Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Bulgáriában péntektől teljes tilalom lépett életbe az orosz kőolaj behozatalára az Ukrajna elleni háború miatt – számolt be a BGNES bolgár hírügynökség alapján az MTI.
Az Európai Bizottság már két éve embargót rendelt el az orosz kőolajjal szemben, hogy csökkentse a Kreml háborús bevételeit, Bulgária azonban könnyítést kért, amit meg is kapott.
A bolgár parlamentben 2023 közepe óta folytak viták az orosz kőolaj behozataláról, egyes pártok az import teljes betiltását szorgalmazták. A parlament végül úgy döntött, hogy az év elejétől fokozatosan csökkenti a Bulgáriába érkező orosz olajimport mennyiségét.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a hírhez hozzáfűzte, hogy tavaly júniusban vált ismertté, hogy a bolgár energiaügyi minisztérium választottbírósági keresetet készít a Gazprom orosz gázvállalattal szemben, miután Oroszország 2022 áprilisában felfüggesztette a Bulgáriába irányuló gázszállításokat.
Bulgária megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Gazprommal, és kérte a gázszállítás újraindítását, de az orosz cég nem volt hajlandó erre egyértelmű választ adni. A bolgár energiaügyi minisztérium szerdán közölte, hogy a kormány nem tett le arról, hogy beperelje a Gazpromot, amiért az Ukrajna ellen indított orosz invázió 2002. februári kezdete után két hónappal leállította a gázszállításokat Bulgáriába.
Franciaország fontolgatja, hogy különleges katonai erői, illetve néhány egyéb egysége átléphesse Ukrajna határát – írta az Unian, a Le Monde francia napilap oldalán megjelent Háború Ukrajnában: diszkrét szövetséges katonai jelenlét című cikke alapján.
A döntéssel Oroszország számára „stratégiai dilemmát” hozhatnak létre.
A francia gondolkodás középpontjában az a gondolat áll, hogy ezek a katonai kiképzők átléphessék az ukrán határt, esetleg más hagyományos egységekkel együtt. Egy ilyen francia katonai jelenlét megvédhetné Ukrajna egyes területeit és korlátozná a megszállók támadásait
– állítják a Le Monde forrásai.
A szerzők megállapítják, hogy Emmanuel Macron francia elnök legutóbbi megjegyzései a katonai erősítés esetleges küldéséről hallgatólagosan fellebbentették a fátylat a különböző nyugati szolgálatok képviselőinek már tényleges jelenlétéről ukrán földön.
A nyugati titkosszolgálatok szférájába tartozó számos, gyakran katonai státuszú államférfi Ukrajnába érkezése és távozása az ukrán konfliktus kezdete óta nyilvánvaló tény, amely a hadviselés velejárója, és amelyet a diplomáciai személyzet tagjainak álcája alatt működő különleges egységek, vagy az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarával együttműködő „tanácsadók” végeznek
– írja a sajtóorgánum.
Ugyanakkor a kiadvány ukrán diplomáciai körökből származó ukrán tárgyalópartnere azt állítja, hogy „minden szövetséges állam jelen van Ukrajnában”.
Ezek nem harci egységek, de ott vannak például az összes különleges szolgálat képviselői. Ha vannak fegyverszállítások, akkor kell hogy legyenek olyan emberek, akik információt adnak a felszerelés helyszíni használatához. Ukrajna az új felszerelések tesztelésére is szolgál. Így a drónokat a helyszínen tesztelik. Természetesen vannak ilyen szakemberek a helyszínen
– hangsúlyozta az egyik névtelen forrás.
A Le Monde megjegyzi, hogy Franciaország légvédelmi kiképzést akar nyújtani az Ukrán Fegyveres Erők számára.
A francia vagy más nemzetiségű katonák jelenléte potenciálisan biztosíthatná az ukrán terület bizonyos részeit, és komolyan korlátozhatná Moszkva jelenlegi korlátlan bombázásait. A szövetségesek jelenléte fontosnak bizonyulhat az amerikai F–16-osok 2024-re ígért ukrajnai érkezése miatt is
– olvasható a cikkben.
Nyilvánvaló volt, hogy a Donyecki területen lévő Avgyijivka elfoglalása után melyik irány lesz az orosz csapatok prioritása – mondta Olekszandr Musijenko katonai szakértő, a kijevi Katonai és Jogi Tanulmányok Központjának vezetője az Uniannak adott interjújában.
Elmondása szerint az oroszok aktívabbá váltak Bahmut térségében, és célba vették Csaszov Jar területét.
„Nehéz a helyzet Ivanovszkoje és az egész déli szárnyon. A csapásuk iránya egyértelmű – ez Csaszov Jar. De nyilvánvaló volt, hogy Avgyijivka elfoglalása után ez az irány lesz az ellenség prioritása. Nagyon fontos számukra a Konsztantyinovka felé való előrenyomulás szempontjából, és tovább – Szlovjanszk és Kramatorszk felé. Nagyon fontos nekik, hogy ezt az irányt biztosítsák, ezért oda mennek” – mondta Muszijenko.
Maga Csaszov Jar magasan fekszik. De tüzérség nélkül nem tudjuk kihasználni a magassági előnyünket. Onnan kell csapást mérnünk az ellenségre. Egy másik sajátossága ennek a régiónak, hogy az oroszok korábban kevesebb repülést és több dróncsapást alkalmaztak a területen. A drónok nagy problémát jelentenek
– mondta a szakértő, jelezve az ukrán lőszerhiányt – amely Avgyijivka esetén is fennállt, amely elvesztéséért az Egyesült Államokat tette felelőssé Kijev –, azt, hogy a jelenlegi probléma a fegyverek, a tüzérség és az aknák hiánya. „Többre van szükségünk belőlük.”
Kanada a G7-partnerekkel együtt további importkorlátozásokat vezet be az orosz gyémántra a különleges gazdasági intézkedésekről hozott rendeletek keretében – derül ki a kanadai külügyminisztérium honlapján pénteken publikált közleményből.
A mostani bejelentés az Oroszországból származó nem ipari gyémántokra és gyémántékszerekkel kapcsolatos termékekre vonatkozó, 2023. decemberi kanadai importkorlátozást egészíti ki az 1 karátos vagy annál nagyobb orosz gyémántok közvetett importjának tilalmával.
A közlemény szerint a rendelkezés összhangban van a G7-ek vezetői által 2023 februárjában, májusban és decemberében tett kötelezettségvállalásokkal.
Oroszország a világ legnagyobb nyersgyémánttermelője, 2022-es termelésének forgalmi értéke több mint 4,7 milliárd dollárra becsülhető. Oroszország a gyémántok és gyémánttermékek jelentős globális exportőre is. A 2022-es teljes exportérték mintegy 5,2 milliárd dollárra tehető.
A G7-országok együttesen a világ gyémántpiacának 70 százalékát képviselik – írja az MTI.
Ukrajnában ismét többlet villamosenergia-termelést regisztráltak csütörtökön, aminek következtében a tervek szerint újból megindulhat az áramexport több országba, köztük Magyarországra – közölte az MTI az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálatának a Telegramon megjelent beszámolója alapján.
A többlet oka főként az utóbbi napok napsütéses időjárása, ami a naperőművek termelésének növekedését eredményezte.
A minisztérium arról tájékoztatott, hogy az Ukrenerho ukrán állami áramszolgáltató vállalat kérésére előző nap villamos energiát szállítottak Lengyelországba 1343 megawattóra összértékben. Jelenleg 19 hőtermelő blokk van tartalékban.
A tervekben egyaránt szerepel a villamos energia kereskedelmi importja és exportja is. A villamosenergia-importra az előrejelzés 465 megawattóra, a Lengyelországba, Szlovákiába, Romániába, Moldovába és Magyarországra irányuló exporté pedig 9389 megawattóra – közölte a szaktárca.
Az ukrán fegyveres erők februárban 13 orosz repülőgépet lőttek le – jelentette a védelmi minisztérium március 1-jén a The Kyiv Independent szerint.
A minisztérium szerint ez a legtöbb repülőgép, amelyet Ukrajnának egyetlen hónap alatt sikerült megsemmisítenie 2022 októbere óta.
A jelentés szerint a februárban lelőtt 13 repülőgép között tíz darab Szu–34-es, két Szu–35-ös vadászgép és egy A–50-es légtérellenőrző és irányító repülőgép szerepel.
Hálásak vagyunk katonáinknak hatékony munkájukért. Szövetségeseinknek pedig Ukrajna légvédelmi képességeinek megerősítéséért
– közölte a tárca.
„Korábban, február 29-én Ukrajna három Szu–34-es repülőgépet lőtt le egy nap alatt” – erősítette meg Jurij Ihnat, a légierő szóvivője a Kyiv Independentnek.
A becslések szerint minden gép körülbelül 36 millió dollárba kerül.
„Oroszország csökkentette az A–50-es használatát, mivel januárban és februárban két ilyen típusú repülőgépet veszített el” – mondta Ihnat a televízióban február 27-én.
Egy A–50-es repülőgép körülbelül 330 millió dollárba kerül.
A vezérkar szerint Ukrajna összesen 345 orosz repülőgépet lőtt le a háború kezdete óta.
Oroszország készen áll Kijevnek átadni azoknak az ukrán katonáknak a holttestét, akik állítólag azon az Il-76-os orosz repülőgépen utaztak, amely az ukrán határhoz közeli Belgorod régióban zuhant le január 24-én – mondta Tatyjana Moszkalkova, az Oroszországi Föderáció emberi jogi biztosa a RIA Novosztyinak.
„Igen, készen állunk, minden rendelkezésre áll, ami ehhez eljárási szempontból szükséges. A holttestek a meglévő eljárások szerint szállíthatók” – idézte a hírportál az ombudsmant.
A január végén lezuhant gépen 74 ember halt meg, köztük 65 ukrán katona, akiket az orosz fél közlése szerint egy előre egyeztetett fogolycserére szállítottak. Moszkva szerint az ukrán erők lőtték le a gépet, ezt Kijev nem erősítette meg, és azt is kétségbe vonja, hogy valóban voltak ukrán hadifoglyok a gép fedélzetén – idézi fel az MTI.
Oroszország azt állítja, hogy gyakorló indítást hajtott végre egy Jarsz szilárd hajtóanyagú, leválasztható robbanófejjel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétával.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a kilövést az állami Pleszecki Kozmodromon hajtotta végre a Joskar-Ola rakétaegység, és a robbanófejek a Kamcsatka-félszigeti Kura tesztpályára érkeztek.
A kilövés célja a modern rakétarendszer taktikai, műszaki és repülési jellemzőinek megerősítése volt
– közölte az orosz védelmi minisztérium.
Az eseményre való felkészüléskor a stratégiai rakétaerők a Jarsz rakétaindító üteg távoli területre történő átcsoportosításának eljárását gyakorolták a kilövés előkészítésével és végrehajtásával – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij elnök és Mark Rutte holland miniszterelnök március 1-jén Harkivban aláírta az Ukrajna és Hollandia közötti kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást – írta az Ukrajinszka Pravda az Ukrán Elnöki Hivatalra hivatkozva.
A megállapodás előírja, hogy Hollandia 2024-ben 2 milliárd euró összegű katonai segélyt, valamint a következő tíz évben további védelmi segélyeket nyújtson.
„A dokumentum meghatározza a segítségnyújtás prioritásait a légvédelem, a tüzérség, a haditengerészet és a nagy hatótávolságú eszközök területén, különös tekintettel a légierő megerősítésére” – tette hozzá az ukrán államfő.
A megállapodás formalizálja Hollandia elvi álláspontját az Oroszországgal szembeni szankciók megerősítésével kapcsolatban, kártérítésre és bíróság elé állításra kényszerítve az agresszort. A dokumentum szerint Hollandia támogatja Ukrajna jövőbeni EU- és NATO-tagságát is
– írta Zelenszkij a közösségi médiában.
A dokumentum meghatározza a 24 órás katasztrófaelhárítás mechanizmusát is az Ukrajna elleni ismételt katonai agresszió esetén.
A megállapodás aláírását a múlt héten jelentette be a holland külügyminisztérium vezetője, Hanke Bruins Slot, aki hozzátette, hogy a megállapodással erőteljes jelzést kívánnak küldeni Oroszországnak, amely abban reménykedik, hogy végül megszűnik Ukrajna nyugati támogatása.
Ukrajna Hollandián kívül már aláírt biztonsági megállapodást Nagy-Britanniával, Németországgal, Franciaországgal, Dániával, valamint Olaszországgal és Kanadával is.
Hét ukrán szakiskola kereskedelmi drónoktatási programot indít – írta a The Kyiv Independent Mihajlo Fedorov, Ukrajna digitális fejlesztési miniszterének Telegram csatornáján március 1-jén közzétett bejegyzésére hivatkozva.
A „Kereskedelmi drónpilóta” elnevezésű új oktatási projekt Kijev, Szumi, Lviv, Csernyihiv, Mikolajiv, Dnyipropetrovszk és Kirovohrad megyékben indul. Fedorov szerint az EU segített Ukrajnának az oktatási célú drónvásárlásokban, valamint az oktatók felkészítésében is.
A drónok kulcsfontosságú eszközt jelentenek Ukrajna védelmében, Volodimir Zelenszkij elnök korábbi kijelentése szerint 2024 egyik legfontosabb prioritása Oroszország felülmúlása lesz a drónok terén.
Zelenszkij február 6-án aláírt egy rendeletet is, amely az ukrán fegyveres erők különálló ágát hozta létre a drónok számára, amely a speciális drón-specifikus egységek létrehozására, a termelés növelésére, a kiképzés fokozására és az innovációk előmozdítására összpontosít.
A drónok kezelésének megtanulása létfontosságú manapság Ukrajnában
– mondta Fedorov, aki hozzátette, hogy „a drónokat vetésre, mentési műveletekre, aknamentesítésre használják, segítenek felmérni a harci akciókból származó károkat, és az újságírók felhasználják őket a háború filmezésére”.
„A terv a programban részt vevő szakképző iskolák számának bővítése és egy oktatási szabvány elfogadása, lehetőséget teremtve arra, hogy a tanulókat felkészítsék a jövőbeni pályára ezen a területen” – mondta Fedorov.
A miniszter azt is elmondta, hogy már több mint 200 szakképző iskola kérte műhelyének felújítását, hogy „minőségi feltételeket” teremtsen a leendő szakemberek felkészítéséhez.
Huszonhárom csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel, sorozatvetőkkel és drónokkal az orosz fegyveres erők ukrán katonai célpontokra a február 24. és március 1. közötti időszakban – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint támadások csapásmérő drónokat gyártó létesítmények, arzenálok és katonai üzemanyag-előállító bázisok, valamint ukrán katonai alegységek és külföldi „zsoldosok" telepítési pontjai ellen irányultak, és az összes kijelölt létesítményt találat érte.
Az orosz heti hadijelentés szerint az orosz erők mind az öt frontszakaszon előrenyomultak, Avgyijivka környékén három települést elfoglaltak, eközben pedig 110 ellentámadást és egy partraszállási kísérletet vertek vissza.
A moszkvai katonai tárca azt állította, hogy az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén csaknem 7400 katonát veszített, akik közül a legtöbben, szám szerint több mint 2865-en a Donyeck, további több mint 2600-an pedig az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy Sz–300PSZ típusú légvédelmi rendszert, egy norvég NASAMS légvédelmi rakétarendszer indítóállását, egy Szu–25-ös és egy MiG–29-es repülőgépet, 39 harckocsit – közülük 23-at Avgyijivka környékén lőttek ki –, 77 páncélozott harcjárművet – közülük 45 szintén Avgyijivkánál vált üzemképtelenné –, két Storm Shadow manőverező repülőgépet, négy JDAM irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 35 rakétáját, valamint 639 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást – írja az MTI.
Bill Blair kanadai védelmi miniszter kijelentette, hogy állomásozhatnak katonáik Ukrajnában, de csak ukrán katonák kiképzése céljából – írja az Unian.
Nem akarom a kanadai fegyveres erők katonáit olyan hadszíntér közelében állomásoztatni, amely azt a benyomást keltheti, hogy harci szerepvállalás bármely elemét vállaljuk
– hangsúlyozta a miniszter.
A miniszter szerint a kanadai hadsereg kis létszámú személyzete már jelen van Ukrajnában, ők védik a diplomáciai személyzetet, és a teljes körű inváziót megelőzően ukrán katonákat képeztek ki az Unite hadművelet keretében. A missziót 2022-ben más országokba helyezték át.
Mindenhol ukránokat képezünk ki, de azt hiszem, felismerték, hogy a kiképzés egy része kihívást jelent. (...) Volt némi vita arról, hogy ezt tudnánk-e hatékonyabban csinálni, és hogy lehetséges-e Ukrajnában
– mondta Blair a párizsi tárgyalásokra utalva.
15 év börtönre ítélték azt az orosz ügynököt, aki kiképzőnek álcázva kémkedett az ukrán katonai gyakorlótereken – írja az Interfax.
A lőtereken való kiképzés álcája alatt felderítette a védelmi erők személyi állományának, katonai felszerelésének és lőszerraktárainak helyét
– áll a jelentésben.
A férfit 2023 februárjában vették őrizetbe. A lakásában tartott házkutatáskor lőfegyvereket és lőszereket foglaltak le. A nyomozás szerint kapcsolatban állt a Donyeckben bujkáló Kreml-barát bloggerrel, Szergej Lebegyevvel.
Az összegyűjtött bizonyítékok alapján a bíróság bűnösnek találta az elkövetőt Ukrajna Büntetőtörvénykönyvének két cikkelye alapján. A bíróság 15 év börtönbüntetésre ítélte.
Februárban az orosz csapatok csaknem 500 alkalommal támadták Herszont, hét ember meghalt, 26 megsebesült – írja az Ukrinform.
Ezt Herszon katonai közigazgatás vezetője, Roman Mrocsko közölte a Telegramon.
Februárban az orosz hadsereg csaknem félezer alkalommal támadta Herszont. Egyetlen nap sem telt el ellenséges támadás nélkül
– írta.
Mint megjegyezte, februárban az oroszok hét lakost megöltek és 26-ot megsebesítettek a közösségben. Az elmúlt hónap legtragikusabb napja február 5-e volt, amikor négy herszoni lakos halt meg egy ellenséges támadásban.
Az orosz légvédelem újabb ukrán drónt semmisített meg Belgorod régió felett – írta a TASZSZ az orosz védelmi minisztérium jelentése alapján.
„Március 1-jén erőink leállították Kijev azon kísérletét, hogy repülőgép típusú UAV-vel terrortámadást hajtsanak végre az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen. Az ukrán pilóta nélküli légi jármű megsemmisült” – közölte a minisztérium.
A TASZSZ emlékeztet, az orosz erők a támadás előtt már két drónt megsemmisítettek, szintén Belgorod térség felett.
Az ukrán légierő közölte, az orosz erők négy drónt lőttek ki Ukrajnára az éjjel. Mint írták, Ukrajna mind a négy drónt megsemmisítette – írja a Sky News.
A légierő híradása szerint éjszaka Oroszország öt irányított rakétával és négy iráni gyártmányú Shahed típusú drónnal vette célba Ukrajnát. Arról azonban már nem érkezett hír, hogy a rakétákat megsemmisítették-e.
A svájci Zürichben szerdán elkezdték leszedni az ukrán zászlókat a város utcáiról – írja a pravda.ru.
A lap szerint az orosz RT televíziós társaság érdeklődött a döntés okairól, amit a svájci városvezetők nem kívántak kommentálni.
Zürichben és más európai városokban is 2022-ben jelentek meg először az ukrán zászlók, miután Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A zászlókkal Kijev támogatása mellett foglaltak állást. Svájc szintén a héten jelentette be, hogy a béke érdekében kész közvetítői szerepet vállalni a háborús felek között.
A spanyol Inditex, egyebek között a Zara ruházati üzletlánc tulajdonosa pénteken bejelentette, hogy április 1-jétől fokozatosan újranyitja üzleteit Ukrajnában – adta hírül az MTI.
A világ legnagyobb, tőzsdén jegyzett divatcége azt közölte, hogy első lépésben 20 üzletet nyit újra Ukrajnában, ezek közül hármat Zara márkanév alatt, és újraindítja az online értékesítést is. A cég a tervei szerint a következő hónapokban 50 üzletét nyitja újra.
Az Inditex 2019-ben 72 boltot nyitott Ukrajnában, majd 2022 márciusában, Moszkva támadása után Oroszországban és Ukrajnában is bezárta az üzleteit.
A tiltakozó lengyel gazdák blokád alá vonják a litván határt, hogy leállítsák az ukrán gabonaimportot – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Karol Pieczynski, a demonstrációt koordináló mezőgazdasági termelő szerint a lengyel szolgálatok a litván határ átlépése után leállítják a szállítmányok nyomon követését, így az ukrán gabona az unió termékeként térhet vissza az országba.
A lengyel gazdálkodók a tervek szerint moszkvai idő szerint 12 órától egy héten át blokkolnák Litvánia legnagyobb határátkelőjét.
Mint írtuk, kedden lengyel gazdák ezrei tiltakoztak Varsóban, többek között az ukrán áruk behozatala ellen is.
Magyar idő szerint délben kezdődik Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki vezető temetése Moszkva egyik külső kerületében, Marjinóban. A búcsúztatóra állítólag csak Navalnij édesanyját, Ludmillát engedik be, mást nem.
Információk szerint a szertartás útvonala mentén végig fémkordonokat helyeztek ki, az utcai lámpákra pedig mobil térfigyelőket raktak fel a rendőrség emberei, akik egyébként reggel óta nagy számban vannak jelen.
Egyelőre nem tudni, hogy a hatóságok miként reagálnak majd a szertartásra érkező tömegre. Hírek szerint Navalnij barátai, közeli ismerősei közül többeket már akkor letartóztattak, amikor kiléptek lakásukból, hogy elinduljanak a temetésre.
Orosz emberi jogi szervezetek azt tanácsolják mindenkinek, aki elmegy, hogy legyenek náluk a papírjaik, amelyekkel igazolhatják magukat, ha esetleg őrizetbe veszik őket.
Az Index folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket, amelyekről itt olvashat bővebben.
Háromszáz kormányzati tisztviselő és üzleti képviselő gyűlt össze, hogy kimutassa Japán Ukrajna helyreállítása mellett szóló támogatását – adta hírül az MTI.
Február 19-én a gazdasági növekedés és újjáépítés előmozdítása érdekében Japán és Ukrajna kormányának képviselői, valamint üzleti szervezetek a tokiói Japán–Ukrajna-konferencián gyűltek össze.
Kisida Fumio japán miniszterelnök hosszú távú támogatást ígért Ukrajna helyreállításához.
A Denisz Smihal ukrán miniszterelnök által vezetett ukrán delegáció megköszönte Japán segítségét, és felkérte a japán vállalkozásokat, hogy fektessenek be Ukrajna újjáépítésébe.
A delegáció több mint 100 kormányzati és vállalati tisztviselőből állt. A konferencián összesen mintegy 300 ember és 130 vállalat vett részt.
A két kormány megállapodott abban, hogy együttműködésük hét kulcsfontosságú területre terjed ki: taposóaknák felderítése és törmelékmentesítése, humanitárius segítségnyújtás és megélhetési újjáépítés, mezőgazdasági fejlesztés, biotechnológia, digitális és információs technológia, közlekedési és energetikai infrastruktúra, valamint korrupcióellenes és kormányzást erősítő intézkedések.
Kisida Fumio kormányfő beszédében a „jövőbe való befektetésnek” minősítette Ukrajna felépülésének támogatását a folyamatban lévő háborúból, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy járuljanak hozzá ehhez.
Szergej Lavrov pénteken Törökországba utazik, hogy részt vegyen az éves diplomáciai fórumon Antalyában. Az orosz külügyminiszter Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Hakan Fidan külügyminiszterrel is találkozik majd.
A The Guardian kiemelte, a péntektől vasárnapig tartó fórumon az orosz–ukrán háború lesz a fő beszédtéma, bár Lavrov szombaton már visszatér Oroszországba.
Február 29-én az oroszok 200-szor támadták a Zaporizzsjai területet, egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Zaporizzsjai területen lévő Julivkát ért ellenséges rakétatámadás következtében meghalt egy 71 éves férfi. Egy 68 éves nő megsebesült
– írta Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Adminisztráció vezetője.
Az oroszok 200 támadást indítottak a régió 11 települése ellen. A lakosok 27 jelentést kaptak a lakóépületek és az infrastruktúra megsemmisítéséről.
A gyorsított kiképzésen az ukrán pilóták már gyakorolják a különböző taktikai technikákat, többek között az F–16-os repülőgépekről különböző célpontok elleni csapásokat – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Erről Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők egyik szóvivője nyilatkozott. Elmondta, hogy az F–16-osra való átállás nem lehet gyors, mivel körülbelül fél év a lehető legrövidebb idő, ami alatt át lehet képezni az embereket.
Általában az F–16-osok minimális képzési programja 2 év. Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a repülőgép minél hamarabb megjelenjen az égboltunkon, és elvégezze azokat a feladatokat, amelyekre a partnereinktől kapott módosítással képesek leszünk
– mondta a szóvivő, akit az ukrán pilóták és mérnökök képzésének szakaszáról is kérdeztek.
A pilóták már gyakorolják a különböző taktikai technikákat, a légi és földi célpontok elleni csapásokat. Erre nagyon-nagyon nagy szükség van, mert nemcsak a repülőgépeket kell vezetni és a légteret ellenőrizni, hanem harcolni is kell rajtuk
– jegyezte meg Jurij Ignat.
Ezzel egyidejűleg Ukrajna bizonyos helyszíneken előkészíti és átalakítja az infrastruktúrát, hogy az F–16-os repülőgépeket az ukrán repülőtereken is bevethessék.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: a háború kezdete óta ukrajnai menekültek tízezrei találtak biztonságra Magyarországon, közülük több mint 41 ezren folyamodtak eddig menedékes státuszért.
Tavaly a partnerszervezetek több mint 97 500 menekültnek nyújtottak segítséget Magyarországon, több mint 9300 kiszolgáltatott helyzetben lévő család kapott készpénztámogatást, miközben mintegy 60 ezren jutottak élelmiszersegélyhez. Több mint 65 600 menekült vehetett át nem élelmiszer-jellegű segélyt, például higiéniai csomagot, ruhaneműt, takarókat és konyhai eszközöket
– írták.
Hozzátették: ahhoz, hogy ezek a szolgáltatások továbbra is elérhetőek maradjanak, az UNHCR és 30 partnerszervezete 42,2 millió dollárt kér arra, hogy idén támogathassák az Ukrajnából Magyarországra érkezett menekülteket. A szervezetek ebben az évben 85 ezer, Magyarországon élő menekült támogatására készülnek.
A kért 42,2 millió dollár lehetővé teszi a partnerszervezeteknek, hogy továbbra is biztosítsák az alapvető szolgáltatásokat és a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő menekültek célzott támogatását – írták.
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy nem kíván nagy hatótávolságú Taurus rakétákat küldeni Ukrajnába, mivel azokkal egy Moszkva elleni támadást is végre lehetne hajtani – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A német kancellár szerint az 500 kilométeres hatótávolságú cirkálórakéta egy olyan fegyver, amely helytelen használat esetén akár egy moszkvai célpontot is elérhet. Hozzátette, hogy az ilyen fegyverek Ukrajnában történő telepítéséhez kötelező a német felügyelet, ezért nem jöhetnek szóba.
Olaf Scholz elismerte, Berlinben többen is „kritizálták”, amiért megtagadta a Taurust az ukrán védőktől, de úgy látja, hogy Németország így is jóval több fegyverrel látja el Ukrajnát, mint az összes többi ország.
Megjegyezte, hogy amennyiben az Egyesült Államok Kongresszusa nem oszt ki új forrásokat Kijev megsegítésére, akkor egyes országoknak több erőfeszítést kell majd tenniük a jövőben.
Csütörtökön tartott beszédekor Vlagyimir Putyin orosz elnök az atomfegyverekről szóló retorikát használta arra, hogy felhívja magára a nyugat figyelmét – írja az Ukrajinszka Pravda.
Putyin megismételte látszólagos hajlandóságát arra, hogy párbeszédet kezdjen az Egyesült Államokkal, valamint továbbra is az USA-t tette felelőssé a tárgyalások elmaradásáért.
Putyin azzal érvelt, hogy ha az Egyesült Államok fontos biztonsági kérdésekről akar tárgyalni, akkor figyelembe kell venni Oroszország nemzeti érdekeit.
A Háborús Tanulmányok Intézete hangsúlyozta, hogy Putyin továbbra is Ukrajna teljes megadását akarja, és célja a NATO gyengítése és lefegyverzése is, amelyet Oroszország nemzeti érdekének tekint.
Putyin azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország rendelkezik olyan fegyverekkel, amelyek képesek a nyugati országokra csapást mérni, és kijelentette, hogy a nyugati eszkaláció egy lehetséges nukleáris konfliktussal fenyeget, amely elpusztíthatja a civilizációt.
Katonai elemzők megjegyezték, hogy Putyin és orosz tisztviselők gyakran hivatkoznak nukleáris fenyegetésekre, hogy félelmet keltsenek és gyengítsék az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást.
Az Egyesült Államok egyelőre semmi jelét nem látja annak, hogy Oroszország atomfegyvert tervezne bevetni, de továbbra is gondosan figyeli a helyzetet – közölte csütörtökön Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
„Ez nem az első eset, hogy felelőtlen nyilatkozatot láthattunk Vlagyimir Putyin (orosz elnök) részéről. Nem illik így beszélnie egy nukleáris hatalom vezetőjének” – hangsúlyozta Miller.
Vlagyimir Putyin az orosz parlament két háza előtt csütörtökön elmondott beszédében arról beszélt, hogy a Nyugat veszélyes külpolitikai lépései és a részéről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat.
Az orosz elnök figyelmeztetett, hogy a nyugati államok atomháborút provokálhatnak ki azzal, ha csapatokat küldenek Ukrajnába.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4990 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5348 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.