Konsztantyin Voroncov, az orosz delegáció helyettes vezetője az ENSZ Közgyűlés első bizottságának ülésén kijelentette, hogy Kiijev nem a béke megteremtésére törekszik, hanem csak a konfliktus további folytatását akarja – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Az ukrán küldött felszólalása csak ismét megerősíti a Kijevben követett irányvonal és politika teljes képmutatását. Ez a beszéd világosan bizonyítja, hogy a kijevi rezsim nem a békére, hanem csak a konfliktus további folytatására, az Oroszország elleni további vádaskodásra törekszik anélkül, hogy kiutat találna a válság megoldására
– mondta Voroncov, valamint felszólította az ukrán küldötteket, hogy ezt jelentsék a fővárosnak.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, találkozunk holnap. Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán védelmi hírszerzés arról tájékoztatta Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy Oroszország az év végéig növelni fogja a nukleáris fenyegetések számát.
Oroszország atomfegyverekkel való hadonászása nem az erő, hanem a gyengeség bizonyítéka, mert a szárazföldi csata és a diplomácia nem hozta meg a várt eredményt. El akarták pusztítani a függetlenségünket, de nem tudták megnyerni a szárazföldi csatát
– mondta az ukrán elnök a Sky TG24 csatornának.
Az év végére a hírszerzésük szerint további nukleáris fenyegetések is lesznek.
Az elnök hangsúlyozta, Vlagyimir Putyin úgy döntött, hogy továbbmegy, és hogy a háború befejezése ellentétes az orosz elnök akaratával. A fekete-tengeri gabonakezdeményezéssel kapcsolatos helyzet is ezt bizonyítja.
Vészhelyzetkezelési gyakorlatot tartottak Oroszországban, amely alatt szirénák szólaltak meg, és a televíziók figyelmeztetéseket sugároztak – írja a Sky News.
A gyakorlat célja az volt, hogy teszteljék az ország vészhelyzetkezelőinek felkészültségét, és egy nukleáris támadásra alapozták.
Most olyan felvételek kerültek elő, amelyeken orosz civileket oktatnak a gázálarcok viselésére a Volgográd régióban.
In Volgograd, Russia, an exercise on life under martial law was held. According to the story, general mobilization was completed in the Russian Federation, 70% of Volgograd region was destroyed and in a zone of heavy radioactive contamination
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) October 4, 2023
Since morning, municipal workers… pic.twitter.com/muh0N86OtO
Hét ukrán támadás visszaveréséről számolt be szerdai hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium, amely szerint a nap folyamán a frontvonal mentén csaknem félezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg – írja az MTI.
A rohamok közül négyet Donyeck körzetében hiúsítottak meg. A tárca összefoglalója a „különleges hadművelet” övezetében megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel három vezetési és megfigyelőpontot, négy lőszerraktárt, egy rádióelektronikai harcállomást, egy MiG–29-es repülőgépet, egy harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, két amerikai gyártmányú M777-es vontatott tarackot, hét HIMARS- és Grad-rakétát, valamint 74 drónt.
A moszkvai katonai tárca szerint éjszaka a légvédelem 31 ukrán drónt lőtt le Oroszország légterében, 19-et közülük Belgorod megye felett semmisítettek meg, a többit pedig a brjanszki és a kurszki régióban.
Ez volt az egyik legnagyobb szabású, távirányítású légi járművekkel végrehajtott támadás a háború kezdete óta.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette,
szerdára virradóra a Fekete-tenger északkeleti részén az orosz légierő megsemmisített egy ukrán diverzánscsoportot, amely motorcsónakokon és scootereken közeledett a Krím felé.
Később az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az odesszai régióból elindult 16 tagú csoport egyik tagját elfogták, aki azt vallotta, hogy az ukrán katonai hírszerzés (GUR) állományában áll. Azt mondta, a cél az volt, hogy videófelvételeket készítsenek arról, hogy ukrán kommandósok vannak jelen a 2014-ben elcsatolt félszigeten.
Az ukrán különleges erők rajtaütést hajtottak végre a Krím félsziget partjainál – állítja a védelmi hírszerzés.
Az ukrán hírszerzés szerint erőik partra szálltak a Krím félsziget területén, és tüzet nyitottak az orosz csapatokra.
Ukrajna ritkán hoz nyilvánosságra ehhez hasonló műveleteket, az utolsó állítólag augusztusban volt – írja a Sky News. A mostani támadás dátumát és időpontját nem hozták nyilvánosságra.
Az orosz állami média azonban arról tudósított, hogy légiereje meghiúsította az ukrán fegyveres erők kísérletét a Krím félsziget partjainál.
Ha egy ukrán tisztviselő állítása igaz, akkor a láthatatlanná tévő köpenyek már nem csak Harry Potter világában léteznek. Mihajlo Fedorov digitális átalakulásért felelős miniszter bemutatott egy köpenyt, amely szerinte képes elrejteni a katonákat a hőkamerák és a drónok elől – írja a Sky News.
A köpenyek állítólag képesek blokkolni a hősugárzást – így viselőjük gyakorlatilag láthatatlanná válik.
A köpenyeket 2015 óta fejlesztik, és az ukrán kormány által támogatott Brave1 védelmi technológiai projekt gyártja.
A köpenyt eredetileg mesterlövészeknek és különleges műveleti katonáknak szánták az ukrajnai Donbasz régióban. Most állítólag az ukrán ellentámadásban használják – bár nem világos, hogy milyen mértékben.
⚡️Ukrainians have created an invisibility cloak for the Armed Forces of 🇺🇦Ukraine — Minister of Digital Transformation of Ukraine Mykhailo Fedorov.
— 🇺🇦Ukrainian Front (@front_ukrainian) October 4, 2023
The cloak blocks the radiation of heat and makes the fighters invisible to the enemy through thermal imagers and drones with… pic.twitter.com/utcVo9TgiU
Mint azt megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök elutazott Spanyolországba az október 6-i csúcstalálkozóra.
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is a spanyolországi Granadában tartandó EU-csúcstalálkozóra – írja az Unian.
Sanchez miniszterelnök meghívott Granadába a 27 ország informális csúcstalálkozójára
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy meghívást kapott Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság vezetőjétől is.
Zelenszkij ugyanakkor hozzátette, hogy valószínűleg nem tud részt venni, mert „szükséges a jelenléte Ukrajnában”.
A Sky News értesülései szerint a FIFA fontolgatja, hogy megszünteti Oroszország általános eltiltását a nemzetközi labdarúgástól.
A FIFA-Tanács mai ülésén születhet döntés arról, hogy az orosz csapatok játszhatnak a 17 éven aluliak világbajnokságán, ha kvalifikálják magukat.
A tilalom az ukrajnai háború kirobbanása óta van érvényben, a FIFA azonban enyhíteni akar a büntetésen.
Katalin hercegné a szerda délelőttöt azzal töltötte, hogy meglátogatott egy csoportot, amely az elmúlt egy évben az ukrajnai konfliktus elől Nagy-Britanniába menekülők megsegítésével foglalkozott – tudta meg a Daily Mail.
Katalin ellátogatott a Vsi Razom közösségi központba a bracknelli Lexicon bevásárlóközpontban – közel 20 kilométerre a hercegné windsori otthonától –, ahol segített élelmiszer- és ruhacsomagokat csomagolni ukrán fiataloknak, akik az elmúlt évben érkeztek Nagy-Britanniába.
Katalin részt vett egy helyi gyerekekkel tartott kézműves-foglalkozáson is, ahol egy kis időt töltött azzal, hogy önkéntesekkel beszélgessen a központ különböző szolgáltatásairól, amelyekkel a kitelepített ukránok támogatást, tanácsadást és kapcsolataik kialakítását segítik helyben.
A walesi hercegné találkozott a központ pszichológusával is, aki hetente egyszer meglátogatja azokat, akik új otthonukban az élethez való alkalmazkodásban kapnak mentális támogatást.
A királyi házaspár alapítványa egy virtuális kerekasztal-konferenciát is összehívott, hogy megvitassák, hogyan lehetne a legjobban támogatni Ukrajna First Ladyjének mentális egészségügyi stratégiáját, amely a folyamatban lévő konfliktusnak az ukránok mentális jóllétére gyakorolt hatásával foglalkozik.
Ukrajnából kimenekített zsiráfbika érkezett a Richter Safari Parkba az állatok világnapján, a nagykőrösi intézmény több mint négy hónapos előkészületet követően fogadta be az állatot – tudta meg az MTI.
Mint felidézik, az orosz–ukrán fegyveres konfliktus az ukrajnai állatkerteket is sújtotta. A tulajdonosok egy ideig megpróbálták helyben ellátni az állatokat, azonban a vadasparkok üzemeltetése ellehetetlenült, valamint a bombázások miatt sok esetben arra kényszerültek, hogy az állatoknak külföldön keressenek menedéket.
A Richter Safari Park közleményében kiemeli, hogy Arseniy, a zsiráfbika hajnalban érkezett meg Magyarország egyetlen autós safari parkjába az ukrajnai Odesszából, hozzátéve, hogy a kifejlett Rothschild-zsiráf közel 4,5 méteres magasságával különleges szállítást és folyamatos orvosi felügyeletet igényelt.
A veszélyeztetett állatból a természetben kevesebb mint 700 egyed él, a világ állatkertjeiben pedig nagyjából 450 Rothschild-zsiráfot tartanak számon.
Ifj. Richter József alapító-tulajdonos a közleményben elmondta, hogy az ukrán partner még májusban vette fel velük a kapcsolatot, ezek után elindították a szükséges folyamatokat, azonban egy ilyen egzotikus állat utaztatása több hónapos előkészületet és rengeteg adminisztrációt igényelt.
A Nagykőrösön, 32 hektáron elterülő Richter Safari Park csaknem 300 állatnak ad otthont, az itt élő állatok többsége a Magyar Nemzeti Cirkusz volt vadállata, amelyek a nemzetközi állatvédelmi irányelveknek megfelelően cirkuszi munkát már nem végeznek.
Egy héttel azután, hogy az ukrán harckocsizó legénységek a keleti fronton először kaptak amerikai Abrams harckocsikat, továbbra is kérdéses, hogy ezek a fegyverek mekkora lökést adnak az ukrán offenzívának. Ezzel kapcsolatban osztotta meg gondolatait Olivia Yanchik, a washingtoni székhelyű Atlanti Tanács programasszisztense, amit a Sky News vett észre.
Ezek a fegyverek a legmodernebbek közé tartoznak, erősebbek, mint az ukrán és orosz csapatok által használt, szovjet időkben gyártott tankok. Yanchik szerint ezek a harci járművek
rendelkeznek azzal a technikai képességekkel, hogy bármilyen áttörést kihasználjanak, de a logisztikai kihívásokat nem szabad alábecsülni.
Azonban az egyik problémájuk, hogy híresek jelentős üzemanyag-fogyasztásukról, ezért hatótávolságukat az üzemanyag-ellátás kapacitása korlátozza. Ettől függetlenül a programasszisztens biztos abban, hogy a harckocsik növelni fogják Ukrajna támadó képességeit.
Valószínűleg sok múlik majd azon, hogy az ukrán parancsnokok mennyire képesek integrálni ezeket az amerikai gyártmányú járműveket a meglévő egységekbe, és hatékonyan bevetni őket a komplex kombinált fegyveres műveletekben
– fogalmazott.
Bár szerinte a harckocsik nem fogják megváltoztatni a háború menetét, de ha más, nemrég szállított harckocsikkal, gyalogsággal, tüzérséggel, drónokkal és légi fedezettel együtt használják őket, segíthetnek Ukrajnának elérni jelenlegi célját, a déli csapást.
Alekszandar Vucsics szerb elnök a jelek szerint találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal októberben Kínában, az Övezet és út (BRI) csúcstalálkozóján. A találkozó hosszú távon is sorsdöntő lehet Szerbia nemzetközi kapcsolataira – írja az Euronews.
Az esemény fényét emeli, hogy most van a Selyemút program meghirdetésének 10. évfordulója, ami Kína szempontjából ünnepnapnak számít.
A BRI-t, amit az ókori Selyemút újrateremtésének szánnak a globális kereskedelemben, Hszi Csin-ping kínai elnök terjesztette elő 2013-ban, hogy összekapcsolja Kínát Közép-Ázsia, Közel-Kelet, Európa és Afrika piacaival.
Ramzan Kadirov, az oroszországi Csecsenföld vezetőjének fia megvert egy rabot, de nem indítanak ellene vizsgálatot – írja a Sky News. A döntést azzal indokolják, hogy még csak 15 éves, ezért nem éri el a büntethetőségi korhatárt, ami 16 év.
A foglyot, Nyikita Zsuravelt azzal vádolták, hogy elégette a Koránt.
A közösségi médiában terjedt az a videó, amin Kadirov fia ütlegel és rugdos egy székben kuporgó férfit, majd a földre birkózza és fejbe vágja.
Kadirov egyébként büszke a fiára, Adamra, amiért elsajátította „a becsület, a méltóság és a vallás védelmének felnőttkori eszményeit”, és ő maga is megosztotta a videót.
A megvert rab augusztusban panaszt tett a támadás miatt az orosz emberi jogi ombudsmannál.
Az Egyesült Államok több ezer lefoglalt iráni fegyvert és lőszert fog átadni Ukrajnának, ami segíthet enyhíteni az ukrán hadsereg kritikus hiányosságait, mivel az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől több pénzt és felszerelést vár – közölték amerikai tisztviselők.
Az amerikai Központi Parancsnokság már ezen a héten be fogja jelenteni ezt
– mondták a tisztviselők.
Nem világos, hogy az Amerikai Egyesült Államok milyen jogi eszközöket fog felhasználni a fegyverek átadásának megkönnyítésére, az ENSZ ugyanis előírja, hogy a lefoglalt fegyvereket meg kell semmisíteni, vagy tárolni kell – emlékeztetett a CNN.
A Biden-kormányzat hónapok óta mérlegeli, hogyan lehetne legálisan elküldeni az ukránoknak a fegyvereket, amelyeket a CENTCOM közel-keleti létesítményeiben tárolnak.
Ukrajna mindent meg fog tenni, hogy megnyerje az Oroszország elleni háborút – jelentette ki Volodimir Zelenszkij a SkyTg24 olasz televíziónak adott interjújában.
Az ukrán vezető elmondta, országa arra törekszik: úgy vészelje át a telet, hogy ne veszítse el a kezdeményezést a harctéren – írja a Sky News.
Fáradtság van, de mindent megteszünk, hogy győzzünk az ellenséggel szemben és az ellentámadásunk folytatódik, még ha lassan is, de mindent megteszünk, hogy visszaverjük az ellenséget
– mondta.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy Ukrajna érzi az Egyesült Államok támogatását „ezekben a nagyon nehéz időkben” és meg van győződve arról, hogy ez a jövőben is így lesz.
Nagy-Britannia a világ élvonalába tartozik az Ukrajnának nyújtott támogatásokat tekintve – mondta Rishi Sunak miniszterelnök.
Sunak a konzervatív párt híveinek mondott beszédében felszólította országa szövetségeseit, hogy biztosítsák Ukrajna számára azokat az eszközöket, amelyek segítségével megnyerheti az Oroszország elleni háborút.
Sunak szerint ha Ukrajna és Zelenszkij elnök megkapja a szükséges eszközöket, akkor be tudják fejezni „a munkát” – írja a Sky News.
Magas rangú ukrán katonai tisztviselőket vádoltak meg „terrorcselekmények elkövetésével” a Kreml vizsgálóbizottságának közleménye szerint – írja a Sky News.
A bizottság közölte, négy tisztségviselő ellen emeltek vádat „a civil infrastrukturális létesítmények ellen pilóta nélküli légi járművekkel végrehajtott terrortámadásokkal kapcsolatban”.
Azt is állították, hogy „elegendő bizonyítékot gyűjtöttek össze Ukrajna legfelsőbb katonai vezetésének részvételére” több mint 100, repülőgép típusú, pilóta nélküli légi járművekkel végrehajtott légicsapás megszervezésében orosz régiókban.
Azt is megállapítottuk, hogy a vádlottak a bűncselekmények elkövetésébe bevonták a nekik alárendelt katonai személyzetet
– közölték.
Az orosz csapatok fölénybe kerültek a drónok csatájában Ukrajnával szemben – számolt be egy ukrán katona a The Washington Postnak.
Olyan ez, mint egy sakkjátszma. És meg is nyerik
– mondta a lapnak az ukrán fegyveres erők 80. önálló rohamdandárjának parancsnokhelyettese.
Az újság beszélgetőpartnere szerint az orosz drónokat nagyon nehéz kivédeni. A katona az is állítja, hogy Moszkvának „lényegesen nagyobb drónkészlete” van, mint Kijevnek – olvasható a TASZSZ orosz állami hírügynökség oldalán.
A The Washington Post azt írja, hogy egy ukrán részleg naponta körülbelül 20 drónt gyárt le, ami nem bizonyul elegendőnek.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 279 890 orosz katona esett el, az elmúlt napon 450 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 20 orosz hajót, 5121 hadműveleti és taktikai drónt, 946 egység speciális felszerelést és 1530 cirkálórakétát számoltak fel.
Ukrajna, Lengyelország és Litvánia megállapodást kötött, amelynek értelmében az ukrán gabona határellenőrzésének egy részét az ukrán–lengyel határról a litvániai Klaipeda kikötőbe helyezik át az export felgyorsítása érdekében – jelentette be kedden az ukrán mezőgazdasági minisztérium.
A CNN beszámolója szerint a megállapodás az ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter, Mikola Solskij, a lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Robert Telus, valamint Kestutis Navickas litván mezőgazdasági miniszter keddi virtuális találkozóján született.
Lengyelország és Litvánia mezőgazdasági miniszterei megjegyezték, hogy „kormányaik támogatják az ilyen ellenőrzési mechanizmust és konstruktív lépésnek tartják” – áll a közleményben.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szintén elismerően nyilatkozott a megállapodásról.
Oroszország élelmiszereket semmisít meg, Litvánia pedig szállít. Elfogadták és megállapodtak a balti kikötőkbe irányuló gabonatranzitfolyosóról, amely enyhíti az ukrán határon lévő nyomást, és növeli az Afrikába és azon túlra irányuló ellátást. Az együttműködés eredményeket hoz
– írta Landsbergis a közösségi médiában kedden közzétett bejegyzésében.
Oroszország veszteségei Ukrajnában érezhetően megnőttek, Tavricseszkij irányában egy nap alatt az oroszok több mint 250 embert vesztettek – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán védelmi erők folytatják a támadó műveletet Melitopol irányában, részleges sikereket érnek el a Zaporizzsjai területtől nyugatra fekvő területeken, ember- és felszerelésveszteséget okoznak a megszálló csapatoknak, folytatják a megszállt határok megerősítését és az ellenség kimerítését
– áll a védelmi erők jelentésében.
Az ellenség összes vesztesége 251 főt tett ki. 8 orosz megszálló hadifogolyként megadta magát
– jegyzik meg.
Ezenkívül megsemmisítették az oroszok 16 egységnyi katonai felszerelését. Konkrétan 6 tüzérségi rendszerről, 2 drónról, 7 egység gépjárműről és az oroszok speciális felszerelésének egy egységéről van szó. Két orosz lőszerraktárat is megsemmisítettek.
Ugyanakkor az elmúlt 24 órában az oroszok 21 légicsapást, 26 katonai összecsapást és 732 tüzérségi lövést hajtottak végre.
Az ukrán menekültek befogadásának támogatottsága az észt lakosok körében a legalacsonyabb szintre esett vissza az orosz–ukrán háború kezdete óta – írja az Ukrajinszka Pravda.
Szeptemberben az észt lakosok 60 százaléka vélte úgy, hogy az államnak szükség esetén be kell fogadnia az ukrán menekülteket – derül ki a Turu-uuringute által az ország állami kancelláriájának kérésére végzett felmérésből.
A menekültek befogadásának támogatása különösen az észtek körében csökkent. Míg 2023 első felében az észt válaszadók 74-82 százaléka támogatta az ukrán menekültek befogadását, szeptemberben már csak 66 százalékuk volt.
Az egyéb nemzetiségű lakosok körében az ukrán menekültek befogadásának támogatottsága 2023 első felében 48 és 56 százalék között mozgott, szeptemberben pedig 46 százalékra csökkent.
Szeptemberben a válaszadók 33 százaléka ellenezte, hogy Észtország befogadja az ukrán menekülteket, további 10 százalék nem tudott dönteni.
Májusban, amikor az előző felmérést végezték, az észt lakosok 73 százaléka gondolta, hogy az államnak be kell fogadnia az ukrán menekülteket.
A Turu-uuringute a felmérést szeptember 7 és 12 között végezte ezerötszáz, 15 évesnél idősebb észt lakos körében.
Tokió elítélte egyik parlamenti képviselőjének meglepetésszerű moszkvai látogatását – írja a Sky News. Muneo Suzuki japán parlamenti képviselő az ukrajnai háború kitörése óta először utazott Moszkvába, ahol hétfőn találkozott Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettessel.
A kormányt ezúttal sem előtte, sem utána nem tájékoztatta Suzuki az oroszországi látogatásról. Figyelmeztetést adunk ki az oroszországi utazások lemondására, és függetlenül attól, hogy mi a cél, minden állampolgárt arra kérünk, hogy tartózkodjon az oroszországi utazásoktól
– mondta Hirokazu Matsuno szóvivő az AFP szerint.
Az orosz külügyminisztérium szerint Rudenko találkozott Suzukival, és megvitatták az orosz–japán kapcsolatok helyzetét.
Finnország keresi a módját annak, hogy átvegye az irányítást Helsinki legnagyobb sport- és rendezvényarénája felett, amely tavaly óta zárva van a milliárdos orosz tulajdonosok elleni szankciók miatt, írja a Sky News.
Az orosz energetikai vállalatokban érdekelt milliárdos Gennagyij Timcsenko és a nagyhatalmú Rotenberg család sarja, Roman Rotenberg gyakorolja az ellenőrzést a létesítmény felett, amely korábban Finnország kedvenc sportágának, a jégkorongnak volt a fő színtere.
Finnország azonban most fontolóra veszi a helyszín kisajátításának lehetőségét, ha az orosz mágnások nem hajlandók önként eladni a részesedésüket – közölte a finn külügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium.
Helsinki polgármestere, Juhana Vartiainen elmondta, a város reméli, hogy az orosz tulajdonosok önként eladják a létesítményt.
„Tudjuk, hogy aktív tárgyalások folynak a csarnok eladásáról, és reméljük, hogy a tranzakció a lehető leggyorsabban lezajlik, hogy a csarnok ismét a helsinki polgárok birtokába kerüljön” – mondta Vartiainen.
Ukrajna 2030-ra az Európai Unió tagja lehet – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy szerdán közzétett interjúban, melyet az MTI szemlézett.
A vezető a Der Spiegel című német hetilap hírportáljának elmondta, hogy Ukrajna 2030-ra elnyerheti a tagságot, amennyiben „mindkét fél elvégzi a házi feladatait”.
Ukrajnának, mint az összes többi tagjelöltnek, végre kell hajtania reformokat, küzdenie kell a korrupció ellen, és teljesítenie kell a tagság jogi követelményeit. Az EU oldalán világosan meg kell határozni, hogy a tagok mit akarnak közösen elérni, mit tartanak igazán fontosnak, és mire akarnak költeni, és fel kell gyorsítani a döntéshozatalt.
„Nem mondom, hogy könnyű lesz, de nem vesztegethetjük tovább az időt” – mondta Charles Michel az interjúban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a téli felkészülést ellenőrzi a Harkivi területen – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Harkivi terület. Egész napos munka a régióban. A mi harcosaink. […] Büszkék vagyunk minden védőre!
– mondta az elnök.
A régióban különösen fontos találkozókra került sor a hadsereggel, az ukrán védelmi erők regionális osztályával és a regionális rendőrséggel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban látogatást tett a Donyecki területen is, ahol a dandárok parancsnokságait is felkereste.
A Defending Democracy Together (Együtt a demokrácia védelméért) nevű politikai csoport lapja A-tól F-ig értékelte az amerikai képviselőház elnöki posztjára pályázó jelölteket az Ukrajnának nyújtott támogatásuk alapján, ahol az A a legerősebb támogatást jelenti – írja a The Guardian.
Steve Scalise republikánus képviselő, akit már régóta favoritként tartanak számon, hogy McCarthy után átvegye a házelnöki tisztséget, B-t kapott, ami egy fokkal jobb McCarthy B mínusz osztályzatához képest. Matt Gaetz, a kemény jobboldali republikánus, aki McCarthy leváltását szorgalmazta, és aki azt mondta, hogy Scalise-t támogatná, F-et kapott.
Jim Jordan, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke és Byron Donalds keményvonalas, feltörekvő sztár képviselő szintén F-et kapott.
Tom Emmer képviselő, a képviselőház republikánus frakcióvezetője is F-et kapott.
A négyes számú zaporizzsjai atomerőművet az oroszok a hideg leállás állapotából a forró leállás állapotába helyezték, amit az üzemeltetési követelmények tiltanak, mivel az ilyen intézkedések balesetet okozhatnak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A hatos számú erőművet pedig forró állapotból viszik hideg állapotba az NNEGC Energoatom sajtószolgálata szerint.
Mint közölték, a ZNPP-tápegységek üzemeltetésére vonatkozó SNRIU-engedélyek követelményeinek megfelelően az üzem összes teljesítményegységének kizárólag hideg leállításban kell lennie, és tilos a tápegységek veszélyesebb „forró leállításra” történő átvitele.
Az SNRIU engedélyezési követelményeinek be nem tartása az üzem biztonsági szempontból fontos berendezéseinek és rendszereinek elkerülhetetlen romlásához vezet. Ez nemcsak a berendezések meghibásodásának növekedéséhez vezethet, hanem sugárzási balesetet is okozhat
– mondta Petro Kotin, az NNEGC Energoatom elnöke.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a jövő hónapban jelentheti be következő elnökválasztási kampányát a Kommerszant orosz újság szerint.
A kampány novemberben kezdődhet, és fő üzenete lesz, hogy Oroszország, a „családok családja” különálló civilizációként harcol hagyományos értékeiért – tudta meg a lap, melyet a Sky News szemlézett.
2018-ban Vlagyimir Putyin negyedik ciklusát kezdte orosz elnökként, miután a szavazatok 76,6 százalékának megszerzésével hatalmas győzelmet aratott a választásokon.
Az ukrán déli védelmi erők sajtószolgálatának közlése szerint nem észleltek éles változásokat az orosz csapatok állapotában, összetételében és akcióinak jellegében – írja az Unian.
A déli védelmi erők továbbra is tüzelési feladatokat hajtanak végre. Az elmúlt 24 órában 17 megszállót likvidáltak. Egy harckocsit, két löveget, kétegységnyi gépjármű-felszerelést és a megszállók három csónakját semmisítették meg
– közölte a sajtószolgálat.
Az oroszok tábori lőszerraktárát és egy önjáró tüzérségi egységét is megsemmisítették. Ezt a löveget a nukleáris támadás eszközeinek elfojtására és megsemmisítésére, az ellenség irányításának, hátországainak, embereinek és katonai felszerelésének a felhalmozási helyeken és erődítményekben való megsemmisítésére, valamint az erődítmények megsemmisítésére tervezték.
Az ukrán hadsereg megjegyezte, hogy az elmúlt napon az oroszok három légicsapást mértek. A bombázások következtében három magánház és egy klubépület megsemmisült, további négy ház és egy iskolaépület megrongálódott, és sokan megsebesültek.