Vlagyimir Putyin hatalmas „ajándékot kapott” az Egyesült Államoktól

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• NATO-val való összecsapással fenyegetőzik a Kreml szócsöve;
• Vlagyimir Putyin Szocsiban tárgyalt a NAÜ főigazgatójával a zaporizzsjai atomerőműről;
• Az Európai Unió vezető tisztségviselői szerint elfogadhatatlan, amit Putyin művelt Odesszában;
• Az ukránok kiszorították az oroszokat egy Avgyijivka melletti faluból;
• Oroszország egy szerb ügynököt épített be az EU intézményeibe;
• Donald Tusk: Ez teljes körű háború, annak legkegyetlenebb formájában;
• Vlagyimir Putyin hatalmas „ajándékot” kapott az Egyesült Államoktól.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

Harkiv megye kormányzója, Oleh Szinyehubov március 7-én bejelentette, hogy a helyi hatóságok kötelező evakuálást hajtanak végre a Kupjanszk közelében élő lakosok között – írta a The Kyiv Independent.

Kupjanszk döntő fontosságú stratégiai város Harkiv megyében, amelyet 2022-ben ideiglenesen orosz csapatok szálltak meg. Kupjanszkot a közelmúltban súlyos támadások érték, mivel Oroszország fokozta a támadási kísérleteket a térségben.

„Ötvenhét település összes lakosát evakuálják” – mondta Oleh Szinyehubov.

A Harkivi Regionális Védelmi Tanács támogatta a gyermekek kötelező evakuálását szüleikkel, vagy a helyben lakó személyekkel, vagy más törvényes képviselőkkel együtt a Velykoburlutska és Vilkhuvatska területi közösségek 18 településéről

– írta Harkiv megye kormányzója a Telegramon.

A kormányzó elmondta, ezeket a lakosokat Harkiv megyén belül és Ukrajna más régióiba telepítik át. A szállást a tisztségviselő szerint már előkészítették számukra.

A lehető legjobban meg kell védenünk a gyermekes családokat a harkivi terület civil lakosságát sújtó orosz terror ellen!

– mondta.

Az ukrán Khortycia Operatív és Stratégiai Csoport február 26-án arról számolt be, hogy Oroszország továbbra is a Harkiv megyei Kupianszk közelében összpontosítja erőit.

Volodimir Zelenszkij közösségi oldalán írt arról, hogy a brit védelmi államtitkárt, Grant Shappset látta vendégül. Az ukrán elnök szerint Shappsszel Ukrajna további támogatásáról egyeztettek.

Ma vendégül láttam az Egyesült Királyság védelmi államtitkárát, Grant Shappset, hogy megerősítsük a védelmi együttműködést Ukrajna és az Egyesült Királyság között. Elsődleges célunk Ukrajna légvédelmének és nagy hatótávolságú képességeinek megerősítése, a sürgős fegyver- és lőszerszükségletek kielégítése, valamint a közös fegyvergyártás fejlesztése. Köszönöm az Egyesült Királyság kormányának és népének, hogy vezető szerepet vállaltak Ukrajna támogatásában

– írta Zelenszkij az X-en.

David Cameron brit külügyminiszter Berlinbe látogatott, ahol Ukrajna támogatásáról tárgyalt – írta az Independent.

A brit külügyminiszter német kollégájával, Annalena Baerbockkal tartott sajtótájékoztatót Berlinben. A német külügyminiszter és Cameron egyetértettek abban, hogy Ukrajnának több lőszert és fegyvert kell küldeni.

Azoknak, akik békét akarnak, akik véget akarnak vetni ennek a pusztító háborúnak, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy Ukrajna rendelkezésére bocsássák azokat az eszközöket, amelyekkel megvédheti magát

– mondta Baerbock, aki ezt követően köszönetet mondott David Cameronnak a támogatásért.

Az Independent kiemeli, David Cameron azt követően látogatott Németországba, hogy Olaf Scholz kancellár nemrég úgy döntött, Németország  megtagadja a Taurus rakéták Ukrajnába küldését. Mint arról az Index is írt, Scholz kijelentésének előzménye egy kiszivárgott hangfelvétel, amelyen német tábornokok arról beszélnek, hogy Kijev a kifinomult, nagy hatótávolságú Taurus rakétákkal lerombolhatná az Oroszországot a Krímmel összekötő Kercsi-szorosi hidat.

„Kanadának többet kell költenie és többet is költ a védelemre” – mondta Bill Blair, az ország védelmi minisztere. 

Az Independent szerint Bill Blair kijelentette, hogy az országnak lépnie kell, mivel évtizedek óta nem teljesítette azt a célt, hogy a hazai termék két százalékát védelemre fordítsa. Mint mondta, most a GDP alig 1,4 százalékát költik erre évente.

Blair hozzátette, az éghajlatváltozás, valamint az ukrajnai és a közel-keleti háborúk sürgetőbbé teszik a beruházásokat, mint valaha.

Kanada azt tervezi, hogy legkésőbb 2027-re megduplázza védelmi költségvetését, mintegy 40 milliárd kanadai dollárra.

A svéd kormány nemrég közölte, hogy csütörtökön összeülnek a NATO-csatlakozással kapcsolatban. Ezt követően a svéd kormány tisztviselői Washingtonban egy konferencián átadták a csatlakozáshoz szükséges iratokat, amelyet követően Antony Blinken amerikai külügyminiszter üdvözölte Svédországot a NATO 32. tagjaként.

A svédek NATO-csatlakozásáról szóló cikkünket itt tudják elolvasni.

Norvégia 153 millió dollárt (55 milliárd forintot) fordít arra, hogy tüzérségi lőszert vásároljon Ukrajnának – írta az Unian.

„Norvégia tüzérségi lőszerrel támogatja Ukrajnát, mind saját készleteiből, mind pedig  az ipartól vásárolt munícióval. Úgy döntöttünk, hogy hozzájárulunk a Cseh Köztársaság kezdeményezéséhez, hogy Ukrajnát a lehető leggyorsabban ellássuk a szükséges tüzérségi lőszerrel” – mondta Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök.

A litván hírszerzés csütörtökön közzétett elemzése szerint Oroszország még legalább két évig képes a jelenlegi intenzitással folytatni a háborút Ukrajnában a magas olajáraknak, a szankciók megkerülésének és állami beruházásainak köszönhetően. A litván hírszerző ügynökségek éves jelentésükben, melyben a balti ország biztonságát fenyegető veszélyeket mérték fel, megállapították:

Oroszország 2023-ban megreformálta és megerősítette az Ukrajnában sok veszteséget szenvedett haderejét, és jó úton halad afelé, hogy bővítse katonai képességeit a NATO-tagállamokkal, köztük a katonai szövetséghez nemrég csatlakozott Finnországgal közös határszakaszán. Továbbá Moszkva képes levonni a tanulságokat, és javítani harci hatékonyságát.

A jelentés szerint az orosz hírszerzés nagy erőkkel munkálkodik azon, hogy Moszkva meg tudja kerülni a nyugati büntetőintézkedéseket. Nyíltan ugyan csak Iránról és Észak-Koreáról tudható, hogy fegyverekkel és lőszerekkel látja el Oroszországot, időközben viszont Kína lett a mikrochipek legnagyobb beszállítója, és Oroszország nemzetközi pénzügyi tranzakcióit ma már többnyire jüanban bonyolítja le.

Hozzátették azt is, hogy Oroszország széles körű infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre Belaruszban, hogy használni tudja a tavaly odatelepített nukleáris robbanófejek hordozására képes rakétákat. Azt tapasztalták továbbá, hogy orosz és belorusz hírszerző ügynökségek igyekeznek litván állampolgárokat beszervezni. A litván hatóságok tavaly több embert is őrizetbe vettek, akiket azzal vádolnak, hogy készpénzért cserébe információkat adtak át belorusz ügynököknek.

Az MTI által idézett litván hírszerzési jelentésből kiderült az is, hogy Kína 2023-ban fokozta kémtevékenységét Litvániában, miután a balti ország korábban lehetővé tette Tajvannak, hogy külképviseletet nyisson.

Kínához köthető szereplők rendszeresen próbálják feltörni litván kormányzati intézmények számítógépes rendszereit azzal a szándékkal, hogy behatoljanak hálózataikba, és adatokat szerezzenek belőlük

– állította a litván hírszerzés.

Csehország lemondta a következő közös kormányülést Szlovákiával az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos nézeteltérések miatt – írja az RBC Ukraine. 

A két ország rendkívül szoros kapcsolatokat ápol, ezért szokatlan, hogy a fent említett közös üléseket lemondta Csehország – írja a lap. 

A konfliktus azután alakult ki, hogy Juraj Blanar szlovák külügyminiszter találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egy antalyai diplomáciai csúcstalálkozón. Akkor Pozsonyt heves bírálatok érték a megbeszélések miatt, Robert Fico miniszterelnök pedig kijelentette, hogy Szlovákia szuverén ország, amely szuverén külpolitikát folytat, és „a világ mind a négy sarkával” kapcsolatban áll.

Csehország úgy véli, hogy a békés rendezés Ukrajnában az „orosz terroristák” teljes kivonulását jelentené Ukrajna területéről. Prága többek között kezdeményezte, hogy sürgősen vásároljanak 800 ezer lövedéket az ukrán katonák számára.

A cég tulajdonosa, Michal Strnad milliárdos azt mondta, a hangsúlyt a tüzérségi lőszerek gyártására helyeznék, hogy erősítsék Ukrajna védelmi képességét. 

Fico azonban ígéretet tett arra, hogy megszünteti Ukrajna ingyenes katonai támogatását, és megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát. Azonkívül oroszbarát retorika jellemezi a lap szerint, és a háborút egy befagyott konfliktusként jellemezi, amelyet szerinte nem lehet megoldani Ukrajna katonai támogatásával.

Oroszország kazettás bombákkal támadta meg a Zaporizzsjai területen található Bilenyke települést – írta a Kárpátalja.ma.

A portál információi szerint a támadásban egy ember megsebesült. 

A Tiszaújlaki Kistérségi Tanács döntése értelmében 13, a szovjet időszakból maradt utcanevet változtatnak meg a kistérséghez tartozó öt településen – írta a Kárpáti Igaz Szó.

A legtöbb utcát Tiszaújlakon keresztelték át: a Gagarin utcából Andrij Litun utca lett, a Gorkij utca nevét Beregszász utcára változtatták, a Tolsztoj utcából Szvjatotrojszkaja, a Lermontovból Vásártér, a Majakovszkijból Kolozsvári László, a Május 1-je utcából Május (Travneva), a Puskinból Napos (Szonjacsna) utca lett.

Puskino településen, ahol a lakosok nemrég szavaztak a falu átnevezéséről, szintén átneveztek két utcát. A Gagarin utcából Védők (Zahisznikiv) utca lesz, a Puskin utcát pedig Mihail Karpa tiszteletére nevezték el.

Az Orosz Föderáció által kitoloncolt ukrán gyerekeket haladéktalanul és feltételek nélkül haza kell küldeni – hangsúlyozza Andrij Kosztin ukrán főügyész az Interfax szerint.

Az Orosz Föderációban azt mondhatnak, amit akarnak, de ez háborús bűn… és már meg is van a Nemzetközi Büntetőbíróság előzetes döntése. Vlagyimir Putyint, az Orosz Föderáció elnökét és Maria Lvova-Bielovát, az Orosz Föderáció gyermekjogi biztosát az ukrán gyermekek kitoloncolásáért le kell tartóztatni

– mondta Kosztin az Euronewsnak adott interjújában.

A főügyész felhívta a figyelmet arra, hogy az Orosz Föderáció azzal, hogy ukrán gyerekeket ad örökbe orosz családoknak, „törli történelmüket és identitásukat”.

„Folyamatosan arra kérem a világ vezetőit, hogy nyilvánosan szólítsák fel Moszkvát az ukrán gyerekek visszaküldésére” – idézi a kiadvány a legfőbb ügyészt.

Kostin szerint az ENSZ „sokkal aktívabb szerepet játszhatna” ebben az ügyben.

„A gyerekeket feltétel nélkül és a lehető leghamarabb vissza kell juttatni Ukrajnába, Oroszország pedig ezt figyelmen kívül hagyja” – hangsúlyozta a legfőbb ügyész.

Reggel az orosz hadsereg ágyúzta Herszon városát, megsebesítve egy 45 éves férfit – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

Egy 45 éves férfi megsérült. Jelenleg kórházban van, az orvosok vizsgálják, és segítséget nyújtanak az áldozatnak

– nyilatkozta Olekszandr Prokudin, a Herszon területi katonai közigazgatás vezetője.

Prokudin hozzátette, hogy egy másik lövedék egy magánházat, egy garázs helyiségeit és az ott parkoló autókat is megrongálta.

Lynne Tracy, az Egyesült Államok oroszországi nagykövete egy jegyzéket kapott, amelyben azt követelik, hogy állítsa le az Oroszországban nemkívánatosnak nyilvánított három amerikai nonprofit szervezetnek nyújtott támogatást – írja a TASZSZ.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint az amerikai diplomáciai képviselet vezetőjét csütörtökön beidézték az orosz külügyminisztériumba. Értesítették arról, hogy három amerikai nonprofit szervezetet – az American Councils for International Educationt, a Cultural Perspectivest és a Nemzetközi Oktatási Intézetet – nemkívánatosnak nyilvánítottak az Oroszországi Föderációban, amik a nagykövetség támogatásával oroszellenes irányultságú programokat és projekteket hajtanak végre, amelyek célja „befolyásoló ügynökök” toborzása oktatási és kulturális csereprogramok álcája alatt.

A nagykövetnek átadtak egy hivatalos jegyzéket, amelyben felszólították, hogy szüntessen be minden támogatást ezen civil szervezetek tevékenységéhez, ami ha folytatódik, az orosz törvények megsértésének minősül, valamint távolítsa el a diplomáciai képviselet hivatalos honlapjáról és a közösségi hálózatokról az ezen civil szervezetek által végrehajtott oktatási projektek és programok listáját, amelyek célja az orosz társadalomtól idegen attitűdök és értékek népszerűsítése

– írta a minisztérium.

A külügyminisztérium azt is közölte Tracyvel, hogy az Orosz Föderáció belügyeibe való beavatkozási kísérleteket határozottan el fogják fojtani, egészen az érintett amerikai nagykövetség munkatársainak persona non grataként való kiutasításáig.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kémelhárítása őrizetbe vett egy odesszai lakost, aki új orosz légitámadást készített elő a város polgári infrastruktúrája ellen – írja az Interfax. 

Az ukrán légvédelem megkerülése érdekében a támadás alatt a megszállók megbízták bűntársukat, hogy azonosítsa a légvédelmi komplexumok elhelyezkedését a regionális központ területén. Az oroszokat mindenekelőtt a repülőgép-és rakétalétesítmények koordinátái érdekelték. A megszállók igyekeztek tájékozódni a helyi kikötőkben légvédelmi rendszerrel ellátott katonai hajók jelenlétéről is

– jelentette az SZBU.

A különleges szolgálat megjegyzi, hogy időben megakadályozták a tervek megvalósítását, továbbá a támadó minden akcióját szakaszosan dokumentálták, ami lehetővé tette a védelmi erők parancsnokságának előzetes tájékoztatását az új légicsapásveszélyről és a védekezésre való felkészülést.

A gyanúsítottról kiderült, hogy a megszállt Szevasztopolban állomásozó orosz csapatok felderítőcsoportjának vezetője. A nőt év elején szervezték be, a Btk. Ukrajna büntető törvénykönyvének 111. paragrafusa szerint (hadiállapot ideje alatt elkövetett hazaárulás) őrizetbe vették, és akár életfogytiglani börtönbüntetésre is számíthat. 

Hajasi Josimasza, a japán kormány legfőbb szóvivője kijelentette, hogy Tokiót komolyan aggasztja a Kína és Oroszország közötti katonai együttműködés szorosabbra fűzése. Szerinte ennek széles körű következményei lehetnek Japánra és a tágabb régióra nézve.

Országunk szoros figyelemmel kívánja kísérni a fejleményeket a kínai–orosz kapcsolatokat illetően

– mondta csütörtök reggel egy sajtókonferencián.

Peking és Moszkva továbbra is szoros kapcsolatokat ápol annak ellenére, hogy már harmadik éve tart az Oroszország által indított háború Ukrajna ellen.

Az orosz szabotázs- és hírszerző csoportok (DRG) újabb kísérletet tettek az ukrán határ áttörésére Szumi térségében. A határőrök március 7-én éjjel állították meg az oroszokat – írja az RBC Ukraine. 

A határőrök jelentéséből kiderül, hogy azonnal tüzet nyitottak a szabotőrökre kézifegyverekkel és gránátvetőkkel, ami után a DGR visszavonult. 

Az utóbbi időben súlyosbodott a helyzet Szumi régió határvidékén, nemcsak a folyamatos ágyúzás miatt, hanem az orosz szabotőrök folyamatos határáttörési kísérletei miatt is. 

A Hizb ut-Tahrir nemzetközi terror szervezet Oroszországban betiltott sejtjének két tagját tartóztatták le a Krímben – közölte a szimferopoli bíróság a TASZSZ-szal.

Korábban a bíróság a sejt négy tagját már letartóztatta. 

Összesen hat emberrel szemben választották a kényszerintézkedést. Ötük esetében 1 hónap 29 napig tartó elzárás formájában május 4-ig, egy másik taggal szemben pedig egészségi okokból házi őrizetet választottak

– jelentették a bíróságon.

Korábban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat a titkos sejt tagjainál tartott házkutatásokról számolt be. A hivatal munkatársai jelentős mennyiségű, Oroszországban betiltott szervezet propagandaanyagát, kommunikációs eszközöket, elektronikus médiát foglaltak le, amelyeket terrorista tevékenységre használtak. Nagy összegű orosz és külföldi valutát is találtak.

Az orosz Biztonsági Szolgálat, az FSZB szerint a találkozók alkalmával „terrorista ideológiát terjesztettek az Oroszországhoz csatolt Krím félsziget lakói között, és krími muszlimokat toboroztak a soraikba”.

Az éjszaka folyamán a légvédelmi rendszerek hat ukrán repülőgép típusú drónt semlegesítettek, amelyek Oroszország középső részén három régióban próbáltak célpontokat támadni – közölte a védelmi minisztérium és írta meg a RIA Novosztyi.

A légvédelmi rendszerek szolgálatban lévő ukrán pilóta nélküli légi járműveket a Kurszki terület felett elfogtak, hármat megsemmisítettek a Brjanszki és kettőt a Tulai terület felett

– áll a közleményben.

A tulai régió regionális biztonsági minisztériuma közölte, hogy a dróntámadásban senki sem sérült meg, és az infrastruktúrában sem keletkezett kár. Alekszandr Bogomaz, a Brjanszki terület kormányzója szerint a drónokat a Klincovszkij kerület és a Novozibkovszkij városi körzet felett semmisítették meg, sérültek és károk sem keletkeztek.

Oroszország április 1-jétől 7,5 százalékkal emeli a szociális nyugdíjakat – közölte a kormány a Telegram-csatornáján és írta meg a RIA Novosztyi.

Április 1-jétől a kormány 7,5 százalékkal emeli a szociális nyugdíjakat. Az indexálás mértékét a nyugdíjasok létminimumának tavalyi növekedési üteme alapján számítják ki

– olvasható a kiadványban. 

A munkaügyi minisztérium szerint a kifizetések emelése 3,4 millió szociális nyugdíjban részesülőt, valamint közel 700 ezer állami nyugdíjban részesülőt érint. A szövetségi költségvetés 37,5 milliárd rubelt különített el erre a célra.

A szociális nyugdíjban részesülők közé tartoznak azok az állampolgárok, akik különböző körülmények miatt nem rendelkeznek a biztosítási nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

Ezenkívül juttatást kapnak a

• fogyatékkal élők;
• azok, akik elvesztették kenyérkeresőjüket;
• katonák és önkéntesek, akik katonai trauma miatt váltak rokkanttá;
• a nagy honvédő háború résztvevői;
• sugárzás vagy ember okozta katasztrófák következtében szenvedő polgárok.

A szociális nyugdíjakat általában évente egyszer – április 1-jén – indexálják.

Már több mint 4000 módosítás történt a nemrég elfogadott mozgósítási törvénytervezeten, amit az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága hetek óta vizsgál. Arra jutott a testület, hogy meg kell teremteni annak a törvényi lehetőségét, hogy az állampolgárok különböző módokon aktualizálhassák adataikat a hadkiegészítőkben – írja a Kiszo.net. 

Jegor Csernyev, a nemzetbiztonsági bizottság helyettes vezetője szerint három lehetőséget vizsgálnak az adatszolgáltatásra

• személyesen megjelenve a katonai nyilvántartásba vételi hely vagy a lakóhely szerinti területi toborzási és szociális támogatási központban (TCK)
• a katonai nyilvántartás szerinti adminisztratív szolgáltatási központban
• a sor- és hadkötelesek, tartalékosok elektronikus fiókjában anélkül, hogy személyesen megjelenne a toborzóirodában

A katonai nyilvántartásba vett ukrán állampolgároknak a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül kötelező jelleggel meg kell adniuk lakcímüket, elérhetőségüket, e-mail-címüket (ha van e-mail) és egyéb katonai nyilvántartási adataikat.

Csernyev elmondta azt is, hogy a katonai szolgálat elkerüléséért három szankció bevezetésének lehetőségéről folynak a tárgyalások. Ezek közé tartozik:

• a bankszámlák és a vagyon befagyasztása
• az utazásra (a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiak, néhány kivételt leszámítva most sem hagyhatják el az országot – a szerk.)
• a gépjárműhasználatra vonatkozó korlátozásokat.

Ugyanakkor a bizottság nem támogatja a számlák zárolását.