Okszana Grigorjeva, az ukrán szárazföldi erők parancsnokának nemi kérdésekkel foglalkozó tanácsadója szerint Ukrajnának az izraeli mintán alapuló politikát kell elfogadnia a nők katonai szolgálatra való behívására. Úgy látja, az országnak fel kell készülnie a nők katonai mozgósítására a következő években – írja az UNIAN.
Alkotmányunk kimondja, hogy minden ukrán kötelessége megvédeni hazáját, ezért helyes, ha nők is szolgálnak. Északi szomszédunk nem tűnik csak úgy el. Évszázadokon keresztül többször is megtámadtak minket. Izraelhez hasonlóan nekünk is készen kell állnunk erre, ami azt jelenti, hogy a férfiakat és a nőket is ki kell képeznünk, hogy készek legyenek a háborúra
– mondta a tanácsadó.
Kiemelték, az ukrán hadseregben szolgáló nők kevesebb mint tizede végez aktív harci feladatokat, a többiek orvosként, hírszerző tisztként és adminisztrátorként dolgoznak. A nők számára csak 2018-ban engedélyezték, hogy harci pozíciókat töltsenek be.
A jogalkotás terén nagy utat tettünk meg, de a gyakorlatban még mindig a régi iskola mentalitása érvényesül. Iskolás kortól megosztottság van az országban lányok és fiúk között: a fiúkat testgyakorlatokra tanítják, míg a lányoknak kötelező kézimunkára vagy házimunkára. Ennek meg kell változnia. Fizikailag és lelkileg is fel kell készítenünk a lányokat az ország védelmére
– fogalmazott Grigorjeva.
A kormány szerint jelenleg 65 000 nő szolgál az Ukrán Fegyveres Erőknél. Ez mintegy 40 százalékkal több, mint 2021-ben, a teljes körű orosz invázió előtti évben. Szinte mindannyian önkéntesek, mivel a nők számára nincs kötelező sorkatonaság, bár az orvosi végzettséggel rendelkező nőknek ma már regisztrálniuk kell a helyi hadkiegészítő parancsnokságon.
A női katonák 7,3 százalékos ukrajnai aránya alacsonyabb, mint a legtöbb NATO-országban. Az Egyesült Államok reguláris fegyveres erőiben a nők aránya az elmúlt években folyamatosan meghaladta a 17 százalékot, az Egyesült Királyságban pedig a 11 százalékot.
Volodimir Zelenszkij elnök azonban nem támogatja a nők mozgósításáról szóló törvényjavaslatot, s kijelentette, nem írja alá a törvényt, ha azt a Legfelsőbb Tanács elfogadja.
Kedden mintegy 830 katonát likvidáltak az orosz hadseregből az ukránok, ezen túl semlegesítettek 47 páncélozott harckocsit és 22 tankot az ukrán fegyveres erők vezérkarának beszámolója szerint.
Ahogyan arról az Ukrajinszka Pravda tájékoztatott,
semmisítettek meg.
Az orosz hadsereg szerdán kora hajnalban megtámadott egy energetikai létesítményt, az ukrán média megjegyzi, hogy a támadást Odessza második világháborús német megszállók alóli felszabadításának napján hajtották végre.
Gennagyij Truhanov odesszai polgármester arról számolt be a Telegramon, miszerint az energetikai infrastruktúrára mért csapáson túl egy magánház és több autó is megsérült. Eddig a közlekedési vállalat két alkalmazottjának sérüléséről számoltak be a hatóságok.
A támadást a jelentés szerint hajnalban, fél hat körül indították az oroszok ballisztikai eszközökkel és drónokkal. Ebből két Sahíd típusú drónt megsemmisítettek az ukránok.
A Pentagon vezetője arra figyelmeztet, hogy az orosz finomítók elleni ukrán csapások a globális energiaipart fenyegetik. Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin azt tanácsolta Ukrajnának, hogy az orosz olajfinomítók helyett más célpontokat támadjon – írta meg a Strana.
Ezeknek a csapásoknak következményei lehetnek a globális energetikai helyzetre. Ukrajna számára előnyösebb olyan taktikai és műveleti célpontokat támadni, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a jelenlegi harcot
– mondta Austin a szenátus fegyveres erők bizottságának ülésén.
Austin úgy véli, hogy az orosz olajfinomítók elleni ukrán dróncsapásoknak következményei lehetnek a globális világ energiaellátására. Az ukrán fegyveres erőknek pedig szerinte célszerűbb más célpontokra csapást mérni.
Az ukrán Nemzetbiztonsági Bizottság eltávolította a mozgósításról szóló törvénytervezetből a leszerelésre vonatkozó rendelkezéseket – írja az Interfax.
A parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága keddi ülésén támogatta a demobilizációs rendelkezés eltávolítását a mozgósításról szóló törvénytervezetből – közölte Irina Friz bizottsági tag.
A bizottság úgy döntött, hogy a demobilizációról szóló részt kiveszik a törvénytervezetből. A leszerelésről külön törvénytervezet fog készülni
– mondta.
Az uniós intézmények és az integrációs társulás tagjai 2022. február, vagyis Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta összesen több mint 88 milliárd eurós támogatást nyújtottak Ukrajnának – közölte Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke kedden.
Mint a politikus leszögezte, ebbe az összegbe politikai, pénzügyi, humanitárius és katonai segítségnyújtás is beletartozik.
Tommy Tuberville amerikai szenátor arról tájékoztatott, hogy az amerikai hatóságok 2014 óta összesen 300 milliárd dollárt költöttek Ukrajnára. Azt állította, hogy „jelenleg másodpercenként körülbelül 80 ezer dollárt, percenként 4,6 millió dollárt” adnak Kijevnek – írja az mk.ru.
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4631 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4298 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Harkivban tartott megbeszélést a légvédelem megerősítéséről és az irányított légibombák elleni védekezés módszereiről – írja az Ukrinform.
Zelenszkij Mikola Olescsukkal, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének parancsnokával tárgyalt a Harkivba telepítendő további légvédelmi egységekről.
A találkozón Oleh Szinyehubov, a Harkivi Regionális Állami Adminisztráció vezetője, Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter és Volodimir Kudricskij, az NPC Ukrenergo igazgatótanácsának elnöke tájékoztatta az ukrán elnököt az orosz bombázásoknak az energiatermelő kapacitásokra gyakorolt hatásairól és az áramellátás jelenlegi helyzetéről.
A résztvevők jóváhagyták az energiatermelés helyreállítására és az állandó védelmi szerkezetek építésére vonatkozó terveket.
A régió legégetőbb szociális kérdéseit is megvitatták. A Harkivi Regionális Állami Adminisztráció vezetője és az oktatási miniszter ismertette azt a tervet, amely szerint szeptember 1-jétől Harkiv egyes járásaiban megszervezik az offline oktatást.
Újabb ellentámadás tervén dolgoznak az ukránok – derült ki Volodimir Zelenszkij Bildnek adott interjújából.
Igen, van tervünk az ellentámadásra. Biztosan győzni fogunk. Nincs alternatívánk
– fogalmazott az ukrán elnök, aki szerint az ukrán fegyveres erőknek modern fegyverekre van szüksége, többek között az Egyesült Államoktól.
„Igen, Oroszországnak több embere és több fegyvere van. De a Nyugatnak is vannak modern fegyverrendszerei. Tehát bizonyos technológiákat fogunk kapni. És ha tovább növeljük a termelést, ha megkapjuk az engedélyeket a partnereinktől, akkor nem az emberek számától, hanem a fegyverek minőségétől függ majd a győzelmünk” – vélekedett.
Vlagyimir Putyinnal és a béketárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, amit eddig az orosz elnök mondott, nem tükrözte vissza a viselkedésében. „Nem bízhatunk benne... Mindenben meg tudunk állapodni, de a kérdés az, hogy betartja-e azt” – fogalmazott. Elmondta azt is, hogy véleménye szerint Putyin csak azért akarja befagyasztani a háborút, hogy felkészüljön egy újabb támadásra.
Természetesen egyesek örülni fognak. A világ azt fogja mondani: »Igen, sikerült befagyasztani a konfliktust, nem röpködnek a rakéták«
– mondta Zelenszkij, aki szerint mindez csak addig tart majd, amíg Oroszország nem növeli a haditechnikai eszközök, rakéták, drónok gyártását, és nem elemzi az összes hibát, amit az elején elkövetett.
A Harkivért folytatott csatáról elmondta, a város egy nagy szimbólum számára, ugyanis az Ukrajna egyik fő városa. „Mindent megteszünk, hogy ezt megakadályozzuk” – tette hozzá. Úgy látja, az emberek nem fogják elhagyni Harkivot, így a támadásoknak több százezer áldozata lehet.
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!