A moszkvai a Poklonnaja Gorán (a Főhajtás Hegyén) lévő katonai emlékközpontban szerdán kiállítás nyílt az ukrajnai háborúban zsákmányolt külföldi gyártmányú haditechnikai eszközökből – számolt be az MTI. A megnyitóról több fotó is megjelent, amelyek tanúsága szerint az eseményt nagy érdeklődés övezte.
Fotos 2/3 pic.twitter.com/iTxPQIwGk9
— Leandro 🇷🇺 (@leandro_ptbr) May 1, 2024
Az előző éjszaka a helyszínre szállítottak egy Avgyijivkánál üzemképtelenné vált amerikai M1 Abrams tankot és egy, ugyanennek a harckocsinak az alapján megépített M1150 Assault Breacher Vehicle rohamjárművet is.
US Abrams tank has finally reached Moscow, Russia and is on the NATO junk exhibition now on Poklonnaya Hill. pic.twitter.com/rAAOnWGOgE
— Roberto (@UniqueMongolia) May 1, 2024
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke bejelentette, hogy hét országgal, különösen az Egyesült Államokkal biztonsági együttműködési megállapodást készít elő – derült ki az elnök május 1-jei esti videóüzenetéből.
Hét új dokumentumot készítünk országunk számára – kétoldalú biztonsági megállapodásokat, köztük egyet az Egyesült Államokkal
– közölte az ukrán elnök.
Pontosította, hogy néhány biztonsági megállapodás tervezete már készen van, és reményét fejezte ki, hogy ezek a következő néhány évben Ukrajna támaszává válnak az ország „NATO-hoz való csatlakozásáig tartó időszakra”.
„A megállapodás-tervezeteket nagyobb potenciállal töltjük meg Ukrajna és a partnerekkel közös biztonságának érdekében. Nyilvánvaló, hogy minden olyan eszköz, amely növeli az orosz terrorral szembeni védelmünket, kiemelt prioritást élvez” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Az orosz csapatok Uragan (Hurrikán) rakétarendszerekkel csaptak le a Donyeck környéki Hirnik városára. A támadás következtében ketten meghaltak, további hat ember pedig megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Vadim Filaskin, a Donyecki Területi Állami Katonai Adminisztráció vezetője a Telegramon számolt be az eseményről. Elmondása szerint a támadásra szerda délután került sor. Jelenleg úgy tudni, hogy egy 57 éves nő és egy 64 éves férfi vesztette életét. A helyszínen orvosok látták el a sérülteket.
Az ügyészség beszámolója alapján az oroszok egy lakóházat vettek célba.
A holttesteket egy garázsban találták meg. A 46 és 77 év közötti hat sérült férfinél az orvosok robbanás által okozott koponyasérüléseket, valamint repesz okozta sérüléseket és zúzódásokat állapítottak meg.
A tűz és a lehulló törmelékek miatt lakóépületekben és gazdasági épületekben keletkezett kár.
Május 1-jén az orosz hadsereg a Harkiv környéki Leljukivka települést bombázta. Egy civil nő megsérült, majd később, a kórházban belehalt sérüléseibe.
Május 1-jén, 12 óra 20 perckor az orosz katonaság a Kupjanszki járás Sevcsenkivi térségének Leljukivka faluját bombázta. Ennek következtében megsérült egy 67 éves nő. A sérültet egészségügyi intézménybe szállították
– közölte a rendőrség az Ukrajinszka Pravda szerint.
Később Oleh Szinjehubov, a Harkivi Területi Állami Adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy a nő a kórházban belehalt sérüléseibe.
A helyszínen a kupjanszki járási rendőrkapitányság 1. számú rendőri tevékenységi osztályának nyomozó- és operatív csoportja, kriminológusok és robbanóanyag-technikusok dolgoztak.
Lettország újonnan kinevezett külügyminisztere, Baiba Braze szerint Ukrajna egyes partnerektől azzal az engedéllyel kapott nyugati fegyvereket, hogy azokkal Oroszország területére is csapást mérhet – írja az Ukrajinszka Pravda.
Jelenleg Ukrajna azzal a feltétellel kap fegyvereket nyugati partnereitől, hogy azokkal nem mérhet csapást Ukrajna területén kívül. Braze azonban úgy véli, ez a megközelítés változhat, sőt már el is indultak a dolgok ebbe az irányba.
Már most is vannak olyan országok, amelyek ilyen korlátozások nélkül biztosítottak fegyvert Ukrajnának
– mondta a lett külügyminisztérium vezetője.
Braze kifejtette, hogy ezekben az esetekben a korlátozások feloldásáról nem beszéltek nyilvánosan. „Természetesen nem mindent jelentenek be nyilvánosan, és jobb is, ha nem mondják ki hangosan egy bizonyos ideig. A lényeg a csatatérre gyakorolt hatás. Mert itt van választási lehetőség: hangosan mondunk-e valamit, vagy csak tesszük, ami szükséges” – mondta a lett politikus.
A miniszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha vannak olyan objektumok, amelyekről Oroszország Ukrajnát támadja, akkor Ukrajnának jogában áll megtorolni abban az esetben is, ha ezek az objektumok orosz területen helyezkednek el. Braze szerint az ilyen fegyverhasználatot a nemzetközi jog engedélyezi.
A Zaporizzsjai Területi Toborzási és Szociális Központ tisztviselője jogosulatlanul foglalt le egy vállalkozástól olyan járműveket, amelyek a mozgósítás hatálya alá estek – írja az Unian.
Az Állami Nyomozóiroda szerint a tisztviselő az orosz invázió kezdetén „kedve szerint” válogatta az autókat, majd a neki tetszőket lefoglalta. A férfi 2022 márciusában fegyveres kísérettel érkezett a parkolóba, amely eleve kívül esett a hivatal területi hatáskörén. Ráadásul a jogtalan eljárás végrehajtása közben az ingatlan tulajdonosai is a helyszínen voltak.
A tisztviselőnek sikerült lefoglalnia mindegyik járművet, amelyeknek kulcsai a parkolóban tartózkodó sofőr kezében voltak. Négy kamion és egy kisbusz érintett az ügyben. Ezek összértéke közel 11 millió ukrán hrivnya.
A tisztviselőt hivatali hatáskörrel való visszaéléssel vádolják. Amennyiben bűnösségét a bíróság is megállapítja, akár 12 év börtönt is kaphat. A vádiratot megküldték a bíróságnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem lehet a diplomácia eszközeivel meggyőzni az ukrajnai háború befejezésének szükségességéről – jelentette ki egybehangzóan Radoslaw Sikorski lengyel és Annalena Baerbock német külügyminiszter szerdán a nyugat-lengyelországi Slubicében.
AZ MTI beszámolója szerint a két külügyminiszter egy, Lengyelország európai uniós (EU) csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vett részt Slubicében. A közös sajtóértekezleten Sikorski az ukrajnai háború diplomáciai úton történő befejezésének esélyei iránt érdeklődő újságírói kérdésre elmondta:
Putyin elnökkel „az a gond, hogy nem tartja be A szavát, teljesen hiteltelen”.
Mint emlékeztetett, az 1994-es budapesti memorandum értelmében Ukrajna lemondott atomfegyverek tárolásáról, ennek fejében az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Oroszország az ukrán területi egység és szuverenitás tiszteletben tartására kötelezte el magát.
Putyin pedig ratifikálta a határokról szóló szerződést Ukrajnával – tette hozzá Sikorski, majd úgy fogalmazott: „Nehéz hinni valakinek, aki lényegében azt mondja: megszegtem az előző megállapodásokat, de […] ha egy újabbat írok alá, azt már betartom”. Ezen kívül azzal is érvelt, hogy többen, köztük Zbigniew Rau, az előző lengyel külügyminiszter diplomáciai úton próbálták lebeszélni az orosz elnököt az ukrajnai invázió megkezdéséről.
Putyin, mint kiderült, csak a nyers gazdasági és katonai erőre van tekintettel
– jelentette ki Sikorski, hozzátéve: ezekkel kell meggyőzni az orosz elnököt arról, hogy „az invázió hiba volt, a háború pedig megnyerhetetlen”, és „csak akkor van némi esély békére”, ha ez sikerül.
Annalena Baerbock német külügyminiszter elmondta: ő ugyanúgy értékeli a helyzetet, mint lengyel kollégája. „Két és fél éve a fél világ mást sem tesz, csak diplomáciai úton próbálja meggyőzni Putyint, hogy ne okozzon még több szenvedést Ukrajnának” – jelentette ki.
A német külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy Európa ne támogassa az orosz gazdaságot. Az EU ezért újabb szankciócsomagot készít elő – erősítette meg Baerbock.
A moszkvai a Poklonnaja Gorán (a Főhajtás Hegyén) lévő katonai emlékközpontban szerdán kiállítás nyílt az ukrajnai háborúban zsákmányolt külföldi gyártmányú haditechnikai eszközökből – számolt be az MTI. A megnyitóról több fotó is megjelent, amelyek tanúsága szerint az eseményt nagy érdeklődés övezte.
Fotos 2/3 pic.twitter.com/iTxPQIwGk9
— Leandro 🇷🇺 (@leandro_ptbr) May 1, 2024
Az előző éjszaka a helyszínre szállítottak egy Avgyijivkánál üzemképtelenné vált amerikai M1 Abrams tankot és egy, ugyanennek a harckocsinak az alapján megépített M1150 Assault Breacher Vehicle rohamjárművet is.
US Abrams tank has finally reached Moscow, Russia and is on the NATO junk exhibition now on Poklonnaya Hill. pic.twitter.com/rAAOnWGOgE
— Roberto (@UniqueMongolia) May 1, 2024
Négy frontszakaszon sikerült előretörnie az orosz hadseregnek, miközben Donyeck körzetében kilenc ellentámadást vert vissza – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.
A hadijelentésben azt írták, hogy az ukrán hadseregnek csaknem ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan az elmúlt egy nap alatt (a szakértők gyakran hangsúlyozzák, hogy az egyik harcoló fél által a másikról közölt veszteségi adatok elnagyoltak lehetnek, ezért érdemes kritikával kezelni őket).
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette meg egyebek között az ukrán fegyveres erők déli műveleti parancsnokságának törzsét, egy harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott harcjárművet, egy cseh DANA önjáró, valamint két brit FH–70-es és egy amerikai M777-es vontatott tarackot, öt francia gyártmányú HAMMER légibombát, egy Uragan-rakétát, továbbá 29 drónt.
Újabb orosz rakétatámadás érte a délnyugat-ukrajnai Odesszát. Hárman meghaltak, hárman pedig megsebesültek – jelentette be Hennagyij Truhanov, a város polgármestere szerdán, az MTI szerint.
Az oroszok korábban azt közölték, hogy az ukrán erők egyik főhadiszállására mértek csapást a város közepén. Oleh Kiper az Odesszai terület kormányzója a Telegramon azt közölte, a sebesültek ellátása jelenleg is zajlik, és hozzátette, hogy megrongálódott a polgári infrastruktúra is. A kikötővárost legutóbb hétfőn érte légitámadás, melyben öten haltak meg.
Ugyancsak szerdán Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója azt közölte, az orosz erők irányított bombákkal támadták a megyében lévő Zolocsiv települést. Az egyik bomba egy autóba csapódott be, melynek két utasa, egy férfi és egy nő meghalt.
Az ukrán védelmi hírszerzés azonosította Oroszország Cirkon, Oniksz, Kalibr és H–69 rakétakészleteit, valamint a gyártásuk ütemét – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
Április elején az ukrán védelmi hírszerzés arról számolt be, hogy Oroszország mintegy 950 stratégiai-taktikai és stratégiai rakétával rendelkezik, amelyek hatótávolsága meghaladja a 350 kilométert, és képes lehet még több kombinált támadást végrehajtani, amíg szünetet kell tartania a hadsereg készleteinek feltöltéséhez.
Szergej Sojgu, Oroszország védelmi minisztere szerdán elrendelte a fegyvergyártás növelését, és azt mondta, hogy az ukrajnai háborúhoz gyorsabb szállításokra van szükség – írja a Reuters.
Az Oroszország által „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai hadműveletért felelős katonai vezetőkkel tartott találkozón Szergej Sojgu védelmi miniszter azt mondta:, hogy növelni kell a fegyvergyártás mennyiségét, minőségét és sebességét.
Az offenzíva szükséges ütemének fenntartása érdekében növelni kell a csapatoknak szállított katonai felszerelések, elsősorban a fegyverek mennyiségét és minőségét
– mondta az orosz védelmi miniszter. Elmondta, hogy az ipari vállalatoknak utasítást adtak a gyártási idő csökkentésére, míg a fronton, Ukrajna keleti és déli részén, valamint a hátországban lévő javítóegységeknek azt a parancsot adták, hogy javítsák hatékonyságukat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy a létfontosságú amerikai fegyverek kis mennyiségben már kezdenek megérkezni Ukrajnába, de a szállításoknak gyorsabbnak kell lenniük, mivel az előrenyomuló orosz inváziós erők megpróbálják kihasználni a helyzetet.
Az Ukrnafta állami olajvállalat 2024. május végéig meghosszabbította Harkiv és a régió lakosainak kedvezményes áron történő üzemanyag-ellátását – számolt be a vállalt sajtószolgálata.
„A gázolaj és az A-95-ös benzin literenkénti 3 hrivnyás kedvezményéről van szó az Ukrnafta töltőállomásain a régióban” – közölte a vállalat.
Szükség esetén az üzemanyag kedvezményes áron történő értékesítése folytatódni fog – tette hozzá a sajtószolgálat.
Az Ukrnafta az elektromos hálózatban tapasztalható termelési hiányra való tekintettel 17 órától 7 óráig csökkenti az áramfogyasztást a töltőállomásokon – írta meg a Jevropejszka Pravda.
Oroszország észak-koreai rakétákat tesztel Ukrajnában, és most megerősítést nyert, hogy Harkivban használják őket. Ezt a Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ (Stratcom) jelentése állapítja meg – írta az Unian.
Az Észak-Korea elleni szankciókat nyomon követő ENSZ-biztosok megerősítették, hogy az orosz hadsereg 2024. január 2-án Hwasong–11 észak-koreai ballisztikus rakétával támadta Harkivot. Az ENSZ-meghatalmazottak megerősítették az ukrán szakértők következtetéseit az észak-koreai eredetű rakétáról. Moszkva hazugságai és képmutatása ismét lelepleződött nemzetközi szinten
– közölte a Stratcom. Emlékeztettek arra is, hogy Phenjan az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kiszabott nemzetközi szankciók hatálya alatt áll, mivel rakétatámadásokkal rendszeresen megfélemlíti szomszédait. Az, hogy Oroszország rakétákat vásárolt Észak-Koreától, az a szankciórendszer durva megsértése.
„Moszkva továbbra is igyekszik figyelmen kívül hagyni saját nemzetközi kötelezettségeit, és a tények elfedése érdekében megvétózta az Észak-Korea elleni szankciók betartását ellenőrző ENSZ szakértői testület mandátumának májusi meghosszabbítását” – tájékoztat a Stratégiai Kommunikációs Központ.
Megjegyzik, hogy az Ukrajna elleni agresszió folytatásának lehetőségéért Oroszország kész bárkivel együttműködni, a globális biztonság rovására és a nemzetközi joggal ellentétesen. „Oroszország Észak-Korea számára teszteli rakétáit Ukrajnában, ahogyan Irán számára tesztelte a Sahíd drónokat mielőtt azokat Izrael ellen használták volna” – közölte a Stratcom.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója szerdán közölte, az orosz erők irányított bombákkal támadták a megyében lévő Zolocsiv települést. Az egyik bomba egy autóba csapódott be, amelynek két utasa, egy férfi és egy nő meghalt.
Akárcsak Odesszát, Harkivot is gyakran éri légitámadás az utóbbi hetekben; az utóbbit az orosz erők már a háború 2022-es kezdetén igyekeztek elfoglalni – írta az MTI.
Az amerikai képviselőház által megszavazott segély nem nyeri meg a háborút Ukrajnának, de ahhoz elegendő lesz, hogy kitartsanak még egy ideig – erről írt az InfoStart legújabb elemző cikkében. „Egy évre elegendő tüzérségi gránátot kaphatnak” – nyilatkozta egy londoni újságnak Michael Kofman, a Carnegie Alapítvány kutatója. Éppen ezért úgy véli, hogy Kijev a segély hatására megnyugszik valamelyest, míg Moszkva egyre idegesebb lesz, hiszen Putyin arra számított, hogy a Nyugat belefárad Ukrajna támogatásába, és ezáltal simán megadásra kényszerítheti majd Ukrajnát.
Így Putyin csalódottsága hatalmas lehet jelenleg.
Főleg azért, mert ismét közeledik május 9, a győzelem napja, és megint nem értek el kulcsfontosságú eredményeket az orosz csapatok, így Putyin nem tud majd mivel kiállni a népe elé. Nyomulnak is előre a csapataik, de ez naponta körülbelül ezer halottat jelent orosz oldalról, ami hatalmas ár Csasziv Jar elfoglalásáért. Viszont ez nyithatja meg az utat Nyugat felé Moszkva számára, ezért áldozatot nem sajnálva nyomulnak előre a csapatok.
Pablo Fedosenko ezredes szerint az ukránok mérsékelten örülnek a segélynek, hiszen ők is tudják, hogy ezzel is csak ideig-óráig tudják tartani a frontvonalat, és a hírszerzők által május–júniusra prognosztizált újabb nagy orosz támadás így is hatalmas károkat okozhat a védelemben. Már ha az oroszoknak lesz ehhez elég technikájuk, hiszen az elmúlt két évben ők is rengeteget veszítettek (9 ezer harckocsit a szakértők szerint), és ha így folytatják, akkor maximum két évre elegendő haderejük maradt, amelyet fel tudnak használni.
Ehhez hozzátartozik, hogy Amerika és Európa fegyvergyártása év végére beérheti a hadiiparra átállt Oroszországét, és így még nagyobb bajba kerülhetnek Putyinék. Egyetlen esély mutatkozik most az oroszok előtt:
ha megszerzik a teljes légi fölényt, kihasználva az ukrán légvédelem hiányos gépparkját és gyengeségeit.
Ezen a nyomáson enyhítene, ha újabb Patriot rendszereket kapna Kijev, vagy ha megérkeznének az első F–16-os vadászgépek az országba. Viszont az emberhiányt ez sem ellensúlyozza, hiszen amiből Oroszországban szinte végtelen áll rendelkezésre, az Ukrajnánál fogyóeszköz: a katonák. Ráadásul se idő, se hely nincs kiképezni az újoncokat, így a frontvonalon harcoló egységeknek nincs lehetősége pihenni, tehát a helyzet minden fronton romlik.
Észt elemzők szerint félévente legalább 50 ezer katonát kéne veszítenie az oroszoknak, hogy Moszkva megfontolja a békét, de ez egyelőre távol áll a valóságtól, tehát az öldöklés folytatódni fog. Kirilo Budanov ukrán kémfőnök szerint minimum addig, amíg Putyin él és hatalmon van.
Az ideiglenesen megszállt Herszon régióból további három gyermeket küldtek vissza az Ukrajna által ellenőrzött területre.
Egy 11 éves kislány, akit felnőttek felügyelet nélkül hagytak, azt kockáztatta, hogy egy árvaházba kerül. A Mentsétek meg Ukrajnát, a gyermekjóléti hatóságok és a gyermekekkel foglalkozó szolgálatokküzdöttek a lány hazatéréséért.
Két másik fiú, 9 és 13 évesek, a lánnyal együtt távoztak. Az oroszok által most birtokolt területen idősebb felnőtt testvérük vigyázott rájuk, akit az orosz hadseregbe való behívás veszélye fenyegetett.
A Herszoni Regionális Katonai Igazgatóság vezetője szerint a gyerekek most már biztonságban vannak. Orvosok és pszichológusok dolgoznak velük. Olekszndr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője megjegyezte, hogy 2024 eleje óta 66 gyermek került vissza Herszon régióból az Ukrajna által ellenőrzött területre.
Az Egyesült Államok szenátusa megszavazta a dúsított urán Oroszországból történő behozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet már aláírás céljából benyújtottak az amerikai elnöknek. A dokumentum a hatálybalépéstől számított 90 nap elteltével megtiltja a dúsított urán behozatalát Oroszországból az Egyesült Államokba. Ugyanakkor 2028 januárjáig ideiglenes kivételeket engedélyeznek – írta meg az Unian.
Meg kell jegyezni, hogy a kongresszus 2,7 milliárd dollár elkülönítéséről rendelkezett, amelyet az amerikai uránipar fejlesztésére irányítanak, az Oroszországból származó nyersanyagimportra vonatkozó korlátozások bevezetése mellett.
Az amerikai energiaügyi minisztérium szerint Oroszország a dúsított urán fő külföldi beszállítója: évente körülbelül egymilliárd dollárt hoz az orosz gazdaságnak.
Szakértők szerint e szállítások kiváltása a dúsított urán árának 20 százalékos növekedéséhez vezethet.
Korábban már beszámoltak róla, hogy a Fehér Ház fontolgatja az orosz dúsított urán Egyesült Államokba történő behozatalának tilalmát a végrehajtó hatalom útján.
Az orosz megszálló erők kedden (április 30-án) több nap óta először nem hajtottak végre megerősített támadást a megszállt Avgyijivka város területén, a Donyecki területen, miközben egyidejűleg támadásokat indítottak Bahmut–Csasziv Jar irányába – közölte az amerikai székhelyű Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Az egynapos jelentések nem elegendőek a minta megállapításához, de arra utalhatnak, hogy az orosz erők lassítják a támadások ütemét Avgyijivka környékén, miközben újraindítják az offenzívákat Csasziv Jar térségében, ahogyan azt az ISW nemrég megjósolta
– áll a jelentésben, amelyet az Interfax szemlézett. Elemzők szerint az orosz csapatok a Csasziv Jar térségében zajló támadó műveletek mellett úgy dönthetnek, hogy Avgyijivka térségéből Toreck felé nyomulnak előre, így a megszállóknak taktikai szünetre lehet szükségük, hogy összpontosítsák erőiket.
„Csasziv Jar hadműveleti szempontból fontos célpont, mivel az orosz erőknek támaszpontot biztosítana ahhoz, hogy támadó hadműveleteket indíthassanak Druszkivka és Kosztantyinovka felé, amelyek a donyecki régió négy nagyobb városától egy erődítési övet alkotnak. Az orosz erőknek azonban valószínűleg hosszabb szünetre lesz szükségük a meglévő egységek megerősítéséhez és további erők átcsoportosításához Ocseretine térségébe, ha úgy döntenek, hogy megpróbálnak északra, Toretszk felé nyomulni” – áll a jelentésben.
Az ISW szerint az oroszok csapatainak központi csoportja, amely jelenleg Avgyijivka térségében tevékenykedik, három kisebb gyalogezredből álló taktikai tartalékot hozott létre. Korábban elemzők úgy becsülték, hogy a megszállók valószínűleg operatív és stratégiai tartalékokat hoznak létre a várható tavaszi-nyári offenzívára.
A donyecki régió mezőgazdasági vállalkozásainak – Ukrajna Oroszországgal vívott háborúja kezdete óta – regisztrált veszteségei meghaladták az 5 milliárd hrivnyát.
Ezt Olena Ribakova, a Donyecki Regionális Államigazgatás mezőgazdasági komplexum és földterületek erőforrásainak főosztályának igazgatóhelyettese jelentette ki egy tájékoztatóján – szemlézte az Ukrinform cikkét a Jevropeszka Pravda.
„A mezőgazdasági vállalatainknál regisztrált veszteségek teljes összege meghaladta az ötmilliárd hrivnyát. Ez csak a számított összeg, mert még mindig sok az elszámolatlanság, hiszen lehetetlen eljutni az ottani területekre, ellenőrizni azokat” – mondta Ribakova.
Elmondása szerint jelenleg 352 mezőgazdasági vállalkozás szerepel a teljes körű háború kezdete óta a Donyecki terület kormányellenőrzés alatt álló területén kárt és veszteséget szenvedett vállalatok nyilvántartásában.
„A háború előtt, 2021-ben mintegy 850 mezőgazdasági vállalkozás működött a kormány ellenőrzése alatt álló Donyecki területen. Most 352, a régióban működő vállalatot érintett. Nehéz pontosan megmondani, hogy hány vállalat hagyta el a régiót, mivel a körülmények napról napra változnak” – tette hozzá a tisztviselő.
Tárgyalás kezdődött Ukrajna és az Európai Bizottság között a közlekedési vízummentesség kiterjesztéséről – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az EB javasolja, hogy a vízummentes szállítást legalább 12 hónappal hosszabbítsák meg azzal a lehetőséggel, hogy azt később további hat hónappal kiterjesszék. A tárgyalási mandátumot az EU tanácsa április 29-én hagyta jóvá.
Ahogy arról beszámoltunk, szerda hajnalban drónok támadták Oroszország Rjazan és Voronyezs régióit. Tűz ütött ki a rjazani olajfinomítóban. Szemtanúk szerint a finomító elleni támadás hajnali három óra körül történt. Először zúgó hangot hallottak, majd két robbanás következett – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A mentőszolgálat jelenleg is dolgozik a finomítóban. Pavel Malkov, Rjazan kormányzója megerősítette a támadást, mondván, hogy állítólag egy drónt lőttek le. A tisztviselő nem közölte, hány drón érte el a finomítót.
Alexandr Guszev, a voronyizsi terület kormányzója a Telegram-csatornáján azt írta, hogy szerda este két drónt lőttek le Voronyezs régió területe felett. Elmondása szerint az egyiket Voronyezs külvárosában, a másikat pedig Voronyezs külterületén lőtték le.
A rjazáni olajfinomító a Rosneft ellenőrzése alatt áll. A finomított termékek nagy részét exportálják.
Пожежа на Рязанському нафтопереробному заводі pic.twitter.com/a8ZyufRNUe
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) May 1, 2024
A háború utáni Ukrajnában már nem lesz elérhető a 60 éves nyugdíjkorhatár, jelentette be Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter egy nemrég tartott demográfiai fórumon.
Az eseményen kiemelte, hogy fontos az aktív életkor meghosszabbítása, az idősek munkában tartása, valamint a fiatalok és migránsok munkaerőpiacra történő vonzása.
Zsolnovics szerint Ukrajnának szüksége van azokat az állampolgárokat visszacsábítani, akik a háború előtt külföldre távoztak.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az ukrán menekültek visszatérése 2024-ben kezdődik, ám ez a folyamat rendkívül lassú lesz. Az előrejelzések szerint 2028-ra Ukrajna népessége 36 millió lesz, jelenleg pedig 33,2 millió a lakosság száma – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az orosz légvédelmi erők szolgálatban lévő légiereje tegnap este megsemmisített három ukrán drónt Voronyezs régió felett, valamint egy-egy továbbit Rjazan, Belgorod és Kurszk régiók felett – közölte az orosz védelmi minisztérium. „A hadsereg meghiúsította Kijev azon kísérletét, hogy pilóta nélküli repülőgépekkel terrortámadást hajtson végre az Oroszországi Föderáció területén lévő létesítmények ellen” – áll a közleményben a RIA Novosztyi szerint.
A szolgálatban lévő légvédelmi eszközök hat ukrán pilóta nélküli légi járművet semmisítettek meg és fogtak el, ebből: hármat a Voronyezsi terület felett, egyet a Rjazáni terület felett, egyet a Belgorodi terület felett és egyet a Kurszki terület felett
– közölte a védelmi minisztérium.
Az ukrán fegyveres erők folyamatosan lövik Oroszország központi és határ menti régióit, dróncsapásokat és szabotázsakciókat hajtanak végre. A légvédelem rendszeresen semlegesít ukrán drónokat és rakétákat.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úgy véli, hogy a NATO-tagországok katonai segélyek késedelmei befolyásolták Ukrajna bizalmát, és a NATO szerepének megerősítése ebben a folyamatban megoldhatja a helyzetet – erről a Reutersnek adott interjúban beszélt egy nappal a kijevi látogatása után.
A Jevropejszka Pravda beszámolója szerint a főtitkár úgy véli, hogy Ukrajna NATO-szövetségeseibe vetett bizalmát aláásták a fegyverek szállításának késedelmei, és ezek a kudarcok arra utalnak, hogy felül kell vizsgálni a Kijevnek nyújtott nemzetközi katonai segítségnyújtás koordinációját.
Erősebb, intézményes keretekre van szükségünk a támogatásunkhoz, hogy biztosítsuk a kiszámíthatóságot, a nagyobb elszámoltathatóságot és a tehermegosztást
– mondta Stoltenberg.
A NATO-főtitkár arról is beszélt, Ukrajna NATO-csatlakozásához többéves tervet kell készíteni, amely világosan meghatározza az egyes szövetségesek hozzájárulását Ukrajna megsegítéséhez.
Néhány NATO-tag aggályaira reagálva Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a pénz „parányi töredéke” lenne annak, amit az Egyesült Államok és szövetségesei Irakban és Afganisztánban költöttek.
Ott trilliókról beszélünk, Ukrajnában pedig milliárdokról. De valójában a biztonságunkat fenyegető valódi kihívással – egy agresszívabb Oroszországgal – állunk szemben
– fogalmazott.
Április elején a NATO főtitkára egy 100 milliárd dolláros, öt évre szóló, szövetséges hozzájárulásokból álló alap létrehozását javasolta Ukrajnának egy olyan csomag részeként, amelyet a szövetség vezetői a washingtoni csúcstalálkozón írnának alá. Stoltenberg ezt az elképzelést előző napi kijevi látogatásán Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is megvitatta.
Két rendőr is megsebesült a keddi, Harkivot ért támadásban – írja az Ukrinform. Erről Volodimir Timosko, a Nemzeti Rendőrség Harkivi terület főosztályának vezetője számolt be.
Az első találat szinte a város központjában, egy forgalmas kereszteződés közelében, egy garázsszövetkezetben történt. Ott négy ember megsebesült. Ezenkívül két rendőr, akik szolgálatban voltak, szintén könnyebben megsérült
– mondta. Hozzátette, hogy egy vasúti létesítményt is találat ért.
Ott egy 25 éves férfi meghalt. A sebesültek között van az elhunyt ikertestvére is
– jegyezte meg Volodimir Timosko. Elmondása szerint a testvérek édesapja szintén vasúti dolgozó, és a támadás helyszínének közelében tartózkodott.
Egy ukrán pilóta nélküli légi jármű robbanószert dobott egy házra az orosz Kurszk régióban található Nyikolajevo-Darino faluban, a támadásban egy civil életét vesztette – jelentette be Roman Starovojt, a régió kormányzója a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
A mai napon egy ukrán drón gyújtólőszert dobott a Szudzsanszkij járásbeli Nyikolajevo-Darino falu egyik házára. Ahogyan az ellenőrzés során megállapították, egy helyi lakos meghalt a tűz következtében
– írta a kormányzó.
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4928 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5600 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 56 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá közleményükben.
Az ukrán külügyminisztérium magyarázatot adott a külföldön élő ukrán férfiaknak nyújtott konzuli szolgáltatások felfüggesztésével kapcsolatban – írja az Ukrajinszka Pravda. A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a határozat csak a katonai korú férfiakra vonatkozik, és ideiglenesen felfüggeszti az e körből érkező jelentkezések elfogadását az új törvény szerinti mozgósításra való felkészülés érdekében.
„Azok a katonai korú férfiak, akik a törvényi előírásoknak megfelelően frissítették személyes adataikat, konzuli szolgáltatásokra jelentkezhetnek, helyet kaphatnak az elektronikus sorban állásban, és időpontot kaphatnak a konzulátuson” – áll a magyarázatban.
Az ideiglenesen külföldön tartózkodó, katonaköteles korú férfiak katonai igazolványainak korszerűsítésére és érvényesítésére szolgáló rendszert jelenleg határozzák meg a rendelkezésre álló lehetőségek közül, és a részt vevő állami szervek állapodnak meg róla. Amint ez az ügynökségek közötti folyamat befejeződik, a diplomáciai szervezetek és a Külügyminisztérium bővebb magyarázatokat fog közzétenni
– közölte a minisztérium.
A külügyminisztérium közölte, hogy ez a döntés nem érinti az ukrán állampolgároknak vészhelyzet (közúti baleset, letartóztatás, természeti katasztrófa stb.) esetén nyújtott sürgősségi konzuli támogatást. Ilyen esetekben mindenkinek teljes körű konzuli segítséget nyújtanak. A konzuli szolgáltatások iránti, 2024. április 23. előtt a külföldi intézményekhez benyújtott valamennyi kérelmet „a konzuli intézmények teljeskörűen elbírálják és feldolgozzák, beleértve az ukrán állampolgárok külföldi utazáshoz szükséges útlevelére vonatkozó, ezen időpont előtt benyújtott kérelmeit is”.
Megkezdődött kedden Kijevben az ukrán–orosz egyesülésnek emléket állító szovjet szoborcsoport bontása. Az emlékmű az 1654-es perejaszlavi szerződést hivatott megörökíteni a Népek Barátsága boltíve alatt, amelyet nemrég átkereszteltek az Ukrán Nép Szabadságának ívévé.
A közlemény szerint a bontási munkálatok több napig is eltarthatnak, mivel a szerkezet meglehetősen masszív. A zaporizzsjai kozákokat ábrázoló mű húsz elemből áll, amelyek súlya körülbelül 6-7000 tonna. A kompozíció bontásának megkezdése előtt szakértők tanulmányozták a szerkezetet annak érdekében, hogy a szétszerelés során megőrizzék a műemlék integritását, és ne tegyenek kárt benne. A városvezetés az MTI szerint közölte, hogy a szoboregyüttest az ukrán repülési múzeumban állítják majd ki.
A perejaszlavi szerződést 1654-ben kötötte egymással Bohdan Hmelnickij ukrán hetman és I. Alekszej orosz cár a zaporizzsjai felkelés lezárásaként.
A szerződés értelmében az ukránok lakta területek elismerték az orosz cár fennhatóságát.
Hmelnickij 1654. január 18-án a nyílt téren összegyűlt népi gyűlésnek szegezte a kérdést, hogy válasszanak maguknak új uralkodót. Négy közül választhattak: a török szultánt, a krími kánt, a lengyel királyt, illetve az orosz cárt. A tanács egyöntetűen Moszkva és az orosz cár mellett foglalt állást.
A Szovjetunió hivatalos ideológiájában a perejaszlavi gyűlésnek kulcsszerepe volt „az ukrán népnek a testvéri orosz néppel való újraegyesítésében” – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az emlékművet 1982-ben emelték, amikor Ukrajna a Szovjetunió tagköztársasága volt. A perejaszlavi gyűlés tiszteletére készült szoborkompozíció a Népek Barátsága boltív emlékműegyüttes része volt.
"Eight meters of metal of the so-called friendship of the two nations will be removed from the center of Kyiv."
— NEXTA (@nexta_tv) April 25, 2022
Mayor of #Kyiv Klitschko about the bronze sculpture of workers at the arch of friendship of the nations in the #Ukrainian capital. pic.twitter.com/5PrN2tWdhM