Az ukrán kormány felmentette a különleges hírközlési és információvédelmi szolgálat (Goszszpecszvjaz) vezetését – jelentette be hétfőn Tarasz Melnicsuk, az ukrán kormány állandó parlamenti képviselője.
Felmentették Jurij Scsigolt Ukrajna Állami Különleges Hírközlési és Információvédelmi Szolgálatának elnöki tisztségéből
– írta a tisztviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hozzátéve, hogy távozik Scsigol helyettese, Viktor Zsora is. Ő a digitális fejlesztésért, a digitális átalakulásért és a digitalizációért felelt.
A szolgálat élére ideiglenes jelleggel Dmitro Makovszkij került. Az ukrán tömegtájékoztatási eszközök szerint ő korábban az ügynökség vezetőjének első helyettese volt.
Nem ez az első átrendeződés az ukrán biztonsági és különleges szervek vezetésében az utóbbi időben. Pénteken vált ismertté, hogy menesztették Olekszandr Taraszovszkijt, az Ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetőjének helyettesét. November 3-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Viktor Horenko, a különleges műveleti erők parancsnoka helyére Szerhij Lupancsukot nevezte ki.
Vasárnap Zelenszkij bejelentette, hogy menesztette az ukrán hadsereg egészségügyi erőinek parancsnokát. Tetyana Osztascsenko helyére Anatolij Kazmircsukot nevezte ki, aki korábban a kijevi Nemzeti Katonai Orvosi Klinikai Központot vezette.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az orosz hadseregnek szánt csizmagyártók 2023-ban 4,1 millió dollárt költöttek uniós országokból származó anyagokra – írja a Kyiv Independent a Trap Aggressor ukrán oknyomozó újságíróprojekt november 20-i jelentésére hivatkozva.
A projektben részt vevő újságírók összegyűjtötték az Ukrajnában talált orosz csizmákat, és megvizsgálták a gyártók beszerzési előzményeit, nyomon követve a felhasznált bőr, ragasztó és a cipőkészítő gépek pótalkatrészeinek behozatalát az elmúlt egy évben.
Az orosz katonák csizmáinak egy részét állítólag az orosz Faraday cég készítette, amely 2022-ben legalább hat megrendelést kapott az orosz belügyminisztériumtól.
A Faraday 2023 elején 1,7 millió dollár értékben vásárolt bőrt és más anyagokat az olasz Conceria Cervinia cégtől. A cipőgyártó emellett 300 ezer dollár értékben vásárolt anyagokat a német Jakob Keck Chemie vegyipari vállalattól, amely lakkokat, ragasztókat és festékeket gyárt a cipőipar számára.
Egy harmadik cég, a német Salamander bőrszálgyártó cég 80 ezer dollár értékben szállított anyagokat Faradaynek. Ugyanez a vállalat 60 ezer dollár értékben szállított anyagokat a Donobuv csizmagyártónak, amely nyilvánosan kijelentette, hogy az orosz hadseregnek szállít.
Az EU korlátozza ugyan a kettős felhasználású áruk – amelyek katonai és polgári célokra egyaránt felhasználhatók –, például a drónok motorjainak kereskedelmét, ugyanakkor
A bőr, a gumi, a cipőtalp és a csizmagyártásban használt egyéb anyagok azonban nem tartoznak a kettős felhasználású áruk kategóriájába, ezért ezek eladhatók Oroszországnak.
Ráadásul a Faraday és a Donobuv olyan vállalatok, amelyek ukrán szankciók alá tartoznak, de nem tartoznak az uniós szankciók hatálya alá – áll a Trap Aggressor jelentésében.
Ramzan Kadirov csecsen vezető videóbeszélgetésen keresztül köszönetet mondott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a köztársaság közlekedési infrastruktúrájának helyreállításában nyújtott segítségéért az orosz régiók tömegközlekedési járműparkjának megújítására rendezett ünnepségen – számolt be az mk.ru.
Megjegyezte azt is, hogy a csecsen vezetők számonkérték rajta, hogy Putyin nem jött el Csecsenföldre.
„Arra kértek, hogy hívjam meg hozzánk” – mondta Kadirov.
Az orosz elnök válaszul köszönetet mondott Kadirovnak, és azt mondta, hogy a köztársaságban minden a keményen dolgozó csecsen emberek munkájának köszönhető. Hogy elfogadta-e a meghívást, az egyelőre nem derült ki.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segítség az Egyesült Államok nemzeti érdekeit szolgálja.
A tisztviselő erről a CNBC televízióban beszélt, a Joe Biden amerikai elnök által benyújtott 106 milliárd dolláros támogatási kérelem kilátásait ecsetelve. A miniszter megjegyezte, hogy nem tudja megjósolni, mikor hagyja jóvá a kongresszus ezt a támogatást, de reményét fejezte ki, hogy mielőbb meg fog történni – írja az Unian.
„Rendkívül fontos, hogy ezt a támogatást megkapja Ukrajna és Izrael. Nem hagyhatjuk, hogy Ukrajna elveszítse a csatát a belső fronton, mert nincs pénze a tanárok vagy az elsősegélynyújtó szolgálatok fenntartására” – hangsúlyozta Yellen.
Az amerikai miniszter megjegyezte, hogy Ukrajna „nagymértékben függ ettől a támogatástól”. Emlékeztetett arra is, hogy az európai partnerek a következő négy évben 50 milliárd euró támogatást nyújtanak Ukrajnának. Az IMF 15 milliárd dollárt biztosít az ország számára.
Yellen hozzátette, ha hagyják, hogy Vlagyimir Putyin győzzön Ukrajnában, akkor a következő célpontja az Egyesült Államok egyik NATO-szövetségese lehet.
Ukrajna kifejlesztette az új, Backfire nevű támadó drónt, amely ellenáll az orosz elektronikus harcrendszereknek (EWR) – közölte Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettes és digitális átalakulásért felelős miniszter.
„A Backfire drón akár 35 kilométerre is felrepül az ellenséges vonalak mögött, és segít az orosz tüzérség, logisztikai központok, ellenséges raktárak és parancsnoki állások eltalálásában. GPS-antennájának köszönhetően, amelyet szinte lehetetlen megzavarni, a drón nagyon ellenálló az ellenséges EWR-rel szemben. Emellett a drón teljes autonómiája miatt az oroszok nem tudják kiszámítani a koordinátáit és a földi parancsokat, megvédve a drón kezelőit” – mondta a miniszter.
Az elmúlt két hónapban az ukrán hadsereg legalább 50 sikeres bevetést hajtott végre a Backfire drónok segítségével Fedorov elmondása szerint.
A miniszter megjegyezte, hogy a drón már átment a védelmi minisztérium bizottságán, és várja a működésbe vételről szóló parancsot – írja az Unian.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Pentagon vezetője szerint ez egy újabb alkalom volt arra, hogy „megerősítse az Egyesült Államok megingathatatlan támogatását Ukrajna iránt”.
Megtiszteltetés volt számomra, hogy ma Kijevben találkozhattam Volodimir Zelenszkij elnökkel, hogy megerősítsem az Egyesült Államok megingathatatlan támogatását Ukrajna iránt. Szövetségeseinkkel és partnereinkkel együtt továbbra is támogatni fogjuk Ukrajna azonnali és hosszú távú védelmi szükségleteit
– fogalmazott az Ukrajinszka Pravda szerint az amerikai védelmi miniszter.
I was honored to meet with President @ZelenskyyUa in Kyiv today to reaffirm the United States’ steadfast support for Ukraine. We, along with our allies and partners, will continue to support Ukraine’s urgent battlefield needs and long-term defense requirements. pic.twitter.com/Odv6ClgcrP
— Secretary of Defense Lloyd J. Austin III (@SecDef) November 20, 2023
Szerhij Liszak, a dnyipropetrovszki területi katonai közigazgatás vezetője a Facebookon számolt be arról, hogy orosz ágyúzás következtében egy nő meghalt, egy férfi pedig megsebesült Nikopolban – írja az Ukrinform.
Az oroszok megöltek egy 83 éves nőt. Egy 53 éves férfi megsebesült
– írta.
Három magánház, két melléképület, egy autó, egy villanyvezeték és egy gázvezeték is megsérült.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök külföldi újságírókkal találkozott, köztük Lachlan Murdochhal, a Fox Corporation vezérigazgatójával, Benjamin Hall-lal, a Fox News munkatársával és Jerome Starkey-val, a The Sun munkatársával, hogy a frontvonalról és az ukránok elszántságáról beszéljenek – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az elnök köszönetet mondott a médiacsoportnak az ukrajnai háborúról szóló átfogó tudósításért:
„Az újságírók, operatőrök, szerkesztők, fotósok, sofőrök mindvégig a frontvonalban voltak. Mivel ez egy hibrid háború, az információ is fegyver az oroszok kezében. Őszinte részvétem azoknak a nagyon bátor férfiaknak és nőknek a családjainak és barátainak, akik életüket vesztették, amikor megpróbálták megmutatni, mi történik Ukrajnában. Különösen a sok országból érkező újságíróknak köszönhető, hogy most ekkora támogatást kapunk a világban” – mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij Hallt a harmadosztályú Érdemrenddel tüntette ki. Megköszönte Murdoch látogatását is, és hangsúlyozta: ez a támogatás nagyon fontos jele egy olyan időszakban, amikor a világ figyelmét más események homályosítják el.
Az elnök beszélt a harctéren kialakult helyzetről, az ukrán nép magas motivációjáról, elszántságáról és a győzelembe vetett hitéről. Megjegyezte továbbá, hogy fontos, hogy a világ figyelme az ukrán szabadságharcra és az ukrán államra irányuljon.
Valamiért az emberek ezt úgy kezelik, mint egy filmet, és azt várják, hogy nem lesznek hosszú szünetek az eseményekben, hogy a szemük előtt lévő kép mindig változni fog, hogy minden nap lesznek meglepetések. De nekünk, a katonáinknak ez nem film. Ez a mi életünk. Ez mindennapi kemény munka. És nem fog olyan gyorsan véget érni, ahogyan szeretnénk, de nincs jogunk feladni, és nem is fogjuk
–fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Oroszország mélységesen sajnálná, ha Finnország a még nyitva maradt négy határátkelőhely bezárásáról döntene hétfőn – közölte a Kreml szóvivője.
Ez (a határ lezárásának lehetősége) nem válthat ki mást, mint mély sajnálkozást, mert Finnországgal régóta nagyon jó, pragmatikus, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolataink vannak. Természetesen sajnáljuk, hogy ezeket a kapcsolatokat felváltotta egy kizárólagos oroszgyűlölő álláspont, amelyet a szomszédos ország vezetői elkezdtek követni. Sajnos ez a helyzet
– mondta Dmitrij Peszkov újságíróknak nyilatkozva.
Az orosz elnöki szóvivő szerint Oroszország aligha tudja befolyásolni a helyzetet, mert – szerinte nem Moszkva hibájából – megszűnt a párbeszéd Helsinkivel. Közölte, hogy orosz részről nem fogadják el a finn félnek az orosz határőrséggel szemben megfogalmazott vádját, miszerint a migránsokat a határhoz engedi, de onnan nem ereszti vissza őket.
Finnország szombatra virradó éjjel a közös határon lévő nyolc átkelőpont közül a négy délit lezárta, harmadik országok állampolgárai érkezésére reagálva. Afrikai országok polgárai kerékpáron és rolleren utaztak megnövekedett számban az ellenőrző pontokhoz. Az RBK című gazdasági lap azt írta, hogy a finn hatóságok gyanúja szerint Moszkva így reagál a NATO-ba frissen belépett Finnország és az Egyesült Államok közeledésére.
Oroszország a legújabb történelem során sohasem fenyegette Finnországot, sohasem volt indok a közöttünk levő konfrontációra
– fogalmazott Peszkov.
Mari Rantanen finn belügyminiszter szerint a négy határállomás lezárására vonatkozó határozat 2024. február 18-ig érvényes. A még működő ellenőrző pontok közül a vartiusihoz finn részről vasárnap katonákat vezényeltek, hogy segítsenek a határőröknek egy ideiglenes sorompó felállításában.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter november 20-i kijevi látogatásán tárgyalni kíván az ukrán csapatok téli és jövőbeni ellátásáról az orosz fenyegetésekkel szemben – számolt be a Pentagon sajtószolgálata.
Megjegyzendő, hogy Austin tárgyalásokat folytat majd az ukrán vezetéssel, megerősíti az Egyesült Államok folyamatos elkötelezettségét, és biztosítja Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez szükséges biztonsági segítséget. Továbbá megvitatja az ukrán katonai erők jövőbeni fejlesztésének stratégiai irányát is.
A tárgyalások az Egyesült Államok és Ukrajna közötti stratégiai partnerség további erősítésére fognak összpontosítani, beleértve az ukrán fegyveres erők számára a szükséges harci képességek biztosítását mind a téli időszakra, mind pedig az ország jövőbeli orosz fenyegetésekkel szembeni védelmére
– tudta meg az Unian.
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint egy nemrég aláírt rendelet tovább korlátozza az állampolgárok internethez való hozzáférését,
EZZEL IS MEGERŐSÍTVE A KORMÁNY ELLENŐRZÉSÉT AZ OROSZ INFORMÁCIÓS TÉR FELETT.
Mihail Mishustin miniszterelnök jóváhagyta azt az intézkedést, amely lehetővé teszi az Orosz Szövetségi Kommunikációs, Információtechnológiai és Tömegmédia-felügyeleti Szolgálat számára, hogy blokkolja azokat a webhelyeket, amelyek információkat tesznek közzé a többi blokkolt webhely eléréséről – írja a Sky News.
Ez azt követően történt, hogy az orosz parlament alsóháza október 17-én elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely korlátozhatja, hogy mely weboldalak tartalmaznak információkat a választási kampányokról.
Az ISW szerint mindkét rendelet valószínűleg egy módja annak, hogy az orosz kormány irányítsa az információs teret a jövő évi választások előtt.
A teljes körű invázió kezdete óta jelentősen megnőtt a nők száma az ukrán hadseregben – írja az Ukrajinszka Pravda.
2023 októberében több mint 62 ezer nő tartozott az ukrán fegyveres erőkhöz, ez – a Katonai Médiaközpont adatai szerint – a katonák összlétszámának 7,3 százalékát jelenti. 43 479 nő a katonanők közé tartozik, akik a teljes katonai állomány 5,3 százalékát jelentik.
A női katonák a következőképpen oszlanak meg:
Összehasonlításképpen: 2014-ben a fegyveres erőkben a nők száma összesen 49 926 fő volt, ebből 16 557 fő volt katonanő.
„Ma Ukrajnában a modern világtörténelemben a legtöbb nő van a harctéren. Nemcsak jó katonai pénzügyesek vagy orvosok, hanem bátor katonanők, akik hűségesen védik hazájukat” – mondta Natalja Kalmikova védelmiminiszter-helyettes.
Az orosz egységek visszaverték az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) három, Kupjanszk-irányú támadását, mintegy 30 ellenséges katonát semmisítettek meg – jelentette a honvédelmi minisztérium.
A nyugati haderőcsoport egységeinek aktív akciói a légi közlekedés, tüzérségi és nehézlángszóró-rendszerek támogatásával visszaverték az AFU 30. gépesített dandár rohamcsoportjainak három támadását a térségben, Zagorujkovka faluban, a Harkovi területen
– áll a jelentésben, amelyet a RIA szemlézett.
Ezenkívül sikerült eltalálni az ukrán 14., 41. gépesített és 57. gépesített gyalogdandárát és felszerelését Kurilovka, Podol, Timkovka és Sinkovka közelében, a Harkovi területen.
Körözési listára került Oroszországban a híres ukrán énekesnő, a 2016-os Eurovízió győztese, Jamala. Ugyan erről hivatalos információ nincs, az orosz tömegmédia szerint „az orosz hadsereg elleni hamisítással" vádolják – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Jamalát 2022-ben – sok más ukrán művészhez hasonlóan – 50 évre kitiltották Oroszországból, majd 2023 októberének közepén nyilvánították körözött személlyé, novemberben pedig távollétében letartóztatták.
Jamala évek óta Ukrajnában, Kijevben él. A teljes körű orosz invázió után azonban két gyermekével együtt el kellett hagynia az országot, ráadásul házastársa kávézója is megrongálódott a bombázások idején.
Az ukrán kormány felmentette a különleges hírközlési és információvédelmi szolgálat (Goszszpecszvjaz) vezetését – jelentette be hétfőn Tarasz Melnicsuk, az ukrán kormány állandó parlamenti képviselője.
Felmentették Jurij Scsigolt Ukrajna Állami Különleges Hírközlési és Információvédelmi Szolgálatának elnöki tisztségéből
– írta a tisztviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hozzátéve, hogy távozik Scsigol helyettese, Viktor Zsora is. Ő a digitális fejlesztésért, a digitális átalakulásért és a digitalizációért felelt.
A szolgálat élére ideiglenes jelleggel Dmitro Makovszkij került. Az ukrán tömegtájékoztatási eszközök szerint ő korábban az ügynökség vezetőjének első helyettese volt.
Nem ez az első átrendeződés az ukrán biztonsági és különleges szervek vezetésében az utóbbi időben. Pénteken vált ismertté, hogy menesztették Olekszandr Taraszovszkijt, az Ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetőjének helyettesét. November 3-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Viktor Horenko, a különleges műveleti erők parancsnoka helyére Szerhij Lupancsukot nevezte ki.
Vasárnap Zelenszkij bejelentette, hogy menesztette az ukrán hadsereg egészségügyi erőinek parancsnokát. Tetyana Osztascsenko helyére Anatolij Kazmircsukot nevezte ki, aki korábban a kijevi Nemzeti Katonai Orvosi Klinikai Központot vezette.
„Sajnálatra méltó Moszkvában a finn hatóságok ruszofób álláspontja” – mondta az orosz elnök sajtótitkára a két állam határán több ellenőrző pont bezárását kommentálva.
Nem valószínű, hogy most befolyásolni tudjuk a helyzetet, mert nincs párbeszéd mint olyan, és ez nem a mi hibánk, sőt: nem mi voltunk a kezdeményezői a párbeszéd csorbításának. Ez nem okoz mást, mint mélységes sajnálatot
– nyilatkozta a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek a szóvivő.
Dmitrij Peszkov szerint Oroszország és Finnország „régóta jó kapcsolatot ápol”.
Pragmatikus. Kölcsönös tiszteleten alapuló. És természetesen sajnáljuk, hogy ezeket a kapcsolatokat egy ilyen kizárólagosan ruszofób álláspont váltotta fel
– tette hozzá a Kreml képviselője.
Vlagyimir Putyin a szerdai virtuális G20-csúcson a szerinte „mélyen instabil világhelyzetről” fog beszélni – közölte a Kreml.
Pavel Zarubin, az orosz állami tévéműsor-vezető hozzátette, ez lesz az „első esemény hosszú idő után”, amelyen az orosz elnök és olyan vezetők is részt vesznek, mint Joe Biden és Rishi Sunak.
A csúcstalálkozón az összes G20-tagország, köztük az Afrikai Unió elnöke, valamint kilenc vendég ország vesz részt. Az eseményre tizenegy nemzetközi szervezet vezetőjét is meghívták – írja a Sky News.
Szerda este a finn hatóságok bezárhatják a még működő ellenőrző pontokat az Oroszországgal közös szárazföldi határon, mert Oroszország fegyverként használja az illegális migránsokat – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint Petteri Orpo finn miniszterelnök kormánya hétfőn úgy dönthet, hogy szerda este bezárják az Oroszországgal közös szárazföldi határon lévő összes ellenőrző pontot.
Finnország múlt csütörtökön lezárta a Vaalimaa, Nuijamaa, Imatra és Niirala határátkelőket az illegális migráció megugrása miatt. Ezek szombat óta zárva vannak a forgalom elől. Helsinki ugyanakkor úgy döntött, hogy a menedékkérelmeket csak a Vartius és a Salla határátkelőkön fogadják el.
Korábban Helsinki arra figyelmeztetett, hogy az oroszok illegális menedékkérőket szállíthatnak a Vartius határátkelőhöz közeli Kosztomuksába. Később kiderült, hogy ez valóban megtörtént.
Ebben az esetben a finn kormány úgy döntött, hogy felkészül a teljes keleti határ lezárásának lehetőségére, hogy Finnország határozott üzenetet küldhessen Oroszországnak, hogy nem fogadja el a migráció nyomásgyakorlásra való felhasználását.
A rendelkezésre álló hírszerzési adatok szerint a kormány úgy értékelte, hogy az orosz hatóságok részt vesznek az illegális menedékkérők finn határra szállításában.
November 20-án japán tisztviselőkből és üzleti képviselőkből álló küldöttség, köztük Kiyoto Tsuji külügyminiszter, Kazuchika Iwata ipari miniszter és a Keidanren – Japán legnagyobb üzleti lobbijának – tagjai érkeztek Kijevbe, hogy találkozzanak ukrán tisztviselőkkel egy újjáépítési konferencia előtt, amelynek Japán ad otthont – írja a The Kyiv Independent.
Látogatásuk célja, hogy „közvetlenül meghallgassák az ukrán fél igényeit, konkrét projekteket fogalmazzanak meg az ukrán féllel, és az állami és a magánszektorral együttműködve segítséget nyújtsanak Ukrajnának” – áll a japán ipari minisztérium közleményében.
Japán jövő év február 19-én ad otthont az Ukrajna gazdasági újjáépítését elősegítő konferenciának, amint arról Volodimir Zelenszkij elnök és Fumio Kishida japán miniszterelnök májusban, a G7-ek csúcstalálkozóján megállapodott.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követően a hivatal bejelentette, hogy Japán 160 millió eurót (175 millió dollárt) tervez elkülöníteni Ukrajna gazdaságélénkítési projektjeinek finanszírozására.
Smihal találkozott a delegációval, hogy megvitassák Ukrajna újjáépítésének prioritásait, beleértve az energiaellátást, a lakhatást, a kritikus infrastruktúrát, a humanitárius aknamentesítést és az üzleti támogatást.
Az orosz katonák tüzet nyitottak egy herszoni parkolóban, aminek következtében két autós meghalt – közölte a területi katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Prokudin a Telegramon.
Prokudin azt is elárulta, hogy az elmúlt napon Oroszország 51 lövést adott le, 323 gránátot lőttek ki aknavetőkből, tüzérségből, Gradokból, harckocsikból, S–60-asokból, RPG-kből, UAV-kból és repülőgépekből.
Ugyanakkor az ellenség 30 lövedéket lőtt ki Herszon városára. Az orosz hadsereg a térség településeinek lakónegyedeit találta el. Az orosz agresszió miatt 6 ember megsérült, köztük 1 gyermek
– tette hozzá Prokudin az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 317 380 orosz katona esett el, az elmúlt napon 580 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 22 orosz hajót, 5726 hadműveleti és taktikai drónt, 1090 egység speciális felszerelést és 1563 cirkálórakétát számoltak fel.
Egy ukrán katona és egy nő meghalt, miután gránát robbant egy kijevi lakásban – közölte a városi rendőrség. A robbanásban egy másik ember is megsérült – írja a Sky News.
A robbanás oka egyelőre nem tisztázott, de robbanóanyag-technikusok és nyomozók dolgoznak a helyszínen az ukrán fővárosban.
Az eset a Dnyiproszkij kerületben történt.
A kijevi rendőrség közölte, „egy polgár azzal a bejelentéssel fordult a rendőrséghez, hogy egy szomszédos lakásban robbanást hallott”.
A hónap elején meghalt Valerij Zaluzsnyij tábornok, Ukrajna főparancsnokának segítője, amikor felrobbant egy születésnapi ajándékba kapott gránát.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Kijevbe érkezett, hogy találkozzon az ukrán vezetéssel.
„Most érkeztem Kijevbe, hogy találkozzak az ukrán vezetőkkel” – írta a Twitteren.
Az amerikai védelmi miniszter tisztázta, hogy azért látogat Kijevbe, hogy fontos üzenetet közvetítsen arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna mellett áll az orosz agresszió elleni küzdelemben, most és a jövőben is.
Austin egy fotót is közzétett, amelyen Bridget Brinkkel, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetével találkozik a kijevi vasútállomáson.
I just arrived in Kyiv to meet with Ukrainian leaders.
— Secretary of Defense Lloyd J. Austin III (@SecDef) November 20, 2023
I’m here today to deliver an important message – the United States will continue to stand with Ukraine in their fight for freedom against Russia’s aggression, both now and into the future. pic.twitter.com/1D96aeeACl
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Facebookon az ukrán fegyveres erők orvosparancsnokának leváltására irányuló beadványairól írt.
„Beadványt nyújtottam be Ukrajna elnökének az ukrán fegyveres erők egészségügyi erői parancsnokának leváltásáról. Úgy gondolom, hogy egy ilyen lépés okai nyilvánvalóak mindenki számára, aki az ukrán védelmi erők soraiban harcol vagy segít. Ezt a kérdést már sokszor megvitatták. Itt az ideje, hogy megoldjuk katonáink orvosi támogatásának problémáit” – idézi a bejegyzést az Ukrajinszka Pravda.
A miniszter megnevezte az ezen a területen megoldandó feladatokat is:
Mintegy háromezer, többnyire ukrán teherautó vesztegel a lengyel–ukrán határ lengyel oldalán lengyel fuvarozók tiltakozása miatt – közölték vasárnap éjjel az ukrán hatóságok. Az MTI híradása szerint a teherautókon üzemanyag és humanitárius segély is van.
A lengyel kamionsofőrök azért kezdtek tiltakozásba, mert véleményük szerint a kormány nem tett eleget, hogy megakadályozza külföldi versenytársaik térnyerését Oroszország Ukrajna elleni támadása óta. Az ukrán határon lévő három átkelőhöz vezető utat torlaszolták el. Kijev és Varsó egyelőre nem tudott olyan megállapodásra jutni, amely véget vetne a tiltakozásnak.
Ukrán sofőrok tíz napja vesztegelnek a lengyel határon. Ezrek kényszerülnek méltatlan körülmények között élni, alig van élelmük, vizük és üzemanyaguk
– írta az X-en Olekszandr Kubrakov, Ukrajna miniszterelnök-helyettese.
A politikus szerint Jahodinnál 30, Rava-Ruszkánál 10, Krakovecnél pedig 16 kilométeres sor torlódott fel a határ lengyel oldalán.
Szerhij Derkacs ukrán miniszterhelyettes állítása szerint üzemanyag és humanitárius segély is vesztegel a határon, pedig azoknak a teherautóknak akadálytalan áthaladást kellene biztosítani.
A PAP lengyel hírügynökség vasárnap azt jelentette, hogy a hét elején a tiltakozó sofőrök a Medyka és Sehinyi közötti átkelőt, a lengyel–ukrán határ legforgalmasabb átkelőjét is lezárhatják. A határon összesen nyolc helyen lehet átlépni.
Az ukrán hatóságok szerint havonta 40-50 ezer teherautó lép át Lengyelországból Ukrajnába, ami a kétszerese az orosz támadás előtti mennyiségnek, de az elzárt átkelőkön jelenleg óránként csak pár jármű tud átjutni.
Az Institute for the Study of War (ISW) egy orosz bloggerre hivatkozva arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők továbbra is védik Avgyijivkát.
Egy másik katonai tudósító hozzátette, hogy bár a rossz időjárás akadályozza a páncélozott járművek használatát a zaporizzsjai régió nyugati részén, az ukrán csapatok gyalogsági egységekkel tovább támadják az orosz állásokat – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A minap a brit hírszerzés azt állította, hogy egyik fél sem tett jelentős előrelépést Kupjanszk, Avdivka irányában vagy a Herszon régió bal partján, ahol a legintenzívebb harcok folytatódnak.
A téli fagyos időjárási viszonyok valószínűleg hozzájárulnak az aktívabb harcok újrakezdéséhez, és a folyamatos esős időjárás nem fogja megállítani az ukrán vagy orosz támadásokat
– tette hozzá az ISW.
Olena Zelenszka, az ukrán first lady hétvégén az afrikai média képviselőivel folytatott megbeszélést Kijevben, ahol felhívta a figyelmet az „összukrán mentálhigiénés program” fontosságára – írja az Ukrajinszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij felesége ezt azzal indokolta, hogy statisztikák szerint az ukránok 90 százaléka stresszben él a háború miatt. Zelenszka hozzátette: az is növeli a mindennapi feszültséget az ukrán állampolgárokban, hogy Oroszország ukrán gyerekeket is elrabolt.
Eddig 386 gyermeket sikerült visszahozni. Minden alkalommal egyedi speciális műveletről volt szó. Többnyire olyan gyerekekről van szó, akiknek valahogy sikerült tájékozódniuk magukról, hollétükről
– fogalmazott a first lady, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország több mint 19 ezer gyermeket rabolt el eddig a háború alatt.
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata közleményt adott ki, miután a hírek szerint egy pilóta nélküli légi rakétát lőttek le a moszkvai régióban vasárnap éjszaka. A Honvédelmi Minisztérium tisztázta, hogy az eset november 19-én, moszkvai idő szerint 23 óra 20 perckor történt – írja az MK.ru.
Leállítottuk a kijevi rezsim azon kísérletét, hogy repülőgép-típusú UAV-vel támadást hajtsanak végre moszkvai és moszkva térségi célpontok ellen
– áll a közleményben.
Az UAV-t a moszkvai régió területe felett szolgálatban lévő légvédelmi rendszerek támadásképtelenné tették.
A Pentagon újragondolja az amerikai hadsereg tüzérségi lőszerigényét, miután az ukrajnai háborúban mindkét fél hihetetlen ütemben égeti el a lőszert – írja a Business Insider.
A lap szerint az Egyesült Államok felpörgeti a 155 milliméteres tüzérségi lövedékek gyártását, nemcsak Ukrajna és Izrael támogatására, hanem arra az esetre is, ha saját maga is részt venne egy nagy intenzitású konfliktusban egy katonai nagyhatalom ellen.
Douglas R. Bush, a hadsereg logisztikai és technológiai helyettes államtitkára elmondta, a Pentagon célja, hogy 2025 végére elérje a havi 100 ezer lövedék gyártását a jelenlegi havi 30 ezer lövedékkel szemben.
A szakértők megjegyzik, hogy a cirkálórakéták, a harci drónok és a páncélozott járművek fontos szerepe ellenére a tüzérség az, amely mindkét hadsereg gerincének bizonyult. Nem csoda, hogy az oroszok a szankciók ellenére is igyekeznek felpörgetni lőszergyártásukat és külföldön is vásárolnak lövedékeket.
„Az Egyesült Államok számára a mindkét oldalról érkező folyamatos lövöldözés egyértelműen felnyitotta a szemeket, betekintést nyújtva nemcsak abba, hogy mennyi tüzérségi lőszerre van szüksége Ukrajnának a háborús erőfeszítései támogatásához, hanem abba is, hogy az Egyesült Államoknak mennyi lőszerre lehet szüksége az előttük álló harcban” – írja a Business Insider.
Magyarország területére 2023. november 19-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4988 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5030 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 71 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – adta hírül az MTI.