Újabb nagy csapást mértek az oroszok Ukrajnára szombat délután

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Szürreális fogolycserével rukkolt ki Putyin vérebe;
• Volodimir Zelenszkij fontos kijelentést tett az Oroszországgal vívott háborúról;
• Robbanások voltak Harkivban;
• Félmillió orosz katona halhat meg a háborúban idén;
• Ágyúkkal fűtenek egy kórházat Oroszországban;
• Ukrán fiatalok százai játszanak az életükkel a krími szabotőrcsapatokban;
• Újabb nagy csapást mértek az oroszok Ukrajnára szombat délután.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is. Jó pihenést kívánunk!

A lengyel kormány olyan megállapodást írt alá a gazdákkal, amelynek célja, hogy véget vessen az ukrán határ lengyel agrárgazdák általi blokkolásának – jelentette a Polsat News.

Czeslaw Siekierski lengyel mezőgazdasági miniszter szombaton a Podkarpatszkaja vajdasági határőrség vezetőjével, Teresa Kubas-Hullal együtt találkozott annak a „Shukana Wies” nevű mozgalomnak a képviselőivel, amely a Medika – Shegini nemzetközi határátkelőhely közelében tiltakozott.

A találkozót követően Kubas-Hul bejelentette, hogy megállapodást írtak alá a gazdákkal, és a miniszter megígérte, hogy teljesíti a gazdák valamennyi követelését. Ezek közé tartozik többek között az alacsony adók fenntartása, a támogatások és a kedvező hitelek biztosítása a gazdák számára.

A megállapodás aláírását követően a Medica határátkelőnél a tiltakozást a jogi és bejelentési változások végrehajtásához szükséges időre, valamint a további változtatások végrehajtásához szükséges időre felfüggesztik

– olvasható a megállapodásban.

A „Shukana Wies” mozgalom egyik vezetője, Roman Kondrov azonban újságíróknak pontosította, hogy a tiltakozás szervezői még ezt a megállapodást egymás között egyeztetik. Úgy tervezik, hogy estére végleges döntést hoznak a tüntetések beszüntetéséről – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

Altábornagyi rangot kapott Vaszilij Maljuk, az ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője. A döntést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök írta alá január 6-án – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Maljuk helyettese, Poklad Alekszandr Valentinovics vezérőrnagyi rangot kapott az ukrán elnöktől.

Volodomir Zelenszkij az X közösségi oldalán osztott meg egy videós bejegyzést arról, hogy a jövőben az Ukrán Fegyveres Erők drónok használatára kialakítható képességét szeretnék növelni.

Új együttműködésre készülünk a partnereinkkel, például a drónokkal kapcsolatos együttműködésre, növelnünk kell a képességeinket a drónok használata, az orosz drónok elleni küzdelem és az elektronikus hadviselés megerősítése terén

– jelentette az ukrán elnök. 

Zelenszkij arról is beszélt, hogy a biztonsági garanciákról is tartott egy megbeszélést. Elmondta, hogy az ehhez kapcsolódó kétoldalú tárgyalások folyamatban vannak nyugati partnereikkel. 

A Fehér Ház és a Pentagon illetékesei arra figyelmeztettek, hogy az Egyesült Államok hamarosan nem tud Patriot rakétarendszereket szállítani Ukrajnába – írja a The New York Times cikke alapján az Unian.

Fotó: Sebastian Kahnert / picture alliance / Getty Images

A hírek szerint ezeknek az elfogórakétáknak – a cirkálórakéták és rövidebb hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas föld-levegő rakétarendszereknek – az ára darabonként 2–4 millió dollár között mozog. 

Attól a pillanattól kezdve, hogy az első Patriot üteg harci szolgálatba lépett Ukrajnában, ezek a légvédelmi rendszerek megváltoztatták a harcok menetét.

A cikk idézi az ukrán hadsereg egyik őrnagyát, aki kiemelte, hogy a külföldi partnereknek köszönhetően Ukrajnának sikerült pajzsot kialakítania az ország felett, és ha nem segítenek a rendszerek küldésével, az ország visszatér a háború kezdetéhez, amikor az emberek nem tudtak kijönni a menedékhelyekről, és az oroszok megpróbálták rommá változtatni az országot.

Ukrajna a következő hetekben kimerítheti meglévő légvédelmi lőszerkészletét. Ennek oka az a tény, hogy az Egyesült Államok és az EU további katonai segítsége Ukrajnának jelenleg kérdéses „politikai akadályok” miatt.

Oroszország azt állítja, hogy Ukrajna szombat délután hat rakétát lőtt ki egy a Fekete-tenger északnyugati részén lévő állásra. A bejelentést az orosz védelmi minisztérium tette közzé a Telegramon – írja a The Independent.

Az elmúlt hónapokban több tucat orosz hadihajó települt át a Fekete-tenger északnyugati partján fekvő Novorosszijszk kikötőjébe, hogy elkerüljék az ukránok Krím elleni nagy hatótávolságú támadásait.

Oroszország 2030-ig évente 32 500 polgári célú drón gyártására számít egy tavaly jóváhagyott projekt keretében – mondta Andrej Belouszov, az ország első miniszterelnök-helyettese a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Az orosz kormány által 2023. december végén támogatott „pilóta nélküli légi rendszerek” projekt célja a hazai dróngyártás fellendítése különböző iparágak számára. A kereskedelmi drónokat gyakran katonai feladatokra is átcsoportosították, és az orosz–ukrán háborúban is használták.

Belouszov szerint az általa megadott számadat nem tartalmazza az oktatási célú drónokat.

Ez majdnem háromszorosa a jelenlegi gyártási mennyiségnek. Ráadásul az ilyen típusú modellek piacának 70 százalékát az orosz gyártású drónok fogják kitenni

– jegyezte meg a tisztviselő.

Az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium adatai szerint 2023-ban az orosz vállalatok mintegy 6000 darab drónt gyártottak – írja a The Kyiv Independent.

Dánia 19 amerikai gyártmányú F–16-os vadászrepülőgépet szállít Ukrajnának 2024 második negyedévében, miután az ukrán pilóták befejezték a kiképzést – közölte a dán védelmi minisztérium. 

A The Guardian a minisztérium közleménye alapján azt írja, hogy a jelenlegi ütemterv alapján az adományozás 2024 második negyedévében valósul majd meg. 

Dánia az F–16-os flottáját korszerűbb, F–35-ös repülőgépekre cseréli, és augusztusban bejelentette, hogy az Egyesült Államok kormányának jóváhagyását követően átadja a 19 gépet Ukrajnának. Kijev régóta törekedett a vadászgépek megszerzésére, miután a főleg orosz repülőgépekből álló légiereje súlyos veszteségeket szenvedett el.

Tavaly Hollandia is jelezte, hogy F–16-os vadászgépeket szállítana Ukrajnának, már folyik is az ukrán pilóták képzése, azt azonban még nem közölte, mikor érkezik meg a 42 gép az országba.

Az orosz hatóságok a Luhanszki terület megszállt részein propagandaközpontok létrehozását rendelték el, amelyek „a különleges katonai művelet múzeumainak” adják ki magukat – közölte január 6-án Artem Liszohor, a Luhanszki területi kormányzói hivatal vezetője.

Ezekben a propagandaközpontokban orosz katonai felszereléseket állítanak ki, és dicsőítik a helyi kollaboránsokat. Ezzel a helyi fiatalok körében az orosz megszállás népi támogatásának mítoszát akarják erősíteni – tette hozzá Liszohor.

A kormányzó azt is megjegyezte, hogy ilyen kiállítás nyílt nemrég egy szvatovei történeti múzeumban is – írja a The Kyiv Independent.

Az oroszok két légicsapást hajtottak végre Szevernij falu ellen: egy nő meghalt, egy másik megsérült – írja az Interfax. 

A Donyecktől 70 kilométerre északra fekvő Toreck közösségét ért délelőtti légicsapás következtében egy helyi nő meghalt, egy másik pedig megsebesült

– közölte Vadim Filaskin, a Donyecki terület kormányzója, aki arról is beszámolt, hogy ma reggel az oroszok két légibombát dobtak a falura, eltalálva ezzel két toronyházat. Egy 63 éves nő a helyszínen életét vesztette. Egy 79 éves nő megsérült, őt kórházba szállították. Három ház részben megsemmisült.

Az ukrán elnöki hivatal szerint az Oroszország által indított háború valódi célja a népirtás.

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnöki hivatala vezetőjének tanácsadója szerint az Orosz Föderáció stratégiája teljesen átlátható, különösen, hogy szükségszerűen „ki akarja ülni” a demokratikus államokat és az ukránbarát koalíciót, pesszimista érzelmeket keltve, hogy ne szenvedjen teljes kudarcot, és ne vonják felelősségre háborús bűnökért – írja az Unian.

Az ellenség kiemelt irányokban folytatja a támadásokat, hogy legalább valamilyen eredményt érjen el, és ezzel igazolja saját militarizálását, az ország „mozgósítási és munkatáborrá” alakítását – közölte Mihajlo Podoljak.

Nagymértékben próbálnak kiprovokálni feszültséggócot, eszkalációt, konfliktust a világ különböző részein, hogy a globális forrásokat eltérítsék Ukrajna támogatásától

– jegyezte meg.

Emellett a megszállók tömeges rakétacsapásokat hajtanak végre ukrán földön, hogy „humanitárius katasztrófákat idézzenek elő, és megvalósítsák a háború valódi céljait”.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország továbbra is küzd az Ukrajnával szembeni légi fölény megteremtéséért – írja a The Guardian.

Három orosz harci repülőgépet lőttek le karácsony előtt, és ez hatással volt a szárazföldi erők taktikai céljaira a hónap későbbi részében.

A védelmi minisztérium hozzátette, Oroszország az elmúlt napokban növelte légicsapásait, „de alacsonyabb szinten”.

Az  ukrán fegyveres erők több mint 280 katonát és Vampire MLRS-eket veszítettek Bogdanovka, Kurdjumovka és Kliscsijivka térségében – mondta a RIA-nak Vadim Asztafjev, a Juzsnaja csoportosulás sajtóközpontjának vezetője.

Donyeck irányában a déli csoportosulás csapatainak egységei a légi, tüzérségi és nehézlángszóró-rendszerek támogatásával csapást mértek az oroszok élőerő-felhalmozásaira Bogdanovka, Kurdjumovka és Kliscsijivka térségében. Az oroszok jelentős veszteségeket szenvedtek emberállományban és harci felszerelésben

– mondta.

Februárra ígért döntést a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) elnöke az orosz és a fehérorosz válogatott 2026-os olimpiai részvétele ügyében.

Luc Tardif szerint jelenleg is folynak a tárgyalások az érdekeltekkel, és úgy fogalmazott, hogy a szükséges mérlegelés után a jövő hónap közepére születhet meg az IIHF állásfoglalása a kérdésben.

Megbeszélést folytatunk minden érintett féllel, így az NHL vezetőivel, az észak-amerikai profiligában szereplő játékosok képviselőivel és a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB) egyaránt. Úgy gondolom, még február vége előtt bejelentést teszünk, ott lehet-e az orosz és a fehérorosz válogatott a 2026-os olaszországi olimpiai hokitornán

– jelentette ki Tardif.

A NOB 2022 februárjában azt indítványozta a nemzetközi sportági szövetségeknek, hogy az ukrajnai háború miatt ne engedjék meg az orosz és fehérorosz sportolók versenyeken való részvételét, az IIHF a maga részéről mindkét válogatott indulását felfüggesztette a nemzetközi eseményeken.

Joe Biden legfőbb költségvetési tisztviselője hangsúlyozta, nincs más lehetőség Ukrajna megsegítésére azon kívül, hogy a Kongresszus további finanszírozást hagy jóvá, mivel az amerikai törvényhozók közötti tárgyalások még mindig nem oldódtak meg – írja a The Guardian.

Shalanda Young, az Igazgatási és Költségvetési Hivatal igazgatója elmondta, bár a Pentagonnak van némi korlátozott felhatalmazása arra, hogy segítsen Kijevnek, a Capitol Hillről érkező új finanszírozás nélkül „ez nem fog nagy mennyiségű felszerelést juttatni Ukrajnába”.

A helyzet szörnyű, már minden szempontból túlléptük a tűréshatárt azóta, hogy a Kongresszus zöld utat adott az Ukrajnának szánt legújabb finanszírozásoknak

– fogalmazott.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az ukrán–magyar határszakaszon 6145-en léptek be Magyarországra pénteken, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 18 269-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

A beléptetettek közül a rendőrség 122 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.

A légvédelmi rendszerek négy, repülőgép által irányított rakétát semmisítettek meg a Krím felett – jelentette az orosz védelmi minisztérium helyi idő szerint szombat hajnalban, írja a TASZSZ.

Leállították Kijev azon kísérletét, hogy repülőgép által irányított rakétákkal terrortámadást hajtson végre célpontok ellen Oroszország területén

– szögezte le a minisztérium.

Tisztázták, hogy a szolgálatban lévő légvédelmi rendszereket január 6-án, moszkvai idő szerint 00:30 körül aktiválták. Négy ukrán rakétát fogtak el és semmisítettek meg a Krím félsziget felett.

Az európai közös jövő természetesen Ukrajnát is jelenti Európa szívében, ez a legnagyobb garancia a jövőbeli stabilitásunkat, valamint az ukrán és az európai lakosság kollektív biztonságát tekintve – jelentette ki Alexander de Croo belga szövetségi miniszterelnök.

De Croo az EU soros belga elnökségének beiktatását követő, az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta: az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács decemberi döntése után Ukrajna és Moldova jövőbeli uniós csatlakozásának tárgyalási keretén fognak dolgozni a hat hónapig tartó elnökség folyamán.

A bővítéssel kapcsolatban megjegyezte: „Belgium üzenete nagyon világos. Mielőtt nagyobbak leszünk, jobbá kell válnunk.” De Croo szerint „olyan Európára van szükség, amely képes egységét megőrizve gyorsabban döntést hozni, és hatékonyabban használja fel azokat az erőforrásokat, amelyeket európai lakosságunk biztosít számára”. Hangsúlyozta, hogy mindennek érdekében meg kell reformálni az Európai Uniót.

A belga miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy Európa túl gyakran viseli a következményeit a világban zajló eseményeknek, ahelyett, hogy vezető szerepet vállalna a viták megoldásában.

Nemcsak szavakkal kell terelni a vitát, hanem tettekkel is

– mutatott rá.

A belga elnökség programjával kapcsolatban kiemelte: az egyik prioritás a zöldmegállapodás megvalósítása lesz, mégpedig olyan módon, hogy abban a teljes lakosság, a gazdaság, az ipar részt vehet, és nemcsak a környezet javát szolgálja, hanem jólétet is teremt.

Ursula von der Leyen kiemelte: az elkövetkező időszak prioritásai köze tartozik Ukrajna támogatása. „Az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló történelmi döntést követően sürgősen tovább kell lépnünk az országnak nyújtott pénzügyi támogatás stabilizálása terén” – hangsúlyozta.

Hangsúlyozta, hogy a bizottság operatív megoldásokat javasol az Európai Tanácsnak annak érdekében, hogy megállapodás szülessen az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatási eszközzel kapcsolatban. A belga elnökségnek pedig – tette hozzá – az lesz a legfontosabb feladata, hogy a lehető leggyorsabban átvigye az ezzel kapcsolatos politikai megállapodást a Tanácson és az Európai Parlamenten.

Mint mondta, a belga elnökség alatt le kell zárni a többéves uniós költségvetés felülvizsgálatát, mert ezáltal biztosíthatók az eszközök számos politikai prioritás – köztük a hatékonyabb migrációkezelés – megvalósításához.

Az európai versenyképességgel kapcsolatban kifejtette: mielőbbi megállapodást vár az Európai Parlament és a Tanács között a nettó zéró iparági törvényre vonatkozó bizottsági javaslatról, amely véleménye szerint jelentősen javított szabályozási keretet fog biztosítani az európai ipar számára a zöld- és digitális átállás előmozdításához – írja az MTI.

A norvég F–16-osok leszállása Dániában fontos lépés volt az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatásban – idézi a norvég fegyveres erők X-en közzétett bejegyzését az Ukrajinszka Pravda. 

„Több mint 40 év szolgálat után ezek a repülőgépek ukrán katonákat fognak kiképezni, megerősítve ezzel az Ukrajna védelme iránti elkötelezettségünket” – tette hozzá Bjorn Arild Grama, Norvégia védelmi minisztere.  

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Megszületett a döntés, aminek Ukrajna örülhet a leginkább
• Az oroszok észak-koreai ballisztikus rakétát is bevetettek Ukrajnában
• ISW: Kulturális központokat nyitna Oroszország a Közel-Keleten
• A brit védelmi miniszter erős üzenetet küldött az oroszokat segítő Észak-Koreának
• Az orosz bombázás végzett egy profi ukrán labdarúgóval

Tartsanak velünk ezúttal is!