Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Előrenyomultak az oroszok Avgyijivkánál.
• A védelmi miniszter még inkább felpörgetné az orosz fegyvergyártást.
• Abszurd pletykát terjesztenek Putyinról.
• Támadásba lendültek az orosz repülőgépek Ukrajnában.
• Zelenszkij összehívta a haditanácsot, majd üzent egy keményet Moszkvának.
• A Kreml bábjátékosa bajban van, olyat tett, ami Moszkva nem hagyhat.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is.

Az Európai Parlament kedden támogatta az Ukrajna 2024–2027 közötti, 50 milliárd eurós támogatására vonatkozó javaslatot, az úgynevezett új Ukrajna-eszköz létrehozását, amelynek célja, hogy támogassa a háború sújtotta ország helyreállítását, újjáépítését és modernizációját – írja az MTI.

amelyben hangsúlyt fektetnek a demokratikus elszámoltathatóságra, a többpárti demokráciára és az uniós csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációra.

Az Ukrajna-eszköz bevezetése együtt jár az uniós költségvetés folyamatban lévő kiigazításával, miután a 2021 óta egymást érő válságok kimerítették a közös kasszát. A testület képviselői mielőbbi megállapodást sürgetnek mind az eszközről, mind a költségvetési kiigazításokról, mivel 2024-től már hatályukat vesztik az Ukrajna megsegítésére hozott jelenlegi uniós rendelkezések.

A képviselők az elfogadott szövegben azt is leszögezték, hogy

Ukrajna újjáépítéséhez Oroszországtól, illetve az oroszországi agresszióval közvetlenül kapcsolatba hozható magánszemélyektől vagy más entitásoktól elkobzott vagyoni eszközöket is fel kell használni.

Annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen a források felhasználása, a képviselők különböző elemekkel egészítették ki az Európai Bizottság javaslatát: webes portált hoznának létre például, hogy nyomon lehessen követni a pénzügyi műveleteket és a támogatás feltételéül szabott „mérföldkövek” teljesítését, emellett láthatóvá kívánják tenni a harmadik országoktól és a nemzetközi szervezetektől Ukrajnába érkező támogatásokat is.

A fideszes képviselők egyetértenek abban, hogy Ukrajnának a háború utáni újjáépítéséhez az Európai Unió hozzájárulására is szükség lesz, de hangsúlyozták, még több pénzt beleönteni a háborús gépezetbe nem ezt a célt szolgálja.

Ezért Brüsszel átgondolatlan, felelőtlen és a pénzügyi elszámoltathatóságot semmibe vevő, Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásra vonatkozó javaslata jelenlegi formájában nem támogatható – hangsúlyozták.

Véleményük szerint az Európai Bizottság javaslata átgondolatlan, nem ad lehetőséget arra, hogy nemzetközi donorok is csatlakozhassanak Ukrajna újjáépítéséhez, továbbá nem biztosítja a támogatások felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát sem. A javaslat feltételrendszere továbbá nincs összhangban az uniós csatlakozásra váró országok számára elkülönített uniós pénzügyi kerettel, és nem veszi figyelembe a tagjelölti státusz megadásakor támasztott feltételek teljesítését sem.

Sajnálatos, hogy a bizottság nem vizsgálta meg Ukrajna finanszírozásának egyéb lehetőségeit, ideértve egy nem EU-s költségvetésből megvalósított támogatási megállapodás lehetőségét. Magyarország kész segíteni Ukrajna újjáépítését, ehhez azonban a jelenlegi javaslat nem megfelelő. Nem hagyjuk, hogy Brüsszel átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, felelőtlen javaslata veszélybe sodorja az Európai Uniót

– szögezték le a fideszes EP-képviselők.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videóüzenetében megerősítette, hogy Ukrajna már használ amerikai gyártású ATACMS taktikai ballisztikus rakétákat.

Köszönet mindenkinek, aki Ukrajnáért harcol és dolgozik! Köszönöm mindenkinek, aki segít! Ma pedig külön köszönet az Egyesült Államoknak. A Biden elnökkel kötött megállapodásaink teljesülnek, méghozzá nagyon pontosan. Az ATACMS-ok beváltak

– mondta az államfő a közösségi oldalakon közzétett videofelvételen.

A The Wall Street Journal amerikai lap kedden arról számolt be, hogy az Egyesült Államok az elmúlt napokban titokban „kisszámú” nagy hatótávolságú ATACMS rakétát küldött Ukrajnába, és az ukrán védelmi erők már bevetették őket az oroszok által megszállt Luhanszk és Bergyanszk repülőterei ellen – fűzte hozzá az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán különleges műveleti erők kedden adtak hírt arról, hogy hétfő éjjel az ukrán hadsereggel együttműködve csapást mértek a két reptérre, amelyeken megsemmisítettek kilenc, speciális berendezésekkel felszerelt orosz katonai helikoptert, egy légvédelmi kilövőállást és egy lőszerraktárt.

Az ukrán különleges erők sajtószolgálata által kiadott közleményben nem tértek ki arra, milyen fegyverrel mérték a csapásokat a légikikötőkre – írja az MTI.

Első olvasatban megszavazta az átfogó atomcsendxegyezmény (CTBT) ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot kedden az orosz parlament alsóháza. A vonatkozó tervezetet a ház külügyi bizottsága készítette elő, Vjacseszlav Vologyin házelnök indítványa alapján.

A tervezetet második olvasatban várhatóan szerdán, harmadik és végső változatban pedig csütörtökön tárgyalják. Vologyin korábban hangsúlyozta,

a ratifikáció visszavonása Oroszország nemzeti érdekeit szolgálja, és tükörválasz lesz az Egyesült Államoknak, amely nem ratifikálta a szerződést.

A visszavonás kérdését Vlagyimir Putyin orosz elnök vetette fel a Valdaj nemzetközi vitaklub október 5-i ülésén.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes október 10-én kijelentette, nem lát közvetlen kapcsolatot a CTBT orosz ratifikációjának esetleges érvénytelenítése és egy új fegyverkezési verseny között.

Nem látok itt közvetlen kapcsolatot. Minden az Egyesült Államoktól függ: attól, hogy Washington a nukleáris kísérletek romboló útjára lép-e. És vannak arra utaló jelek, hogy a nevadai kísérleti telepen jelenleg is folytatnak, vagy legalábbis a közelmúltig folytattak ennek megfelelő munkát

– mondta.

Hozzátette, „ha erre az útra lépnek, akkor életbe lép az orosz elnök által hangoztatott álláspont, miszerint ezt mi is kénytelenek leszünk visszatükrözni. Akkor teljesen más helyzet jön majd létre, de a felelősség azért, hogy ez bekövetkezik-e vagy sem, Washingtont terheli”.

Leonyid Szluckij, az alsóház külügyi bizottságának elnöke október 6-án kijelentette, hogy a ratifikációs okmány visszavonása magának a szerződésnek a sorsát jelenleg nem befolyásolja. Rámutatott, hogy a CTBT azért nem lépett soha hatályba, mert számos ország nem ratifikálta.

A ratifikáció visszavonása nem jelenti azt, hogy hazánk újra nukleáris kísérleteket szándékozik folytatni. Ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mondta, nem mi leszünk az elsők, aki nukleáris kísérletet hajtanak végre. Annak felelőssége, hogy a helyzet miként alakul, teljes mértékben az Egyesült Államoké

– jelentette ki Konsztantyin Voroncov, az orosz küldöttség helyettes vezetője az ENSZ Közgyűlésének a leszerelés és a nemzetközi biztonság ügyében illetékes Első Bizottságának hétfői ülésén.

Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott és két héttel később aláírásra megnyitott átfogó atomcsendszerződést 187 állam írta alá, közülük 178 ratifikálta is.

Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem lépte ezt meg – írja az MTI.

Moszkva kész teljesíteni a külföldre – így Pakisztánba – irányuló gabonaszállításokkal kapcsolatos valamennyi kötelezettségét. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki az átmeneti kormány vezetőjével, Anwar ul Haq Kakar pakisztáni miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén – írja a TASZSZ.

Csak az idei év hónapjaiban, úgy gondolom, már egymillió tonna gabonát szállítottak az Önök országába. Készen állunk arra, hogy teljesítsük kötelezettségvállalásainkat, és meg kell jegyeznem, hogy ennek minden alapja és előfeltétele megvan

– biztosította az orosz vezető.

Putyin emlékeztetett, 2022-ben Oroszország rekordmagas, 158 millió tonna gabonát takarított be.

Az idei év is nagyon jó lesz. Már most világos, hogy valahol 137-138 millió tonna között lesz. Vagyis az exportpotenciál szilárd lesz, majdnem olyan, mint tavaly – valahol 50-60 millió tonna között

– fogalmazott.

Azonban – folytatta – a Moszkva és Iszlámábád közötti együttműködés lehetőségei nem korlátozódnak erre, „a potenciál sokkal komolyabb, nagyobb, magasabb”. Putyin megjegyezte, Oroszország és Pakisztán kapcsolatai hagyományosan barátiak.

Emellett – tette hozzá az orosz elnök – a közös figyelem középpontjában a regionális biztonság és stabilitás biztosítása áll.

Ami a gazdaságot illeti, Oroszország hagyományosan élelmiszer- és gabonaszállító. A kereskedelmi forgalom az elmúlt időszakban nőtt, és elérte az általánosan elfogadható értékeket

– jelentette ki.

Az ukrán búzatermelés csak a 23 millió tonnás szintet érte el 2023-ban, ami 24 százalékos visszaesést jelent a háború előtti évekhez képest – írja az Agroinform.

A magyar mezőgazdaság szempontjából kulcsfontosságú az ukrán gabona, de a nemzetközi hatáskörben elrendelt importtilalom miatt

Az Agrárminisztérium áttekintette a Nemzetközi Gabonatanácstól és az Európai Bizottságtól származó adatokat, amelyek alapján 2023-ban csökkenő ukrán terméseredményekkel és a 2023/2024-es gazdasági évre csökkenő exportteljesítménnyel számolhatunk – írja a gazdasági lap.

Az ukrán különleges műveleti erők a hadsereg katonáival együttműködve csapást mértek az orosz megszállás alá került, Zaporizzsjai területen lévő bergyanszki, és a Donyec-medencében található luhanszki repülőtérre. A művelet során megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz katonai helikoptert is – közölte a különleges erők sajtószolgálata kedden.

A közlemény szerint a különleges erők információkat kaptak arról, hogy az oroszok az általuk ideiglenesen megszállt Bergyanszkban és Luhanszkban lévő repülőtereken jelentős mennyiségű légi járművet állomásoztatnak, valamint nagy mennyiségű speciális felszerelést és lőszert halmoztak fel.

A megadott információkat ellenőriztük, és igaznak bizonyultak. A koordinátákat és a szükséges adatokat átadtuk a fegyveres erők alakulatainak

– írta a sajtószolgálat. Hozzátette, keddre virradó éjszaka csapást mértek a repterekre, aminek következtében az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek.

A legfrissebb adatok szerint két légikikötőben megsemmisült kilenc, speciális berendezésekkel felszerelt helikopter, egy légvédelmi kilövőállás és egy lőszerraktár, továbbá megrongálódtak a repülőterek kifutópályái. A különleges erők még hozzátették, hogy a bergyanszki lőszerraktár hajnali 4 óra előtt felrobbant, a luhanszki reptéren pedig délelőtt 11 óráig tartottak a robbanások.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy az orosz erők által használt repülőterek elleni támadások Ukrajna számára azért fontosak, mert közel vannak a frontvonalhoz, és az ott lévő helikoptereket aktívan vetik be az ukrán csapatok haditechnikájának megsemmisítésére.

Az oroszok igyekeznek közelebb tartani a helikoptereket a harci érintkezési vonalhoz. Luhanszk és Bergyanszk közel van a frontvonalhoz. Sajnos, az oroszoknak modernebb helikoptereik vannak, korszerűbb fegyverekkel felszerelve. Vannak például nagy hatótávolságú páncéltörő irányított rakétáik

– fejtette ki a szóvivő.

Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk városi katonai adminisztrációjának vezetője közölte a Facebookon, hogy az orosz erők csapásokat mértek a város központjára, ahol eltaláltak egy kollégiumi épületet. Az ukrán katasztrófavédelem sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a részben összedőlt ötszintes épület romjai alatt az előzetes információk szerint két ember lehet, akik után még kutatnak.

Herszon romokban

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszoni terület kormányzója azt írta, hogy az orosz erők ágyúzták a megyeszékhely egyik lakóövezetét és egy közlekedési vállalat területét, aminek következtében az eddigi adatok szerint öt ember sérült meg. Roman Mrocsko, Herszon város katonai adminisztrációjának vezetője arról adott hírt, hogy a megyeszékhely központjára napközben is tüzet nyitottak az orosz csapatok a Dnyeper (Dnyipro) folyó általuk megszállva tartott bal partjáról.

Áldozatokról, károkról egyelőre nem érkezett hír.

Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy nyolcszázzal 289 430-ra nőtt. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 14 harckocsit, 26 tüzérségi fegyvert és 11 drónt – írja az MTI.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi Facebook-bejegyzésében emlékezett meg az orosz–ukrán konfliktusról és kiemelte, Magyarország a béketárgyalásokat sürgeti.

Mi, magyarok azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretnénk, mert csak így lehet emberéleteket menteni

– fogalmazott.

Felhívta a figyelmet, hogy minél tovább áll háborúban a két ország, annál több emberi életet fog követelni a konfliktus. Hozzátette, amit már sokszor hallhattunk: „A megoldás azonban nem a harctéren, hanem a tárgyalóasztalnál van.”

Elmondta, az ország igyekszik megmenteni a magyar–orosz együttműködést – amennyire a szankciós intézkedések megengedik – különös tekintettel az energetikai és gazdasági területekre. 

A lány, aki nyitva tartotta a szemét címmel kedden magyar nyelven is megjelent az Európai Bizottság gyerekkönyve, amely azokra a nehézségekre hívja fel a figyelmet, amelyekkel az ukrán gyerekek a befogadó országok iskoláiban küzdenek – írja az MTI.

Közülük több mint ötezer gyerek, akiknek hátra kellett hagyniuk az egész életüket, sokszor családjukat, barátaikat, iskolájukat, mindent, ami számukra kedves.

A könyv arra ösztönzi az olvasókat, hogy tartsák nyitva a szemüket, figyeljenek a gyerekekre, akiknek a saját hazájukban dúló háború okozta nehézségekkel kell megküzdeniük a befogadó országokban – közölte a kiadvány kommunikációjával megbízott ügynökség kedden.

A történet

A gyermekkönyv elkészítésekor az Európai Bizottság egy neves ukrán illusztrátorral, Anna Sarvirával működött együtt. A könyv magyar verziója egy fiatal ukrán lány történetét meséli el, aki új, magyarországi iskolájában egy kivételesen éleslátó lánnyal találkozik. A két lány kapcsolatán keresztül mutatja be a könyv, milyen fontos odafigyelni másokra, támogatni őket nehéz helyzetükben.

A hét és tíz év közötti gyerekeknek, valamint szüleiknek és a pedagógusoknak szánt kötet az együttérzésről és a szolidaritásról szól.

A közlemény idézi Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosának szavait, aki szerint egy befogadóbb, együttérzőbb és igazságosabb társadalom kialakításához kiemelten fontos elfogadni a háborúk elől menekülők jogait, és megérteni azt, hogy min mennek keresztül. A történetmesélés erejével már egészen fiatal korban meg lehet erősíteni az empátia és a szolidaritás érzéseit a gyermekekben, amelyek segítségével talán egy mindenki számára szebb jövőt lehet teremteni.

Uniós kampány

A könyv az Európai Bizottság Tartsd nyitva a szemed! elnevezésű kampányának folytatása, amely az áldozatok jogaira hívta fel a figyelmet az Európai Unión belül. Ennek célja, hogy az áldozatok tisztában legyenek az őket megillető jogokkal, valamint azzal, hogy hova fordulhatnak segítségért. A könyv ugyanis azt is hangsúlyozza, hogy a háború elől menekülő emberek különleges támogatást és figyelmet igényelnek, mivel közülük többen is olyan háborús bűncselekmények áldozatai lehetnek, amelyek alapján az EU egyéb jogokat is biztosít nekik.

A kötet már tizenhárom nyelven érhető el, a magyar mellett angolul, franciául, hollandul, bolgárul, horvátul, csehül, észtül, lettül, lengyelül, románul, szlovákul és ukránul. A könyvet iskolákban, könyvtárakban és közösségi szervezeteken keresztül fogják terjeszteni, de digitálisan is elérhető a Tartsd nyitva a szemed! kampány weboldalán.

Több mint húsz év után ismét Nagy-Britanniában koncertezik az ukrán Nemzeti Szimfonikus Zenekar.

A zenekar, amely Bristolban és Bathban is fellép, az ukrán zenét és kultúrát szeretné bemutatni a brit közönségnek. Azt remélik, a turné jegybevételeivel sikerül 24 ezer fontot (11 millió forintot) összegyűjteni, amellyel a zenekart támogatják majd – számolt be róla a BBC News kedden.

A szimfonikus zenekar meghívást kapott a brit parlament alsóházába, ahol vezető parlamenti képviselők fogadják a tagokat annak kinyilvánítására, hogy Nagy-Britannia támogatja az orosz hadsereg által megtámadott Ukrajnát.

„Izgatottan várjuk a 22 év utáni első visszatérésünket Nagy-Britanniába. Az ukrán kultúra elismeréséért küzdünk az egész világon” – idézte a BBC News Olekszandr Hornosztajt, a zenekar ügyvezető igazgatóját és producerét.

A 17 állomást érintő turné kedden a bathi Forumban megrendezett fellépéssel kezdődik és november 15-én fejeződik be a norwichi Királyi Színházban – írja az MTI.

Ukrajnában körözést adtak ki a parlament egyik képviselője, Jaroszlav Dubnyevics ellen, akit 56,7 millió dollár (20,66 milliárd forint) értékű gáz elsikkasztásával gyanúsítanak – közölte Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Hivatala (NABU).

A NABU keresi Ukrajna jelenlegi (parlamenti) képviselőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy megszervezte az állami vagyon (földgáz) elsajátítását több mint 2,1 milliárd hrivnya értékben, és a törvénytelenül szerzett haszon legalizálásával

– áll a közleményben.

A múlt szerdán a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség közölte, hogy 2,1 milliárd hrivnya értékű földgáz elsikkasztásával vádolja a Rada hivatalban lévő képviselőjét.

A nyomozás szerint a képviselő 2013 és 2017 között öt másik személy közreműködésével egy olyan rendszert szervezett, amelynek célja az volt, hogy az általa irányított tisztségviselők közreműködésével földgázt tulajdonítsanak el a Lvivi területen lévő novojavorovszki és Novij Rozgyil-i hőerőművekben – írja az MTI.

Németország a jelenlegi közel-keleti válság fokozódása idején is fenntartja Ukrajnának és a vele szomszédos Moldovának nyújtott támogatását Oroszországgal szemben – emelte ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Chisinauban.

Ezekben a napokban, amikor lélegzet-visszafojtva figyeljük a közel-keleti fejleményeket, továbbra is szorosan Ukrajna és Moldova mellett állunk 

– jelentette ki Baerbock a moldovai fővárosban az ország megsegítését célzó negyedik konferencián.

A tárcavezető elmondta, hogy Németország energetikai területen, a gazdaság stabilizálásában és az uniós csatlakozáshoz szükséges reformok bevezetésében fogja támogatni Moldovát, és ehhez jövőre 95 millió eurót bocsát a rendelkezésére.

Moldova – Ukrajnához hasonlóan – 2022 júniusában kapta meg az Európai Uniótól a tagjelölti státuszt.

A Moldova segítését célzó, úgynevezett Moldova-platformot Németország hívta életre 2022 áprilisában Franciaországgal és Romániával együtt az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán. Azóta három donorkonferenciát rendeztek, ezeken Berlin, Bukarest és Párizs összesen már több mint egymilliárd eurót ajánlott fel Moldova javára.

Annalena Baerbock kedden arról is beszélt, hogy az eddigi támogatói platformból a jövőben együttműködési platformot hoznak létre, amelynek keretében a reformlépések bevezetését – különös tekintettel az intézmények kiépítésére és az energiaellátás stabilizálására – a továbbiakban is támogatják majd.

Catherine Colonna francia külügyminiszter arról beszélt, hogy az ukrajnai háború sokkoló hatása továbbra is érződik egész Európában és azon túl is, ezért Moldova európai és nemzetközi megsegítése fontosabb, mint valaha, annak érdekében, hogy enyhíteni tudják a háborúnak a lakosságra gyakorolt hatásait, illetve hogy hozzájáruljanak a gazdaság újjáélesztéséhez.

A találkozón – Baerbock és Colonna jelenlétében – szándéknyilatkozatot írtak alá egy olyan projektről, amelynek célja az oktatási és egészségügyi középületek energiahatékonyságának javítása. A kezdeményezéshez a KfW német állami fejlesztési bank a tervek szerint több mint 38 millió euróval járulna hozzá, Franciaország pedig 30 millió euró körüli összeggel támogatná hosszú lejáratú kölcsönök formájában.

A projekt pozitív elbírálás esetén várhatóan 2024 végén indulhat el – írja az MTI.

Helyi idő szerint délelőtt 11 óra után az orosz erők csapást mértek Herszonra, a támadásban négy lakos megsebesült – jelentette Roman Mrocsko, a herszoni katonai adminisztráció vezetője október 17-én.

A sebesültek között van egy biztonsági cég két alkalmazottja is, közölte Mrocsko a Telegramon. Minden sérült orvosi ellátásban részesült.

Egy friss felmérés szerint Ukrajnában az elmúlt egy évben megnőtt azoknak a száma, akik úgy vélik, hogy a Nyugat belefáradt az ukrajnai háborúba, ezért a kormány kész elfogadhatatlan kompromisszumokra az Orosz Föderációval.

A válaszadók 30 százaléka szerint a Nyugat egyre kisebb hajlandóságot mutat arra, hogy pénzzel és fegyverekkel támogassa Kijevet Moszkvával szemben. Egy évvel ezelőtt ez az arány még csak 15 százalék volt.

Minszkbe utazott Mohammad Mohber iráni alelnök, ahol Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel is találkozik – jelentette a Belaruszki Gajun megfigyelőcsoport.

A Reuters tavaly arról számolt be, hogy Mohammad Mohber volt az, aki Moszkvában megállapodott arról, hogy Irán fegyvereket szállít Oroszországnak. Lukasenka 2023 márciusában, teheráni látogatása során már találkozott Mohberrel.

Robbanásokat hallottak október 17-én, kedden reggel Herszonban, a légi szirénák ugyanakkor csendben maradtak.

Sérültekről vagy halálos áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

Két nappal korábban, október 15-én erős robbanás történt Herszonban, ami gondokat okozott az áramellátásban, emlékeztetett a Korrespondent.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon egyeztetett hétfőn Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel – írta közösségi oldalán az ukrán kormányfő.

Hozzátette, hogy főként az ukrán vízenergia-termelés fejlesztéséről, a védelmi együttműködésről és a globális biztonsági kihívásokról tárgyaltak. Zelenszkij megköszönte Trudeau-nak, hogy segíti az ukránok kitelepítését a Gázai övezetből. 

Zelenszkij meghívta a kanadai miniszterelnököt a nemzetbiztonsági tanácsadók következő találkozójára is.

Jan Lipavski cseh külügyminiszter a Hamász-támadás után az első külföldi diplomataként látogatott Izraelbe. A politikus kijelentette, hogy az izraeli–palesztin konfliktus sem terelheti el a világ figyelmét az ukrajnai háborúról – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Véleménye szerint az ukrajnai háború továbbra is az első helyen áll a béke érdekében. A tárcavezető szerint minden konfliktusra figyelniük kell, ezért „Ukrajna továbbra is az első helyen áll”.

Magyarország területére 2023. október 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 4479 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3853 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.