Az orosz légierő egyik repülőgépe helyi idő szerint kedd reggel, kilenc óra tájékában véletlenül egy orosz falu bombázásába kezdett – írja a Newsweek.
Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az egyik harci repülőgép Petropavlovka falut kezdte bombázni, és legalább hat magántulajdonban lévő épületben okozott károkat. A közösségi médiában keringő videókon hatalmas kráter látszik, amelyet a robbanás okozott, valamint szétszórt törmelékek.
Meanwhile, a malfunctioned (?) Russian missile wipes out an entire street in the town of Petropavlovka in Russia’s Voronezh Region.
— Illia Ponomarenko 🇺🇦 (@IAPonomarenko) January 2, 2024
Why would anyone want and need this endless idiocy, I’ll never know. pic.twitter.com/PbgtFZsUBP
A bombázás Oroszország hatalmas rakéta- és dróntámadása idején történt, amit kedden indított Ukrajna ellen, csapást mérve a fővárosra, Kijevre és Harkiv térségére, legalább négy ember halálát és nagyjából 92 ember sérülését okozva.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!
Ukrajna újabb fegyverszállítmányok iránti felhívással fordult kedden a nemzetközi közösséghez a Kijev és más ukrán nagyvárosok elleni heves orosz légicsapásokat követően – írja az MTI.
A moszkvai terrorista rezsimnek fel kell ismernie, hogy a nemzetközi közösség nem huny szemet az ukrajnai civilek legyilkolása és a polgári infrastruktúra lerombolása felett
– hangoztatta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében.
A tárcavezető konkrétan új légvédelmi rendszerek és lőszerek, különböző típusú pilóta nélküli repülőgépek, valamint 300 kilométeresnél nagyobb hatótávolságú rakéták beszerzésének szükségességét említette.
Kuleba sürgette továbbá, hogy a befagyasztott orosz pénzeket tegyék hozzáférhetővé Ukrajna számára. Az ukrán diplomácia vezetője követelte azt is, hogy „a releváns fővárosokban” és nemzetközi szervezetekben szigeteljék el az orosz diplomatákat.
Keddre virradóra heves drón- és légicsapások érték Kijevet és Harkiv városát, kioltva legkevesebb öt ember életét és megsebesítve 120-at. Ukrán állítások szerint a rakéták és drónok több mint 70 százalékát sikerült lelőni.
Nehéztüzérségi és dróncsapásokkal támadják az oroszok a Dnyipro régióban található Nikopol várost és Krivij Rih település területét – jelentette az Interfax.
A Nikopolt ért támadás következtében 19 magánház, egy közlekedési vállalat és egy erőmű megrongálódott, Krivij Rih közelében pedig egy magánvállalkozást ért találat – erről a Dnyipropetrovszki területi katonai közigazgatás vezetője, Szerhij Liszak számolt be.
Áldozatokról egyelőre nincsenek információk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Rishi Sunak brit miniszterelnökkel találkozott, a két vezető további védelmi együttműködésről állapodott meg.
Zelenszkij főként légvédelmi felszereléseket és a nagy hatótávolságú fegyvereket kért Nagy-Britanniától.
I spoke with UK Prime Minister @RishiSunak on Russia’s continued air terror against Ukrainian cities. Over the previous five days, the enemy has launched at least 500 missiles and drones toward Ukraine.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 2, 2024
I am grateful to the United Kingdom for its substantial and comprehensive… pic.twitter.com/4e1ko7aEtY
Egyre nő Harkiv városban a kedd hajnali Iskander rakétatámadásban megsebesültek száma – írja az Interfax.
Az áldozatok összlétszáma 63 ember: egy 91 éves nő meghalt, 62-en pedig megsérültek – jelentette a Harkiv Megyei Állami Rendőrség kommunikációs osztálya.
Volodimir Zelenszkij elnök január 2-án aláírta Ukrajna kilépését a Független Államok Közössége (FÁK) határ menti csapatok parancsnokainak létrehozásáról szóló határozatból – közölte az RBC Ukraina.
Amint azt az elnök hivatalos online képviseletében közölték, Zelenszkij úgy döntött, hogy felmondja ezt az Ukrajna és a FÁK közötti megállapodást az Alkotmány 106. cikke első részének 3. bekezdésével összhangban, és visszalép a határ menti csapatok parancsnokainak létrehozásáról szóló, 1992. július 6-án Moszkvában hozott határozattól. Ukrajna külügyminisztériumának erről egy üzenetet kell küldenie a FÁK Végrehajtó Bizottságának. Ezeket a nemzetközi megállapodásokat Ukrajna még 1995-ben, valamint 1992-ben kötötte meg az Orosz Föderáció fővárosában.
Ukrajna még évekkel ezelőtt jelentette be, hogy áttekinti az összes megállapodást, amelyet a Szovjetunió felbomlása nyomán létrejött Független Államok Közösségének (FÁK) keretei belül kötött, és kilép mindegyikből, amelyik nem felel meg nemzeti érdekeinek.
Kijevben a Területi Toborzó és Szociális Támogató Központok (TCC) valamint a rendőrség elrendelte a férfiak ellenőrzését az ellenőrző pontokon – írja a Unian.
Ezenkívül január 6-ig a térségben felderítő- és szabotázscsoportok azonosítására irányuló tevékenységeket végeznek. A Kijevi területen a parancsnokság és a rendőrök feladata, hogy „a mozgósításról szóló jogszabályokat megsértő személyeket keressék” az ellenőrző pontokon.
A kijevi területi TCC hangsúlyozta, hogy együttműködnek a rendőrökkel, és csak a hatályos jogszabályok keretein belül járnak el.
Törökország kedden bejelentette, hogy nem engedi át azt a két brit aknavadász hajót, amelyet a Brit Királyi Haditengerészet bocsátana Ukrajna használatára, mivel ezzel megsértené a tengerszorosok háborús áthaladására vonatkozó nemzetközi egyezményt – írja a The Guardian.
Nagy-Britannia még decemberben közölte, hogy a Királyi Haditengerészet két aknavadász hajóját átadja az ukrán haditengerészetnek, hogy ezzel is megerősíthessék az ország tengeri hadműveleteit az Oroszországgal folytatott háborúban. A NATO-tag Törökország arról tájékoztatta a szövetségeseit, hogy amíg folyik a háború Ukrajnában, addig nem engedi át a hajókat a Boszporuszon és a Dardanellákon.
A háború 2022-es kitörésekor Törökország érvényesíteni kezdte az 1936-os montreux-i egyezményt, amely nemzetközi hajózási egyezményként szavatolja Törökország számára az ellenőrzési jogok kizárólagosságát a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosok felett, megakadályozva a hadihajók áthaladását.
Az ukrán gabona lengyelországi behozatalának tilalma mindaddig érvényben marad, amíg új uniós szintű szabályozást nem dolgoznak ki – mondta Czeslaw Sekerskyi lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter.
Fenn kell tartanunk az embargót mindaddig, amíg nem állapodunk meg a helyébe lépő feltételekről. Úgy gondolom, hogy jó megoldás lenne a Lengyelország határain kívüli tranzitútvonalakon történő szállítás engedélyezése
– mondta a miniszter.
Sekerskyi azt is megjegyezte, hogy az ukrán gabona exportjának más útvonalat kell követnie, mint az európai vagy a lengyel, mivel meglátása szerint fennáll a kockázata annak, hogy a gabona és más mezőgazdasági termékek egy része Lengyelországban marad.
Az Európai Bizottság 2023. szeptember 15-én jelentette be, hogy nem terjeszti ki az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek importjának korlátozását öt szomszédos uniós országra (Lengyelország, Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia) bizonyos feltételek mellett, amelyekkel elkerülhető az erőteljes kínálatnövekedés.
A korlátozásokat 2023. május 2-án vezették be, és a búza, repce, napraforgó és kukorica importjára vonatkozott. Az említett öt kelet-európai országban úgy vélik, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importja az EU-ba kárt okoz a helyi mezőgazdaságokban. A korlátozások feloldása után Lengyelország, Magyarország és Szlovákia egyoldalú tilalmat vezetett be, Lengyelország pedig bővítette azoknak a termékeknek a listáját, amelyekre a tiltás vonatkozik.
Ukrajna keresetet nyújtott be a WTO-hoz, és azzal vádolja Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, hogy diszkriminálták mezőgazdasági termékeit.
Ukrajna jelenleg tárgyalásokat folytat az ukrán mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó engedélyezési mechanizmus bevezetéséről, amely mind az öt országban kötelező ellenőrzést igényel.
Szinte teljesen helyreállt az áramszolgáltatás Kijevben, miután a január 2-i orosz rakétatámadás következtében részleges áramkimaradások voltak a fővárosi régió Bucsanszkij és Visgorod körzeteiben.
A Sky News információi szerint az érintett 250 ezer ember lakhelyén már zavartalan az áramellátás.
Az Orosz Föderáció mintegy 620 millió dollárt költött az Ukrajna elleni hatalmas rakétatámadásra január 2-án a Forbes szerint – írja az Unian az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnokságának adataira és saját számításaira hivatkozva.
Adataik szerint január 2-án az oroszok 99 légitámadásokhoz alkalmazható fegyvert használtak Ukrajna ellen: különböző típusú rakétákat és pilóta nélküli támadó repülőgépeket.
Tekintettel arra, hogy a rakéták típusonkénti pontos megoszlása továbbra sem ismert, a Forbes körülbelül 620 millió dollárra becsüli a költségüket. A rakéták költségének kiszámításához a Forbes a következő becsléseket használta: az H–101 orosz nagy hatótávolságú cirkálórakéta költsége 13 millió dollár, a Kalibr cirkálórakéta 6,5 millió dollár, az Iskander 3 millió dollár, az Onyx szuperszonikus rakéta 1,25 millió dollár, az H–22 szovjet cirkáló rakéta 1 millió dollár, az OTR–21 Tochka szovjet taktikai ballisztikus rakéta 0,3 millió dollár, az H–55-ös rakéták 2 millió dollár, H–555 4 millió dollár, az H–47 15 millió dollár, Shahed–136 50 000 dollár – írja a kiadvány.
Az ukrán légvédelem jól működik, de Ukrajnának több segítséget kellene kapnia – mondta Edgars Rinkevics lett elnök az Ukrajna ellen reggel indított orosz támadásra reagálva.
Another set of brutal Russian air strikes against Kyiv this morning, innocent civilians again being victims of the Russian terrorism. Ukrainian air defense works well but Ukraine must get more help. New Year’s celebrations are over and the West must get serious and act now
— Edgars Rinkēvičs (@edgarsrinkevics) January 2, 2024
Ma délelőtt újabb brutális orosz légicsapások söpörtek végig Kijeven, amelyek eredményeként ismét ártatlan civilek vesztették életüket. Az ukrán légvédelem jól működik, de Ukrajnának több segítségre van szüksége. Vége az újévi ünnepségeknek, és a Nyugatnak komolyan kell vennie a helyzetet, valamint cselekednie kell komolyra kell
– írta X-en az elnök.
Az orosz légierő egyik repülőgépe helyi idő szerint kedd reggel, kilenc óra tájékában véletlenül egy orosz falu bombázásába kezdett – írja a Newsweek.
Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az egyik harci repülőgép Petropavlovka falut kezdte bombázni, és legalább hat magántulajdonban lévő épületben okozott károkat. A közösségi médiában keringő videókon hatalmas kráter látszik, amelyet a robbanás okozott, valamint szétszórt törmelékek.
Meanwhile, a malfunctioned (?) Russian missile wipes out an entire street in the town of Petropavlovka in Russia’s Voronezh Region.
— Illia Ponomarenko 🇺🇦 (@IAPonomarenko) January 2, 2024
Why would anyone want and need this endless idiocy, I’ll never know. pic.twitter.com/PbgtFZsUBP
A bombázás Oroszország hatalmas rakéta- és dróntámadása idején történt, amit kedden indított Ukrajna ellen, csapást mérve a fővárosra, Kijevre és Harkiv térségére, legalább négy ember halálát és nagyjából 92 ember sérülését okozva.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint a légvédelmi erők már 17 ukrán Vilkha rakétát semmisítettek meg Belgorod térsége felett.
A védelmi minisztérium szerint moszkvai idő szerint 14:30 körül a kijevi rezsim újabb kísérletet tett orosz területen lévő célpontok megtámadására. A minisztérium képviselői szerint nyolc rakétát semmisítettek meg a belgorodi régió felett a szolgálatban lévő légvédelmi rendszerek.
Ma ez a harmadik terrortámadás Belgorod és a régió ellen. 12 óra körül a légvédelmi rendszerek négy Alder MLRS rakétát lőttek le, egy órával később pedig még ötöt. Mint Vjacseszlav Gladkov kormányzó beszámolt róla, ketten megsérültek.
A legfrissebb adatok szerint 25-en lettek a terrortámadás áldozatai, köztük öt gyerek, és több mint százan megsérültek.
Az orosz légierő Ukrajna elleni intenzív támadásai miatt folyamatos készenlétben marad a lengyel légvédelem, miután járőrözést tartott kedden két lengyel és két amerikai F–16-os vadászgép, valamint egy utántöltő repülőgép – közölte kedden a lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága.
A gépek a közép-lengyelországi Lask légibázisról szálltak föl hajnalban. A műveleti parancsnokság felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a járőrözés, amely az ország keleti felére koncentrál, magasabb zajszinttel jár.
Kedd délelőtt a műveleti parancsnokság az X közösségi felületen közölte: időközben csökkent a fenyegetettség szintje, ezért a gépek visszatértek bázisukra. A hadsereg folyamatosan figyeli az ukrajnai helyzetet, és állandó készenlétben marad a lengyel légtér biztosítása érdekében – írja az MTI.
A lengyel légvédelem pénteken egy légi eszköz ideiglenes, néhány percig tartó behatolását észlelte kelet felől az ország légtérébe. Emiatt akkor szintén felszálltak F–16-osok. A NATO később orosz robotrepülőgépként azonosította behatoló légi eszközt.
A légtérsértés környezetében a lengyel területvédelmi erők kutatást indítottak annak felderítésére, hogy rakéta hatolt-e be, és becsapódott-e esetleg valahol, de egy szombati hivatalos közlemény szerint nem találtak semmit.
Pawel Zalewski nemzetvédelmi miniszterhelyettes az RMF FM kereskedelmi rádiónak nyilatkozva elmondta kedden: a hazai radarok adatai és a NATO információi szerint is biztosra vehető, hogy a behatoló eszköz elhagyta Lengyelország légterét.
Pénteken a lengyel külügyminisztériumba kérették a varsói orosz ügyvivőt, magyarázatot kérve a feltételezett légtérsértésre. Az ügyvivő, Andrej Ordas kijelentette, hogy Oroszország mindaddig nem ad magyarázatot az incidensre, amíg nem kap bizonyítékot arra, hogy orosz repülő eszközről van szó.
A dél-ukrajnai védelmi erők közös sajtóközpontjának vezetője, Natalja Humenyuk kifejtette, milyen taktikát alkalmaztak az oroszok a január 2-i tömeges rakétatámadáskor, és hogy a rakéták röppályája hasonlít-e a december 29-ihez – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Nyilvánvalóan, még a károkat tekintve is, az útvonalak egy kicsit mások voltak. Mert valójában ez a támadás valamennyire Ukrajna más régióit célozta meg. Ha legutóbb, december 29-én a déli területet elég erőteljesen eltalálták, akkor ezúttal itt tulajdonképpen nem jelentek meg rakéták. Nagyon kisszámú rakéta nagyon gyorsan áthaladt a mi területünkön, és tulajdonképpen még arra sem volt időnk, hogy reagáljunk a megsemmisítésükre
– mondta.
Elmondása szerint azonban az egész ország légvédelmi rendszere szorgos és intenzív üzemmódban dolgozott, mert megértették, hogy a rakéták útvonala nagyon bonyolult lehet.
Kedd éjjel öten vesztették életüket a Kijev és Harkiv környéki orosz rakétámadásokban – adta hírül a The Guardian.
Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere Telegramon jelentette be, hogy a fővárosban két halálos áldozatot követeltek a légicsapások. A főváros környékén egy pár vesztette életét.
Oleh Szinyehubov, a harkivi régió kormányzója pedig ismertette, hogy a térségben egy 91 éves nő a halálos áldozat, a becsapódó rakéta pedig egyméteres krátert hagyott maga mögött.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kommentálta Oroszország kedd reggeli nagyszabású támadását, és kijelentette, hogy Ukrajna határozott lépéseket vár a nyugati szövetségesektől – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Putyin fokozza a terrort Ukrajna ellen. A mai volt a második nagyszabású rakétacsapás mindössze négy napon belül. A polgári infrastruktúra megrongálódott, emberek, köztük gyerekek is megsérültek és meghaltak. Elvárjuk, hogy minden állam határozottan elítélje ezt a támadást és intézkedéseket hozzon
– írta Kuleba.
Megjegyezte, hogy a Nyugatnak az alábbiakat kellene tenni:
Az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta továbbá, hogy „a moszkvai terrorista rezsimnek fel kell ismernie, hogy a nemzetközi közösség nem fog szemet hunyni a civilek meggyilkolása és a polgári infrastruktúra lerombolása felett Ukrajnában”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy jelenleg az új orosz rakétatámadás következményeinek felszámolása folyik, amiben négyen haltak meg és 92 sebesültről tudnak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mint fogalmazott, jelenleg több mint 500 segítő dolgozik, köztük mentősök, rendőrök a kijevi régióban és próbálnak mindenkinek segítséget nyújtani. Az elnök részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak és megjegyezte, már harmadik napja hihetetlen munkát végeznek az ukrán katonák.
Egy terrorista államnak éreznie kell tettei következményeit
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Január 2-án éjjel Oroszország kamikaze drónokkal és rakétákkal támadta meg Ukrajnát. Szergej Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője szerint a keddi, Kijev elleni rakétatámadás alkalmával a légvédelem több mint 6 tucat Kh–101/Kh555Kh–55 rakétát és egy tucat Kh–47M2 Kindzsalt lőtt le.
A kijevi régióban található Visnyevo városában történt orosz rakétatámadás miatt 700 embernek kellett elhagynia otthonát. A rakéta törmelékei sok lakóházban kárt tettek, úgyhogy a lakosoknak ki kellett költözniük otthonaikból és egy ideiglenes szállásra távoztak.
A visnyevói ideiglenes szálláson ezer fő kaphat átmeneti szállást, ahol teljes ellátásban is részesülnek. A sérült lakóházak helyreállításában a Jam nemzetközi szervezet is segít – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka beszámolt arról, hogy az ukrán légvédők 10 Kindzsal rakétát, 59 cirkálórakétát és három Kalibr rakétát lőttek le, amelyeket Oroszország indított – írja a The Guardian.
Zaluzsnij a Telegramon írta meg, hogy Kijev volt az orosz rakéta- és dróncsapás fő célpontja.
Az orosz légierő Ukrajna elleni intenzív támadásai miatt a lengyel légtér védelmére folyamatos járőrözésbe kezdett kedd hajnalban két lengyel és két amerikai F–16-os vadászgép, valamint egy utántöltő repülőgép, jelentette be kedden a lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága – adta hírül az MTI.
A gépek a közép-lengyelországi Lask légibázisról szálltak föl. A műveleti parancsnokság felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a folyamatos járőrözés, amely az ország keleti felére koncentrál, állandó magasabb zajszinttel jár.
A lengyel légvédelem pénteken egy légi eszköz ideiglenes, néhány percig tartó behatolását észlelte kelet felől az ország légterébe.
Emiatt akkor szintén felszálltak F–16-osok. A NATO később orosz robotrepülőgépként azonosította behatoló légi eszközt.
A légtérsértés környezetében a lengyel területvédelmi erők kutatást indítottak annak felderítésére, hogy nem rakéta hatolt-e be, és esetleg valahol becsapódott, de egy szombati hivatalos közlemény szerint nem találtak semmit.
Pawel Zalewski nemzetvédelmi miniszterhelyettes az RMF FM kereskedelmi rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a hazai radarok adatai és a NATO információi szerint is biztosra vehető, hogy a behatoló eszköz elhagyta Lengyelország légterét.
Pénteken a lengyel külügyminisztériumba kérették a varsói orosz ügyvivőt, magyarázatot kérve a feltételezett légtérsértésre. Az ügyvivő, Andrej Ordas kijelentette, hogy Oroszország mindaddig nem ad magyarázatot az incidensre, amíg nem kap bizonyítékot arra, hogy orosz repülő eszközről van szó.
Körülbelül 180 ukrán kikötői infrastruktúra teljesen vagy részben megsemmisült robbantások következtében – írja az Ukrajinszka Pravda.
A 2023-as vonatkozó adatokat Jurij Vaskov, az ukrán területi és infrastrukturális miniszter helyettes vezetője közölte.
Korábban az orosz védelmi minisztérium többször is kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők nagy pontosságú fegyverekkel csapnak le Ukrajna kikötői infrastruktúrájára.
A régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov szerint 25-re nőtt az orosz határ menti belgorodi város elleni december 30-i támadás halálos áldozatainak száma – írja a The Guardian.
A helyi gyermekkórházban meghalt egy négyéves kislány, aki súlyos mellkasi és belső szervi sérüléseket szenvedett
– mondta Gladkov.
Halálával ötre nőtt a támadás gyermekáldozatainak száma. Elmondása szerint összesen 109-en megsebesültek, közülük 45-en még mindig egészségügyi intézményekben vannak.
Több ezer megölt orosz katonát még csak el sem vitt senki Ukrajnából – nyilatkozta az ukrán elnök az év végi interjújában, amelyben azt is kiemelte: Vlagyimir Putyin úgy érzi a gyengeséget, „mint egy állat”, mert szerinte az orosz elnök egy állat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök interjút adott az Economistnak, amelyben arról beszélt, hogy
A kijevi régió Bucsanszkij és Visgorod körzeteiben a január 2-i orosz rakétatámadás következtében részleges áramkimaradások vannak. Az Ukrajnában működő legnagyobb magánbefektető energiaszolgáltatónak, a DTEK-nek jelentették, hogy az orosz támadások miatt a lakosok áramkimaradásokat tapasztaltak.
Ahogy a cég képviselői elmondták, ha a biztonsági helyzet megengedi, megkezdik az áramszolgáltatás helyreállítását – írja az Ukrajinszka Pravda.
Szintén az infrastruktúrát sújtotta az a rakétatámadás, ami Kijev Podilszkij kerületében csapódott be ma. A polgármester, Vitalij Klicsko jelentette be, hogy egy gázcső sérült meg.
A Kárpátaljai Sárkányok önálló területvédelmi zászlóalj magyarországi támogatói csoportja érdekes részletre hívta fel a figyelmet Volodomir Zelenszkij újévi beszédének hátterében a Facebook-oldalukon egy, a beszédből kiragadott screenshot alapján.
Mint írják, az elnök mögötti falon megtalálható és jól látható az ő zászlóaljuknak a felvarrója.
Ha ránagyítotok, látszik: a két alsó szőlőfürt ukrán és magyar színű – és ez mi vagyunk. Mi, itt Magyarországon és ami még fontosabb: a 101. önálló területvédelmi dandár 68. „Kárpátaljai Sárkányok” önálló területvédelmi zászlóalja. Fegyáék. Meg mindenki más is, akinek segítettünk – hát, sokan vagyunk azon a kis, tenyérnyi helyen, na. Azt hiszem, ismernek minket, titeket, a Sárkányellátót. Sok munkánk van benne, mint csapat: legyetek is hát büszkék. És ha jól nézegetem a felvarrófalat, hát, nem kerültünk rossz társaságba...
– írták.
Január 1-jén hatályba lépett az Oroszország elleni 12. szankciócsomag részeként az Orosz Föderációból származó gyémántok kereskedelmének tilalma.
Az elfogadott intézkedések között szerepel az Oroszországból származó gyémántok közvetlen vagy közvetett importjának, vásárlásának vagy átadásának tilalma.
A harmadik országokban feldolgozott orosz gyémántokra vonatkozó korlátozások március 1-jétől szeptember 1-ig lépnek életbe.
Becslések szerint a gyémántok és csiszolt gyémántok exportja évente 4 milliárd eurót hoz a Kremlnek – írja az Ukrajinszka Pravda.
Meghalt egy nő, amikor egy pilóta nélküli repülőgép egy lakóépületbe csapódott Szumi régióban – írja az Interfax orosz hírügynökség.
A Legfőbb Ügyészség jelentése szerint egy nő biztosan meghalt, egy férfit pedig korábban betemettek a romok, a kutatás és a mentés folyamatban van.
2024. január 1-jén 15 óra körül a megszállók drónokkal megtámadták a Szumi régióbeli Esman települést. Az egyik pilóta nélküli repülőgép egy többlakásos épületet célzott meg, az egyik lakásban élő nő olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházban meghalt
– áll a jelentésben.
Szumi Területi Ügyészsége megkezdte a vizsgálatot a háborús törvények és szokások szándékos emberöléssel egybekötött megsértésével összefüggésben.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2024. január 1-jén 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 2178 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3907 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.