A korrupcióellenes hatóságok 15,2 millió hrivnya hűtlen kezelését leplezték le, amikor a Harkivi Regionális Katonai Igazgatóság humanitárius célokra vásárolt élelmiszert – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozók megállapították, hogy 2022 márciusában a Harkivi Regionális Katonai Kerületi Adminisztráció vezérkari főnöke és egy magáncég igazgatója megállapodást kötött csirkehús szállításáról, amelyet ingyenesen osztanának szét a lakosságnak a front menti régiókban és a megszállt területeken.
Ezt követően a Harkivi DIA egyik tisztviselője a kft. tisztviselőivel összejátszva meghamisította a 235 tonna termék átvételéről szóló dokumentumokat, amelyek alapján több mint 15 millió hrivnyát utaltak át a kft. számláira. A kifizetett termékeket azonban soha nem szállították le.
A gyanúsítottak között van a Harkivi Regionális Állami Adminisztráció kabinetfőnöke, a kft. igazgatója és helyettese, valamint a kft. regionális osztályának igazgatója.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket! Tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indul hírfolyamunk.
Az éjszakai orosz támadások miatt evakuálják a kelet-ukrajnai Dnyipro város egyik kórházát, és bezárják az iskolák egy részét – közölte Borisz Filatov, a város polgármestere kedden a Facebookon.
A városvezető magyarázata szerint azért van szükség ezekre az intézkedésekre, mert leállt egy hőerőmű, ami fűtési gondokat okozott az intézményekben.
Dmitro Szaharuk, a DTEK energiaszolgáltató magánvállalat igazgatója egy tévéműsorban azt mondta, hogy több drón is eltalálta az erőművet, emiatt több berendezés is károsodott a város energiaellátásában fontos szerepet játszó létesítményben. Szavai szerint hónapokig is eltarthat az erőmű teljes helyreállítása – írta az MTI.
A NATO következő csúcstalálkozóján, amelyet júliusban tartanak Washingtonban, nem várható Ukrajna meghívása az észak-atlanti szövetségbe – erről Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete beszélt Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva kedden – írta meg az MTI.
Julianne Smith azt mondta, nem számít arra, hogy a szövetség meghívja tagjai közé Ukrajnát az állam- és kormányfői találkozón, noha „keményen dolgoztak” azon, hogy az ország mihamarabb felkészült legyen a tagságra.
A tavalyi vilniusi NATO-csúcstalálkozó óta nagyon keményen dolgoztunk azon, hogy segítsünk ukrajnai barátainknak a szükséges reformok megvalósításában, amelyek közelebb hozhatják őket az euroatlanti integrációhoz. Ami azonban a nyári csúcstalálkozót illeti, nem számítok Ukrajna meghívására
– fogalmazott.
Jelenleg elsősorban Ukrajna háborús támogatására kell összpontosítani, hogy érvényesülni tudjon a harctereken – jelentette ki az amerikai NATO-nagykövet.
A tavaly júliusban Vilniusban rendezett NATO-csúcstalálkozón a tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy a háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez. Leszögezték azonban: Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni, ha „a szövetségesek ebben egyetértenek, és az ehhez szükséges feltételek teljesülnek”.
A csatlakozás feltételei között egyebek között „további szükséges reformok szerepelnek a demokrácia és a biztonság területén”, illetve feltétel az is, hogy az ország hadserege civil és demokratikus ellenőrzés alatt álljon.
Őrizetbe vett az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy külföldi állampolgárt, aki ukrán megbízásból robbantásos merénylet elkövetésére készült egy Leningrád megyei gázelosztó állomáson – közölte kedden a szolgálat közkapcsolati központjának közleménye alapján az MTI.
Az FSZB szerint a gyanúsított ukrán nemzetiségű, külföldi – de pontosabban meg nem nevezett – állampolgársággal rendelkező személy, aki „az ukrán különleges szolgálatok által megtervezett diverzáns– és terrorakciót” készült elkövetni az energetikai infrastrukturális létesítménynél. Az őrizetbe vett személytől öt, használatra kész, rögtönzött robbanószerkezetet foglaltak le, amelyeket a csővezeték-elágazásnál kísérelt meg elhelyezni. Kihallgatásán azt mondta, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából érkezett Oroszországba.
Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója az orosz Nemzeti Terrorellenes Bizottság (NAK) keddi ülésén kijelentette, hogy
az orosz biztonsági szervek az ukrajnai »különleges hadművelet« kezdete óta 419 terrorista bűncselekményt akadályoztak meg az országban.
Emellett több mint 360 ezer szélsőséges anyagot azonosítottak és távolítottak el az internetről, 70 ezer oldalhoz való hozzáférést blokkoltak.
Bortnyikov elmondta, hogy az interneten egyre intenzívebbé válnak a kísérletek arra, hogy orosz állampolgárokat terrortámadásokba és szabotázsakciókba vonjanak be. Ezek mögött szerinte nemzetközi terrorszervezetek, valamint nyugati titkosszolgálatok, és az általuk irányított ukrán információs és pszichológiai műveleti központok állnak.
Az FSZB-igazgató beszámolója értelmében a NAK pótlólagos intézkedéseket dolgozott ki a nemzeti információs tér védelmére a „különleges hadművelet” és az elnökválasztásra való felkészülés körülményei között. Új szoftvereszközöket alkalmaznak a neonácizmus és a más radikális eszméket tartalmazó, valamint a tömeges társadalomellenes akciókra felhívó anyagok azonosítására és blokkolására.
Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők új főparancsnoka szerint a védelmi akciók során az ukrán hadsereg elsősorban erődítésekkel, a pilóta nélküli repülés eszközeivel és az elektronikus hadviseléssel próbálja majd tartani az előkészített védelmi vonalakat.
Az ukránok az orosz erőkkel való érintkezés vonalán a támadó műveletekre irányuló kísérletekről áttért a védekezésre
– jelentette ki Szirszkij a ZDF német televíziós csatornának adott interjújában, amelyet a TASZSZ orosz állami hírügynökség szemlézett.
A helyzet a frontvonalon jelenleg nehéznek mondható. A támadó akciókról áttértünk a védelmi művelet végrehajtására
– mondta az interjúban, amelynek felvétele felkerült a YouTube-ra.
Azt is elmondta, hogy az ukránok kilátásai többek között attól függenek majd, hogy Kijev nyugati szövetségesei milyen mértékű támogatást nyújtanak, és sajnálkozott annak elégtelenségén.
Hiányzik a támogatás, a lőszer és a felszerelés
– hangsúlyozta Szirszkij.
A múlt héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök menesztette posztjáról Valerij Zaluzsnij főparancsnokot, és Szirszkijt nevezte ki erre a posztra, aki korábban az ukrán szárazföldi erők parancsnoka volt.
Volodimir Zelenszkij szerda este Facebook-videóban szólt népéhez, amelyben biztosította őket arról, hogy minden a legjobb kezekben van.
„Szirszkij főparancsnok és Umerov védelmi miniszter egész nap a fronton voltak. Ma a frontvonal minden forró pontját meglátogatták” – mondta. „Beszámoltak a helyzetről, a fennálló problémákat megoldják”.
Elmondta, hogy megerősítésként kaptak drónokat és elektronikus hadviseléssel kapcsolatos eszközöket. „A parancsnoki pozíciókat is megerősítik. Később részletes beszámolót fognak készíteni.”
Az orosz fegyveres erők az ukrajnai offenzíva két évvel ezelőtti kezdete óta csaknem kilencezer páncélost és egyéb harcjárművet vesztettek, de van annyi tartalékuk, hogy még évekig folytatni tudják a harci cselekményeket Ukrajnában – áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) kedden ismertetett éves világjelentésében.
Az IISS szerint általánosságban is kevés jele van annak, hogy a komoly eszközveszteség Oroszországot egyhamar a harci cselekmények beszüntetésére kényszerítené, és ennek elsődleges oka az, hogy a tartalékok mozgósításával sikerül pótolni az elvesztett harceszközöket.
Az elemzőközpont becslései szerint az orosz hadvezetés a tárolókban lévő készletekből egyedül 2023-ban legalább 1180-1280 harckocsit, valamint hozzávetőleg 2470 gyalogsági harcjárművet és páncélozott csapatszállítót tudott ismét harcképes állapotba hozni és hadrendbe állítani.
Mindemellett új harckocsik és egyéb páncélozott járművek gyártása is folyik, jóllehet az újonnan előállított páncélos harceszközök pontos számát még műholdas adatokból is meglehetősen nehéz megállapítani – fogalmaz az IISS az MTI beszámolója szerint.
A mezőgazdasági dolgozók szakszervezete, a Szolidaritás közleményben hirdette ki, hogy „február 20-án, a mezőgazdasági termelők 30 napos általános sztrájkjának részeként bejelentjük, hogy minden tiltakozó akció középpontjában Lengyelország és Ukrajna összes határátkelőjének teljes blokádja áll” – írta meg a RIA Novosztyi.
A szakszervezet kifejtette, hogy február 20-án nemcsak a határátkelőket, hanem a közlekedési csomópontokat és az átrakóállomásokhoz, tengeri kikötőkhöz vezető bekötőutakat is blokkolni fogják.
A szervezők megjegyezték, hogy az ország mezőgazdasági, feldolgozóipari és egyéb iparágainak jövedelmezőségi problémája az Ukrajnából származó áruk ellenőrizetlen beáramlásával függ össze, amelyeket az országgal való uniós határnyitás miatt importálnak.
Pénteken Lengyelország-szerte tiltakozás kezdődött a gazdák részéről. Országszerte tiltakoznak, utakat és az ukrán határon lévő ellenőrzőpontok bejáratait zárják el. Aktivisták arról számoltak be, hogy a lengyel gazdák gabonát öntöttek ki ukrán teherautókból a dorohuski ellenőrző pontnál.
A lengyel–ukrán kapcsolatok jelentősen bonyolódtak a posztszovjet köztársaságból származó gabonára vonatkozó embargó miatt. Az Európai Bizottság 2023. szeptember 15-én úgy döntött, hogy nem terjeszti ki az ukrán mezőgazdasági termékek négy tételére vonatkozó importkorlátozást több uniós határ menti országra, de kötelezte Kijevet, hogy vezessen be intézkedéseket az export ellenőrzésére.
Ezt követően Szlovákia, Magyarország és Lengyelország hatóságai bejelentették, hogy egyoldalúan kiterjesztik a tilalmat. Ukrajna ezzel kapcsolatban panaszt nyújtott be a WTO-hoz (Kereskedelmi Világszervezet). Válaszul a három uniós ország közölte, hogy bojkottálni fogja az ukrán gabonával foglalkozó koordinációs platform üléseit.
A korrupcióellenes hatóságok 15,2 millió hrivnya hűtlen kezelését leplezték le, amikor a Harkivi Regionális Katonai Igazgatóság humanitárius célokra vásárolt élelmiszert – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozók megállapították, hogy 2022 márciusában a Harkivi Regionális Katonai Kerületi Adminisztráció vezérkari főnöke és egy magáncég igazgatója megállapodást kötött csirkehús szállításáról, amelyet ingyenesen osztanának szét a lakosságnak a front menti régiókban és a megszállt területeken.
Ezt követően a Harkivi DIA egyik tisztviselője a kft. tisztviselőivel összejátszva meghamisította a 235 tonna termék átvételéről szóló dokumentumokat, amelyek alapján több mint 15 millió hrivnyát utaltak át a kft. számláira. A kifizetett termékeket azonban soha nem szállították le.
A gyanúsítottak között van a Harkivi Regionális Állami Adminisztráció kabinetfőnöke, a kft. igazgatója és helyettese, valamint a kft. regionális osztályának igazgatója.
A globális védelmi kiadások – a lőszertől a nukleáris fegyverekig – 9 százalékkal nőttek és rekordszintre, 2,2 billió dollárra ugrottak az egy évvel korábbihoz képest. Ez 2024-ben ismét emelkedni fog, mivel a világ „veszélyesebb időszakba” lép – írta meg a Sky News a Nemzetközi Stratégiai Kutatóintézet (IISS) kutatására hivatkozva.
Az Ukrajnával háborúban álló Oroszország az éves állami kiadások több mint 30 százalékát fordítja fegyveres erőire
– derül ki a kedden közzétett, a globális katonai erőviszonyokról szóló értékeléséből.
A jelentés szerint az orosz fegyveres erők több mint 3000 harckocsit vesztettek el Ukrajnában – nagyjából annyit, mint amennyit a két évvel ezelőtti teljes körű invázió előtt bevetni terveztek. Moszkva most a raktározott készletből pótolja a veszteségeket, „minőséget cserélve mennyiségre”.
Még a világ legerősebb hadseregével rendelkező Egyesült Államok nélkül is, a NATO-szövetségesek az elmúlt évtizedben csaknem harmadával növelték összesített védelmi kiadásaikat, amit Vlagyimir Putyin 2014-es kezdeti krími inváziója váltott ki – áll az elemzésben.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy az évtizedes védelmi megszorítások után a képességek terén továbbra is „égbekiáltó hiányosságok” vannak. Donald Trump a hétvégén felháborodást keltett, amikor bírálta az európai NATO-szövetségesek többségét és Kanadát amiatt, hogy nem teljesítették azt a minimális célt, hogy a GDP legalább 2%-át a védelemre költsék, és azt mondta, hogy támadásokat fog indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem fektetnek be kellőképpen a fegyveres erőikbe – sőt, az sem kizárt, hogy újraválasztása esetén Amerika kilép a NATO-ból.
Az IISS kutatóintézet szerint az Egyesült Államok és Európa ismét fokozza a rakéták és lőszerek gyártását, és ismét a tüzérségi és légvédelmi rendszerekre összpontosít – olyan területekre, amelyeket a hidegháború vége óta elhanyagoltak, mivel a készletek és az ipari kapacitás kiürült.
A nemzetek, köztük Kína és Oroszország, olyan új technológiákra is összpontosítanak, mint a hiperszonikus rakéták – amelyek a hangsebességnél több mint ötször gyorsabban haladnak, és nagyon nehéz elfogni őket –, valamint a pilóta nélküli fegyverek, például a személyzet nélküli támadóhajók, amelyeket Ukrajna nagyon hatékonyan használ Oroszország fekete-tengeri flottája ellen – mondta az IISS.
A nukleáris fegyverek is újra napirenden vannak, mivel Kína rakétasilókat épített ki, az Egyesült Államok pedig modernizálja a robbanófejeket és a hordozórendszereket
– áll a kutatóintézetnek az éves katonai mérleg közzététele előtt kiadott nyilatkozatában.
A jelentés, amely a világ minden egyes hadseregének állapotát nyomon követi, immár 65. éve készül. A kutatóintézet szerint a világ „az elmúlt 12 hónapban egy még veszélyesebb időszakba lépett”. Ennek hátterében az ukrajnai háború, az Izrael és a Hamász közötti közel-keleti konfliktus, valamint a Nyugat és Kína közötti növekvő feszültség áll.
A kutatóintézet szerint a Kínai Kommunista Párt egyre nagyobb hatalmi törekvéseket mutat, ami a fenyegetés ellensúlyozására a Nyugat és más ázsiai országok közötti fokozott együttműködést ösztönzi.
Kiemelte továbbá Irán egyre növekvő befolyását, például az iráni hajóelhárító rakéták szállítását a jemeni húszi lázadóknak, akik a Vörös-tengeren támadják a hajókat, valamint az iráni öngyilkos drónok eladását Oroszországnak, amelyeket Ukrajnában pusztító hatásfokkal használnak.
Bastian Giegerich, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének vezérigazgatója elmondta:
Az IISS katonai mérlegét egy olyan fontos időszakban adjuk ki, amikor a szabályokon alapuló rend egyre inkább megkérdőjeleződik.
„Miközben a nyugati védelmi kiadások növekednek, és a felszerelések megújítására vonatkozó tervek folyamatban vannak, elgondolkodunk a kihívásokon, többek között azokon, amelyeket Oroszország folyamatban lévő ukrajnai inváziója, Kína katonai modernizációja és a közel-keleti események jelentenek” – zárta gondolatait.
Február 13-án délután az orosz hadsereg a Fekete-tenger felett manőverező taktikai repülőgépről egy X–59-es irányított rakétát lőtt ki Odesszára. A ukránok ugyan kilőtték a rakétát, viszont a lehulló törmelékek megrongáltak több, még építés alatt álló épületet is – írta meg az Ukrinform a déli védelmi erők Telegram posztja alapján.
A légvédelmi erők lelőtték a rakétát, amikor az a tenger felől közeledett a város felé. A lelőtt rakéta szilánkjai megrongálták a part menti övezetben néhány többemeletes épület befejezetlen építményét és üvegezését
– áll a közleményben.
Megjegyzik, hogy a roncsok lezuhanásának helyszínén robbanóanyag-szakértők dolgoznak a helyi lakosok biztonsága érdekében. Sérültekről nem érkezett jelentés.
Kaupo Rosin, az észt hírszerző szolgálat vezetője figyelmeztette a Nyugatot, hogy Oroszország katonai összecsapásra készül a NATO-val tíz éven belül. Szerinte ha Európában haderőfejlesztés venné kezdetét, akkor hosszabb távon is elkerülhető lenne a konfrontáció.
Korábban Dánia, Svédország, Norvégia és Nagy-Britannia is arra szólította fel polgárait, hogy készüljenek az Oroszország elleni háborúra. A német védelmi miniszter pedig háborús készültségbe helyezné a német haderőt. Szijjártó Péter szerint nincs ok az aggodalomra.
A fentiekről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Az orosz nagykövetség jegyzéket kapott a kanadai külügyminisztériumtól, amelyben megtagadják a 98 éves ukrán nacionalista Jaroszlav Hunka kiadatását – mondta Oleg Sztepanov ottawai orosz nagykövet a TASZSZ tudósítójának.
„A jegyzéket február 12-én kaptuk meg” – mondta. Sztepanov szerint az orosz diplomaták február 13-án találkozót tartanak a kanadai külügyminisztériumban a jegyzék átvételével kapcsolatban. „A kanadai külügyminisztériumban ma terveznek egy beszélgetést” – közölte a diplomata. „Megkérdezzük, hogy nemzeti szinten vizsgálják-e Hunka múltját, és azt is tisztázni fogják, hogy a kanadai állampolgárság megszerzésekor nyilatkozott-e SS-múltjáról.
Ha hazudott, az automatikus visszavonási ok az állampolgárságra.
Sztepanov azt is tisztázta, hogy „a hivatalos oka a kiadatási szerződés hiánya Kanada és Oroszország között”. A diplomata emlékeztetett arra, hogy a kanadai hatóságok hajlamosak késleltetni a volt nácik elleni pereket, mint például Helmut Oberlander esetében. Akkor a náci 2021-ben bekövetkezett haláláig húzódott az ügye, hogy esetleg kitoloncolják Kanadából.
„Itt nem fog ilyen gyorsan menni” – mondta a diplomata. „Majd együtt meglátjuk, hogy az igazságszolgáltatás utoléri-e a nácit, vagy a többiekhez hasonlóan ő is nyugodtan élheti nyugdíjas éveit”. Hozzátette, hogy az orosz diplomaták „továbbra is keresni fogják az igazságot”.
Az orosz nagykövetség 2023. december 19-én átadta a kanadai külügyminisztériumnak az orosz főügyészség kérését Hunka Oroszországnak történő kiadatására. A kanadai igazságügyi minisztérium a TASZSZ-nak azt mondta, hogy nem kíván nyilatkozni arról, hogy a hivatal megkapta-e a kérelmet, mivel az ilyen kérelmek a bírósági döntésig bizalmasak.
A Legfelsőbb Tanács és a Miniszteri Kabinet megvitatta azt a kérdést, ami a vállalkozások alkalmazottainak felmentését irányozná elő egy bizonyos havi összeg ellenében – közölte Dmitro Natahula parlementi képviselő a Jedini Novini televíziós műsorban, amit aztán a Kárpáti Igaz Szó szemlézett.
Szerinte ez a megközelítés lehetővé teszi a hadsereg támogatásának megszervezését, külső tényezőktől és partnerek támogatásától függetlenül, és annak véleményének adott hangot, hogy
évente 500 milliárd hrivnyát is össze tudnának gyűjteni.
A parlamenti képviselő hangsúlyozta, ez egy olyan erőforrás, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy magabiztosabb legyen, és finanszírozni tudja a mozgósítási folyamatokat, kifizesse a katonákat.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy az az elképzelés, miszerint 500 milliárd hrivnyát tudnának így beszedni az emberektől, tízszeres túlzás.
Nem hiszem, hogy ezt az ötletet a társadalom és a parlament is támogatná. [...] Soha nem fogjuk tudni elmagyarázni és lenyomni a torkukon azoknak az embereknek, akiknek objektív okokból nincs lehetőségük ilyen összeget kifizetni
– mondta Zseleznyak, hozzátéve, hogy ezt soha nem fogják tudni elfogadtatni egy olyan katona anyjával, akinek a fia már a fronton van, vagy most fogják mozgósítani, míg a másikat felmentik az összeg ellenében.
A Siemens Energy oroszországi struktúrája – a Neftegaz & Energetika LLC – a szentpétervári és a leningrádi régió bíróságánál kíván csődeljárást kezdeményezni az egységes szövetségi csődnyilvántartásban (Fedresurs) közzétett adatok szerint – írta meg a TASZSZ.
A döntés oka a megszakítás nélküli gazdasági tevékenység hosszú távú folytatásának lehetetlensége, az egyes hitelezők elutasítása a vita békés rendezéséről, a gazdasági tevékenység tényleges felfüggesztése, az elégtelen jövedelmezőség és nyereségesség – áll a jelentésben.
Egyértelművé vált, hogy az alkatrészellátás újbóli megkezdése, az adósok tartozásainak megfizetése, a gazdasági tevékenységet akadályozó intézkedések bírósági feloldása, valamint a hitelezőknek a társasággal fennálló vitás kérdések békés rendezéséhez való hozzájárulása esetén a bejelentés megtörténhet.
A csődeljárás iránti kérelem visszavonható, és a társaság gazdasági tevékenysége újraindítható.
2022 májusában a Siemens bejelentette, hogy az ukrajnai események közepette kivonul az orosz piacról. Októberben az Inter RAO Group véglegesítette az STGT (Modern Gas Turbine Technologies, a Siemens és a Power Machines közös vállalata) 65 százalékos részesedésének és a Voronezh Transformer 100 százalékos részesedésének megvásárlásáról szóló megállapodást.
Az orosz belügyminisztérium körözést adott ki Kaja Kallas észt miniszterelnök és Taimar Peterkop észt államtitkár, valamint Simonas Kairis litván kulturális miniszter ellen kedden – írja az MTI.
Az orosz belügyminisztérium körözési adatbázisából csak annyi derült ki, hogy a körözéseket az orosz Büntető törvénykönyv alapján adták ki, de a konkrét cikkelyt nem tüntették fel a szövegben.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség bűnüldöző szervekre hivatkozva azt írta, hogy Kallas és Peterkop ellen szovjet katonai emlékművek megrongálása miatt indult eljárás, és ennek az ügynek a kapcsán körözik őket.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy Oroszország nagyon kemény választ fog adni vagyonának bármilyen formában történő lefoglalására.
Tekintettel arra, hogy országunk lopásnak minősítette [az orosz vagyon Nyugat általi kisajátítását], a hozzáállás olyan lesz, mint a tolvajokkal szemben tanúsított magatartás
– mondta a szóvivő.
Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) új főparancsnoka február 15-re tervezett brüsszeli ülésen a NATO védelmi minisztereinek számol majd be az AFU helyzetéről – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Arra számítunk, hogy az új parancsnok tájékoztatja a szövetségesek védelmi minisztereit a harctéri helyzetről és az AFU-ról
– mondta egy forrás, megjegyezve, hogy a beszéd várhatóan videokonferencia formájában hangzik el.
A demokrata vezetésű amerikai szenátus elfogadott egy 95 milliárd dolláros törvényjavaslatot, amely Ukrajnának – valamint Izraelnek és Tajvannak – nyújtandó segélyt tartalmazza – írja a Sky News.
A törvényjavaslatot 70-29 arányban támogatták, 22 republikánus csatlakozott a demokraták többségéhez.
Joe Biden sürgette a kongresszust, hogy engedélyezzen több segélyt Ukrajnának és más amerikai partnereknek, de kemény republikánus ellenállásba ütközött – főként a Donald Trumphoz húzók részéről.
Az intézkedést még egy republikánusok által ellenőrzött képviselőházba küldik, ahol az elfogadás esélyei jóval kisebbek.
A Kreml szerint az európai országok „orosz propagandával” kapcsolatos figyelmeztetései csupán arra szolgálnak, hogy „megbüntessék az általuk nem kedvelt médiumokat”.
Dmitrij Peszkov szóvivő azt mondta, hogy a Nyugat propagandának bélyegez mindent, ami ellentmond a „mainstream narratívának” – írja a Sky News.
Peszkovot a francia, német és lengyel külügyminiszterek hétfői találkozójáról kérdezték, amelyen Franciaország, Németország és Lengyelország külügyminiszterei az európai országokban a júniusi európai parlamenti választások előtt az orosz propaganda megnövekedésére figyelmeztettek.
A Kreml szóvivője az újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésen elmondta: „Most már nyilvánvaló, hogy minden olyan forrást, médiát vagy internetes anyagot, amely nem felel meg a kritériumoknak, nem az információs fősodoron belül működik, és megpróbál különböző oldalról tudósítani az eseményekről, azonnal propagandaeszköznek ismerünk el”.
„Ez teljesen ellentétes a szabad sajtó eszméivel, és ismét azt mutatja, hogy a hatóságok készek megbüntetni a nekik nem tetsző médiumokat. Ez mostanában gyakran előfordul Európában” – tette hozzá Peszkov.
A Stratcomnak az X közösségi portálon megjelentetett, angolul feliratozott videója szerint nemcsak a közös határ, hanem Románia és Ukrajna közös történelme is megalapozta „életre szóló partnerségüket”. A romániai rendszerváltás időszakát felidéző zenét és képsorokat kísérő feliratok egyike kiemeli, hogy Románia fogja segíteni az ukrán F–16-os pilóták kiképzését, egy másik felirat szerint az ország ukrán menekültek ezreit fogadta be.
A videóban Klaus Iohannis román és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly októberi bukaresti találkozójáról látható felvétel, a 15 katonai segélyszállítmányról szóló feliratot pedig csapatszállító páncélosokról és légvédelmi rakétarendszerekről készült felvételekkel illusztrálták. Az egyperces film az „Ukrajna sosem felejti el szomszédja nagylelkűségét. Köszönjük, Románia!” felirattal zárul.
A kijevi hivatalos kommunikációs csatorna üzenetét számos bukaresti honlap ismertette, azzal a kommentárral, hogy Románia mindeddig nem fedte fel hivatalosan, milyen katonai segítséget küld Ukrajnának, erről csak találgatások léteznek.
Klaus Iohannis valamennyi alkalommal kitérő választ adott, amikor újságírók arról kérdezték, küld-e Románia fegyvereket Ukrajnának. A román államfő megerősítette ugyan, hogy országa „jelentős” katonai támogatást nyújt Ukrajnának, de a segítség részleteiről a bukaresti vezetés csak a „háború után” hajlandó tájékoztatást nyújtani.
Oroszország tüzérségi ágyúval lőtte a Dnyipropetrovszki területen fekvő Nyikopolt, egy ember meghalt – írja az Ukrinform.
Ezt Szerhij Liszak, a régió katonai közigazgatásának vezetője közölte a Telegramon.
Tragikus reggel. Egy ember meghalt Nyikopolban. A férfi ellenséges tüzérségi tűz alá került. 64 éves volt
– írta.
Ezenkívül egy magánház megrongálódott, és megsemmisült egy melléképület.
Az ukrajnai Herszon megye déli részén az éjszakai orosz ágyúzás megölt egy 83 éves lakost – írja az Ukrinform.
Ezt Olekszandr Prokudin, Herszon régió kormányzója közölte a Telegramon.
Tegnap este orosz csapatok megöltek egy idős lakost
– áll a bejegyzésben.
Az orosz hadsereg február 13-án 01:00 körül lőtte a települést. Egy 83 éves asszony saját házának udvarán szenvedett halálos sérüléseket.
Oroszország megtámadott egy farmot a Harkivi terület Kupianszki járásában. Két ember meghalt, két másik megsebesült – írja az Ukrinform.
Ezt Oleh Szinyehubov, a régió katonai közigazgatásának vezetője közölte a Telegramon.
Frissített adatok szerint ma 07:30-kor a Kupjanszki járásban egy mezőgazdasági vállalkozás ellenséges ágyúzása két civil férfit ölt meg
– áll a bejegyzésben.
Egy 36 éves férfi és egy nő a robbanásban sérüléseket szenvedett.
Az ukrán katonai hírszerzés értesülései szerint Oroszország Starlink műholdas internetszolgáltató terminálokat vásárol „arab országokban” azzal a céllal, hogy az ukrajnai háborúban hasznosítsa azokat – adta hírül az MTI.
Az Elon Musk tulajdonában álló Starlink szolgáltatása eddig Ukrajnának nyújtott kulcsfontosságú segítséget a harctéri kommunikációban, de ukrán források szerint az orosz erők is egyre inkább kezdenek erre a műholdas internetszolgáltatásra hagyatkozni.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége (GUR) kedden közzétett egy hangfelvételt, amelyen orosz katonák arról beszélnek, hogy 200 ezer rubeles (mintegy 800 ezer forint) egységáron vásárolnak Starlink terminálokat arab szállítóktól.
Andrij Juszov, a GUR szóvivője hétfőn a Reuters hírügynökségnek még azt mondta, Oroszország meg nem nevezett harmadik országokon keresztül szerez be internetszolgáltató terminálokat.
A Starlink saját állítása szerint nem üzletel Oroszországban, és nem nyújt szolgáltatást orosz területen. A Kreml szerint a Starlink terminálok nincsenek hitelesítve Oroszországban, így azokat nem is tudják használni.
„Semmilyen manipulációs kísérlet nem fogja elvonni Franciaország figyelmét az orosz agressziós háborúval szemben Ukrajnának nyújtott támogatásról” – áll a francia külügyminisztériumnak az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója előtt kiadott közleményében.
Stéphane Séjourné francia külügyminiszter hétfőn német és lengyel kollégájával folytatott megbeszéléseket követően kijelentette, hogy egy legalább 193 weboldalból álló hálózat jött létre azzal a céllal, hogy félrevezető orosz információkat terjesszenek.
Oroszország a valódi és álhírek közötti határ elmosásával, illetve az információk manipulálásával Európa egységét igyekszik lerombolni, és ami még rosszabb, hogy a demokráciáinkat akarja kifárasztani
– mondta Sejourné.
A külföldi digitális beavatkozások elleni küzdelemért felelős francia ügynökség, a Viginum jelentést adott ki a Portal Kombat kódnevet viselő hálózatról, amelyet 2023 szeptembere és decembere között elemeztek. A Viginum szerint a hálózat részei a „pravda” nevet használó webhelyek is, amelyek olyan országokat céloznak meg, mint Franciaország, Németország, Ausztria, Svájc, Lengyelország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.
Ez a tartalom ideológiailag jelentősen átszőtt, és ismétlődően olyan narratívát mutat be, amely félrevezető vagy nem helytálló
– áll a jelentésben, amely szerint a hálózat a közösségi médiában is aktív, beleértve a Telegramot is, és tömegesen és automatizált módon osztja meg és terjeszti a tartalmakat.
A francia külügyminisztérium tisztviselői a sajtónak elmondták, hogy Oroszország fokozta manipulációs és megtévesztési erőfeszítéseit, és Kijev nyugati támogatóit vette célba.
A tisztviselők a közösségimédia-platformokon, például az X-en és a Szputnyikhoz hasonló webhelyeken megjelenő tetemes mennyiségű és összetett felépítésű üzenetek terjesztéséről beszéltek.
A tisztviselők szerint az orosz félretájékoztatási kampány célja változatlan; Oroszország sikerének felerősítése az ukrajnai háborúban, az offenzíva igazolása, Ukrajna katonai ellenállásának hiteltelenítése és gyengítése, valamint a civilek a városokat és településeket érő mindennapos támadásokkal szembeni kitartásának aláásása, továbbá hogy megtörjék a nyugati katonai támogatást.
Oroszország kedden rakétákkal és drónokkal támadta a közép-ukrajnai Dnyipro várost. Ukrán médiajelentések szerint a támadásokat követően egy erőműben keletkeztek károk, és fennakadás következett be a város vízellátásában.
A közel egymillió lakosú várost egy rakéta és négy, délről, keletről és északról közeledő dróncsoport támadta – közölte az ukrán légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Jelentésük szerint az indított 23 drónból 16-ot lelőttek.
Ukrajna legnagyobb privát energiaszolgáltatója, a DTEK tájékoztatása alapján egy hőerőmű jelentős károkat szenvedett, de áldozatok nem voltak.
A DTEK nem nevezte meg az érintett erőművet, a dnyiprói vízművek Telegram-csatornán tett bejelentése alapján viszont a vízellátás „áramkimaradás miatt” részben szünetelt. Az ukrán médiában megjelent jelentésekből pedig az derül ki, hogy egy dnyiprói erőművet ért találat.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója keddi tájékoztatása alapján csapás érte az energetikai infrastruktúrát, részletekbe azonban nem bocsátkozott. Tájékoztatása szerint az áramellátást azóta már helyreállították. Elmondta, hogy 10 drónt semmisítettek meg a város felett.
Az orosz törvényhozók február 12-én terjesztettek elő egy törvényjavaslatot, amely kiterjesztené a meglévő jogszabályok hatályát, amelyek megtiltják az úgynevezett „nemkívánatos” szervezetek működését az országban – írja a The Kyiv Independent.
A „nemkívánatos” szervezetekről szóló törvény 2015 óta létezik, és Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerének vélt ellenfelei, köztük civil szervezetek, független médiumok, emberi jogi csoportok és mások ellen irányul. Jelenleg 137 ilyen szervezet szerepel a „nemkívánatosok” listáján.
A listán szereplő szervezeteknek tilos Oroszországban működniük, és tilos, hogy magánszemélyek vagy más médiumok megosszák a tartalmukat. Az új törvényjavaslat kiterjesztené a listát a külföldi államilag finanszírozott szervezetekre, például az olyan médiumokra, mint a BBC vagy az RFE/RL.
A törvényjavaslat célja a „szankciók, a blokkolt beruházási projektek, a befolyásoló ügynökök képzése, az orosz választásokba való beavatkozás, az etnikai gyűlöletkeltés és még sok minden más elleni küzdelem” – mondta Vaszilij Piszkarev törvényhozó.
Piszkarev hozzátette, hogy a listára nem kerülnek fel olyan ügynökségek, amelyeket közvetlenül külföldi államok irányítanak, és olyan szervezetek sem, amelyeknek Oroszország tagja.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) több frontszakaszon is előrenyomult – írja az Unian.
Különösen a geolokációs felvételek igazolják az AFU előrenyomulását a Donyeck melletti Pobedától északnyugatra és délen, Robotino közelében – jelentették az amerikai székhelyű Institute for the Study of War elemzői.
Oroszország összesen 397 080 katonát veszített Ukrajnában a teljes körű invázió kezdete, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Hozzátették, hogy az utóbbi egy nap lefolyása alatt 1090 főt veszítettek az oroszok.
A jelentés szerint Oroszország emellett
veszített összesen a konfliktus kezdete óta – írja a Kyiv Independent.
Az ukrán védelmi erők továbbra is megsemmisítő csapásokat mérnek az oroszokra. A vezérkar kedd reggeli közleménye szerint különösen a védelmi erők légiereje 13 olyan területre mért csapást, ahol az oroszok személyi állománya, fegyverzete és katonai felszerelése összpontosult – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Szintén az elmúlt 24 órában az Ukrán Légvédelmi Erők hét felderítődrónt semmisítettek meg. Ezen kívül a rakétaerők egységei hét olyan területre mértek csapást, ahol orosz katonák, egy tüzérségi jármű és egy légvédelmi jármű állomásozott.
Ugyanakkor az oroszok 5 rakéta- és 113 légicsapást, valamint 135 többszörös rakétavető-támadást intéztek az ukránok állásai, valamint lakott területek ellen is.