Az ukrán–magyar határszakaszon 4415 fő lépett be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4251-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Denisz Prokopenko, az Azov-ezred parancsnoka szerint több mint 900 mariupoli katona továbbra is orosz fogságban van. Prokopenko ezt az ukrán médiában jelentette be azután, hogy szerdán 207 ukrán hadifogoly térhetett haza az orosz fogságból.
Volodimir Zelenszkij elnök azt közölte, hogy a hazatért hadifoglyok közel fele mariupoli volt. Propenko ezután arról számolt be, hogy két azovi harcost engedtek szabadon, de egyikük sem volt mariupoli – írja a Kyiv Independent.
Az orosz haderő akkor ejtette foglyul a Mariupolt védő ukránokat, mikor 2022 májusában elfoglalták a várost.
Kína figyelmeztette Ukrajnát, hogy árthat a két ország közötti kapcsolatoknak 14 kínai vállalat „a háború nemzetközi támogatóinak” listájára való felvételével – írja a Reuters és a Kyiv Independent meg nem nevezett ukrán forrásokra hivatkozva.
A Reuters jelentése szerint a figyelmeztetés a közelmúltban történt egy találkozón, amelyen Kína ukrajnai nagykövete és magas rangú ukrán tisztviselők vettek részt.
A listát az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) – saját magyarázatuk szerint – azzal a céllal hozta létre, hogy ösztönözze a nemzetközi üzleti vállalkozások kivonulását Oroszországból, és csökkentse Moszkva pénzügyi lehetőségeit.
A listán csaknem 50, túlnyomó többségben kínai vállalat szerepel.
Rigában kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekekről, a rendezvényt az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka nyitotta meg.
A rendezvényen kilenc, Ukrajnába visszatért gyermek meséli el, mit élt át oroszországi tartózkodása alatt.
Darja Heraszimcsuk, az ukrán elnök gyermekjogi képviselője közölte, hogy Kijev mintegy húszezer gyermeket azonosított, akiket az oroszok elhurcoltak.
Hozzátette, hogy közülük eddig csupán néhány százan tértek vissza – számolt be az MTI.
Az ukrán erők öt csapást mértek az orosz megszállás alatti Krím félszigeten lévő szevasztopoli Belbek repülőtérre – közölte Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy csütörtöki tévéműsorban.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a tévéműsorban hozzátette, hogy az ukrán védelmi erők azért tudnak csapást mérni a félsziget orosz katonai infrastruktúrájára, mert megvannak erre az eszközeik.
Módszeresen és rendszeresen csapunk le, hogy csökkentsük a harcképességüket
– mondta.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy Ukrajnának még több fegyverre és repülőgépekre is szüksége van, amelyeket a partnerországoktól remél megkapni.
Kijelentette: az oroszok katonai jelenléte a Krímben egyre csökken, annak köszönhetően, hogy az ukrán taktikai repülőpilóták a partnerországoktól kapott cirkálórakétákkal „tisztítják meg" a félszigetet.
A szóvivő elmondta, hogy Oroszország az ideiglenesen megszállt Krím öt repülőterét használja Ukrajna elleni támadásokra – számolt be az MTI.
Az orosz csapatok többszörös rakétakilövő rendszerrel (MLRS) lőtték a Harkivi területen található Vovcsanszkot, valamint irányított légibombákat lőttek Vilkhuvatka falura – írja az Ukrinform.
Ezt Oleh Szinyehubov, a Harkivi Területi Katonai Adminisztráció vezetője közölte a Telegramon.
Ma 12 óra körül Vovcsanszk központját MLRS-ekkel lőtték. Az orosz akciók következtében megrongálódott egy lakóház. Az áldozatokról nincs információ
– írta.
Ezenkívül 12 óra körül az orosz csapatok legalább két irányított légibombát lőttek ki a Kupjanszki járásban található Vilkhuvatkára. Ezek egy mezőgazdasági vállalkozás területét találták el, áldozatokról nem érkezett jelentés.
Amint arról korábban beszámoltunk, az orosz erők irányított bombákat dobtak egy kórházra a Harkivi területen. 38 embert evakuáltak a kórházból, köztük 33 beteget. Az épület homlokzata, ablakai és teteje is megrongálódott, valamint többen megsérültek.
Az orosz hadsereg drónnal támadott meg egy mentőautót a Herszon megyei Beriszlav körzetben – írja az Ukrinform.
Az orosz hadsereg megtámadott egy mentőbrigádot Herszon területen
– írja a terület katonai igazgatósága.
Mint megjegyezték, az oroszok megtámadták a mentősöket, akik éppen egy hívásból tértek haza. A dróntámadásban a jármű megsérült.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította az unió vezetőit, hogy vegyenek részt a globális békecsúcs előkészítésében – írja az Ukrinform.
A januári svájci látogatásom alatt megállapodásra jutottunk a globális békecsúcs összehívásáról. A szervezésével kapcsolatos munkálatok már megkezdődtek. És arra kérek mindenkit, hogy aktívan vegyen részt a csúcstalálkozó előkészítésében. Európának meg kell szólalnia, és Európa szavának folyamatosan jelentősnek, megbízhatónak kell lennie
– mondta az ukrán elnök.
Én hiszek Európában. Hiszem, hogy az európai egység meg fogja őrizni a normális életet kontinensünkön, én ugyanúgy bízom ebben, mint önök mindannyian
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) megállapította szerdán, hogy Oroszország megsértette a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról és a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményeket – írja az MTI.
Ez az első alkalom a történelemben, hogy a hágai székhelyű bíróság végleges döntést hozott a nemzetközi jog Oroszország általi megsértésével kapcsolatban.
Az ukrán külügyminisztérium véleménye szerint az ENSZ-bíróság döntése „nem hagy kétséget afelől, hogy az Oroszországi Föderáció lábbal tiporja a nemzetközi jogot”.
A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint a Nemzetközi Bíróság határozatában bűnösnek találta Oroszországot a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezmény 9. cikkének megsértésében. Eszerint Oroszország nem tett eleget a terrorizmusfinanszírozási ügyek kivizsgálásával kapcsolatos kötelezettségeinek, amelyekre Ukrajna többször is felhívta a figyelmet.
Az ICJ határozata szerint Oroszország megsértette az ukrán kisebbséggel szembeni megkülönböztetés tilalmára vonatkozó kötelezettségét az oktatásban. A döntést ismertető bírósági elnök felhívta a figyelmet az ukrán nyelven tanuló iskolások számának robbanásszerű csökkenését mutató adatokra.
Oroszország „mitikusnak” nevezte a NATO és az Európai Unió azon félelmeit, hogy egy agresszorország megtámadhatja őket. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője „egészségtelen fantáziálásnak” nevezte az orosz támadással kapcsolatos gondolatokat.
A szóvivő annak a véleményének adott hangot, hogy az európaiakat az „orosz megszállás mitikus fenyegetésével”, és a háborúra való felkészülés szükségességével ijesztgetik, hogy ezzel igazolják, állítólag segítenek Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban – írja az Unian.
Korábban számos európai politikus és katonatiszt nyilatkozott arról, hogy fel kell készülni egy esetleges háborúra Oroszországgal.
Így a holland hadsereg főparancsnoka arra szólította fel az embereket, hogy készüljenek fel az események ilyen alakulására, a svéd polgári védelmi miniszter pedig azt mondta, hogy a háború nagyon is lehetséges.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint a NATO és Oroszország közötti fegyveres konfliktusra öt-nyolc éven belül sor kerülhet.
Az ukrán hadifoglyokat szállító orosz Il–76-os repülőgép lelövése után orosz vizsgálóbizottság érkezett a helyszínre. A bizottság az áldozatok mellett személyes iratokat talált és foglalt le – írja a RIA Novosztyi.
A repülőgép 65 ukrán foglyot szállított hadifogolycserére. Velük együtt a gépen utazó három orosz kísérőtiszt és a személyzet hat tagja is meghalt.
Az orosz szakemberek minden ukrán katonáról rendelkeztek genetikai profillal, ezért tudták azonosítani az elhunytakat.
A baleset napján Margarita Simonyan, a Rosszija Szegodnya médiacsoport és az RT tévécsatorna főszerkesztője közzétette az Il–76-os fedélzetén lévő ukrán hadifoglyok teljes listáját.
Kijev később közölte, hogy a listán szereplő foglyok közül néhányat már átadtak Ukrajnának korábbi cserék keretében.
Az amerikai Patriot-rendszer MIM–104A típusú irányított légvédelmi rakétáját használta az ukrán hadifoglyokat szállító orosz Il–76-os repülőgép lelövésére az ukrán hadsereg – foglalt állást csütörtökön az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).
A repülőgép 65 ukrán foglyot szállított hadifogolycserére. Velük együtt a gépen utazó három orosz kísérőtiszt és a személyzet hat tagja is életét vesztette.
Az orosz parlament alsóháza (Állami Duma) plenáris ülésén felhívással fordult az amerikai kongresszushoz, amelyben sürgette a „kijevi rezsim" terroristának minősítését, és támogatásának megszüntetését, valamint segítséget kért a „terrorcselekmény" közvetlen elkövetőinek bíróság elé állításához.
A dokumentum szerzői a történteket „szándékos és tudatos gyilkosságnak" minősítették, rámutatva, hogy az orosz–ukrán fogolycseréről és a fogolyszállítás útvonaláról előzetesen megállapodtak a felek.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy a nyugati országok nem hajlandók részt venni az Il–76-os lelövésének nemzetközi vizsgálatában, mert attól félnek, hogy kiderülne az érintettségük.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy az Il–76-os ügyében nemzetközi vizsgálatot folytassanak le – számolt be az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök menesztette az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Nemzeti Államvédelmi Osztályának vezetőjét, Roman Szemencsenkót. A szolgálat közölte, hogy folytatja az osztály „megerősítését és optimalizálását” az újságírók zavartalan munkájának és biztonságának biztosítása érdekében – írja az ukrán elnöki hivatal tájékoztatása alapján az Ukrajinszka Pravda.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy (...) biztosítani kell a média akadálytalan működését és garantálni kell számukra a megfelelő szintű biztonságot. Ennek érdekében megerősítjük az Országos Televíziós és Rádiós Műsorszolgáltatási Állami Ügynökséget, és optimalizáljuk a munkájához vezető megközelítéseket” – közölte az SBU.
Hozzátették, hogy a közeljövőben benyújtják az elnöknek a hivatal új vezetőjének jelölését.
A Világbankon keresztül 390 millió dollárral támogatta Japán Ukrajnát – írja az Ekonomicsna Pravda.
A lap szerint az ukrán pénzügyminisztérium jelentette be ezt. A pénzt elsősorban szociális kiadásokra, valamint a mezőgazdaságban történő újraépítésre fordítják. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter köszöntetet mondott Japánnak és a Világbanknak a segítségért.
Az Európai Bizottság szombaton informális egyeztetéseket kezd a következő, az invázió kezdete óta szám szerint 13. Oroszország elleni szankciók csomagról – közölte a Reuters három, anonimitást kérő diplomáciai forrásra hivatkozva.
A hírügynökség forrásai azt mondták, hogy egyrészt azokat a kiskapukat próbálják meg bezárni, amelyeken Oroszország megkerüli a korábbi szankciókat (jellemzően kettős felhasználású, vagy katonai és civil célokra is alkalmas eszközök importjával).
Másrészt bővítik a szankciós listát újabb orosz személyekkel és jogi személyekkel, vagyis ezeknek az érdekeltségeit is zárolhatják, lefoglalhatják Nyugaton. Végezetül pedig újabb importtilalmak is életbe léphetnek bizonyos szektorokban: a Reuters forrásai szerint a lengyelek és a balti államok azt kezdeményezték, hogy az orosz alumínium és a cseppfolyósított földgáz importját tiltsa be az Unió.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az „Elsők Mozgalma” nevű ifjúsági mozgalom kongresszusának zárónapján mond beszédet csütörtökön – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Hozzátette, Putyin – azon túl, hogy a fiatalokhoz szól – egy videókonferencián is részt vesz a kormány több tagjával, illetve regionális vezetőkkel. Ezen arról lesz szó, hogy miként hozzák létre a modern campusok hálózatát Oroszország-szerte.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában reagált az 50 milliárd eurós támogatásról szóló csütörtöki uniós döntésre.
Grateful to @CharlesMichel and EU leaders for establishing the €50 billion Ukraine Facility for 2024-2027.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) February 1, 2024
It is very important that the decision was made by all 27 leaders, which once again proves strong EU unity.
Continued EU financial support for Ukraine will strengthen…
Az ukrán elnök hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a döntést az EU 27 tagállamának jóváhagyásával hozták meg, bizonyítva ezzel a blokk egységét. Hozzátette azt is, hogy ez a támogatás hosszú távon megerősíti Ukrajna pénzügyi és gazdasági stabilitását, „ami nem kevésbé fontos, mint a katonai segítségnyújtás és az Oroszország elleni szankciós nyomás”.
Matthew Miller, az amerikai külügy szóvivője egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a nemzetközi sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem igaz az, hogy Joe Biden és az amerikai kormányzat ellenzi Ukrajna NATO-tagságát.
Ezek a jelentések nem felelnek meg a valóságnak. Hallhatták, hogy az elnök és a külügyminiszter is többször beszélt arról, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz
– mondta Miller.
Emlékezetes, hogy Biden még tavaly nyáron, a vilniusi NATO-csúcs előtt azt mondta: Ukrajna még nem áll készen a NATO-tagságra, és kizárt, hogy a közeljövőben taggá váljon. A sajtó akkor arról is írt, hogy az amerikaiak támogatják ugyan Ukrajna NATO-tagságát, de a németekkel együtt egy „óvatos” álláspontot képviselnek például a balti országokhoz képest.
A The Hill amerikai hírportál szerint Mike Johnson, a képviselőház republikánus házelnöke szerdán azt mondta, van esély rá, hogy elválasztják az Ukrajnának szánt támogatások politikai ügyét a bevándorlást érintő vitáktól.
A republikánusok eddig azért nem hagyták jóvá a törvényhozás alsóházában az Ukrajnának szánt további forrásokat, mert ezért cserébe több pénzt követelnek a demokratáktól a határvédelmi, migrációs célokra.
Johnson megszólalása most változtathat ezen. Ugyanakkor a házelnök hangsúlyozta, az, hogy különválik-e az ügy, függ attól is, hogy a szenátusban a két párt tárgyalói milyen megegyezésre jutnak a migrációs kérdésben.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtök reggel arról számolt be, hogy négy drónt semlegesítettek a Belgorodi terület felett, egyet pedig a Kurszki terület felett.
A közleményben ukrán „terrortámadásnak” nevezték az akciókat. A RIA Novosztyi hozzátette, hogy egy forrásuk szerint a minap Nyizsnyij-Novgorodban is lelőttek két drónt.
A német Bild szakértőket kérdezett meg arról, hogy mi is történhetett a napokban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnij, a hadsereg főparancsnoka közt.
A lapnak Gustav Gressel német katonai szakértő azt nyilatkozta: szerinte Zelenszkij végül azért nem tudta meneszteni Zaluzsnijt, mert az ukrán hadsereg tábornokai tiltakoztak a döntés ellen.
Állítása szerint az ő ellenállásuk vezetett ahhoz, hogy az elnök egy órán belül visszavonta a lépést.
Hozzátette, hogy szerinte (a korábbi sajtóértesülésekkel ellentétben) nem Kirilo Budanov, hanem Olekszandr Szirszkij lett volna az első számú lehetséges utód, de végül mindketten nemet mondtak. „A katonai ügyekbe való beavatkozás az elnöki hivatal részéről – különösen Andrij Jermakon [az elnöki hivatal vezetője – a szerk.] keresztül – kezdettől fogva problémát jelentett” – mondta Gressel.
A Bild azt is megjegyezte, hogy Zelenszkij és Zaluzsnij közt Bahmut védelmével kapcsolatban is nézetkülönbség volt. A várost végül Zelenszkij nyomására próbálták megvédeni 2023 tavaszáig, de végül májusban elesett. A lap információi szerint Zaluzsnij a régóta ostromlott keleti településből, Avdijivkából is ki akart vonulni már hetekkel ezelőtt azért, hogy stabilabbá tegyék az ukrán védvonalat. Zelenszkij ezt is elutasította, ésdecember 30-án személyesen utazott a városba – jelezve ezzel azt, hogy nem hagyják el a települést.
Egy ukrán tisztviselő a német lapnak azt mondta ezzel kapcsolatban:
A Zelenszkij elnök vagy Jermak, illetve Zaluzsnij tábornok közötti hatalmi harc egy bonyolult és hosszú történet, amely negatív hatással van az általános ukrajnai helyzetre. Őszintén szólva elég sz*r helyzetbe hoz minket.
Nico Lange német biztonságpolitikai szakértő szintén azt mondta a Bildnek, hogy a konfliktus sokat árt Ukrajnának, és Oroszország malmára hajtja a vizet. Mint mondta, az ukrán kormányzati kommunikációnak „azonnal vissza kellene térnie a professzionális szintre”.
Államférfiakhoz méltó, bölcs dolog lenne, ha Zelenszkij és Zaluzsnij most együtt kiállnának a nyilvánosság elé, és véget vetnének ennek a vitának
– fogalmazott.
Ukrajna 2024-ben megsokszorozza a fronton lévő drónok számát – írja az Ukrajinszka Pravda.
A védelmi minisztérium sajtószolgálata szerint már tavaly jelentősen megnövelték a gyártási folyamatot. Kiemelték, hogy összesen több mint 200, a piacon működő ukrán cég foglalkozik harci drónok gyártásával.
Hozzátették, hogy több százezer különböző típusú eszköz várható, amelyek felderítésre, támadásra és valós idejű helyzetfelismerésre is alkalmasak lesznek.
Ukrán illetékesek szerint több tucat beteget evakuáltak egy Harkiv régióbeli kórházból, amelyet orosz bomba talált el szerda este – írta a Sky News.
Volodimir Timosko, a harkivi rendőrség vezetője elmondta, hogy a bomba Velikij Burluk település kórházát találta el 21 óra 45 perckor.
A rendőrfőnök elmondása szerint 38 embert evakuáltak a kórházból.
Oleh Szinehubov, Harkiv régió kormányzója szerint négy embernek nyújtottak elsősegélyt a helyszínen. Mint mondta, a támadásban megsérült az épület homlokzata, valamint ablakaiban és tetőszerkezetében is kár keletkezett.
In #Kharkiv Oblast, #Russian aerial bombs hit the territory of a civilian hospital.
— Putin's IBS (@kardinal691) January 31, 2024
38 people were evacuated, five of them were employees of the facility, and four were given first aid on the spot. The facade of the building, windows, and roof were damaged. pic.twitter.com/WBnrhi2tRd
Az Európai Unió 27 tagállamának vezetői minden bizonnyal megállapodnak az Ukrajnának nyújtani tervezett, 50 milliárd eurót kitevő pénzügyi támogatásról –jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök az egynapos brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve csütörtökön.
Úgy vélte, hogy nincs alternatívája az ukrajnai segélyekkel kapcsolatos kompromisszumnak, „a megállapodás kulcsfontosságú”.
Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök érkezésekor azt mondta, „óvatosan optimista” a megállapodás megkötésével kapcsolatban. Erre azonban lehetőséget lát, „ha Magyarország hajlandó a kompromisszumra” – adta hírül az MTI.
A Norvég Liberális Párt elnökhelyettese, Abid Raja Nobel-békedíjra jelölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt – írja a VG norvég hírportál.
Raja azzal indokolta a jelölést, hogy Stoltenberg fáradhatatlanul dolgozik az ukrajnai békéért.
Ukrajna határain kívül senki sem dolgozott többet ezért, mint ő. Okosan, logikusan és érzelmesen teszi, és soha nem fárad el. Fáradhatatlanul dolgozik Ukrajna békéjéért, és ő a legfontosabb béketeremtő erő Ukrajna határain kívül. Nagyon büszke vagyok arra, hogy norvég vagyok, amikor Stoltenberget látom a világ színpadán
– mondta az elnökhelyettes, aki azt is megjegyezte, hogy a NATO főtitkára szerinte Európa és a világ békéjéért, demokratikus berendezkedéséért is rengeteget tett.
A Kárpátaljai Regionális Ügyészség súlyosbította a bűnvádat annak a férfinak az ügyében, aki tavaly decemberben, a települési tanács ülésén felrobbantott egy gránátot a kárpátaljai Kereckén.
A robbantásban többen megsérültek, és közülük ketten meg is haltak (az első áldozat pár nappal később, a második áldozat pedig január közepén halt bele sérüléseibe). Az elkövetőt már régóta terrorcselekmény elkövetésével gyanúsítják, azonban a pontos büntetőtörvénykönyvi meghatározásban most egy apróbb változás állt be.
A kárpátaljai ügyészség közleményében azt írták, hogy eddig „súlyos következményekkel járó terrorcselekmény” miatt zajlott a nyomozás. Azonban a körülményekre tekintettel ezt nemrég módosították az „emberek halálát okozó terrorcselekményre”. Az ügyészség megjegyezte, hogy
ez utóbbiért akár már életfogytiglani börtönbüntetés is járhat.
Minderről nemrég értesítették a gyanúsítottat is. Mint írták, az első halálos áldozat esetében már lezárult a halottkém vizsgálata, és ez megerősítette, hogy a férfival a robbanás végzett. A második áldozatnál még zajlik a vizsgálat.
Végül azt is közölték, hogy a robbantót jelenleg is egy egészségügyi intézményben ápolják, és 24 órás bűnügyi felügyelet alatt áll.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője a CNN-nek adott interjújában azt mondta, a jövőben megnövekedhet az oroszországi infrastrukturális létesítmények ellen végrehajtott dróncsapások száma.
Budanovot arról kérdezték, hogy Ukrajna állt-e az eddig történt oroszországi dróncsapások mögött. A kémfőnök erre válaszolva nem ismerte el, hogy így lenne, de hozzáfűzte, „nagyon is lehetséges”, hogy végrehajtanak ilyen akciókat.
Elméletben létezik egy terv, amely szerint mindez megtörténhet, és úgy tudom, hogy ez a terv magában foglalja az Orosz Föderáció összes fontos kritikus infrastrukturális létesítményét és katonai infrastrukturális létesítményét
– mondta, megjegyezve, hogy mostanra már az orosz civilek is közvetlen közelről láthatják a háborút, „az égő olajraktárakat, megsemmisített gyárépületeket”, és ez Ukrajna hasznára válik.
Londoni otthonában őrizetbe vették Dmitrij Ovszjannikovot, aki a Krím félszigeten lévő, 2014 óta orosz ellenőrzés alatt álló Szevasztopol kormányzója volt korábban –írja az Ukrajinszka Pravda.
Az egykori vezetőt azzal gyanúsítják, hogy megpróbálta megkerülni és ezzel megsértette az ellene bevezetett nyugati szankciókat. Emiatt február 20-án kell megjelennie a bíróságon.
Ovszjannikov 2017 és 2019 közt állt Szevasztopol élén. Utána az orosz ipari és kereskedelmi minisztériumban volt miniszterhelyettes, de 2020-ban menesztették a tárcától amiatt, hogy balhéba keveredett egy reptéren (a menesztésétől függetlenül, 2020 végén vezettek be ellene szankciókat az Egyesült Királyságban, és ezek azóta is érvényben maradtak).
Az ukrán–magyar határszakaszon 4415 fő lépett be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4251-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Az orosz bankoknak a szankcióktól való félelem nélkül kellene megkezdeniük a munkát a Donbászban és Novorosszijában. Ezt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Ami a bankokat illeti, szeretném felhívni kollégáink figyelmét, biztosan meghallják: Nincs mitől félni! Amitől korábban féltek – a szankcióktól –, már megtörtént. Mitől kell félni?
– kérdezte Putyin a Donbász és Novorosszija társadalmi-gazdasági fejlődésével foglalkozó tanácskozáson. „Aktívabban kell belépnünk ezekre a területekre, és ott kell dolgoznunk” – tette hozzá az elnök.
Putyin elmondta, hogy a Donbászban és Novorosszijában a Krímhez és Szevasztopolhoz hasonlóan szabad gazdasági övezet megszervezése után 75 vállalkozás lett a résztvevője. Elmondása szerint olyan projekteket jelentettek be, amelyek lehetővé teszik számukra több mint 42 ezer munkahely megőrzését és létrehozását.
Kevesebb mint két év alatt a Donyecki Népköztársaság, a Luhanszki Népköztársaság, Zaporizzsja és Herszon régiókban több mint 2000 kilométernyi utat, mintegy 6500 lakóházat és szociális létesítményt állítottak helyre, sok közülük lényegében újjáépült
– jelentette ki Putyin. Megjegyezte továbbá a többi orosz régió testvéri segítségét, amelyek védnökséget vállaltak a donbászi és novorosszjai városok és falvak felett. „Az önkéntesek munkáját szeretném megjegyezni, a közhasznú egyesületek és politikai pártok képviselőiét” – tette hozzá.
Az elnök hangsúlyozta, hogy ezekben a régiókban mind a gazdaság, mind a szociális szféra szempontjából fontos, hogy ne csak a meglévő vállalkozásokat, infrastruktúrát, iskolákat és kórházakat állítsák helyre.
„Új iparágakat, új szociális létesítményeket, munkahelyeket kell létrehoznunk, és lendületet kell adnunk az élet minden területének hosszú távú, fenntartható fejlődéséhez ezekben a régiókban. Ez a mi prioritásunk és legfontosabb feladatunk” – foglalta össze az elnök.