Orosz miniszterhelyettes: Cáfolhatatlan bizonyítékunk van, hogy a Nyugat mérgeket szállít Ukrajnának
-
Az Egyesült Államok azt mondja, nem az a politikája, hogy tárgyalásra kényszerítse Ukrajnát Oroszországgal – írja a Sky News.
Antony Blinken külügyminiszter e heti európai útja során hangsúlyozni fogja, hogy a NATO folyamatosan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban – közölte a külügyminisztérium egyik vezető tisztségviselője. James O'Brien európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár szintén ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok politikája nem arra irányul, hogy Ukrajnát tárgyalásokra kényszerítse Oroszországgal.
Meg nem erősített hírek szerint az Egyesült Államok csendben csökkenti támogatását abban a reményben, hogy ezzel Ukrajnát a tűzszüneti tárgyalások megkezdésére ösztönzi.
Erről azonban egyetlen amerikai tisztviselő sem nyilatkozott nyilvánosan, ehelyett azt mondták, hogy Amerika addig támogatja Kijevet, ameddig csak szükséges – annak ellenére, hogy egy esetleges második Trump-elnökség esetén jövőre csökkenhet az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás.
-
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló mai élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Beköszöntött a tél Ukrajnában, a havazás megbénította a fekete-tengeri partvidék nagy részét
- A zaporizzsjai atomerőművet használják lőállásnak az oroszok, aggódik az Energoatom
- Nehéz helyzetben Oroszország, legsúlyosabb veszteségeiket szenvedhették el
- Putyin újabb kihívót kapott, aki véget vetne a háborúnak
- Az Egyesült Államok nem akarja tárgyalásra kényszeríteni Ukrajnát
- Orosz miniszterhelyettes: Cáfolhatatlan bizonyítékunk van, hogy a Nyugat mérgeket szállít Ukrajnának
Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk kedden is, addig is jó pihenést kívánunk!
-
Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett katonai-polgári közigazgatásának vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy merényletet követtek el helyettese, Alekszandr Szliszarenko ellen.
Gancsev azt mondta, hogy az illető nincs életveszélyben.
Eközben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Szamarában hazaárulás vádjával őrizetbe vett egy nőt, aki az interneten arra igyekezett rávenni orosz katonákat, hogy álljanak át az ukránok oldalára.
Az FSZB szerint a vádlott az ukrán biztonsági szolgálatok cinkosa volt, és az orosz hadsereget lejárató portálok információit használta fel agitációjában.
-
Lengyel mezőgazdasági dolgozók és kamionosok vették blokád alá az egyik legforgalmasabb ukrajnai határátkelőt – írta a Sky News.
A kamionosok kifogásolják, hogy veszteségesek a szolgáltatásaik, miután az Európai Unió lehetővé tette az olcsó ukrán áru gyors bejutását a tagországokba.
A kamionosok november 6-án kezdték tiltakozásukat, és azt követelik, hogy az EU vezesse be újra a blokkba belépő ukrán kamionosok és az Ukrajnába belépő uniós kamionosok engedélyezési rendszerét.
-
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ állami hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, Oroszországnak nincsenek imperialisztikus tervei.
A Sky News szerint Lavrov ezzel Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kijelentésére válaszolt, aki azt mondta nemrég, ha Washington leáll Ukrajna támogatásával, és Oroszország győz, akkor az oroszok utána Lengyelország és a balti államok elfoglalására is törekedhetnek.
Lavrov erre válaszolva azt mondta, hogy szerinte Lloyd Austin egyáltalán nem érti, hogy mi történik Ukrajnában, és hogy Oroszországnak sosem voltak és sosem lesznek „agresszív és expanzionista törekvései”.
Megismételte azt a korábban hangoztatott kijelentést, hogy Oroszország kénytelen volt elindítani az ukrajnai műveletet, mert Ukrajna irtóhadjáratot folytatott az orosz kisebbség ellen.
-
A hétfői orosz hadijelentés szerint az orosz erők három frontszakaszon hat támadást vertek vissza, és az érintkezési vonal mentén csaknem 630 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte az MTI.
Mint írták, a legtöbb támadást, hármat, Kupjanszknál kísérelt meg az ukrán fél, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 280 főt pedig a Liman környékén vívott harcokban szenvedte el.
Az összegzésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett egy vezetési pontot, négy páncélozott harcjárművet, két, földi célok elleni bevetésre átalakított Sz–200-as légvédelmi rakétát és 21 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Pologiban két civil életét vesztette, négy pedig megsebesült.
-
Oroszország súlyos áldozatokat hoz azért, hogy elfoglalják Avgyijivka városát, holott a településnek csak korlátozott értéke van stratégiai szempontból. A The Wall Street Journal egy videóban foglalta össze, hogy miként válhat a város „második Bahmuttá”.
Emlékezetes, hogy a kelet-ukrajnai Bahmutot egy több hónapos hadjárat, házról házra folyó harcok után foglalta el Oroszország. Most a jelek szerint ugyanez várhat Avgyijivkára is, ahol a legutóbbi jelentések szerint csak fokozódnak az orosz támadások.
-
Orosz miniszterhelyettes: Cáfolhatatlan bizonyítékunk van, hogy a Nyugat mérgeket szállít Ukrajnának
Oroszországnak bizonyítékai vannak arra, hogy NATO-országok mérgező vegyi anyagokat szállítanak Ukrajnának, amely be is vetette ezeket elcsatolt területek vezetői ellen – írta az MTI Kirill Liszogorszkij orosz ipari- és kereskedelmiminiszter-helyettes hétfői kijelentése alapján, amely Hágában, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tagállamai konferenciájának 28. ülésszakán hangzott el.
Cáfolhatatlan bizonyítékaink vannak arra, hogy az Egyesült Államok és euroatlanti szövetségesei részt vesznek mérgező vegyi anyagok, valamint a hordozóeszközeik Ukrajnába szállításában
– hangoztatta az orosz küldöttséget vezető Liszogorszkij.
„Az ilyen mérgező vegyi anyagokat az ukrán fegyveres erőknek és a kijevi rezsim oldalán harcoló külföldi zsoldosoknak adják át. Arról is vannak információk, hogy a kijevi rezsim különleges szolgálatainak ügynökei mérgező vegyi anyagokat és pszichotróp anyagokat vetettek be az Oroszországi Föderáció részévé vált új entitások vezetése ellen” – tette hozzá.
Liszogorszkij azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szövetségeseivel együtt Oroszország kiszorítására törekszik az OPCW Végrehajtó Tanácsából.
-
Tizenhárom ember megsérült a dél-ukrajnai Odesszai területre lecsapó hóviharban, a rendkívüli időjárás országszerte több mint 1600 településen áramszünetet okozott, és a hatóságok több mint egy tucat országutat voltak kénytelenek lezárni a gépkocsiforgalom elől – közölte az MTI a helyi illetékesekre hivatkozva.
Az Odesszai területen nyolc ember kihűlés miatt orvosi ellátásra kényszerült, öten pedig kidőlt fáktól sérültek meg
– tájékoztatott az állami sürgősségi szolgálat a Telegramon.
Összesen 1638 település maradt áram nélkül az ország 17 régiójában, nagyrészt a Kijevi és a déli Odesszai és Mikolajivi területeken – tették hozzá.
Mintegy 1700 teherautó ragadt a hóban, és 1130 személygépkocsit kellett elvontatni a helyenként két métert is meghaladó hótorlaszok miatt. A tucanyi lezárt országúton 1200 ember dolgozik az utak megtisztításán – írták. Ukrajna legnagyobb magán-energiaszolgáltatója, a DTEK hétfői közlése szerint mintegy 250 településen sikerült helyreállítania az áramszolgáltatást.
„Az időjárási viszonyok javulása nyomán felgyorsíthatjuk a mentési műveleteket. Reméljük, a nap végére minden embert kiszabadítunk, és megtisztítjuk az összes kulcsfontosságú útvonala” – írta hétfőn Oleh Kiper, a régió kormányzója a Telegramon.
-
Az orosz erők további két irányból indítottak támadásokat Avgyijivka város ellen – jelentette be Vitalij Barabash, a város katonai közigazgatásának vezetője.
Az Unian szerint a tisztviselő arról is beszélt, hogy az oroszok tüzérséggel és repülőgéppel támadnak.
Az ellenség támadásainak intenzitása már egy ideje fokozódik Avgyijivka ellen, ez már a harmadik hullám. Az oroszok további két irányból támadnak: Donyeck felől, és az úgynevezett Promkán keresztül. Az ellenség minden irányból megpróbálja megrohamozni a várost. A megszállók sok ágyút és rakétát használnak, valamint a rossz időjárási viszonyok ellenére sok repülőgépet is bevetnek
– közölte Barabash. Hozzátette, a harcok az ipari övezet területén nem csillapodnak.
-
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) közölte, hogy a zaporizzsjai atomerőművet ellátó külső fővezeték leállt, és ezért rövid időre működésbe kellett helyezni a tartalék dízelgenerátorokat.
Az ügynökség vezetője, Rafael Grossi felhívta a figyelmet arra, hogy a konfliktus veszélyt jelent a nukleáris biztonságra. A szervezet azt közölte, hogy a helyszínen lévő szakértőik szerint vasárnap több rakétát is indítottak az erőmű közelében. Közlésük szerint a rakétákat ugyan nem látták, de a jellegzetes hangjukat jól lehetett hallani az erőműben is.
Grossi megjegyezte, hogy aggodalmasnak tartja az erőmű helyzetét, az energiaellátás és a közelben zajló harcok szempontjából egyaránt. Az IAEA szerint a dízelgenerátorokat 10 percre kellett beüzemelni, utána kiderült, hogy a megmaradt, kisebb teljesítményű vezeték képes ellátni az erőművet. A meghibásodott fővezeték javításán – amely egyébiránt már legalább egyszer leállt – dolgoznak, de nem tudni, hogy mikorra sikerülhet megjavítani.
Az ukrán Enerhoatom vállalat nemrég azt közölte, hogy az oroszok használják lőállásként az erőmű területét.
-
Hétfő hajnalban tüzérségi csapás érte a DTEK nevű ukrán szolgálató egyik frontközeli erőművét – írja az Ukrinform a vállalat közleménye alapján.
‼️At night on November 27, Russian troops shelled one of DTEK's thermal power plants in the frontline region of Ukraine. pic.twitter.com/pS5DT3l8KH
— ZMiST (@ZMiST_Ua) November 27, 2023Az erőművet tüzérségi lövegekkel bombázták hosszan. A támadásban senki sem sérült meg, azonban egy, az erőmű közelében lévő település áram nélkül maradt a csapás miatt, és a létesítményben jelentős károk keletkeztek.
A bombázás után a DTEK nekifogott a helyreállítási munkálatoknak. Mint írták, a másik állami szolgáltatóval, az Ukrenergóval közösen mindent megtesznek azért, hogy fenntartsák Ukrajna energiaellátását az orosz támadások ellenére is.
-
Az Egyesült Államok azt mondja, nem az a politikája, hogy tárgyalásra kényszerítse Ukrajnát Oroszországgal – írja a Sky News.
Antony Blinken külügyminiszter e heti európai útja során hangsúlyozni fogja, hogy a NATO folyamatosan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban – közölte a külügyminisztérium egyik vezető tisztségviselője. James O'Brien európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár szintén ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok politikája nem arra irányul, hogy Ukrajnát tárgyalásokra kényszerítse Oroszországgal.
Meg nem erősített hírek szerint az Egyesült Államok csendben csökkenti támogatását abban a reményben, hogy ezzel Ukrajnát a tűzszüneti tárgyalások megkezdésére ösztönzi.
Erről azonban egyetlen amerikai tisztviselő sem nyilatkozott nyilvánosan, ehelyett azt mondták, hogy Amerika addig támogatja Kijevet, ameddig csak szükséges – annak ellenére, hogy egy esetleges második Trump-elnökség esetén jövőre csökkenhet az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás.
-
Ukrajna jelentős dróntámadást hajtott végre Moszkva ellen vasárnap hajnalban. Az oroszországi Tulszki terület székhelyén egy többemeletes épületbe is belerepült egy drón.
Az Unian ukrán hírügynökség szerint vasárnap este Moszkva közelében is dróntámadást indítottak. Mint írták, az oroszok Pancír Sz2-es légvédelmi rendszere véletlenül egy kétszintes lakóépületbe lőtt bele.
A helyszínen tűz ütött ki, amit a tulajdonosok oltottak el. Személyi sérülés nem történt.
-
Oroszország déli és Ukrajnától elcsatolt régióiban csaknem kétmillió ember maradt áram nélkül a vihar miatt. Főként Dagesztánban, a Krasznodari területen, a Krímben, a Rosztovi, a Herszoni és Zaporizzsjai területeken, valamint a Donyecki és a Luhanszki „Népköztársaságban″ nincs szolgáltatás – ismertette az MTI az orosz energiaügyi minisztérium közleményét.
A viharban már négyen meghaltak és tucatnyian megsérültek.
A part menti szállásokról és lakóingatlanokból mintegy négyszáz ember kellett kimenekíteni.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután meghallgatta a katasztrófa sújtotta területek kormányzóit, az érintett régiók megsegítésére utasította a kormányt.
Andrej Vorobjov, a Moszkvai terület kormányfője kijelentette, hogy a régiót az elmúlt négy évtized legkomolyabb hóesése érte. Az utak megtisztításán csaknem háromezer ember több mint kétezer géppel dolgozott az éjszaka. Mihajlovszkojéban 24, Novo-Ieruszalimban pedig 25 centiméter hó esett. Moszkvában 22 centiméteres hóvastagságot mértek.
-
Jekatyerina Duncova orosz elnökjelölt – aki a napokban jelentette be az indulását – a Reutersnek adott interjút arról, hogy mi lenne a programja.
A politikában újoncnak számító 40 éves Duncova úgy véli, hogy a Kremlnek be kellene fejeznie a háborút, el kellene engednie a politikai foglyokat, és nagy reformokat kellene kezdeni azért, hogy ne alakuljon egy újabb „vasfüggöny” Oroszország és a Nyugat közt. Az elnökjelölt – aki Moszkvában nyilatkozott a Reutersnek – azt elismerte, hogy fél a jelöltségtől.
Bármilyen értelmes ember félne, aki ezt a lépést megtenné, de a félelem nem győzedelmeskedhet
– mondta, megjegyezve, hogy nagyon óvatosan kell megválogatnia a szavait, mert a törvények értelmében nem lehet kritizálni az ukrajnai hadműveletet, és arra is figyelmeztették előzőleg, hogy ne beszéljen túl sokat külföldi riporterekkel.
Russie : La journaliste de Rzhev, Ekaterina Duntsova, a publié un article le 16 novembre sur VKontakte selon lequel elle participerait aux élections présidentielles et a présenté son site Web électoral. Le 20 novembre, elle a été convoquée au parquet, a-t-elle déclaré à l'Agence. pic.twitter.com/bZRzJipnRt
— Rebecca Rambar (@RebeccaRambar) November 23, 2023A műsorvezetőnő kitért arra is, hogy a második világháború óta Európa leghalálosabb konfliktusa zajlik Ukrajnában, és reméli, hogy mielőbb véget ér. Szerinte az orosz emberek már kezdenek belefáradni ebbe, de nem tudják hallatni a hangjukat. Azt viszont nem mondta el a Reuters kérdésére válaszolva, hogy szerinte miként kellene kinéznie egy békekötésnek.
Megjegyezte azt is, nem tartja magát a „CIA ügynökének”, és nagyon örül annak, hogy az orosz igazságügyi minisztérium sem nyilvánította őt „külföldi ügynöknek” eddig – bár elmondása szerint a múlt héten beidézték az orosz ügyészek, és megkérték, hogy fejtse ki a politikai nézeteit az ukrajnai konfliktusról.
Korábban a volt szakadárparancsnok és titkos ügynök Igor Girkin is bejelentkezett Putyin kihívójaként.
-
Ukrajnának több évre és több milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy legyőzze Oroszországot a háborúban – írja az Unian Richard Barrons nyugalmazott brit tábornok, a brit fegyveres erők egyesített parancsnokságának volt vezetője nyilatkozata alapján.
Barrons szerint az ukrán hadseregnek 2-3 éven keresztül körülbelül évi 75 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy esélye legyen a győzelemre.
-
Ukrajna teljes területére légiriadót rendeltek el egy orosz MiG-31K vadászrepülőgép felszállása miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Ukrán Fegyveres Erők légiereje 14 óra után verte vissza a fenyegetést. A riasztás körülbelül 1 óra 40 percig tartott.
Szombat hajnalban a háború eddigi legnagyobb támadása érte Ukrajnát. Az oroszok iráni tervezésű Shahed kamikazedrónokat használtak, amelyek Kijev különböző kerületeiben csapódtak be.
-
A brit hírszerzés információi szerint az elmúlt hat hétben szenvedték el a legnagyobb veszteségeket az orosz csapatok a háború kezdete óta, amit leginkább az avgyijivkai harcoknak tud be a hírszerzés – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán vezérkar adatait idézve azt írják, novemberben az orosz csapatok átlagosan 776 embert veszítettek.
Fontos megjegyezni, hogy a brit hírszerzés nem tudta ellenőrizni az ukrán vezérkar által az orosz veszteségek mértékének meghatározásához használt módszertant, de az állításuk szerint megbízhatónak tűnik.
-
Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke november 27-én munkalátogatásra érkezett Kijevbe.
Örülök, hogy Kijevbe látogathattam. Ukrán barátainkkal megvitatom a bővítéssel kapcsolatos kezdeményezéseket, különös tekintettel a korrupció elleni küzdelemre
– fogalmazott Jourová.
A politikus szerint az unió továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, „ameddig és amennyire csak szükséges”.
Я рада, що змогла приїхати до Києва.
— Věra Jourová (@VeraJourova) November 27, 2023
With our Ukrainian friends, I will discuss their initiatives in view of #enlargement, especially on anti-corruption.
We will support 🇺🇦 for as much as it takes, for as long as it takes. pic.twitter.com/FkLR6xCAlY -
„Ukrajnának meg kell birkóznia a területvesztés gondolatával” – mondta Richard Haas, az Egyesült Államok Külkapcsolati Tanácsának elnöke a CNN-nek adott interjújában.
Az az elképzelés, hogy Ukrajna visszakapja a jelenleg Oroszországhoz tartozó terület 20 százalékát, illúzió, semmi nem ad ennek valóságalapot
– szögezte le a diplomata.
Haas azt javasolta, hogy Ukrajna összpontosítson a megmaradt földterületek megőrzésére.
Aggodalmának adott hangot amiatt is, hogy a csatatéren elért sikertelenség miatt a nyugati támogatottság tovább csökken.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) immár hatodik hónapja próbál előrenyomulni Juzsnodonyeck, Artemovszk és Zaporizzsja irányába, harcba dobva a NATO által kiképzett és külföldi felszereléssel felfegyverzett dandárokat. Vlagyimir Putyin, orosz elnök szerint az ukrán ellenoffenzíva gyakorlatilag kudarcot vallott, és az orosz hadsereg javítja pozícióit a teljes arcvonalon.
-
Az oroszok Avgyijivkától északnyugatra és délkeletre nyomultak előre – jelentette az Institute for the Study of War (ISW).
Megállapították, hogy a földrajzi hely szerinti felvételek azt mutatják, kissé előrehaladtak Krasznogorovkától északnyugatra, 7 km-re Avgyijivkától, és a város délkeleti peremén lévő ipari zóna keleti részénél járnak – írja az Unian.
A videófelvételek azt mutatják, hogy orosz páncélozott járművek támadják meg az ukrán fegyveres erők (AFU) állásait az ipari övezet északi részén, Avgyijivka délkeleti külterületén.
Az elemzők megjegyezték, hogy az oroszok a Yasinovataya 2 pályaudvar közelében található Avgyijivka ipari övezet állítólagos teljes elfoglalását közölték, de az ISW ezt nem erősítette meg.
-
Hollandia átadta a szkíta aranygyűjteményt Ukrajnának – közölte a ria.ru az amszterdami Allard Pearson Múzeum megerősítése alapján.
Hollandia hét évvel ezelőtt adta kölcsön Hollandiának a „szkíta arany” gyűjteményt. Oroszország azonban időközben annektálta a félszigetet, így a nagy értékű aranykincs Hollandiában rekedt. A holland múzeum úgy ítélte meg, hogy további konfliktust generálna, ha valamelyik országnak visszaadná a műkincseket, azonban most a „Krím – Arany és a Fekete-tenger titkai” című kiállítás összes megmaradt műtárgyát Ukrajnába szállította a kijevi Ukrajna Történelmi Múzeumba.
A múzeumot felügyelő Amszterdami Egyetem tájékoztatása szerint a gyűjtemény a múlt hónapban független vizsgálaton esett át, és a múzeumi szabályoknak megfelelően gondosan becsomagolták.
A rakomány november 26-án érkezett meg Kijevbe, egy 2,5 tonnát meghaladó teherautóval.
A krími területek 2014-es, orosz újraegyesítése után Hollandiában felvetődött a kérdés, hogy kinek kell visszaadnia a gyűjteményt.
2021. október 26-án az amszterdami fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy a szkíta aranygyűjteményt Ukrajnába kell szállítani.
A krími múzeumok fellebbezést nyújtottak be a holland legfelsőbb bírósághoz 2022 januárjában, de a bíróság helybenhagyta a döntést. Ezt Oroszország elfogult döntésnek nevezte.
-
Oroszország dróntámadásról számolt be szmolenszki repülőgépgyára ellen, aminek következtében az egyik műhely teteje betört – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A lelőtt drón az üzem egyik műhelyének tetejére zuhant és felrobbant. A detonáció következtében maga a tető és a födémgerenda is megsérült. Személyi sérülés nem történt.
Az orosz sajtó szerint két drón volt, és közülük az elsőt reggel 9 óra körül lőtték le a térség felett, fél órával később egy másik drón repült át Szmolenszk felett.
A szmolenszki üzem fő tevékenysége jelenleg a korábban gyártott repülőgépek javítása és karbantartása, valamint alkatrészek gyártása.
-
Törökország ebben az évben jelentősen növelte a katonai áruk exportját az Orosz Föderáció felé, 2023 első kilenc hónapjában Törökország csaknem 158 millió dollár értékben exportált árut 45 kategóriában – írja a Strana.
Ez háromszor nagyobb mennyiség, mint 2022 azonos időszakában – a 2015 és 2021 közötti időszakban ez 28 millió dollár volt – ráadásul a katonai export nagy része az Egyesült Államok szerint „kiemelt prioritású”, és az orosz védelmi ipart erősíti.
A dokumentumok szerint a kettős felhasználású alkatrészek a volt Szovjetunió harmadik országaiba – Azerbajdzsánba, Grúziába, Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Üzbegisztánba – kerülnek. Ezeknek az országoknak a statisztikai hivatalai azonban nem regisztráltak ennek megfelelő importnövekedést, ezért valószínűsítik, hogy
a szállítmányokat valójában Oroszországba irányították át. Ez lehetővé teszi Törökország számára, hogy megkerülje a nyugati exportellenőrzést.
Ráadásul, mint írják, Ankara ezeket a kiemelten fontos termékeket G7-országoktól vásárolja. Behozataluk 2023-ban több mint 60 százalékkal nőtt.
-
Finnország felhagy az oroszországi határon belépő emberek menedékjog iránti kérelmének elfogadásával – jelentette a ria.ru, Finnország legnagyobb lapja, a Helsingin Sanomat beszámolója alapján.
A kormány arra készül, hogy teljesen lezárja a keleti határt a menedékkérők elől. A cél az, hogy erről a javaslatról mielőbb döntés szülessen
– idézik a finn lapot.
A kormány egyik legnagyobb pártjának, az Igaz Finneknek a (Perussuomalaiset) feje, Riikka Purra pénzügyminiszter vasárnapi blogbejegyzésében azt írta, hogy nincs más lehetőségük, és a határon semmiféle trükk nem segít.
Az elmúlt hétvégén 58 menedékkérő érkezett az orosz határ egyetlen működő ellenőrző pontjához, a Raya-Jooseppi-Lottához.
A finn kormány nyolcból hét ellenőrző pontot zárt be az orosz határon harmadik országbeliek – szíriai, indiai, marokkói és egyéb országok – állampolgárainak ellenőrizetlen érkezése miatt.
A hatóságok több mint 30 különböző nemzetiségű menedékkérőt jegyeztek fel. Az ellenőrző pontok lezárásáról szóló határozat december 23-ig érvényes. Dmitrij Peszkov orosz elnök sajtótitkára Helsinki akcióit kommentálva kijelentette, hogy „azok használják a határátkelőt, akiknek erre törvényes joguk van”, és ha a finn hatóságok teljesen lezárják a határt, azzal saját törvényeiket is sértik.
-
A zaporizzsjai atomerőműben tartózkodó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakemberei november 26-án, vasárnap jellegzetes hangokat hallottak az atomerőmű közvetlen közeléből: MLRS rakéta-sorozatvető rendszerből kilőtt rakéták hangját – írja az Ukrán Focus.
Az Energoatom ismét felszólítja nemzetközi szövetségeseit, hogy tegyenek erőfeszítéseket a zaporizzsjai atomerőmű Kijev ellenőrzése alá vonásában, mert egyre több jel utal arra, hogy az orosz hadsereg a zaporizzsjai atomerőművet (ZNPP) használja lőállásként Ukrajna területeinek ágyúzására.
Ahogy Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója korábban kijelentette, ezek az események ismét egyértelműen bizonyítják a zaporizzsjai atomerőmű nukleáris biztonságának rendkívül törékeny helyzetét.
Európa legnagyobb atomerőműve, amely a frontvonalon található, továbbra is számos potenciális fenyegetéssel néz szembe a háború eredményeként
– figyelmeztetett.
-
„Moszkvai idő szerint 09.30-kor lelőttek egy drónt a Kamenszkij körzetben. Nem volt semmilyen következmény a helyszínen. Köszönet a katonaságnak az elvégzett munkáért” – írta Vaszilij Golubev, a terület kormányzója.
Ukrán pilóta nélküli légi járművet semmisítettek meg a Rosztovi régió területe felett szolgálatot teljesítő légvédelmi rendszerek
– írja a TASZSZ .
A rosztovi régió a Donyecki és Luhanszki népköztársaságokkal határos. A Déli Katonai Körzet főhadiszállása szintén a Don-i Rosztovban található. A régióban rendszeresen megkísérlik a légitámadást az ukrán fegyveres erők.
-
A fronton meghalt Artem Sachuk, az Ukrán Sakkszövetség alelnöke, aki önkéntesként szolgált a fronton – közölte az Unian.
A híres sakkozó, sportmesterjelölt, az Ukrán Sakkszövetség alelnöke, számos ukrán és nemzetközi verseny szervezője volt.
Jelenleg vizsgálják halálának körülményeit.
-
A tél beálltával a katonák támogatására szólította fel az embereket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjszakai videóüzenetében.
Most, amikor oly nehéz, különlegesen hálásnak kell lennünk azoknak, akik a hazát védik. Akik támadó műveleteket hajtanak végre, harcálláspontokon vannak, mobil harci egységekben szolgálnak vagy bármilyen más poszton védik Ukrajnát, államunk létét és függetlenségét
– fogalmazott az elnök.
Tavaly télen az orosz erők számos támadást mértek az ukrán energiaellátás infrastruktúrájára, és a kijevi vezetés közlése szerint most is arra számítanak, hogy Oroszország idén is hasonló stratégiát alkalmaz majd – írja az MTI.
-
Prága azt javasolja, hogy a partnerek egyszerűen rendeljenek fegyvereket cseh gyártóktól, és vigyék át azokat Ukrajnába – írja az Unian.
Csehország kifogyott azokból a fegyverekből, amelyeket átadhatna Ukrajnának, így a kormány kénytelen volt új alternatíva után nézni. Jana Csernohova, az ország védelmi minisztere beszélt erről a cseh televízióban. Elmondása szerint
a fegyvergyártó cégek exportengedélyt kapnak termékeik Ukrajnába szállítására, különösen más országok kormányaival kötött nemzetközi megállapodások keretében.
„Nem akarjuk veszélyeztetni a védelmi képességünket, ehelyett exportengedélyekkel próbálunk kompenzálni, magáncégeknek biztosítunk” – közölte a miniszter, hozzátéve, hogy Csehország tájékoztatta külföldi partnereit is arról, hogy magáncégeken keresztül segítene Ukrajnán.
Ukrán katonák Harkovban 2023. november 24-énFotó: Diego Herrera Carcedo / Anadolu / Getty Images HungaryCsernohova emlékeztetett, hogy Dánia korábban 50 gyalogsági harcjárművet, 2500 maroklőfegyvert, 7000 gépkarabélyt, 500 könnyű géppuskát és 500 mesterlövész fegyvert küldött Ukrajnának, amelyeket cseh gyártóktól vásároltak.