új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak: 

    Köszönjük egész napos figyelmüket, találkozunk holnap. Jó pihenést kívánunk!

  • Ausztria külügyminisztériuma behívatta a bécsi orosz nagykövetet a csütörtökön, Hroza településen történt orosz támadás miatt, amelynek több mint 50 halálos áldozata volt – írja a Kyiv Independent.

    A civilek elleni csapások háborús bűnnek minősülnek. A felelősöket el kell számoltatni

    – közölték. 

    Az orosz csapás egy vendéglátóhelyet ért, ahol legalább 60 ember gyűlt össze egy ukrán katona újratemetésére. A katona rokonai, köztük az özvegye, fia, anyja is a halálos áldozatok között volt.

  • Az Egyesült Államok közölte, hogy kiutasított két orosz nagykövetségi tisztviselőt. Erre azt követően került sor, hogy Moszkva korábban kiutasított két amerikai diplomatát az ottani nagykövetségről.

    Az amerikai külügyminisztérium szerint ez egyértelmű üzenet, hogy az oroszországi személyzet ellen elkövetett „elfogadhatatlan cselekedeteknek” következményeik lesznek – írja a Sky News.

  • Az ukrán hadsereg egy német fegyvergyártó cégtől kapott „jelentős tüzérségilövedék-rendeléssel” fog erősödni – írja a Sky News.

    A düsseldorfi székhelyű Rheinmetall közölte, hogy a megrendelést – amelynek értéke „az alsó három számjegyű milliós nagyságrendű euró” – több tízezer 155 mm-es lövedékre könyvelte el Ukrajna, valamint a német hadsereg számára.

    A szállítást 2024-re tervezik – közölték, pontos dátum megadása nélkül.

  • Egy nő kórházba került, miután orosz drónok lőtték a dél-ukrajnai Nikopol városát – közölte egy tisztviselő.

    Szerhij Liszak, a Dnyipro régió kormányzója a Telegramban közölte, hogy Oroszország ma négy kamikazedrónnal és háromszor tüzérségi tűzzel vette célba a várost.

    Egy 44 éves nő repeszsérülést szenvedett, és kórházba szállították 

    – mondta.

    Egy szálloda, egy közigazgatási épület és egy infrastrukturális létesítmény is megrongálódott, valamint két magánház, több autó és egy villanyvezeték – írja a Sky News.

  • Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke egy csütörtökön megjelent interjúban beszélt arról: Ukrajna nem áll készen az Európai Unióhoz való csatlakozásra, mert a korrupció „a társadalom minden szintjét” áthatja Ukrajnában. Zelenszkij erre úgy reagált, hogy a volt elnök orosz propagandát terjeszt.

    Juncker a Politico szerint egész konkrétan azt mondta az Augsburger Allgemeine című német lapnak: 

    Bárki, akinek volt némi köze Ukrajnához, tudhatja, hogy ez az ország a társadalom minden szintjén korrupt. Az erőfeszítéseik ellenére nem állnak készen a csatlakozásra, komoly belpolitikai reformfolyamatra van szükség.

    Azt is hozzátette, hogy az EU hamis ígéreteket tesz Ukrajnának, és ez egyik félnek sem szolgálja a javát. 

    Azóta az ukrán elnök is reagált az interjúra. Volodimir Zelenszkij azt mondta: Ukrajna korruptságának témája „egy jól ismert orosz narratíva”, amelyet Moszkva arra használ, hogy a nyugati országokat eltántorítsa Kijev támogatásától. Mindemellett elismerte, hogy valóban van korrupció, de küzdenek ellene. 

    Az ukrán elnök emellett odaszúrt Junckernek is egyet. Mint mondta, az Európai Bizottság mostani elnöke, Ursula von der Leyen, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Roberta Metsola, az EP-parlament házelnöke több alkalommal is jártak Ukrajnában a háború kezdete óta, de Juncker ezt nem tette meg. 

    „Vajon miért nem talált időt arra, hogy Ukrajnába jöjjön, legalább egyszer? Hogy támogasson, segítsen minket, és azt üzenje, hogy az EU veletek van?”  – tette fel a kérdést Junckerre vonatkoztatva Zelenszkij az Evropejszka Pravda szerint. Majd azt is hozzáfűzte, hogy Juncker

    most úgy döntött, hogy elkezdi terjeszteni az orosz narratívát, mert mindenki elfelejtette, hogy kicsoda ő. Szerintem ez helytelen. De ő egy öreg ember. Békét és egészséget kívánok neki.

  • A Kreml a Hroza falut ért halálos támadásokkal kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva ismét kitartott amellett, hogy az orosz erők nem vesznek célba civileket Ukrajnában.

    A csapásokat katonai célpontok ellen hajtják végre, olyan helyeken, ahol katonai személyzet összpontosul

    – mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az al-Dzsazíra szerint.

    A háború egyik leghalálosabb incidensében 2022 márciusában a déli Mariupol városában egy színházat bombáztak. A civil áldozatok pontos száma vitatott, a becslések szerint akár 600-ra is rúghat. Oroszország tagadta, hogy civileket bombáztak, bár ezt a független vizsgálatok cáfolták.

  • Tizennégy csoportos csapást hajtott végre nagy hatótávolságú precíziós fegyverrel és drónokkal, továbbá 68 támadást vert vissza, illetve partraszállási kísérleteket hiúsított meg az orosz hadsereg múlt péntek óta – közölte az MTI az orosz védelmi tárca pénteken kiadott heti hadijelentése alapján.

    Mint írták, az összecsapásokban mintegy 3900 ukrán katona esett el és sebesült meg (e számokat, mint a két hadviselő fél által közölt veszteségeket általában, más forrásból nem lehet megerősíteni).

    Samszail Saralijev orosz parlamenti képviselő pénteken a Telegram-csatornáján közölte, a felek között holttestcsere történt. A politikus szerint az orosz fegyveres erők 60, az ukránok pedig 64 elesett katona maradványait adták át.

  • Három orosz oligarcha vagyonát fagyasztotta be egy ukrán bíróság a háború állítólagos támogatása érdekében – írja a Sky News.

    Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) szerint a több mint 17 milliárd hrivnya (378 millió font) értékű érdekeltségek Mihail Fridman, Pjotr Aven és Andrej Kosogov tulajdonában vannak, akik Vlagyimir Putyin szűk köréhez tartoznak.

    A befagyasztott vagyonok között mobiltelefon-szolgáltatók, egy ásványvízgyártó vállalat, valamint pénzügyi és biztosítási cégek vannak.

    Az SZBU szerint a három férfi hozzájárult „az Orosz Föderáció fegyveres agressziójának nagyarányú finanszírozásához”. Az oligarchák nem reagáltak még az állításokra.

  • Az UEFA alelnöke, Karl-Erik Nilsson lemondott Svédország sportszövetségének vezetéséről – írja a Sky News.

    A portál szerint ez azután történt, hogy nyilvánosságra hozták:Nilsson egy alkalommal arra szavazott, hogy  Oroszország ne legyen többé eltiltva az európai labdarúgástól. 

    Karl-Erik Nilsson elismerte, hogy a belé vetett bizalom megsínylette a döntést, és pénteken azonnali hatállyal lemondott a svéd sportszövetség elnöki tisztségéről.

  • Oroszországban, a Permi határterületen található Bereznyiki városában ugyanazon a hirdetőfelületen toboroztak katonákat a hadseregbe, és hirdették meg egy helyi temetkezési vállalkozó szolgáltatásait, amiből kisebb botrány lett – írja az orosz Meduza hírportál.

    A két, egymást váltó hirdetésről videó is készült.

    A hirdetésről az egyik háborúpárti orosz Telegram-oldalon írtak csütörtökön, ahol úgy fogalmaztak, hogy emiatt az orosz hatóságoknak vizsgálatot kéne indítaniuk, a hirdetőfelület kezelőjében pedig elnézést kellene kérnie.

    A felületet a Tron nevű vállalat kezeli, amelynek igazgatója, Gyenisz Bogadov egy helyi orosz portálnak azt mondta, hogy már elnézést kért emiatt, és hogy véletlenül került egymás mellé a két hirdetés.

  • Az orosz erők pénteken ismét tüzet nyitottak a kelet-ukrajnai Harkivi területre  – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a Telegramon az MTI szerint.

    Előzőleg írtunk arról, hogy meghalt egy tízéves fiú és a nagyanyja, egy 11 hónapos csecsemő pedig megsérült, miután találat érte a lakóházukat.

    A kormányzó azóta arról adott hírt, hogy az orosz erők pénteken Vovcsanszk települést is ágyúzták, aminek következtében három helyi lakos sérült meg, a háromlakásos társasház pedig – amelyben laktak –, összedőlt és kigyulladt.

    Egy 76 éves férfi súlyos égési sérüléseket, egy 75 éves nő és egy 25 éves rokkant nő füstmérgezést szenvedett.

    A helyi hatóságok közlése szerint a nap folyamán Kupjanszkot is lőtték a Harkivi területen az oroszok. Eltaláltak egy többszintes lakóépületet, az eddigi jelentések szerint senki sem sérült meg.

    Az ukrán főügyészség sajtószolgálata a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg Tornado-Sz típusú rakéta-sorozatvetővel vette tűz alá a Kupjanszki járásban lévő Sevcsenkove települést, a támadásban egy helyi lakos sérült meg.

  • Ukrajna döntött arról, hogy 303 milliárd hrivnyával (nagyjából 3030 milliárd forint) növeli az idei évre vonatkozó védelmi költségvetését – írja a Sky News.

    Az éves védelmi költségvetés már eddig is a 1,67 billió hrivnya volt, ami a GDP 26,6 százalékát tette ki. A pluszforrások zömét, 225 milliárd hrivnyát a katonai szolgálatot végzők illetményére fordítanák, míg a maradék 78 milliárd hrivnyát katonai felszerelések beszerzésére és más szükséges kiadások fedezésére költik.

    Jaroszlav Zelezsnyak ukrán parlamenti képviselő ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy két rekordot is beállít Ukrajna: az ország éves költségvetése először lesz nagyobb 3,4 billió hrivnyánál, a deficit pedig először lesz nagyobb 2 billió hrivnyánál. 

  • Romániába látogat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írja az rbc.ua a román Digi24 tévécsatorna alapján.

    Az ukrajnai háború kezdete óta ez lesz az első alkalom, hogy Romániba megy. Úgy tudni, hogy Zelenszkij kizárólag ebbe az országba utazik majd, tehát ez a látogatás (a korábbi példákkal ellentétben) nem egy több országot érintő körút része lesz. 

    Találkozni fog Klaus Iohannis román elnökkel, valamint más tisztviselőkkel is (Iohannissal csütörtökön is találkoztak Granadában az európai állam- és kormányfők informális csúcstalálkozóján).

        

  • Iveta Radicová volt szlovák miniszterelnök azt mondta: szerinte nem biztos, hogy alapvető változást eredményez Szlovákia Ukrajna-politikájában az előző hétvégi választás.

    Mint megírtuk, Zuzana Caputová szlovák elnök szerdán jelezte, hogy a következő Ukrajnának szánt katonai csomag elfogadását egyelőre nem tudja támogatni, mivel a választáson azok a pártok győztek, amelyek ellenzik Ukrajna támogatását.

    Ehhez képest Iveta Radicová azt mondta a Szabad Európának: Robert Fico pártjának, a Smernek a legfőbb potenciális koalíciós partnere – a Peter Pellegrini által vezetett Hlas párt – a támogatás folytatását követelte, ezért szerinte még nem biztos, hogy Szlovákia kihátrál Ukrajna mögül. Hozzátette:  Szlovákiában az ukrajnai háború kapcsán egyfajta fásultság érezhető, de ez nem súlyosabb, mint más európai országokban.

  • Egy MiG–31-es orosz vadászrepülőt riasztottak amiatt, hogy az amerikai hadsereg P-8A Posideon típusú katonai felderítő gépe megközelítette Oroszországot – írja a Sky News a RIA Novosztyi alapján.

    Oroszország és a NATO-tagállamok közt számos hasonló incidens történt a háború kezdete óta, illetve már azelőtt is. Bő fél hónapja szintén Északon, a Barents-tengeren volt egy hasonló eset.

  • A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte: a nyomozók még nem készítettek végleges jelentést a Wagner-zsoldosfőnök Jevgenyij Prigozsin augusztusi halálát okozó repülőgép-szerencsétlenség okáról − írja a The Guardian.

    Csütörtökön az orosz elnök, Vlagyimir Putyin azt mondta egy konferencián, hogy kézigránátok repeszeit találták meg az áldozatok holttestében.

  • Az orosz törvényhozók fontolóra veszik a globális nukleáris tesztelési tilalom ratifikációjának visszavonását − közölte pénteken a parlament elnöke.

    Vjacseszlav Vologyin, az alsóház, az Állami Duma elnökének nyilatkozata Vlagyimir Putyin megszólalását követte, miszerint Moszkva fontolóra veheti a nukleáris teszteket tiltó nemzetközi egyezmény ratifikációjának visszavonását, mivel az Egyesült Államok soha nem ratifikálta azt − közölte a The Guardian

    Széles körben elterjedt az az aggodalom, hogy Oroszország a nukleáris tesztek újrakezdésével próbálja meg eltántorítani a Nyugatot attól, hogy továbbra is katonai támogatást nyújtson Ukrajnának.

  • Bahmut közelében a kezdeményezés a az ukrán fegyveres erők oldalán van, óvatos előrenyomulás folyik. Erről Alekszandr Borogyin, a harmadik különálló rohamdandár sajtófőnöke beszélt.

    Most a kezdeményezés a mi oldalunkon van, óvatos előrenyomulás folyik. Az oroszok nagyon erősen ellenállnak

    – jegyezte meg.

    Elmondása szerint az oroszok különösen aktívvá váltak azután, hogy a Bahmut melletti településeket a honvédség felszabadította. Hangsúlyozta, folyamatosak a támadások, megnőtt az orosz légicsapások száma, nem beszélve az aknavetős, tüzérségi ágyúzásról és a drónok használatáról.

    Több lett a repüléses támadás. De ennek ellenére nem adtunk át egyetlen felszabadított területet sem

    – hangsúlyozta Borogyin.

    Szerinte az orosz erők egyre gyakrabban használják a repülést a felszabadított településekre mért csapásokhoz. Megjegyezte azt is, hogy az oroszok nagyon különböző motivációjú és kiképzésű egységeket dobnak be a harcba, vagyis „egyfajta összevisszaság” figyelhető meg rendszerükben.

    Borogyin megjegyzi, az oroszok számára nagyon fontos, hogy tartsák a Bahmut melletti településeket, mert tisztában vannak vele, a visszavonulás ezekből Bahmut elvesztéséhez vezet. 

    Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az oroszok által Bahmut elfoglalására fordított erőforrások példátlanok és ez azt mutatja, hogy a város „kulcsfontosságú” számukra – írja az Unian.

    Az elpusztult város

    Borogyin nem zárja ki, hogy Bahmutban a mai napig lehetnek civilek.

    Nehéz megbecsülni a civil lakosságot. Úgy gondolom azonban, hogy szinte senki sem maradt ott, talán néhányan valahol a pincékben bujkálnak

    – mondta. Szerinte a város szinte teljesen elpusztult. Ugyanakkor hozzátette, hogy valahol harcok folynak a városban. „A városban is folynak harcok. Ez azonban egy meglehetősen kényes téma” – mondta.

  • „A mentési művelet folyamatban van. Hálás vagyok mindenkinek, aki segít a népünknek” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. 

    Hálás vagyok minden katonánknak, akik mindennek ellenére haladnak előre, megsemmisítik a megszállókat és igazságot szolgáltatnak Ukrajnának. A mi kitartásunk, a mi megmozdulásunk és az oroszok mindennapos veszteségei – ez az, aminek az orosz terrorra válasznak kell lennie

    – tette hozzá.

  • A fekete-tengeri flotta tengeri repülés helikoptere észlelte és megsemmisítette az ukrán fegyveres erők személyzet nélküli hajóját, amely a Krím felé tartott. Ezt az orosz védelmi minisztérium jelentette be.

    A minisztérium pontosította, hogy október 6-án, moszkvai idő szerint 10 óra 45 perc körül meghiúsult Ukrajna kísérlete, hogy egy személyzet nélküli hajó segítségével terrortámadást hajtson végre az Oroszország területén található objektumok ellen – írja a TASZSZ.

    A fekete-tengeri flotta Ka–29-es haditengerészeti helikoptere észlelte és megsemmisítette az ukránok legénység nélküli hajóját, amely a Krím félsziget irányába haladt

    – közölte a minisztérium. 

    Október 4-én az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz légi- és űrerők repülőgépei meghiúsították egy AFU leszállócsoport Krímbe való beszivárgási kísérletét, amely a Tarhankut-fok irányába haladt egy gyorsjáratú katonai csónakon és három jet skivel.

  • A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elfogadta az orosz utánpótláscsapatok szereplését a nemzetközi versenyeken.

    Dmitrij Szviscsev, az Állami Duma sportbizottságának elnöke és Mihail Gerskovics, az Orosz Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottságának tagja is megszólalt azt követően, hogy az MLSZ nyilatkozatában megerősítette, tiszteletben tartja az UEFA döntését, amely alapján pályára léphet az orosz U17-es fiú- és leányválogatott a nemzetközi versenyeken – írja a Mandiner orosz források alapján.

    Az oroszok szerint „győzött a józan ész”, és azt remélik, egyre többen követik a magyar példát, mert úgy vélik, „a sportban nincs keresnivalója a politikának”.

  • Norvégia és Oroszország két tábornoka találkozott az Északi-sarkvidéken, hogy megvitassák a határ menti együttműködést – közölték a norvég fegyveres erők.

    A találkozó az első ismert találkozó a két ország között az ukrajnai háború tavalyi kezdete óta – tudta meg a Sky News.

    Yngve Odlo altábornagy, a norvég közös parancsnokság vezetője és Sztanyiszlav Vlagyimirovics Maszlov altábornagy, az orosz FSZB nyugati sarkvidéki régióért felelős határőrizeti igazgatóságának vezetője a norvég parti őrség egyik hajóján találkozott.

    Fontos, hogy ezeket a találkozókat a kihívások megvitatása, valamint a közös célok és a szükséges intézkedések egyeztetése érdekében tartsuk meg a határ menti együttműködés, a mentési együttműködés és a halászati gazdálkodás terén

    – mondta Odlo altábornagy.

    „Ez megelőzheti a Norvégia és Oroszország közötti baleseteket és félreértéseket” – tette hozzá.

    A két országnak közös határa van az Északi-sarkvidéken, és az együttműködés egy 1949-ben kötött kétoldalú megállapodáson alapul.

  • Egyről kettőre emelkedett a Harkivot ért éjszakai orosz rakétatámadás halottainak száma – közölte a város kormányzója.

    Oleg Szinegubov szerint egy 68 éves nő halálát erősítették meg, miközben a katasztrófavédelem munkatársai folytatják a romok eltakarítását.

    A mentők egy 68 éves halott nő holttestét találták meg – aki egy meghalt 10 éves kisfiú és 11 hónapos megsebesült testvérének nagymamája – a Harkivban egy lakóépületbe csapódott orosz rakéta helyszínén

     – írta.

    Jelenleg 28 sebesültről tudunk. A romeltakarítási munkálatok folyamatban vannak – írja a Sky News.

    A támadás, amelyet ukrán tisztviselők szerint orosz Iszkander rakétákkal hajtottak végre, épületeket, egy utat és közeli házakat talált el.

    Azután történt, hogy tegnap a háború egyik leghalálosabb csapása érte a város egyik kis faluját, amely legalább 55 ember halálát okozta.

  • Stockholm 2,2 milliárd svéd korona (mintegy 73,5 milliárd forint) értékű katonai támogatást jelentett be Kijev számára a 14. svéd támogatási csomag részeként – közölte Pal Jonson svéd védelmi miniszter pénteken.

    Jonson elmondta, hogy a kormány felkérte a fegyveres erőket, vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy Stockholm Gripen vadászgépeket adományozzon Kijevnek, ugyanakkor a miniszter ismételten leszögezte:

    Svédország nemzetbiztonsági okokból csak a teljes jogú NATO-tagság megszerzése után kezdheti meg a vadászrepülőgépek átadását.

    A pénteken bejelentett csomag jobbára tüzérségi lőszereket és a korábban leszállított eszközökhöz való alkatrészeket tartalmaz. A fegyveres erőknek november 6-ig kell beszámolniuk arról, hogy lehetséges-e Gripenek átadása Ukrajnának – tette hozzá Jonson, aki reményét fejezte ki a mielőbbi NATO-csatlakozással kapcsolatban.

    Úgy kell kialakítanunk a támogatásunkat, hogy hosszú távú és fenntartható legyen

    – tette hozzá Jonson, aki szerint minden eddiginél fontosabb, hogy minél több ország álljon ki Kijev mellett és nyújtson segítséget neki. Svédország mintegy 22 milliárd svéd koronával (mintegy 734 milliárd forint) támogatta eddig Kijevet a háborúban.

  • A dél-ukrajnai Odessza megyében Duna melletti kikötői létesítményeket és egy gabonasilót ért orosz dróntámadás péntek hajnalban – közölte az ukrán déli műveleti parancsnokság.

    A támadásnak nem voltak áldozatai a közlemény szerint.

    Oleh Kiper, a regionális közigazgatás vezetője azt írta, hogy a támadás következtében megrongálódott a kikötői infrastruktúra, ezért az ukrajnai Orlivka és a romániai Isaccea közötti kompátkelő működését ideiglenesen szüneteltetik.

    Éjszaka robbanásokról számoltak be az Odessza megye déli részén fekvő Izmajil kerületből is. A járás közigazgatási központja, Izmajil jelentős dunai kikötőváros.

    Korábban Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese azt mondta, hogy a kijevi hatóságok a gabonakereskedelem leple alatt katonai célokra használják a kikötői létesítményeket és a gabonatárolókat – írja az MTI.

  • Megvitatja következő ülésén az orosz parlament alsóházának tanácsa az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációja visszavonásának kérdését – közölte Vjacseszlav Vologyin házelnök pénteken a Telegramon.

    Az Állami Duma Tanácsának következő ülésén mindenképpen megvitatjuk az Átfogó Atomcsendszerződés (CTBT) ratifikációja visszavonásának kérdését. Ez összhangban van államunk nemzeti érdekeivel. És ez válasz lesz az Egyesült Államoknak, amely mind ez idáig nem ratifikálta a szerződést. A világhelyzet megváltozott. Washington és Brüsszel háborút indított hazánk ellen. A mai kihívások új megoldásokat követelnek

    – írta Vologyin.

    Vlagyimir Putyin elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtökön Szocsiban tartott plenáris ülésén nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációját. Úgy vélekedett, hogy nincs szükség az orosz nukleáris doktrína koncepciójának megváltoztatására, mert jelenleg semmi sem veszélyezteti az orosz államiság létét.

    Vologyin emlékeztetett arra, hogy Putyin befejezettnek és sikeresnek nevezte a Burevesztnyik globális hatótávolságú, nukleáris meghajtású manőverező robotrepülőgép tesztelését, és bejelentette, hogy hamarosan hadrendbe állítják a Szarmat interkontinentális nukleáris ballisztikus rakétákat.

  • Ukrajna északkeleti részén, Hroza faluban „minden családból” érintettek az emberek abban a rakétatámadásban, amely csütörtökön 51 ember halálát okozta – írja a BBC az ukrán belügyminiszter közleménye alapján.

    Egy hatéves gyermek is az áldozatok között volt,

    amikor egy kávézót ért találat virrasztás közben a Harkiv környéki településen.

    „Minden háztartásból voltak jelen emberek” – mondta Ihor Klimenko.

    Az ukrán védelmi minisztérium Oroszországot tette felelőssé a támadásért, és azt mondta, hogy a térségben nem voltak katonai célpontok. Oroszország közvetlenül nem kommentálta a csapást.

    Az orosz hadsereg 20 légi és tüzérségi csapást mért ukrán célpontokra Kupjanszk körzetében – ahol Hroza falu található. Azt nem közölte, hogy a csapásokat mikor hajtották végre, és Hroza falut sem említette.

    Oroszország pénteken a kora reggeli órákban rakétacsapásokat mért magára Harkiv városára is

    – mondta Ihor Terehov polgármester.

    Az ukrán televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy egy 10 éves kisfiú meghalt, amikor egy lakóépületet ért találat. További 16 ember megsebesült. A polgármester hozzátette, hogy Oroszország valószínűleg Iszkander ballisztikus rakétákat használt a legutóbbi támadás során.

    Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtószóvivője „szörnyűségesnek” nevezte a csapást, és azt mondta, ez is mutatja, miért olyan fontos, hogy az ukrán nép továbbra is nemzetközi támogatást kapjon.

    Az incidensre mindaközben került sor, amikor az amerikai képviselőházban egyre nagyobb ellenállásba ütközik az Ukrajna további finanszírozása.

    A kupjanszki körzet az orosz és az ukrán hadseregek közötti összecsapások frontvonalában áll, amióta Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly februárban megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában.

    A háború kezdetén az orosz erők egyik fő utánpótlási csomópontja volt, de Kijev 2022 szeptemberében hónapokig tartó harcok után visszafoglalta.

  • Egy halott gyermeket találtak egy ház romjai alatt Harkivban. A ház egy ma reggeli orosz rakétacsapás után omlott össze – írja strana.today.

    Az ukrán belügyminisztérium jelentése szerint két lakóház megrongálódott, egy háromemeletes lakóház pedig teljesen megsemmisült. A keletkező lángokat eloltották. 

    A romok alól egy 10 éves gyermek holttestét hozták ki. A támadásnak 16 sérültje van. 

    A harkivi régióban légiriadó van érvényben. 

  • A Wagner orosz zsoldoscsoport tavaly szerződést kötött egy kínai céggel, hogy műholdképeket szerezzen hírszerzési célokra – írja a Sky News.

    Az AFP által látott dokumentumból kiderül, hogy a cég, a Beijing Yunze Technology Co. Ltd. két műholdat adott el, amelyek a Nika-Fruthoz tartoztak – ez a cég akkoriban a korábbi Wagner-főnök, Jevgenyij Prigozsin üzleti birodalmának része volt.

    A zsoldoscsoport viszont a képeket arra használta, hogy segítse őket az afrikai műveletekben, és idén júniusban is, amikor Oroszországban lázadást kíséreltek meg, ami később kudarcba fulladt – mondta az AFP-nek egy európai biztonsági forrás.

    A forrás azt is állította, hogy a zsoldoscsoport idén is rendelt képeket orosz területről.