Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak: 

• Ukrajna bevethette a háború egyik leghalálosabb fegyverét.
• Az Egyesült Államok és Európa egyaránt kezd belefáradni az ukránok támogatásába.
• Kijevben kimondták azt, amitől sokan rettegnek.
• Kiderült, hogy feloldhatják az atomfegyverek tesztelésére vonatkozó tilalmat Oroszországban.
• Az Európai Bizottság volt elnöke egy interjúban nekiesett Ukrajnának, amire Zelenszkij válaszolt.

Köszönjük egész napos figyelmüket, találkozunk holnap. Jó pihenést kívánunk!

Ausztria külügyminisztériuma behívatta a bécsi orosz nagykövetet a csütörtökön, Hroza településen történt orosz támadás miatt, amelynek több mint 50 halálos áldozata volt – írja a Kyiv Independent.

A civilek elleni csapások háborús bűnnek minősülnek. A felelősöket el kell számoltatni

– közölték. 

Az orosz csapás egy vendéglátóhelyet ért, ahol legalább 60 ember gyűlt össze egy ukrán katona újratemetésére. A katona rokonai, köztük az özvegye, fia, anyja is a halálos áldozatok között volt.

Az Egyesült Államok közölte, hogy kiutasított két orosz nagykövetségi tisztviselőt. Erre azt követően került sor, hogy Moszkva korábban kiutasított két amerikai diplomatát az ottani nagykövetségről.

Az amerikai külügyminisztérium szerint ez egyértelmű üzenet, hogy az oroszországi személyzet ellen elkövetett „elfogadhatatlan cselekedeteknek” következményeik lesznek – írja a Sky News.

Egy nő kórházba került, miután orosz drónok lőtték a dél-ukrajnai Nikopol városát – közölte egy tisztviselő.

Szerhij Liszak, a Dnyipro régió kormányzója a Telegramban közölte, hogy Oroszország ma négy kamikazedrónnal és háromszor tüzérségi tűzzel vette célba a várost.

Egy 44 éves nő repeszsérülést szenvedett, és kórházba szállították 

– mondta.

Egy szálloda, egy közigazgatási épület és egy infrastrukturális létesítmény is megrongálódott, valamint két magánház, több autó és egy villanyvezeték – írja a Sky News.

A Kreml a Hroza falut ért halálos támadásokkal kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva ismét kitartott amellett, hogy az orosz erők nem vesznek célba civileket Ukrajnában.

A csapásokat katonai célpontok ellen hajtják végre, olyan helyeken, ahol katonai személyzet összpontosul

– mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az al-Dzsazíra szerint.

A háború egyik leghalálosabb incidensében 2022 márciusában a déli Mariupol városában egy színházat bombáztak. A civil áldozatok pontos száma vitatott, a becslések szerint akár 600-ra is rúghat. Oroszország tagadta, hogy civileket bombáztak, bár ezt a független vizsgálatok cáfolták.

Tizennégy csoportos csapást hajtott végre nagy hatótávolságú precíziós fegyverrel és drónokkal, továbbá 68 támadást vert vissza, illetve partraszállási kísérleteket hiúsított meg az orosz hadsereg múlt péntek óta – közölte az MTI az orosz védelmi tárca pénteken kiadott heti hadijelentése alapján.

Mint írták, az összecsapásokban mintegy 3900 ukrán katona esett el és sebesült meg (e számokat, mint a két hadviselő fél által közölt veszteségeket általában, más forrásból nem lehet megerősíteni).

Samszail Saralijev orosz parlamenti képviselő pénteken a Telegram-csatornáján közölte, a felek között holttestcsere történt. A politikus szerint az orosz fegyveres erők 60, az ukránok pedig 64 elesett katona maradványait adták át.

Három orosz oligarcha vagyonát fagyasztotta be egy ukrán bíróság a háború állítólagos támogatása érdekében – írja a Sky News.

Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) szerint a több mint 17 milliárd hrivnya (378 millió font) értékű érdekeltségek Mihail Fridman, Pjotr Aven és Andrej Kosogov tulajdonában vannak, akik Vlagyimir Putyin szűk köréhez tartoznak.

Az SZBU szerint a három férfi hozzájárult „az Orosz Föderáció fegyveres agressziójának nagyarányú finanszírozásához”. Az oligarchák nem reagáltak még az állításokra.

Az UEFA alelnöke, Karl-Erik Nilsson lemondott Svédország sportszövetségének vezetéséről – írja a Sky News.

Karl-Erik Nilsson elismerte, hogy a belé vetett bizalom megsínylette a döntést, és pénteken azonnali hatállyal lemondott a svéd sportszövetség elnöki tisztségéről.

Oroszországban, a Permi határterületen található Bereznyiki városában ugyanazon a hirdetőfelületen toboroztak katonákat a hadseregbe, és hirdették meg egy helyi temetkezési vállalkozó szolgáltatásait, amiből kisebb botrány lett – írja az orosz Meduza hírportál.

A két, egymást váltó hirdetésről videó is készült.

A hirdetésről az egyik háborúpárti orosz Telegram-oldalon írtak csütörtökön, ahol úgy fogalmaztak, hogy emiatt az orosz hatóságoknak vizsgálatot kéne indítaniuk, a hirdetőfelület kezelőjében pedig elnézést kellene kérnie.

A felületet a Tron nevű vállalat kezeli, amelynek igazgatója, Gyenisz Bogadov egy helyi orosz portálnak azt mondta, hogy már elnézést kért emiatt, és hogy véletlenül került egymás mellé a két hirdetés.

Az orosz erők pénteken ismét tüzet nyitottak a kelet-ukrajnai Harkivi területre  – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a Telegramon az MTI szerint.

Előzőleg írtunk arról, hogy meghalt egy tízéves fiú és a nagyanyja, egy 11 hónapos csecsemő pedig megsérült, miután találat érte a lakóházukat.

A kormányzó azóta arról adott hírt, hogy az orosz erők pénteken Vovcsanszk települést is ágyúzták, aminek következtében három helyi lakos sérült meg, a háromlakásos társasház pedig – amelyben laktak –, összedőlt és kigyulladt.

A helyi hatóságok közlése szerint a nap folyamán Kupjanszkot is lőtték a Harkivi területen az oroszok. Eltaláltak egy többszintes lakóépületet, az eddigi jelentések szerint senki sem sérült meg.

Az ukrán főügyészség sajtószolgálata a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg Tornado-Sz típusú rakéta-sorozatvetővel vette tűz alá a Kupjanszki járásban lévő Sevcsenkove települést, a támadásban egy helyi lakos sérült meg.

Romániába látogat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írja az rbc.ua a román Digi24 tévécsatorna alapján.

Az ukrajnai háború kezdete óta ez lesz az első alkalom, hogy Romániba megy. Úgy tudni, hogy Zelenszkij kizárólag ebbe az országba utazik majd, tehát ez a látogatás (a korábbi példákkal ellentétben) nem egy több országot érintő körút része lesz. 

Találkozni fog Klaus Iohannis román elnökkel, valamint más tisztviselőkkel is (Iohannissal csütörtökön is találkoztak Granadában az európai állam- és kormányfők informális csúcstalálkozóján).

Iveta Radicová volt szlovák miniszterelnök azt mondta: szerinte nem biztos, hogy alapvető változást eredményez Szlovákia Ukrajna-politikájában az előző hétvégi választás.

Mint megírtuk, Zuzana Caputová szlovák elnök szerdán jelezte, hogy a következő Ukrajnának szánt katonai csomag elfogadását egyelőre nem tudja támogatni, mivel a választáson azok a pártok győztek, amelyek ellenzik Ukrajna támogatását.

Ehhez képest Iveta Radicová azt mondta a Szabad Európának: Robert Fico pártjának, a Smernek a legfőbb potenciális koalíciós partnere – a Peter Pellegrini által vezetett Hlas párt – a támogatás folytatását követelte, ezért szerinte még nem biztos, hogy Szlovákia kihátrál Ukrajna mögül. Hozzátette:  Szlovákiában az ukrajnai háború kapcsán egyfajta fásultság érezhető, de ez nem súlyosabb, mint más európai országokban.

Egy MiG–31-es orosz vadászrepülőt riasztottak amiatt, hogy az amerikai hadsereg P-8A Posideon típusú katonai felderítő gépe megközelítette Oroszországot – írja a Sky News a RIA Novosztyi alapján.

Oroszország és a NATO-tagállamok közt számos hasonló incidens történt a háború kezdete óta, illetve már azelőtt is. Bő fél hónapja szintén Északon, a Barents-tengeren volt egy hasonló eset.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte: a nyomozók még nem készítettek végleges jelentést a Wagner-zsoldosfőnök Jevgenyij Prigozsin augusztusi halálát okozó repülőgép-szerencsétlenség okáról − írja a The Guardian.

Csütörtökön az orosz elnök, Vlagyimir Putyin azt mondta egy konferencián, hogy kézigránátok repeszeit találták meg az áldozatok holttestében.

„A mentési művelet folyamatban van. Hálás vagyok mindenkinek, aki segít a népünknek” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. 

Hálás vagyok minden katonánknak, akik mindennek ellenére haladnak előre, megsemmisítik a megszállókat és igazságot szolgáltatnak Ukrajnának. A mi kitartásunk, a mi megmozdulásunk és az oroszok mindennapos veszteségei – ez az, aminek az orosz terrorra válasznak kell lennie

– tette hozzá.

A fekete-tengeri flotta tengeri repülés helikoptere észlelte és megsemmisítette az ukrán fegyveres erők személyzet nélküli hajóját, amely a Krím felé tartott. Ezt az orosz védelmi minisztérium jelentette be.

A minisztérium pontosította, hogy október 6-án, moszkvai idő szerint 10 óra 45 perc körül meghiúsult Ukrajna kísérlete, hogy egy személyzet nélküli hajó segítségével terrortámadást hajtson végre az Oroszország területén található objektumok ellen – írja a TASZSZ.

A fekete-tengeri flotta Ka–29-es haditengerészeti helikoptere észlelte és megsemmisítette az ukránok legénység nélküli hajóját, amely a Krím félsziget irányába haladt

– közölte a minisztérium. 

Október 4-én az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz légi- és űrerők repülőgépei meghiúsították egy AFU leszállócsoport Krímbe való beszivárgási kísérletét, amely a Tarhankut-fok irányába haladt egy gyorsjáratú katonai csónakon és három jet skivel.

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elfogadta az orosz utánpótláscsapatok szereplését a nemzetközi versenyeken.

Dmitrij Szviscsev, az Állami Duma sportbizottságának elnöke és Mihail Gerskovics, az Orosz Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottságának tagja is megszólalt azt követően, hogy az MLSZ nyilatkozatában megerősítette, tiszteletben tartja az UEFA döntését, amely alapján pályára léphet az orosz U17-es fiú- és leányválogatott a nemzetközi versenyeken – írja a Mandiner orosz források alapján.

Az oroszok szerint „győzött a józan ész”, és azt remélik, egyre többen követik a magyar példát, mert úgy vélik, „a sportban nincs keresnivalója a politikának”.

Norvégia és Oroszország két tábornoka találkozott az Északi-sarkvidéken, hogy megvitassák a határ menti együttműködést – közölték a norvég fegyveres erők.

A találkozó az első ismert találkozó a két ország között az ukrajnai háború tavalyi kezdete óta – tudta meg a Sky News.

Yngve Odlo altábornagy, a norvég közös parancsnokság vezetője és Sztanyiszlav Vlagyimirovics Maszlov altábornagy, az orosz FSZB nyugati sarkvidéki régióért felelős határőrizeti igazgatóságának vezetője a norvég parti őrség egyik hajóján találkozott.

Fontos, hogy ezeket a találkozókat a kihívások megvitatása, valamint a közös célok és a szükséges intézkedések egyeztetése érdekében tartsuk meg a határ menti együttműködés, a mentési együttműködés és a halászati gazdálkodás terén

– mondta Odlo altábornagy.

„Ez megelőzheti a Norvégia és Oroszország közötti baleseteket és félreértéseket” – tette hozzá.

A két országnak közös határa van az Északi-sarkvidéken, és az együttműködés egy 1949-ben kötött kétoldalú megállapodáson alapul.

Egyről kettőre emelkedett a Harkivot ért éjszakai orosz rakétatámadás halottainak száma – közölte a város kormányzója.

Oleg Szinegubov szerint egy 68 éves nő halálát erősítették meg, miközben a katasztrófavédelem munkatársai folytatják a romok eltakarítását.

A mentők egy 68 éves halott nő holttestét találták meg – aki egy meghalt 10 éves kisfiú és 11 hónapos megsebesült testvérének nagymamája – a Harkivban egy lakóépületbe csapódott orosz rakéta helyszínén

 – írta.

Jelenleg 28 sebesültről tudunk. A romeltakarítási munkálatok folyamatban vannak – írja a Sky News.

A támadás, amelyet ukrán tisztviselők szerint orosz Iszkander rakétákkal hajtottak végre, épületeket, egy utat és közeli házakat talált el.

Azután történt, hogy tegnap a háború egyik leghalálosabb csapása érte a város egyik kis faluját, amely legalább 55 ember halálát okozta.

Stockholm 2,2 milliárd svéd korona (mintegy 73,5 milliárd forint) értékű katonai támogatást jelentett be Kijev számára a 14. svéd támogatási csomag részeként – közölte Pal Jonson svéd védelmi miniszter pénteken.

Jonson elmondta, hogy a kormány felkérte a fegyveres erőket, vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy Stockholm Gripen vadászgépeket adományozzon Kijevnek, ugyanakkor a miniszter ismételten leszögezte:

A pénteken bejelentett csomag jobbára tüzérségi lőszereket és a korábban leszállított eszközökhöz való alkatrészeket tartalmaz. A fegyveres erőknek november 6-ig kell beszámolniuk arról, hogy lehetséges-e Gripenek átadása Ukrajnának – tette hozzá Jonson, aki reményét fejezte ki a mielőbbi NATO-csatlakozással kapcsolatban.

Úgy kell kialakítanunk a támogatásunkat, hogy hosszú távú és fenntartható legyen

– tette hozzá Jonson, aki szerint minden eddiginél fontosabb, hogy minél több ország álljon ki Kijev mellett és nyújtson segítséget neki. Svédország mintegy 22 milliárd svéd koronával (mintegy 734 milliárd forint) támogatta eddig Kijevet a háborúban.

Ukrajna északkeleti részén, Hroza faluban „minden családból” érintettek az emberek abban a rakétatámadásban, amely csütörtökön 51 ember halálát okozta – írja a BBC az ukrán belügyminiszter közleménye alapján.

amikor egy kávézót ért találat virrasztás közben a Harkiv környéki településen.

„Minden háztartásból voltak jelen emberek” – mondta Ihor Klimenko.

Az ukrán védelmi minisztérium Oroszországot tette felelőssé a támadásért, és azt mondta, hogy a térségben nem voltak katonai célpontok. Oroszország közvetlenül nem kommentálta a csapást.

Az orosz hadsereg 20 légi és tüzérségi csapást mért ukrán célpontokra Kupjanszk körzetében – ahol Hroza falu található. Azt nem közölte, hogy a csapásokat mikor hajtották végre, és Hroza falut sem említette.

Oroszország pénteken a kora reggeli órákban rakétacsapásokat mért magára Harkiv városára is

– mondta Ihor Terehov polgármester.

Az ukrán televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy egy 10 éves kisfiú meghalt, amikor egy lakóépületet ért találat. További 16 ember megsebesült. A polgármester hozzátette, hogy Oroszország valószínűleg Iszkander ballisztikus rakétákat használt a legutóbbi támadás során.

Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtószóvivője „szörnyűségesnek” nevezte a csapást, és azt mondta, ez is mutatja, miért olyan fontos, hogy az ukrán nép továbbra is nemzetközi támogatást kapjon.

A kupjanszki körzet az orosz és az ukrán hadseregek közötti összecsapások frontvonalában áll, amióta Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly februárban megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában.

A háború kezdetén az orosz erők egyik fő utánpótlási csomópontja volt, de Kijev 2022 szeptemberében hónapokig tartó harcok után visszafoglalta.

A Wagner orosz zsoldoscsoport tavaly szerződést kötött egy kínai céggel, hogy műholdképeket szerezzen hírszerzési célokra – írja a Sky News.

Az AFP által látott dokumentumból kiderül, hogy a cég, a Beijing Yunze Technology Co. Ltd. két műholdat adott el, amelyek a Nika-Fruthoz tartoztak – ez a cég akkoriban a korábbi Wagner-főnök, Jevgenyij Prigozsin üzleti birodalmának része volt.

A zsoldoscsoport viszont a képeket arra használta, hogy segítse őket az afrikai műveletekben, és idén júniusban is, amikor Oroszországban lázadást kíséreltek meg, ami később kudarcba fulladt – mondta az AFP-nek egy európai biztonsági forrás.

A forrás azt is állította, hogy a zsoldoscsoport idén is rendelt képeket orosz területről.