Bevette az orosz hadsereg a Zaporizzsja megyei Mirne települést Ukrajnában, és kedvezőbb állásokat foglalt el a donyecki frontszakaszon is, miközben több ellentámadási kísérletet hárított, és megakadályozott minden betörési kísérletet az oroszországi Belgorod megyébe – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a legtöbb ellenrohamot, kilencet Avgyijivka környékén kísérelte meg. Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén csaknem 900 katonát veszített, közülük a legtöbben, több mint 380-an az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan – áll a közleményben.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek mellett tengeri drónok egy összeszerelési és tesztelési helyszínét, valamint egy IRIS-T légvédelmi rakétarendszert Odessza megyében, légi drónok egy összeszerelő üzemét a Csernihivi régióban, továbbá egy Mi–8-as helikoptert, egy cseh Vampire sorozatvetőt, négy páncélozott harcjárművet, két amerikai M777-es és egy brit FH70-es vontatott tarackot, továbbá egy földi célok leküzdésére átalakított Sz–200-as légvédelmi rakétát, Vampire sorozatvetők 23 rakétáját és 168 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. Ezek miatt vasárnap reggel Moszkvában átmenetileg három repülőterén is felfüggesztették forgalmat. Belgorodban két civil eletét vesztette, 11 pedig megsebesült – számolt be az MTI.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Katonai támaszpont elleni dróncsapásról számoltak be a Dnyeszter melléki moldovai szakadár terület biztonsági hatóságai vasárnap – adta hírül az MTI.
Az oroszbarát szeparatisták szerint a kamikazedrón becsapódása következtében egy kifutópályán kiégett a Dnyeszter-melléki fegyveres erők egyik működésképtelen Mi–8MT típusú helikoptere. Mint közölték, a pilóta nélküli repülőeszköz Ukrajna irányából érkezett. Az ügyben vizsgálatot indítottak, áldozatokról nem tudni.
A Dnyeszter-mellék február végén Oroszország segítségét kérte arra hivatkozva, hogy a moldovai kormány nyomást gyakorol a gazdaságára. Kijev szerint orosz provokáció történt.
„Oroszország provokációt hajtott végre Transznisztriában egy katonai egység ellen kamikazedrónnal végrehajtott támadással” – közölte az ukrán biztonsági tanács, amely azzal vádolta meg Moszkvát, hogy a katonai konfliktus kiterjesztésére törekszik.
A 460 ezer lakosú, Ukrajna és a Dnyeszter folyó közé ékelődő szeparatista terület rövid fegyveres konfliktus után 1992-ben szakadt ki Moldovából. Hivatalos adatok szerint 1500 orosz katona tartózkodik a területen békefenntartó feladatokat ellátva. A térség lakóinak jelentős része orosz útlevéllel is rendelkezik.
Az orosz védelmi minisztérium szerint lelőttek egy ukrán katonai helikoptert, amely a Belgorodi régió felé tartott – írja a Sky News.
Moszkva közleménye szerint a Mi–8-as helikoptert Ukrajna északkeleti részén, Szumi régióban lőtték le, az orosz határ közelében. A helikoptert az éjszakai ukrán dróntámadásokra adott válaszként semmisítették meg. Hozzátették, hogy összesen 35 ukrán drónt lőttek le több orosz régióban, köztük Belgorod és Moszkva felett.
Mint írtuk, orosz önkéntesek korábban arról számoltak be, hogy átvették az irányítást Gorkovszkij falu felett, az Orosz Föderáció Belgorodi régiójában.
Bevette az orosz hadsereg a Zaporizzsja megyei Mirne települést Ukrajnában, és kedvezőbb állásokat foglalt el a donyecki frontszakaszon is, miközben több ellentámadási kísérletet hárított, és megakadályozott minden betörési kísérletet az oroszországi Belgorod megyébe – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a legtöbb ellenrohamot, kilencet Avgyijivka környékén kísérelte meg. Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén csaknem 900 katonát veszített, közülük a legtöbben, több mint 380-an az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan – áll a közleményben.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek mellett tengeri drónok egy összeszerelési és tesztelési helyszínét, valamint egy IRIS-T légvédelmi rakétarendszert Odessza megyében, légi drónok egy összeszerelő üzemét a Csernihivi régióban, továbbá egy Mi–8-as helikoptert, egy cseh Vampire sorozatvetőt, négy páncélozott harcjárművet, két amerikai M777-es és egy brit FH70-es vontatott tarackot, továbbá egy földi célok leküzdésére átalakított Sz–200-as légvédelmi rakétát, Vampire sorozatvetők 23 rakétáját és 168 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. Ezek miatt vasárnap reggel Moszkvában átmenetileg három repülőterén is felfüggesztették forgalmat. Belgorodban két civil eletét vesztette, 11 pedig megsebesült – számolt be az MTI.
Ukrajna nem tervezi az orosz gáz Európába irányuló tranzitjáról szóló szerződés meghosszabbítását, vagy új megállapodás kidolgozását − jelentette be vasárnap az ukrán energiaügyi miniszter.
Herman Haluscsenko közleményében azt írta, hogy a döntést az ukrán gázellátó rendszeren tavaly végrehajtott terheléses teszt alapján hozták meg. Ez kimutatta, hogy
a rendszer a gázszállítási, valamint a föld alatti tárolási képessége alapján az orosz gáz tranzitja nélkül is működőképes.
Kijev és Moszkva között 2019-ben köttetett meg az ötéves, 2024 decemberében lejáró gázszállítási megállapodást, amely biztosítja az orosz földgáz szállítását Ukrajnán keresztül. Az orosz gázimport a 2022 februárjában kirobbant ukrajnai háború ellenére sem állt le, noha az érintett országok azóta is folyamatosan keresik az orosz gáz kiváltásának lehetőségét alternatív beszerzési formák vagy megújuló energiaforrások bevonásával.
A Naftohaz ukrán állami gázipari vállalat igazgatótanácsának elnöke már tavaly október végén bejelentette, hogy a szerződés ez év végi lejárta után nem kívánják folytatni az orosz gáz Európába irányuló tranzitját. Moszkva erre úgy reagált, hogy alternatív szállítási útvonalak kidolgozásával, illetve cseppfolyósított földgáz (LNG) tengeri szállításával ellensúlyozná az ukrajnai tranzit kiesését.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes januárban azt mondta, Oroszország készen áll arra, hogy áttekintse az Európai Unióval a földgázszállítás további lehetőségeit − írta meg az MTI.
Miután Oroszország március 16-án azt állította, hogy akár 300 ukrán katonát is megölt egy úgynevezett „vákuumbombával”, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) szóvivője a CNN-nek azt mondta, hogy az állítás „teljes képtelenség és tömény propaganda”.
Az állítást az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese tette a CNN szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel folytatott, a harctéri aktualitásokról szóló megbeszélésen. Az állítólagos csapás helyét nem hozták nyilvánosságra.
A csatorna független forrásból a hírt nem tudta megerősíteni.
A vákuumbombák, más néven termobárikus fegyverek üzemanyaggal és vegyi anyagokkal vannak töltve. Jelentősen nagyobb pusztító erővel, mint a hasonló tömegű hagyományos robbanószerek.
A HUR szóvivője, Andrij Juszov szintén elutasította azokat az orosz állításokat, amelyek szerint nemrég 1500 ukrán katonát öltek meg az oroszországi Kurszk és Belgorod régiókban.
Az ukrán légvédelmi rendszerek némelyikéhez szükséges lőszerek március végére csaknem teljesen elfogyhatnak − jelentette a The Washington Post meg nem nevezett nyugati tisztviselőkre hivatkozva.
Ukrajna eddig minden öt, városai ellen irányuló rakétából négyet megpróbált lelőni, de a védelmi rendszereihez szükséges lőszerek hiánya miatt hamarosan arra kényszerülhet, hogy minden ötből csak egyet célozzon meg − mondta az egyik tisztviselő a The Washington Postnak. Az újság által idézett tisztviselők a múlt hónapban a müncheni biztonsági konferencián találkoztak az ukránokkal.
Volodimir Zelenszkij elnök egyik vezető tanácsadója a The Washington Postnak azt mondta, nagy a valószínűsége annak, hogy nyárra az oroszok jelentős területi előnyökre tesznek szert Ukrajnával szemben, ha nem érkezik újabb amerikai támogatás.
Az emberek nem értik, milyen rossz helyzet van jelenleg a fonton. A morál alacsony. A fiatal férfiak attól félnek, hogy a fegyverhiány miatt mozgósítják őket, és meg fognak halni
− mondta a tanácsadó, akit a Washington Post idézett.
Ukrajnára egyre nagyobb nyomás nehezedik, mivel lőszerkészletei fogynak, és egy külföldi amerikai segélytörvényt a politikai harcok miatt a Kongresszusban blokkoltak. A törvényjavaslat 60 milliárd dollárt különítene el Ukrajnának, de a Fehér Ház és a kongresszus más tagjainak nyomása ellenére hónapok óta elakadt.
Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövetet bekérették a román külügyminisztériumba, ahol elégedetlenségüket fejezték ki az orosz félnek az 1916–1917-ben exportált „román arany” problémájának vizsgálata miatt − jelentette a Külügyminisztérium sajtószolgálata.
Az első világháború alatt a román hatóságok értéktárgyakat szállítottak át Oroszországba, köztük aranytartalékokat (a román fél szerint 91,5 tonna tiszta aranyat), kulturális tárgyakat és teljes levéltárakat. Az értéktárgyak egy része 1935-ben és 1956-ban került vissza Romániába. 2003-ban Oroszország és Románia közös bizottságot hozott létre a román arany körüli helyzet tisztázására − írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A brit védelmi hírszerzés elemezte a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb kutatását, amely az orosz fegyverexport jelentős visszaesését mutatja világszerte.
Az adatok szerint az orosz fegyverexport 53 százalékkal csökkent 2013–2018 és 2019–2023 között. Oroszország a másodikról a harmadik helyre csúszott vissza a globális fegyverexport rangsorában.
Az orosz fegyverexport volumene 2023-ban 52 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2022-ben. 2023-ban mindössze 12 ország kapott jelentős orosz fegyvereket, míg 2019-ben 31 országba szállítottak.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 17 March 2024.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 17, 2024
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/OU9Qq7F1Ee#StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/gb2kxaeQsP
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma megjegyezte, hogy a csökkenéshez számos tényező járult hozzá.
A csökkenés valószínűleg több tényezőnek köszönhető, többek között annak, hogy Oroszország a folyamatos harctéri veszteségek miatt az ukrajnai műveletekhez szánt felszereléseket helyezte előtérbe, valamint a kapcsolódó szankciók kockázata és Oroszországnak a háborúért való felelősségét illető globális elítélése miatt csökkent a vásárlói kereslet
− áll a felülvizsgálatban.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy mindenképpen ellátogat Ukrajnába − írja az Ukrainska Pravda.
Macron megjegyezte, hogy látogatására akkor kerül sor, amikor „konkrét javaslatok és konkrét megoldások” állnak készen.
Teljesen őszintén mondom − biztosan el fogok jönni. Van egy szabályom: a látogatásom a lehető leghasznosabb kell legyen Ukrajna számára... Konkrét javaslatokkal és konkrét megoldásokkal fogok az országba látogatni
− fogalmazott.
A francia elnök hozzátette, hogy látogatása erős üzenetet és új irányokat jelent majd az együttműködés szempontjából.
Hosszú sorok állnak a budapesti Orosz Kulturális Központ előtt vasárnap kora délután, ahol szavazni lehet az orosz elnökválasztásokon, ugyanakkor az orosz ellenzék délre hirdette meg a „Délben Putyin ellen” akciót, amelynek lényege, hogy mindenki, aki Putyin ellen foglal állást, egyszerre, azonos napon, azonos időben jelenik meg a szavazófülkék előtt.
A „Délben Putyin ellen” elnevezésű akció keretében a Kreml vezetője ellen állást foglaló oroszok délben elmentek a helyi szavazóhelyiségbe, hogy tiltakozásul hibásan töltsék ki szavazólapjukat, vagy a várhatóan elsöprő győzelmet arató Putyin ellen induló három jelölt egyikére szavazzanak. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ellátogatott a Krím félszigetre, ahol a Fekete-tengeri Flotta parancsnokságán meghallgatta parancsnokság jelentéseit, és tanácsokat adott az ukrán támadások elleni védekezéssel kapcsolatban – tette közzé Telegram-bejegyzésben az Orosz Védelmi Minisztérium.
A védelmi miniszter feladatul tűzte ki „az ellenséges terrortámadások visszaverésére irányuló folyamatos kiképzés végrehajtását nappal és éjszaka egyaránt”, valamint „a hajók és vízi járművek túlélőképességének és az infrastrukturális létesítmények biztonságának növelését a flotta felelősségi területén”.
Elrendelte további tűzerő telepítését, többek között nagy kaliberű géppuskarendszerek telepítését az ellenséges drónok legyőzésére.
Petr Pavel cseh elnök kijelentette, hogy jelenleg elképzelhetetlen, hogy Ukrajna és Oroszország bármiféle megállapodásra juthatna a háború befejezéséről – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Oroszország eddigi összes javaslata gyakorlatilag diktátum. A Kreml bemutatta azon feltételek listáját, amelyeket agresszorként nincs joga követelni” – mondta a cseh elnök.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja vagy az egyik fél vereségével, vagy pedig a kimerültséggel és annak felismerésével fog véget érni, hogy senki sem tudja maradéktalanul elérni céljait.
A cseh elnök úgy véli, eljöhet az idő, amikor Oroszország és Ukrajna rájön, hogy a háború folytatása csak újabb költségeket, szenvedést és veszteséget jelent a siker reménye nélkül.
Pavel azonban hangsúlyozta, hogy hosszú időbe telhet, amíg a helyzet eléri ezt a pontot, és a veszteségek mindkét oldalon, mind gazdasági szempontból, mind az áldozatok számát tekintve, már nagyon jelentősek.
„A helyzet kezd negatív jeleket mutatni, többek között Oroszországban is” – összegezte.
Grant Shapps brit védelmi miniszternek le kellett mondania az odesszai útját a múlt héten, mivel fennállt a veszély, hogy orosz rakétatámadás érheti a várost a látogatás idején – számolt be a The Sunday Times.
A brit védelmi miniszter március 7-én járt Kijevben. Egy nappal korábban Volodimir Zelenszkij Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel járt Odesszában, és aznap is érte egy több halálos áldozattal járó rakétatámadás a várost.
A The Sunday Times értesülése szerint a brit hírszerzés ezután figyelmeztette a védelmi minisztert arra: a moszkvai vezetés tud arról, hogy Odesszába fog menni, és emiatt egy ilyen látogatás nagyon veszélyes lenne. Ezért Shapps végül (Lengyelországba vonatozva, majd repülőre szállva) inkább visszatért az Egyesült Királyságba,
ráadásul a visszaúton állítólag az oroszok megzavarták a repülőgépének a jeladóját Kalinyingrádból.
Shapps minderről azt nyilatkozta a lapnak: „Putyin vakmerőnek, kegyetlennek és meggondolatlannak bizonyult. Tény, hogy veszélyesen közel került ahhoz, hogy lényegében meggyilkoljon két nyugati vezetőt [Zelenszkijt és Micotákiszt – a szerk.], és nem számít, hogy ez szándékos vagy véletlen volt-e. Mi a fenét csinál, és mi a fenéért engedi meg neki a Nyugat, hogy ilyesmit tegyen?”.
Odesszát azóta újabb rakétatámadás érte pénteken, amely minden eddiginél több áldozatot követelt.
Orosz önkéntesek vették át az irányítást Gorkovszkij falu felett, az Orosz Föderáció Belgorod régiójában – erről a Szabad Oroszország Légió sajtóközpontja számolt be, amelyet az Unian is idéz.
Utóirat – különösen Putyin propagandistáinak –, röviden leírjuk: a Nyugat kurátorainak parancsára, adófizetőik pénzén egy falut építettek Csernobilban, amely pontosan megegyezik a belgorodi régió Gorkovszkij falujával
– jegyezték még ironikusan az üzenetben az orosz önkéntesek.
Korábban a Szibériai Zászlóalj számolt be arról, hogy átvették az irányítást a Belgorod melletti Gorkovszkij falu felett.
Együtt a Gonosz Birodalom ellen! Az orosz felszabadító erők egységei az Icskeriai Csecsen Köztársaság önkénteseivel együtt behatoltak az Orosz Föderáció területén lévő Gorkovszkij faluba, és elfoglalták a helyi közigazgatási épületet
– jegyezték meg a Szibériai Zászlóalj katonái.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka menesztette Jurij Ihnat ezredest, a légierő sajtószolgálatának vezetőjét.
Ihnat az utóbbi bő két évben a hadsereg egyik leggyakrabban nyilatkozó tisztviselője volt (főként az állandó orosz drón- és rakétatámadások miatt).
A menesztéséről maga Olescsuk számolt be a Telegram-oldalán. A légierő parancsnoka egy terjengős posztban írt arról, hogy ő maga többször is köszönetet mondott Ihnatnak, és a szóvivő joggal tüntette ki az ukrán elnök is.
Ma ötödik alkalommal szeretnék köszönetet mondani Jurij Ihnat ezredesnek. Szeretném megköszönni eredményes munkáját a Légierő Parancsnokság sajtószolgálatának vezetőjeként. A légierőnél marad, és nem kevésbé sikeresen fog más területen dolgozni. Semmi kétség! Bárhol is vagyok, biztos vagyok benne, hogy újra és újra meg fogom neki köszönni! Az élet megy tovább. A lényeg, hogy emberek maradjunk!
– írta a posztban Olescsuk.
A bejegyzésből azonban nem derült ki, hogy miért kell távoznia Ihnatnak. Az Ukrajinszka Pravda megjegyzi, hogy a szóvivő már a héten sem szerepelt a nyilvánosság előtt, holott eddig visszatérő vendég volt a háborúról szóló televíziós közvetítésékben. A lap próbálta elérni Ihnatot is ezzel kapcsolatban, de egyelőre nem jártak sikerrel.
A Financial Times azt írta, hogy a NATO európai uniós országainak védelmi költségvetéseiben összesen 56 milliárd euró hiány van éves szinten.
Mindez egy kutatásból derült ki, amelyet a német Ifo gazdaságkutató-intézet végzett. Az intézet a lappal közölte, az európai NATO-országoknak ennyivel kellene többet költeniük védelmi célokra ahhoz, hogy megfeleljenek annak az alapvető szabálynak, mely szerint minden NATO-tagállamnak a GDP legalább 2 százalékát védelmi célokra kell fordítania.
Mint a lap írta, jellemzően olyan országok vannak elmaradva ettől a céltól, amelyekben nagy az államadósság és a költségvetési hiány (példaként Olaszországot, Spanyolországot és Belgiumot említették). Az államadósság és a hiány mellett ráadásul a lassuló gazdasági növekedés is súlyosbítja a problémát, valamint az is, hogy az Európai Unió új pénzügyi szabályozásai 2025-től szigorítanak a tagállami költségvetéseknél (szintén a hiány és az államadósság vonatkozásában), és további megszorításokat eredményezhetnek több államban is.
Az elmaradó országok nehezebben tudnak felzárkózni ezek miatt. Az Ifo mindemellett azt is elismerte, hogy számszerűsítve Németország van a legjobban elmaradva a védelmi költésekben:
nekik még évi 14 milliárd euróval többet kellene költeniük ahhoz, hogy megfeleljenek a 2 százalékos célkitűzésnek.
Bár azt is elismerték, hogy a berlini kormány az utóbbi egy évtizedben megfelezte a lemaradását, és a tervek szerint az idei év végére elérhetik a 2 százalékot. A spanyoloknál 11 milliárd euró, az olaszoknál 10,8 milliárd, a belgáknál pedig 4,6 milliárd hiányzik a cél eléréséhez.
Az európai országok elmaradása azért is problémás, mert eközben az Egyesült Államok túlteljesíti a célt. Míg az uniós országok 361 milliárd eurót költöttek, azzal szemben az amerikaiak több mint ennek a dupláját fordították védelmi célokra a tavaly (amivel a teljes, 1,2 billió eurónyi NATO-s védelmi költségvetés kétharmada volt az övék). Emiatt fenyegetőzött Donald Trump republikánus elnökjelölt is azzal pár hete, hogy nem védik meg Európát.
Meghaladta a részvételi arány a 2018-as elnökválasztáson elért értéket – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az Orosz Föderáció Központi Választási Bizottságának honlapján és két távoli elektronikus szavazási platformon található adatok szerint az orosz elnökválasztás teljes részvételi aránya moszkvai idő szerint 13.50-kor (magyar idő szerint 11.50-re) meghaladta a 2018-as, utolsó elnökválasztási kampány adatait.
A személyes részvétel az Orosz Föderáció Központi Választási Bizottsága szerint az oroszországi elnökválasztáson 66,07 százalék volt az említett időpontban.
Ezen kívül moszkvai idő szerint 13.00-ig (magyar idő szerint 11.00) – Moszkvát is beleértve – már több mint 7,74 millió állampolgár (az országon belüli teljes szavazók számának hozzávetőlegesen 6,89 százaléka) vett részt a DEG-ben (oroszországi elektronikus távszavazási rendszer) mindkét online szavazófelület adatai szerint.
Így a 2024-es elnökválasztás teljes részvételi aránya már meghaladta az előző, 2018-as választásokon elért értéket, amikor a végső részvétel 67,54 százalék volt.
Korábban írtunk arról, hogy több ukrán dróntámadás is történt az éjjel, és a Krasznodari területen (egész konkrétan Szlavjanszk-na-Kubanban) kigyulladt egy olajfinomító is. Az esetről több videó is napvilágot látott.
Overnight drones have attacked refinery in Slavyansk-na-Kubani, Krasnodar Krai of Russia
— Liveuamap (@Liveuamap) March 17, 2024
Despite reports that fire was extinguished fast(by local authorities), refinery could be suspended for a while. Capacity: 4 mln tonnes per year(~1.5% of overall)https://t.co/qY1PR7RxSm pic.twitter.com/LZD0IkiH7c
A helyi lakosok szerint több robbanást lehetett hallani, és azt mondták, legalább öt drón támadta a létesítményt. A Baza nevű orosz Telegram-csatorna szerint egy ember meg is halt a támadásban.
🔥🛢️ Russia: Several Ukrainian drones struck the oil refinery in Slavyansk-na-Kubani, Krasnodar Krai, across the Kerch bridge from occupied Crimea. https://t.co/tFSd3lIDz0 pic.twitter.com/SCfvIe231O
— Igor Sushko (@igorsushko) March 17, 2024
Az utóbbi napokban többször is támadás érte az orosz olajfinomítókat. Szombaton már az ukrán sajtóban is arról írtak, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) állhat az akciók, vagy legalábbis egy részük mögött.
Egy férfi két Molotov-koktélt dobott a Kisinyovban, Moldova fővárosában található orosz nagykövetség udvarára, ahol az emberek vasárnap leadhatják a szavazataikat az orosz elnökválasztásra. A rendőrség őrizetbe vette a férfit.
Szentpéterváron őrizetbe vettek egy fiatal nőt, aki Molotov-koktélt dobott egy szavazóhelyiség bejáratára, Moszkvában egy másikat, aki folyadékot öntött a szavazóurnába.
Mint írtuk, az elmúlt napokban Oroszország több pontján is zavargások törtek ki az elnökválasztás miatt. Két helyen a szavazóurnára dobták a Molotov-koktélt, egy helyen felgyújtottak egy választási plakátot, máshol pedig egy szavazófülkét.
Néhány akcióról már a közösségi médiában is megjelentek videók:
In Russia, ballot boxes are being set on fire en masse, doused with paint and brilliant green, and the "electoral process" is being spoiled in various ways
— Sytheruk (Ben) 🇬🇧 🇺🇦 (@SythUK) March 15, 2024
Such cases have already been recorded in small towns, as well as in Moscow and St. Petersburg.
LMFAO 🤣 pic.twitter.com/tqu9z7rU5t
Vlagyimir Putyin elnök az interneten adta le szavazatát pénteken az orosz elnökválasztáson – derült ki a Kreml Telegram-bejegyzéséből.
A Kreml által közzétett videón látható, ahogy az orosz vezető az irodájában egy számítógép mellett szavaz, és a kamerának integet.
Március 15-én, pénteken, a háromnapos orosz elnökválasztás első napján arról írtunk, hogy nem működött az oroszországi elnökválasztás online szavazási rendszere, a szavazás napján súlyos problémákat regisztráltak az elektronikus szavazórendszer működésében.
Az orosz Központi Választási Bizottság közölte, nincsenek problémák, az oldal a „soha nem látott számú szavazni vágyó” miatt túlterhelt, ezért a rendszer „sorban állás” üzemmódban működik, azonban az orosz közösségi oldalakon ezzel szemben az online szavazás meghiúsulásáról számoltak be, az orosz média aktívan terjesztette a rendszer működésének problémáiról szóló információkat.
Az orosz elnök a Kreml Telegram-bejegyzése szerint már pénteken leadta szavazatát.
73 éves korában meghalt Hennagyij Moszkal, aki rövid ideig 2001-ben, majd 2015 és 2019 közt volt Kárpátalja kormányzója.
A haláláról a közösségi médiában számolt be több politikus. Úgy tudni, betegségben halt meg.
Moszkal a 2013–2014-es Majdan előtt Viktor Janukovics ukrán elnök parlamenti ellenzékének tagja volt, majd a forradalom után Petro Porosenko mögé állt be. Kárpátalja élére2015-ben nevezték ki, a tisztségről Porosenko választási veresége miatt mondott le 2019-ben.
Demkó Attila, biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője osztott meg fotókat néhány amerikai Abrams harckocsikról, amelyet Erdélyen keresztül szállítottak át.
Ezeket a harckocsikat már használja az ukrán hadsereg is, de elképzelhető, hogy a NATO keleti szárnyán állomásozó csapatokhoz szállították őket.
Demkó a posztban írt az orosz elnökválasztásról is. Mint fogalmazott, a voksolás nem tekinthető valódi elnökválasztásnak, és „nem az a kérdés, Putyin nyer-e, hanem hogy mennyit mondanak”.
A 81 azért nem jó, mert [Aljakszandr] Lukasenka ennyit »kapott« a 2020-ban elcsalt választáson. Nekem a 83 százalék hangzik jól, vagy esetleg a 87 százalék, de lehet tippelni
– írta.
Emmanuel Macron francia elnök egy újabb interjúban beszélt arról, hogy elképzelhető olyan forgatókönyv, mely szerint a Nyugatnak csapatokat kell küldenie.
Az államfő még február végén beszélt arról, hogy akár csapatokat is küldhetnek Ukrajnába. A francia védelmi miniszter utóbb tisztázta, hogy harcoló szárazföldi csapatokat még nem küldtek Ukrajnába, kiképzőként vagy aknamentesítési célokra viszont már érkeztek francia szakemberek az országba.
Macron egy repülőn, a német kancellárral és lengyel miniszterelnökkel folytatott találkozóról visszatérve adott interjút a Le Parisien című lapnak. Az AFP hírügynökség szerint azt mondta, nem zárható ki, hogy előbb-utóbb szükség lesz valamilyen nyugati szárazföldi műveletre Ukrajnában.
Lehet, egy bizonyos ponton – nem szeretném, ha így lenne, és nem én kezdeményezem – szükségünk lesz valamilyen szárazföldi műveletekre az orosz erőkkel szemben
– mondta Macron.
Február végén szivárgott ki több ezer oldalnyi titkosított dokumentum, valószínűleg az orosz elnöki adminisztráció környékéről. A csomagot egy észt hírportál kapta meg. A Delfi, amely Észtország egyik legnépszerűbb online hírportálja, észt és orosz nyelven is szolgáltat hírtartalmat.
Az erről szóló cikkünket itt tudják elolvasni.
Március 17-én éjjel hét oroszországi régióba törtek be ukrán drónok – számolt be róla az RBC-Ukrajna.
Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt mondta, hogy két drónt lőttek le Domogyedovóban, amelyek Moszkva felé repültek.
A védelmi minisztérium légvédelmi erői a Ramenski városi körzetben visszaverték egy másik, Moszkva felé repülő drón támadását. A Sztupinszkij városi körzetben a légvédelmi erők visszaverték egy másik, Moszkva felé repülő drón támadását
– írta Szobjanyin.
A Belgorodi területen négy drónról érkezett hír. A kormányzó, Vjacseszlav Gladkov szerint egy áram- és gázvezeték sérült meg, Alekszandr Bogomaz, a Brjanszki terület kormányzója arról számolt be, hogy a brjanszki területen a légvédelmi erők lelőttek egy S–200-as rakétát, míg Kaluga régió kormányzója, Vlagyiszlav Sapsha azt mondta, hogy állítólag egy drónt lőttek le.
A Krasznodari területen a mentők több drón lelövéséről számoltak be. Az egyik lezuhanása tüzet okozott egy olajfinomítóban. A orosz Védelmi Minisztérium 17 lezuhant drónról számolt be.
Vaszilij Golubev az oroszországi Rosztov terület kormányzója elmondta, hogy egy drónt Kamenszk felé közeledve lőtték le. Mihail Jevrajev, a Jaroszlavl régió kormányzója arról beszélt, hogy négy drónt lőttek le a régióban.
A misztérium szerint összesen 35 drónt lőttek le.
A szolgálati légvédelmi rendszerek 35 drónt fogtak el és semmisítettek meg
– írta az orosz Védelmi Minisztérium.
Március 15-én vette kezdetét a háromnapos elnökválasztás Oroszországban. Országszerte több mint 94 ezer szavazóhelyiséget nyitottak meg. A külföldi helyszíneket nem számítva a választások vasárnap este, moszkvai idő szerint 21 órakor érnek véget a Kalinyingrádi régióban lévő szavazóhelyiségek bezárásával.
A szavazásról készült galériánkat itt lehet megnézni.
Az orosz csapatok a veszteségek ellenére is előrenyomulnak, hogy megakadályozzák az ukrán fegyveres erők lábának megvetését – írja az Unian.
Az orosz megszálló erők tavasszal továbbra is helyi támadásokat kísérelnek meg, és megpróbálnak felkészülni egy újabb offenzívára a nyáron.
Az Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War, ISW) szerint a nyugati biztonsági támogatás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a védelmi erők meg tudják tartani a helyüket és vissza tudják verni az új ellenséges támadásokat az elkövetkező hónapokban.
Az elemzők meg vannak győződve arról, hogy a támadók megpróbálják fenntartani támadóműveleteik ütemét a teljes frontvonalon, hogy megakadályozzák az ukrán fegyveres erők védelmi vonalának stabilizálását.
Mindezt még veszteségek árán is igyekeznek megtenni, annak érdekében, hogy kihasználhassák a felszerelések hiányát, mielőtt az ukrán fegyveres erők megkapják a szövetségesek által ígért segítséget.
Az ISW szakértői szerint az orosz erők továbbra is arra használják a kezdeményezőkészségből adódó előnyöket, hogy a teljes hadszíntéren dinamikusan átértékeljék támadó erőfeszítéseiket idén tavasszal.
Oroszország azt reméli, nyáron ki tudja használni az ukrán védelem gyengeségeit.
A román külügyminisztérium elítéli az orosz hatóságok által illegálisan elcsatolt vagy megszállt ukrajnai területeken megtartott orosz elnökválasztást, akárcsak a moldovai és a georgiai megszállt területeken megrendezettet – írta az X közösségi platformján a bukaresti külügyi tárca szombaton.
Az Agerpres román hírügynökség szerint a bejegyzés úgy fogalmaz, hogy az orosz hatóságok által megszállt vagy elcsatolt ukrajnai területeken megszervezett orosz elnökválasztás sérti a nemzetközi jogot, Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Az ilyen választások törvényellenesek, így az eredményük is semmisnek tekinthető - hangoztatta a tárca.
A román külügyminisztérium előtte egy másik bejegyzést is közzétett, amelyben elítélte, hogy az orosz hatóságok a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli, zömmel oroszok lakta, szakadár régiójában, valamint a Georgiához tartozó, de megszállt Abháziában és Dél-Oszétiában is megrendezik az elnökválasztást. Bukarest szerint ezek is törvénytelenek és sértik a nemzetközi jogot.
A román külügyminisztérium múlt pénteken közleményben tudatta, hogy nem ismeri el legitimnek az orosz hatóságok által 2014 óta illegálisan elcsatolt vagy megszállt ukrajnai területeken megtartott orosz elnökválasztást, a román állampolgárokat pedig eltanácsolta attól, hogy megfigyelőként részt vegyenek a voksoláson ilyen területen – számolt be az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Luhanszki terület korábbi vezetőjét, Szerhij Hajdajt nevezte ki a Munkácsi Járási Állami Közigazgatás élére – írja az Unian ukrán hírügynökség. Egy másik végzéssel Zelenszkij felmentette Edgar Tokar korábbi vezetőt.
Hajdaj már 2015-ben is tevékenykedett Kárpátalján, amikor a munkácsi járási tanács képviselője lett. Végül a munkácsi járási közigazgatás élére is kinevezték, amit 2018-ig töltött be.