Olyat mondott a NATO parancsnoka a háborúról, aminek Kijev egyáltalán nem fog örülni

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Hiábavaló lehet a Kijevi területen lévő erőmű újjáépítése;
• Robbanás volt egy moszkvai autópályán, felrobbant egy volt SZBU-ügynök autója;
• Oroszország „lassan, de biztosan” előrenyomul – figyelmeztetnek a nyugati szakértők;
• Érkezhet az ukrán frontra a Sárkánytűz, a hipererős lézerfegyver;
• ENSZ-főtitkárhelyettes: Az ukrán nép létezése veszélybe került;
• Meglepő orosz eredményekről számolt be a NATO európai parancsnoka;
• Félelmetes fegyverrel érte csapás Ukrajnát, óriási pusztítást okozott;
• Ukrajna teljesen sötétségbe borulhat.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának 10 munkatársa sérült meg a Donyecki Népköztársaságként (DNR) emlegetett területen, Gorlovkában dróntámadás miatt – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Horlivka Nikitovka városrészében a tűzoltók felszámolták a tüzet, ahol egy magánház gyulladt ki egy robbantás miatt. Az oltás során ismételt támadás történt egy pilóta nélküli légi járműről (UAV-ról). Ennek következtében különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek a rendkívüli helyzetek minisztériumának munkatársai – áll a közleményben.

A sérülteket kórházba vitték.

Április 12-én este orosz csapatok lőtték a Donyecki területen fekvő New York falut, ami természetesen nem azonos az Amerikai Egyesült Államokban található várossal.

A támadásban meghalt egy 1960-as születésű nő és egy 1964-es születésű férfi megsebesült – közölte a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője az Ukrajinszka Pravda szerint.

Európában és Ázsiában jól látható, hogy az USA képtelen egy partnert még fegyverekkel is támogatni, nem is beszélve az amerikai hadsereg közvetlen részvételéről a szövetségesek védelmében. 

Az USA gyorsan elveszíti stratégiai partnereinek bizalmát, mivel egy kritikus pillanatban nem szállított fegyvereket Ukrajnának – írja a Defense Express ukrán katonai portál a világ vezetőinek közelmúltbeli nyilatkozatait elemezve.

Az a tény, hogy az Egyesült Államok azzal, hogy nem nyújt segítséget Ukrajnának, lerombolja a biztonság garanciájaként betöltött pozícióját, már nem csak nyilvánvaló. A lehető legnagyobb nyilvánosságot kap a legmagasabb állami szervek szintjén – írja a kiadvány.

Az első vészharangot már megkongathatta volna Washington számára Josep Borrellnek, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének nemrég az Európa Fórumon elhangzott beszéde, amikor is azt mondta:

az Európai Unió nem számíthat többé az Egyesült Államokra mint az európai biztonság garanciájára, és a védelmi képesség 75 éves paradigmája a szemünk láttára omlik össze.

Április 11-én Fumio Kishida japán miniszterelnök közvetlenül a Kongresszushoz szólva bírálta az amerikai parlamenti képviselőket Ukrajna miatt.

Mint az Unian megírta, az amerikai Kongresszus október óta képtelen elfogadni egy új, nagyszabású katonai segélyprogramot Ukrajna felé, ami különösen az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) harctéri helyzetét rontja jelentősen.

Annak ellenére, hogy a segélyt a republikánusok blokkolják, a Fehér Ház meg sem próbál alternatív lehetőségeket keresni Kijev támogatására. 

Egyes elemzők úgy vélik, hogy Joe Biden legalább annyira felelős Ukrajna katonai problémáiért, mint Donald Trump.

Aljekszandr Lukasenka belorusz elnök kijelentette, hogy Belarusz belépése az Ukrajna elleni háborúba semmit sem adna az országnak – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A belorusz állam vezetője újságíróknak válaszolva kijelentette, hogy az ukránokkal való összetűzés esetén a fehéroroszok nem tudnák lezárni a kialakult frontvonalat. Lukasenkát arról is kérdezték, hogyan értékeli annak valószínűségét, hogy Fehéroroszországnak katonai műveletekben kell részt vennie

Egyáltalán nem értékelem. Ilyen igény nincs és nem is lesz soha. Egyszer azt mondtam a minap… Oroszországnak olyan Belaruszra van szükség, amely békés, csendes, nyugodt, amely teszi a dolgát. Nem árulom el részletesen, hogy mit csinálunk

– húzta alá az elnök.

A belorusz elnök hozzátette, hogy amennyiben Belarusz belépne a háborúba, akkor az állampolgároknak több ezer kilométeres frontot kellene lezárniuk.

Az ukrán határunk hozzávetőlegesen 1500 kilométer hosszú, a balti, lengyel irányban pedig további 1500-3000 kilométer, Önöknek és nekem le kell zárnunk ezt a frontot, ha belépünk a háborúba. Meg tudjuk csinálni? Nem fogjuk tudni. Ezt mondom Önnek. Bajt akarunk? Nem akarunk.

– mondta Aljakszandr Lukasenka.

Szerinte a legegyszerűbb megoldás lenne bármikor helyzetbe hozni az Iszkandert, rakétát helyezni bele és pontos lövést leadni vele Kijevre, de meg kell érteni a következményeket. Figyelmeztetett, hogy az ország terültének fele Kijevtől 100 kilométeres körzetben van, beleértve a Moziri Finomítót is, amely szerencsére modernizált és megszakítás nélkül működik.

Az ukrán katonai vezetés lehetőséget talált arra, hogy a frontvonalban lévő dandárok egy részét pihenőre küldje – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A teljes körű invázió kezdete óta a harcterületeken feladatokat ellátó egységek tervezett rotációja folytatódik. Annak ellenére, hogy az orosz megszállók továbbra is sokfelé nyomulnak, lehetőségeket találtunk arra, hogy a csapatokat felváltva pihenőre küldjük

– írta a vezérkar sajtószolgálata.

Emellett arról érkeztek hírek, miszerint egy sor intézkedést hoznak a fronton továbbra is harci feladatokat ellátó dandárok összekapcsolására.

Különösen a harcokban részt nem vevő egységek létszámának áttekintése után született ilyen döntés. Több ezer, korábban szabadságra engedett katonát küldtek harci egységekhez. Ez a folyamat továbbra is folytatódik

– jelentette a vezérkar.

Oroszország bekérette a francia nagykövetet, miután Stephane Sejourne francia Európa- és külügyminiszter kijelentette, hogy Párizs nem érdekelt a Moszkvával folytatott tárgyalásokban, mert az orosz tisztviselők nyilatkozatai hamis információkat tartalmaznak – írja a Sky News.

A francia külügyminiszter ezen kijelentéseit a francia fél tudatos és szándékos akciójának tekintjük, amelynek célja a két ország közötti párbeszéd lehetőségének aláásása

– közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.

Sejourne megjegyzései a francia védelmi miniszter, Sebastien Lecornu és orosz kollégája, Szergej Sojgu közötti telefonbeszélgetést követően hangzottak el a múlt hónapban a moszkvai terrortámadásról.

A francia védelmi minisztérium jelentése szerint Lecornu azt mondta, hogy Franciaország kész többet tenni a „terrorizmus” elleni küzdelemben, Oroszország válaszul figyelmeztette Franciaországot, hogy reméli, a francia titkosszolgálatoknak nem volt közük a támadáshoz.

Ezt kommentálva Sejourne a francia műsorszolgáltatóknak nyilatkozott: „Jelenleg nem áll érdekünkben, hogy tárgyalásokat folytassunk orosz tisztviselőkkel, mert a róluk kiadott nyilatkozatok és összefoglalók hazugságok.”

Mielőtt Franciaország újra tárgyalhatna Oroszországgal – tette hozzá –, „talán előbb meg kell teremteni a bizalmat, talán mindenekelőtt a katonai helyzetnek kell alakulnia Ukrajnában, hogy lehetővé váljon a kapcsolatok felújítása. Jelenleg nem ez a helyzet”.

Április 12-én délután az orosz hadsereg rakétatámadást intézett a Donyecki területen található Kosztyantinyivka lakott területe ellen.

Az ellenség megtámadta a Kramatorszki járásbeli Konsztyantinyivka lakott szektorát. A rakéta egy ötemeletes épületet talált el, az erkélyeken a 2. emelettől az 5. emeletig terjedt a tűz.

A jelentések szerint a tűz 150 négyzetméteren égett. Az Állami Sürgősségi Szolgálat szerint a lövés következtében 3 ember megsérült – írta az Ukrajinszka Pravda.

Hollandia idén további 1 milliárd euró katonai támogatást nyújt Ukrajnának, a jövő évre pedig ennek háromszorosát különítette el – közölte Mark Rutte holland miniszterelnök a közösségi médiában.

A 2024-es extra támogatással az idei teljes összeg 3 milliárd euróra nő, valamint további 400 millió euró megy az ukrán gazdaság támogatására – közölte Rutte a Sky News beszámolója szerint.

Ukrajnának meg kell nyernie ezt a csatát – az ő és a mi biztonságunk érdekében

– mondta.

Azok az ukrán katonák és rendőrök, akik közvetlenül a frontvonalnál teljesítenek szolgálatot, havi 70 000 hrivnya (1785 dollár) pótlékot kapnak – írja a The Kyiv Independent.

Az ukrán parlament, a Verhovna Rada április 11-én fogadta el a kiegészítő kifizetésekről szóló határozatot.

Az úgynevezett nulladik vonalon szolgálatot teljesítő személyzet a 20-25 000 hrivnya (510-637 dollár) havi fizetéssel és 100 000 hrivnya (2550 dollár) kifizetéssel együtt kapja meg a kiegészítő pénzjutalmat.

Roman Kosztenko, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának titkára április 6-án a Facebookon azt írta, hogy a mozgósítási törvényjavaslatban már korábban is szerepelt a kiegészítő kifizetésre vonatkozó rendelkezés. A törvényjavaslat jóváhagyása előtti utolsó pillanatban azonban kizárták.

Miután januárban visszavonták a mozgósítási törvényjavaslat eredeti, vitatott változatát, február 7-én egy új, frissített ment át első olvasatban. A törvényhozók azóta 4294 módosító javaslatot tettek a törvényjavaslathoz.

Április 11-én az ukrán parlament elfogadta a törvényjavaslat egy újabb, frissített változatát, amely többek között tartalmazta a rokkant katonák és a hadifogságból visszatért katonák leszerelési jogát, valamint a kötelező orvosi bizottsági ellenőrzés bevezetését azok számára, akik korábban a részben alkalmas státusszal rendelkeztek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április elején három külön törvényt is aláírt a mozgósításról: a sorkötelezettségi korhatár 25 évre történő csökkentéséről, a sorkötelesek elektronikus nyilvántartásának bevezetéséről, valamint a részben alkalmas státusz eltörléséről.

Az európai szövetségesek főparancsnoka, Christopher Cavoli tábornok úgy véli, hogy elsősorban a tüzérségi lőszerek biztosítása a kulcsa Ukrajna győzelmének abban a háborúban, amely egyre inkább az ellenfelek ipari katonai komplexumainak versenyévé válik – írja az Ukrajinszka Pravda.

A tábornok szerint nehéz túlbecsülni az ukrajnai háborús helyzet súlyosságát, mivel Ukrajna szinte teljesen a külföldi segélyektől függ, és ha az Egyesült Államok leállítja a támogatást, Ukrajna veszíthet. Azt is elmondta, hogy Ukrajna a megfelelő mennyiségű lőszer birtokában meg tudja nyerni a háborút.

Megvannak a képességeik, de ami a legfontosabb, megvan bennük az elszántság, hogy elérjék céljaikat. Külső támogatásra van szükségük, amíg saját ipari termelésüket be nem tudják indítani. (…) Amint ez a termelés megvalósul, a nagyobb elszántsággal rendelkező oldal fog győzni, és ez Ukrajna lesz

– mondta.

Azt is hozzátette, hogy most a kritikus területeken, különösen a lőszerek terén, ők a fő beszállítók, és a segítségük nélkül nem fogják tudni folytatni a harcot az ukránok.

Magyarország fontosnak tartja az Ukrajnának folyósított támogatás felhasználásának fegyelmezett és szigorú ellenőrzését, nyomon követését – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter pénteken Luxembourgban az MTI szerint.

Varga Mihály, az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: az Európai Bizottságnak törekednie kell arra, hogy az Ukrajna újjáépítésére és reformjainak támogatására megítélt 50 milliárd eurós forrás felhasználása fegyelmezett legyen, a pénz megérkezzen, és kizárólag arra használják fel, amire azt az EU biztosította.

Az ukrán hadsereg összeomlásának lehetősége „nem zárható ki” az alacsony morál és az orosz erőkkel szembeni növekvő lőszerhiány közepette – jelentette a Bloomberg április 11-én egy amerikai tisztségviselőre hivatkozva.

Ukrajna pozícióját a csatatéren az elmúlt hónapokban meggyengítette a komoly lőszerhiány, amit tovább súlyosbított a Kongresszusban az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek miatti patthelyzet.

A Bloombergnek névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint az Egyesült Államok „nem látja az orosz erők küszöbön álló áttörésének jeleit”.

A helyzetet ismerő nyugati tisztviselők szerint Ukrajna a „legtörékenyebb pillanatában van a több mint két éve tartó háborúban”. Oroszország nagyrészt pótolta súlyos harctéri veszteségeit Ukrajnában, és a vártnál sokkal gyorsabban – figyelmeztetett Christopher Cavoli amerikai tábornok április 11-én.

A legnagyobb kockázat most Ukrajna védelmének összeomlása, amely „a konfliktus kezdeti szakasza óta először teszi lehetővé Oroszország számára, hogy jelentős előrelépést tegyen” – írta a Bloomberg több tisztviselővel folytatott tárgyalásokra hivatkozva.

Oroszországnak csak 2025 közepéig van tank- és harcjármű-készlete: az ország az 1970-es évekből, egyes esetekben az 1960-as vagy 1950-es évekből származó szovjet járművekkel pótolja a hiányzó felszerelést, ezek a régi járművek azonban korlátozott erőforrásnak számítanak.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja immár harmadik éve tart, és a csatatéren három fő hajtóerő formálódik.

• Először is, Oroszország teljes mértékben mozgósított – politikailag, iparilag és katonailag. Ez a mozgósítás azonban olyan erőforrásokat emészt fel, amelyeket a Kreml nem tud megújítani. Más szóval Oroszország erős, de törékeny.
• Másodszor, Ukrajna szintén mozgósít, de még mindig külföldi segélyekre szorul, azonban az amerikai képviselőházban visszatartják a segélyeket.
• Harmadszor, az ukrán taktika felülmúlja az orosz taktikát, ami segít az ukrán alakzatoknak legyőzni a sokkal nagyobb orosz alakulatokat.

Az orosz ipar állítólag évente 500-600 új harckocsit és valamivel több mint ezer új harcjárművet gyárt. A megszállók évente több mint ezer harckocsit és körülbelül 2000 harcjárművet veszítenek, és a veszteségek mértéke egyre nő.

„Oroszország ideje kezd kifutni” – írja Artur Rehi észt katona és elemző. A Forbes szerint a hiány jelei már most is láthatóak: az orosz csapatok páncélozatlan teherautókon, sőt a Kreml által egy kínai cégtől vásárolt nyitott tetejű golfkocsikban utaznak a csatába.

Oroszország katonai kiképzőket és légvédelmi rendszereket küldött a nyugat-afrikai Niger államába – közölte az RTN nigériai állami tévétársaság a Reuters szerint. 

Az RTN szerint az orosz fegyveresek még szerdán érkeztek meg Nigerbe, és felvételeket is közzétettek arról, hogy miként pakolták ki a felszereléseiket. Emlékeztettek arra, hogy a nigeri katonai junta korábban egy megegyezést kötött Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Azért vagyunk itt, hogy kiképezzük a nigeri hadsereget […], hogy fejlesszük a katonai együttműködést Oroszország és Niger között

– mondta az egyik terepszínű egyenruhát viselő orosz kiképző az RTN szerint.

Nigerben és két szomszédos államban, Maliban és Burkina Fasóban 2020 óta hasonló katonai puccsok mentek végbe, amelyeket követően mindhárom állam felbontotta a hosszú időre visszanyúló terrorellenes együttműködését a nyugati államokkal, miközben Oroszország felé kezdtek el nyitni.

Mindez negatívan befolyásolhatta a térségben, vagyis a Száhel-övezetben a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelmet, és civil szervezetek szerint fokozta az erőszakot, valamint humanitárius válságot is okozott a régióban – amelyek miatt egyre többen vándorolnak el a régióból, elsősorban Európa felé véve az irányt. 

Az ukrán állami vasútvállalat (Ukrzaliznicja) megkezdte annak az európai szabványt követő vasútvonalnak a megépítését, amely Ungvár és a magyar–szlovák–ukrán hármas határon lévő Csap települése közt fut.

A vállalat vezérigazgatója közölte, hogy most az előkészületi munkálatokat kezdték meg, de májusban a tényleges építkezés is megindulhat. 

A beruházásban 22 kilométernyi, az európai szabványnak megfelelő vasúti pálya készül el (Ukrajnában korábban a szélesebb, szovjet mintájú, 1,52 méteres nyomtávú vasútvonalat építették ki, ami nehezítette az összeköttetést Európával). A vasútvonal befejezése után Ungvárról közvetlenül lehet elutazni több európai célállomásra, köztük Bécsbe, Pozsonyba vagy Budapestre is.

Az Ukrzaliznicja emellett azt tervezi, hogy 2024 szeptemberéig 18 új vasúti teherszállítási útvonalat hoz létre, tovább bővítve Ukrajna vasúti összeköttetését a kontinensen belül.  A projektet az Európai Unió európai összekapcsolódási eszközének 50 százalékos támogatásával finanszírozzák, és 33 millió dollárba kerül – írta a The Kyiv Independent.

Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök csaknem négyórás megbeszélést tartott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – számolt be a RIA Novosztyi.

A találkozón számos kérdést megtárgyaltak a felek. Az mk.ru szerint Lukasenka a beszélgetés egy pontján azt mondta, az orosz elnök békéről alkotott elképzelései szerinte „furcsa módon” pont az ukrán hadseregen belül válthatnak ki érdeklődést.

Az ösztöneim sohasem tévesztettek meg

– mondta Lukasenka, aki azt is közölte, hogy teljes mértékben támogatja a békefolyamatról alkotott orosz elképzeléseket, és hogy szerinte csak a másik fél akadályozza azt, hogy megkezdődjenek a békéről szóló tárgyalások.

„Ha a tengerentúlon békéről akarnak beszélni, akkor Ukrajnában is meghallják ezt a hangot” – mondta Lukasenka, majd hozzáfűzte, Ukrajna lakosságának tudnia kell, hogy „ez nem rajtunk múlik, a labda a másik oldalon pattog”. 

Nemrég kiderült, hogy Svájcban június közepén egy békekonferenciát tartanak. Oroszország viszont jelezte, hogy nem vesz részt ezen.

Most Vlagyimir Putyin orosz elnök is reagált a békekonferencia tervére, és közölte, hogy meg sem hívták őket erre az eseményre.

Nem hívnak minket oda. Sőt, azt gondolják, hogy nincs ott semmi keresnivalónk, ugyanakkor azt mondják, nélkülünk nem lehet dönteni semmiről. Ez vicces lenne, ha nem lenne olyan szomorú

– mondta a The Independent szerint Putyin, aki időről időre él ezzel a szófordulattal.

Boris Pistorius német védelmi miniszter Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúját a náci Németország 1938-as csehszlovákiai annexiójához hasonlította, és azt mondta, hogy Európának fel kell készülnie egy nagyszabású orosz támadásra – írja a Bloomberg.

A német védelmi miniszter a Winston Churchillről szóló új életrajzi könyv bemutatóján hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető nem fog leállni, amikor az Ukrajna elleni háború véget ér.

Ezt ő is világossá tette. Ugyanolyan világosan elmondta, mint Hitler, aki szintén mindig azt hangsúlyozta, hogy nem fog leállni

– mondta Pistorius.

Pistorius megismételte azt a felhívását, hogy enyhítsenek Németország adósságkorlátjain, hogy a 100 milliárd eurós, költségvetésen kívüli speciális alap 2027-ben történő kifutása után a hadsereg megerősítését segítsék.

Vissza kell juttatnunk ezt az országot abba a helyzetbe, hogy meg tudja védeni magát. Most kell eldöntenünk, hogy fel akarunk-e készülni a Putyin által jelentett valós fenyegetésre, vagy pedig megkönnyítjük a dolgát

– zárta beszédét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az ukrán energetikai infrastruktúra elleni nagyszabású csapások „válaszok” voltak az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokra – jelentette az Interfax orosz állami hírügynökség.

Sajnos az utóbbi időben egy sor csapás érte az energetikai létesítményeinket, és kénytelenek voltunk válaszolni

– mondta az orosz elnök csütörtökön Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel folytatott találkozóján.

Mi humanitárius megfontolások alapján nem indítottunk semmilyen csapást a télen, vagyis nem akartuk, hogy szociális intézmények, kórházak és így tovább, áramellátás nélkül maradjanak. Az energetikai létesítményeinket ért csapások után azonban kénytelenek voltunk reagálni

– tette hozzá.

Putyin az orosz csapásokat az úgynevezett „demilitarizációs” folyamat részének nevezte, mivel azok érintik Ukrajna védelmi ipari komplexumát – mondta.

Steve Scalise, az Egyesült Államok képviselőházának republikánus frakcióvezetője a The Kyiv Independent szerint közölte, továbbra sem állapodtak meg az Ukrajna támogatására szánt forrásokkal kapcsolatban.

A törvényhozásban hónapok óta nem sikerül megállapodást kötni az újabb, Ukrajnának adandó katonai támogatásokról. A legutóbbi hírek szerint Mike Johnson republikánus házelnök a Fehér Ház képviselőivel tárgyal a megoldásról, de a javaslatuk eltérne attól a 60 milliárd dolláros csomagtól, amelyet a törvényhozás felsőháza, vagyis a szenátus két hónappal ezelőtt jóváhagyott. 

Nem született megállapodás. Nyilvánvalóan nemcsak a Fehér Házzal, hanem a saját tagjainkkal is meg kellene állapodni

– mondta most Scalise, utalva arra, hogy a republikánusok egy része hevesen ellenzi Ukrajna támogatását, és az utóbbi hetekben azzal fenyegetőztek, hogy kezdeményezik Mike Johnson leváltását, ha beterjeszti szavazásra a források ügyét.

Április 12-én éjjel az ukrán légierő repülőgépei és az Ukrán Védelmi Erők mobil tűzcsoportjai a tizenhét indított Sahíd drónból tizenhatot megsemmisítettek – írja Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka Telegramon.

2024. április 12-én éjjel az ellenség 17 Shahed–131/136 csapásmérő drónnal támadott a Csauda-fok (Krím) és egy X–59-es irányított rakétával a megszállt Donyecki terület légteréből

– írja bejegyzésében Olescsuk.

A légi harcban 16 Sahíd drónt lőttek le Mikolajiv, Odessza, Herszon, Dnyipro, Vinnyica és Hmelnyickij régiókban.

Péntek hajnalban az orosz erők Ukrajna különböző régióiban az energetikai infrastruktúrát vették célba – derül ki a Dél-Ukrajnai Védelmi Erők Telegram-bejegyzéséből.

Az ukrán légvédelmi rendszerek hét lövedéket lőttek le délen: Dnyipro régióban négyet, valamint Herszon, Mikolajiv és Odessza régiókban egyet-egyet.

Tűz ütött ki egy energetikai létesítményben a Dnyipro régióbeli Krivij Rih körzetében, amikor egy drón roncsai lehullottak. A tüzet sikerült megfékezni, a tűzoltók folytatják a munkát.

Tegnap este az oroszok ismét több hullámban küldtek Shahed–131/136 támadó drónokat délről. Az ellenség Ukrajna különböző régióinak energetikai infrastruktúráját vette célba. A légvédelmi erők intenzív harci munkája délen mintegy öt órán át tartott

– írják bejegyzésükben a Dél-Ukrajnai Védelmi Erők.