Átmenetileg felfüggesztették a sorkatonai szolgálat alól kivont diákok korhatáráról szóló törvénytervezetet Ukrajnában – mondta Fjodor Veniszlavszkij a BBC-nek adott nyilatkozatában.
A parlamenti képviselő szerint sok besorozott ukrán használja az oktatást arra, hogy elkerülje a mozgósítást. Halasztást csak akkor lehet adni, ha az oktatásban következetesen részt vesznek – fogalmazott.
Természetesen jelentős a negyven-ötven év közötti férfiak száma, akik hirtelen kifejezték a vágyukat, hogy felsőoktatásban részesüljenek. Számomra, mint jogásznak, ez egy nyilvánvaló formája a mozgósítás mögötti sorozás elkerülésének
– mondta Veniszlavszkij. Hangsúlyozza, hogy ez rendkívül fontos kérdés, ezért nem fogják elhamarkodottan módosítani a jogszabályt.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is. Jó pihenést kívánunk!
Vasárnap az ukrán légvédelmi erők hét légitámadást hajtottak végre az oroszok ellen – számolt be az ukrán vezérkar vasárnap esti jelentésében.
„A rakétaerők egységei megsemmisítették az ellenség négy tüzérségi fegyverét” – áll a jelentésben.
A vezérkar megjegyezte, hogy a Kreml csapatai újabb rakéta- és légicsapást indítottak Ukrajna ellen, X–59 irányított rakétával, S–300 légvédelmi irányított rakétákkal és 3 Shahed–136/131 támadó UAV-val.
A légvédelmi erők megsemmisítettek egy Kh–59 irányított rakétát és három kamikazedrónt. A donyecki régióban lévő Konsztantyinovka városában polgári épületeket támadtak meg.
Az oroszok összesen 10 rakéta- és 36 légicsapást indítottak ezen a napon – idézi a vezérkar jelentését az Unian.
A Gazprom vezetője egy interjúban elmondta, hogy idén már 1,3 milliárd köbméter gázt szállítottak Magyarországra, és a jövő őszi-téli időszakra vonatkozó megállapodás értelmében további gázszállítmány érkezik majd.
Cikkünket ide kattintva tudja elolvasni.
A legfontosabb a frontvonal, a védelmünk, a tetteink, az eredményeink, mindazok segítsége, akik most harcban vannak – mondta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti videóbeszédében az Ukrajinszka Pravda szerint.
Mindennap eredményekre van szükségünk Ukrajna számára – hogy ellenálljunk az orosz támadásoknak, hogy megsemmisítsük a megszállókat, hogy előrehaladjunk. Akár egy kilométert, akár 500 métert, de mindennap előrehaladunk, hogy javítsuk Ukrajna pozícióit, és nyomást gyakoroljunk a megszállókra
– tette hozzá Zelenszkij.
Szerinte ez ad erőt országának, és ez motiválja az egész világot, hogy segítsen Ukrajnán.
Volodimir Szaldo, a Herszon oroszok által megszállt részének vezetője szerint az oroszok három ukrán rakétát fogtak el vasárnap – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint Telegramon írta, a rakétákat Henicseszki önkormányzati körzete felett lőtték le délután 5 óra körül. A rakéták a Krím irányába tartottak.
A RIA Novosztyi arról számolt be, hogy 4 óra körül légiriadót adtak ki a krími Szevasztopol városában. A Krími hídon felfüggesztették a forgalmat.
Hét szárazföldi roham, továbbá diverzáns- és felderítőcsoportok több, Dnyeperen való átkelési kísérletének meghiúsításáról számolt be vasárnap az orosz védelmi tárca. A közlés szerint mintegy 820 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.
Az orosz hadijelentés szerint a legsúlyosabb, 550 fős emberveszteséget az ukrán fél a Donyeck környéken vívott harcokban szenvedte el.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckre csak vasárnapra virradó éjjel 22 darab 155 milliméteres lőszert lőttek ki. Szevasztopolban délután légiriadót rendeltek el – írja az MTI.
Már 17-re nőtt a harkivi Nova Posta terminál elleni orosz támadás áldozatainak száma a Harkivi Regionális Ügyészség jelentése szerint.
Korábban 6 halálos áldozatról és 16 sebesültről lehetett tudni.
Az egyik alkalmazott repesz okozta sérüléseket szerzett. Orvosi segítséget kapott, de megtagadta, hogy kórházba kerüljön – idézi a jelentést az Ukrajinszka Pravda.
Dél-ukrajnai tisztviselők vasárnap azt jelentették, hogy az orosz hadsereg rekordszámú légibombát vetett be a Herszon régió felett az elmúlt napon – írja a The Independent.
Natalja Humenyuk, az ukrán hadsereg déli műveleti parancsnokságának szóvivője elmondta, hogy 36 rakétát regisztráltak a terület felett, és néhány falut több csapás is ért.
Havonta több mint 20 ezer embert mozgósítanak Oroszországban Ukrajna ellen – jelentette ki az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának képviselője, Andrej Juszov az Espresso interjújában.
„Havonta több mint 20 ezer embert vonnak be a háborúba különböző módokon. Foglyokat, eladósodott embereket is toboroznak – nem önkéntesekről beszélünk. A sorkatonák mozgósítása a tervek szerint folytatódik. Ha valaki nem írja alá a szerződést, szankciókkal fenyegetnek” – idézi Juszovot az Unian ukrán hírügynökség.
A nyilvános mozgósítás újabb hullámáról még nem döntöttek, de már folynak a tárgyalások – jegyezte meg Juszov.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélt Tamím bin Hamád al-Táni sejkkel, Katar emírjével, hogy megköszönje a humanitárius segítségét és közvetítő szerepét az illegálisan kitoloncolt ukrán gyermekek hazaszállításában – közölte X-en.
I spoke with @TamimBinHamad to thank Qatar for its humanitarian assistance and major mediation role in returning home the illegally deported and forcibly transferred Ukrainian children.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 22, 2023
Ukraine is determined to keep working together to return our children home.
We also…
Október 22-én éjjel baleset történt egy kijevi ellenőrző pontnál, egy katona meghalt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint egy Honda személygépkocsi vezetője helyi idő szerint éjjel 0.30 körül egy ellenőrző központnál elgázolt egy katonát. Megjegyzik, hogy Kijevben éjfél és reggel öt között kijárási tilalom van érvényben.
A sofőr az M-1-es autópályán a Brovarszkij sugárút felé haladt a rendelkezésre álló három sávból a középsőben, amikor a ködben meglátott maga előtt egy teherautót, és hirtelen fékezett.
Elvesztette uralmát a jármű felett, és áthajtott a jobb szélső sávba, ahol elgázolt egy 1976-os születésű katonát, aki egy ellenőrző ponton teljesített szolgálatot. A férfi belehalt sérüléseibe.
Az orosz erők vasárnap reggel 7 óra körül lőtték a Harkivi területen fekvő Kupjanszk városát, a lakóházakat találat érte, és három ember megsebesült – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója Telegramon.
A sebesültek között volt egy 15 és egy 17 éves tinédzser, valamint egy 63 éves nő.
Szinyehubov elmondta, hogy mindhárman kórházba kerültek a támadás után. A nő és a 15 éves fiú a jelentések szerint kritikus állapotban van – értesült a The Guardian.
A kínai kormány új korlátozásokat vezetett be a 4 kilogrammnál nagyobb drónok és felszerelések eladásával kapcsolatban, ami drónhiányt idézhet elő Ukrajnában – írja a BBC.
A kínai gyártóknak már külön exportengedélyeket kell kérniük, és végfelhasználói tanúsítványokat kell benyújtaniuk a kormánynak, ami problémás Kijevnek. A kínai kormány ugyanis nem engedélyezi katonai célokra használni a kereskedelmi forgalomba hozott drónokat.
Ukrán önkéntesek és katonák szerint a legújabb kínai korlátozások eddig minimális hatással voltak a drónvásárlásra, azonban a szigorítások fokozódhatnak.
„Egyelőre az egyetlen megoldás, hogy gyorsan felvásároljuk az európai raktárakban maradt készleteket” – mondja Ljuba Sipovics, egy ukrán önkéntes katonai csoport vezetője. Hozzátette, jelenleg nem tudni, hogy hogyan tudják majd pótolni a kieső kínai készleteket.
A brit hadsereg mérnökei ukrán mérnököket képeznek ki arra, hogy miképp védjék meg energiaszektorukat az orosz támadásoktól a télen – közölte a The Guardian.
Indoklásuk szerint az infrastruktúra megrongálódása jelentené az egyik legnagyobb veszélyt az ukrán civilek életére és biztonságára.
Olekszandr Pavljuknak, Ukrajna védelmiminiszter-helyettese elmondta, Oroszország arra számított, hogy a háború kezdetén 3–5 nap alatt elfoglalják Kijevet – írja a focus.
Elmondta, hogy az oroszok úgy tervezték, hogy a különleges erők és ejtőernyősök a lehető leghamarabb Kijev külvárosában szállnak le. Ezzel egyidejűleg rakéta- és légicsapásokkal akarták megsemmisíteni az ukrán légvédelmi rendszereket, a katonai egységek parancsnoki és irányítási pontjait és a kritikus infrastruktúrát.
Az oroszok arra számítottak, hogy az irányítási rendszer megbukik, és a teljes káosz és szervezetlenség körülményei között elfoglalják a kormányzati negyedet, felszámolják vagy letartóztatják az ukrán vezetést, és beiktatják bábjaikat
– folytatta.
Az orosz kudarc fő oka Pavljuknak szerint az ellenállás volt, amire az oroszok biztosan nem számítottak.
Volt időnk összeszedni minden erőt és eszközt, ami Nyugat-Ukrajnában volt. Nagyon gyorsan zászlóaljcsoportokat alakítottunk (...). De nem tudtuk elég gyorsan összpontosítani az erőket, azokat szakszerűen kell alkalmazni. Nekünk ez sikerült
– tette hozzá. Azt is elmondta, hogy az oroszok tervének megtörése egy dolog, de menekülésre kényszeríteni őket egészen más.
Nem hagytuk őket csendben visszavonulni, sokkoló és kereső műveleteket hajtottunk végre, foglyokat és trófeákat ejtettünk
– mutatott rá Pavljuknak, aki szerint az oroszok alábecsülték őket. Szerinte az oroszok offenzívája arra a feltételezésre épült, hogy Ukrajnában nem lesz ellenállás.
Az Ukrán Fegyveres Erők légierejének szóvivője közölte, az orosz csapatok ismeretlen típusú drónokkal támadják Ukrajnát. Mint mondta, törmelékeikből arra következtettek, hogy az oroszok olyan motorokat telepítenek a drónokba, amelyeket az AliExpressen vásároltak – írta a Focus.ua.
A szóvivő szerint nem ez az első eset, hogy az oroszok „egyszerű anyagokkal és ragasztóval” készítenek fegyvereket. Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy ezek a drónok kevésbé veszélyesek, mint a gyáriak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök németül kommentálta a Gerhard Schröder volt német kancellár elleni támadásokat, amelyek jelenleg Németországban zajlanak. Az orosz államfő a Moszkva. Kreml. Putyin. című műsorban felhívta a figyelmet arra, hogy nemrég mindenki szemtanúja volt egy „csúnya tréfának”, amikor a kanadai parlamentben egy nácinak tapsoltak.
Ami a Német Szövetségi Köztársaság volt kancellárját, Schrödert illeti, ön azt mondta, hogy minél távolabb próbálják ültetni a jelenlegi vezetéstől. Ezért azt akarom mondani: minél távolabb Schrödertől, annál közelebb Anthony Rotához, a kanadai parlament vezetőjéhez, aki náciszimpatizáns
– hangsúlyozta az elnök, utalva a kanadai parlament alsóházának volt elnökére. Hogy „Németországban is meghallják”, Putyin németül ismételte meg a mondatot. És oroszul hozzátette:
Németországban sok tisztességes ember van, és biztos vagyok benne, hogy sokan meghallják.
Korábban több sajtóhír is megjelent arról, hogy Schröder hivatalos ünnepségekre kapott meghívást a német újraegyesítés 33. évfordulója alkalmából, de a kormány protokollszolgálata gondoskodott arról, hogy ne üljön közel az ország vezető politikusaihoz, akik jelen voltak az eseményeken, köztük Olaf Scholz hivatalban lévő kancellárhoz sem.
Ukrajna és Norvégia megállapodott az energetikai együttműködés megerősítéséről, így a skandináv ország 75 milliárd korona értékű támogatást nyújt Ukrajnának – írja az Ukrajinszka Pravda. Erről az energetikai minisztérium sajtószolgálata számolt be.
A megbeszélésen Jaroszlav Demcsenkov energetikaiminiszter-helyettes, Bard Vegar Solhjell, a Norvég Fejlesztési Együttműködési Ügynökség (Norad) vezetője, Marianne Kwan norvég külügyminiszter-helyettes és Helene Sand Andresen, Norvégia ukrajnai nagykövete vett részt.
Megjegyzendő, hogy a Norad a norvég külügyminisztérium, az éghajlat- és környezetvédelmi minisztérium alá tartozó szerv, amely a háború utáni fenntartható újjáépítés támogatására és a háború alatti operatív támogatásra irányuló ukrajnai tevékenységek lehetőségeit vizsgálja.
A találkozón a felek megvitatták, hogy a tervezett támogatás hogyan járulhatna hozzá az energiaágazat megerősítéséhez, továbbá megbeszélték a magánszektor bevonásának lehetőségét a zöldátalakításba és az energetikai infrastruktúra decentralizálásába.
Moszkva megerősítette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter október 23-ra tervezett teheráni tárgyalásait – közölte a TASZSZ-szal Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő.
Megerősítjük Lavrov hétfőre tervezett teheráni megbeszéléseit
– mondta Zaharova.
Korábban az IRNA hírügynökség arról számolt be, hogy Azerbajdzsán, Örményország, Irán, Oroszország és Törökország külügyminiszterei október 23-án Teheránban tarthatnak megbeszélést.
Október 20-án, pénteken Vahan Kosztanyan örmény külügyminiszter-helyettes elmondta, a köztársaság meghívást kapott az iráni féltől, hogy vegyen részt a Teheránban tartandó regionális külügyminiszteri találkozón.
Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjaként számontartott Gerhard Schröder „végzetes hibának” nevezte az ukrajnai háborút, és azt mondja, Oroszország nem fog harcolni a NATO ellen.
Mit akarnak az oroszok? A status quót Donbászban és a Krímben. Semmi többet. Szerintem Putyin végzetes hibát követett el a háború kirobbantásával
– mondta a volt német kancellár, aki ugyanakkor hozzátette, hogy megérti, ha Oroszország fenyegetve érzi magát.
Nézze: Törökország NATO-tag. Olyan rakétákkal rendelkezik, amelyek közvetlenül elérhetik Moszkvát. Az Egyesült Államok közelebb akarta hozni a NATO-t Oroszország nyugati határához, például Ukrajnával mint új taggal. Mindezt az oroszok fenyegetésként érzékelték. Ennek irracionális vonatkozásai is vannak. Ezt nem tagadom. Az oroszok a kettő keverékével reagáltak: félelemmel és védekezéssel
– fogalmazott a német politikus.
Oroszország Ukrajna elleni háborújában az ukránok 2022. február 24-től 2023. október 22-ig megsemmisítettek összesen (zárójelben az elmúlt nap veszteségei):
A háború kitörése óta 293 830 orosz katona veszítette életét, csak az elmúlt napon 960-an haltak meg.
"Freedom is the open window through which pours the sunlight of the human spirit and human dignity."
— Defense of Ukraine (@DefenceU) October 22, 2023
Herbert Hoover
The combat losses of the enemy from February 24, 2022 to October 22, 2023: pic.twitter.com/81ZPJYgDkQ
Az ukrán–magyar határszakaszon szombaton 6978-an léptek be Mgyarország területére, a román–magyar határszakaszon belépők közül 6015-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztat az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 72 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Orosz rakétatámadás érte szombaton az északkelet-ukrajnai Harkiv városát, több rakéta egy postahivatalba csapódott, legalább hatan meghaltak, 14-en megsebesültek – jelentették be helyi hatóságok.
Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója Telegramon azt közölte, az áldozatok a posta dolgozói voltak és hozzátette, hogy a sebesültek közül hét ember állapota súlyos.
A rendőrség részéről elmondták, a dolgozóknak nem volt idejük bemenekülni az óvóhelyre, a légvédelmi szirénák ugyanis csak alig néhány pillanattal a rakéták becsapódása előtt szólaltak meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videót is megosztott a közösségi médiában a támadásról, mely, mint azt hangsúlyozta, polgári létesítményt ért.
Az államfő hangsúlyozta: fokozni kell a nyomást Oroszországra – melyet Telegramon ismét terrorista államnak nevezett –, valamint erősíteni kell a nemzetközi közösség egységét is a terrorizmus elleni küzdelemben.
Harcokat jelentettek a Donyeck megyében lévő Avgyijivka környékéről is, ahol az ukrán hadsereg a napokban több orosz támadást vert vissza. Az iparváros az elmúlt hetekben intenzív orosz támadások célpontjává vált.
A Fekete-tengeri Flotta krími főhadiszállása elleni támadás után az orosz erők gyakorlatilag nem használják a szevasztopoli öblöket hajóik számára, ugyanakkor továbbra is függnek tőlük – írja az RBK – Ukrajina.
Natalja Humeniuk, az Ukrán Déli Védelmi Erők Közös Koordinációs Sajtóközpontjának vezetője a lap szerint úgy fogalmazott:
Most főként Novorosszijszkból érkeznek. A szevasztopoli öblöket ritkán használják. Bár még mindig vannak ott fontos logisztikai elemeik, különösen a Kalibrok rakodása zajlik ott. És ezt a logisztikát, ezt a komplexumot nagyon nehéz mozgatni, így nyilvánvalóan továbbra is ezekre az öblökre lesznek utalva.
Átmenetileg felfüggesztették a sorkatonai szolgálat alól kivont diákok korhatáráról szóló törvénytervezetet Ukrajnában – mondta Fjodor Veniszlavszkij a BBC-nek adott nyilatkozatában.
A parlamenti képviselő szerint sok besorozott ukrán használja az oktatást arra, hogy elkerülje a mozgósítást. Halasztást csak akkor lehet adni, ha az oktatásban következetesen részt vesznek – fogalmazott.
Természetesen jelentős a negyven-ötven év közötti férfiak száma, akik hirtelen kifejezték a vágyukat, hogy felsőoktatásban részesüljenek. Számomra, mint jogásznak, ez egy nyilvánvaló formája a mozgósítás mögötti sorozás elkerülésének
– mondta Veniszlavszkij. Hangsúlyozza, hogy ez rendkívül fontos kérdés, ezért nem fogják elhamarkodottan módosítani a jogszabályt.
Odessza, Mikolajiv és Herszon régiók ellenőrzését teszi lehetővé a Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett légi járőrözés, amelyet MiG–31-esekkel hajtanak végre. Alejszandr Kovalenko katonai megfigyelő az Obozrevatelen közzétett cikkében arról ír, hogy a MiG–31-es gépek „rendszeresen terrorizálták Ukrajnát állandó felszállásaikkal Belarusz légterében, amikor ott állomásoztak”.
A több száz ilyen repülés hátterében csak néhány volt harci repülés, ezért az ellenséges repülőgépek használatán keresztüli erkölcsi és pszichológiai terror egyáltalán nem újdonság az ukránok számára. Megszokták
– fogalmazott. Hozzátette, hogy ezzel az X–47M2-es rakéták bevetésének lehetősége nem nőtt, ugyanolyan maradt.
Kovalenko azonban megjegyezte, hogy „Vlagyimir Putyin lábon lőtte magát”, ugyanis Moszkva már nem gyárt MiG–31-eseket, így alkatrészeik sincsenek. Emlékeztetett, hogy a legújabb példány is már legalább 28 éves, és egyre több baleset történik Oroszországban az ilyen típusú gépek lezuhanásával.
Megijeszteni a Nyugatot? Idegesíteni az ukránokat? Ez már régóta nem működik. Ami működni fog, az a MiG–31-esek a Fekete-tenger fenekén – nem azért, mert lelőtték, hanem mert a hajtóművei kigyulladtak repülés közben. Az oroszoknak nem volt még elég kínos a Fekete-tenger? Megteremtik maguknak a feltételeket, hogy még jobban lejárassák magukat
– fogalmazott.
Magomed Muszajev orosz üzletember bejelentette, hogy megvásárolta a Forbes globális médiacsoport egészét. Ezt a partnerekkel folytatott magánbeszélgetéseken hangoztatta – számol be a The Washington Post forrásokra hivatkozva.
Muszajev a hangfelvételen azt mondta, hogy Austin Russell üzletember csupán „arca” a biznisznek, és ragaszkodott ahhoz, hogy a saját érintettségét titokban tartsák.
A The Washington Postnak adott nyilatkozatában Russell ugyanakkor tagadta, hogy Muszajevnek vagy más orosz magánszemélynek köze lenne az üzlethez.
„Egyetlen dollárnyi tőke sem származik egyetlen kínai vagy orosz állampolgártól vagy jogi személytől, beleértve Muszajevet is” – állítja Russell.
Az ukrán parlament az első szavazáson támogatta az Oroszországhoz kötődő egyház betiltását – írja a The Independent.
Az ukrán parlament csütörtökön első körben jóváhagyta azt a törvényt, amely betiltaná a kisebbségi ukrán ortodox egyházat (UOC), miután Kijev azzal vádolta meg a háború kirobbanását követően, hogy együttműködik Oroszországgal.
Az UOC-nak történelmi kapcsolatai vannak Moszkvával, de azt állítja, hogy már nem tartozik az orosz ortodox egyházhoz. Tagadja Kijev vádjait, és azt állítja, hogy a törvénytervezet alkotmányellenes.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy a képviselők megszavazták a törvényjavaslat támogatását annak első olvasatában. Ahhoz, hogy hatályba lépjen, második körben támogatni kell, és az elnöknek jóvá kell hagynia.
Egy másik törvényhozó, Irina Herascsenko szerint a szavazás egy lépés afelé, hogy „a moszkvai papokat eltávolítsák az ukrán földről”.
Ukrajna a teljes körű invázió kezdete óta már 2500 háborús bűncselekményt dokumentált, amelyeket Oroszország a környezet ellen követett el – mondta Julija Szviridenko gazdasági miniszter szombaton.
Az oroszok brutálisan gyilkolják az ukránokat, lerombolják városainkat és falvainkat, elpusztítják erdeinket, nagyszerű természeti erőforrásainkat, mezőinket és tavainkat
– mondta Szviridenko.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint az egyik legsúlyosabb eset a Kahova vízerőmű június 6-i lerombolása, amely hatalmas áradásokat okozott Ukrajna déli részén és nagyszabású humanitárius és környezeti válságot okozott.
Egymillió ukrán vesztette el az ivóvízhez való hozzáférést, az árvíz 80 település 100 ezer lakosát érintette, és 140 ezren maradtak áram nélkül, mivel Oroszország felrobbantotta a gátat – tette hozzá a miniszter.
Kiemelte, hogy mindez a víz és a talaj szennyezésével, az állat- és növényvilág pusztulásával, valamint a Kahovka víztározó kiszáradásával járt.
Egy másik kulcsfontosságú kérdés az orosz csapatok által hátrahagyott aknák és fel nem robbant lőszerek, amelyek az ukrán földterület közel egyharmadát tették bizonytalanná – fogalmazott.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az orosz erők tíz ukrán támadást vertek vissza Krasznij Liman térségében szombaton – írta a TASZSZ.
„Krasznij Liman térségében a hadsereg repülőgépei és a tüzérségi erői jól koordináltan léptek fel, visszaverve az ukrán fegyveres erők 24., 51., 53. és 110. gépesített dandár rohamcsapatainak, valamint a különleges erőik első dandárjának tíz támadását” – áll a közleményben. Hozzátették, legfeljebb 100 ellenséges katona meghalt vagy megsebesült.