Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök azt állítja, hogy országa, Belarusz még soha nem élt olyan jól, mint most. Beszédében a Szovjetunió összeomlása utáni időszakot hasonlította össze a jelennel – írja az Ukrajinszka Pravda.
Valljuk be őszintén, hogy soha nem éltünk olyan jól, mint most
– mondta Lukasenka. Azután arról értekezett bejegyzésében, hogy bár az országának nincs olyan ásványkincskészlete, mint az Egyesült Arab Emírségeknek vagy Oroszországnak, de azért jól élnek. Arra is kitért, hogy Belaruszban a kormány nincs elválasztva a néptől.
Azt is kiemelte, hogy a reálkereset a tízszerese a kilencvenes évek közepéhez képest.
Majd Lukasenka a békés és kreatív napirend példájának nevezte a Belarusz és Oroszország közötti szövetséges kapcsolatokat.
Az elnök arról beszélt, hogy a belorusz polgárok korábban nem engedhették meg maguknak, hogy ennyi húst és háztartási gépet vásároljanak, most viszont igen, és még autót is tudnak venni. Ezt követően méltatta a biztonsági vívmányokat is.
Szerencsére a legtöbben csak filmekből tudjuk, hogyan működik a terrorcselekményekre, a terrorszervezetekre, az illegális fegyveres csoportokra és a tömeges rendbontásokra reagáló állami rendszer. Egyszóval békében és nyugalomban élünk
– mondta.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök azt állítja, hogy országa, Belarusz még soha nem élt olyan jól, mint most. Beszédében a Szovjetunió összeomlása utáni időszakot hasonlította össze a jelennel – írja az Ukrajinszka Pravda.
Valljuk be őszintén, hogy soha nem éltünk olyan jól, mint most
– mondta Lukasenka. Azután arról értekezett bejegyzésében, hogy bár az országának nincs olyan ásványkincskészlete, mint az Egyesült Arab Emírségeknek vagy Oroszországnak, de azért jól élnek. Arra is kitért, hogy Belaruszban a kormány nincs elválasztva a néptől.
Azt is kiemelte, hogy a reálkereset a tízszerese a kilencvenes évek közepéhez képest.
Majd Lukasenka a békés és kreatív napirend példájának nevezte a Belarusz és Oroszország közötti szövetséges kapcsolatokat.
Az elnök arról beszélt, hogy a belorusz polgárok korábban nem engedhették meg maguknak, hogy ennyi húst és háztartási gépet vásároljanak, most viszont igen, és még autót is tudnak venni. Ezt követően méltatta a biztonsági vívmányokat is.
Szerencsére a legtöbben csak filmekből tudjuk, hogyan működik a terrorcselekményekre, a terrorszervezetekre, az illegális fegyveres csoportokra és a tömeges rendbontásokra reagáló állami rendszer. Egyszóval békében és nyugalomban élünk
– mondta.
„Egy 16 ukrán gyermekből és hozzátartozóikból álló csoport jelenleg Katarban tartózkodik orvosi, mentális és szociális gyógyulás céljából. Korábban mindannyiukat erőszakkal deportálták Oroszországba, de a baráti Katar közvetítői erőfeszítéseinek köszönhetően szabadon engedték őket, hogy újra egyesüljenek családjukkal” – írta Volodimir Zelenszkij az X-en. Az ukrán ombudsman, Dmitro Lubinec és a katari külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára, Lolwah Al-Khater Dohában találkoztak a családokkal.
Zelenszkij hozzátette, hogy még több ezer, erőszakkal kitoloncolt ukrán gyermek maradt Oroszországban, és mindent meg kell tenniük azért, hogy hazahozzák őket. Mindenkinek köszönetet mond, aki segít ebben.
Mély hálával tartozom Katarnak és személyesen Katar emírjének, Tamim bin Hamad Al Thani sejknek, amiért segíti Ukrajnát ebben a létfontosságú erőfeszítésben
– írta az ukrán elnök. „Várakozással tekintünk a további gyümölcsöző együttműködés elé ebben az ügyben, valamint további gyermekeink hazatérése elé” – tette hozzá.
A group of 16 Ukrainian children and their relatives are currently in Qatar for medical, mental, and social recovery. All of them had previously been forcibly deported to Russia, but thanks to our friendly Qatar's mediation efforts, they have been released and reunited with their…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 24, 2024
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a washingotni támogatás véglegessé válását követően. Azt írja, lezárult egy hat hónapos út és biztossá vált Ukrajna támogatása. Hozzátette, hogy minden szinten azon dolgoztak az amerikaiakkal, hogy a csomagot feltöltsék az ukrán katonáknak szükséges fegyverekkel.
Hálás vagyok Biden elnök úrnak, a kongresszusnak, minden amerikainak, aki úgy érzi, hogy ki kell húznunk a talajt Putyin lába alól, hogy szembeszálljunk vele, és hogy ez az egyetlen módja annak, hogy valóban csökkentsük a szabadságot fenyegető veszélyeket
– tette hozzá az elnök, majd a védelmi iparban dolgozó amerikaiaknak is megköszönte a támogatást a demokrácia védelmére.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) drónjai szerdára virradó éjjel eltaláltak két üzemanyag- és kenőanyag-tárolót, valamint egy szivattyúbázist az oroszországi Szmolenszki területen lévő Jarcevo és Rozdorovo településeken – közölték az SZBU-nál.
A közlés szerint ezeken a bázisokon 26 ezer köbméter orosz üzemanyagot és kenőanyagot tároltak.
A robbanások után jelentős tüzek keletkeztek a létesítményekben, a személyzetet pedig evakuálták.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az ukrán különleges szolgálatok többször is hangsúlyozták, hogy az ilyen létesítmények, amelyek az orosz védelmi komplexumot és hadsereget látják el, legitim célpontok Ukrajna számára – írta az MTI.
Még a közelgő európai és washingtoni támogatások ellenére sem tudják szavatolni az ukrán küzdelem folytatását – állítja Stier Gábor, a Moszkvatér.com portál főszerkesztője, külpolitikai szakértő a Maszol portálnak adott interjújában.
Ahogyan arról beszámoltunk az amerikai szenátus is jóváhagyta a több mint hatvan milliárd dolláros segélycsomagot, amelyet Joe Biden is aláírt. A szakértők szerint az Egyesült Államokból érkező pénz, a nyugati támogatás kevés lesz, ha Ukrajna nem mozgósít további 250 ezer katonát a front megerősítésére.
Most nagy garral egy egymilliárd dolláros gyorssegélyt állítanak össze, ami a lőszerhiányt ugyan megoldhatja, és ez könnyíteni fog az ukrán hadsereg helyzetén – a tüzérségi lőszerek esetében a jelenlegi 8-10-szeres orosz fölény 3–4 szeresre csökkenhet –, javíthatja a morált, ám ettől még a katonák kimerültek maradnak
– nyilatkozta a szakértő.
Stier Gábor szerint a nyugati támogatás összesítve mindössze az orosz előrenyomulás lassítására, és a front nagyjábóli tartására lesz elég.
Kijelentette, hogy a háború menetét a jelenlegi támogatás mellett megfordítani nem lehet, ugyanakkor szerinte a légvédelem megerősítésével mérsékelhető az orosz támadások hatékonysága és a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták is okozhatnak kellemetlenségeket az orosz hátországban.
A külpolitikai újságíró úgy látja, a háborút csak elhúzzák addig, amíg a politikai érdekek azt megkívánják.
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy nem változtat azon a döntésén, miszerint nem szállít Taurusokat Ukrajnának. Ezt a Rishi Sunak brit miniszterelnökkel folytatott április 24-i berlini megbeszélése után mondta. Döntését „nagyon egyértelműnek” nevezte, és emlékeztetett arra, hogy a NATO-országok nem válhatnak a konfliktus részesévé – írta meg a Strana.
Ami ezt a fegyverrendszert illeti, döntésem változatlan marad
– mondta a kancellár.
Korábban a média arról számolt be, hogy a következő amerikai katonai segélycsomag valószínűleg nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat is tartalmazni fog. Sok szakértő úgy vélte, hogy ezt Németország részéről is követheti a nagy hatótávolságú rakéták átadása, ahogyan az a harckocsik esetében történt. Erre viszont – nagyon úgy tűnik – egyelőre nem kerül sor.
Április 24-én a zaporizzsjai városi tanács megválasztotta a város új, megbízott polgármesterét. Erről Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai katonai adminisztráció vezetője számolt be. Anatolij Kurtevet, a városi tanács titkára által megbízott polgármestert eltávolították pozíciójából, és kinevezték Regina Harcsenkót – a „Nép szolgái” helyi frakció korábbi vezetőjét.
2021. szeptember 29-én lemondott Zaporizzsja polgármestere, Vladimir Burjak. Kurtevet pedig illegális gazdagodással gyanúsítják, 9 millió hrivnya (csaknem 84 millió forint) értékben. Az elmúlt 4 hónapban a városi tanács nem tartotta meg üléseit – írta a Strana.
Több mint 200, Zaporizzsja létfontosságú tevékenységét érintő kérdést ténylegesen befagyasztottak és döntésre vártak. Különösen ilyen a kritikus állapotban lévő közműszolgáltatók munkája, amelyek a finanszírozás hiánya miatt »felfüggesztett« állapotban voltak
– írja Fedorov.
Kurtev közben azzal vádolta Fedorovot, hogy „politikai puccsot” akar végrehajtani, és átvenni a hatalmat a városban, majd az elnökhöz fordult:
„Arra kérem, hogy hatáskörén belül tegyen intézkedéseket a helyzet megoldására! Kérem, hogy fontolja meg a Zaporizzsjai terület Zaporizzsja város katonai közigazgatásának létrehozására vonatkozó javaslatot. Így hagyja Zaporizzsját ukrán ellenőrzés alatt, és akadályozza meg, hogy az oroszbarát erők elérjék céljaikat, és orosz narratívákat diktáljanak a városban” – írta Kurtev az elnöknek címzett levelében.
Április 24-én elfogadták az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyt – a dokumentumot Joe Biden amerikai elnök is aláírta. Az aláírásról az államok vezetője egy tájékoztató során számolt be.
Ez egy jó nap Amerika számára, ez egy jó nap a világbéke számára. Ez rendkívül fontos. Most írtam alá egy törvényt, amely a biztonsági segítségnyújtásról szól. Ez biztonságosabbá teszi Amerikát, biztonságosabbá teszi a világot. Segítséget nyújtunk partnereinknek, hogy meg tudják védeni magukat
– jelentette ki.
Biden szerint ez a segítség egyben befektetés az Egyesült Államok saját biztonságába is. „Ha szövetségeseink biztonságosabbak és erősebbek lesznek, mi is erősebbek leszünk” – hangsúlyozta az államfő az Unian szemléje szerint.
Biden hozzátette, hogy a jogszabálynak nem volt könnyű útja az asztaláig, és hamarabb kellett volna megérkeznie, „de eljött, méghozzá akkor, amikor kellett.”
A Nyugat újabb segélycsomagok jóváhagyásával árt Ukrajnának – írja Vaclav Gorzejsi újságíró a Lidovky című lengyel lapban. „Azzal, hogy fegyvereket küldünk Ukrajnának, meghosszabbítjuk a konfliktust, és de facto ártunk neki” – írta a politikai szakíró. Véleménye szerint
Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Svájc a helyes utat választotta
– olvasható a kiadványban. Úgy látja, a jelenlegi kedvezőtlen helyzetre való tekintettel Kijevnek minél hamarabb tűzszünetet kellene kötnie, és el kellene fogadnia bizonyos területi veszteségeket.
Kétségtelen, hogy ez a »kisebbik rossz« egy véres konfliktushoz képest, amely még hónapokig vagy akár évekig tarthat
– mondta.
A RIA Novosztyi emlékeztet, hogy az amerikai képviselőház szombaton fogadta el a Kijevnek szánt segélycsomagot, a dokumentumot legközelebb a szenátusnak küldik megfontolásra. Emellett elfogadtak egy olyan törvényjavaslatot is, amely egy olyan rendelkezést tartalmaz, amely az orosz szuverén vagyon elkobzásáról rendelkezik Ukrajna javára.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő azt mondta, hogy a Kijevnek nyújtandó további segélyekről szóló döntés várható volt, és hogy ez Ukrajnát csődbe viszi, az Egyesült Államokat pedig gazdagítja.
Az ukrán Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság (VAKSZ) elkobozta a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatti részének közigazgatását vezető Jevhen Balickij, továbbá az ő apjának és fiának vagyonát, köztük öt repülőgépet – közölte szerdán a VAKSZ sajtószolgálata.
Április 23-án a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság bírói testülete részben elfogadta az ukrán igazságügyi minisztérium keresetét Ukrajna volt parlamenti képviselője, a Zaporizzsjai régió megszállási közigazgatásának vezetője ellen, valamint apjával és fiával szemben, akik valamennyien együttműködnek az agresszor Oroszországgal
– írta közleményében a bíróság. Az állam javára a bíróság elkobzott egyebek mellett három lakást, egy lakóépületet és két telket Melitopolban, valamint öt repülőgépet, négy autót, egy turistahajót, bankszámlákon lévő pénzt és kilenc cég részvényeit.
Balickij 2012–2019-ben volt parlamenti képviselő, előbb az Oroszországba menekült volt államfő, Viktor Janukovics mögött álló Régiók Pártja, majd annak utódszervezete, a szintén Moszkva-barát Ellenzéki Blokk színeiben – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
Az Ukrajna elleni háború 2022. februári kezdete után együttműködött az oroszokkal, és a Zaporizzsjai régió elfoglalt részén létesített közigazgatás vezetője lett. Ukrajnában távollétében 15 év börtönbüntetésre ítélték – írta az MTI.
Az oroszországi Tambov város közelében egy férfi egy energetikai infrastrukturális létesítmény felrobbantására, és a regionális központ egyik épületének felgyújtására készült.
A nyomozás szerint a támadó egy Oroszországban betiltott terrorszervezet képviselőjével levelezett – közölte Oroszország Biztonsági Szolgálata (FSZB) a TASZSZ-szal szerdán.
Az FSZB szerint „az 1995-ben született tambovi lakos terrorcselekményt és szabotázst tervezett elkövetni a régió területén”. Ennek érdekében különböző alkatrészeket vásárolt és gyújtókeveréket készített. A gyanúsított azt tervezte, hogy az akciót követően elhagyja az országot.
Június végéig biztosan orosz börtönben marad Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal 32 éves amerikai újságírója, akit tavaly március végén vették őrizetbe orosz riportútján. Most ismét elutasították a fellebbezését – írja a Euronews.
A riportert kémkedéssel vádolják, amivel a Szovjetunió összeomlása óta egyetlen nyugati újságírót sem vádoltak meg Oroszországban. A férfi jekatyerinburgi letartóztatása felháborította az oroszországi újságíró-társadalmat, mivel a hatóságok nem ismertettek semmilyen bizonyítékot, amely a kémkedést alátámasztotta volna. Gershkovich és Washington is cáfolta a kémkedés tényét.
Gershkovich előzetes letartóztatását múlt hónapban hosszabbították meg június 30-ig, később hiába támadták meg a döntést az ügyvédei, egy moszkvai fellebbviteli bíróság elutasította azt.
A keddi tárgyaláson az AP jelentése szerint Gerhskovich nyugodtnak tűnt, időnként nevetgélt és beszélgetett jogi csapatának tagjaival.
Az elemzők szerint nem kizárt, hogy Moszkva alku tárgyának tekinti a bebörtönzött amerikaiakat az ukrajnai háború miatt megnövekedett amerikai–orosz feszültségek közepette. Az elmúlt években legalább két, Oroszországban letartóztatott amerikai állampolgárt – köztük Brittney Griner kosárlabdasztárt – cseréltek ki az Egyesült Államokban bebörtönzött oroszokra. Putyin februárban ki is jelentette, hogy szeretné, ha Gershkovichot egy fogolycsere keretében szabadon engednék. Azt mondta, olyan orosz férfiakra cserélné az újságírót, akiket Németországban zártak börtönbe egy csecsen disszidens meggyilkolása miatt.
A rendőrök és a tűzszerészek a helyszínen vannak, hogy a megyeháza összes szintjét átfésüljék – írja a kiszo.net.
Szerdán a déli órákban teljesen kiürítették a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás épületét egy bombafenyegetés miatt.
Az ungvári esetről Hanna Dan, a kárpátaljai rendőrség szóvivője elmondta, hogy szerdán, helyi idő szerint 11 órakor érkezett egy ismeretlen eredetű fenyegetés arról, hogy pokolgép van a megyei közigazgatás épületében. A rendőrségi vizsgálat jelenleg is tart.
Valerij Zaluzsnij volt főparancsnok „néhány héten belül” megkezdi új munkáját Ukrajna nagy-britanniai nagyköveteként – közölte április 24-én Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó.
A KYIV24-nek nyilatkozva Podoljak elmondta, hogy néhány „logisztikai kérdést” még meg kell oldani, mielőtt Zaluzsnij elfoglalhatja új pozícióját.
„Amennyire én tudom, hivatalosan már mindent tisztáztak” – mondta Podoljak, majd hozzátette: „Hivatalosan nagykövet lesz, mármint az agrément (a diplomáciai misszió tagjának fogadására vonatkozó megállapodás – a szerk.) és a protokolláris eljárások tekintetében a külügyminisztériumon keresztül”.
Valerij Zaluzsnij február 8-án veszítette el főparancsnoki állását, amikor Volodimir Zelenszkij elnök Olekszandr Szirszkijt nevezte ki a helyére, miután hónapok óta találgatások folytak az ukrán vezetésen belüli szakadásról. Zaluzsnij 2021 júliusa óta vezette az ország hadseregét – írja a The Kyiv Independent.
Az Európai Parlament kedden nagy többséggel megszavazta az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importjának további egy évvel történő meghosszabbítását, tovább nehezítve ezzel az európai gazdák helyzetét. „Ezzel a döntéssel a brüsszeli elit ismét bebizonyította, hogy számára fontosabbak Ukrajna érdekei, mint az európai gazdák boldogulása” – közölte Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy „Brüsszel háborúpárti politikájával továbbra is Ukrajnát támogatja, és magára hagyja az európai gazdálkodókat”. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Az EU makroszintű pénzügyi támogatásának második részletét, összesen 1,5 milliárd eurót kapott Ukrajna – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke április 24-én.
Az EU februárban hagyta jóvá a négyéves Ukrajna-programot, amely 33 milliárd euró hitelt és 17 milliárd euró támogatást irányzott elő.
Az első, 4,5 milliárd eurós részletet március 20-án kapta meg Ukrajna.
Ukrajna mindannyiunk számára súlyos terhet cipel a vállán. Ma további (1,5 milliárd eurót) folyósítunk, az (50 milliárd eurós) Ukrajna-program keretében
– mondta von der Leyen az X-en közzétett bejegyzésében.
„Ez létfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna államát és szolgáltatásait működőképesen tartsuk, miközben visszaveri az agresszort. Európa továbbra is egységes és határozott” – tette hozzá a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Az orosz katonai bíróságok rekordszámú dezertálási ügyet tárgyalnak, miközben a brit hírszerzés szerint rekordszámú menedékkérelem érkezik az oroszoktól a nyugati országokban.
A hírszerzés a Mediazona orosz független médium adatait idézte, ami szerint márciusban az orosz katonai bíróságok rekordszámú, az orosz fegyveres erők 64 katonáját ítélték el dezertálásért.
A teljes körű invázió kezdete óta az ilyen ügyek száma elérte a 7400-at a moszkvai bíróságokon.
A hírszerzés megjegyzi, hogy a katonai bíróságok által megtalált és elítélt katonák közül sokan – miután felfüggesztett büntetést kaptak – visszatértek egységeikhez és a frontvonalba.
A katonai szolgálat alól kibújó orosz állampolgárok nyugati országokban benyújtott menedékkérelmeinek száma mindeközben szintén rekordot döntött – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán parlament 15 ezer katonával növelte Ukrajna Állami Határőrszolgálatának létszámát.
Jaroszlav Zseleznyak ukrán képviselő a Telegramon közölte, hogy Ukrajna Állami Határőrszolgálatának teljes létszáma ezentúl 75 ezer fő lesz.
Így Ukrajna Állami Határőrszolgálatának teljes létszáma egy éven belül, attól a naptól számítva, amikor Ukrajna területén megszűnik vagy eltörlik a hadiállapotot, 75 ezer fő lesz, beleértve a 67 ezer főnyi katonai személyzetet
– idézi az Unian ukrán hírügynökség a képviselő bejegyzését.
Az ukrán erők, amelyek létszámban és fegyverzetben messze alulmaradnak az orosz erőkkel szemben, megpróbálják megtartani Csasziv Jart, hogy megvárhassák az Egyesült Államoktól érkező friss fegyvereket. A Bahmut feletti dombon fekvő város értékes stratégiai zsákmány – írja a The Wall Street Journal.
A lap hozzáteszi, ha Ukrajna elveszíti a várost, az orosz hadsereg tűzuralomra tesz szert Druzskovka, Kramatorszk és Konsztantyinovka felett.
„Minden egyes tüzérségi lövedékre, amelyet Ukrajna kilő, Oroszország 10-et lő ki, és a katonák szerint az arány egyre rosszabb. A frontvonalon, amely a mezőkön és falvakon keresztül húzódik Csasziv Jartól keletre, az oroszok súlyos veszteségeket szenvednek, de folyamatosan előrenyomulnak. A városon belül Moszkva olyan épületeket rombol le, ahol az ukránok menedéket találhatnak, ugyanazt a stratégiát alkalmazva, amit Oroszország Bahmutban is alkalmazott, csakhogy Csasziv Jarban a siklóbombák segítségével sokkal gyorsabban tudják ezt megtenni” – írja a lap.
Mint írják, az ukrán parancsnokok szerint még mindig fel tudják tartani az oroszokat, és az Egyesült Államoktól kapott fegyverek nagyobb esélyt adnak Ukrajnának arra, hogy megtartsa területét. Ugyanakkor az ukrán fegyveres erők más problémákkal is szembesülnek, amelyeket az amerikai segítség nem tud megoldani.
A The Wall Street Journal szerint az ukrán csapatok kimerültek a hónapok óta tartó folyamatos harcok után, és Kijevnek nincs elég embere, akit a helyükre küldhetne. Ennek következtében a harcálláspontokon való tartózkodás, amelynek öt napig kellene tartania, 10 vagy 15 napig is eltarthat.
„Ez idő alatt a katonáknak néha elfogy az élelmük, a vizük és a gyógyszereik. A harci drónok kizsákmányolják az anyagot és a friss utánpótlást a frontvonalakra szállító járműveket. A kezelhető sérülésekkel rendelkező katonák napokig várnak az evakuálásra, mert senki sem tudja elérni őket” – írja a The Wall Street Journal.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) drónjai az éjszaka megtámadtak két olajraktárt az oroszországi Szmolenszki területen, és 26 ezer köbméter üzemanyagot semmisítettek meg – közölték a rendvédelmi szervek forrásai szerdán a The Kyiv Independentnek.
Az orosz média és tisztviselők dróntámadásokról számoltak be a Szmolenszki területen, valamint a Lipecki és Voronyezsi területen, amik állítólag energetikai és ipari létesítmények ellen irányultak.
A Kyiv Independent forrásai szerint az orosz állami irányítás alatt álló Rosznyeft vállalat „elvesztette két üzemanyag- és kenőanyag-tároló és szivattyúzó bázisát a szmolenszki területen található Jarcsevóban és Razdorovóban”.
A források szerint a műveletet az SZBU drónjai hajtották végre.
Állítólag mintegy 26 ezer köbméter orosz üzemanyagot tároltak ott. Az erőteljes robbanások után nagy tűz keletkezett és evakuálták a személyzetet.
„Az SZBU továbbra is hatékonyan pusztítja a katonai infrastruktúrát és a logisztikát, amely az orosz hadseregnek üzemanyagot biztosít Ukrajnában. Ezek az objektumok a mi teljesen legitim céljaink, és azok is maradnak” – mondták a források.
Vaszilij Anokhin, a Szmolenszki terület kormányzója azt állította, hogy a csapás nem követelt áldozatokat, és hogy a mentőszolgálatok a helyszínen dolgoznak.
A brit védelmi minisztérium jelentette, hogy 2024 márciusában az orosz katonai bíróságok rekordszámú, 684 orosz katonát ítéltek el dezertálásért – írja az Interfax.
A 2022. szeptemberi részleges mozgósítás óta az esetek száma összesen 7400, a legtöbbet a moszkvai régióban regisztrálták
A felkutatott és katonai bíróság elé állított katonák közül sokakat felfüggesztett büntetésre ítéltek. Ugyanakkor a katonai szolgálat alól kibújó orosz állampolgárok menedékkérelmeinek száma a nyugati országokban rekordszintet ért el
– áll a jelentésben.
Megjegyzik, hogy az orosz katonák határozatlan ideig kötelesek katonai szolgálatban maradni, és kevés esélyük van az elbocsátásra.
Szerda reggel az orosz hadsereg rakétatámadást intézett Odessza ellen, amiben megsebesült egy 43 éves nő.
„Reggel 7 órakor az oroszok rakétatámadást indítottak Odessza ellen. Eddig egy sérült 43 éves nőről tudunk. Őt stabil állapotban szállították kórházba” – idézi a hatóságok jelentését az Ukrajinszka Pravda.
Az Odesszai Járőrszolgálat vezetője szerint mintegy 30 házban keletkezett kár a lökéshullám miatt. Ablakok és üvegek törtek be, néhány házban a mennyezet is leszakadt.
A támadás előtt Ukrajna egyes régióiban légiriadót hirdettek, és a média arról számolt be, hogy robbanásokat hallottak Odesszában.
Oleg Szinyehubov, a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője közölte, hogy hatra emelkedett a harkivi ágyúzásban megsérültek száma – írja az Interfax.
Két MRLS csapódott a földbe, megrongálódott 3 lakóház, 2 irodaház, 3 egyéb épület. Összesen 33 autó sérült meg. Három férfi és három nő megsérült
– írta Szinegubov a Telegramon.
Azt is elmondta, hogy a város előző napi nappali ágyúzásában 19 magánház, 3 garázs és 5 autó sérült meg.
Április 23-án az orosz hadsereg hét lakost sebesített meg a Donyecki területen – írja az Ukrinform.
Ezt a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője közölte a Facebookon.
Április 23-án az oroszok hét lakost sebesítettek meg a Donyecki területen: ötöt Konsztantyinovkában, egyet-egyet Újvidéken
– közölte a területi kormányzó.
Hangsúlyozta, hogy az oroszok legalább 1933 állampolgárt öltek meg a régióban, és legalább 4828-at megsebesítettek.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számolt be arról, hogy az elmúlt nap 101 összecsapást regisztráltak az ukrajnai harctéren – írja az Ukrinform.
Az orosz erők 5 rakétatámadást, 77 légicsapást és 76 MLRS-támadást indítottak az ukrán csapatok állásai és lakott területek ellen.
Az oroszok légicsapásokat mértek többek közt a Luhanszki, a Donyecki, valamint a Herszon területen lévő városokra.
Több mint 120 település került ellenséges tüzérségi tűz alá többek közt Szumi, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon és Mikolajiv régiókban.
Oroszország fokozni kívánja csapásmérő hadjáratát, hogy megtörje az ukrán hadsereg logisztikai támogatását a frontvonalon – írja az amerikai hadtudományi intézet (ISW) a legfrissebb jelentésében.
Az ISW szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tett ilyen kijelentést, ez alapján úgy vélik, az oroszok a közeljövőben fokozni fogják a drón- és rakétacsapásokat, hogy legyen idejük minél jobban szétzúzni az ukrán infrastruktúrát és védelmi ipari bázist, mielőtt megérkezik az amerikai segítség.
Az intézet felvetette, hogy Szergej Sojgu kijelentései arról, hogy az ukrán fegyveres erők logisztikája elleni csapásokra összpontosít, arra utalnak, hogy az oroszok megváltoztathatják a célpontokat, és az ukrán közlekedési infrastruktúrát, logisztikát és a nyugati fegyverekkel felszerelt katonai raktárakat fogják célba venni.
Az oroszok valószínűleg fokozzák a támadó műveleteket a következő hetekben, hogy kihasználják az ukrán hadsereg anyagi korlátait az amerikai segítség megérkezése előtt.
Emellett – tették hozzá az elemzők – Sojgu nyilatkozatai arra is utalhatnak, hogy a megszállók inkább a Csasohov Jar és Donyeck térségében fogják fokozni offenzívájukat.
Az orosz csapatok sikereket érnek el a frontvonal néhány települése közelében, ahol folytatódtak a heves harcok – írja a DeepState megfigyelőcsoport alapján az Unian ukrán hírügynökség.
A beszámoló szerint az orosz hadsereg most legalább hat településen van előretörésben.
„Az ellenség előrenyomult Ocheretyne, Novobakhmutovka, Novokalinovo, Berdicsi, Semjonovka és Georgijevkától délre” – közölték.
Az orosz Telegram hírcsatornák szerint ukrán drónok április 24-én éjjel egy Voronyezsi területen lévő olajfinomítót és egy Lipecki területen lévő „ipari övezetet” támadtak – írja a The Kyiv Independent.
Az orosz média arról számolt be, hogy egy Voronyezsi területen lévő olajfinomítóban tűz ütött ki egy dróntámadást követően. Alekszandr Guszev, a régió kormányzója azt állította, hogy az orosz légvédelem négy ukrán drónt lőtt le a régió felett.
Dróntámadásról számoltak be az oroszországi Lipecki területről is. Igor Artamanov kormányzó azt állította, hogy egy drón zuhant le „a Lipecki terület ipari övezetében”.
Korábban az éjszaka orosz tisztviselők közölték, hogy ukrán drónok tüzet okoztak üzemanyag- és energetikai infrastrukturális létesítményekben Szmolenszki területen.
Az elmúlt hetekben az ukrán erők dróncsapások sorozatát hajtották végre, amelyek célja az orosz olajipar megkárosítása volt. Az orosz energetikai infrastruktúra ellen április 20-án végrehajtott nagyszabású támadás a jelentések szerint tüzeket okozott a Brjanszki, Kalugai és Szmolenszki területen lévő létesítményekben.
Vaszilij Prozorov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egykori tisztje ellen múlt pénteken követtek el pokolgépes merényletet – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A támadásról egyelőre annyit tudni, hogy egy Varsóban élő nő manikűrkészletnek és hajápoló szernek álcázott robbanóanyagot küldött Litvániába, amit aztán egy futár gépkocsival szállított át Moszkvába. A futár az orosz fővárosban adta át az SZBU egy 31 éves, orosz állampolgárságú ügynökének, aki a küldeményből pokolgépet készített. Miután elkészült a támadáshoz használt fegyvert, felerősítette Prozorov Toyota Land Cruiser Prado típusú terepjárójára, és amikor a célszemély épp beült a járműbe, felrobbantotta.
Az oroszokhoz átállt SZBU-tiszt a kezén és a lábán szenvedett el sérülést, de ezek egyike sem volt súlyos.
A merénylettel kapcsolatban most megszólalt az áldozat is, aki elmondta, hogy az SZBU áll a támadás mögött.
Természetesen általánosságban elmondhatom, hogy az SZBU, mondhatni, volt kollégáim állnak a merénylet mögött. A nyugati nyomról egyelőre nincs információ. Emellett kiderült, hogy ennek a terrortámadásnak az egyik koordinátora Varsóban él ugyan, de Ukrajnából származik
– jelentette ki Vaszilij Prozorov, majd hozzátette, hogy a nyomozás részleteiről többet nem nyilatkozhat.