miatt. Az izraeli kormányzat azonban elutasította őt – írja a The Times of Israel.

A lap szerint az izraeli sajtó számolt be erről. A sajtóértesülések alapján az izraeli kormány azt üzente Zelenszkijnek, hogy

ennek nem most van itt az ideje.

Zelenszkij izraeli látogatásának tervéről az Axios hírportál is írt pár napja. Az izraeli kormányzat vélhetően azért sem akarja fogadni az ukrán elnököt, mert nem akarnak összetűzésbe keveredni az oroszokkal, akik a szomszédos Szíriában katonai erőkkel vannak jelen.

Katar több hónapi titkos tárgyalások után kialakított egy rendszert az Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek visszajuttatására hazájukba, katari diplomaták a héten három gyermeket kísérnek át az észt, a lett vagy a fehérorosz határon, illetve Katarból repülőgépen Ukrajnába – közölte hétfőn egy meg nem nevezett katari tisztségviselő a Reuters hírügynökséggel, a mechanizmus kialakítását Lolva al-Hater, a nemzetközi együttműködésért felelős katari miniszter is megerősítette.

A kijevi vezetés állítása szerint

szüleik vagy gondviselőjük beleegyezése nélkül Oroszországba vagy valamelyik megszállt területre.

Közülük mintegy négyszázan már visszatérhettek az ukrán erők ellenőrzése alatt álló területekre. Az ENSZ a múlt héten azt közölte, nem létezik mechanizmus a gyerekek hazajuttatására.

A meg nem nevezett katari tisztségviselő közölte, Marija Lvova-Belova, Oroszország gyermekjogi biztosa adta át katari diplomaták egy csoportjának az első olyan listát, amelyen hazajuttatandó ukrán gyerekek neve szerepel, a diplomaták pedig ellenőrizték a gyerekek személyazonosságát. Hozzátette, egyelőre nem tudni, Oroszország még hány gyermek hazatérését fogja engedélyezni Katar közvetítésével.

Mind az ukrán, mind az orosz tisztségviselők együttműködők voltak

– mondta a katari tisztségviselő, hozzátéve: Ukrajna kereste meg az arab emírséget, hogy közvetítsen a háborús felek között a gyerekek ügyében – írja az MTI.

Vlagyimir Putyin megpróbálhatja „mérsékelni a várakozásokat” a donyecki Avgyijivka körüli orosz előrehaladással kapcsolatban – állítja egy amerikai kutatóintézet. Az orosz elnök vasárnap azt mondta, Moszkva erői „aktív védekezést” folytatnak Avgyijivka, Kupjanszk és Zaporizzsja irányában – írja a Sky News.

Hétvégén az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy a kijevi erők több mint 15 orosz támadást vertek vissza Avgyijivka közelében, valamint a településtől északnyugatra és délnyugatra.

Orosz források szerint azonban a korábbi napokhoz képest lényegesen kevesebb orosz előrenyomulást állítottak a térségben, és ezeket az újabb állítólagos előrenyomulásokat marginálisnak minősítették – közölte az ISW.

Az orosz erők október 15-én folytatták az Avgyijivka bekerítésére irányuló offenzív műveleteket, de további előnyökre még nem tettek szert a térségben zajló orosz műveletek valószínűleg csökkenő tempója közepette

– tették hozzá.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vett egy nőt, mert Oroszországnak „kémkedett” Herszonban. Az „árulót” azzal vádolták, hogy segített Moszkvának meghatározni támadási célpontjait a városban – írja a Sky News.

Ez segített a moszkvai csapatoknak „a regionális központ kritikus, szociális és lakóhelyi infrastruktúráját, valamint az ukrán csapatok tartózkodási helyeit célzó lövedékeiket kiigazítani” – közölte az SZBU.

Az oroszok több rakétavetőt, hordozható tüzérséget és kamikazedrónt használtak a város megtámadásához

– tették hozzá.

A nő a jelek szerint júniusban „önként” kezdett el Oroszországnak dolgozni. Jelenleg őrizetben van, és életfogytiglani börtönbüntetés vár rá, ha bűnösnek találják.

Az ukrán védelmi minisztérium képviselője, Andrij Juszov elmondta, hogy az orosz hatóságok havonta több tízezer embert toboroznak a hadseregbe mozgósítás nélkül.

Juszov elmondta, hogy az Orosz Föderációban a mozgósítás nem állt le, és havonta több tízezreket soroznak be a hadseregbe. Elmondása szerint a Kreml még nem döntött a nyílt mozgósítás meghirdetéséről, de szervezetileg minden készen áll rá az országban.

A gépezetet a mozgósítás újabb hullámaira készítik elő. A törvényhozás és az elnyomó szervek hatáskörét jogilag úgy növelik, hogy bármelyik pillanatban egy újabb mozgósítási hullámról szóló határozat váratlan bejelentése nem ütközhetne kézzelfogható ellenállásba

– fogalmazott.

A németek többsége támogatja Olaf Scholz kancellár döntését, amely szerint egyelőre nem adnak át Ukrajnának nagy hatótávolságú Taurus rakétákat – írja az Ukrajinszka Pravda.

A YouGov intézet által a dpa megbízásából készített felmérés szerint a megkérdezettek 55 százaléka egyetért Scholz álláspontjával, míg 26 százaléka ellenzi a döntést.

Scholz október elején azt mondta, hogy Németország még nem döntött arról, hogy nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállít Ukrajnának, mert megpróbálja megakadályozni a háború eszkalálódását.

Ukrajna hatalmas veszteségeket szenvedett az ellentámadásban,

Vlagyimir Putyin orosz elnök a China Media Corporationnek adott interjújában beszélt minderről.

Június 4-e óta tart az ellentámadás. Ukrán oldalról eddig nincsenek eredmények, csak hatalmas veszteségek. A veszteségek egyszerűen óriásiak – egy a nyolchoz körülbelül, ha az arányokat vesszük

– mondta az orosz államfő.

Korábban Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán ellentámadás teljesen kudarcot vallott, bár Kijev a front egyes részein újabb aktív támadó hadműveletekre készül.

Rámutatott, az orosz csapatok „aktívan védekeznek”, és szinte a teljes kontaktvonal mentén javítják pozícióikat a különleges katonai műveleti övezetben, beleértve a kupjanszki, a zaporizzsjai és az avgyijivkai irányt is – írja a TASZSZ.

A dnyipropetrovszki területen az oroszok által indított rakéta találatát jegyezték fel, amiről Nyikolaj Lukascsuk, a dnyipropetrovszki területi tanács vezetője számolt be.

Két rakétát irányítottak a régióra. Az egyiket a katonai VC (Légierő Parancsnokság)  lőtte le, a másik a dnyiprói járás területét találta el

– mondta Lukascsuk. Hozzátette, hogy emberek nem sérültek meg.

Szintén elmondta, az éjszaka az oroszok többször is lecsaptak tüzérségi és többszörös rakétavető rendszerükkel a Nyikopol körzetre. Különösen magát, Nyikopolt és a Maranecka községben lévő településeket találták el.

Ugyanakkor Marganecka község falvaiban egy templom, 4 ház, egy gazdasági épület és 3 villanyvezeték is megsérült. Áldozatok nem voltak – írja az Unian.

Az ukrán–magyar határszakaszon 5087-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5958-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Az ukrán külügyminisztérium azon dolgozik, hogy az Ikea, a H&M, a Zara és más nemzetközi márkák visszatérjenek Ukrajnába – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Dmitrij Kuleba elmondta, a McDonald's beleegyezett abba, hogy újraindítsa működését Ukrajnában, miután Kuleba telefonon beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.

Korábban arról számoltak be, hogy a H&M svéd divatcég 2023 novemberében tervezi fokozatosan újraindítani tevékenységét Ukrajnában.

Október 15-én az ukrán védelmi erők 57 alkalommal csaptak össze az orosz erőkkel. Az orosz erők hét rakétacsapást és 54 légicsapást hajtottak végre, és 22 alkalommal vetettek be többszörös rakétakilövő rendszereket (MLRS) az ukrán csapatok állásainak és polgári településeknek a támadására.

Az orosz támadásokban számos ukrajnai civil meghalt és megsebesült, valamint lakóépületek és polgári infrastrukturális létesítmények megrongálódtak – írja az Ukrajinszka Pravda. 

A volinyi és a polissziai fronton nem történt jelentős változás. Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország új támadó egységeket alakítana ezeken a frontokon, de a fehérorosz fegyveres erők egységei továbbra is katonai műveleteket hajtanak végre a fehérorosz–ukrán határhoz közeli területeken.