A Tisza Párt humanitárius segélyét adta át csütörtökön Magyar Péter, a párt alelnöke abban a kijevi gyermekkórházban, amelyet hétfőn ért rakétacsapás – számolt be a Jevropejszka Pravda.
Magyar Péter találkozott Volodimir Zsovnyirral, a kórház igazgatójával, akivel beszélt az orosz támadásról és annak következményeiről, majd kijelentette: a magyar emberek megértik és tudják, hogy Ukrajnának joga van megvédeni a területét.
Hangsúlyozta: ő is békét akar, de „nem utazik magánrepülőgépeken diktátorokhoz és nem folytat titkos tárgyalásokat, hanem konkrét cselekedetekkel kíván segíteni”. Magyar Péter szavai szerint ezzel a látogatásával bebizonyította „az ukrán testvéreknek és az ukrajnai magyaroknak”, hogy számíthatnak Magyarországra.
Az alelnök külön videófelvételen mutatta be azt a humanitárius segélyt, amelyet Magyarországról vitt magával. A szállítmányban többek között gumikesztyűk, vérzéscsillapító eszközök, kötszerek, ragtapaszok, lélegeztető ballonok, az újszülöttek ellátásához szükséges dolgok mellett rengeteg más orvosi segédeszköz és sok tartós élelmiszer kapott helyet.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Elfoglalták az orosz fegyveres erők a Donyecki régióban lévő Voszhod települést, miközben az elmúlt napon hatból négy frontszakaszon előrenyomultak Ukrajnában – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Enerhodar körül kigyulladt az erdő az ukrán belövések következtében, a Herszon megyei Nova Kahovkában pedig egy többemeletes lakóházat ért találat.
Eduard Kaburnyejev, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetőjének első helyettese közölte, hogy a hatóság 714 külföldi állampolgár esetében indította el a büntetőjogi felelősségre vonást amiatt, hogy az ukrajnai konfliktusban az ukrán fegyveres erők oldalán vettek részt, és 422 külföldi állampolgár ellen nemzetközi körözést adtak ki.
Az MTI szerint egy moszkvai bíróság csütörtökön távollétében 8 és fél évi szabadságvesztésre ítélte Leonyid Gozman orosz ellenzéki politikust az orosz hadseregről szóló hamis állítások online terjesztése miatt. Emellett négy évre eltiltották weboldalak adminisztrálásától.
Dániának a dán miniszterelnök szerint át kellene adnia Ukrajnának az összes légvédelmi rendszerét, ahogyan a tüzérséggel már megtette – írta meg az Unian.
Mette Frederiksen felhívást intézett a tagországoknak a NATO-csúcson – írja az ukrán Holosz Amerike. Az Észak-atlanti Szövetség 75. csúcstalálkozóján, amelyet idén Washingtonban tartanak, felidézte Koppenhága döntését, miszerint az ukrán hadseregnek adják át az összes tüzérségét.
Sok hónappal ezelőtt úgy döntöttünk, hogy az összes tüzérségünket Ukrajnának adjuk. Hogy miért? Mert azt jobban fel lehetne használni Ukrajnában, mint Dániában. És most ugyanezt kell tennünk a légvédelemmel is
– mondta Frederiksen. Hozzátette, hogy az országnak köztudottan több légvédelmi rendszerre van szüksége, hogy megvédje az eget az orosz hadsereg támadásaitól.
A NATO-csúcstalálkozó első napján Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy a szövetségesek öt további légvédelmi rendszert találtak Ukrajna számára. Ezenkívül az ukrán hadsereg több tucat taktikai rendszert kap.
Áprilisban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy 25 Patriot rendszerre vagy azok analógjaira van szükség az ország légterének teljes körű védelméhez – ezeket viszont még nem kapta meg.
A CNN értesülése alapján az amerikai hírszerzés megakadályozta Armin Papperger, a német Rheinmetall igazgatójának meggyilkolását – írja a Sztrana.
Az Egyesült Államok titkosszolgálata nemrég szerzett tudomást arról, hogy az orosz kormány merényletet tervezett az ukránoknak fegyvereket gyártó cég tulajdonosa ellen.
Az értesülések szerint egyéb védelmi szakemberek és vezetők is rajta voltak a listán.
A hírszerzés a megszerzett információkat átadta a német szerveknek, az azonban nem derül ki a CNN értesüléséből, hogy milyen lépéseket tettek Papperger megvédésére.
Nemrég jelentették be, hogy a Rheinmetall létrehozta a Frankeinsteint, amely egy Leopadr 1 tank és egy Skyranger ötvözete – és amelyet az ukránok nemsokára bevethetnek. Emellett az is kiderült, hogy a fegyvergyártó cég legalább négy gyárat akar nyitni Ukrajnában, miután idén rekordprofitot jelentett.
Feltette Julija Navalnaját az orosz pénzügyi felügylet (Roszfinmonitoring) azon személyek és szervezetek listájára, akikkel vagy amelyekkel kapcsolatban úgy értesült, hogy szélsőséges vagy terrorista tevékenységben vettek részt.
Julija Navalnaja a börtönben elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus külföldön élő özvegye. Egy moszkvai bíróság kedden elfogatóparancsot adott ki ellene azon vád alapján, hogy egy Oroszországban szélsőségesnek tekintett szervezet – a férje által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) – tagja.
Ha elítélik, az asszony 300 ezer és 600 ezer rubel (1 millió 250 ezer és 2,5 millió forint) közötti pénzbírsággal vagy egytől négy évig terjedő kényszermunkával, illetve kettőtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A pénzügyi felügyelet listáján szereplő személyek pénzeszközeit a bankok befagyasztják, és számukra felfüggesztik a szolgáltatásaikat.
Alekszej Navalnij idén február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint a politikus egy séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.
A Kreml tagadja a Navalnij hívei és nyugati politikusok által hangoztatott vádat, miszerint az orosz államnak vagy Vlagyimir Putyin elnöknek köze lett volna halálához. Navalnij 47 éves felesége csak a férje halálát követően lépett elő Kreml-ellenes politikai szereplővé a nemzetközi színtéren.
Az Ohmatdit kijevi gyermekkórház elleni csapás után egy orosz pilóta felvette a kapcsolatot az ukrán katonai hírszerzéssel, és olyan adatokat adott át, amelyek lehetővé tették Oroszország nehézbombázó légi hadosztálya több mint harminc parancsnokának azonosítását – közölték a hírszerzésnél az Ukrajinszka Pravda hírportállal.
A közlés szerint az oroszországi Engels katonai reptéren állomásozó nehézbombázó alakulat egyik pilótája hétfőn – a kórházat ért támadás napján – chaten vette fel a kapcsolatot az ukrán katonai hírszerzéssel. A hírportál megjegyezte, hogy ez az orosz légi egység rendszeresen támad ukrajnai városokat H–101-es rakétákkal.
Az orosz pilóta – akinek nevét nem fedték fel – azt írta üzenetében, hogy
megdöbbentette a gyermekkórház elleni támadás, ezért úgy döntött, átadja az ukrán félnek azokat a dokumentumokat, amelyek egysége tevékenységére vonatkoznak, valamint parancsnoki állományának privát fotóit.
Az átadott anyagok között vannak egyebek mellett magas rangú orosz tisztek személyes aktáiból származó dokumentumok, valamint orosz katonák és családtagjaik személyes adatai. A legértékesebbek a nehézbombázó hadosztály kódolt, titkosított dokumentumai – emelte ki az ukrán katonai hírszerzés.
Újabb hadköteles férfi holttestére bukkantak ukrán határőrök a Tiszában – közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat a Facebookon. A tájékoztatás szerint a férfi Romániába akart átszökni, és eközben fulladt bele a folyóba, amelyen át el akarta hagyni Ukrajnát. A holttestet 30 méterre a folyó Ukrajnához tartozó partjától találták meg. A Tisza egy szakaszon Magyarországgal és Romániával is határfolyót képez.
Az ukrán hatóságok felhívták a figyelmet arra, hogy az idei év eleje óta már tizenhatan fulladtak bele a Tiszába, miközben próbálták a túlpartot úszva elérni. Eddig összesen eddig 40 olyan ukrán állampolgárról tudni, akik ilyen körülmények között vesztették életüket.
Az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnában a hadiállapot kihirdetése óta a 18–60 éves, hadköteles korú férfiaknak csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy elhagyják az ország területét. Emiat sokan próbálkoznak átjutni a zöldhatáron, mindenekelőtt a környező európai uniós tagországokba. Az ukrán védelmi tárca adatai szerint a háború kitörése óta több mint 400 ezer férfi ellen adtak ki körözést, mert figyelmen kívül hagyták a katonai behívókat.
A Tisza Párt humanitárius segélyét adta át csütörtökön Magyar Péter, a párt alelnöke abban a kijevi gyermekkórházban, amelyet hétfőn ért rakétacsapás – számolt be a Jevropejszka Pravda.
Magyar Péter találkozott Volodimir Zsovnyirral, a kórház igazgatójával, akivel beszélt az orosz támadásról és annak következményeiről, majd kijelentette: a magyar emberek megértik és tudják, hogy Ukrajnának joga van megvédeni a területét.
Hangsúlyozta: ő is békét akar, de „nem utazik magánrepülőgépeken diktátorokhoz és nem folytat titkos tárgyalásokat, hanem konkrét cselekedetekkel kíván segíteni”. Magyar Péter szavai szerint ezzel a látogatásával bebizonyította „az ukrán testvéreknek és az ukrajnai magyaroknak”, hogy számíthatnak Magyarországra.
Az alelnök külön videófelvételen mutatta be azt a humanitárius segélyt, amelyet Magyarországról vitt magával. A szállítmányban többek között gumikesztyűk, vérzéscsillapító eszközök, kötszerek, ragtapaszok, lélegeztető ballonok, az újszülöttek ellátásához szükséges dolgok mellett rengeteg más orvosi segédeszköz és sok tartós élelmiszer kapott helyet.
Az ukrán főügyészség vizsgálatot indított egy orosz háborús bűncselekmény, két fogságba esett ukrán katona agyonlövése ügyében – közölte szerdán Andrij Kosztyin, a hivatal vezetője az X közösségi oldalon.
A nyomozás szerint az eset 2024 júniusában történt a Zaporizzsja megyei Robotine falu közelében. Kosztyin bejelentésével egy időben szerdán a közösségi oldalakra is kikerült az a videófelvétel, amely a főügyész szerint bizonyítja a hadifoglyok megölését. A felvétel hitelességét független források nem erősítették meg.
Az ügyészség a háborúra vonatkozó nemzetközi törvények és szokások megsértése miatt indított büntetőeljárást, amelyet szándékos emberöléssel párosítottak.
A főügyész szerint a felvételen jól látszik, hogy az ukrán katonák megadták magukat, és nem tanúsítottak ellenállást, de „a megszállók cinikusan lelőtték a fegyvertelen embereket”. Oroszország egyelőre nem kommentálta a hírt.
Jurij Belouszov, az ukrán főügyészi hivatal osztályvezetője februárban azt közölte, hogy 19 büntetőeljárás folyik 45 ukrán hadifogoly megölése miatt.
Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat honlapján azt közölte, hogy az orosz erők csütörtökön robbanószerkezetet dobtak egy drónról a déli Herszon megyében egy tűzoltóautóra, miközben az éppen egy orosz támadás okozta tüzet oltott a régióbeli Bilozerkában.
A közlés szerint a tűzoltók nem sérültek meg, időben kijutottak a járműből. A katasztrófavédelem hozzátette: 24 órán belül 31 orosz ágyúzás okozta tüzet oltottak el: lakóházak, más épületek, autók és raktárak égtek – írja az MTI.
Vadim Filaskin, a keleti Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott csütörtökön, hogy előző nap orosz támadások következtében két helyi lakos vesztette életét a régióban, egy megsebesült.
Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy reggel az orosz csapatok tüzet nyitottak egy mezőgazdasági vállalkozás területére Hluskivka faluban, megsebesítve négy embert.
Az északkeleti Szumi megye katonai közigazgatása közölte, hogy szerdán az oroszok 27 támadást hajtottak végre a régió ellen rakétákkal, drónokkal és ledobott aknákkal. A hivatal tájékoztatása szerint csaknem 180 robbanást jegyeztek fel. Személyi sérülésekről nem érkezett jelentés.
Az ukrán légierő a Telegramon arról számolt be, hogy Oroszország az éjjel két Iszkander–M rakétával és 6 Sahíd drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelemnek az összes drónt sikerült a levegőben megsemmisítenie.
Az ukrán 32. különálló gépesített dandár drónnal készített felvételeket tett közzé a donyecki frontvonalon fekvő Toreck városáról, amelyet hevesen támadnak az orosz erők. A felvételen légibombák becsapódása okozta robbanások is láthatók.
Az MTI szerint Torecket június végén kezdte ostromolni az orosz hadsereg. Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló ukrán csapatok Horticja hadseregcsoportjának szóvivője egy ukrán tévéműsorban azt mondta, hogy a harcok jelenleg Toreck határában zajlanak, az orosz erőknek még nem sikerült benyomulniuk a városba.
A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint a letartóztatásból szabadultak első csoportja már kiképzésen van – amely két hónapos –, így a nyár végén akár már a frontra is kikerülhetnek a volt elítéltek.
2872 személyt mentettek fel a mozgósítás miatt abból az 5196-ból, aki ezt kérvényezte. 368 embert egészségi állapota miatt utasítottak el
– mondta Denisz Maljuszka igazságügyi minisztet a Financial Timesnak adott interjújában.
„A börtönrendszerben sok olyan ember van, akiknek hasznát vehetnék a fronton. Ez egy jó lehetőség arra, hogy új lapot nyissanak az életükben” – tette hozzá.
Ukrajnának van haditerve az orosz agresszió elleni harcra, de több fegyverre van szüksége – jelentette ki Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Washingtonban, a Fox News televíziónak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön.
Képesek vagyunk arra, hogy győzzünk. Van tervünk, és azt mondjuk, hogy több fegyverre van szükségünk. Sok idő vész kárba a habozás miatt, hogy adjanak-e fegyvereket nekünk, valamint az engedélyezésekre és a tilalmak feloldására
– fejtette ki a miniszter. Arra a kérdésre válaszolva, hisz-e abban, hogy a háború valaha is véget ér, Umerov azt mondta: „Képesek vagyunk győzni, és tudjuk, hogyan.” A kijevi Ohmatdit gyermekkórház elleni orosz rakétatámadást kommentálva megismételte, hogy Ukrajnának nagyobb légvédelemre van szüksége a polgári infrastruktúra megóvása érdekében.
Oroszország nem vesz részt a múlt havi ukrajnai békecsúcs második fordulóján – idézte csütörtökön a RIA állami hírügynökség Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettest. Oroszországot nem hívták meg az első, 92 ország képviselőinek részvételével tartott svájci csúcstalálkozóra, és azt mondta, hogy távollétében a háborúról való vita időpocsékolás. Ukrajna közölte, hogy még az idén szeretne egy újabb ilyen csúcstalálkozót tartani, és ezúttal Oroszország képviselőit is meghívhatják.
A Reuters szemléje szerint a RIA idézte Galuzint, aki a béketárgyalások ukrán előfeltételeit „ultimátumnak” nevezte, és azt mondta, hogy Moszkva „nem fog részt venni egy ilyen csúcstalálkozókon”. Vlagyimir Putyin elnök szóvivője kevésbé volt kategorikus, mint Galuzin, mondván, hogy jelenleg „nincs pontos tartalom” a második csúcstalálkozó ötletével kapcsolatban. „Milyen javaslatokról van szó?” – idézte a szóvivőt, Dmitrij Peszkovot a RIA.
Tudják, hogy Putyin elnök és Oroszország mindig nyitott a párbeszédre, soha nem utasítottuk el. De meg kell értenünk, hogy miről beszélünk
– mondta Peszkov.
Putyin a múlt hónapban azt mondta, hogy Oroszország hajlandó véget vetni a háborúnak, de csak azzal a feltétellel, ha Ukrajna lemond NATO-ambícióiról és átadja a Moszkva által követelt négy régió egészét. Ukrajna ezeket a követeléseket a megadással egyenértékűnek tekintette, így elutasította.
Oroszország szomszédja területének közel egyötödét ellenőrzi. Kijev azt állítja, hogy elkötelezett amellett, hogy mindezt visszavegye, és hogy a béke csak akkor lehetséges, ha Oroszország kivonja erőit, és helyreáll Ukrajna teljes területi integritása.
„Sem Ukrajna, sem Lengyelország számára nem lenne előnyös a konfliktus eszkalálódása” – mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, amikor azt a kezdeményezést kommentálta, hogy Lengyelország jogot kapjon arra, hogy Ukrajna területén keresztül lelője az irányába tartó orosz rakétákat és drónokat.
A Fehér Ház munkatársa szerint „senki sem akarja ennek a háborúnak az eszkalációját”.
Szeretnénk megtalálni a módját annak, hogy Ukrajna hatékony legyen, de nem akarunk eszkalációt. Nem lenne jó az ukránoknak, nem lenne jó a lengyeleknek, nem lenne jó senkinek
– idézte a tanácsadót az Unian.
Kirby ugyanakkor megjegyezte, hogy a lengyel kormánynak meg kell határoznia saját önvédelmi eljárásait, és azokról beszélnie kell. Az Egyesült Államok ugyanakkor nem akar eszkalációt.
„Nem akarjuk Putyinnak azt az érvet adni, hogy a háborút a NATO provokálta ki, hogy ez egy háború Oroszország és a Nyugat vagy Oroszország és az Egyesült Államok között” – mondta.
Kirby pontosította, annak megítélése, hogy egy adott repülőgép lezuhanása önvédelem vagy eszkaláció volt-e, a körülményektől függ.
Az ukrán 3. rohamdandár azt állítja, hogy megállította az orosz előrenyomulást a Harkivi területen lévő Borova felé.
Az ukrán katonák meghiúsították Oroszország tervét, hogy áttörést hajtsanak végre a Harkivi területen lévő Borova falu felé – közölte Makszim Zhorin, Ukrajna Fegyveres Erőinek őrnagya, a 3. különálló rohamdandár parancsnokhelyettese.
A dandár június 18-án jelentette, hogy az orosz erők fokozzák a támadásokat a Luhanszki terület határ menti részein azzal a céllal, hogy elfoglalják a szomszédos régióban lévő Borovát.
A hadsereg szerint az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek, de feltöltötték létszámukat – közölte a The Kyiv Independent.
Dánia 18 ukrán Bohdana önjáró löveg (SAU) finanszírozását vállalta, amelyek a következő hónapokban érik el célállommásukat.
Amikor idén tavasszal Ukrajnában jártam, hogy meglátogassak számos védelmi ipari vállalatot Kijevben, meggyőződtem arról, hogy Ukrajnát közvetlenül az ukrán védelmi iparon keresztül történő vásárlással lehet támogatni. Ily módon biztosítjuk, hogy az ukránoknak a frontvonalban szükséges felszereléseket a közelben gyártják és szállítják le. Ebben központi szerepet játszanak az ukrán gyártmányú tüzérségi ágyúk mint kísérleti projekt
– idézte Lund Poulsent, a dán védelmi minisztérium vezetőjét a minisztérium sajtószolgálata.
Elmondása szerint az ilyen megrendelések nyilvánvaló logisztikai előnyökkel járnak, és hozzájárulnak az ukrajnai védelmi ipar fejlődéséhez – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
Litvánia újabb katonai segélyt küldött Ukrajnának az Oroszország elleni küzdelemhez – jelentette be csütörtökön a vilniusi védelmi tárca az MTI szerint.
A tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg lőszert és felszerelést kapott a drónok elleni harcra. Emellett összecsukható ágyakat is szállítottak. Az újabb segély értékét a dokumentumban nem közölték.
Litvánia, amely az Európai Unió és a NATO tagja is, Ukrajna egyik leghatározottabb támogatója. A mintegy 2,8 millió lakosú balti állam arról számolt be, hogy a háború 2022. februári kirobbanása óta mintegy 686 millió dollár (249,2 milliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Kijevnek.
Az ukrajnai háború miatt megnövekedhet a rákos megbetegedések előfordulása, ugyanis a támadások alkalmával nagyszámú káros anyag – például azbeszt – kerül a környezetbe – írja a Fokusz.
Andrij Hardasnyikov onkológus szerint nem lehet ellene teljesen védekezni, de pamut-géz kötszert vagy maszkot használhatnak az emberek. Emellett azt tanácsolta az ukránoknak, hogy gyakrabban vegyenek részt megelőző vizsgálatokon.
Sajnos nem tudjuk teljesen megvédeni magunkat. Javasolt azonban az egyéni védőfelszerelés, például pamut-géz kötés használata. Ha van konkrétabb felszerelés, akkor azt is használhatja. Fontos a megelőző vizsgálatok elvégzése. Ha egészségügyi problémáik vannak, ne késlekedjenek, és kérjenek orvosi segítséget a betegségek korai felismerése érdekében
– mondta a szakértő.
Elmondta azt is, hogy az államnak gondolkodnia kell a jövőben a diagnosztikai kapacitásának növelésén.
Az Európai Unióhoz akkreditált kínai nagykövetség szóvivője szerint a NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett, tervezett nyilatkozata tele van „harcias retorikával”, a Kínával kapcsolatos tartalom pedig „provokációkat és hazugságokat” tartalmaz.
A tervezet szerint Kína az ukrajnai orosz háborús erőfeszítések döntő elősegítőjévé vált, és Peking továbbra is rendszerszintű kihívást jelent Európára és a biztonságra nézve. „Mindannyian tudjuk, hogy nem Kína az ukrajnai konfliktus okozója” – jelentette ki a szóvivő.
A washingtoni NATO-csúcstalálkozó nyilatkozata tele van hidegháborús mentalitással és harcias retorikával, a Kínával kapcsolatos tartalom pedig hemzseg a provokációtól, hazugságoktól, uszításoktól és rágalmaktól
– tette hozzá. „Kína alapvető álláspontja az ukrajnai kérdésben a béketárgyalások és a politikai rendezés előmozdítása, melyet széles körben elismert és értékelt a nemzetközi közösség” – mondta a kínai szóvivő az MTI szerint.
Lin Csien, a kínai külügyi tárca szóvivője szerint a „NATO regionális védelmi szövetségnek nevezi magát, azonban folyamatosan átlépi a határait, kiterjeszti a mandátumát, túllép a védelmi zónáján, és konfrontációt idéz elő, amellyel felfedi mélyen gyökerező hidegháborús mentalitását és ideológiai elfogultságát”.
Az áramhiány 10 napon belül csökkenni kezd, és július végétől augusztus elejéig kevesebb áramkimaradásra számíthatunk, de csak akkor, ha nem érik újabb támadások az energiaszektort – közölte a Jevropejszka Pravda Volodimir Omelcsenkonak, a Razumkov Analitikai Központ energetikai szakértőjének álláspontját.
A villamosenergia-hiány még tíz napig fennmarad, majd fokozatosan csökkenni fog, mivel a hőség alábbhagy, és a tervek szerint egy atomerőművi blokkot kivonnak a forgalomból – mondta Omelcsenko, aki szerint a hőerőművek és néhány vízerőmű helyzete javulhat,
ezért július végétől augusztus elejéig valamivel kevesebb áramkimaradásra számíthatnak Ukrajnában.
A helyzet azonban csak akkor fog javulni, ha nem történnek újabb, tömeges rombolások Ukrajna energetikai infrastruktúrájában az oroszok részéről – hangsúlyozta a szakértő.
Az ukrán hatóság tájékoztatása szerint csaknem kéttucatnyi hadköteles férfi egy gabonaszállító teherautóval kísérelte meg elhagyni az ország területét.
Az Odessza megyei Podilszk járásban akkor fogták el őket, amikor gyalogosan próbáltak átjutni a határon a Dnyeszter Menti Köztársaság területére.
A történtekről az ukrán határőrség éjjellátó készülékkel készített felvételt is közzétett. A tájékoztatás szerint a hadköteles férfiak fejenként 4600, illetve 14 800 eurónak megfelelő összeget fizettek kriptovalutában egy embercsempésznek.
Az érintetteket szabálysértési eljárás és bírság fenyegeti illegális határátlépés kísérlete miatt, valamint meg kell jelenniük az illetékes hadkiegészítő parancsnokságon is – írta a Kárpáti Igaz Szó.
Egy mozgósított férfi kétszer is elszökött a barátnőjéhez, ezért öt év börtön várhat rá – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A Mihajlo T. nevű férfit, aki a mozgósítás alatt kétszer is megszökött egy katonai egységből, hogy a barátnőjével legyen, a Lemberg megyei Szambir Városi Kerületi Bírósága öt év börtönbüntetésre ítélte.
A bírósági ítélet szerint Mihajlo T. a parancsnoki harci irányító csoport sofőrjeként szolgált. Először 2023 februárjában szökött meg a katonai egységből – február 14. és 24. között volt távol, miután megtalálták, és visszakerült az egységbe. Néhány nappal később, február 27-én a katona ismét megszökött, és 2024 januárjáig bujkált. A mozgósított ellen büntetőeljárás indult.
A vádlott – aki bűnösnek vallotta magát – a bíróságon azt vallotta, hogy azért szökött meg két alkalommal is, hogy a barátnőjével lehessen. Ezenkívül a második szökés alkalmával orvosi kezelésen vett részt, de utána nem tért vissza a szolgálatra.
A bíróság öt év börtönre ítélte.
Japánban letartóztattak egy orosz férfit, akit a szankciók kijátszásával gyanúsítanak – írja a The Kyiv Independent a Nikkei japán hírügynökség információi alapján.
A jelentések szerint a 38 éves, Andrej Szova nevű férfit Oszaka prefektúrában tartóztatták le, és azzal gyanúsítják, hogy 43 millió jen (majdnem 97 millió forint) értékben illegálisan exportált jet skiket, csónakmotorokat és használt motorkerékpárokat az orosz hadsereg számára.
A nyomozók úgy vélik, hogy Szova az Astrade nevű cégét használta arra, hogy 2022 júliusa körül kettős felhasználású alkatrészeket exportáljon Dél-Koreába, miután az Oroszországgal szembeni exportkorlátozások az ukrajnai háború kezdetét követően szigorodtak. Szova a nyomozás adatai szerint 2023 januárjában egy konténerszállító hajón keresztül exportálta a termékeket Dél-Koreába, annak ellenére, hogy tudta, hogy a termékek exportkorlátozás alá tartoznak.
A rendőrség vizsgálja, hogy a cég megpróbálta-e eltitkolni az Oroszországgal folytatott tranzakciókat.
Az Astrade egyébként a honlapja szerint a nyelvi, kulturális, mentális és földrajzi akadályok leküzdésére törekszik, és orosz élelmiszerek, valamint háztartási cikkek Japánba importálásával foglalkozik.
A honlapon ugyan nincs feltüntetve, hogy kettős felhasználású cikkeket, például motorokat exportálna, de egy 2010 februárjában az andreysova nevű YouTube-csatornán közzétett videó használt kerékpárokat mutat egy szállítókonténerben, a „rakodás Oszakában” leírással és az Astrade honlapjára mutató linkkel.
A csatornán található egyéb videókban pedig hajómotor és más nehézgépek bemutatása is szerepel.
A Yandex orosz keresőmotor szerint egy Astrade Co Ltd nevű cég működött Vlagyivosztokban, a Csendes-óceán legnagyobb orosz kikötővárosában. Andrej Szova Facebook-profilja szerint Oszakában él, és az orosz Távol-keleti Szövetségi Egyetemen tanult, amelynek székhelye Vlagyivosztokban van.
Külföldi teherhajót foglaltak le az ukrán hatóságok a Fekete-tengeren, Odessza megyénél, aminek kapitányát őrizetbe vették, mert a gyanú szerint segített Moszkvának ukrán gabonát exportálni a megszállt Krímből – adta hírül az MTI az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közlését.
A hajó egy közép-afrikai ország lobogója alatt közlekedett, és többször kikötött a krími Szevasztopol tengeri kikötőjében, hogy mezőgazdasági termékeket vegyen fel – számolt be az SZBU.
Az orosz erők 2022-ben, a háború elején jelentős mezőgazdasági területeket foglaltak el Ukrajna déli részén.
Az SZBU szerint a hajó kapitánya és a legénység 12 tagja segített Oroszországnak több tonna, a megszállt déli ukrán területekről elvitt gabonát a Közel-Keletre exportálni, hogy orosz gabonaként értékesítse.
A nyomozás folyamatban van a bűncselekmény összes körülményének megállapítására és az illegális tevékenységben részt vevő más személyek azonosítására
– írták a kiadott közleményben.
A kapitány, aki egy dél-kaukázusi ország állampolgára, akár öt év börtönbüntetésre is számíthat az Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló területeire vonatkozó utazási korlátozások megsértéséért – derült ki a szolgálat tájékoztatásából.
Július 11-én, csütörtökön a regionális áramelosztó vállalatok egész nap fogyasztási korlátozásokat fognak alkalmazni. 16 és 23 óra között négykörös áramkimaradással, a többi időpontban pedig háromkörös áramszünettel kompenzálják a rendszerben fellépő energiahiányt – közölte az Ukrenergo sajtószolgálata.
Ennek oka az Ukrajnában és Európában tapasztalható rendkívüli hőség miatti jelentős fogyasztásnövekedés a rendszerben fennálló jelentős energiahiány hátterében,
ami az ukrán energiaszektor elleni orosz támadások következménye. A jelentés szerint a hőmérséklet országszerte meghaladja a 30 fokot.
Az Ukrenergo diszpécserközpontjának előrejelzése szerint július 11-én a fogyasztás a tegnapinál 7 százalékkal magasabb értéken fog tetőzni – írta meg a Jevropejszka Pravda.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy a NATO egészének döntése nélkül Lengyelország nem lő le az ukrán légtérben Nyugat-Ukrajna felé tartó orosz rakétákat – írja a Portfolio.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, a nyugati partnerek azzal is segíthetnék Ukrajnát, ha ukrán légtérben lévő orosz rakétákat lőnének ki. Az Egyesült Államok azonban úgy reagált, hogy szerinte ez a konfliktus eszkalációjához vezethetne.
Lengyelország légterébe már többször is behatolt orosz rakéta, de a lengyel légvédelem nem lőtte le azokat, és a mostani bejelentésük alapján nem is fogják.
Deklaracja Szczytu @NATO w Waszyngtonie przyjęta! 🤝 W dokumencie wiele punktów ważnych dla bezpieczeństwa 🇵🇱 Polski i naszego regionu ⬇️
— Władysław Kosiniak-Kamysz (@KosiniakKamysz) July 10, 2024
✅ Zobowiązanie do dalszego rozwoju sił wysokiej gotowości dla wypełnienia nowych planów obronnych NATO;
✅ Zobowiązanie do częstszego…
Elindultak Ukrajnába az első F–16-os vadászgépek, amelyeket már nyáron be fognak vetni. Moszkva korábban nukleáris fenyegetésnek nevezte a vadászrepülőgépek ukrajnai küldetését. Ezek lesznek az első bevethető F–16-osok Ukrajnában abból a 85 harci repülőből, amelyeket Kijevnek eddig felajánlottak – írja a Euronews.
Az Egyesült Államok a NATO-csúcson közölte, hogy az első F–16-osok hamarosan bevetésre készek Ukrajnában. Dick Schoof holland miniszterelnök és Mette Frederiksen dán kormányfő azt mondták, hogy az F–16-osok átadásának folyamata a hónapokig tartó pilótaképzés és politikai tárgyalások után elkezdődött.
A régóta várt F–16-osok szállítása része annak a segítségnyújtásnak, amit Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára „jelentős támogatási csomagnak” nevezett, és amely magában foglalja négy Patriot légvédelmi rendszer átadását, az ukrán csapatok NATO-irányítású kiképzését, valamint Kijev NATO-hoz csatlakozásának kötelezettségvállalását, azonban
🚨#BREAKING: F-16 fighter jets are now ready to attack Russia!
— The Saviour (@stairwayto3dom) July 10, 2024
WHY ARE ALL OF OUR WORLD LEADERS TRYING TO DRAG US IN TO WORLD WAR 3?!! pic.twitter.com/i0jlIxUSHu
Norvégia és Belgium is kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben F–16-osokat szállít Ukrajnába.
Kedd este Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy a NATO-tagállamok négy Patriot rakétaelhárító üteget szállítanak, Olaszország pedig egy hasonló rendszert, amellyel a légibázisokat lehet megvédeni az orosz támadásoktól.
A katonai nyilvántartási adatok aktualizálása alatt a toborzóközpont 37 pont alapján ellenőrzi a hadkötelesek személyes adatait – írja a Kárpáti Igaz Szó Roman Isztomin, a Poltavai toborzóközpont sajtószóvivőjének beszámolója alapján.
Az új mozgósítási törvény értelmében július 16-ig minden ukrajnai hadkötelesnek frissítenie kell katonai nyilvántartási adatait. A toborzóközpont többek között ellenőrzi a nyilvántartásba vétel helyét, a személyes adatokat, a család összetételét, a szakterületet és a végzettséget.
Az idevágó törvény 37 pontot határoz meg, amelyek alapján azonosítják a hadköteleseket. Ezen adatok nem mindegyike tükröződik a katonai nyilvántartási okmányban
– mondta Isztomin.
Oroszország megkezdi a Boeing és az Airbus repülőgépek pótalkatrészeinek gyártását az import föderációra vonatkozó szankciója miatt – idézi az orosz Izvesztyija hírportált a The Kyiv Independent.
Az ukrajnai háború kirobbanását követően bevezetett, Oroszország elleni szankciók egyike az orosz légitársaságokra vagy orosz tulajdonú repülőgépekre vonatkozó, az európai uniós légtér használatának tilalma. Ezen túl a légi közlekedéssel kapcsolatos technológiák exportját is szankcionálták. Oroszország ezért belevágott a pótalkatrészek hazai gyártásába az Aeroflot, Oroszország legnagyobb légitársasága és a Roszatom, az orosz állami atomenergia-ügynökség egyik részlege közötti együttműködés eredményeképpen.
A gyártó üzem augusztusban nyílik meg, és „az Aeroflot külföldi gyártmányú utasszállító repülőgépeinek fedélzeti berendezéseinek alkatrészeinek javítására”, különösen a légkondicionáló, az áramellátó és a világítási rendszerek javítására összpontosít. Az Aeroflot az Izvesztyija című lapnak elmondta, hogy a Roszatom a következő hónapban engedélyt fog kérni fém-, műanyag és kompozit termékek gyártására a repülési ipar számára. Az Aeroflot szerint a Roszatom már legyártott egy tételt az Airbus A320/321-es repülőgépek csomag- és rakterébe szánt zárakból.
A zárak ráadásul 40 százalékkal olcsóbbak, mint az eredeti pótalkatrészek, és minőségben és biztonsági követelményekben sem maradnak el azoktól – állítja a légitársaság.