Vészjósló kijelentést tett a cseh elnök, szerinte Putyinnak Európára fáj a foga

Oroszország ártani fog Európának, és nem fog megelégedni azzal, ha megszerzi Ukrajna területének egy részét – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő a Die Presse című osztrák napilapban szombaton megjelent interjúban.

Az elnök arról beszélt, hogy hosszabb konfrontáció kezdődik Európa és Oroszország között, és ez nem feltétlenül katonai jellegű szembenállás lesz.

A Szovjetunió birodalmi nagyságát akarják helyreállítani, beleértve az akkori befolyási övezetüket is, és ezt nagyon nyíltan ki is mondják. Ezért ezt komolyan kell vennünk. Fel kell készülnünk arra, hogy Oroszország nem lesz békés partnerünk

– fogalmazott Pavel. Hozzátette: Moszkva máris számos európai országban „romboló erőként” tűnt fel, és igyekezett propagandát és égbekiáltó hazugságokat terjeszteni.

A cseh államfő szerint amikor Oroszország konstruktívan viselkedik, akkor Európának is hasonlóan kell tennie. Azonban ha Oroszország az érdekeinket sérti, akkor fel kell lépnünk ellene, máskülönben az életmódunk, az értékeink kerülnek veszélybe – mondta, kiemelve, hogy szerinte Oroszország nem törekszik az együttműködésre Európával, és saját magát olyan szuperhatalomnak tekinti, amelynek joga van diktálni a játékszabályokat.

„Ha Európának ezen a részén fenn akarjuk tartani a biztonságot és a jólétet, akkor egyértelmű határokat kell szabnunk Oroszországnak. Ha ezt elmulasztjuk, az komoly bonyodalmakhoz vezethet a jövőben” – vélekedett Petr Pavel.

Elmondta azt is, hogy úgy nem lehet békét teremteni, ha elfogadják Oroszország követeléseit. A cseh államfő arra még lát némi esélyt, hogy Moszkva belátja, nem tud katonai győzelmet aratni Ukrajnában, és akkor megindulhatnak a diplomáciai egyeztetések ahelyett, hogy „értelmetlenül pazarolnák tovább az erőforrásokat és az emberéleteket”. Pavel ugyanakkor azt valószínűtlennek tartotta, hogy Ukrajna a belátható jövőben visszaszerezheti összes eddig elveszített területét.

A cseh elnök szerint senki nem vitathatja, hogy Ukrajnának a jövőben a NATO-ban van a helye, de világossá kell tenni Moszkva számára, hogy ez rá nem jelent közvetlen fenyegetést.

Lengyelországnak egyre súlyosbodó hibrid háborúval kell szembenéznie, a Belaruszból érkező illegális migráció kivédése érdekében pedig megkezdte teljes keleti határszakaszának további megerősítését – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton a lengyel–belorusz határnál.

A kormányfő a határtól mintegy 40 kilométerre fekvő Karakule faluban látogatta meg a határőrség és a hadsereg egységeit, miután jelentések érkeztek arról, hogy a belorusz titkos rendőrség több száz migránst szállított a lengyel határra, hogy összehangolt átkelési kísérlettel nyomás alá helyezzék a lengyel határvédelmet.

Ne legyenek kétségeinek, Belarusz egy Lengyelországgal szemben egyre agresszívebb szándékkal fellépő állam, amely társszervezője ennek a gyakorlatnak a lengyel határon

– fogalmazott.

Szerinte Lengyelországnak az Aljakszandr Lukasenka vezette belorusz rezsim szervezésében a keleti határra nehezedő nyomás mellett a növekvő orosz fenyegetés, valamint a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt is meg kell erősítenie határvédelmét.

Több lépcsőben építik ki a keleti határszakaszt

Tusk elmondta továbbá, hogy az illegális határátlépési kísérletek száma napról napra emelkedik, de Lengyelország számított erre, így a határ menti védművek korszerűsítésére irányuló munkálatok már megkezdődtek, az erődítéseket pedig a tervek szerint több lépcsőben építik ki a keleti határszakasz teljes hosszában.

Részleteket ugyan nem közölt a tervezett intézkedésekről, illetve az erre elkülönített pénzforrásokról, de közölte, hogy amikor Lengyelország biztonságáról van szó, akkor „nincsenek korlátok”. A kormányfő emellett reményének adott hangot, hogy az Európai Unió is hozzájárul a saját keleti határának megerősítését illető költségek fedezéséhez.

Az MTI beszámolója szerint Lengyelország, Litvánia és Lettország határa 2021 óta fokozott nyomás alá került Belarusz irányából, ahol migránsok ezrei táboroztak abban a reményben, hogy sikerül bejutniuk az Európai Unió területére.

Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka belorusz vezetőt, hogy a migrációs válság megszervezésével torolja meg azokat a nyugati szankciókat, amelyeket a 2020. augusztusi, vitatott elnökválasztást követő tiltakozások elfojtása miatt hoztak. Lukasenka mindezt tagadja.

Öt ember életét vesztette, és kilenc megsebesült Ukrajna drón- és tüzérségi csapásaiban, amelyek az orosz határ menti belgorodi és kurszki régiót, valamint a megszállt Donyeck városát érték – közölték helyi tisztségviselők szombaton.

Gyenyisz Pusilin, a megszállt kelet-ukrajnai Donyecki terület Oroszország által beiktatott vezetője a Telegramon közzétett nyilatkozatában közölte, hogy három civil meghalt, és további nyolc megsebesült, amikor egy ukrán rakéta csapódott be egy étterembe Donyeckben.

Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi régió kormányzója a Telegramon közzétett nyilatkozatában elmondta, hogy egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült, miután egy ukrán drón egy parkoló teherautóba csapódott egy határ menti faluban.

A szomszédos kurszki régióban Roman Sztarovojt kormányzó közölte, hogy egy civil életét vesztette a kórházban, miután megsebesült a határ menti Szudzsa városra mért dróncsapásban.

Mind a belgorodi, mind a kurszki régiót rendszeres támadások érik azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát.

A szintén megszállt kelet-ukrajnai luhanszki régióban az orosz hatóságok tájékoztatása szerint négyre emelkedett a halálos áldozatok száma, és tizenegyen megsebesültek abban a rakétacsapásban, amely jelentős károkat okozott egy üzemanyagraktárban Rovenki városában.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy korábban több drón- és rakétatámadást is meghiúsítottak a térségben. A minisztérium közleménye szerint 21 rakétát és 16 drónt semmisítettek meg Oroszország Belgorodi, Kurszki és Volgográdi területén – írja az MTI.

Támadást hajtottak végre az orosz erők Kelet-Ukrajnában, a harkivi régióban található pecsenyezsi víztározó ellen – írja a Focus.ua.

Sajtóinformációk szerint a csapással az ukrán erők fő ellátási útvonalában is kárt tettek. Az ukrán parancsnokság nem kommentálta az esetet. A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint az orosz csapatok próbálnak pánikszerű hangulatot kelteni az ukrán fronton.

Az orosz csapásról egy videó is megjelent a Telegramon, amelyen jól látható, hogy néhány másodperc alatt súlyos károkat okoztak a víztározóban.

Elképzelhető, hogy Oroszország egy nagyobb offenzívát készít elő Harkiv városa ellen – így reagált a Fehér Ház egyik tisztviselője arra a hírre, miszerint Oroszország támadásba lendült Ukrajna második legnagyobb városa ellen. 

A The Kyiv Independent szerint John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője egy (magyar idő szerint) péntek esti sajtótájékoztatón azt mondta: 

Természetesen lehetséges, hogy az oroszok egy nagyobb támadásra készülnek Harkiv ellen.

Megjegyezte azt is, hogy Oroszország a következő hetekben néhol előrenyomulhat, de nagyobb áttörésre nem számít, mivel az ukránok védekezését segítik az Egyesült Államokból állandóan érkező támogatások. Mint mondta, Washington „éjjel-nappal dolgozik” azon, hogy Ukrajnát védelmi eszközökkel lássa el.

Azzal kapcsolatban, hogy Moszkva az utóbbi hetekben fokozta a tüzérségi és légicsapásokat Harkiv városa és az ottani energetikai infrastruktúra és a lakosság ellen, azt is megjegyezte: szerinte ez is arra enged következtetni, hogy az oroszok valamilyen nagyobb támadásra készülhetnek a város ellen. 

Az ukrán védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy összesen kilenc darab saját gyártmányú szárazföldi robotkomplexumot helyeztek üzembe 2024 eleje óta. Az egyik ilyen eszközről fotót is közzétettek.

A tárca közlése szerint a robotok különböző harctéri funkciókat látnak el, minimalizálva ezzel az ukrán csapatokra leselkedő kockázatokat. E feladatok közé tartozik a géppuskákkal folytatott harc, az aknamentesítés és a sebesült katonák evakuálása. 

Számos hazai gyártó jelenleg a robotrendszerek gyártására összpontosít, hogy növeljék az Ukrán Fegyveres Erők képességeit, és megmentsék katonáink életét

– mondta Volodimir Rocsnyak ezredes, a védelmi minisztérium tisztviselője. Hozzátette azt is, hogy a kilenc robotkomplexumból az összeset ukrán fegyvergyártók hozták létre. 

Mihajlo Fedorov digitális átalakulásért felelős miniszter március 12-én jelentette be, hogy Ukrajna pilóta nélküli földi járművek (UGV-k) tömeges gyártását tervezi azért, hogy csökkentse az embererő-szükségletet a frontvonalakon. A robotok állítólag képesek lesznek bányászatra, aknamentesítésre, drónok működtetésére, sebesült katonák evakuálására és lőszer szállítására is – számolt be a The Kyiv Independent. 

A kilenc eszköz csak a saját gyártmányú szárazföldi robotkomplexumokat takarja, ugyanis Ukrajna külföldről már korábban is kapott ilyen eszközöket – köztük például a több NATO-ország által is használt, észt gyártmányú THeMIS-hez is hozzájutottak. 

Ukrajna három HIMARS rakétarendszer megvásárlását kérte az Amerikai Egyesült Államoktól, ezeket a német kormány finanszírozza – írja az Unian hírügynökség. 

Május 10-én, pénteken az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta három HIMARS rakétavető egység sürgősségi értékesítését Ukrajnának. Az Associated Press szerint az üzlet értéke körülbelül 30 millió dollár, amelyet a német kormány finanszíroz.

Antony Blinken külügyminiszter megállapította, hogy rendkívüli helyzet áll fenn, amely megköveteli a szükséges fegyverek „azonnali értékesítését” Ukrajnának. A rendszerek a hadsereg készleteiből származnak.

A Welt am Sonntag című német lap közölte, hogy mi szerepel abban a biztonságpolitikai témájú dokumentumban, amelyet Ukrajnával kapcsolatban adhat ki hamarosan az unió vezetése.

Emmanuel Macron francia elnök pár hónapja beszélt arról, hogy a jövőben akár katonákat is küldhetnek Ukrajnába. A kijelentés óta sokan találgatták, hogy ez valóban bekövetkezhet-e.

A német lap szerint az uniós vezetés részéről az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) jelenleg is tárgyalnak Kijevvel annak a dokumentumnak a tervezetéről, amelyben az Európai Unió biztonságpolitikai garanciákat adna Ukrajnának, és amelyben a fenti kérdés is szóba kerül. A Welt am Sonntag szerint az unió vezetői azt szeretné, hogy a dokumentum legkésőbb július elején (vagyis az orosz részről várható nyári offenzíva idején) hatályba lépjen.

A 11 oldalas dokumentumtervezet konkrét tartalma jelenleg bizalmas információnak számít, a német lapnak azonban birtokába került az irat. A szöveg értelmében az EU politikai, katonai és gazdasági támogatást adna Ukrajnának addig, amíg az ukrán fél nem csatlakozik a NATO-hoz és az EU-hoz. Továbbá kinyilvánítanák azt is, hogy ha Ukrajnát további támadás érné a jövőben, akkor 24 órán belül egyeztetnének az Unió vezetői az ukránokkal. 

Ezzel együtt ugyanakkor leszögeznék, hogy az EU halált okozó és nem halálos fegyverek szállításával, az ukrán katonák kiképzésével, az ukrán védelmi ipar támogatásával, Ukrajna aknamentesítésének elősegítésével, és a hibrid fenyegetések, kibertámadások elleni védelemben és támogatná az ukrán felet a jövőben. Továbbá pénzügyileg is jelentős összegekkel támogatnák Ukrajnát: ez 2024-ben már 5 milliárd euró lenne, és az összeg 2027-ig még évente emelkedhet (de ez attól is függ, hogy miként alakulnak az ukrán hadsereg szükségletei, és hogy milyen kétoldalú támogatásokat vállalnak a jövőben az unió tagállamok).

Ami még nyitott kérdés  

A Welt am Sonntag azt is megtudta, hogy a 27 uniós tagállam nagykövetei nemrég jóváhagyták a dokumentum tervezetét, amely a fentieket is tartalmazza. Az viszont még kérdéses, hogy az EU milyen biztonságpolitikai vállalásokat foganatosítani.

A lap szerint Kijev azt szeretné, ha ezek biztonságpolitikai garanciák lennének (bár valójában ezek sem lennének jogilag kötelező érvényűek az Unióval szemben). Azonban nyolc ország – köztük Magyarország is – nem szeretne kétoldalú biztonságpolitikai megállapodást kötni Ukrajnával. Ezen belül három hagyományosan semleges állam – Írország, Ausztria és Málta – képviselői jelezték, hogy szerintük biztonságpolitikai garanciák helyett az EU legfeljebb biztonságpolitikai kötelezettségvállalásokat tehetne Ukrajnával kapcsolatban (a különbség az, hogy az utóbbi még kevésbé kötelező erejű, mint az előbbi). 

A The New York Times számolt be arról, hogy hol tárolhatják Belaruszban az oroszoktól kapott nukleáris fegyvereket.

Az oroszok és beloruszok még tavaly jelentették be, hogy ezeket az eszközöket Belaruszba telepítik, később pedig azt is közölték, hogy meg is érkeztek.

Az amerikai lap cikkében részletesen írt arról, hogy hol helyezhették el ezeket a fegyvereket. Mint írták, az Aszipovicsi városának közelében lévő katonai támaszponton – amely kb. 190 kilométerre van az ukrán határtól – 2023 márciusban kezdték meg egy új tárolóépület építését, amely rendkívüli védelmet kapott. Több műholdas felvételt is közöltek erről.

A The New York Times úgy tudja, hogy a taktikai nukleáris robbanófejeket azokkal az Iszkander rakétákkal együtt tárolják, amelyek képesek hordozni őket (ezeket a beloruszok már 2022-ben megkapták az oroszoktól). 

Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének munkatársa ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a Belaruszba telepített nukleáris eszközök „a NATO legkeletibb tagállamait hivatottak idegesíteni, de nem biztosítanak Oroszországnak érdemi, új katonai előnyt a térségben". Megjegyezte azt is, hogy a felvételek alapján az utóbbi hetekben újabb építkezések kezdődtek a raktárnál, megkezdődhetett „egy új szakasz".

A beloruszok pár nappal ezelőtt jelentették be azt is, hogy nukleáris hadgyakorlatba kezdenek.

Olga Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Ukrajna és az Európai Unió megállapodott az ukránok ideiglenes védelmi státuszának meghosszabbításáról, mivel „a biztonsági feltételek nem teszik lehetővé más döntés meghozatalát”.

Az Európai Tanács már korábban úgy döntött, hogy egy évvel meghosszabbítja az ukrajnai háború elől menekülőkre vonatkozó ideiglenes védelmi státusz alkalmazását – emlékeztet a kiszo.net.

2025. március 4-ig az ukrán menekülteket ezért azonnali védelem illeti meg, nem kell menekültstátuszt kérvényezniük. 

Jelentősen csökkent a menekültek száma

Ugyanakkor százezerrel csökkent az EU-ban tartózkodó ukrán menekültek száma az Eurostat adatai szerint. 

Míg márciusban 4 211 495 voltak, húszezerrel kevesebben, mint februárban, és csaknem százezerrel kevesebben, mint januárban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala által közreadott jelentésből.

Az orosz RIA Novosztyi a belgorodi és a kurszki régió elleni ukrán támadásokról számolt be. A hírek szerint az ukrán hadsereg drónokkal és rakétákkal támadta a területet – írja az RBK Ukrajina. 

Az orosz légvédelmi rendszerek állítólag több Belgorod felé közeledő célpontot is kilőttek. A régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov arról számolt be, hogy 8 civil megsérült, és több mint 50 magánházban keletkeztek károk.

Az orosz védelmi minisztérium szerint légvédelmi rendszereik 17 Vampire MLRS lövedéket, 5 irányított légibombát és pilóta nélküli drónt is kilőttek. A kormányzó beszámolója alapján a gázvezetékek is megsérültek a belgorodi régióban. Ezenkívül egy mezőgazdasági vállalkozás megtámadásáról is beszámoltak. 

Az orosz sajtó egy Kurszk elleni pilóta nélküli repülőgép-támadásról is beszámolt. 

Az Egyesült Államok 400 millió dollár (mintegy 170 milliárd forint) értékű újabb fegyverszállítmányt és katonai felszerelést küld az ukrán hadsereg számára, közvetlenül a hadszíntérre.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint sürgősen szükséges katonai képességekről van szó, amelyek az amerikai hadsereg készleteiből jutnak el rövid időn belül az ukrajnai harctérre.

 A biztonsági segítségnyújtás keretében Patriot-rendszerekben használatos rakéták, Stinger légvédelmi rakéták is szerepelnek. Ezek mellett 105 és 155 milliméteres tüzérségi lövedékek, precíziós, romboló- és kézifegyver-lőszerek, páncélozott csapatszállító járművek, járőrhajók és különböző pótalkatrészek is eljutnak Ukrajnába.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs vezetője pénteken „tekintélyesnek” nevezte az újabb katonai csomagot a benne szereplő fegyverrendszerek sokfélesége miatt.

Az illetékes washingtoni idő szerint péntek délután egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy az április végén bejelentett, 1 milliárd dollárról szóló katonai segélycsomag egyes elemei már eljutottak az ukrajnai harctérre, és ukrán katonák kezébe.

Megjegyezte: Lloyd Austin védelmi miniszter azon dolgozik, hogy a többi katonai eszköz is a lehető leggyorsabban eljusson rendeltetési helyére, valamint a védelmi tárca azon van, hogy a most bejelentett csomag is minél előbb hozzáférhetővé váljon az ukrán hadsereg számára, amely fontos a Donbasz régiót érintő, valamint Harkiv környékét is elért orosz offenzívával szembeni védekezéshez.

Az amerikai nemzetbiztonsági szóvivő „érdekesnek és aggasztónak” mondta az orosz támadások újraindulását Harkiv ellen, és lehetségesnek tartotta, hogy az orosz erők a város elleni nagyszabású támadáshoz készülődnek. Hozzátette, ennek fényében van jelentősége annak, hogy a Kongresszus elfogadta a 60 milliárd dolláros ukrajnai támogatási keretet, és ez teszi indokolttá a támogatások sürgős eljuttatását az ukránoknak a hadszíntérre.

Emlékeztetett arra, hogy a háború kezdetén az orosz erők kétségbeesett erőfeszítéseket tettek Harkiv elfoglalására, és ennek kudarca vezetett oda, hogy az orosz elnök a csapatok visszavonásáról döntött, Ukrajna északi részét elhagyták, és kizárólag Kelet-Ukrajnára összepontosítottak.