Egyre fontosabb az elektronikai harc az ukrajnai háborúban – a precíziós tüzérségi gránátok, rakéták és légibombák mellett a drónok eltérítése is kulcskérdés, ebben eddig az oroszok élen jártak.
A távolról irányított vagy az önálló célra vezetéssel rendelkező drónok gyenge pontja a kapcsolat a kezelőkkel és a navigációs műholdakkal. Ha ebben az összeköttetésben zavart okoznak, vagy megszakítják, akkor a drón irányt téveszt, és lezuhan, éppen ezért alkalmazzák az oroszok előszeretettel az elektronikai zavaróberendezések széles skáláját. Köztük hatalmas energiájú elektromágneses sugárzókat vagy akkumulátorral működő olyan zavarókészüléket, amelyet nagy kaliberű tüzérségi gránáttal vagy sorozatvetőből indított rakétával lehet az ellenség közelébe juttatni, hogy aztán hatástalanná tegyék a műholdas navigációt használó drónokat, rakétákat vagy siklóbombákat – írja az Infostart.
Mivel ezt a helyzetet kezelnie kellett az ukrán hadseregnek, ezért megszületett az Eagle Eyes (Sasszemek), amely az úgynevezett optikai navigációra alapoz, és lényege az, hogy a rakéta vagy drón vezérlő számítógépe időről időre összehasonlítja a gép alatt elterülő táj képét a memóriájában tárolttal. Ha eltérést tapasztal, korrigálja a repülési irányt – írja a lap.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
A spanyol szenátus külügyi bizottsága elfogadta azt a határozatot, amely követeli az 19321933-as holodomor ukrán népirtásként való elismerését – írja az Ukrajinszka Pravda.
A határozat elfogadását 29 bizottsági tag támogatta, miközben ketten tartózkodtak, ellene pedig senki sem szavazott.
A bizottság állásfoglalásában felszólította a spanyol kormányt, hogy határozottan és egyértelműen ítélje el Oroszország ukrajnai invázióját, követelje a katonai agresszió azonnali befejezését, támogassa az anyagi erőforrások biztosítását, beleértve a katonai erőforrásokat, a logisztikai támogatást, a kiképzést, amelyet Spanyolország európai és nemzetközi partnerekkel összehangoltan tud biztosítani Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának legitim védelme érdekében.
Ezen túlmenően az állásfoglalás felszólított az ukrán kiskorúak kényszerű kitelepítésének és kitoloncolásának elismerésére és elítélésére, valamint más nemzetközi partnerekkel együttműködve Ukrajnába való visszaküldésükre.
A szenátorok arra is felszólították a kormányt, hogy ismerje el és ítélje el az ukrán nép ellen a Szovjetunió által végrehajtott népirtását, a holodomort.
Ukrajna inváziója támadás a szabadság, a haladás és a béke értékei ellen, amelyeken az európai demokráciák alapulnak. Spanyolországnak hozzá kell járulnia a konfliktus lezárását célzó kezdeményezésekhez
– mondta a kezdeményezés szerzője, Teresa-Maria Belmonte szenátor.
Az ukrán kormány három hónappal meghosszabbította a katonai mozgósítás alóli mentességet azon vállalatok alkalmazottai számára, amelyek létfontosságú feladatot látnak el az ország és a hadiipar működésében, és nyilvántartásba vette őket a gazdasági minisztérium – jelentette be kedden a Telegramon Tarasz Melnicsuk, a kabinet állandó parlamenti képviselője, amiről az MTI is beszámolt.
A korábban elfogadott jogszabály értelmében egy vállalkozás legfeljebb az alkalmazottai felének kérhet halasztást. Egyes esetekben a vállalatvezetők több alkalmazott számára is kérhetnek ilyet, ha megindokolják, miért nélkülözhetetlen az alkalmazottjuk bizonyos feladatok elvégzésében – derül ki a tájékoztatásból.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta az 512 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, 65 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 27 drónt.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára fogja koordinálni az orosz védelmi ipari komplexum területén folyó munkát – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Mivel a kérdések annyira szerteágazóak – figyelembe kell vennünk a termelés jövedelmezőségét, biztosítani kell, hogy a védelmi minisztérium megfelelő felszerelést kapjon – szükségünk van egy független koordinátorra, aki mindezt a munkát irányítja. Ez a személy a Biztonsági Tanács titkára lesz
– fogalmazott Oroszország államfője a kormány tagjaival tartott keddi ülésén.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború kitörése óta nem látott átszervezést hajtott végre Oroszország védelmi minisztériumában májusban. Szergej Sojgu, az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere a 2012-es kinevezése óta leválthatatlannak bizonyult, egészen az orosz elnök által kezdeményezett átszervezésig. Pozícióját Andrej Belouszov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese vette át, akitől nagyobb nyitottságot várnak a harctéren.
Szergej Sojgu 2012-ben vette át az orosz védelmi minisztérium vezetését, miután a rendkívüli helyzetek minisztere volt. Ő vezette az orosz hadsereget a 2022-ben kezdődött ukrajnai háború során. Védelmi miniszterként feladata volt az orosz hadsereg modernizálása, és úgy vélték, hogy közvetlen kapcsolatban áll Putyinnal, rendszeresen vadászni és horgászni jár vele Szibériába.
Sojgu népszerűsége Oroszországban a Krím 2014-es annektálása után nőtt meg, amelynek megszervezését neki tulajdonították. De heves bírálatok érték a 2022. februári támadást követő orosz katonai kudarcok miatt, valamint amiatt, hogy képtelen volt felszámolni a hadsereget továbbra is sújtó, széles körben elterjedt korrupciót. Sőt, 2023 nyarán a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner zsoldoscsoport lázadásával is szembe kellett néznie.
A Vlagyimir Putyin által végrehajtott 2024-es átszervezés papíron egy olyan pozícióba helyezte, amelyet hivatalosan magasabb rangúnak tartanak, mint a védelmi minisztériumban betöltött szerepét. Politikai elemzők szerint Sojgu áthelyezése a Biztonsági Tanácsba azt bizonyítja, hogy a testület csupán egy olyan hely, ahol Putyin azon korábbi kulcsfontosságú tisztviselőket tartja, akiket nem lehet egyenesen kirúgni.
A német állampolgárok megosztottak abban a kérdésben, hogy engedélyezzék-e Ukrajna számára, hogy nyugati fegyverekkel mérjen csapást az Orosz Föderáció területén található katonai létesítményekre – írja az Ukrajinszka Pravda.
A németek 49 százaléka úgy gondolja, meg kell engedni Ukrajnának, hogy nyugati fegyvereket használjon olyan oroszországi bázisok megtámadására, ahonnan Ukrajnát támadják. A válaszadók 44 százaléka ezzel ellentétes véleményen van.
A közvélemény-kutatás különbséget mutatott az egykori Kelet- és Nyugat-Németország között: míg a volt nyugatnémetek 52 százaléka támogatja, hogy Ukrajna nyugati fegyvereket is használjon oroszországi célpontok ellen, addig a hajdani keletnémetek 62 százaléka ellenzi azt.
Még nagyobbak a különbségek a politikai pártok támogatói között: a Zöldek és a Szabad Demokrata Párt szavazói támogatják a leginkább (70 százalék), míg az Alternatíva Németországért (68 százalék) és a Sara Wagenknecht Szövetség (75 százalék) szimpatizánsai ellenzik a legmagasabb arányban.
A vizsgálatot a Forsa Piac- és Közvélemény-kutató Intézet végezte az RTL Deutschland megbízásából május 31. és június 3. között 1001 válaszadó körében.
Második olvasatban is elfogadta az ukrán parlament a törvényt az angol mint a nemzetközi érintkezés nyelvének státuszáról – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon, amiről az MTI is beszámolt.
Zseleznyak hozzátette, hogy a törvény meghatározza azokat a tisztségeket, amelyek betöltéséhez kötelező lesz az angol nyelv ismerete.
A törvény szabályozza az angol nyelv felhasználásának sajátosságait a hatalmi szervek, a helyi önkormányzatok munkájában, az oktatásban, a kultúrában, a közlekedésben, az egészségügyben és más területeken.
Jevhenyija Kravcsuk képviselő kifejtette, hogy az angol nyelv ismerete kötelező lesz többek között a helyi állami közigazgatás vezetői és helyettesei, az ügyészség munkatársai, az országos rendőrség, az adó- és vámhivatalok felső- és középvezetői részére.
2026 szeptemberétől az angol nyelvet az óvodákban és más, iskoláskor előtti intézményekben is oktatni fogják. Két évvel a törvény életbe lépése után a hatóságok számára kötelező az információkat angol nyelven is feltüntetni a vasúti és buszpályaudvarokon, repülőtereken és bizonyos közlekedési eszközökön.
A törvénytervezetet tavaly nyáron nyújtotta be a parlamentbe Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A sürgősnek minősített szabályozást első olvasatban már novemberben elfogadta a Rada. A törvénytervezetet sokat bírálták, több petíciót is kezdeményeztek ellene.
Az ukrán vezetés szerint az orosz rakéta- és dróntámadások több mint kilenc gigawattnyi áramtermelő kapacitást semmisítettek meg Ukrajnában – írja az MTI.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a keddi kormányülésen „nagyon súlyosnak” nevezte a kialakult helyzetet. Az Ukrenerho országos áramszolgáltató vállalat az energiahiány miatt ellenőrzött, fokozatos regionális leállásokat kénytelen végrehajtani.
Kijevben hétfőn több városrészben ki kellett kapcsolni az áramot az engedélyezett energiafelhasználás túllépése miatt.
Az ukrán belügyminiszter közlése szerint a kormány fő feladatának tekinti a légvédelem javítását és a megrongálódott létesítmények helyreállítását. A kormányfő hozzátette: az energetikai rendszert decentralizáltabbá, az energiafelhasználást pedig hatékonyabbá kell tenni. „Célunk, hogy a vállalatoknál és a háztartásoknál is megtakarításokat érjünk el” – mondta. Emellett Kijev nemzetközi partnereinek segítségére is számít, az Európából érkező energiaimportot 2,2 gigawattra akarják növelni.
A kilenc gigawatt 2014-ben az ország villamosenergia-kapacitásának hatodát jelentette. A zaporizzsjai atomerőmű a háború kezdete előtt Ukrajna villamosenergia-ellátásának mintegy ötödét biztosította, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója hétfőn Bécsben elmondta, hogy addig nem lehet biztonságosan újraindítani, amíg háború folyik a térségben.
Ukránellenes akciót hajtott végre a szélsőjobboldali lengyel párt, a Szabadság és Függetlenség Konföderáció ukránellenes képviselője, Grzegorz Braun, aki eltávolította Ukrajna zászlaját a krakkói Kosciuszko-halomról – írja az Ukrajinszka Pravda.
A politikus – aki egyébként jelenleg a párt európai parlamenti jelöltje – az X-en videót is közzétett a zászló eltávolításáról. Mint írta, a zászló rossz helyen lobog, ezért átadja a krakkói ukrán konzulátusnak. A videót a #StopUkrainizacjiPolski („Állítsuk meg Lengyelország ukránizálását”), #ZebyPolskaByłaPolska („Lengyelország legyen Lengyelországért”) hashtagekkel látta el.
Flagę UKR 🇺🇦, która znajdowała się w niewłaściwym miejscu👇, jako uczciwy znalazca przekazuję do konsulatu w Krakowie. #StopUkrainizacjiPolski #DrużynaBrauna #ŻebyPolskaByłaPolska 🇵🇱 pic.twitter.com/LlfQJXn0Jm
— Grzegorz Braun (@GrzegorzBraun_) June 4, 2024
Mint a lap emlékeztet, az ukrán zászlót nem sokkal az orosz invázió kezdete után tűzték ki a Kosciuszko-halom zászlórúdjára. Az erről szóló határozatot 2022. április 4-én egyhangúlag fogadta el a hely védelmével foglalkozó szakbizottság.
A szuverén Ukrajna elleni orosz agresszió idején itt loboghat Ukrajna zászlaja. Nemzeti emlékművünkön ez a szimbolikus kifejezése annak a nyilvánvaló szolidaritásnak, amelyet mi, lengyelek, az ukránokkal, egy független állam polgáraival vállalunk, akiket igazságtalanul ért a háborús szerencsétlenség
– írták a korábbi határozatban.
Braun nem először folyamodik ukránellenes akciókhoz olyan szimbólumok ellen, amelyek véleménye szerint nem jelenhetnek meg lengyel közterületen. 2022 áprilisában tiltakozott a Szejm azon döntése ellen is, hogy Ukrajna zászlaját kitűzzék az épületre. A politikus kijelentette: az ukrán zászló méltatlan arra, hogy azon a helyen lógjon.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Grzegorz Braun oroszbarát nézeteiről is ismert. Az orosz média gyakran idézi, ő volt az egyetlen képviselő, aki tavaly év elején nem szavazta meg a Szejmben azt a határozatot, amelyben az EU-t és a NATO-t Ukrajna támogatására kérték az Oroszországgal vívott háborúban, és részt vett egy ukránellenes varsói tüntetésen is.
Az ukrán hadsereg német Biber hídvető járművek segítségével kelt át a Vovcsanszk északi részét leválasztó Vovcsa folyón – közölte Julian Röpcke, a Bild német haditudósítója az X-en.
Az orosz inváziós erők továbbnyomultak délnyugatra, a központ felé, jelenleg pedig körülbelül 400 méterre vannak a megsemmisült Vovcsa hídtól
– írta a szakértő.
#NewsMap
— Julian Röpcke🇺🇦 (@JulianRoepcke) June 4, 2024
Ukrainian troops re-re-recaptured several areas in N-E #Vovchansk, using reinforcements via a German-supplied "Biber" bridge laying vehicle.
Russian invasion forces further advanced S-W to the center and are now around 400 away meters from the destroyed Vovcha bridge. pic.twitter.com/fs49mcKhZ0
Az orosz Rybar hadiblog is elismerte, hogy az ukránok átkeltek a folyón, és most utánpótlási útvonalakat, hídfőállásokat próbálnak létrehozni a város északi részében. Az orosz védelmi minisztériummal jó kapcsolatot ápoló oldal szerint az oroszok északnyugati irányból ellentámadnak, azonban az orosz offenzívát az ukrán dróntevékenység jelentősen hátráltatja.
Az ukrán egységek továbbra is képesek átkelőhelyek kialakítására hídvetők segítségével. Azonban a felvételek szerint az orosz fegyveres erők legalább három ilyen építményt megsemmisítettek
– tették hozzá.
„Az elmúlt napokban továbbra is feszült volt a helyzet” keleten. „Az ukrán egységek rendszeresen ellentámadást intéznek, és nem adják fel az orosz csapatok harci potenciáljának csökkentésére tett kísérleteket” – zárták a beszámolójukat.
❗️🇷🇺🇺🇦 Slobozhanske direction
— Rybar Force (@rybar_force) June 4, 2024
Situation as of the end of June 3, 2024
In recent days, the situation has remained tense in the Slobozhanske direction. Ukrainian units are regularly counterattacking and not giving up attempts to reduce the combat potential of Russian troops.… pic.twitter.com/3L6guUg9PR
Az EU Tanácsának elnöksége és a Parlament tárgyalói március 20-án megállapodtak az Ukrajnával folytatott szabadkereskedelem 2025 júniusáig történő meghosszabbításáról – írja az Agrárszerktor.
Az egyezmény kiterjesztése azonban több védintézkedést is tartalmaz az érzékenynek minősített termékekre (baromfi, tojás, cukor, zab, kukorica, dara és méz). Ezekre vámot vethetnek ki, ha az áruforgalom meghaladja az elmúlt három év átlagos mennyiségét.
Emellett az automatikus biztosíték aktiválására rendelkezésre álló időt is lerövidíttették, 21 napról 14 napra. A megállapodás továbbá lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy esetlegesen fellépő piaci zavarok esetén úgynevezett korrekciós intézkedéseket alkalmazzanak, amelyek nemzeti alapon adnak lehetőséget tilalmak bevezetésére.
A Bizottság most először vezeti be ezt a lehetőséget, amennyiben kedvezőtlen hatások érik egy vagy több tagállam piacát, azaz nem csak az uniós piac egészét. A Bizottság ezzel teljes mértékben kihasználja hatáskörét, hogy hivatalból kezdeményezze az Ukrajnából származó búzaimportra vonatkozó megerősített védintézkedési mechanizmust.
Mivel az ukrán agrártermékekből az elmúlt két évben Magyarországra elsősorban a gabonafélék érkeztek, jelen cikkben az ukrán szántóföldi növénytermesztés helyzetének és a kivitel változásának bemutatására fókuszálunk.
Magyarországra 2022-ben 1,58 millió tonna gabonaféle érkezett Ukrajnából, ennek 90,5 százaléka volt kukorica, míg 2021-ben 27 ezer tonna jött összesen, amelynek szintúgy a kukorica tette ki a nagy részét (76 százalékát), de ez mindössze 20,6 ezer tonna volt.
Teljes körű háború zajlik Ukrajnában, és ennek súlyos következményei vannak, mivel a nyugati világ már nem tér vissza az Orosz Föderáció Merkel-féle toleranciájához, és ez jelentősen megváltoztat mindent, ami ezután történik – mondta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij tanácsadója az Uniannak.
Podoljak szerint még tegnap is elképzelhetetlennek tűnt az orosz területek elleni csapások engedélyezéséről vagy a nyugati katonai felszerelések ukrán légtérben való használatáról beszélni.
Ez azt sugallja, hogy a világ gyökeresen megváltozott, és nem fog visszatérni a háború előtti állapotba, és Oroszország sem. Oroszország mindig is egy olyan lecsúszott, értéktelen ország lesz, amely megpróbálja folytatni a terjeszkedést
– mondta a tanácsadó.
Podoljak szerint nagyon optimista reményei vannak azzal kapcsolatban, hogy az ukránok tisztességes módon fejezik be ezt a háborút.
Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke úgy véli, hogy az ukrajnai béke garanciát jelent arra, hogy Oroszország soha nem lesz képes megszállni Ukrajnát, de szerinte ehhez nem kell, hogy Ukrajna NATO-taggá váljon – derült ki az amerikai elnök Time magazinnak adott interjújából.
Az Egyesült Államok elnökét arról kérdezték, hogy milyen elképzelései vannak az ukrajnai békéről az orosz–ukrán háború befejezése után. „A béke úgy néz ki, hogy Oroszország soha, soha, soha, soha, soha nem foglalja el Ukrajnát. Így néz ki a béke. És ez nem a NATO-t jelenti, [hogy] ők a NATO részei” – válaszolta Biden.
Azt jelenti, hogy olyan kapcsolatunk van velük, mint más országokkal, ahová fegyvereket szállítunk, hogy a jövőben meg tudják védeni magukat. De […] nem vagyok hajlandó támogatni Ukrajna NATO-sítását
– jelentette ki az amerikai elnök.
Joe Biden ezzel kapcsolatban azt is felidézte, hogy egy hónapot töltött Ukrajnában, amikor szenátor és alelnök volt. „Jelentős volt a korrupció. Voltak olyan körülmények, amelyek nagyon nehezek voltak” – fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy milyen érvek szólnak Ukrajna NATO-tagságba elnök.
Az amerikai elnök azonban hangsúlyozta, hogy ezzel együtt is folytatni fogják Ukrajna támogatását, nem fognak csalódást okozni nekik. Mint mondta,
a Nyugat nem engedheti meg Ukrajna bukását, mert az destabilizálná az összes, Oroszországgal határos országot a Balkántól Fehéroroszországig.
Az Egyesült Államok elnöke emellett cáfolta, hogy Ukrajna megsegítése a NATO-t az Oroszországgal való háború felé vezető lejtőre juttatja.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma a brit katonai hírszerzésre hivatkozva kijelentette, hogy az orosz erők a súlyos veszteségek ellenére is fenntartják offenzívájukat a Donyecki területen – írja az Unian.
A hírszerzés szerint az elmúlt 72 órában az orosz csapatok fő erőfeszítései az Avgyijivka–Pokrovszk szektorban összpontosultak, magas szintű műveleti tevékenységgel.
Az orosz erők kisebb előnyöket értek el ennek a szektornak az északi részén Szokil és Jevhenyivka falvak irányában. Egy párhuzamos tengelyen, mintegy 3 km-rel délebbre, az orosz erők valószínűleg közelednek Novoszelivka Persa falu széléhez. Délebbre, az E50-es autóút közepén fekvő Netajlove falutól nyugatra, az ukrán állások elleni súlyos támadások ellenére sem értek el jelentős előrelépést
– közölte a hírszerzés.
Ezzel egy időben a Nevelszke falu elleni orosz támadásokat visszaverték, és a település továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll. „Ez a szektor valószínűleg a következő héten is jelentős hadműveleti terület marad, mivel az orosz erők a súlyos veszteségek ellenére küzdenek azért, hogy fenntartsák az operatív tevékenység ütemét” – közölte a brit hírszerző ügynökség.
Mihajlo Pritula, az SZBU tartalékos ezredese, az ukrán katonai kémelhárítás szakértője elmondta, hogy az SZ–300/400-as rendszerek Belgorodi területen történt megsemmisülése annak a következménye, hogy az Egyesült Államok engedélyezte, hogy nyugati fegyverekkel csapjanak le az Orosz Föderáció területén katonai célpontokra – írja az Unian.
Korábban megírtuk: csaknem 24 órával azután, hogy engedélyt kaptak Washingtontól, Londontól, Párizstól és Berlintől, amerikai gyártású, precíziós irányítású lövedékekkel bombázott Oroszországon belüli célpontokat az ukrán hadsereg.
Az Uniannak nyilatkozó szakértő kiemelte, hogy az oroszok ezt a komplexumot használták Harkiv megtámadására, de most az ilyen támadások abbamaradnak.
Azt hiszem, ez már megállítja őket, mert Harkiv megsemmisítésének fő eszközei az SZ–300-as légvédelmi rakéták voltak, amelyekből sok van, de már régiek. Ezek voltak az elsők, amelyeket föld-föld tüzelési lehetőséggel terveztek, s ennek megfelelően alkalmazzák. A pontossága nem nagy, de alkalmasak a lakosság terrorizálására
– árulta el Mihajlo Pritula.
A szakember megjegyezte, hogy a légvédelmi rakétarendszerek megsemmisítése után Oroszország taktikája megváltozik.
„A vágyuk, hogy elpusztítsák Harkivot, az egy dolog, de a kialakult valóság meg egy másik. A valóság az, hogy a nyugati high-tech fegyvereknek köszönhetően most elég nehéz lesz bármit kezdeniük Harkivval, mert nem tudnak felhúzni sem háromszáz, sem négyszáz komplexumot, nem fognak tudni kilövőket sem felhúzni, csak egy cselekvési lehetőség marad – a sahídek és a cirkálórakéták” – vázolta fel.
Információk szerint Oroszország és Szudán közel áll egy 25 évre szóló megállapodás aláírásához, amely kölcsönös katonai együttműködést jelentene a két ország között, és Oroszország számára hozzáférést biztosítana a Vörös-tengeri Port Sudan kikötővároshoz – jelentette az Asharq News arab hírportál június 4-én.
Szudánban 2023 áprilisa óta polgárháború dúl Abdel Fattah al-Burhan tábornok katonai kormánya és a Hemedti – Mohamed Hamdan Dagalo – tábornok vezette félkatonai csoport, a Gyors Támogató Erők (RSF) között.
Oroszország és Ukrajna összetett szerepet játszott a harcokban: a Kreml által támogatott Wagner zsoldos csoport korábban az RSF-et támogatta, míg a jelentések szerint 2023 augusztusában ukrán kommandósok érkeztek Szudánba a kormány támogatására.
A hullámvölgyek változását jelzi, hogy Malik Agar, a szudáni hadsereg által támogatott Átmeneti Szuverenitási Tanács alelnöke június 3-án Oroszországba érkezett, állítólag azzal a szándékkal, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Bloomberg szerint az alelnök tárgyalni fog arról, hogy orosz fegyvereket és katonai támogatást kapjon a Vörös-tengeri kikötőhöz való hozzáférés biztosításáért cserébe.
Az arab médiumnak megszólaló források az állítólagos tervezet több részletét is ismertették, többek között azt, hogy Oroszország Szudán engedélyével egy kisebb haditengerészeti bázist hozhatna létre a Vörös-tengeren, amely legfeljebb 300 fős személyzet és négy hajó állomásoztatását tenné lehetővé. Cserébe Oroszország meg nem nevezett mennyiségű haditechnikai eszközt biztosítana a szudáni kormánynak.
Ugyanakkor elemzők szerint nem valószínű, hogy Oroszország bármelyik felet egyértelműen támogatná a szudáni háborúban, így kicsi a valószínűsége annak is, hogy Oroszország támogatása bármelyik irányba döntően billentse el a mérleg nyelvét.
„Felismerik, hogy a végén egyik fél sem lesz képes teljesen elpusztítani a másikat, az oroszok azt szeretnék, ha szoros kapcsolatokat tudnának fenntartani azzal, aki hatalmon lesz, amikor mindennek vége lesz” – fogalmazott Samuel Ramani, a brit Royal United Services Institute (RUSI) agytröszt munkatársa.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vett egy FSZB-ügynököt, aki a Területi Toborzóközpont katonái ellen szervezett terrortámadást Zaporizzsjában, valamint kémkedett a város transzformátor-alállomásai után – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat kémelhárítása megakadályozta, hogy az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB) terrortámadás-sorozatot hajtson végre a védelmi erők katonái ellen Zaporizzsjában, a front közelében. A különleges hadművelet eredményeként egy orosz ügynököt tartóztattak le, aki a helyi katonai biztosok alkalmazottainak autóit készült felrobbantani
– áll az SZBU közleménye
Mint az SZBU tájékoztatott, az FSZB utasítása szerint az érintett személynek első körben azonosítania kellett az ilyen járműveket, majd távirányítós robbanószerkezeteket kellett volna alájuk helyeznie.
A lehetséges célpontok azonosítása érdekében mindennap felügyelte a katonai ellenőrző pontok közelében lévő parkolókat. Így sikerült végül elkapni. Az SZB akkor vette őrizetbe az orosz ügynököt, amikor felderítést végzett a védelmi erők objektuma közelében.
A vizsgálat során az SZBU megállapította, hogy az ügynök Zaporizzsja transzformátor-alállomásai után is kémkedett. A letartóztatott férfiról kiderült, hogy a helyi energiavállalat biztonsági őre, akit az FSZB távolról toborzott ez év áprilisában. A Moszkvában élő, az orosz különleges szolgálattal együttműködő lánya révén került az FSZB látóterébe.
A férfi ellen az Ukrán Bűnügyi Kódex szerint hadiállapot ideje alatt elkövetett hazaárulás miatt indul eljárás. Az elkövető jelenleg előzetes letartóztatásban van. Életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.
Az ukránok közel fele szerint romlott a demokrácia helyzete Ukrajnában – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) június 4-én közzétett felméréséből. A kutatást május 16. és 22. között végezték – a megszállt területek kivételével – Ukrajna valamennyi régiójában élő 1002 válaszadó bevonásával.
A vizsgálat eredményei ellentétben állnak a Freedom House megfigyeléseivel, amely szerint Ukrajna azon kevés országok egyike a régióban, amelyek sikeres lépéseket tesznek a demokrácia felé.
Az ukránok 43 százaléka úgy véli, hogy Volodimir Zelenszkij elnök ötéves hivatali ideje alatt romlott a demokrácia állapota. Az intézet adatai szerint az ukránok több mint 90 százaléka szeretné, ha országa teljes mértékben működő demokrácia lenne.
A megkérdezettek 11 százaléka a háborús körülményekkel hozza összefüggésbe a hanyatlást, 29 százalékuk pedig a hatóságokat okolja. A helyzet romlását vélelmezők mintegy 3 százaléka a háborút és a hatóságokat egyaránt hibáztatta. A megkérdezettek mintegy 19 százaléka gondolja úgy, hogy a demokrácia helyzete javult az elmúlt öt évben, míg 29 százalékuk nem lát változást.
A válaszadók közel fele, 49 százaléka úgy véli, hogy a gazdasági helyzet is romlott, és mintegy 16,5 százalék a háborút, 23 százalék pedig a hibás kormányzati politikát nevezte meg főbűnösnek. Mintegy 17 százalék szerint a gazdasági helyzet javult, míg 21 százalékuk szerint nem változott.
Az ideális kormányzati formáról szólva az ukránok 16 százaléka a parlamenti kormányt részesítené előnyben, míg 13 százalék az elnöki formát támogatná. A többség – 58 százalék – a kombinált kormányzati formát támogatja, 31 százalék egy valamivel befolyásosabb parlamentet, és 27 százalékuk egy dominánsabb elnököt nevezett meg ideális formaként.
Az orosz igazságügyi minisztérium felvette a „külföldi ügynökök” listájára a Puty Domoj (Út haza) mozgalmat, amely nők által vezetett tüntetéseket szervezett Moszkvában, hogy visszahozzák a mozgósított férfiakat Ukrajnából – írja az Euronews.
A minisztérium közlése szerint a mozgalom „negatív imázst” alakított ki Oroszországról és az orosz hadseregről otthon, és szerintük a tiltakozás is illegális, annak ellenére, hogy az összes demonstrációt előre bejelentette a szervezet.
Hétfőn egy nőkből álló csoport térdre ereszkedve kérte az orosz védelmi minisztérium előtt, hogy engedjék haza mozgósított férjeiket és fiaikat Ukrajnából. A nők Oroszország új védelmi miniszterével, Andrej Belouszovval akartak találkozni, akitől a katonák szolgálati idejének korlátozását kérték.
A nők azt javasolták, hogy a mozgósított férfiakat zsoldosokra cseréljék le.
A rendőrség az akció közben a helyszínre érkezett és közölte, hogy a tevékenység illegális, ám a nők továbbra is fenntartották a táblákat. Így a védelmi minisztérium egyik képviselője, Borisenko vezérezredes végül kiment az épületből, és azt mondta a nőknek, hogy kormányrendeletre lesz szükség a sorozott katonák leszereléséhez, de felszólította a demonstráló nőket, hogy hivatalos csatornákon nyújtsák be a kéréseiket.
A kormányzat nemcsak a csoportot, hanem annak egyes tagjait is ügynöklistára tette,
így például Maria Andrejevát is, aki az alulról építkező, és a Kreml számára egyre kényelmetlenebb mozgalom vezető arca lett. Az aktivista jelezte hogy törvénytelennek tartja a rá és csoportjára aggatott negatív jelzést, és jogi úton fog küzdeni ellene.
Ukrajnának szállítandó drónok gyártására hirdetett közös nemzetközi versenypályázatot a brit és a lett kormány – írja az MTI.
A londoni védelmi minisztérium keddi tájékoztatása szerint a programba bekapcsolódó vállalatok videó-távirányítással üzemeltetett (first-person view, FPV-) eszközök gyártására jelentkezhetnek.
A program a Nagy-Britannia és Lettország által még februárban meghirdetett és közösen vezetett nemzetközi „drónkapacitási koalíció” keretében indul, annak érdekében, hogy Ukrajna gyors ütemben és megfizethető áron több tízezer FPV-drónhoz jusson – áll az ismertetésben.
A brit védelmi tárca tájékoztatása szerint a koalícióhoz eddig Nagy-Britannia és Lettország mellett Észtország, Litvánia, Ausztrália, Kanada, Dánia, Németország, Hollandia, Lengyelország és Svédország csatlakozott, de több más ország is fontolgatja belépését a csoportba.
A versenypályázatra ugyanakkor az ukrán védelmi kontaktcsoport (Ukraine Defense Contact Group) valamennyi országából jelentkezhetnek iparvállalatok.
A csoportban jelenleg 56 ország vesz részt, köztük az összes NATO-tagállam.
A minisztérium tájékoztatása szerint az ajánlatokat június 28-ig lehet benyújtani. A sikeres pályázók megrendeléseket kapnak FPV-drónok ukrajnai szállítására, kedvező visszajelzés esetén később további, még nagyobb gyártási megbízásokhoz juthatnak, és az első ilyen jellegű versenyprogram tapasztalatai alapján az idén további hasonló pályázatok kiírása várható.
A londoni védelmi tárca hangsúlyozza, hogy a robbanótöltetet hordozó FPV-drónok – amelyek valós idejű, precíziós irányítást tesznek lehetővé – eddig is igen hatékonynak bizonyultak az ukrajnai hadszíntéren ellenséges állások, páncélozott járművek és hajók ellen.
A brit kormány nemrégiben külön 325 millió font (150 milliárd forint) értékű beruházási programot is meghirdetett több mint tízezer FPV-drón gyártására és ukrajnai szállítására.
Ezeknek az eszközöknek az előállítására brit hadiipari vállalatok kapnak megbízást.
London a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font (több mint 5500 milliárd forint) gazdasági, humanitárius és katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Nyolc ember, köztük két gyermek sebesült meg egy orosz rakétatámadásban Ukrajna központi városában, Dnyipróban, és polgári infrastruktúra is megrongálódott hétfőn este – közölték az ukrán hatóságok.
A légierő arról számolt be, hogy két orosz Iszkander típusú (hadműveleti-harcászati) rakétát lőtt le a térség felett.
Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója szerint a rakétatörmelék polgári létesítményeket rongált meg, tüzet okozott, és helyi lakosok is megsebesültek.
A kormányzó és az állami mentőszolgálat előzetes tájékoztatása alapján a sérültek között hat felnőtt mellett egy egy hónapos és egy tizenhét éves fiú is volt. A támadásban autók és lakóházak rongálódtak meg, egy kórház ablakai kitörtek – idézi az MTI Liszakot.
Borisz Filatov, Dnyipro város polgármestere ehhez még hozzátette, hogy legalább 47 lakóház és egy iskola rongálódott meg. A mentőszolgálat kedd reggel eloltotta a támadás miatt keletkezett tüzet.
Egyre fontosabb az elektronikai harc az ukrajnai háborúban – a precíziós tüzérségi gránátok, rakéták és légibombák mellett a drónok eltérítése is kulcskérdés, ebben eddig az oroszok élen jártak.
A távolról irányított vagy az önálló célra vezetéssel rendelkező drónok gyenge pontja a kapcsolat a kezelőkkel és a navigációs műholdakkal. Ha ebben az összeköttetésben zavart okoznak, vagy megszakítják, akkor a drón irányt téveszt, és lezuhan, éppen ezért alkalmazzák az oroszok előszeretettel az elektronikai zavaróberendezések széles skáláját. Köztük hatalmas energiájú elektromágneses sugárzókat vagy akkumulátorral működő olyan zavarókészüléket, amelyet nagy kaliberű tüzérségi gránáttal vagy sorozatvetőből indított rakétával lehet az ellenség közelébe juttatni, hogy aztán hatástalanná tegyék a műholdas navigációt használó drónokat, rakétákat vagy siklóbombákat – írja az Infostart.
Mivel ezt a helyzetet kezelnie kellett az ukrán hadseregnek, ezért megszületett az Eagle Eyes (Sasszemek), amely az úgynevezett optikai navigációra alapoz, és lényege az, hogy a rakéta vagy drón vezérlő számítógépe időről időre összehasonlítja a gép alatt elterülő táj képét a memóriájában tárolttal. Ha eltérést tapasztal, korrigálja a repülési irányt – írja a lap.
A Kreml a júniusban tartandó svájci békekonferenciát abszurdnak nevezte, mivel Oroszországot nem hívták meg – írja a Sky News. Moszkva szerint világos céljai sincsenek a csúcstalálkozónak.
Ukrajna szerint több mint 100 ország és szervezet vállalta, hogy részt vesz a június 15–16-i eseményen.
Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke kedden a Telegramon közölte, hogy Antonio Tajani olasz külügyminiszter megerősítette, országa egy második SAMP/T légvédelmi rendszerrel látja el Ukrajnát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országának legalább hét további modern légvédelmi rendszerre van szüksége, köztük kettőre az északkeleti Harkiv megye védelmére, ahol május 10-én orosz támadás indult. Az államfő főleg amerikai Patriot légvédelmi rendszereket kért nyugati partnereitől.
Az ukrán hatóságok közlése szerint keddre virradóra nyolc ember sebesült meg orosz támadásokban Harkiv és Dnyipropetrovszk megyében.
Csaknem 24 órával azután, hogy engedélyt kaptak Washingtontól, Londontól, Párizstól és Berlintől, amerikai gyártású, precíziós irányítású lövedékekkel bombázott Oroszországon belüli célpontokat az ukrán hadsereg – írja a Euronews.
Vasárnap reggel már a nehéz orosz tüzérségi rendszerekkel mértek csapást az ukránok egy nagyobb hídra, de Ukrajna tucatnyi nagy hatótávolságú rakétát is átlőtt a határon, ezt orosz tisztviselők meg is erősítették. Használtak többek között M42-es rakétát, M270 rakétavetőket és teherautókra szerelhető HIMARS rakétavetőket is, továbbá a 122 mm-es M42-es rakéták közül néhányat kazettás bombákkal szereltek fel az ukrán erők. Ezeket a rendszereket és a lőszereket is az Egyesült Államokban gyártják.
Joe Biden amerikai elnök pénteken jelentette be, hogy engedélyezi Kijevnek a nagy teljesítményű fegyverek használatát oroszországi célpontok ellen.
Kedden az orosz csapatok 16 települést vettek tűz alá Herszon régióban, aminek következtében négyen megsebesültek – közölte Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője.
Hétfőn Antonivka, Szadove, Pridniprovszk, Dnyiprovszk, Veletenszk, Sztanyiszlav, Tomina Balka, Szofivka, Bilozerka, Molodizsne, Beriszlav, Mikhailivka, Zolota Balka, Novovoroncovka, Milovo és Herszon településeket vették tűz alá, négy ember megsérült – írta a vezető Telegram-csatornáján.
Az oroszok a térség lakónegyedeit vették célba, köztük 15 magánházat, oktatási intézményt, óvodát, gyógyszertárat, irodaházat, gázvezetékeket, valamint egy mezőgazdasági vállalkozás területét, egy raktárat, valamint személygépkocsikat rongáltak meg az Interfax közlése szerint.
A nyugati kormányok igyekeznek megtalálni a módját, hogy szembeszálljanak Oroszország szabotázshadjáratával, amelynek célja Ukrajna szövetségeseinek megosztása, Kijev katonai szállítmányainak megzavarása és a nyugati elszántság próbája – idézi az ukrán portál, a Unian a Financial Timest.
A közelmúltban történt incidensek tükrében Ukrajna nyugati szövetségeseinél napirenden van az oroszok hibrid támadásaival szembeni ellenállás kérdése. Az incidensek közé tartozik egy Ukrajnához köthető raktár felgyújtása az Egyesült Királyságban, a németországi amerikai katonai bázisok elleni szabotázs-összeesküvés, az európai vasúti jelzőhálózatok megzavarására tett kísérlet, valamint a polgári légi közlekedés GPS-navigációs rendszereinek zavarása a balti országokban.
Oroszország megpróbálja egyértelművé tenni, hogy mindenható, és megzavarhatja társadalmainkat – véli Edgars Rinkevics lett elnök, aki szerint ez a nyugati országok reakcióinak próbája, hiszen ha nem reagálnak megfelelően, akkor a támadások felerősödnek.
Az elnök arról is beszélt, hogy jelenleg a NATO-szövetségesek próbálják kitalálni, hogyan reagáljanak anélkül, hogy a katonai szövetség kölcsönös védelmi politikájának 5. cikkelyéhez folyamodnának, vagyis nem fogunk rakétákat lőni Oroszország területére.
Egy nyugati védelmi tanácsadó szerint Oroszország kiterjedt hibrid hadviselési képességekkel rendelkezik. A Nyugat viszont jelenleg még azt sem tudja, mi az a hibrid hadviselés. A szakértők úgy vélik, hogy nagy problémát jelent, hogy az incidensek gyakran véletlenszerűnek tűnnek, és olyan célpontokra irányulnak, amelyek nem kapcsolódnak Ukrajnához – például a múlt hónapban egy litvániai IKEA üzletben ütött ki tűz egy támadás következtében. A megfelelő válasz kidolgozásának másik kihívása, hogy az incidenseket gyakran közvetítőkön keresztül követik el, ez pedig megnehezíti, hogy közvetlenül Oroszországnak tulajdonítsák azokat.
A közelmúltban több száz orosz diplomata és kém Európából való tömeges kiutasítását követően az elkövetők nagy része már bűnbandákból származik. Egy európai kémelhárító tiszt szerint ez annak a jele, hogy a Nyugatnak sikerült korlátoznia Moszkva képességeit, bár ez új kockázatokat is rejt magában.
Nagy a járulékos károk és áldozatok valószínűsége, mivel a zsoldosok nem jártasak a robbanóanyagok kezelésében
– mondta a tiszt.
Az első az, hogy ismerjük el, hogy támadások történnek, és állítsuk le őket. A második szakasz a nemzeti ellenálló képesség kiépítését jelenti – a kritikus infrastruktúra megerősítését, a számítógépes rendszerek kiberbiztonságát és a lakosság médiaműveltségének növelését a dezinformációs kampányok ellen.
A harmadik lépés – a válaszadás – a legnehezebb, mert olyan elrettentő stratégiát követel, amely hiteles választ tartalmaz, de egy magas rangú nyugati katonai tisztviselő szavaival élve elkerüli az olyan etikátlan vagy illegális eszközöket, mint amilyeneket maga Oroszország használ – idézi a lap a Financial Timest.
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter javaslatára az egyik lehetséges intézkedés az orosz diplomaták vízumainak korlátozása. Az agresszívebb válaszlépés lehet egy Oroszországon belüli információs kampány, amely rávilágít az ukrajnai háború költségeire.
Mint megírtuk, május 31-én Németország is csatlakozott az Egyesült Államokhoz, és engedélyezte Ukrajnának, hogy az általuk szállított nagy hatótávolságú fegyverekkel támadjon egyes célpontokat orosz földön.
Olaf Scholz német kancellár úgy véli, ez a döntés nem vezet eszkalációhoz – adta hírül az Unian.
Ahogy az amerikai elnök mondta, csak arról van szó, hogy meg tudunk-e védeni egy olyan nagyvárost, mint Harkiv
– mondta a német kancellár, hozzátéve, a nyomás ellenére sem hoz rossz döntést a jövőben.
Ha Emmanuel Macron francia elnök blöfföl azzal, hogy csapatokat küld Ukrajnába, Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt arra használhatja, hogy megalázza őt. Legalábbis ezt írja Lee Hocksteder, a The Washington Post újságírója. Szerinte az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatást korlátozó vörös vonalak eddig inkább „halvány rózsaszínű pontoknak” tűnnek. Nevezetesen, az Egyesült Államok már feloldotta a tilalmat, hogy fegyverükkel Oroszországra csapást mérjenek – írja az Unian.
Ahogy az eszkaláció korábbi kemény korlátait elvetették Ukrajna túlélésének biztosítása érdekében, a legérinthetetlenebb kezdettől fogva a nyugati csapatok telepítésének tilalma volt. Ez az alapvető tilalom most minden eddiginél ingatagabbnak tűnik, mivel Franciaország katonai kiképzők küldését fontolgatja
– tette hozzá.
Hocksteder úgy véli, egy ilyen döntés következményei súlyosabbak és kevésbé kiszámíthatóak lehetnek, mint az összes korábbi alkalommal, amikor a Nyugat beleegyezett olyan segélyek nyújtásába, amelyeket korábban elutasított. A csapatok Ukrajnába küldése „eszkalációs ugráshoz” vezetne, mivel az európai csapatok veszteségeket szenvedhetnének, és sérülne annak az elképzelésnek a politikai értéke, hogy ez olyan háború, amelyben csak az ukránok hoznak hatalmas áldozatokat Európa védelmében Oroszországgal szemben.
Megjegyzik, Joe Biden amerikai elnök próbálja támogatni Ukrajnát, egyúttal elkerülni a világháborút, ami önkorlátozáshoz és késedelemhez vezetett a hadsereg szükséges fegyverekkel való ellátásában. Ugyanakkor leleplezte Moszkva üres nukleáris fenyegetéseit, válaszul az egyre erősebb fegyverekkel való ellátásra.
Szerinte Macron úgy véli, hogy a Nyugatnak bizonytalanságban kell tartania a Kremlt, hogy Putyinra hárítsa az eszkaláció kockázatainak téves kiszámításának terhét. A szerző viszont elgondolkodott azon, mi lesz, ha Putyin rájön Macron blöffjére? Szerinte a francia elnök keveset tett azért, hogy felkészítse a közvéleményt a francia katonák esetleges ukrajnai veszteségére, és Franciaország fő NATO-szövetségeseinek többsége határozottan ellenzi a csapatok telepítését, és „nem valószínű, hogy a francia veszteségeket arra használnák fel, hogy közvetlenebb konfrontációra törekedjenek Oroszországgal”.
Valójában Putyin a francia csapatokra mért csapást – ha az orosz csapatok megtalálják őket –, nemcsak a nyugati megosztottság leleplezésének módjaként, hanem Macron megalázásának lehetőségeként is tekintheti, aki most az egyik legoroszellenesebb nyugati vezető. Franciaországnak erős hadserege van, és a világ egyik vezető fegyvergyártója. De továbbra sem világos, hogy Franciaország pontosan mit tud felajánlani Kijev harcedzett hadseregének, amely több mint két évig visszatartotta Putyin támadását
– teszi hozzá. Hocksteder azt is megjegyezte, hogy Franciaország ugyan nyújt segélyt Ukrajnának, de a teljes összeggel elmarad Hollandia, Dánia és Lengyelország mögött, nem is beszélve az Egyesült Államokról, Németországról és az Egyesült Királyságról.
Szerinte Macron azt kockáztatja, hogy elszigeteltségét erősíti azzal, és kevés haszonra tesz szert, ha a normandiai partraszállás 80. évfordulóján bejelenti, hogy katonai kiképzőket küld Ukrajnába.
Ahogy arról beszámoltunk, kedd reggel az orosz csapatok két rakétát lőttek ki Dnyipróra, amelyek megrongálták a polgári infrastruktúrát, tüzet okoztak és embereket, köztük gyerekeket sebesítettek meg – mondta Szerhij Liszak, az OVA (Megyei Katonai Adminisztráció) vezetője.
Nehéz reggel van Dnyipróban. Az ellenség megtámadta a várost. A légvédelmi erők két rakétát lelőttek. A lehulló törmelékek következtében azonban a polgári infrastruktúra megrongálódott, tűz ütött ki, a helyi lakosok megsérültek
– közölte távirati csatornáján, amelyet az Interfax szemlézett. Liszak hozzátette, hogy az áldozatok között gyerekek is vannak, többek között egy egy hónapos kisfiú is, akinek ugyan kielégítő az állapota, de azért kórházban kezelik. Egy 17 éves fiú is megsérült, aki közepesen súlyos sebesüléseket szerzett.
Ezenkívül egy 68 éves férfi és három nő (32, 36 és 56 évesek) is megsérült. Egyiküket kórházba vitték, az orvosok közepesen súlyosnak ítélik az állapotukat.
Egy tucat autó is megsérült a lehulló törmelék miatt, magánházak, lakóépületek és kórházak ablakai is betörtek. Az utómunkálatokban minden szükséges szolgálat részt vesz, az információkat folyamatosan frissítik.
Az agresszor este támadta meg Nikopolt. Kamikaze drónokkal csapást mértek a városra. Az emberek biztonságban vannak
– tette hozzá Liszak. Később Liszak egy másik sebesültről is beszámolt Dnyipróban. Egy 37 éves férfiról van szó, kórházban van. „Összesen hét sebesültünk van, köztük két gyermek” – írta szűkszavúan Telegram-csatornáján.
Június 3-án éjjel az oroszok két Iszkander–K cirkálórakétával támadták meg Dnyipropetrovszk környékét, valamint négy drónnal indítottak támadást az ország északi része felé.
Az Ukrajinszka Pravda azt írja, hogy az orosz hadsereg éjfélhez közel négy pilóta nélküli légi járművet vezetett be északi irányban. Kettőt megsemmisítettek az ukrán védelmi erők Csernyihiv régióban, további kettő pedig lezuhant.
Szerda hajnalban az orosz csapatok rakétákkal támadták meg Dnyipro városát is, a lelőtt célpontokról lehulló törmelék következtében hat ember, köztük gyerekek megsérültek.