Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Az ukránok többsége szerint rossz, amit Zelenszkij tesz;
• Halálos baleset: lezuhant egy Mi–8-as helikopter Oroszországban, 20 emberrel a fedélzeten;
• Az orosz önkéntesek bejelentették: ismét támadják Oroszországot;
• Váratlan lépés: Vlagyimir Putyin ellen fordult a francia „barátnője”;
• Putyin szövetségese gúnyolódva közzétette a békefeltételeket, ezeket követelte.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

Hat ember, köztük gyerekek is megsebesültek Nyikopolban a nehéztüzérségi ágyúzás és kamikazedrónokkal való bombázás következtében – írja az Interfax.

Szerhij Liszak, a területi katonai közigazgatás vezetője közölte, hogy a sebesültek között gyerekek és idősek is vannak.

A megszállók terrorizálták a járási központot. Hat ember megsérült. A sebesültek 7 és 74 év közöttiek

–  közölte csütörtök este a Telegramon.

Lysak szerint csaknem egy tucat többemeletes épület, öt magánház és egy melléképület rongálódott meg a városban. Emellett két oktatási intézmény, több kávézó és üzlet, három közigazgatási épület és egy gyógyszertár. Megrongálódtak az autók és az elektromos vezetékek is.

Az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) és a korrupcióellenes különleges ügyészség (SZAP) munkatársai Finnországban a helyi rendőrséggel együttműködve őrizetbe vettek három személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy golyóálló mellények megvásárlására elkülönített pénzt sikkasztottak el – közölte az MTI a NABU honlapján közzétett hírek alapján.

A közlemény szerint a gyanúsítottakat március 11-én vették őrizetbe Finnországban. Közöttük van egy közelebbről meg nem nevezett magáncég képviselője, akinek a vállalata nem szállította le az 5,7 millió euró (2,26 milliárd forint) értékben megvásárolt, és teljes mértékben kifizetett golyóálló mellények felét a védelmi minisztériumnak.

A nyomozás szerint az ukrán fegyveres erőknek szánt ötezer golyóálló mellényre kapott pénz egy részét luxusautók és ingatlanok vásárlására költötték.

A hatóságok lefoglalták az egyik gyanúsított – egy finn állampolgár – ingatlanját – derült ki a NABU közleményéből.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy brüsszeli sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a NATO jelenleg nem érez közvetlen fenyegetést Oroszország felől, mivel Moszkva szinte valamennyi szárazföldi erejét bevonta az Ukrajna elleni agressziós háborúba –írja az Ukrinform.

A főtitkár újságírói kérdésekre válaszolt Oroszország provokatív kijelentéseivel és fenyegetéseivel kapcsolatban, miszerint katonai csoportosulást épít ki a finn határon: 

Finnország most nagyobb biztonságban van, mint a szövetséghez való csatlakozásuk előtt. Mert most Finnországra vonatkozik a kollektív védelmi záradékunk, az 5. cikkely: egy mindenkiért, mindenki egyért. Szinte az összes orosz szárazföldi haderő részt vesz az Ukrajna elleni agressziós háborúban. Tehát nem látunk közvetlen fenyegetést egyetlen NATO-szövetségesünk ellen sem

– mondta Jens Stoltenberg.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szövetségesek továbbra is szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet és Oroszország további lépéseit. A NATO vezetője hozzátette, hogy a szövetség képes megvédeni bármelyik tagállamát, és ezt a feladatot már 75 éve sikeresen ellátja.

Ukrajnában őrizetbe vettek egy férfit, aki állítólag azt tervezte, hogy Oroszország nevében felrobbant egy vasútvonalat Harkivban – írta a Sky News.

A férfi helyi lakos volt, aki Oroszország külföldi katonai hírszerző ügynökségének dolgozott – közölte az ukrán biztonsági szolgálat (SBU).

A férfi állítólag azt tervezte, hogy robbantássorozatot hajt végre. Oroszország utasításokat küldött neki arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a robbanóanyagokat otthon előállítani – közölte az SBU.

Az állítólagos terv az volt, hogy megzavarják az ukrán védelmi erők üzemanyag- és lőszerellátását – állította a hírügynökség.

A támadást végül a biztonsági szolgálat hiúsította meg.

Olaf Scholz német kancellár a Volodimir Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetésében szorosabb együttműködésről biztosította az ukrán elnököt – írja a Sky News.

A kancellár és az ukrán elnök megállapodtak abban, hogy folytatják a konstruktív párbeszédet, a békés megoldás globális támogatása érdekében is, és szoros kapcsolatban maradnak

– áll a német kormányszóvivő közleményében.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonai segélyt nyújtja Ukrajnának, de Scholz ragaszkodott ahhoz, hogy Németország közvetlenül ne vegyen részt a háborúban.

Mike Johnson, az Egyesült Államok képviselőházi elnöke szerdán republikánus szenátorokkal folytatott megbeszélésén elmondta, hogy a Képviselőház elkészíti saját törvénytervezetét Ukrajna támogatására, de a szenátus által már elfogadottól jelentősen eltérő formában – szemlézte az Ukrajinszka Pravda.

Senki sem akarja, hogy Vlagyimir Putyin győzzön. Szerintem nem fog megállni Ukrajnánál,  tovább fog menni Európába. Ebben a helyzetben van egy jó és egy rossz oldal, és Ukrajna az áldozat

– mondta Mike Johnson.

Ugyanakkor hozzátette, hogy amiről a Képviselőház végül megegyezik, az másképp nézhet ki, mint a szenátus által elfogadott tervezet.

A megbeszélésen részt vevő szenátorok szerint Johnson elmondta, hogy a képviselőházi tervezet az amerikai adófizetők érdekeinek védelme érdekében hitel vagy földhitel formájában nyújthat támogatást.

Mike Johnson emellett arról is beszélt, hogy olyan megoldást kéne találni, amely lehetővé tenné az orosz állami vagyon elkobzását és a felszámolt vagyonból származó pénzeszközök átutalását egy Ukrajnát támogató alapba.

John Cornyn szenátor, aki egyike azoknak a republikánusoknak, akik februárban megszavazták a szenátus Ukrajna támogatását célzó alapcsomagját, azt mondja, hogy a Johnsonnal folytatott megbeszélés után optimista, hogy a képviselőház végre jóváhagy valamilyen megoldást Ukrajna megsegítésére.

Az orosz csapatok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a Tavrija szektorra, csak március 14-én reggel 24 harci ütközetet vívtak, tegnap ugyanitt 57 összecsapás volt – közölte Dmitro Likhovij ukrán katonai szóvivő.

Az Ukrajinszka Pravda szemléje szerint Likhovij azt nyilatkozta a nemzeti tévéadó adásában, hogy a legtöbb, 12 támadást – helyi idő szerint – reggel 8 óráig visszaverték a védők a Donyecki régióban. Egy támadási kísérlet pedig Zaporizzsjai területen történt.

Olekszandr Szirszkij főparancsnok március 14-én közölte, hogy Ukrajna megkezdte a fronton „hosszú ideje” szolgáló csapatok rotációját annak ellenére, hogy az ország fegyveres erőinél egyre nehezebbé válik a helyzet. Szirszkij Facebookon közzétett bejegyzésében közölte, hogy az ukrán csapatok továbbra is tartják a vonalakat Zaporizzsja irányában, de azt mondta, hogy orosz drónok, tüzérség és aknavetők erős támadása éri őket.

Pozitívum, hogy a frontvonali nehéz helyzet ellenére sikerült elindítanunk a zászlóaljak és egységek cseréjét, amelyek hosszú ideje harci küldetést teljesítenek a fronton

– mondta Szirszkij, hozzátéve, „ez lehetővé teszi, hogy stabilizáljuk a helyzetet, és pozitívan befolyásoljuk katonáink erkölcsi és pszichológiai állapotát”.

Ukrajna emberhiánnyal küzd, a kormány célja pedig az, hogy 2024-ben fokozza a mozgósítási erőfeszítéseket, és ígéretet tett arra, hogy megváltoztatja a katonai toborzás megközelítését, több választási lehetőséget biztosítva a potenciális hadköteleseknek.

A parlament most tárgyalja a mozgósítási törvény új tervezetét, miután visszavonták annak kezdeti, vitatott változatát. A létszámhiánnyal együtt Ukrajna egyre veszélyesebb helyzettel néz szembe, mivel a további amerikai fegyverek és segélynyújtás elfogadása továbbra is késik a kongresszusban.

Mivel a moszkvai erők jelenleg kezdeményező szerepet töltenek be a háborúban, és képesek meghatározni „a támadó műveletek idejét, helyét és mértékét”, ez a frontvonal más területeit rendkívül sebezhetővé teszi.

Az Ukrán Fegyveres Erők Különleges Műveleti Erői (SOF) megakadályozták az oroszok azon kísérletét, hogy elaknásítsák a Dnyipro folyó környékét a Herszoni területen – olvasható a különleges műveleti erők Facebook-bejegyzésében.

Az Ukrán Szárazföldi Erők 73. Tengerészeti Központjának operátorai légi felderítés közben déli irányban egy ellenséges járművet fedeztek fel egy fegyverszállító kocsival és két csónakkal. Az ellenséges személyzet is jelen volt

– áll a bejegyzésben.

Az ellenséges célpontokra pilóta nélküli légi járművek mértek csapást.

Az ukrán hadsereg sem számít arra, hogy azonnali hatállyal mozgósítanak 500 ezer embert, a behívottak számát a fronthelyzethez fogják igazítani – közölte az ukrán védelmi minisztérium a Financial Times-szal a The Kyiv Independent szerint. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még 2023 decemberben javasolta azt, hogy 450-500 ezer embert mozgósítani kellene. Az azóta leváltott főparancsnok, Valerij Zaluzsnij viszont cáfolta azt, hogy a hadsereg ezt kérte volna az elnöktől.

A védelmi minisztérium mostani nyilatkozatában azt mondta, hogy a 400-500 ezres számok csak általános becslések voltak. Ezeket korrigálni kell a fronthelyzet függvényében is, és azt is hozzátették, hogy az emberigényt nem lehet azonnal kielégíteni, vagyis csak fokozatosan mozgósíthatják majd a katonákat.

Azt is közölték, hogy a nemrég a mozgósítással kapcsolatban indított tájékoztató kampányuknak sikerült eloszlatniuk bizonyos félreértéseket a lakosságban, amelyek miatt sokan féltek a behívótól. Mint írták, jelenleg 8 ezer üres státuszuk van, amelyekre több mint 90 ezer jelentkezést kaptak. 

Az orosz külügy beidézi Ausztria moszkvai nagykövetét amiatt, hogy az osztrákok nemrég kiutasítottak két orosz diplomatát.

A külügy a RIA Novosztyival közölte ezt. Azt nem árulták el, hogy mikor hívják be a nagykövetet.

Eközben az is kiderült, hogy az orosz külügy megtiltotta az Oroszországba való belépést több korábbi és jelenlegi amerikai tisztviselőnek. John Sullivan volt moszkvai nagykövetnek; Derek Cholletnek, az amerikai külügy tanácsadójának, valamint Matthew Miller külügyi szóvivőnek.

Ezzel 230-ra nőtt azoknak az amerikaiaknak a száma, akiket a jelenlegi amerikai kormányzat „ruszofóbiája” miatt tiltottak ki az országból.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom pártelnöke a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek nyilatkozott arról, hogy ő és pártja fenyegetést kapott ukrán radikálisoktól.

Az ukrán terroristák fenyegetik az egész magyarországi parlamenti frakciót és személyesen engem is […] az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontunk miatt

– mondta Toroczkai, hozzátéve, amiatt kapták a fenyegetéseket, hogy korábban Kárpátalja visszafoglalásáról beszéltek.

A RIA Novosztyi szerint a politikus egy videójában is beszélt erről, és azt mondta, többek között halálos fenyegetéseket is kaptak e-mailben, és bocsánatkérésre szólították fel őket a kijelentés miatt. Toroczkai erre válaszolva azt üzente a videóban: „Nem kérek bocsánatot az ukrán néptől, mert nincs miért bocsánatot kérnem. Mert ti teljesen félreértettetek minket. Magyarország nem akarja elfoglalni Kárpátalját, mi nem akarunk háborút, mi békét akarunk. Nem fenyegettük és nem fenyegetjük az ukrán népet, Magyarország több tízezer ukrán menekültet fogadott be.”

A Mi Hazánk politikusa az invázió kezdete óta rendre Ukrajna ellen szólal fel a konfliktussal kapcsolatban, ezért általában előszeretettel szemlézik megszólalásait az orosz állami hírügynökségnél.

Volodimir Zelenszkij elnök gratulált az ukránoknak az önkéntes katonák napján, és tiszteleg mindazok emléke előtt, akik életüket adták Ukrajnáért – derül ki az ukrán elnök Facebook-bejegyzéséből.

Ma van az ukrán önkéntesek napja. Ez azoknak a napja, akik Ukrajna számára döntő fontosságú időszakban döntöttek úgy, hogy megvédik országunkat és népünket. Köszönet minden ukránnak, akinek van bátorsága megőrizni a nemzeti függetlenséget! Legyen fényes és örökkévaló mindazok emléke, akik életüket áldozták Ukrajna érdekében!

– írta Volodimir Zelenszkij bejegyzésében, amihez videót is mellékelt.

Az osztrákok kiutasították Oroszország két diplomatáját amiatt, hogy olyan cselekedeteket hajtottak végre, amelyek „összeférhetetlenek a diplomáciai státuszukkal” – írja a Heute című osztrák lap az osztrák külügyre hivatkozva.

A két orosz tisztviselő „persona non grata” minősítést kapott, vagyis nemkívánatos személyekké nyilvánították őket, és március 19-ig el kell hagyniuk az országot. Az orosz külügy „felháborítónak” nevezte a döntést.

A lépés közvetlen előzménye, hogy a Falter című hírlap közzétett egy dossziét, amelyben azt írták, hogy

Az illetékesek pártokon és politikusokon keresztül igyekeztek érvényesíteni az orosz befolyást, valamint kémkedtek Vlagyimir Putyin kormányának Ausztriában élő ellenfelei és orosz disszidensek után.

Az osztrákok egyébként már 2023 februárjában, valamint 2022 áprilisában is kiutasítottak négy-négy orosz diplomatát. Az pedig már egy ideje nyílt titok, hogy Bécs még mindig az orosz kémek egyik kedvenc városa. 

Dánia növelni akarja a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok számát azáltal, hogy a nőkre is kiterjeszti a kötelező sorkatonai szolgálatot, és mindkét nem esetében 4 hónapról 11 hónapra emeli a szolgálati időt – közölte szerdán Mette Frederiksen dán miniszterelnök az Associated Press szerint.

Nem azért fegyverkezünk fel, mert háborút akarunk. Újrafegyverezzük, mert el akarjuk kerülni

– mondta Frederiksen a koppenhágai christiansborgi miniszterelnökségen 2024. március 13-án, szerdán tartott – a fegyveres erők megerősítéséről szóló – sajtótájékoztatóján.

A hivatalos adatok szerint Dániában jelenleg 9000 hivatásos katona van az alapkiképzésen részt vevő 4700 katonán felül. A kormány 300 fővel szeretné növelni a hadkötelesek számát, hogy elérje az ötezer fős létszámot. A terv szerint a sorkatonák először öt hónapot alapkiképzésen, majd hat hónapot hadműveleti szolgálatban töltenek a kiegészítő képzéssel együtt.

Minden 18 év feletti, fizikálisan alkalmas férfit behívnak katonai szolgálatra, amely nagyjából négy hónapig tart. Mivel azonban van elég önkéntes, nem minden fiatal lát el szolgálatot.

Troels Lund Poulsen védelmi miniszter elmondta, hogy az új rendszerhez törvénymódosításra van szükség, amely szerinte 2025-ben fog megtörténni, és 2026-ban lép hatályba.

Az európai biztonságpolitikai helyzet „egyre súlyosabbá vált, és ezt figyelembe kell vennünk, amikor a jövő védelmét nézzük” – mondta Lund Poulsen. „Tágabb alapokra van szükség a toborzáshoz, amely minden nemre kiterjed” – közölte, hozzátéve, hogy ez „sokoldalúbb és teljesebb védelmet fog teremteni”.

Az ország a NATO-szövetség tagja és Ukrajna elkötelezett híve az orosz invázió elleni háborúban. Lars Lokke Rasmussen külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „Oroszország nem jelent veszélyt Dániára”.

Ukrán újságírók levideózták Lengyelország Oroszországgal folytatott kereskedelmét, amire lengyel rendfenntartók őrizetbe vették őket, lefoglalták vagyonukat és kitoloncolták őket – közölte a rayon.in.ua ukrán hírportál.

„Jurij Konkevics szerkesztőt és Olekszandr Piliuk videóst március 7-én vették őrizetbe, amikor rögzítették az Orosz Föderáció Kalinyingrádi területe és a Lengyel Köztársaság közötti tehergépjárművek általi határátlépést” – közölte a hírportál.

A Rayon.Zagorod Lengyelország északi részébe, az Orosz Föderáció Kalinyingrádi régiójának határára utazott, hogy megnézze, hogyan áramlik még mindig gáz és gabona Oroszországból Lengyelországon keresztül Európába. Ott nem találkoztunk lengyel gazdák ellenőrző pontjaival, hanem az orosz vasút vagonjait láttuk. A lengyel rendőrség őrizetbe vett minket és lefoglalta a tulajdonunkat, nem tájékoztatta a konzulátust, nem engedte, hogy felhívjuk Ukrajnát, a belbiztonsági hivatal pedig Lengyelország nemzetbiztonságát veszélyeztető személyeknek nevezett, és kiutasított minket

– írták. 

Az újságírókat állítólag Braniewo városában vették őrizetbe. Ez március 7-én, helyi idő szerint 13:10 körül történt. „Az őrizetbe vétel oka az volt, hogy az újságírók túl sokáig készítettek felvételeket kritikus infrastruktúráról, nevezetesen orosz cseppfolyósított gázkocsikról” – közölte a rayon.in.ua, hozzátéve, hogy a rendőrök beleegyezésük nélkül kutatták át az újságírók autóját.

Az autóban lévő hátizsákból egy szerkesztőségi laptopot, három mikrofont, fejhallgatót, világítástechnikai eszközöket és egyéb személyes holmikat foglaltak le. Ezeken kívül két okostelefont, két kamerát, egy MacBookot, memóriakártyákat, power bankokat és még szelfibotokat is elvettek az újságíróktól.

Március 9-én este a határőrök a Jahodin–Dorohuszk ellenőrző pontra vitték az újságírókat, és öt évre kitiltották őket a schengeni övezet országaiból. A rayon.in.ua felszólította az ukrán és a lengyel hatóságokat, hogy megfelelően reagáljanak az esetre.

A Fekete-tenger partján található orosz üdülővárosban, Szocsiban kigyulladt egy repülőtér csütörtök reggel, amiről több videó is készült.

A tűzről készült egy, a fentinél közelebbi videó is, bár nem a legjobb a minősége.

Az viszont még mindig nem világos, hogy mi okozta a tüzet. Egyesek azt feltételezik, hogy esetleg ukrán dróntámadás történhetett, de ezt nem lehet megerősíteni. Az orosz hatóságok egyelőre nem adtak ki közleményt az esetről (Ukrajna pedig nem gyakran kommentálja az ilyen akciókat).

Akárhogy is, a csütörtök sem az orosz légi közlekedés napja, miután – mint előzőleg írtuk – a távol-keleti Magadanban lezuhant egy helikopter csütörtök hajnalban, és legalább egy ember meghalt.

Magyarország területére 2024. március 13-án az ukrán–magyar határszakaszon 4309 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4296 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja az Országos Rendőr-főkapitányság közleményében az MTI szerint.

A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A NATO és Kína vezérkarai szerdán a nyolcadik alkalommal tartották meg az időről időre megrendezett közös megbeszélésüket, amelynek az ukrajnai háború is témája volt – írja a The Kyiv Independent.

A NATO delegációját Dacian-Tiberiu Serban vezérőrnagy, a kooperatív biztonsági osztály igazgatója vezette, míg a kínai delegáció élén Jao Csin vezérőrnagy, a nemzetközi katonai együttműködési iroda igazgatóhelyettese állt. 

A NATO sajtóközleménye szerint a küldöttek megvitatták „a globális és regionális biztonsági helyzetet, különös tekintettel Oroszország illegális ukrajnai inváziójára, a tengeri biztonságra és [egyéb] közös érdekű kérdésekre”.

Mindkét fél egyetértett a folyamatos kötelezettségvállalás fontosságát illetően

– írták a NATO-s sajtóközleményben. Arról, hogy pontosan mi hangzott el a találkozón, nem írtak a fentieknél többet.

Facebook-videóban mondott köszönetet Zelenszkij:

„Szeretnék még egyszer köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vesz a mentési munkálatokban, aki a romok eltakarításán dolgozik, aki segít és támogatja azokat az embereket, akik elvesztették szeretteiket.” Szerinte nagyon fontos, hogy az orosz csapások után az emberek ne maradjanak egyedül a fájdalmukkal és a problémáikkal.

A helyi hatóságok, az összes állami és önkormányzati szolgálat és a központi kormány, beleértve Ukrajna Miniszteri Kabinetjét is, felelőssége, hogy reagáljanak és szabályozzanak minden helyzetet, hogy az emberek valóban érezzék, hogy Ukrajna mindig segít.

És bármi történjék is, országunk minden szegletében lesz támogatás. Pontosan erre van szükség

– hangsúlyozta a kormányfő. „Külön szeretném megemlíteni az ukrán állami sürgősségi szolgálat munkatársait a Szumi régióban. Oleg Sakhnenko és Ivan Vorozhko őrmesterek, Vladimir Ponomarenko főtörzsőrmester, Alexander Moiseenko százados és Vladimir Prokopchuk ezredes. Szeretném megemlíteni a Dnyipro régióban működő Állami Sürgősségi Szolgálat munkatársait is, különösen azokat, akik Krivij Rihben dolgoznak, és segítenek megvédeni az emberek normális életét.”

Zelenszkij folytatta a felsorolást: Maksim Zalizny őrmester, Alexander Makhno főtörzsőrmester, Ilya Mustiaka főhadnagy, Vladimir Gavriljuk százados és az Állami Sürgősségi Szolgálat állami bányászati és mentési különítményének munkatársai, Pavel Dorosenko és Evgenyij Konovalov. „Köszönjük nektek, srácok, és minden kollégátoknak!”

„Dicsőség minden egyes embernek, aki Ukrajnáért harcol és dolgozik! Dicsőség népünknek! Köszönet mindenkinek, aki Ukrajnával van. Dicsőség Ukrajnának!” – búcsúzott Zelenszkij.