Új elnöki ciklusa egyik fő céljának a „különleges hadművelet” feladatainak teljesítését nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőre virradó éjjel a moszkvai választási központjában.
„Mindenekelőtt a különleges hadművelet keretében kell megoldani a feladatokat, erősíteni kell a védelmi képességeket, erősíteni kell a fegyveres erőket. Ez nagyon jó ütemben és kiváló minőségben történik” – hangoztatta Vlagyimir Putyin a Vendégudvarban a háromnapos elnökválasztás befejeződése után megtartott sajtótájékoztatóján.
Azt mondta, hogy Oroszország jelenleg „az aktív védelem folytatásánál egy kicsit többet tesz” a háborúban. Putyin szerint Moszkvának gondolkodnia kell azon, hogy kivel tárgyaljon majd az ukrajnai békekötésről. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfő élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Gerhard Schröder volt német kancellár dicsérte Olaf Scholzot „békés” hozzáállásáért és azért, hogy nem hajlandó nagy hatótávolságú Taurus rakétákat átadni Ukrajnának.
Úgy gondolom, hogy Olaf Scholz azt teszi, amit jelenleg Németország kancellárjától elvárok. Ha valaki a béke mellett áll ki, ha valakit »a béke kancellárjának« neveznek, az negatívum?
– kérdezte Schröder.
Támogatta az SPD (Németország Szociáldemokrata Pártja) frakcióvezetőjének, Rolf Mützenichnek a „háború befagyasztásának” szükségességére vonatkozó elképzelését is, amiért „heves bírálatokat” kapott, többek között a közlekedési lámpás koalíció tagjai részéről is.
A Strana írása emlékeztet arra, hogy Schrödert egykor „Vlagyimir Putyinhoz való közelsége miatt lejáratták”, ugyanis Putyinnal 1998–2005 közötti kancellársága óta baráti kapcsolatban áll, és továbbra is orosz energetikai cégeknek dolgozik. És bár hibának nevezte Oroszország ukrajnai invázióját, továbbra is fenntartja barátságát Putyinnal.
Csapást mért az orosz hadsereg az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az ukrán fegyveres erők parancsnoki állományának találkozójára – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
A tárca az orosz harcászati légierő, valamint a rakéta- és tüzérségi erők által megtámadott tanácskozás helyszínét nem nevezte meg. A hadijelentés szerint az orosz erők kedvezőbb állásokat foglaltak el a Donyeck környéki, az avgyijivkai és a dél-donyecki frontszakaszon, eközben pedig visszavertek kilenc ukrán rohamot és ellenrohamot, valamint megakadályoztak minden áttörési kísérletet a határon, az oroszországi Belgorodi régióban található Kozinka falunál.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a legtöbb ellenrohamot (hetet) Avgyijivka környékén kísérelte meg. Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint 1050 katonát veszített, közülük a legtöbben, több mint 380-an a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan – állt a közleményben.
Az MTI hírei szerint a minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy Mi–8-as helikoptert, egy cseh Vampire sorozatvetőt, három harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es és egy brit FH70-es vontatott tarackot, Vampire, Grad, Uragan és HIMARS sorozatvetők 26 rakétáját és 143 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A belgorodi egészségügyi tárca közölte, hogy a régióban az elmúlt hét folyamán 11 ember életét vesztette, 82 pedig megsebesült.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn egy 24 éves nő letartóztatásáról tett bejelentést, aki ukrán titkosszolgálatok megbízásából arra készült, hogy a Krímben felgyújtson egy vasúti váltószekrényt, és ezáltal megzavarja a katonai szállításokat. A gyanúsítottól több, házilag elkészített gyújtóeszközt foglaltak le.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter bejelentette, hogy Lengyelország és Németország a jövő héten egy harckocsik ukrajnai szállítását biztosító nemzetközi koalíció létrehozását kezdeményezi – írja az MTI.
Március 26-án Lengyelország és Németország társvezetőkként aktiválják az Ukrajna támogatását célzó páncélozott képességek koalícióját
– fogalmazott a lengyel politikus. Közölte, hogy a projekthez más partnerek is csatlakoztak, köztük Nagy-Britannia, Svédország és Olaszország.
A lengyel tárcavezető megerősítette, hogy a Stratégiai iránytű elnevezésű, 2022-ben elfogadott európai uniós biztonság- és védelempolitikai cselekvési terv keretében júliustól készenléti állapotba helyezik a lengyel és a német gyorsreagálású harccsoportot, amelyek külön-külön 2500 főt számlálnak.
Bejelentette továbbá, hogy május elején a lengyelországi Wroclawban megrendezik a lengyel–francia–német együttműködési csoport, az úgynevezett „Weimari háromszög” védelmi minisztereinek találkozóját.
Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: Lengyelország nem tervezi, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába.
Boris Pistorius közölte, hogy Németország és Lengyelország a lőszergyártás és az ukrán fegyveres erők kiképzése terén is megerősítik együttműködésüket.
Pistorius a német kormánykoalíción belüli, az ukrajnai helyzet megoldását érintő nézeteltérésekre utalva aláhúzta, hogy az ukrajnai háború befagyasztása végső soron csak Putyinnak segítene, valamint hogy a „békét meg kell teremteni, de az nem lehet egy diktált béke, olyan tűzszünet, illetve a konfliktus befagyasztása, amelyből Putyin végül megerősödve kerülne ki, és akkor folytatná a konfliktust, amikor neki tetszik”.
Putyin támogatói egy Tallinnban készült videóban elmondták, miért szavaztak a jelenlegi orosz elnökre, és hogy szerintük semmi rosszat nem tett az ukránokkal. Néhányan az ott élő oroszok közül azt mondják, hogy támogatnák Észtország invázióját, ha az oroszok Narvában elkezdenének több jogot követelni, és Észtország megpróbálná ezt megakadályozni.
Az esettel bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Az elsők között terjesztette az uralkodó haláláról szóló információkat Fikret Shabanov, aki magát „egy kanadai agytröszt elnökének” nevezi. A közösségi oldalakon orosz propagandisták üzeneteit tette közzé, és azok többször is idézték szavait. Március 18-án, hétfőn délután olyan hírek jelentek meg a hálózatban, hogy állítólag a Buckingham-palota bejelentette III. Károly brit király halálát. A Focus kiderítette, hogy ki terjesztette a hamis híreket.
Délután 1 körül különböző orosz Telegram-csatornákon és a tömegtájékoztatási eszközök oldalain jelentek meg hírek III. Károly király állítólagos haláláról.
Az elsők között azonban Fikret Shabanov terjesztette ezt az információt, aki magát a „Konzultációk a nemzetközi politikáról és gazdaságról” elemző központ elnökének nevezi. Emellett közzétett egy képernyőképet is, amelyen állítólag a Buckingham-palota hivatalos üzenete látható.
Ezt követően a hírt olyan médiumok vették át, mint a Mash (később frissítették az információt, és arról számoltak be, hogy kiderült, hogy hamis), a Vecsernaja Moszkva, a Rjazany Portal, a Samara Online, a Moscow Online és mások. Néhányan közülük már törölték a hírt.
A Buckingham-palota honlapjának ellenőrzése után azonban nem találhatunk hivatalos közleményt III. Károly állítólagos haláláról. A honlapon a legutóbbi hír március 14-ei keltezésű. A szóban forgó hírről kiderült, hogy kacsa.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a Buckingham-palota sajtószolgálata cáfolta újságíróiknak a III. Károly király haláláról szóló pletykákat. A beszámoló szerint továbbra is hivatalos és magánügyeit intézi.
Korábban a Bábel arról számolt be, hogy ez a „Konzultációk a nemzetközi politikáról és gazdaságról” nevű kanadai „agytröszt” úgynevezett elnöke 2022 közepe óta több tucat interjút adott neves ukrán bloggereknek és újságíróknak.
A kiadvány szerint Fikret Shabanov életrajzáról nem sokat tudni, és azok is leginkább a saját szavaiból derültek ki. Shabanov 54 éves, a brit jogi személyek nyilvántartása szerint azerbajdzsáni állampolgár.
Az interjúban Shabanov elmondta, hogy jogi diplomával rendelkezik, és Facebook-oldalán, amelyhez a hozzáférést az újságírók kérdései után korlátozta, azt írta, hogy jelenleg a kanadai Vancouverben él, de gyakran látogat Bakuba.
A média úgy mutatta be Shabanovot, mint egy kanadai agytröszt elnökét, de az interneten nincs említés ilyen központról. Az újságíróknak nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy miért nincsenek adatok a nemzetközi politikával és gazdasággal kapcsolatos konzultációkról.
A szervezetem egy zárt kereskedelmi struktúra, amely a munkaadóm megbízásából végez rendszerszintű elemzést. Világhírű szakértőket hívunk meg, akik mind távolról dolgoznak. Minden anyag a megrendelő magántulajdona
– írta később Shabanov.
A kiadvány szerint Shabanov naponta több tucat üzenetet tett közzé a Telegramon. Különösen Anatolij Neszmijjan orosz blogger bejegyzéseit terjesztette rendszeresen, de több alkalommal Igor Korotcsenko orosz propagandista posztjait is közzétette. Különösen az orosz Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli főhadiszállása elleni támadás után taktikai atomcsapással való fenyegetést terjesztette nagy elánnal.
Maga Shabanov az interjúiban nem Oroszország mellett beszélt, és többször is azt mondta, hogy Ukrajna mellett áll. Kijelentéseit azonban az orosz propagandisták többször is idézték – tette hozzá a média.
A Magyar Vöröskereszt orosz–ukrán konfliktussal összefüggő feladatai továbbra sem változtak, de más a jellegük – mondta a szervezet főigazgatója hétfőn Budapesten az MTI-nek.
A humanitárius szervezet a tavalyi általános tevékenységéről tartott sajtótájékoztatóján Kardos István ismertette: míg 2022-ben a segélyezés, a menekültek általános ellátása volt a fő feladat, tavaly már inkább a Magyarországon maradó családok beilleszkedésében segítettek.
Jellemzően családfő nélkül érkező gyerekes családokról van szó, az anyák munkaerőpiaci elhelyezkedésében, a gyerekek beiskolázásában vagy az egészségügyi ellátásban nyújtanak segítséget
– tette hozzá.
Mint mondta, a Magyar Vöröskereszt szerteágazó tevékenységében meg kellett találni azt a rendszert, amelyben a menekültek segítése mellett végzett egyéb alapfeladataik – véradásszervezés, elsősegélynyújtás, keresőszolgálat, szociális területen nyújtott ellátás – nem sérülnek.
Kardos István említést tett arról, hogy hétfőn indul és május 17-ig tart a felsőoktatási véradó hetek programsorozat az Országos Vérellátó Szolgálattal (OVSZ) közösen. A rendezvény célja, hogy a fiatalokat a segítségnyújtás ezen formájára is biztassák.
A főigazgató emlékeztetett: 2022 decemberében átadták a vöröskereszt véradókamionját a kárpátaljai vöröskeresztnek, ugyanakkor tavaly rendszerbe állítottak egy véradóbuszt, amellyel kistelepülésekre is eljuthatnak.
Beszámolt arról, hogy 2023-ban 355 ezer véradás volt az OVSZ-szel közösen, a Magyar Vöröskereszt szervezésében a véradásokon 335 ezer véradó jelent meg. A toborzásában a szervezet nagy szerepet vállal, és e tevékenységüket továbbra is folytatni kívánják – tette hozzá.
Kardos István kitért rá: fontosnak tartják, hogy a magyar lakosság minél többször hozzáférjen az egészségmegőrzés, az egészségi állapotfelmérés lehetőségéhez, ebben szeretnének előrelépni.
A Magyar Vöröskereszt keresőszolgálatának munkájáról elmondta, a terepkoordinátorok tavaly 450 intézményt kerestek fel és 18 kereséssel foglalkoztak. „Ez nem a nagy számok területe” – jegyezte meg, hiszen alapos kutatómunkával kell a háborús konfliktusok miatt egymástól elszakított családtagokat felkutatni.
A főigazgató elmondta: a Magyar Vöröskereszt tavaly 13 milliárd forintból gazdálkodott. Tavaly már érzékelhető volt az adományok csökkenése, és visszaestek a menekültellátási támogatások is.
Fodor Antalné, a Magyar Vöröskereszt elnöke arról beszélt: az ország legnagyobb karitatív szervezete 78 ezer tagot számlál, aktivistái – akiknek a száma meghaladja a 13 ezret – az ország szinte minden településén jelen vannak. Az aktivisták zömmel szociális munkát, adománygyűjtést és -osztást szerveznek.
Kiemelte az együttműködést az önkormányzatokkal is, ennek egyik formája, hogy a települések pályázhatnak a „humanitárius település” címre. Eddig országszerte 64 település nyerte el ezt a címet – mondta.
Igyekeznek megszólítani a fiatalokat, a fiatal önkénteseket is – közölte az elnök, hozzátéve, ennek egyik legismertebb formája a balatoni elsősegélynyújtás, 12 településen 19 strandon adnak szolgálatot.
További ötmilliárd hrivnyát (47 milliárd forintot) különített el az ukrán kormány a fegyveres erők részére – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök hétfőn a Telegramon.
A kormányfő kifejtette, hogy az összeget a frontvonalon harcoló egységek számára szükséges drónok vásárlására fordítják. Julija Szviridenko gazdasági miniszter megjegyezte, hogy eddig már
mintegy 30 milliárd hrivnya (280 milliárd forint) értékben kötöttek megállapodásokat dróngyártókkal, és további szerződéseket készül kötni a kormány 14 milliárd hrivnya (131 milliárd forint) értékben.
Az MTI szerint Olekszandr Kamisin, az ország stratégiai iparágainak minisztere a múlt hónap végén közölte, hogy Ukrajna utolérte Oroszországot az iráni gyártású Shahed kamikazedrónok analógjainak gyártásában. Smihal két héttel ezelőtt azt közölte, hogy az ukrajnai vállalkozások már készen állnak több mint egymillió drón gyártására, és a kormány mintegy 40 milliárd hrivnyát (374 milliárd forint) különített el ennek megszervezésére.
Orosz hackerek az ukrán Zaporizzsja régió egyik közigazgatás osztályának honlapján gratuláló üzenetet tettek közzé Vlagyimir Putyin orosz elnökválasztási győzelméhez. Erről a Zaporizzsjai terület kormányzója, Jevhen Balitskij számolt be Telegram-csatornáján – közölte a TASZSZ.
A kormányzó a bejegyzése alapján biztos abban, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló Zaporizzsja város lakói „várják a felszabadulást a kijevi nácizmus alól”.
Az oroszok gratuláltak honfitársainknak Vlagyimir Putyin győzelméhez az orosz elnökválasztáson, és Oroszországgal közös jövőt kívántak nekik
– írta Balickij, aki a bejegyzéséhez képernyőfotót is csatolt a honlapon megjelent gratulációkról.
Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója március 18-án, hétfőn hivatalosan is bemutatta a Munkácsi Járási Katonai Közigazgatás új vezetőjét, Szerhij Hajdajt.
A Kárpátalja.ma híre szerint Hajdajnak nem kevés tapasztalata van vezetőként, hiszen 2015 és 2018 között a Munkácsi Járási Állami Közigazgatási Hivatalt vezette, Igor Bondarenkó onkológus professzor tanácsadójaként dolgozott, majd 2019-től 2023-ig Luhanszk kormányzója volt.
Michael Clarke katonai elemző szerint az ukrajnai háború nem tart majd a végtelenségig, de még néhány évig folytatódhat. Szerinte az Orosz Föderáció 2025 tavaszáig nem lesz képes stratégiai offenzívát indítani, de 2024-ben megpróbál minél többet elérni – írja a Focus.
Az elemző azt is elmondta, hogy az oroszoknak nem sikerült elzárniuk Ukrajna tengeri útvonalát a Fekete-tengerről a Földközi-tengerre, ezért aktívan lövik Odesszát és Csernomorszkot.
Clarke szerint teljesen elképzelhető, hogy az oroszok korábban megpróbálták megölni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Hozzátette, hogy nem riasztja el őket az sem, hogy az ukrán elnökkel együtt a görög miniszterelnök is meghal.
Clark szerint ha Ukrajnában megölnének egy NATO-képviselőt, az nem járna azonnali megtorlással, de feloldana számos meglévő tilalmat az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokra.
A szakértő úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy értékeli, hogy a gázai háború és az Ukrajnának nyújtott nyugati segélyek csökkentése előnyhöz juttatja őt.
Ezért az oroszok úgy gondolják, hogy az év végéig több területet megszerezhetnek. De 2025-re, ha Ukrajna túléli az évet, a hadiipara jobb állapotban lesz. Az oroszok 2025 tavaszáig nem lesznek képesek nagyobb támadást indítani Ukrajna ellen, ezért 2024-ben megpróbálnak majd minél többet tenni
– mondta. A háborúról úgy véli, hogy még néhány évig tartani fog.
A német kormány nem ismeri el az orosz elnökválasztás eredményét, de kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja az Ukrajinszka Pravda.
Nem tartjuk ezeket az úgynevezett választásokat Oroszországban sem szabadnak, sem tisztességesnek. Az eredmény egyértelműen előre ismert. Oroszország ma, ahogy a kancellár már kijelentette, egy diktatúra, amelyet Vlagyimir Putyin irányít tekintélyelvűen
– mondta Sebastian Fischer, a német külügyminisztérium szóvivője.
Olaf Scholz kancellár nem fog gratulálni Putyinnak a győzelemhez, és a német kormány nem fogja elnöknek nevezni, de tárgyalni készek lesznek vele.
Alekszej Zsuravlev, az Állami Duma képviselője megnevezte azokat a felszereléseket, amelyekre az orosz hadseregnek szüksége lesz Odessza elfoglalásához – írja a News.ru.
A politikus megjegyezte, hogy a védelmi vonal, mint minden mérnöki építmény, bizonyos problémát jelent az előrenyomuló csapatok számára. Ezért a támadást nem szabad frontálisan végrehajtani, hanem úgy kell eljárni, hogy elkerüljék a minimális veszteségeket is.
A legújabb technológiák és aknamentesítő gépek használatára lesz szükség ahhoz, hogy az orosz hadsereg bevegye Odesszát
– tette hozzá Zsuravlev. Mint mondta, az orosz fegyveres erők több mint egy évig építették védelmi vonalaikat, amelyeket az ukránoknak nem sikerült áttörniük.
Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke bírálta, hogy Gerhard Schröder volt kancellár támogatja Olaf Scholz jelenlegi német kancellár elutasítását a Taurus rakéták Ukrajnába szállításával kapcsolatban, és erre tekintettel sürgősen irányváltásra szólította fel Scholzot – írja a Tagesschau.
Gerhard Schröder rossz úton jár
– mondta Söder.
Klaus Iohannis román elnök hozzájárulását adta ahhoz, hogy Ukrajnának Románián keresztül szállítsanak néhány fegyvert, és a román légibázison lévő F–16-os kiképzőközpontban ukrán pilótákat képezzenek ki – írja az Ukrajinszka Pravda.
Újságírók szerint Iohannis levélben tájékoztatta a parlamentet arról, hogy engedélyt adott az Ukrajnának szánt katonai segélyek Finnországból történő átutalására, valamint arra, hogy mintegy 50 ukrán katona Romániában kapjon kiképzést.
A Digi24 forrásai szerint az ukrán pilóták várhatóan nyáron érkeznek a bázisra. Az ukrán pilóták kiképzése már más országokban is folyik.
Egy választásokat figyelő független csoport az orosz elnökválasztást az ország történetének legelcsaltabb és legkorruptabb választásának bélyegezte.
A nem kormányzati Golosz csoport szerint az eredmények nem voltak legitimek, mivel „a kampány olyan helyzetben zajlott, amikor az orosz alkotmány politikai jogokat és szabadságjogokat garantáló alapvető cikkei lényegében nem voltak hatályban”.
Még soha nem láttunk olyan elnökválasztási kampányt, amely ennyire elmaradt az alkotmányos normáktól
– fogalmazott a szervezet.
Az orosz média szerint a végső számlálás szerint Vlagyimir Putyin a szavazatok 87,28 százalékát szerezte meg a rekordszintű, 77,4 százalékos részvételi arány mellett. A Golos elmondta, hogy egyes régiókban a szavazás megkezdése után visszahívták a megfigyelőket, míg más régiókban eleve nem is küldték ki őket.
Privát beszélgetéseken a jelöltek és a pártok képviselői elismerték, hogy nyomás alatt történt minden
– mondta Golosz a Sky News szemléje szerint.
A csoport a szavazók megfélemlítésére utaló jeleket találtak, többek között azt, hogy a rendfenntartó erők embereit a szavazóhelyiségekbe küldték és a szavazók válla fölött leskelődtek, amikor azok leadták szavazatukat.
A Golosz szerint az egyik moszkvai helyszínen a rendőrök kivették a szavazólapot egy szavazó kezéből, hogy ellenőrizzék, kire szavazott. Ezeket az incidenseket független források azonban nem ellenőrizték.
Két ember meghalt és négy megsebesült az ukrán hadsereg légitámadásában Belgorod régióban – írja a RIA.
Ezt Vjacseszlav Gladkov területi kormányzó közölte a Telegram-csatornáján. Leírta azt is, hogy egy kislánynak zárt koponyasérülést és végtagtörést szenvedett. Elmondása szerint három másik férfi áldozat visszautasította a kórházi kezelést, ők a helyszínen orvosi ellátást kaptak.
A védelmi minisztérium közlése szerint hétfőn moszkvai idő szerint 8 óra 30 perc körül a légvédelmi erők a térség felett megsemmisítették az egyik többszörös rakétaindító rendszer tíz ukrán rakétáját.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki az orosz Központi Választási Bizottság szerint megnyerte a választást, viszont a szavazatok mindössze 10 százalékát kapta egy finnországi szavazókörben. Ez derül ki a „Vote Abroad” nemzetközi mozgalom önkéntesei által a nagykövetség kijáratánál végzett független exit poll adataiból.
A megkérdezettek csaknem negyede nem volt hajlandó válaszolni az exit poll kérdésére. 44 százalék szavazott Vlagyiszlav Davankovra, akit egyes orosz ellenzéki aktivisták arra buzdítottak, hogy szavazzon.
Ezenkívül a válaszadók egyötöde vagy több rubrikát is kipipált, vagy más módon érvénytelenítette a szavazólapot. Idén az önkéntesek 2686 választópolgárt kérdeztek meg, ami a szavazatukat leadó választópolgárok közel 80 százaléka.
Idén a helsinki orosz nagykövetség volt az egyetlen szavazóhelyiség Finnországban, míg korábban más orosz diplomáciai képviseleteken is lehetett szavazni – írta meg a yle.fi.
Száz százalékos feldolgozottság mellett sem férhetett kétség ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin toronymagasan nyerte a március 15. és 17. között tartott oroszországi elnökválasztást. A szavazók több mint 87 százaléka voksolt a jelenlegi államfőre, kvázi elismerve, hogy támogatják az Ukrajna elleni háborút. A Finnországban szavazók ellenben már sokkal bátrabbak voltak.
A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkozunk.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) lőtték a Belgorodi terület Grajvoron városi körzetében lévő Golovcsino falut. Tíz magánház és két autó megrongálódott – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió vezetője a Telegram-csatornáján.
Különböző mértékű károk keletkeztek a házakban és a járművekben, amelyek közül az egyik egy gránáttalálat következtében elégett. A sürgősségi és operatív szolgálatok a helyszínen dolgoznak, a terület házról-házra történő bejárása folytatódik – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A régióvezető elmondása szerint a helyi lakosok között nincsenek áldozatok.
A légvédelmi erők szolgálatban lévő erői megsemmisítettek 11 többszörös rakétavetőt (MLRS), amelyeket Ukrajnából indítottak a Belgorodi terület felé – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A közlemény szerint a levegőben Belgorod régió felett nyolc Vampire többszörös rakétaindítót, két Olkha többszörös rakétaindítót és egy Grad többszörös rakétaindítót semmisítettek meg – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Megérkezett Kijevbe Lindsey Graham dél-karolinai szenátor, aki régóta támogatja Ukrajna felfegyverzését – számolt be a The Guardian.
Az Egyesült Államok megingathatatlan támogatása kulcsfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna sikerrel szálljon szembe az Oroszországgal vívott illegális, teljes körű háborúval
– írta az amerikai nagykövetség a vonattal való érkezéséről készült fotóhoz.
Graham Donald Trump volt elnök és leendő republikánus elnökjelölt prominens szövetségese, akit általában Oroszország és Putyin pártján állnak.
Graham prominens szövetségese Donald Trumpnak, a volt elnöknek és leendő republikánus elnökjelöltnek, akit általában Oroszország és Putyin pártján tartanak.
A Kreml szerint az orosz területet csak úgy lehet megvédeni az ukrán támadásoktól, ha létrehoznak egy olyan ütközőzónát, amely az orosz területeket az ukrán tűz hatósugarán kívülre helyezi – írja a Reuters alapján a The Guardian.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésen elmondta: intézkedéseket kell hozni a területek biztosítására az ukrán dróntámadások miatt.
Ezeket csak úgy lehet biztosítani, ha valamiféle pufferzónát hozunk létre, hogy minden olyan eszköz, amelyet az ellenség arra használ, hogy csapást mérjen ránk, hatótávolságon kívül legyen
– fogalmazott.
Putyin nem zárta ki egy ilyen zóna létrehozását, miután a széles körben illegitimnek ítélt választásokon megnyerte ötödik elnöki ciklusát Oroszországban.
„Nem tartom kizártnak, hogy a ma zajló tragikus eseményeket szem előtt tartva kénytelenek leszünk valamikor, amikor úgy ítéljük meg, hogy a ma a kijevi rezsim alatt álló területeken egy bizonyos »egészségügyi zónát« hozzunk létre” – mondta Putyin.
Az orosz elnök szerint egy ilyen övezetnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy megakadályozza, hogy a külföldön gyártott fegyverek orosz területre csapódjanak.
Azután beszélt, hogy megkérdezték tőle, szükségesnek tartja-e, hogy Oroszország elfoglalja az ukrajnai Harkiv régiót, amely Belgoroddal határos orosz tartomány, amelyet 2022 óta rendszeresen támadnak az ukrán erők.
A harci műveletek eredményeként 17 Shahedet lőttek le Kijev, Poltava, Hmelnyickij, Cserkaszi, Kirovohrad, Dnyipro, Vinnyica, Zaporizzsja és Rivne régiók területén – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Az Orosz Föderáció erői Primorszk-Achtarszk városából indították a drónokat.
Ezenkívül az oroszok öt S–300/S–400-as légvédelmi irányított rakétával támadták a harkivi régiót, valamint két X–59-es irányított rakétával a szumi régiót.
Az orosz védelmi minisztérium világossá tette, hogy meg akarja védeni a Fekete-tengeri Flottát az ukrán csapásokkal szemben. A parancsnok leváltása valószínűleg ennek az erőfeszítésnek a része – írta meg az Unian.
Az Institute for the Study of War szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter álláspontja a Fekete-tengeri Flotta „védelméről” olyan feltételeket teremt, hogy sikertelenség esetén vagy magáénak tudhassa a sikert, vagy más parancsnokokat hibáztasson.
Elemzők szerint az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) fekete-tengeri csapásai arra kényszerítették Oroszországot, hogy a haditengerészeti eszközeinek nagy részét átcsoportosítsa a szevasztopoli fő bázisról kisebb, kevesebb képességgel rendelkező bázisokra, például Novorosszijszkba.
Az AFU Stratégiai Kommunikációs Központja megjegyezte, hogy az ukrán csapások 2024. február elejéig a Fekete-tengeri flotta hadihajóinak mintegy 33 százalékát tették harcképtelenné. Összesen 24 hajóról és egy tengeralattjáróról van szó.
Az ukrajnai Herszon és Harkiv területét ért orosz csapások hat embert sebesítettek meg az elmúlt nap folyamán, köztük két egészségügyi dolgozót – jelentették a regionális tisztviselők március 18-án kora reggel a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
A Herszon és Harkiv megyei településeket a frontvonalhoz való közelségük miatt rendszeresen érik orosz csapások. Az északkeleti Harkivi terület az oroszországi Belgorod régióval is határos, így még inkább ki van téve az orosz támadásoknak.
Oroszország az elmúlt napon mintegy 15 települést támadott különböző fegyverekkel a Harkivi területen, és öt embert sebesített meg Vovcsanszk és Zolocsiv városokban, valamint Kivsarivka, Buhaivka és Bilyi Kolodiaz falvakban – jelentette Oleh Szinyehubov kormányzó.
A sérültek között két, 26 és 56 éves medikus is volt.
A jelentések szerint a támadásokban megrongálódott egy tűzoltóállomás, több ház, két oktatási intézmény, melléképületek és autók.
Az orosz erők több településre is csapást mértek a Herszoni területen, megrongálva három lakóházat, kilenc házat, kikötői infrastruktúrát, egy benzinkutat és egy autószerviz-vállalkozást – közölte Olekszandr Prokudin, a régió kormányzója.
Egy ember megsebesült a régiót ért orosz támadások következtében – közölte Prokudin a Telegramon.
Négy ember megsérült a polgári infrastruktúrát ért orosz csapások következtében Herszon térségében. Lakóházak, autók, egy benzinkút és egy autószerviz is megrongálódott – írja az Ukrajinszka Pravda.
A herszoni rendőrség közleménye szerint az oroszok ismét támadták Beriszlav és Herszon megye polgári infrastruktúráját, tüzérségből, aknavetőkből, tankokból, repülőgépekből is lőttek. A lövésekben négy ember megsérült, köztük három rendőr.
Az orosz csapatok Herszon, Szadove, Antonivka, Naddnyiprjanszke, Poniativka, Kiszelivka, Ivanivka, Pridniprovszke, Kizomisz, Beriszlav, Havriljevka, Lviv, Novovoroncovka és Dudcsany településeket támadták.
Hat magánház és két többszintes épület, két autó, egy benzinkút és egy autószerviz is megrongálódott a támadás következtében.
Sir Andrew Wood volt oroszországi brit nagykövettel készített hétfő reggel interjút a Sky News. Az egykori diplomata arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy Grant Shapps védelmi miniszter Vlagyimir Putyint „modern kori Sztálinnak” nevezte, azt válaszolta: ez az összehasonlítás „meglehetősen sértő Sztálinra nézve”.
Sztálin egy aljas és vérszomjas rendszert működtetett, de ez egy szervezett rendszer volt. Az, ahogyan Oroszországot most Putyin irányítja, nem egy rendes rezsim abban az értelemben, hogy semmilyen módon nem szervezett, kivéve, hogy azt kell tenned, amit Putyin mond neked
– mondta.
Arra a kérdésre, hogyan látja most Oroszországot, Sir Andrew Wood azt válaszolta: „szánalommal”.
„Azt hiszem, durván fogalmazva, Putyin az országa árulója. Olyasmit hozott létre, ami most elsősorban az erőszakban és a vérben érdekelt. A háborút vívja, ami őt irányítja. Amikor az orosz nép egységéről beszél maga körül, és az ezért érzett hálájáról, akkor hülyeséget beszél” – tette hozzá a volt diplomata.
Március 18-án az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az uniós országok jelenleg képesek lennének egységes álláspontot kialakítani a nyugati csapatok esetleges ukrajnai telepítésével kapcsolatban – írja a Jevropejska Pravda.
Gabrielius Landsbergis arra a kérdésre válaszolt, hogy a miniszterek megvitatják-e a nyugati csapatok ukrajnai telepítésével kapcsolatos közös álláspont kialakításának lehetőségét.
Nem hiszem, hogy lehetséges lenne ilyesmiről megállapodni
– mondta Gabrielius Landsbergis.
A múltban bebizonyítottuk, hogy kevésbé kényes kérdésekben nem tudunk megegyezni… Tehát nem hiszem, hogy meg tudunk egyezni valami ilyesmiről
– tette hozzá a litván külügyminiszter.
Elmondása szerint Litvánia álláspontja az, hogy „minden lehetőséget megfontolunk, és egy olyan koalíció részesei leszünk, amely segít Ukrajnának megnyerni ezt a háborút”.
Ahogy azt már korábban az Index is megírta, Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt a párizsi informális csúcstalálkozó után, hogy a nyugati vezetők megvitatták egy fegyveres támogatás lehetőségét Ukrajna számára, azonban ezt több ország, köztük Magyarország, Csehország és Svédország sem tartja releváns felvetésnek.
Josep Borrell az uniós külügyminiszterek hétfői ülése előtt elmondta, hogy a választások nem voltak szabadok és tisztességesek, és „elnyomáson és megfélemlítésen alapultak – írja a Sky News.
Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője hétfő reggel kiadott nyilatkozatában kijelentette, hogy az EU elítéli az Ukrajna orosz megszállás alatt álló területein tartott „illegális” választásokat, amelyek „a nemzetközi jog újabb nyilvánvaló megsértését jelentik Oroszország részéről”.
A nyilatkozat szerint a blokk „soha nem fogja” elismerni az ezeken a területeken tartott szavazás eredményét.