Az ukrán főváros legalább három kerületét érte dróntámadás szombat hajnalban – adta hírül az MTI.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a légvédelem által megsemmisített drónok darabjai épületekbe, köztük lakóházakba csapódtak, elektromos vezetékeket szaggattak szét, több helyen áramkimaradás van.
A polgármester szerint az ukrán főváros elleni szombat hajnali orosz támadásban ketten megsebesültek.
A The Guardian ukrán közlésre hivatkozva azt írja, hogy a szombat hajnali akció volt az eddigi legnagyobb támadás Kijev ellen.
Az oroszok iráni tervezésű Shahed kamikaze drónokat használtak, amelyek kora hajnalban csapódtak be Kijev különböző kerületeiben, majd a napfelkeltekor újabb hullámok érkeztek – számolt be a Reuters.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló szombati élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, addig is jó pihenést kívánunk!
Oroszország a Csernyihivi területen található Szemenivszkát lőtte, egy civil megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
A helyi rendőrség azonnal a segítségére sietett, a nőt kórházba vitték.
Kijev légvédelmi rendszerei a végsőkig működtek a november 25-i éjszakai masszív orosz dróntámadás idején. Erről Leonyid Kucsma volt ukrán elnök egykori tanácsadója, Oleh Szoszkin számolt be.
Szerinte hamarosan az ukrán főváros védtelen marad az erőteljes orosz csapásokkal szemben, ha a légvédelmi rendszert túlterheli a rengeteg drón és rakéta, amely a várost veszi célba – írja az MK.
Az Európai Bizottság 50 millió eurót biztosít Ukrajnának az orosz csapások által megrongált kikötői infrastruktúra helyreállítására, hogy megkönnyítse a mezőgazdasági termékek további exportját a világpiacra.
Ursula von der Leyen X-en közölt egy Zelenszkijnek címzett levelet, amiben azt írta, üdvözli a fekete-tengeri humanitárius folyosó Ukrajna általi megnyitását, amely lehetővé tette a tengeri export folytatását.
Ezen erőfeszítések támogatását az EB 50 millió euróval segíti
– tette hozzá.
Despite the war, Ukraine keeps feeding the world.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) November 25, 2023
In this effort, you can count on the EU.
We continue enhancing our Solidarity Lanes and will provide €50 million to repair your port infrastructure.
Together we ship Ukrainian grain to the world.@ZelenskyyUa pic.twitter.com/2kEELoEKKD
Az ukrán védelmi erők tartják állásaikat a Dnyeper folyó bal partján, Herszon térségében. A legtöbb támadást Avgyijivkánál verték vissza – írja az Ukrajinszka Pravda a vezérkari jelentésre hivatkozva.
A nap folyamán 42 összecsapásra került sor. Oroszország 3 rakéta- és 99 légicsapást mért, 38 alkalommal lőtt többszörös rakétarendszerekből az ukrán csapatok állásaira és településeire.
A hadműveleti helyzet a volinyi és a poliszjai szektorban változatlan maradt. A Sziverszkij és Szlobozsnyij irányban mintegy 15 település került orosz tüzérségi és aknavetőtűz alá.
Az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ihnat elmondta, hogy Oroszország új drónokat használt a november 25-én éjjel és reggel Kijev ellen végrehajtott tömeges dróntámadás során.
A szóvivő szerint olyan, szénréteggel borított drónokat használtak, amelyeknek az a tulajdonsága, hogy elnyelik a radarjeleket. Arról is beszélt, hogy a színük fekete volt, hogy nehezebben lehessen őket kiszúrni.
Szerinte az ilyen technológiák alkalmazása megnehezíti az ukrán légvédelem munkáját – írja az MK.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell reagált a Kijev elleni orosz dróntámadásra, amely a háború eddigi legsúlyosabbja volt – közölte az RBC Ukraine.
Borrell az X-en hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is szolidáris Ukrajnával a Kijev elleni masszív orosz támadás hátterében.
Az EU határozottan szolidáris Ukrajnával, amikor Oroszország az országba való jogellenes inváziója kezdete óta a legnagyobb dróntámadást hajtotta végre Kijev ellen, ami széles körű pusztítást okozott, félelmet keltett a lakosság körében, és megzavarta az emberek életét
– közölte.
Az Orosz Föderáció november 25-én, szombaton éjszaka rekordszámú, mintegy 75 Shahed drónt indított Ukrajna fölé.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordult az ukrán városok, polgári célpontok és kritikus infrastruktúrák elleni orosz támadásokkal kapcsolatban. Az ilyen támadások a világ reakciói felgyülemléséhez vezetnek, ami így egy pillanat alatt döntő választ adhat – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Az Unian tudósítója szerint Zelenszkij ezt a Gabona Ukrajnából elnevezésű nemzetközi csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón mondta. Az elnök hangsúlyozta, hogy „az egész világ részéről felhalmozódnak a reakciók”, amelyekkel az orosz csapásokra reagálnak.
Az Orosz Föderáció által az energiaszektorunk ellen intézett csapások nem csak Ukrajna, hanem az egész világ számára is veszélyt jelentenek, és erre veszélyes válaszlépések is érkezhetnek
– hangsúlyozta az elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meg van győződve arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb holodomort szervezne Ukrajnában, ha lehetősége lenne rá. Zelenszkij a Gabona Ukrajnából kezdeményezés második nemzetközi csúcstalálkozóján Kijevben tartott beszédében fogalmazta meg ezt a vádat – írja az Ukrajinszka Pravda.
A csúcstalálkozót megnyitva az elnök megjegyezte, hogy szombat este, a holodomor áldozatainak emléknapja előestéjén Oroszország több mint 70 Shahed drónt bocsátott fel Ukrajna területe fölé.
Éppen ma, az emléknap előtt egy ilyen terrortámadás azt jelenti, hogy Putyin büszkén utánozza a 20. század legnagyobb gyilkosait. Ha egy újabb holodomort rendezhetne Ukrajnában, megtenné
– fogalmazott.
Zelenszkij szerint Oroszország továbbra is megpróbálja majd kihasználni az élelmiszerhiányt és fegyverré változtatni az éhezést. Emlékeztetett arra, hogy az orosz flotta már a teljes körű háború első napján blokkolta az ukrán tengeri kikötőket és az ukrajnai élelmiszerexportot, ami kritikus fontosságú a világ számára.
A legnehezebb légvédelmi helyzet Ukrajna Oroszországgal és Belarusszal határos régióiban van. „Ez vonatkozik a frontvonalra és a megszállt régiókra is” – tette hozzá Volodomir Zelenszkij ukrán elnök.
Zelenszkij szerint egyértelmű, hogy Ukrajnának hiányosságai vannak a légvédelem területén, de vannak olyan városok, ahol valós problémákkal kell szembenézniük – írja az rbc.ua.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna a légvédelmi hiányosságokról szóló információkat továbbította szövetségeseinek, illetve azoknak az országoknak, amelyek a légvédelmi rendszereket karbantartják, vagy rendelkeznek gyártási kapacitásokkal.
Mihail Kaszjanov orosz exminiszterelnök is bekerült a külföldi ügynökök nyilvántartásába – jelentette be az orosz igazságügyi minisztérium.
Kaszjanov adósságszakértőként szerzett magának hírnevet, és az 1990-es években gyorsan felemelkedett a pénzügyminisztériumban. Pénzügyminiszterként ő vezette a szovjet időkből maradt adósságok átütemezéséről szóló tárgyalásokat, nagy árengedményekhez juttatva Oroszországot – írja a The Guardian.
Putyin első elnöki ciklusának idején négy éven keresztül töltötte be a miniszterelnöki posztot, majd 2004 februárjában elbocsátották, és ellenzékbe vonult.
2022-ben elhagyta az országot, és azóta is bírálja Oroszország ukrajnai invázióját.
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna az év egyik legnagyobb eredményének tekinti az Oroszország nélküli gabonafolyosó létrehozását, és azon dolgozik, hogy biztosítsa az itt áthaladó hajók biztonságát – írja az Ukrajinszka Pravda.
Megállapodtunk partnereinkkel, így kísérni fogjuk a gabonaszállító hajókat, ezzel is garantálva a biztonságukat
– mondta Zelenszkij, aki azt is elárulta, már konkrét megállapodásokat is kötöttek.
Életének 66. évében pénteken váratlanul elhunyt Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, pedagógus, érdekvédő, politikus.
További részleteket ide kattintva olvashat.
Az ukrán hadsereg közzétett egy felhívást, amelyben arra szólítja fel az ukrán lakosságot, hogy a black friday alkalmakon megspórolt pénzt fektessék adományokba, például úgynevezett hotpackek vásárlásába. A melegítésre szolgáló gélpárnákra a télies idő beköszöntével egyre nagyobb szüksége van a katonáknak – írja az Interfax.
Ne vegyetek baromságokat! Inkább a védőket melegítsétek fel!
– olvasható a Facebookon.
Az ukrán csapatok önkéntesei felajánlották, hogy csatlakoznak a fronton lévő katonáknak szánt kéz- és zsebmelegítők gyűjtéséhez. Egy ilyen csomag ára 140 hrivnya – olvasható az önkéntesek főhadiszállásának bejegyzésében.
Sokan megrohamozzák az üzleteket, és kedvezményekre vadásznak. Ezzel egy időben a mi srácaink és lányaink az állásokat rohamozzák meg, és az ellenségre vadásznak. Mi, ukránok szeretünk spórolni, és tudjuk, hogyan kell segíteni. Úgyhogy kombináljuk a kettőt
– hangzik el a felhívásban, hozzátéve, hogy a kis gélpárnák nagyon egyszerű és hasznos eszközök a katonák megsegítésére, továbbá hogy 4200 hrivnya már egy egész szakasz felmelegítésére alkalmas.
Az ukrán hadsereg korábban nagyszabású gyűjtést hirdetett a melegítőcsomagokra: 50 ezer, fronton lévő katona számára elegendő gélpárnát szereznének be.
Ukrajna nem tesz kivételt Magyarországgal szemben a nemzeti kisebbségek ügyében – jelentette ki Olga Sztefanisina, az európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes.
Az ukrán politikus kijelentette, hogy Ukrajnában román, görög és bolgár kisebbségek is élnek, mégis Budapesten „üvöltenek a leghangosabban” – írja a zn.ua hírportál.
Hozzátette, hogy Ukrajnában az egyik legnagyobb nemzeti kisebbség a román, és Romániával szintén tárgyalnak, azzal a kivétellel, hogy Bukarest nem háborog.
OLGA SZTEFANISINA ÚGY LÁTJA, HOGY MAGYARORSZÁG NEM ÉRDEKELT POLITIKAILAG ABBAN, HOGY EZT A KÉRDÉST LEZÁRJÁK.
A politikus ígéretet tett arra, hogy Ukrajna figyelembe veszi majd a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok megváltoztatását, kiemelve, hogy senkivel nem tesznek kivételt.
Oroszországban 2024. január 1-jétől megváltoznak a katonai szolgálatra való behívás szabályai – közölte az aif.ru.
Az orosz kormány rendelete értelmében a sorkatonai életkor felső határa a jelenlegi 27-ről 30 évre emelkedik,
míg az alsó 18 év marad. A kézbesített idézéseket ezentúl nemcsak a lakóhelyen, de a munkahelyen és az oktatási intézményekbe is kézbesítik.
Változtatnak a katonai nyilvántartásba vételről és a katonai orvosi vizsgálatról szóló szabályzaton. A döntés az Állami Duma által elfogadott és Vlagyimir Putyin elnök által augusztus 4-én aláírt vonatkozó szövetségi törvény végrehajtásáról született.
Ezzel párhuzamosan a hadkötelesek egyharmadát kiképzőalakulatokhoz, katonai egységekhez tervezik küldeni, ahol akár öt hónapon belül sajátíthatják el a haditechnikai ismereteket, és kaphatnak katonai szakterületet.
Csak ezután küldik őket a konkrét csapatokhoz.
Vlagyimir Csimljanszkij vezérkari főnök azt nyilatkozta, hogy a védelmi minisztérium nem tervez további mozgósítást, az orosz hadseregnek elegendő szerződéses katonája és önkéntese van.
Mint írtuk, az ukrán főváros legalább három kerületét érte dróntámadás szombat hajnalban. A légvédelem által megsemmisített drónok darabjai épületekbe, köztük lakóházakba csapódtak, elektromos vezetékeket szaggattak szét, több helyen áramkimaradás van.
A DTEK ukrán energetikai vállalat közlése alapján a szerelők azonnal a támadás helyszínére vonultak, ahol a lehető leggyorsabban helyreállították az áramellátást – írja az Epravda.
A cég hozzátette, hogy nincs vészleállás, jelenleg minden kijevi lakosnál van áram.
A brit védelmi minisztérium hírszerző szolgálata azt állítja, hogy az Orosz Föderáció fekete-tengeri flottája cirkálórakétákat érintő logisztikai problémákkal küzd – írja az Eurointegration.
Megjegyezték, hogy az oroszok valószínűleg a Krím félszigeten lévő Szevasztopolból helyeznék át rakétáikat Novorosszijszk kikötővárosba. A fegyverek mozgatása és újratöltése azonban új szállítási, tárolási, kezelési és betöltési folyamatokat igényel.
Hozzátették, hogy az Orosz Föderáció logisztikai problémák miatt már november elején felfüggesztette a haditengerészeti cirkálórakéta-csapásokat a területen.
Ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz csapatok új támadó hadműveletet indítottak Avgyijivka irányában – írja az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A portál az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzőire hivatkozva azt állítja, hogy az oroszok a korábbinál gyengébb gépesített erőkkel készülnek támadni.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán csapatok november 23-án és 24-én legalább 50 orosz támadást vertek vissza Avgyijivka területén.
A szakértők szerint a szárazföldi gyalogos támadások valószínűleg jelentős veszélyeket tartogatnak az Avgyijivka irányában védekező ukrán csapatoknak. Emellett nem vezetnek az oroszok gyors előrenyomulásához.
Mint írtuk, az ukrán főváros legalább három kerületét érte dróntámadás szombat hajnalban. A légvédelem által megsemmisített drónok darabjai épületekbe, köztük lakóházakba csapódtak, elektromos vezetékeket szaggattak szét, több helyen áramkimaradás van.
Lettország elnöke, Edgars Rinkevics közösségi oldalán számolt be arról, hogy szombatra virradó éjszaka az orosz dróntámadás miatt óvóhelyre kellett menekülnie – írja az Eurointegration.
A lett kormányfő november 24-én előzetes bejelentés nélkül látogatott el Ukrajnába. Rinkevics tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, ahol Ukrajna EU- és NATO-támogatásáról is szó esett.
25.11.plkst. 5.10, Kijiva
— Edgars Rinkēvičs (@edgarsrinkevics) November 25, 2023
Foto: Ilmārs Znotiņš pic.twitter.com/56vsUsMJvz
Ukrajna gazdasági minisztériumának adatai szerint az október végéig tartó idei első tíz hónapban a hazai össztermék (GDP) 5,5 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakkal összevetve. A gazdaság növekedése októberben éves szinten 10,5 százalék volt.
A MINISZTÉRIUM SZERINT A KEDVEZŐ ADATOKHOZ RÉSZBEN A SIKERES BETAKARÍTÁS ÉS A FEKETE-TENGERI GABONAEXPORT-FOLYOSÓ MŰKÖDTETÉSE IS HOZZÁJÁRULT
– írja az MTI.
A hónap elején elfogadott jövő évi ukrán költségvetés 4,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idei közel 5 százalék után.
November közepén az Európai Bizottság első alkalommal tett közzé adatokat az uniós tagjelölt országok, köztük Ukrajna gazdasági teljesítményével kapcsolatban. A prognózis Ukrajna esetében kiemelte: az ország gazdasága idén 4,8 százalékkal, jövőre pedig 3,7 százalékkal nő, miután tavaly 29 százalékkal esett az orosz invázió következtében.
Alain Berset svájci elnök november 25-én érkezett Kijevbe, hogy találkozhasson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja az rbc.ua hírportál.
A svájci vezető az élelmezésbiztonságról szóló nemzetközi csúcstalálkozón vesz részt Kijevben. Látogatásáról egy fotót is megosztott közösségi oldalán.
Прибув до Києва, де візьму участь у міжнародному саміті з продовольчої безпеки та зустрінуся з Президентом @ZelenskyyUa. Основна увага – на наслідках військової агресії РФ для 🌎 продовольчої безпеки та довгостроковій підтримці 🇺🇦 з боку Швейцарії. https://t.co/gDvY63m7Pf pic.twitter.com/K1knMoufwe
— Alain Berset (@alain_berset) November 25, 2023
A portál szerint Svájc 1815 óta a semlegesség politikáját követi, ami az ukrajnai háborúra is vonatkozik.
Svájc 2022 februárja óta kizárólag pénzügyi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának. 2023 májusában Bern Ukrajna fegyverellátása felé is nyitott, de a katonai felszerelésekről szóló törvény módosítását blokkolták a svájci parlament alsóházában.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5940-en léptek be Magyarországra pénteken, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5267-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 95 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „szándékos terrornak” nevezte a holodomor évfordulóján végrehajtott Kijev elleni orosz támadást.
Több mint 70 mártír a holodomor népirtás emléknapjának éjszakáján. Tudatos terror (...) Oroszország vezetése büszke arra, hogy képes ölni
– írta az elnök a Telegram-csatornáján.
Zelenszkij arról is beszámolt a posztban, hogy az ukrán katonák a legtöbb drónt megsemmisítették, és továbbra is azon dolgoznak, hogy megerősítsék az ukrán légvédelmet és egyesítsék a világot az orosz terror elleni védekezésben.
A terrorista államnak veszítenie kell és felelnie azért, amit tett
– hangsúlyozta az elnök.
Az ukrán főváros legalább három kerületét érte dróntámadás szombat hajnalban – adta hírül az MTI.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a légvédelem által megsemmisített drónok darabjai épületekbe, köztük lakóházakba csapódtak, elektromos vezetékeket szaggattak szét, több helyen áramkimaradás van.
A polgármester szerint az ukrán főváros elleni szombat hajnali orosz támadásban ketten megsebesültek.
A The Guardian ukrán közlésre hivatkozva azt írja, hogy a szombat hajnali akció volt az eddigi legnagyobb támadás Kijev ellen.
Az oroszok iráni tervezésű Shahed kamikaze drónokat használtak, amelyek kora hajnalban csapódtak be Kijev különböző kerületeiben, majd a napfelkeltekor újabb hullámok érkeztek – számolt be a Reuters.
Csütörtökön összesen hat irányban hajtottak végre támadásokat és rohamokat az orosz csapatok, csaknem 74 összecsapás történt a fronton – közölte az Ukrajinszka Pravda.
„Ma a megszállók újabb légicsapást mértek Ukrajnára, Shahed–136/131 típusú UAV-okkal is folytatódik a támadás. Több lakóépület és polgári infrastruktúra megsemmisült, továbbá megsérült" – közölte az ukrán vezérkar szombat reggel.
Az Orosz Föderáció csapatai összesen 7 rakéta- és 29 légicsapást mértek ukrajnai területekre, valamint 36 alkalommal lőttek több rakétaindító rendszerből az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre.
Sziverszkij és Szlobozhanszkij irányában az oroszok katonai jelenléte állandó, ezeken a területeken folyamatosan növeli az aknamezők sűrűségét az államhatár mentén Belgorod régióban.
Pénteken folytatódtak az előkészületek egy esetleges határzárra az Észtország és Oroszország közötti határátkelőhelyen az észtországi Narva városában. A hídra további akadályokat telepítettek – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Az első betontömbök a narvai hídon november 16-án este jelentek meg, miután 19 szomáliai és szíriai állampolgár érkezett Észtország keleti határára, és illegálisan próbáltak bejutni az országba.
Előző nap a Narvát is magában foglaló Ida-Viru megye rendőrsége és határőrsége közölte, hogy a határátkelő esetleges lezárására készülnek.
Figyelemmel kísérjük a határon történteket, mert Oroszország migrációs nyomást gyakorol Észtországra és Finnországra, és olyan embereket küld a határunkra, akiknek nincs joguk belépni az Európai Unióba. A múlt hét óta több nagy csoport próbál Észtországba jutni
– tették hozzá.
Jövőre a hatszorosára nőnek az ukrán védelmi ipari komplexum képességei az idei évhez képest, de ez még mindig nem elegendő a hadsereg igényeinek fedezésére – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ezt Alekszandr Kamyshin stratégiai ipari miniszter jelentette be az ukrán védelmi ipar termelőinek Umerov védelmi miniszterrel tartott közös megbeszélésén.
A védelmi iparunk idén jól teljesített, a bombázások, a létszámhiány és az elégtelen megrendelések ellenére. A tavalyi évhez képest képességeink több mint háromszorosára nőttek. Jövőre pedig – 2023-hoz képest – további hatszorosára nőnek a hazai képességeink. A hazai termeléssel azonban még messze vagyunk attól, hogy fedezzük a védelmi erők igényeit
– mondta Kamyshin.
A miniszter szerint Ukrajna továbbra is függni fog a partnerek külső beszállításaitól, de az elnök feladata, hogy tovább növelje a termelési képességeket, és a hazai termelőktől vásároljon meg mindent, amit meg tudnak termelni.
A találkozón több mint 30 nagy magángyártó, kulcsfontosságú szövetségek, valamint állami tulajdonú üzemek vettek részt.
A katonai és humanitárius szállítmányokat átengedik a lengyel határon lévő lezárt ellenőrző pontokon, ami a fuvarozók sztrájkengedélyének feltétele volt – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Minden rakományt blokkolunk, kivéve a katonai és humanitárius szállítmányokat. Amennyiben a katonai segélyt átengedik, akkor az üres teherautók, amelyek utaznak, beleértve a humanitárius és katonai rakományt szállító teherautókat, nem hagyhatják el a területet” – közölte Szerhij Derkach ukrán infrastrukturálisminiszter-helyettes.
Az olyan veszélyes árukat szállító járműveket sem engedik át, mint például a benzintartálykocsik, így a fuvarozók engedélyt kaptak a sztrájkra.
Ugyanakkor már 20 olyan járművezető is van, aki kitöltötte a kitelepítésre vonatkozó kérdőívet. Őket busszal viszik Ukrajnába, majd visszaszállítják őket a járműveikhez.
Derkach azt is elmondta, hogy az ukrán teherautókat blokkoló fuvarozók között vannak olyanok is, akik az ukrán piacra akarnak belépni, miután az orosz és a fehérorosz piacon kitiltották őket. Olyan fuvarozókról van szó, akik a határ közelében élnek, és egész idő alatt a belorusz és orosz piacokon dolgoztak.
David Arahamija, a Nép Szolgája frakció vezetője egy interjúban elárulta, hogy lesznek-e jövőre választások Ukrajnában – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Menjünk lépésről lépésre. Jövőre szerintem egyáltalán nem lehetnek választások. Sem elnöki, sem parlamenti, sem helyi, semmilyen
– mondta Arahamija.
A lap megjegyezte, hogy Ukrajnában a következő elnökválasztásra nem háborús körülmények között jövő tavasszal kerülne sor. Jelenleg nyilvános vita folyik arról, hogy a választást az oroszok elleni teljes körű háború körülményei között kell-e megtartani.