Oroszország elsöprő támadásra készülhet, Zelenszkij megkongatta a vészharangot

A balti államok és Lengyelország hatóságai engedélyezhetik a csapatok bevonulását Ukrajnába, ha az oroszok sikerrel járnak Kelet-Ukrajnában – adta hírül az Unian a Der Spiegel című német lapra hivatkozva. 

A német lap szerint egy kül- és biztonságpolitikai konferencián a balti államok képviselői figyelmeztették a német tisztviselőket arra, hogy milyen következményekkel járhat Berlin politikája. Németország ugyanis elutasította, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket bevethessék Oroszország ellen.

Az érvelésük a következő: ha az oroszok sikerrel járnak Kelet-Ukrajnában – mert a Nyugat csak félig-meddig támogatja Kijevet –, a helyzet drámaian eszkalálódhat. Ebben az esetben Lengyelország és a balti államok nem fogják megvárni, hogy orosz csapatokat vezényeljenek a határaikra, hanem maguk küldenek csapatokat Ukrajnába. És hogy ez mit fog jelenteni, az világos: a NATO a háború részesévé válik

– írta a lap.

Kiemelték, hogy ez az a forgatókönyv, amelytől Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök tart. „Azok, akik korlátozni akarják ezt a háborút, valójában azt kockáztatják, hogy kicsúszik a kezükből az irányítás” – jegyezte meg a Spiegel.

Mint ismert, Emmanuel Macron francia elnök február végén a párizsi Ukrajna-konferencián felvetette, hogy egyes nyugati államok, ha nem is a NATO nevében fellépve, de csapatokat küldhetnek Ukrajnába. Az európai NATO-tagállamok többsége szélsebesen elhatárolódott az eszkalációt jelentő ötlettől, a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg és a Fehér Ház is tagadta, hogy ilyen lépést terveznének. Ezt az ötletet csupán a balti államok és Lengyelország támogatta.

A német kancellár elutasította, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket bevethessék Oroszország ellen. Olaf Scholz erről egy Berlinben rendezett civil fórumon beszélt vasárnap az MTI szerint. 

A német fegyverszállítmányokra vonatkozóan világos, működő szabályok vannak, amelyekben megállapodtak Ukrajnával. Legalábbis ez a feltételezésem

– mondta. A német politikus hangsúlyozta, hogy Ukrajna-politikájának célja „elejét venni annak, hogy a mostaniból még nagyobb háború legyen”. Szerinte az Ukrajna védelmi harcához küldött német fegyverek is az eszkaláció, vagyis a NATO és Oroszország konfrontációjának megelőzésére szolgálnak.

Németország eddigi katonai segélyeit ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az általa átadott fegyvereket a kijevi vezetés nem vetheti be Oroszország területe ellen. Az egyre nehezebbé váló ukrán katonai helyzetre tekintettel azonban a berlini kormánykoalícióban részt vevő Zöldek külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa, Anton Hofreiter azt követelte, hogy engedjék Ukrajnának az orosz terület elleni csapásokat nyugati fegyverekkel.

Hofreiter a német Funke médiacsoportnak adott interjúban azt mondta, hogy ez az ukrán lakosság védelmét szolgálná.

Ezért nem szabadna Ukrajnát abban gátolni, hogy a leszállított fegyverekkel orosz harci repülőket semmisítsen meg az orosz légtérben

– húzta alá, azt hangoztatva, hogy a nemzetközi jog lehetővé teszi egy megtámadott országnak, hogy az agresszor területén is katonai célpontokat támadjon. Hozzátette: ez részét képezi az önvédelem jogának.

Roderich Kiesewetter, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU)  védelmi kérdésekben illetékes szakértője még ennél is tovább ment, és azt követelte, hogy a nyugati országok vegyék át a légvédelmi feladatokat Ukrajna nyugati része fölött.

Egy önkéntesekből álló koalíció kiterjeszthetné légvédelmét 70-100 kilométerre Ukrajna nyugati területeire

– mondta Kiesewetter a Neuen Osnabrücker Zeitung című lapnak nyilatkozva. Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi joggal összeegyeztethető volna nyugati csapatok bevetése is Ukrajna területén, például olyan területeken, mint a logisztika, műszaki karbantartás, szanitécszolgáltatás és az aknamentesítés.

Scholz mindazonáltal vasárnap közölte, a fegyverszállítások tekintetében nem változtat az eddigi feltételeken, hogy ezzel elejét vehesse a konfliktus elmérgesedésének. Berlin eddig 28 milliárd euró értékben ígért, illetve szállított fegyverzetet a kijevi vezetésnek. A kancellár felhívta a figyelmet arra is, hogy hazája Ukrajna legnagyobb támogatója Európában.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke vasárnapi Telegram-bejegyzésében hangot adott álláspontjának, hogy hivatali idejének lejártával Volodimir Zelenszkij megszűnt Ukrajna törvényes elnöke lenni, és hogy a vele kötött bármilyen megállapodás érvénytelen.

Az MTI tájékoztatása szerint azzal vádolta meg Zelenszkijt, hogy a hatalma elvesztésétől tartva törölte az idei elnökválasztást az országban, és azt fejtegette, hogy szerinte ebben az esetben minden hivatkozás a hadiállapotra ellentmond Ukrajna alkotmányának.

Megismételte, hogy Moszkva szemszögéből Ukrajna már 2014-ben megszűnt jogállamként létezni, amikor „Washington és Brüsszel véres államcsínyt hajtott végre Kijevben, nácik keze által”, azokat pedig, akik a fordulattal nem értettek egyet, „rács mögé vetették, megölték, élve elégették”.

Az orosz hadsereg idő előtt indította el offenzíváját a Harkivi területen, amely kudarcot vallott – közölte a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet.

Elemzőik szerint az, hogy az orosz fél korlátozott erőkkel, elégséges tartalék nélkül indította el a támadást, azt eredményezte, hogy a kezdeti sikerek után az előrenyomulás üteme lelassult. „A tempó ilyen mértékű csökkentése valószínűleg taktikai lehetőségeket biztosít az ukrán erőknek az ellentámadásokhoz, bár az ukrán erők még nem folytatnak olyan, korlátozott célú ellentámadási műveletet, amelynek célja az orosz erők teljes kiszorítása a Harkivi terület északi részéről” – írták.

Megjegyezték azt is, hogy a jelek szerint az oroszok most az északi hadseregcsoportjukat próbálják megerősíteni azért, hogy ismét intenzív műveleteket hajthassanak végre a régióban. Mint írták, egyes jelentések szerint az orosz félnek a támadás előtt végül csak 35 ezer katonát sikerült összevonnia a harkivi régió határ menti részén, miközben állítólag 50-70 ezer katonát akartak volna összevonni a térségben. 

Az ISW kutatói úgy vélik, hogy

Értékelésük szerint azonban az oroszok az idő előtt kezdéssel többet ártottak maguknak. „Az ukrán erők mostanra védelmi pozíciókat foglaltak el a térségben, és az orosz erők valószínűleg elhasználták taktikai lehetőségüket arra, hogy viszonylag gyors előnyre tegyenek szert az enyhén tartott állások ellen ezen a területen” – írták. 

Oroszország újabb csapatösszevonást hajt végre Ukrajna északi határa közelében a Harkivi területen zajló offenzíva közepette – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 26-án a világ vezetőihez intézett videóbeszédében.

Az orosz csapatok május 10-én indítottak újabb offenzívát a Harkivi terület északi részén. A moszkvai erőknek a jelentések szerint sikerült tíz kilométerre előrenyomulniuk a térségben, de az első védelmi vonal megállította őket.

„Oroszország az egyetlen forrása az agressziónak, és folyamatosan igyekszik kiterjeszteni a háborút. Épp most védjük magunkat innen hatvan kilométerre egy újabb orosz offenzívakísérlettől” – mondta az ukrán elnök.

Oroszország támadóműveletekre készül, és innen kilencven kilométerre újabb csapatok gyülekeznek határunknál. Aki mindezt megteszi, az nem akar békét

– fogalmazott Ukrajna elnöke a hét ember halálát okozó május 23-i orosz csapásban megsemmisült harkivi nyomdában rögzített beszédében.

Volodimir Zelenszkij kifejezte kétségét afelől, hogy Oroszország kész a párbeszédre a békéről. „Ukrajnának van a világon a legnagyobb tapasztalata arról, milyen megtévesztést alkalmaz Oroszország a tárgyalásokon. Oroszország megtévesztéssel fedezte a háború előkészítését is” – emlékeztetett az államfő.

Ukrajna elnöke a világ vezetőire számít, Joe Bidenhez és Hszi Csin-pinghez fordult

Az ukrán elnök úgy látja, hogy Oroszországot olyan emberek vezetik, akik normává akarják tenni az emberéletek, a városok és falvak elpusztítását, a népek megosztását és az államhatárok háború általi eltörlését. „Nincs olyan nemzet, amelyik csak a saját erőfeszítéseivel tudna megállítani egy ilyen háborút. Szükségünk van a világ vezetőinek részvételére” – intézett felhívást Zelenszkij.

Az ukrán elnök felkérte Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy vegyenek részt a június 15-én kezdődő svájci békecsúcson.

Kérem, mutassanak vezető szerepet a béke – a valódi béke és nem csak a csapások közötti szünet – előmozdításában. A globális többség erőfeszítései jelentik a legjobb garanciát arra, hogy minden kötelezettségvállalás teljesülni fog

– hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.

Egyúttal jelezte, hogy eddig már több mint 80 ország erősítette meg részvételét az értekezleten. Bár Oroszországot nem hívták meg a csúcstalálkozóra, Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője elmondta, hogy Kína részvétele nagyon fontos lenne, és Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy a kínai küldöttek is részt vegyenek az eseményen.

A csúcstalálkozó középpontjában Ukrajna 10 pontos békeformulája áll majd, egy olyan terv, amelyet először Zelenszkij vázolt fel 2022 őszén, és amely az orosz csapatok teljes kivonását követeli a megszállt ukrán területekről.

Komoly veszélyben Harkiv, Ukrajna második legnépesebb városa

Zelenszkij emlékeztette a világ vezetőit arra, hogy Harkiv városában jelenleg is több mint egymillió ember él, és Oroszország harmadik éve napi szinten bombázza és lövi ezt a várost, főként Sz–300-as rakétákkal, amelyek amúgy légvédelmi eszközök, Moszkva viszont földi célpontok ellen, „válogatás nélküli pusztításra” használja őket.

Az államfő felmutatott egy megégett könyvet a napokban orosz rakétákkal romba döntött harkivi nyomdából, és kijelentette:

ezért van szükség globális erőfeszítésekre, egy békecsúcsra olyan vezetők részvételével, akiket Oroszország nem tud megtéveszteni. Egy csúcstalálkozóra, amely megmutatja, hogy a világon ki akarja valójában befejezni a háborút, és nem csak tűzszünetet hirdetni, amelyet minden bizonnyal megsértenek az orosz rakéták és tüzérség, ahogy ez már több tucatszor megtörtént.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap az X-en közzétett bejegyzésében a harkivi barkácsáruház elleni, szombati orosz támadással kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az ukrán légvédelem megerősítése és az Oroszországi Föderáció katonai célpontjaira irányuló csapások engedélyezése a legjobb módja az orosz támadások megelőzésének. A miniszter szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „bármilyen hazugságot terjeszthet, de tettei magukért beszélnek”. „Ukrajna partnereinek két módjuk van az ilyen támadások megakadályozására. Az egyik, hogy több Patriot és egyéb légvédelmi rendszert biztosítanak Ukrajnának, a másik: Ukrajnának le kell lőnie az orosz harci repülőgépeket, mielőtt bombákat dobnak Harkivra és más városokra” – fogalmazott Kuleba az MTI szerint.

Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicjai terület kormányzója a Telegramon közölte, hogy három ember megsérült a régióban az éjszakai orosz csapás következtében. A katasztrófavédelem arról tájékoztatott, hogy lakóházakat ért a támadás, és negyven embert evakuálni kellett. Az ukrán légierő beszámolója szerint vasárnapra virradóra Oroszország 14 rakétával és több mint harminc drónnal támadta Ukrajnát, ebből 12 rakétát és 31 Sahíd csapásmérő drónt sikerült a légvédelemnek megsemmisítenie.

Több mint 80 állam erősítette meg részvételét a júniusi, svájci békecsúcson, továbbra is együttműködünk a vezetőkkel. Köszönjük mindenkinek, aki valóban segíti a világot  – idézte Zelenszkijt az RBK Ukrajina.

Zelenszkij szerint nagy szükség van a globális erőfeszítésekre – egy békecsúcsra olyan vezetők részvételével, akiket Oroszország nem tud megtéveszteni – jelentette ki.

A békecsúcsot június 15–16-án tartják Svájcban. Ukrajna és Svájc összesen több mint 150 országot hívott meg az eseményre, míg az Orosz Föderáció nem kapott meghívót. Tegnap vált ismertté, hogy Elefántcsontpart is részt vesz az első, Ukrajnával kapcsolatos globális békecsúcson.

Megjegyzendő, hogy sem a kínai, sem az amerikai elnök még nem erősítette meg részvételét az eseményen. Őket Zelenszkij most külön meghívta a békecsúcsra. 

Jens Stoltenberg kérjen bocsánatot vagy mondjon le – mondta vasárnap Matteo Salvini olasz helyettes miniszterelnök, a Liga jobboldali párt főtitkára az MTI szerint.

Salvini az Oroszország elleni támadás felvetését elfogadhatatlannak nevezte. A Liga vezetője ezzel reagált Jens Stoltenberg kijelentéseire, miszerint a NATO-országok enyhíthetnék azokat a korlátozásokat, amelyeket az általuk Ukrajnának szállított fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni bevetésére szabtak.

„Őrültség azt gondolni, hogy fiainkat meghalni küldjük Ukrajnába, vagy a mi fegyvereinket használni arra, hogy Oroszországban öljünk” – fogalmazott a római kormány politikusa.

Ha harcolni akarnak menni Ukrajnába, menjen Stoltenberg, Emmanuel Macron és az összes bombázgató, aki háborút akar. [Stoltenberg] Az én nevemben is beszél, mivel a NATO-t képviseli, kérjen bocsánatot vagy mondjon le. Az olasz nép semmilyen mandátummal nem hatalmazta fel arra, hogy Oroszországba menjen lőni

– jelentette ki az olasz minisztertanács alelnöke.

Mint mondta, veszélyes az, aki újfajta fegyverekről nyilatkozik, melyekkel egy másik országot kell célba venni, és máshol kell embereket megölni. „Kezdettől fogva segítséget nyújtunk Ukrajnának katonai, gazdasági, humanitárius támogatással, befogadva a háború elől menekülő nőket és gyerekeket” – fejtette ki.

A NATO-testületre bíznák a kérdést, és nem a főtitkárra 

Az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto hangsúlyozta, hogy Stoltenberg egy szervezetet vezet, és bármilyen állásfoglaláshoz a NATO-tagállamok vezetőinek szavazata szükséges.

Stoltenberg véleménye legitim, de jelenleg hibának számít a drámai feszültség fokozása. Segítsünk Ukrajnának védekezni a harmadik világháború kirobbanása elkerülése érdekében, és hagyjunk nyitva lehetőséget a minél előbbi béke megteremtésére

– nyilatkozta Crosetto, a jobboldali kormánypárt, az Olasz Testvérek (FdI) politikusa.

Antonio Tajani külügyminiszter azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött olasz fegyvereket az országon belül kell felhasználni. „A NATO tagjai vagyunk, minden döntést testületileg kell meghozni” – hangsúlyozta Tajani, a kormánypárti Hajrá Olaszország (FI) vezetője.

Az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom elnöke, Giuseppe Conte volt olasz miniszterelnök azt mondta: „Álljatok le! Egyenesen a harmadik világháborúba vezettek minket!” A baloldali Demokrata Párt (PD) nevében az európai parlamenti jelölt Domenico Tarquinio, a L’Avvenire katolikus napilap volt főszerkesztője kijelentette: „nem bízom olyan urakban mint Stoltenberg, nem hiszek neki és nem bízom benne jobban, mint Putyinban.”

A lengyel hadsereg egy szombat éjjeli közösségi médiás posztban számolt be arról, hogy lengyel és „szövetséges” (vagyis más NATO-államokhoz tartozó) gépek is felszálltak bizonyos orosz harci cselekmények miatt. 

„Felhívjuk figyelmüket, hogy a légtérben lengyel és szövetséges repülőgépek hajtanak végre feladatokat, ami fokozott hanghatást eredményezhet, különösen az ország délkeleti részén. Ma este az Orosz Föderáció intenzív, nagy hatótávolságú repülési tevékenysége figyelhető meg, amely többek között az Ukrajna nyugati területén található objektumok elleni rakétacsapásokkal kapcsolatos” – írták, utalva ezzel az éjjeli orosz csapásokra.

Később arról is beszámoltak, hogy az orosz csapások befejeződtek, így a gépek is visszatértek a bázisukra, „a szokásos műveleti tevékenységhez” .

A lengyel hadsereg folyamatosan figyelemmel kíséri az Ukrajna területén kialakult helyzetet, és továbbra is folyamatosan készen áll a lengyel légtér biztonságának biztosítására

– tették hozzá. 

Szombat éjjel az orosz erők légitámadásokat indítottak Ukrajna több pontja ellen is, legalább három ember megsérült – írja a The Kyiv Independent. 

Az ukrán légierő beszámolója szerint orosz rakéták és drónok érkeztek több város ellen is. Vinnicjában több ember megsérült egy dróncsapás következtében (erről már előzőleg írtunk).

A Mikolajivi területről szintén jelentettek egy dróntámadást, és azt, hogy egy óvodában károk keletkeztek. Ezenkívül hajnalban robbanásokat hallottak a Hmelnickiji, a Kijevi, és a Zsitomiri területről is (az első régióban egy rövid időre el is ment az áram az egyik városban).

Az Ukrajszinka Pravda szerint az ukrán légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk reggel azt közölte a támadásokkal kapcsolatban, hogy

A rakéták közül 12 darab H–101-es vagy H–555-ös, két darab pedig hiperszoninkus, H–47-es Kinzsal volt (ez utóbbiakat nem sikerült lelőnie a légvédelemnek).

Az ukrán sajtó arról számolt be, hogy legalább 11 ember meghalt, miután szombaton két orosz irányított bomba csapódott be egy barkácsáruházba Harkivban.

Mint megírtuk, a támadásról a minap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt közölte: „Oroszország újabb brutális támadást intézett a mi Harkivunk ellen – egy építőipari hipermarket ellen, szombaton, fényes nappal”.

Az Ukrajinszka Pravda szerint Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója közölte, hogy mostanáig 11 halottról tudnak a csapással összefüggésben. Szombat este még hat halottról és több mint 40 sérültről számoltak be az ukrán hatóságok (a sérültek számáról Szinyehubov egyelőre nem adott frissebb tájékoztatást). 

Az ukrán közösségi médiában közzétett felvételeken látszik az épület, amelyből sűrű fekete füst gomolyog. Az illetékesek adatai szerint mintegy 10-15 ezer négyzetméternyi raktár- és eladótér lángolt.