Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• A NATO lépése a harmadik világháború kirobbanásához vezethet;
• Vlagyimir Putyin bepipult, durva megtorlással fenyegetőzik;
• Az oroszok állítják, több mint 300 ukrán katonát öltek meg egyetlen csapással;
• Újabb dróncsapások: ismét lángba borult legalább egy orosz olajfinomító;
• Oroszország újabb offenzívára készül, ez lehet a bizonyíték.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban nem hozhat döntéseket szűk körű találkozókon két vagy három ország a 27 tagú Európai Unión belül − jelentette ki Guido Crosetto olasz védelmi miniszter szombaton arra az új koalícióra utalva, amelyet Berlin, Párizs és Varsó jelentett be az előző nap.

Crosetto hibás jelzésnek és módszertani tévedésnek nevezte a pénteki berlini hármas találkozót, mert szerinte az gyengíti a demokratikus országok alkotta frontot − írja az MTI. 

Micsoda hiba ez az előrerohanás! Ha nem vagyunk egységesek, Putyint segítjük győzelemre

− hangoztatta az olasz kormány védelmi minisztere a La Repubblica című napilapnak nyilatkozva.

Olaf Scholz német kancellár az Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Tusk lengyel kormányfővel folytatott megbeszélése után bejelentette: új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei annak érdekében, hogy nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel tudják ellátni Kijevet az Oroszországgal szembeni háborújában.

Mike Turner, az Egyesült Államok képviselőháza hírszerzési bizottságának elnöke múlt héten rejtélyes figyelmeztetést adott ki a titkos orosz katonai képességek által jelentett „komoly nemzetbiztonsági fenyegetésről”, amely az ohiói republikánus képviselő szerint aggodalomra ad okot.

Az aggodalom még inkább elmélyült, amikor John Kirby, a Fehér Ház szóvivője megerősítette, hogy Moszkva „aggasztó” műholdellenes fegyvert fejleszt. Hamarosan több hírügynökség, például a The New York Times is arról számolt be, hogy Moszkva esetleg nukleáris fegyver űrbeli bevetésére készül. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.

A nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott orosz áldozatok száma a február 15-i frissítés szerint 47 701 volt, ebből 3272 tiszt. Az elmúlt egy hónapban 3047 orosz katona halt meg – írja a Mediazona.

A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.

Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról. Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokat, akik név szerint beazonosíthatóak.

Oroszország eddig dokumentáltan 14 884 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 10 463 megsemmisült, 677 megsérült, 806-ot a személyzete otthagyott a harctéren, 2938-at pedig az ukránok elfogtak.

A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített harcjárművek között 2827 tank van. A harckocsik közül 1858 megsemmisült, emellett 150 megsérült, 282-t magára hagytak a harctéren, 537-et pedig az ukránok zsákmányoltak.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

Az Egyesült Államok saját nemzetbiztonságát fogja károsítani, ha a képviselőház nem hagyja jóvá az Ukrajnának szánt további finanszírozást − jelentette ki Dmitro Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter hozzátette, hogy ezzel az egész világon aláásnák Amerika vezető szerepét − közölte a Sky News. 

Miután beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, Kuleba a közösségi médiában közölte:

Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország a segítségnyújtás késedelmét kihasználva előrenyomuljon, és ezzel egész Európát és a demokratikus világot egy még nagyobb háború veszélyének tegye ki.

Rekordot döntött a 31 és 59 év közötti, fogyatékkal élő orosz férfiak számának növekedése − közölte a brit védelmi minisztérium a napi hírszerzési tájékoztatójában.

Az orosz nyugdíj- és biztosítási alapok adatainak Vorstka általi elemzése szerint 2022-ben 1,67 millió orosz férfi volt ebben a korosztályban fogyatékkal élő. Ez a szám 2023-ban 30 százalékkal − 507 ezerrel − nőtt.

A fogyatékkal élő férfiak számának növekedése valószínűleg a hadirokkantak számának növekedése miatt következett be. Ez szinte biztosan így van. Az orosz fegyveres erők által az ukrajnai konfliktus következtében elszenvedett több mint 355 ezres emberi veszteség jelentős többsége sebesült katona  

− közölte a brit védelmi minisztérium.

A brit védelmi minisztérium megjegyezte, hogy az orosz sebesültek átlagos napi száma 2023 februárjában érte el a napi 983-as csúcsot − a háború kezdete óta a legmagasabbat.

Oroszország március 16-án tüzérségi csapást mért a Donyecki terület Ocseretinye közösségéhez tartozó Novoszelivka falura, a tamadásban egy 51 éves férfi meghalt, egy másik lakos pedig megsebesült – közölte Vadim Filaskin kormányzó Telegramon.

A sérültet kórházba szállították – közölte a kormányzó, állapotát nem részletezte.

A falu mintegy 15 kilométerre nyugatra fekszik Avgyijivkától, amely februárban került orosz kézre. A Donyecki terület településeit naponta érik orosz támadások, amelyek gyakran áldozatokkal és nagymértékű károkkal járnak. Egy civil megsebesült a Krasznohorivka elleni orosz támadásokban március 15-én – mondta Filaskin reggeli jelentésében.

Két ember meghalt, és hárman megsérültek Belgorod városában szombaton – közölte Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója.

Állítása szerint egyikük egy férfi volt, akit egy kamion vezetése közben ért a találat, és ezután még egy autó is nekiütközött a teherautójának.

A másik áldozat egy nő volt, akit a fiával együtt ért a találat: ő maga a helyszínen meghalt, a fia életéért küzdenek az orvosok.

Az uniós külügyminiszterek februári találkozóján Szlovákia támogatta Magyarország javaslatát, hogy oldják fel a szankciókat több orosz oligarcha, köztük a Vlagyimir Putyinhoz közel álló orosz–üzbég üzletember, Aliser Uszmanov ellen – írja az European Pravda az Aktuality.sk – amely diplomáciai forrásokból szerzett információkat – szlovák hírportálra hivatkozva.

A szlovák fél arra kérte Magyarországot, hogy támogassa Josef Gambalek üzletember törlését az uniós szankciós listáról, aki a Putyinhoz közel álló orosz motorosszervezethez, az Éjszakai Farkasokhoz fűződő kapcsolatai miatt került fel arra.

Az Aktuality szerint a magyarok úgy döntöttek, hogy „kihasználják a helyzetet”, és Gambalek szankciós listáról való törlésének támogatásáért cserébe arra kérték Szlovákiát, hogy támogassa több orosz oligarcha elleni szankció feloldásának ügyét.

A kiadvány azt állítja, hogy a szlovák fél teljesítette a rájuk vonatkozó kérést.

A nevek között szerepelt:

• Arkagyij Volozs, a Yandex orosz cég alapítója,
• Szergej Mndojancs, a Kreml EU-kapcsolatokkal foglalkozó tanácsadója,
• Nyikita Mazepin volt Forma–1-es pilóta,
• Vjacseszlav Kantor orosz milliárdos
• és Aliser Uszmanov is.

Míg Volozs és Mndojancs valóban lekerült a szankciós listáról Gambalekkel együtt, addig Uszmanov, Mazepin és Kantor esetében az EU erős felháborodását fejezte ki, és az ellenük hozott uniós szankciókat fenntartották.

Odessza városában a legtöbb áldozatot követelte az a támadás, amelyet pénteken hajtottak végre az oroszok. A régióban gyásznapot rendeltek el – írta az odesszai regionális közigazgatás.

Mint közölték, a csapásban 20 ember meghalt, és sokan megsérültek. Utóbbiak közül szombat reggel is kórházban volt még 40 fő.

A regionális közigazgatás közleménye óta egy újabb halálesetről számoltak be délelőtt. Az áldozat egy 39 éves tűzoltó volt, akit kórházban kezeltek, de nem tudtak megmenteni. Az ő halálával 21-re nőtt a halálos áldozatok száma.

A csapást számos európai és amerikai tisztviselő is elítélte a The Kyiv Independent szerint, mások mellett Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője és Maia Sandu moldovai elnök is így tett. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy nagyobb mértékben kell segíteni Ukrajnát, ha elejét akarják venni ezeknek a támadásoknak.

A Harkivi területen orosz dróntamadás ért egy kritikus infrastrukturális létesítményt szombat hajnalban – írja az Ukrajinszka Pravda helyi tisztviselőkre és az ukrán légvédelemre hivatkozva.

A támadást egy Kozacsi Lopan nevű faluban hajtották végre az oroszok helyi idő szerint 02.25-kor. A támadásban senki sem sérült meg. Hogy milyen létesítményben keletkeztek károk, az nem derült ki.

A német hírszerző szolgálatok elemzést készítettek a kormány számára az Oroszország által jelentett katonai fenyegetésről, amely szerint 2026-tól az oroszok támadást intézhetnek az észak-atlanti szövetség tagállamainak területe ellen – írja az Ukrajinszka Pravda a Business Insiderre hivatkozva.

Ezt az orosz hadsereg átszervezése, a csapatmozgások és a rakéták telepítése az ország nyugati részén, valamint az orosz fegyvergyártás növekedése is bizonyítja.

„Ez utóbbi ahhoz vezethet, hogy Oroszország a következő öt évben a maihoz képest megduplázza katonai erejét, különösen a hagyományos fegyverek terén” – áll a titkos jelentésben.

Már nem zárható ki, hogy Oroszország 2026-tól megtámadja a NATO területének legalább egy részét, például a balti államokat vagy Finnországot

– idézte a Business Insider a jelentést, megjegyezve, hogy a német szolgálatok még nem tettek ilyen konkrét kijelentéseket nyilvánosan.

A Business Insider szerint a NATO főhadiszállása is osztja az Oroszország növekvő katonai erejével és a további konfrontációval kapcsolatos aggodalmakat, de a központ úgy véli, ez nem feltétlenül vezet háborúhoz.

A kiadvány különösen az amerikai hírszerző ügynökségek értékelését idézi, amelyek „középtávon” nem látják a NATO elleni orosz támadás veszélyét, és úgy vélik, az orosz fegyveres erőknek még öt-nyolc évre lesz szükségük ahhoz, hogy visszaállítsák az ukrajnai invázió előtti katonai erejüket.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölt videót egy elfogott ukrán ügynökről, aki állításuk szerint az Oroszországon áthaladó transzszibériai vasútvonalnál készített elő egy szabotázsakciót.

Azt írták, hogy az orosz állampolgársággal rendelkező férfit az ukrán katonai hírszerzés (HUR) szervezte be, és képezte ki szabotázsra, majd Oroszországba küldték, hogy szabotálja azt a vasútvonalat, amelyen az ukrajnai műveletekhez is utánpótlást szállítanak.

A férfitól lefoglaltak egy „vonatok felborítására szolgáló eszközt”. Korábban videó is készült róla, amint éjjel a vasútvonal mentén sétált, amit szintén felhoztak ellene bizonyítékként. A férfi először állítólag azt mondta, hogy egyszerűen csak arra szokott sétálgatni, de utóbb beismerte, valóban szabotázsra készült.

Március 16-án reggel az orosz Belgorod városa került tűz alá: a légvédelmi rendszer aktiválódása után tüzek – amelyek épületeket és autókat rongáltak meg – és közúti balesetek alakultak ki – írja az Ukrajinszka Pravda. A hatóságok két orosz haláláról is beszámoltak.

Március 16-án reggel Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója azt mondta, hogy Belgorodban bekapcsolták a rakétafigyelmeztető szirénát. A jelzés körülbelül 20 percig tartott.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, a légvédelmi rendszerek nyolc RM–70 Vampire rakétát és két drónt lőttek le a város felett. Később a hatóságok két halottról és három sebesültről számoltak be.

A közösségi médiában fotók és videók jelentek meg a támadások utóhatásairól. Lakóépületek és legalább 15 autó sérült meg.

Az Egyesült Államok elnöke ismét „gengszerternek” nevezte Vlagyimir Putyint – írja az Ukrajinszka Pravda.

Joe Biden egy fehér házi eseményen beszélt arról, hogy a kongresszusnak jóvá kell hagynia az Ukrajna támogatására szánt forrásokat. Eközben mondta azt, hogy

a túlnyomó többség – sajnálom, hogy ezt kell mondanom –, de a kongresszusi tagok többsége hajlandó kivenni a részét a munkából [Ukrajna támogatását illetően – a szerk.]. És továbbra is arra kérek mindenkit ebben a teremben, hogy álljanak ki Vlagyimir Putyin ellen. Ő gengszter.

A kijelentés ismerős lehet, ugyanis Biden két évvel ezelőtt is ugyanezzel a szóval illette Putyint. De az utóbbi években hívta már gyilkosnak, „őrült rohadéknak”, diktátornak, hentesnek és háborús bűnösnek is. Februárban a Kreml reagált is az egyik ilyen minősítésre.

Az orosz nukleáris fenyegetések – beleértve ebbe Vlagyimir Putyin, Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő, valamint Szergej Lavrov külügyminiszter megnyilatkozásait – aggasztóak, de egyelőre nem igényelnek válaszlépést – közölte egy pénteki sajtótájékoztatón John Kirby, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője a RIA Novosztyi szerint.

A tisztviselő hangsúlyozta, hogy „nagyon-nagyon alaposan” figyelik az orosz nukleáris erőket, de egyelőre nem látnak olyan jelet, amelynek alapján magasabb fokozatra kellene kapcsolni az Egyesült Államok(nukleáris) stratégiai elrettentő erőinek készültségét. 

Magyarország területére 2024. március 15-én az ukrán–magyar határszakaszon 4544 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5950 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI szerint.

A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Annalena Baerbock német külügyminiszter azon dolgozik, hogy megváltoztassa Olaf Scholz kancellár véleményét a nagy hatótávolságú Taurus-rakéták Ukrajnának való átadását illetően, vagy megoldja, hogy ez megtörténjen – írja az Ukrajinszka Pravda a der Spiegel egyik értesülése alapján.

A német lap szerint Baerbock az utóbbi hónapokban szándékosan nem kommentálta nyilvánosan a Taurus-ügyet, hogy ne helyezzen nyomást Scholzra, de más módokon próbálja meggyőzni a kancellárt.

Mint írták, ennek egyik példája lehetett az, amikor David Cameron brit külügyminiszter interjút adott a német sajtónak, és azt az ajánlatot tette: átadják a saját Storm Shadow rakétáikat Ukrajnának, ha ezek pótlásaként kapnak a németektől Taurusokat. A lap szerint ez valójában Baerbock ötlete lehetett, csak nem akarta ő kimondani elsőként a nyilvánosság előtt (mindenesetre nem sokkal később a német külügyminiszter azt mondta Cameron szavaira reagálva, hogy ez is egy opció, nyitottak lennének egy ilyen megegyezésre).

A Der Spiegel szerint Baerbock ezzel párhuzamosan azon is dolgozik, hogy a Taurusokat is átadják végül Ukrajnának, de úgy, hogy ne lépjék át az Olaf Scholz által húzott „vörös vonalat” (a kancellár többek közt attól fél, hogy az ukránok Moszvkát is lőhetnék egy ilyen fegyverrel). Az egyik ezzel kapcsolatos elképzelés az lenne, hogy a Taurusokat először átadják a briteknek, akik aztán továbbítják Ukrajnának a fegyvert, de úgy, hogy a rakéták telepítése és potenciális célpontjaik felett megtartanak bizonyos szintű ellenőrzést. 

Egy ukrán fotós tíz éve, a Donyeck-medencében kezdődött megmozdulások idején döntötte el, hogy dokumentálja, amit az oroszok csinálnak Ukrajnában. Azóta számos fényképet készített, amelyekből többet is megosztott lapunkkal, így az Index olvasóival is.

A képeket ebben a cikkünkben tudják megnézni.

Az Európai Unió vezetői hamarosan megegyezhetnek több olyan szankcióról is, amelyeket Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus halála miatt léptethetnek érvénybe.

A Reutersnek nyilatkozó diplomáciai források szerint a szankciók azok ellen a személyek ellen irányulnak, akik szerepet játszhattak Navalnij halálában. Mint a diplomaták közölték, az EU külügyminiszterei hétfőn, az orosz elnökválasztás vége után ülnek össze, és várhatóan támogatják a szankciók életbe léptetését.

A hírügynökségnek nyilatkozó diplomaták közül ketten azt mondták, hogy a hétfői ülésen egy politikai döntésre számítanak a miniszterektől, bár jogilag (technikai okok miatt) a szankciók csak később léphetnek majd életbe.