Kíméletlen parancsot adott Vlagyimir Putyin: le kell vadászni ezeket az embereket

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak: 

• Putyin titokban leváltotta az orosz Fekete-tengeri Flotta admirálisát;
• Az ukrán kormányfő reméli, hogy áprilistól elegendő lőszert kap Ukrajna;
• Feszült a helyzet a fronton, nagy előrenyomulásra készül Moszkva;
• Zelenszkij és az Elnöki Hivatal felülvizsgálja a kormány szerkezetét;
• Videó készült Moszkva katonai kikötőjéről, amit Georgia elfoglalt területén építettek;
• A kínaiaknak tapsolniuk kell Putyin győzelméhez, támogatniuk kell az orosz vezetőt – írta a Global Times;
• Várhelyi Olivér: az EU folyósította az 50 milliárd eurós támogatási csomag első részletét Ukrajnának;
• Putyin megparancsolta: le kell vadászni az Ukrajna oldalán küzdő oroszokat;
• A lengyel külügyminisztérium megerősítette a nyugati csapatok jelenlétét Ukrajnában.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

Litvánia 35 millió eurót ígért arra a cseh kezdeményezésre, hogy tüzérségi lövedékeket vásároljon Ukrajnának – közölte Ingrida Simonyte Litvánia miniszterelnöke március 20-án, amiről a The Kyiv Independent is beszámolt.

Petr Pavel cseh elnök februárban közölte, hogy Prága 500 000 darab 155 mm-es és 300 000 darab 122 mm-es lövedéket azonosított Európán kívül, amelyek megvásárolhatók és Ukrajnába küldhetők, miután a kezdeményezéshez rendelkezésre álltak a szükséges források. A tüzérségi lövedékek döntő fontosságúak Ukrajna számára, mivel az ország kritikus lőszerhiánnyal néz szembe.

Litvánia hozzájárul mindazon nemzetközi erőfeszítésekhez, amelyek közelebb viszik Ukrajnát a győzelemhez

– közölte Simonyte az X-en közzétett posztjában.

Vilnius már március 4-én bejelentette, hogy csatlakozik Prága törekvéseihez, de a kötelezettségvállalás pontos mértéke nem volt ismeretes. Petr Fiala cseh miniszterelnök március 12-én azt mondta, hogy a kezdeményezés már 300 000 lőszer megvásárlását biztosította, és további 200 000 lőszerre kapott nem kötelező érvényű kötelezettségvállalást. Fiala biztonsági tanácsadója, Tomas Pojar szerint a szállítmányok júniusban indulhatnak meg Ukrajnába.

Az Ukrán Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága határozatot hozott öt város és 104 falu átnevezéséről, amelyek orosz vagy szovjet nevet kaptak – jelentette be Roman Lozinszkij képviselő március 20-án X-oldalán, amiről a The Kyiv Independent is beszámolt.

A Lviv régióban található Chervonohrad hamarosan Sheptytsky várossá válik! Erről most döntött a bizottság. A névváltoztatást végül a Verhovna Rada fogja jóváhagyni. Egyarmatosítás

– írja bejegyzésében a parlamenti képviselő.

Az átnevezendő városok közé tartozik a Lviv megyei Cservonohrad. A várost, amelynek neve a vörös színre utal, Krystynopolnak hívták egészen addig, amíg a szovjet hatóságok 1951-ben át nem nevezték.

A parlamenti bizottság a Dnyipropetrovszk megyei Pavlohradot javasolta Matvijvnek, utalva arra az eredeti kozák településre, amelyet a mai Pavlohrad területén alapított Matvij Hizhnyak kozák vezető a 18. században. Pavlohrad nevét 1781-ben Nagy Katalin orosz császárné fiáról kapta, aki később Pál orosz császár, vagy ukránul Pavlo lett.

A kijevi régióban található Brovaryt nem nevezik át teljesen, de a helyesírás Brovarira változik, hogy tükrözze a város ukrán írásmódját. A döntéshez még az ukrán parlament végső jóváhagyása szükséges – mondta Lozinszkij.

Az ukrán parlament a legtöbb szovjet és kommunista szimbólumot, utcanevet és emlékművet a 2015-ös dekommunizációs folyamat részeként betiltotta, és sok várost, amelyek a szovjet hatóságok alatt új nevet kaptak, átneveztek, hogy tükrözzék ukrán identitásukat.

Volodimir Zelenszkij elnök ezután 2023 áprilisában aláírt egy törvényt, amely megtiltotta, hogy Ukrajnában földrajzi helyeket orosz személyekről vagy történelmi eseményekről nevezzenek el, válaszul az orosz invázióra.

Az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy le kell venni a belorusz Belsina nevű atomerőművet az Unió szankciós listájáról – írja a RIA Novosztyi. 

A hírügynökség szerint a Belsinát még 2021-ben helyezték szankciós listára. A bíróság most arra hivatkozva döntött a törlés mellett, hogy szerintük nem sikerült megfelelően bizonyítani a szankció bevetésének indokát – vagyis azt, hogy a Belsina jelentős jövedelmei közvetlenül a belorusz államhoz vagy Aljakszandr Lukasenka elnökhöz kerülnek.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a Belgorodi területen lévő Kozinka falut teljesen megtisztították „az ukrán erőktől” – írja a Kommerszant című orosz lap.

Kozinkáról még az ukrán oldalon harcoló orosz légiósok állították korábban, hogy elfoglalták. Az oroszok eközben már napokkal ezelőtt is azt mondták, hogy visszaverték őket abban a térségben (bár a település szélén állítólag sikerült behatolniuk néhány házba). 

Az orosz közlés szerint 650 militánst öltek meg. A veszteségi adatokat más forrásból nem lehet megerősíteni. 

Meghaladták a 71 ezer főt és a 11 ezer egységnyi fegyverzetet az ukrán fegyveres erők év eleje óta elszenvedett veszteségei – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca szerdai parancsnoki ülésén az MTI szerint.

Az orosz veszteségi adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni. Sojgu közölte, hogy ez majdnem háromszorosa a múlt évi azonos időszak mutatóinak. Kifejtette, hogy az orosz hadsereg idén eddig négy Abrams és öt Leopard harckocsit, 27 Bradley gyalogsági harcjárművet, HIMARS sorozatvetők 11 indítóállását, valamint légvédelmi rakétarendszerek 11 indítóállását, köztük öt Patriotot semmisített meg.

A miniszter beszámolója szerint az orosz hadsereg folytatja az ellenség kiszorítását állásaiból, és nem hagyja, hogy új védvonalaknál megkapaszkodhasson. Mint mondta, az ukrán fegyveres erőknél mind gyakoribb a dezertálás és a civilek kifosztása a Kijev ellenőrzése alatt álló területeken.

A kijevi rezsim minden módon eltitkolja a polgárok elől a harctéren kialakult valós helyzetet

– állította a miniszter.

Sojgu úgy véli, az oroszok elleni terrorcselekményeket az ukrán fegyveres erők sikereként tüntetik fel, és egyre elterjedtebb a kényszermobilizáció. Hangsúlyozta, hogy az ukrán hadvezetés kénytelen a tartalékokat és a legdrágább haditechnikát bevetni a harcban.

Arról is beszámolt, hogy az orosz hadsereg hogyan lépett fel az elnökválasztás idején a választóhelyiségek és állami intézmények ukrán lövetése ellen. „A kijevi rezsim terrorista módszereket alkalmazott a szavazás megzavarására” - hangsúlyozta az orosz védelmi miniszter. Kijelentette, hogy a terrortámadások megakadályozása érdekében az orosz csapatok fokozták a kormányzati és szociális létesítmények védelmét, megerősítették a légvédelmi rendszert, amely 419 drónt és 67 rakétát lőtt le.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a Belgorod területi, az ukrán határ közelében fekvő Kozinka község környékét megtisztították „az ukrán alakulatok maradványaitól”.

Két civil életét vesztette szerdán egy orosz légicsapás következtében a dél-ukrajnai Herszon mellett – közölte Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó a Telegramon, az MTI szerint. 

Dnyipropetrovszk megyében éjszakai támadásokban hat ember megsebesült, köztük két tizenéves – jelentette Szerhij Liszak kormányzó, aki fotókat is közzétett megrongálódott épületekről.

A Dnyeper partján fekvő Nikopolban is megsebesült egy férfi tüzérségi támadásban. Az ukrán belügyminisztérium tájékoztatása szerint az északkeleti Szumi megyét több mint száz légicsapás érte az utóbbi 24 órában, egy ember meghalt kedden, és több lakóházban károk keletkeztek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este arról beszélt, hogy Moszkva terror alatt tartja az Oroszországgal határos Szumi megyét, és az orosz hadsereg porig akarja rombolni a határ menti településeket Ukrajnában.

A lengyel gazdák teljesen blokkolták a buszok forgalmát a Medika – Shegini nemzetközi határátkelőhelyen, és nem engedik át a személygépkocsikat sem – közölte az Ukrán Állami Határszolgálat szóvivője, Andrij Demcsenko ezredes az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva.

A Lengyel Köztársaság Határőrségétől kapott információk szerint a lengyel gazdálkodók továbbra is fokozzák akcióikat, hogy megakadályozzák a járművek mozgását

– közölte Andrij Demcsenko.

A rendelkezésre álló információk szerint a gazdák azt tervezik, hogy este nyolc óráig megakadályozzák a buszok és teherautók Lengyelországba való belépését és az ország elhagyását.

Az autópálya lezárásával nem engedik be a személygépkocsikat egyik irányból sem, azonban ebben a gépjármű-kategóriában a rendelkezésre álló információk szerint Lengyelország területén lehetőség van a blokád helyszínének megkerülésére.

Idén megközelítőleg hat milliárd hrivnyát különített el az állami költségvetésből a veteránok és az elesett védők családtagjainak lakhatási támogatására az ukrán állam Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek reintegrációs minisztériuma szerint – közölte a Kárpáti Igaz Szó.

A 2024-es állami költségvetésben mintegy 5,75 milliárd hrivnyát különítettek el a háborús veteránok és az elesett védők családtagjainak lakhatási támogatására. Így a minisztérium három programja keretében több mint 2000 ember jogosult lakásvásárlásra fordítható kártérítésre

– áll a közleményben.

A háború következtében maradandó károsodást szerzett személyek, illetve az elhunyt, eltűnt vagy fogságba esett katonák hozzátartozói jogosultak az állami támogatásra.

Valójában az ügy érdekében hasznos lenne, ha a nyugtalan franciák néhány ezredet küldenének Neonazilandba. – írta Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök az X közösségi oldalán utalva Emmanuel Macron francia elnök korábbi kijelentésére, miszerint nem kizárt, a NATO-csapatok későbbi jelenléte Ukrajnában. 

Hozzátette: nagyon problematikus lenne egy ilyen nagyszámú csapat elrejtése, és következésképpen nem a szisztematikus megsemmisítésük lenne a legnehezebb feladat, hanem a legfontosabb. 

A volt orosz elnök azt írta, „ha ennyi koporsó érkezne Franciaországba idegen országból, lehetetlen lenne eltitkolni a hivatásos katonák tömeges halálát. Ráadásul nem lehetne többé azzal a kifogással takarózni, hogy például a zsoldosok maguk választják meg a sorsukat és az élethez való joguk gyakorlásának módját”.

Ezek a szerencsétlen emberek a beavatkozó kontingens teljes jogú harcosai lesznek. Elpusztításuk kiemelt és dicsőséges feladat lesz fegyveres erőink számára

– hangsúlyozta. 

Medvegyev szerint, ha francia katonák lépnek be Ukrajnába, akkor „feldühödött szülők és az ellenzék vicsorgó tagjai fogják őket darabokra vagdosni, akiket elhitették velük, hogy Franciaország nem áll háborúban Oroszországgal. ”

Emmanuel Macron francia elnök február 26-án, a párizsi informális csúcstalálkozó után  jelentette ki , a jövőben „nem zárható ki” nyugati csapatok küldése Ukrajnába, miután a kérdést megvitatták az európai vezetők párizsi találkozóján az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban.

Denisz Smihal ukrán kormányfő luxemburgi látogatása során elmondta, hogy azt reméli, hogy áprilisra megoldódnak a hadianyag-problémák, amivel jelenleg Ukrajna küzd. Korábban Csehország különféle csatornákon keresztül 800 ezer lőszert szerzett az ukránoknak, és felkutatott még 700 ezret, amely esetleg megvásárolható lenne a háborús ország számára – írta meg a Kárpáti Igaz Szó. 

Abban bízunk, hogy a cseh kezdeményezés, amelyhez csatlakozott Luxemburg is, segít, s áprilisra lesz elegendő lőszerünk a frontvonal tartásához

– mondta Smihal, hozzátéve, hogy Kijev számít a nagy és közepes hatótávolságú rakétákra is.

„Ezek számunkra alapvető fontosságúak, mint ahogy a lőszerek is” – zárta mondandóját az ukrán kormányfő.

Törökország és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy a török vállalatokat nem büntetik azonnal a szankciók megsértése és az Oroszországgal folytatott kereskedelem miatt – írja a Strana.

Törökország ezentúl saját vizsgálatot folytat, és az eredményeket jelenti majd az Egyesült Államoknak. Azután pedig, „ha szükséges, intézkedéseket foganatosítanak”. A lap megjegyzi azonban, hogy ez drámaian megnehezíti az Oroszországgal üzletelő török vállalatok elleni szankciók kivetését. 

Korábban arról számoltak be, hogy a török bankok az új amerikai szankciók miatt korlátozták együttműködésüket az Orosz Föderációval. Egyes török exportőrök már szembesültek azzal, hogy a bankok megtagadták az Oroszországból származó pénzátutalásokat a leszállított árukért.

Korábban a Bloomberg forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a kínai bankok szigorítják az Oroszországgal szembeni korlátozásokat az új amerikai szankciókat követően. Az amerikai pénzügyminisztérium decemberben közölte, hogy másodlagos szankciókat fog alkalmazni azokra a bankokra, amelyek elősegítik a katonai célokra szükséges berendezések beszerzésével kapcsolatos orosz üzleteket.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió Tanácsa elé terjesztette az Orosz Föderáció befagyasztott vagyonából származó bevételek „Ukrajna győzelemért folytatott harcának támogatására” való felhasználásáról szóló kezdeményezést – írja az Interfax. 

Ma bemutattam a főképviselő javaslatát, hogy az unió Tanácsa határozatot fogadjon el a mozgásképtelenné vált orosz vagyonból származó bevétel Ukrajna támogatására történő felhasználásáról a győzelemért folytatott harcában

– írta szerdán az X közösségi oldalon.

Borrell pontosított, e szerint a javaslata a források 90 százalékát az Európai Békealapon, 10 százalékát pedig az Európai Unió költségvetésén keresztül irányozza elő.

Számítok a javaslat gyors jóváhagyására a tanács részéről

– tette hozzá a diplomata.

Amint arról korábban beszámoltunk, Borrell azt javasolta, hogy az Orosz Föderáció befagyasztott eszközeiből származó bevételének 90 százalékát Ukrajna számára fegyvervásárlásra fordítsák. A fennmaradó 10 százalékról azt javasolta, hogy azt utalják az Európai Unió költségvetésébe az ukrán védelmi ipar potenciáljának növelése érdekében.

Ezekről az intézkedésekről az Európai Unió tagállamai döntenek. Az EU-csúcsot március 21–22-én tartják Brüsszelben. 

Az orosz hadihajók Fekete-tengeren való álcázásának módszerei valószínűleg nem hoznak eredményeket – idézi a brit hírszerzést az RBC Ukraine. 

Az orosz légibázisokon az álcázás magában foglalja a repülőgépek és a repülőgépek szárnyain lévő gumiabroncsok makettjének szimulálását. A hírek szerint kilenc orosz légibázison vitorlázórepülők sziluettjeit is felfestették. A Fekete-tengeri Flotta hajóinak orrát és farát feketére festették, ami valószínűleg kisebbé és kevésbé vonzó célponttá teszi hadihajóikat. A jelentés szerint hajók sziluettjei is fel vannak festve a mólók oldalára, ami megzavarhatja az ukrán drónok üzemeltetőit.

Az elrejtőzési kísérletek ellenére az orosz repülőgépek sebezhetőek maradnak a levegőben, az orosz hajók pedig a Fekete-tengeren végzett műveletek során. Az álcázási technikák alkalmazása nem valószínű, hogy a veszteségek jelentős csökkenéséhez vezet

– írja a brit védelmi minisztérium.

Miután sorozatos jelentős veszteségeket szenvedtek el orosz hajók a Fekete-tengeren, március 10-én az orosz haditengerészet főparancsnokát, Nyikolaj Evmenov admirálist eltávolították posztjáról, és helyébe a haditengerészet parancsnoka, Alekszandr Moisejev lépett.

Szijjártó Péter Szingapúrban a kétoldalú kereskedelemről és a két ország hasonlóságáról beszélt, amivel ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben. Emellett érintette az ukrajnai háborút is, és leszögezte, hogy mindkét ország békés megoldást szorgalmaz, és a nemzetközi diplomácia feladatának tekinti, hogy „azokkal is beszélni kell, akikkel nem feltétlenül értünk egyet mindenben”.

A háborút sem Oroszország, sem Ukrajna nem tudja megnyerni, így mindenképpen tárgyalásokra van szükség. A kérdés csak az, hogy ezekre a tárgyalásokra mikor kerül sor. […] Mi azt szorgalmazzuk, hogy ezek a tárgyalások minél előbb kezdődjenek meg, mivel így lehet minél több ember életét megmenteni, és így lehet minél több pusztításnak elejét venni

– összegzett.

Olekszandr Pjatnyicja, az ukrán olimpiai ezüstérmes gerelyhajító most a kelet-ukrajnai lövészárkokban védekezik az orosz agressziós háború ellen.

A Visegrad24 egy remek GIF-et varázsolt erről a párhuzamról az X-oldalára. 

Valószínűleg mindkét típusú dárdát kéznél tartja, amikor harcba száll az oroszok ellen

– írja a poszt szövege.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét a kormány reformjáról beszél. A katonai költségvetés finanszírozásának növelése érdekében nem zárja ki néhány minisztérium megszüntetését sem. Denis Smihal miniszterelnök nemrég megerősítette az elnök szándékát. Elmondása szerint a minisztériumok számának csökkentését készítik elő, így várhatóan kevesebb lesz a köztisztviselő is – tájékoztatott a Telegraf. 

A lap információi szerint a miniszterelnök mintegy 15-16 minisztériumot fog meghagyni a Miniszteri Kabinetben a jelenlegi 19 helyett.

Egy kormányközpont létrehozásán dolgozunk. A minisztériumoknak kisszámú, magasan képzett szakemberrel kellene rendelkezniük, akik az állami politikát alakítanák, a Kormányzati Központnak pedig biztosítania kellene a megfelelő jogi lépéseket, támogatást, és el kellene készítenie hatékonyan és gyorsan a minisztériumok által igényelt dokumentumokat

– mondta Smihal.

Akkor a Gazdasági Minisztériumot az Agrárpolitikai Minisztériummal, az Ifjúsági és Sportminisztériumot a Kulturális és Információs Politikai Minisztériummal, az Energiaügyi Minisztériumot pedig az Ökológiai Minisztériummal egyesítették.

A kísérlet nem tartott sokáig. Alig egy évvel később az összes felszámolt ügynökség folytatta munkáját. Ez Smihal kinevezésével történt meg. A háború azonban most arra kényszerítette az elnök csapatát, hogy visszatérjen a kormányreform kérdéséhez. 

– mondta a Telegrafnak egy elnökhöz közeli forrás. A források ugyanakkor megjegyzik, hogy Zelenszkij és Smihal kormányzati tervei ellenére a parlament nem tud a döntéseikről. A Verhovna Rada nyíltan kételkedik abban, hogy a közeljövőben megszavazzák a kabinetet.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy egyesek törekvései ellenére az ukrán törvények tiltják a kabinet hatáskörének megszüntetését a hadiállapot idején. A parlament nem zárja ki, hogy a törvényt szükség esetén módosítani lehet. A kérdés azonban az, hogy maguk a képviselők hajlandóak lesznek-e megszavazni azt.

Kezdik bemondani az unalmast, tucatjával hagynák el a pártot a Nép Szolgája Párt képviselői, miután nincs motivációjuk és nem tudják munkára ösztönözni a politikusaikat – írja az ukrán Focus.

A Nép Szolgája párt számos különböző válságot élt át, de most a frakció közel áll a „végső dezorganizációhoz” a lap szerint. 

Engedjetek el. Felajánlottak nekem egy vezetői állást egy gyárban egy 8000 dolláros fizetéssel. Élelmeznem kell a családomat és valahogyan fejlesztenem kell magam

– idézi az állítólag mára általánossá vált párbeszédet az Ukrajinszka Pravdának a Ze!Kommande párt egyik tagja, megjegyezve, hogy a párt gyakorlatilag semmilyen politikai perspektívát nem kínál a tagoknak. 

A lap forrásai azt is állítják, hogy az egyes politikusok határátlépéseinek kérdését közvetlenül Volodimir Zelenszkij elnök ellenőrzi. Valamennyi parlamenti frakcióból származó beszélgetőpartner szerint a jelenlegi parlamenti konvenció oroszlánrésze nem bánná, ha megszűnne a hatáskörük.

Emlékezetes, hogy január 26-án a Verhovna Rada Nép Szolgája frakciójának vezetője, David Arahamija közölte, hogy a párt 17 képviselője megírta a mandátumáról való lemondási kérelmét. A politikai erő ekkor úgy döntött, hogy a mandátumról való lemondásról csak akkor lehet szavazni, ha releváns egészségügyi körülmények állnak fenn.

Az éjszaka folyamán az Orosz Föderáció csapást mért Dnyipropetrovszk területére. Egy egész család van a kórházban.

Március 20-án éjjel az Orosz Föderáció csapást mért a dnyipropetrovszki terület Szinelnikivszkij körzetére. Erről a dnyipropetrovszki vezető, Szerhij Liszak számolt be a Strana szerint.

Köztük egy egész család, amelynek házát szétverték. A testvérpár – 12 és 19 évesek – és az 57 éves apa közepes súlyosságú állapotban, egy 47 éves nő súlyosabb sebesülésekkel került kórházba. 

Korábban az Ukrlandfarming vállalat egyik nagy gabonatárolóját rombolta le egy rakétacsapás Dnyipropetrovszk régióban.