Az orosz hadsereg legalább öt civilt megsebesített Pokrovszkban, miután támadást indított a város ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Donyecki Területi Ügyészség szerint szerdán, 15 órakor az orosz hadsereg újabb támadást hajtott végre Pokrovszk ellen, valószínűleg UMPB D–30 SN irányított légibomba segítségével.
A támadás következtében öt, 41 és 73 év közötti civil sérült meg. Valamennyiüket orvosi ellátásban részesítették. Repeszsebeket és zúzódásokat állapítottak meg náluk.
A városban lakóházak rongálódtak meg. A sérültek végleges számának meghatározása még folyamatban van.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
A héten megalakult új Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülése elfogadta első hivatalos állásfoglalását, amelyben a testület képviselőinek többsége továbbra is Ukrajna határozott támogatását szorgalmazza – adta hírül az MTI.
Az EP továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, az ország nemzetközileg elismert határain belül. Az állásfoglalás felszólítja az EU-t, hogy tartsa fenn és terjessze ki Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós politikáját, ellenőrizze és vizsgálja felül hatékonyságát és hatásait, és akadályozza meg a korlátozó intézkedések kijátszását.
Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajnában okozott pusztításért. A képviselők ugyanakkor üdvözlik a közelmúltban tett uniós erőfeszítéseket, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket az ukrajnai háborús erőfeszítések támogatására fordítsák. Emellett azt kérik, hogy az EU hozzon létre „szilárd jogi rendszert az EU által befagyasztott orosz állami tulajdonban lévő vagyoni eszközök elkobzására”.
A képviselők felszólítják az EU-t és a tagállamokat, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat, a szükséges ideig és bármilyen formában. Felszólítják továbbá az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott hosszú távú pénzügyi támogatásra a nemrég létrehozott, Ukrajnát támogató pénzeszköz tapasztalataira építve.
A megszavazott dokumentum elítéli Oroszország „barbár rakétatámadását” a kijevi gyermekkórház ellen. A képviselők ugyancsak elítélték Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli látogatását Oroszországban, amely véleményük szerint nem képviseli az EU-t, sérti az uniós szerződéseket és a közös külpolitikát, beleértve a lojális együttműködés elvét is. Az állásfoglalásban leszögezték: „ennek a jogsértésnek Magyarországra nézve következményeket kell maga után vonnia”.
Mivel a magyar miniszterelnök úgynevezett „békemisszióját” közvetlenül követte a gyermekkórház elleni támadás, az állásfoglalás szerint ez is azt mutatja, hogy Orbán Viktor „állítólagos béketörekvése súlytalan.”
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Egyesült Államok Moszkva ellen bevezetett szankcióit illegitimnek és mindkét fél számára károsnak minősítette szerdán újságíróknak nyilatkozva, amiről az MTI is beszámolt.
Megjegyezte, hogy Donald Trump volt amerikai elnök és mostani elnökjelölt a kormányzása idején számos korlátozást vezetett be Oroszországgal szemben,
de akkor még volt párbeszéd a két ország között, ami a „pozitív elemek közé sorolható”.
Az amerikai választások témájára kitérve rámutatott, hogy az elmúlt években Oroszország és Vlagyimir Putyin a kampány elválaszthatatlan részévé vált az Egyesült Államokban, és mindig témaként szerepel a vitákban.
„Moszkva nem kapott semmilyen reagálást a nyugati országoktól Orbán Viktor miniszterelnök ukrajnai békejavaslataira, de ismeri a nyilvános válaszokat” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.
Voltak válaszok, sőt nyilvános válaszok is. Mint tudják, megpróbálják maguk az európaiak elítélni Orbánt, megkísérlik teljesen letagadni, hogy ebben a kérdésben bármilyen hatásköre volna, és megújítják abbéli eltökéltségüket, hogy katonai ügyekben segítséget nyújtsanak Ukrajnának. Valószínűleg ez a válasz
– válaszolta az orosz szóvivő arra az újságírói kérdésre, hogy a Nyugat reagált-e Oroszországnak a magyar javaslatokra.
Arra a kérdésre, hogy volt-e Moszkvának kapcsolatfelvétele a magyar féllel Orbán Viktor békeküldetése után, az elnöki szóvivő emlékeztetett rá, hogy Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a minap New Yorkban találkozott. „Vagyis ezek a kapcsolatok folytatódnak” – fogalmazott Dmitrij Peszkov az MTI szerint.
Németország jövőre a felére csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatását – derül ki a Reuters által szerdán ismertetett 2025-ös költségvetési tervezetből.
A lépésre annak a növekvő aggodalomnak a közepette kerül sor, hogy Donald Trump esetleges győzelme a közelgő amerikai elnökválasztáson drámai mértékben csökkentheti Washington támogatását Ukrajna Oroszország elleni harcához.
Berlin 2024-ben mintegy 8 milliárd eurót biztosít Kijevnek, de 2025-ben már csak 4 milliárdot ad a háborúban álló országnak.
A lap szerint Németország azt reméli, hogy a hiányt a befagyasztott orosz vagyonokból származó nyereségből pótolják majd. Az elmúlt hónapban a G7 vezetői megegyeztek egy olyan tervről, amely szerint az év végéig 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak Ukrajnának, amit a 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyonból származó kamatok fedeznek.
Az összeg, amelyet Ukrajna az év végéig szeretne megkapni – mielőtt Trump esetlegesen visszatérne a Fehér Házba – magában foglalja az Egyesült Államok és az EU egyenként 20 milliárd dolláros ígéretét. Japán, Kanada és az Egyesült Királyság várhatóan a fennmaradó 10 milliárd dollárt fedezi.
A Herincsei kistérség tájékoztatása szerint újabb kárpátaljai áldozata van az orosz-ukrán háborúnak – írja a karpatalja.ma.
Mikola Kusnir 1972-ben született Herincsén, a Huszti járásban. A 3. gépesített zászlóalj 2. aknavető szakaszának parancsnokaként szolgált. Harci feladat teljesítése közben július 15-én vesztette életét.
Pótolhatatlan veszteség. Herincse közösségét ismét megrázta a szomorú hír… Újabb katonánk életét vette el ez az átkozott háború
– írja a Herincsei kistérség.
„Mély fájdalommal tudatjuk Önökkel, hogy július 15-én az Ukrajnáért, annak szabadságáért és függetlenségéért folytatott harcokban, a Harkivi terület Kupjanszki járásában található Persotravneve falu közelében, a 3. gépesített zászlóalj 2. aknavető szakaszának parancsnoka, Herincse lakosa, Mikola Mikolajovics Kusnir, 1972-es születésű altörzsőrmester, harci feladat végrehajtása közben elesett” – közölték.
A hivatalos nyilvántartásban jelenleg 42 ezer eltűnt ukrán állampolgár szerepel – közölte szerdán Dmitro Bohatyuk, az ukrán belügyminisztérium illetékes főosztályának vezetője az Ukrinform állami hírügynökséggel az MTI szerint.
A tisztségviselő elmondta, hogy a különleges körülmények között, azaz a háborúban eltűntek jegyzékébe mostanáig több mint 51 ezer ember adatai kerültek be.
„Jelenleg körülbelül 42 ezer ilyen ember van” – tette hozzá. Szavai szerint ugyanis most már mintegy hétezer emberről van információja a belügyminisztériumnak. Közülük háromezren biztosan életben vannak, és a hatóságok tudják, hol tartózkodnak.
Jelenleg mintegy négyezer azonosított holttest van. Túlnyomó többségük katona volt, akiket eltűntnek nyilvánítottak, de később azonosították a holttestüket
– mondta Bohatyuk, hozzátéve, hogy az eltűnt személyek után több mint 90 százalékban az országos rendőr-főkapitányság nyomoz.
„Gyakorta előfordul, hogy egy embert különleges körülmények között eltűntnek nyilvánítanak, majd később bebizonyosodik, hogy az ellenség fogságába esett” – fűzte hozzá a belügyi vezető.
Denisz Marcsuk, az ukrán agrártanács elnökhelyettese szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Dél-Ukrajnában a gazdálkodók több tíz hektárnyi terméstől esnek el az orosz hadsereg által elkövetett gyújtogatások következtében.
Szavai szerint az aratás kezdetével az orosz hadsereg szándékosan mér csapásokat szántóföldekre FPV-drónokkal, hogy leégesse a termést.
Közölte, hogy a harmadik éve tartó háború kezdete óta Ukrajna mezőgazdasági infrastruktúrája már több mint 50 milliárd dollár veszteséget szenvedett el – számolt be az MTI.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Patrick Turnert nevezte ki az ukrajnai NATO-misszió élére – írja az Ukrajinszka Pravda.
Turner 2024 szeptemberében lép hivatalba. A NATO és az ukrán hatóságok közötti, Kijevben zajló kapcsolatok fókuszpontjaként fog működni, koordinálja a NATO erőfeszítéseit, valamint értékelésekkel és tanácsokkal látja el a szövetséget az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. Stoltenberg bízik abban, hogy Turner jól fogja betölteni ezt a fontos szerepet, miközben a NATO tovább növeli Ukrajnának nyújtott támogatását.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a NATO ukrajnai főképviselőjévé neveztek ki. Alig várom, hogy vezethessem a NATO-képviseletet, és szorosan együttműködhessek az ukrán hatóságokkal, valamint a NATO-szövetségesekkel és partnerekkel, hogy elősegítsem a NATO Ukrajnának nyújtott támogatását
– mondta Patrick Turner.
Patrick Turner korábban a NATO műveleti főtitkár-helyetteseként és védelmi politikai és tervezési főtitkár-helyettesként dolgozott, valamint számos vezető kormányzati pozíciót töltött be az Egyesült Királyságban.
Az orosz hadsereg legalább öt civilt megsebesített Pokrovszkban, miután támadást indított a város ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Donyecki Területi Ügyészség szerint szerdán, 15 órakor az orosz hadsereg újabb támadást hajtott végre Pokrovszk ellen, valószínűleg UMPB D–30 SN irányított légibomba segítségével.
A támadás következtében öt, 41 és 73 év közötti civil sérült meg. Valamennyiüket orvosi ellátásban részesítették. Repeszsebeket és zúzódásokat állapítottak meg náluk.
A városban lakóházak rongálódtak meg. A sérültek végleges számának meghatározása még folyamatban van.
Parancsnoki utasítás szerint a Herszoni területen a be- és kilépés különleges rendszerét vezették be – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Herszoni terület parancsnokának 2024. március 28-i parancsa értelmében a régió területére való be- és kilépés különleges rendszerét vezetik be
– közölte a Heszoni Területi Katonai Közigazgatás.
A közigazgatás ezt azzal magyarázza, hogy az ellenőrzőpontokon a beléptetési rendszer megfelelő megszervezésére és ellenőrzésére van szükség. A határozat valamennyi ukrán állampolgárra, külföldire és hontalan személyre vonatkozik.
Nyugati elemzők szerint Oroszország hamarosan kifogyhat a szovjet korszakban felhalmozott fegyverekből, különösen a régi tankokból – írja a The Economist.
A lap szerint a kérdés most nem az, hogy Ukrajna képes-e továbbharcolni, hanem az, hogy Oroszország meddig tudja tartani a műveletek jelenlegi ütemét. A kulcskérdés nem az emberi erőforrás, mivel úgy tűnik, Oroszország továbbra is képes havonta mintegy 25 ezer katonát találni, hogy fenntartsa a 470 ezer fős haderőt a fronton.
A legtöbb hírszerzési becslés szerint Oroszország a háború első két évében mintegy 3 ezer harckocsit és 5 ezer más páncélozott járművet veszített. Az Oryx 3235-re becsüli az orosz harckocsiveszteségek számát fényképes vagy videós bizonyítékok alapján, de azt sugallja, hogy a valós szám „sokkal magasabb”.
Alexander Goltz, a stockholmi Kelet-európai Tanulmányok Központjának elemzője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek hálásnak kellene lennie a Szovjetuniónak a hidegháború alatt felhalmozott hatalmas fegyverkészletekért.
Amikor Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter 2023 decemberében azzal dicsekedett, hogy az év során 1530 harckocsit szállítottak le, elfelejtette elmondani, hogy ezek 85 százaléka nem új tank, hanem régi (főleg T–72-esek, de T–62-esek, sőt néhány T–55-ös is, amelyek közvetlenül a második világháború utánról származnak), amelyeket összegyűjtöttek a raktárakból és megtisztítottak.
A SIMIS becslései szerint idén februárban Oroszország körülbelül 3200 harckocsit tarthatott a raktárjaiban, azonban elemzők szerint ezeknek 70 százaléka „egy centit sem mozdult a háború kezdete óta”. A T–72-esek nagy része az 1990-es évek eleje óta nyitott raktárban van, így valószínűleg nagyon rossz állapotúak.
Elemzők szerint a jelenlegi elhasználódási ütem mellett a raktárban lévő orosz harckocsik és gyalogsági járművek 2025 második felére elérik a „kritikus kimerülési pontot”, s nem tudni, hogy Oroszország hogyan fogja pótolni őket. Szerintük amennyiben az év végéig nem változik semmi, úgy az orosz erők képtelenek lesznek átállni védekezőbb állásba.
Ukrajna 95 védőjét hozhatta haza az orosz fogságból – írja az Ukrajinszka Pravda. „Továbbra is hazahozzuk népünket. További 95 védőt engedtek ki az orosz hadifogságból. Ezek az Ukrán Fegyveres Erők, a Nemzeti Gárda és a határőrség katonái. Köszönjük az Egyesült Arab Emírségeknek, hogy közvetítettek ebben a kiadatásban. Bármilyen nehéz is, mindenkit megkeresünk, aki esetleg fogságban van. Mindenkit vissza kell hoznunk” – közölte Volodimir Zelenszkij.
Valamennyi fogságból szabadult katona férfi: 88 közlegény és őrmester, valamint hét tiszt. A felszabadult katonák közül 23-an védték Mariupolt, 41-en harcoltak Donyeck irányában, kilencen Luhanszkban és Zaporizzsjában, hárman Herszonban és Harkivban.
A hazatérő katonák többsége sebek következményeitől és krónikus betegségektől szenved, amelyek hosszú távú kezelést igényelnek. Legtöbbjüket 2022 óta tartotta fogva Oroszország.
Az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén szavazattöbbséggel elfogadta azt az Ukrajna melletti határozatot, amely elítélte Orbán Viktor magyar miniszterelnök, szerintük összehangolatlan külpolitikai lépéseit – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint a lap írja, a 679-ből 495 EP-képviselő által támogatott állásfoglalás megerősíti „Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának nemzetközileg elismert határain belüli” támogatását.
A dokumentum elítéli Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli oroszországi látogatását, „hangsúlyozva, hogy a látogatás során a magyar miniszterelnök nem az Európai Uniót képviselte, és ezt a látogatást az EU-szerződések és a közös külpolitika kirívó megsértésének tartja”.
Az Európai Parlament többsége elítélte, hogy Magyarország visszaél az EU Tanácsának elnökségével, és felszólította, hogy szüntesse meg Ukrajna Európai Békealapból történő finanszírozásának blokádját.
Az állásfoglalás felhívásokat tartalmaz az Ukrajnának nyújtott katonai, pénzügyi és egyéb segítségnyújtás folytatására, Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának támogatására, valamint a befagyasztott orosz vagyon felhasználására. Külön elítéli az kijevi Ohmatdit gyermekkórház elleni orosz csapást, és Oroszországnak az EU elleni hibrid támadásait.
Ezzel kapcsolatban az Európai Parlament felszólítja az EU Tanácsát, hogy „folytassa és terjessze ki Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankciós politikáját, miközben figyelemmel kíséri, felülvizsgálja és javítja annak hatékonyságát és hatását”.
Hangsúlyozzák, hogy az Ukrajnát támogató határozat lett az első olyan dokumentum, amelyet az Európai Parlament a júniusi választások után fogadott el.
„Egészségügyi megállapodást írt alá Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter cseh kollégájával, Vlastimil Válekkal” – számolt be az Ukrán Egészségügyi Minisztérium szerdán.
Az együttműködés kiterjed a közegészségügyre, az európai integrációra, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére és korszerűsítésére, rehabilitációs központok építésére, az egészségügyi intézmények felszerelésére, a humanitárius segítségnyújtásra, medikusok nemzetközi képzésére, a sebesült ukrán katonák kezelésére Csehországban, valamint gyógyszerek adományozására is.
A vezetők az egyetemi oktatás minőségének javításáról és az egyetemek és a kórházak együttműködéséről is szót ejtettek.
Viktor Ljasko megköszönte a cseh segítséget Harkiv és Dnyipro megye kórházainak helyreállításában, valamint hogy a sérült ukrán katonák egy részének a kezelését is vállalták.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ konferenciáján, a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva közölte: Magyarország az EU bojkottal való „fenyegetőzése” ellenére sem áll le a békemisszióval.
„Európa összes háborúpárti politikusa azonnal előugrott a bokorból a békemisszió kezdete után. Bojkottal fenyegettek meg minket, és azzal, hogy nem lesznek hajlandók tárgyalni, hogy figyelmen kívül hagynak minket. Tudják, az ilyen támadások nem tántorítanak el minket a békemisszió folytatásától. Arra ösztönöznek bennünket, hogy még több erőfeszítést tegyünk ennek az ukrajnai háborúnak a békés rendezése érdekében” – mondta Szijjártó Péter.
Ezután hozzáfűzve, hogy már hozzá vannak szokva az efféle támadásokhoz, majd tett egy olyan megjegyzést, amin az orosz riporter is jól hallhatóan elnevette magát:
Az Európai Unió pénzügyi szankciónak hatálya alatt állunk. Egyelőre nem látom, mivel tudnának minket még jobban fenyegetni
– fogalmazott Szijjártó Péter az alább is megtekinthető videón („pénzügyi szankciók” alatt a külügyminiszter alighanem a jogállamisági ügyek miatt visszatartott uniós forrásokat értette.
🇭🇺 Threats and blackmail from the EU will not force Hungary to stop the peace mission on Ukraine, the Orban administration is used to such attacks, Hungarian Foreign Minister Szijjártó told RIA Novosti pic.twitter.com/dQHTwWZINC
— Shal0paika (@Shal0paika) July 17, 2024
A külügyminiszter ennél hosszabban is nyilatkozott az orosz állami hírügynökségnek. Többek közt közölte: Budapest arra szólítja fel az Európai Uniót, hogy nyissák meg a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, az Ukrajnával való kapcsolat fenntartása közben.
„A stratégia alapja a diplomáciai csatornák legitimitásának helyreállítása, a béke reményének visszaállítása a kommunikációs csatornák megnyitásával, miközben fenntartjuk a magas szintű kapcsolatot Ukrajnával” – mondta a külügyminiszter (hogy ez a felszólítás hol és milyen formában történt meg, azt nem fejtette ki).
Beszélt arról is, hogy várakozásaik szerint a júniusi svájci csúcstalálkozót követően még az idén lesz egy újabb békekonferencia, és azon Oroszországnak is ott kell lennie. „Nézze, tudomásunk szerint vannak erőfeszítések annak érdekében, hogy a békekonferencia következő fordulóját már idén megrendezzék, amit természetesen üdvözölnénk és nagyra értékelnénk” – mondta Szijjártó Péter az orosz állami hírügynökségnek.
🇭🇺 The second round of the conference on Ukraine could take place this year and Russia should be represented at it.
— Маrina Wolf (@volkova_ma57183) July 17, 2024
This was stated by Hungarian Foreign Minister Peter Szijjártó to RIA Novosti. pic.twitter.com/dY4aysqkou
Hogy most kik teszik ilyen erőfeszítéseket, azt nem nevezte meg, de a következő mondatban a svájciakra utalt vissza, akiknek nagyra értékelte a korábbi törekvéseit (de utalhatott akár az EU-ra is, mivel korábbi sajtóhírek szerint uniós berkekben is dolgoznak ezen). „Úgy vélem, hogy ha bármilyen reményt akarunk a sikerre egy jövőbeli békekonferencián, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy mindkét fél képviseltesse magát” – mondta a külügyminiszter.
Ukrajnának és a világ országainak vállvetve kell fellépniük az orosz agresszió ellen – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök, az Unian ukrán hírportál szerint.
A lap azt írja, a vezető szerint ha Ukrajna veszít, akkor nagy eséllyel törhet ki háború Oroszország és a Nyugat között.
Ha nem állunk ellen az orosz imperializmusnak, és nem tompítjuk el Putyin kegyetlen pengéjét, akkor ez a falánk orosz szörnyeteg egyre tovább és tovább akar majd támadni
– húzta alá a lengyel elnök. Ugyanakkor Duda szerint „a Nyugatnak nem számolnia kellene a napokat egy esetleges konfrontációig Oroszországgal, hanem cselekednie kellene”.
Az elnök emlékezettett: Lengyelország az utóbbi időben jelentősen megnövelte a védelmi kiadásit, mert „az első számú céljuk, hogy Lengyelország biztonságban legyen”.
Az ukrán parlament július 16-án megszavazta a nyári időszámítás eltörlését az időszámításról és a naptárról szóló törvénytervezet részeként − közölte a Kyiv Independent. Ez azt jelenti, hogy az ukránok 2024. október 27-én fogják utoljára egy órával visszaállítani az órákat, és jövő tavasszal nem térnek vissza a nyári időszámításra.
Európában, Észak-Amerikában és számos más országban azért vezették be a nyári időszámítást, hogy jobban kihasználhassák nyáron a napsütéssel töltött órákat. Az órát tavasszal egy órával előreállítják, majd ősszel vissza.
A gyakorlat további alkalmazása heves vitákat váltott ki az Európai Unióban, és a 2018-ban megkérdezettek 84 százaléka a gyakorlat eltörlése mellett foglalt állást. Bár az Európai Parlament 2021-ben megszavazta a rendszer megszüntetését, végleges döntés nem született, és a gyakorlat továbbra is használatban van Európa nagy részén.
Ennek ellenére az ukrán törvényhozók az uniós integráció felé tett lépésként mutatták be a változtatást. A törvényjavaslatot 261 szavazattal támogatták, de még az elnöki aláírásra van szükség ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen. A nemrég elfogadott jogszabály az orosz agresszióval és megszállással szemben az egész Ukrajnára vonatkozó normák egységesítését is célozta.
Míg Ukrajna a kelet-európai időzónához tartozik (UTC+2:00, illetve nyári időszámításkor UTC+3:00), addig Oroszország a megszállt területeken a moszkvai időszámítás (UTC+3:00, nyári időszámítás nélkül) de facto alkalmazását kezdte el erőltetni. 2024 októbere után Ukrajna az UTC+2:00 órás időzónát fogja rögzíteni.
A román védelmi tárca közölte: orosz „propagandacsatornák” hazugságot terjesztenek azzal kapcsolatban, hogy Romániából felszálló és katonai missziókat végrehajtó F–16-os vadászgépeket észleltek a dél-ukrajnai Odesszai terület felett.
Az orosz nyelvű közösségi médiás (elsősorban a Telegramon megjelent) posztokban azt írták, hogy a régió felett már egy hete járőröznek az amerikai gyártmányú gépek, amelyek közül négy darab román repterekről szállt fel.
According to Russians, F-16's have already started appearing over the Odesa region for over a week now. Four of them, taking off from Romanian airfields. pic.twitter.com/PBeeNWnpYX
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) July 13, 2024
A news.ro román hírportál szerint a román védelmi tárca erre reagálva közleményt adott ki, és azt írták: „Figyelmeztetjük önöket egy újabb dezinformációs kísérletre, amelyet az Orosz Föderációhoz kapcsolódó propagandacsatornák indítottak az F–16-os repülőgépek által az ukrán légtérben, Odessza térségében múlt héten végrehajtott repülési bevetésekkel kapcsolatban. Az orosz Telegram platformon közzétett bejegyzésben úgynevezett azonosítatlan, »források« azt állítják, hogy az F–16-os gépek romániai repülőterekről szállnak fel.”
A lehető legegyértelműbb, hogy az orosz propaganda képzeletbeli forrásai hamis információkat továbbítanak. A román légierő F–16-os repülőgépei kizárólag a nemzeti légtérben, a nemzetközi jogszabályok által meghatározott szabályok szigorú betartásával hajtanak végre kiképzési és légi rendészeti feladatokat
– szögezték le a közleményben, amelyben azt is megjegyezték, hogy a dezinformációs kísérlet a NATO múlt heti csúcstalálkozójához kötődhet, amelyen szó esett ezekről a vadászgépekről is.
„A szövetség szintjén hozott valamennyi döntés tisztán védelmi jellegű volt, a tagállamok védelmét és a szövetséges terület elleni bármilyen agresszió elrettentését szolgálta. A Védelmi Minisztérium azonnal reagálni fog, hogy leleplezzen minden olyan kísérletet, amely a nyilvánosság félretájékoztatására irányul azáltal, hogy hamis információkat közölnek a médiatérben” – írták.
Az említett NATO-csúcstalálkozón azt jelentették be, hogy az első F–16-os vadászgépek már úton vannak Ukrajnába, és a nyáron már bevetik őket. A Bloomberg hírügynökség viszont nem sokkal később arról írt, hogy adódott némi probléma a vadászgépek átadásával, és az idei évben jóval kevesebbet vethetnek be az ukránok, mint amivel eredetileg készültek.
Arról (érthető módon) nincsenek hivatalos információk, hogy hol fognak állomásozni a gépek, de az ukrán sajtóban néhány érdekes információmorzsa megjelent. Bő egy hónappal ezelőtt például még szó esett arról is, hogy
Kijev a környező NATO-országok létesítményeiben helyezné el a gépek egy részét,
miután a repülők karbantartást a legegyszerűbben Lengyelországban, műveleti támogatást pedig Romániában kaphatnának. Szerhij Holubcov dandártábornok, az ukrán légierő légi forgalmi főnöke szintén arról beszélt, hogy a gépek egy része Ukrajnában lenne, egy másik részük pedig olyan harmadik országokban, amelyek ellen Oroszország nem merne csapást végrehajtani.
Egy héttel ezelőtt viszont (vagyis a NATO bejelentésével nagyjából párhuzamosan) egy ukrán katonai szakértő, Konsztantyin Krivolap már azt mondta, hogy szerinte az F–16-osok Ukrajna területéről fognak felszállni, nem a NATO országaiból. „Amint legalább egy repülőgép felszáll Romániából vagy Lengyelországból, és bármilyen katonai akciót hajt végre Oroszország ellen, ezt az országot azonnal a konfliktus résztvevőjeként ismerik el” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte a gépek valahol az ukrán hátországban lesznek elhelyezve.
Ismeretlen drónok figyelik annak a több száz ukrán katonának a kiképzését, akik Berlintől nem messze, egy titkos bázison gyakorlatoznak – számolt be az Unian ukrán hírügynökség a Politico alapján.
A lap szerint a német hadsereg a beavatkozás helyett arra ösztönzi az ukrán katonákat, hogy építsék be a kiképzésükbe a drónokat, hogy felkészüljenek az Oroszország által használt UAV pilóta nélküli repülőgépekre.
Roland Bosker alezredes szerint technikailag lehetetlen az összes olyan frekvenciát blokkolni, amelyet drónok irányítására használnak, valamint a jelzavaró eszközök bevetése más, hatótávolságon belül lévő eszközök működését is zavarná.
Mindig lesznek olyan lőszerek, amelyek a legjobb páncélzaton is képesek áthatolni
– fogalmazott az alezredes, majd hozzátette, hogy „az ellenség mindig megtalálja a módját, hogy beszivárogjon egy ilyen területre”.
Az ukrán drónok nyomás alá helyezték az orosz légvédelmet, emiatt Oroszországnak mobil légvédelmi rendszerekkel kellett megerősítenie azt – olvasható a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont legfrissebb jelentésében az ukrán UNIAN hírügynökség szerint.
Az ISW szerint az Oroszország területén végrehajtott mélységi dróncsapások nagy nyomást helyeztek az orosz félre, és arra kényszerítették, hogy a mobil légvédelmi rendszerek nagy részét a mélységben fekvő, fontos stratégiai célpontok védelmére csoportosítsák át.
Példaként hozták fel azt is, hogy hetekkel ezelőtt, még május elején készült (de az ukrán sajtóban csak most megjelent) műholdas felvételek szerint
legalább hét darab Pancír–1 típusú közepes hatótávolságú légvédelem rendszert telepítettek Vlagyimir Putyin valdaji rezidenciájához.
A kutatóközpont elemzői megjegyezték, hogy az oroszok egyértelműen nem rendelkeznek elég légvédelmi rendszerrel ahhoz, hogy megvédjék az ország nyugati részén lévő összes kritikus létesítményt. Ezzel kapcsolatban idézték Ruszlan Puhovot, az orosz védelmi tárca civil tanácsadó testületeként működő Stratégiák és Technológiák Elemző Központjának vezetőjét, aki kedden felszólította az orosz hadsereget, hogy vezessenek be egy innovatív, decentralizált megközelítést az oroszországi létesítmények drónok elleni védelme érdekében, és figyelmeztetett, hogy az ukrán drónok valószínűleg mélyen behatolnak majd Oroszországba.
Mint az ISW írta, az oroszok elkezdték létrehozni a mobil légvédelmi csoportokat, de ezeket még nem vetették be olyan mértékben, hogy meg tudják védeni a nyugat-oroszországi stratégiai létesítményeket. „Az orosz légvédelmi rendszerre nehezedő állandó nyomás oda vezetett, hogy egyes regionális hatóságok kifejezetten kijelentették, hogy az orosz vállalatok és helyi hatóságok nem támaszkodhatnak az orosz szövetségi szintű légvédelemre, és saját drónelhárító képességeket kell biztosítaniuk” – tették hozzá.
Végül azt is megjegyezték, hogy Ruszlan Puhovov azt is felvetette, hogy az orosz hadsereg egy könnyű repülőgépekből álló flottát is létrehozhatna a drónok elfogására (bár az ISW szerint ezt megnehezítené, hogy Oroszországban most kevés repülőgépet tudnak gyártani – nem utolsósorban a nyugati szankciók miatt).
Az orosz vállalatok exponenciálisan növelték afrikai toborzásukat − jelentette július 17-én az RBC orosz állami ellenőrzésű médiaorgánum iparági adatokra hivatkozva.
Az Ukrajna elleni háború és az azt követő több százezer munkaképes korú férfi elvándorlásának együttes hatásai, valamint a már meglévő tényezők, köztük a Covid–19 miatti elhalálozás és az elöregedő népesség miatt a munkaerőhiány egyre nagyobb problémát jelent Oroszországban − tájékoztatott a The Kyiv Independent.
Az RBC által elemzett adatok azt mutatták, hogy tíz ország közül hét, ahol a legnagyobb mértékben nőtt az orosz vállalatok által meghirdetett üres álláshelyek száma, Afrikában található. Kenyában, az orosz üres álláshelyek legnagyobb növekedését felmutató országban a 2023 első félévi mindössze 161-ről 2024 első felére csaknem 6500-ra emelkedett a számuk.
Afrikán kívül Albániában, Belgiumban és Pakisztánban is nőtt az orosz álláshirdetések száma. Ugyanakkor Oroszország szomszédai, Kazahsztán és Fehéroroszország továbbra is a külföldi álláshirdetések zömét adták.
Míg a külföldi munkavállalók számára legkeresettebb területek nagyrészt változatlanok maradtak − IT, ügyfélszolgálat, marketing és egyéb fehérgalléros munkakörök −, az építőipar és a mezőgazdaság is növekedett az elmúlt években, írja az RBC.
Oroszország már régóta célpontja a Közép-Ázsiából érkező vendégmunkásoknak (2024-ben nagy részük Üzbegisztánból és Tádzsikisztánból érkezett, összhangban a korábbi évekkel), akik gyakran fizikai munkát vagy egyéb kékgalléros munkát végeznek, de mivel a munka jellemzően nem hivatalos, nem világos, hogy az RBC ezt az adatot is figyelembe vette-e elemzésében.
Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában közölte: véleménye szerint nem a háború megnyerésén, hanem egy jobb békén kell most dolgozniuk a politikusoknak.
A felvetésre, hogy Donald Trump megválasztása esetén változhat-e a háborúhoz való amerikai hozzáállás, csökkenhet-e gyorsan a támogatás mértéke, azt mondta: „Inkább lassan, hiszen Oroszország stratégiai tervezői is azt azonosították be, hogy most van csúcson az amerikai és a nyugati támogatás Ukrajnának, tehát ők innentől nyerésben vannak, mert a támogatás csak kevesebb lehet. Azonnal nem lehet elzárni, hiszen nagyon hosszú ideig, több mint két és fél éve hitegetik Ukrajnát, hogy támogatják, rövidesen NATO-tag lesz, de nagy valószínűséggel szép lassan elapadnak ezek a források.
Ez nagyon jól látszik, például a Patriot légvédelmi eszközök esetében. Három hónapja nyolc darabot ígértek Ukrajnának, most már csak ötöt, de azt is a következő évre. Ígéretből sokkal több van, mint végrehajtásból
– fogalmazott Resperger István.
A kérdésre, hogy Orbán Viktor tárgyalásainak bármilyen eredménye látszódhat-e a harctéren, azt mondta: „Az Európai Unió, bár nagyon sokszor veri a dobot, hogy a magyar álláspont az más, de ezekről a miniszterelnök úr, azt gondolom, egyeztetett a nagyobb országok vezetőivel. Az európai uniós megbeszéléseken Franciaországgal, Olaszországgal, Németországgal, nem csak az Európai Parlament frakcióiról volt szó. Ő az a személy, aki elmehet Moszkvába, hiszen ha a briteket nézzük, ők mindig csak Kijevig mentek, onnan mondták, hogy fejezzék be a háborút.”
Később hozzátette azt is, hogy több forgatókönyv lehetséges az ukrajnai tűzszünet és béke kérdésében, és ha egy ukrán vezető „aláírja azt a békeszerződést Oroszországgal, hogy a Donbász, a Krím elment, az rögtön megbukik a választásokon, és egy sokkal szélsőségesebb párt vagy vezető kerülhetne hatalomra”. Ugyanakkor ez esetben megtörténhetne, hogy „a nyugati diplomácia azt mondja, hogy legyen tűzszünet, mi támogatunk benneteket abban, hogy gazdaságilag fejlődjetek, ám ha valaki újra háborút kezdeményez, nem kapna támogatást”.
Lidell Hart a Stratégia című könyvében mondja, hogy a felső politikának, a stratégiának nem a háború megnyerésére, hanem egy jobb béke elérésére kell törekedni.
– mondta Resperger István, hozzátéve: „Ez még kicsit messze van, de egy tűzszünet talán év végére kialakulhat, utána pedig beiktatják az új amerikai elnököt.”
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács vezetőhelyettese közölte: ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba, akkor arra Moszkva gyakorlatilag egy hadüzenetként fog tekinteni.
A kezdetektől fogva világossá tettük a NATO számára, hogy Ukrajna csatlakozása nem csupán Oroszország nemzeti érdekeit fenyegeti közvetlenül. Ez valójában egy hadüzenet lenne, csak késleltetve
– mondta Medvegyev a Reuters szerint az Argumenty i Fakty nevű orosz lapnak.
Az orosz politikus azt is megjegyezte, hogy a NATO csak „körültekintő” politikával akadályozhatja meg azt, hogy a bolygó darabokra szakadjon egy világháború miatt. „Azok a lépések, amelyeket Oroszország ellenfelei évek óta tesznek ellenünk, a szövetség kiterjesztése [...] ahhoz a ponthoz vezetik a NATO-t, ahonnan már nincs visszaút” – mondta Dmitrij Medvegyev.
Oroszország és Ukrajna összesen 180 hadifoglyot cserélhet ki az Egyesült Arab Emírségekben – tudta meg a Bloomberg hírügynökség egy, az ügyre rálátó forrástól.
Mindkét fél 90 katonát adna vissza a másiknak, és ha minden rendben zajlik, akkor ez még szerda délelőtt megtörténhet. A Bloomberg megjegyezte, hogy ez már a hatodik fogolycsere lenne idén az Emírségekben, és 1400 körülire nőne azoknak az orosz és ukrán katonáknak a száma, akik az ő közvetítésükkel hagyhatják el a hadifogságot.
A három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia kedden közös bejelentést tett arról, hogy egy jegyzékben közölték Oroszországgal és szövetségesével, Belarusszal: 2025 februárjától leválnak a Szovjetunió idején létesített elektromos hálózatról.
Az Economx szemléje szerint a volt szovjet tagköztársaságok az energiafüggetlenség megteremtésével indokolták a döntést.
Elvágjuk az utolsó energetikai szálakat Oroszországgal
– jelentette ki Rokas Masiulis, a litván energiahálózatot üzemeltető Litgrid állami cég igazgatója. Hozzátette, hogy erre fél év múlva kerül sor, de nemcsak az orosz és belorusz hálózatról válnak le, hanem a még megmaradt elektromos vezetékeket is lebontják.
A lett AST, valamint az észt Elering áramszolgáltató is hasonló döntést jelentett be. A balti országok ennek értelmében február 7-én válnak le az orosz hálózatról, és két nap múlva kapcsolódnak rá az európai hálózatra.
A három ország 2018-ban döntött úgy, hogy összehangolják elektromos hálózatukat a kontinens nyugati részén működővel, miután erre pénzügyi támogatást kaptak az Európai Uniótól. A hálózathoz Lengyelországon keresztül fognak csatlakozni.
Az Egyesült Államok és Kanada kormánya által finanszírozott Tetra Tech amerikai cég aknamentesítő gépeket és egyéb berendezéseket adott át az ukrán Állami Különleges Közlekedési Szolgálatnak – adta hírül kedden az ukrán gazdasági minisztérium sajtószolgálata.
Az MTI szerint a közleményben arról írnak, hogy négy darab GCS–100-as típusú aknamentesítőt adott át az amerikai vállalat, tartozékkészlettel, valamint a gépek szállítására szolgáló traktorokat, JCB kotrógépeket és kisbuszokat az aknamentesítő szakemberek szállítására. A szállítmány értéke több mint 5,8 millió dollár.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy a GCS–100 távirányítású, könnyű súlyú aknamentesítő gép, amely még a nehezen megközelíthető helyeken is képes hatékonyan eltávolítani a taposóaknákat. Napi ötezer négyzetméter terület megtisztítására alkalmas.
Az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat keddig több mint 115 ezer hektár területet aknamentesített, és 178 ezernél is több robbanótárgyat semmisített meg.
Donald Trump a jelöltek közül talán a legnagyobb Ukrajna-kritikust tette meg alelnökjelöltjének. James David Vance – röviden J.D. Vance – az idei év első öt hónapjában az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek blokkolásának mozgatórugójának számított.
Még nem tudni, hogy segít-e és milyen mértékben alakítja majd a jövőbeni amerikai külpolitikát, de az Ukrajnával kapcsolatos álláspontja és a háború befejezésével kapcsolatos elképzelései megkérdőjelezhetetlenek. A Bild ismertette Trump alelnök radikális tervét.
Két nappal az ukrajnai orosz invázió kezdete előtt Vance szerint Ukrajna egy korrupt, oligarchák által irányított ország volt, amely „2022-ben olyan közel áll a működő demokráciához, mint Afganisztán”. Majd nem sokkal a háború kezdete után hozzátette, hogy
„őszintén meg kell mondanom, hogy nem érdekel, mi történik Ukrajnával”.
2023-ban felszólította a kijevi kormányt, hogy „fogadja el, hogy Ukrajnának át kell adnia néhány területet Oroszországnak”. Amerika felszólította Ukrajnát, hogy „hagyja abba a gyilkolást”, majd ha az Egyesült Államok felfüggeszti a fegyverszállításokat, akkor úgysem lesz más lehetősége, mint tárgyalni Putyinnal.
Vance elutasította az Oroszország elleni pénzügyi szankciókat is 2024-ben, azzal érvelve, hogy ezeknek „potenciálisan súlyos következményei lennének a nyugati pénzügyi rendszerre nézve, és akadályozhatják egy jövőbeli elnök képességét, hogy tárgyalásokat folytasson az orosz–ukrán konfliktus lezárásáról”.
Egyszerűbben fogalmazva Vance nem akarja Oroszországot hibáztatni a háború következményeiért. Szerinte a támadás áldozatának, Ukrajnának a Kremllel folytatott tárgyalások során alá kell vetnie magát Putyin akaratának. Vance-nek nincs válasza arra a kérdésre, hogy miért kellene Oroszországnak befejeznie a háborút, ha az amerikai kormány elhagyja Ukrajnát. A háborút európai problémának tekinti, és felszólítja Európát, hogy maga foglalkozzon Putyinnal.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett kedden New Yorkban, a találkozón szó volt az ukrajnai háborúról és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről is.
Szijjártó Péter szerint a Nyugat stratégiája láthatólag kudarcot vallott. „A harctéri helyzet a fegyverszállítások és a szankciók ellenére nem úgy alakult, ahogyan az európaiak és az amerikaiak remélték” – mondta.
Ezért új stratégiára van szükség. Amennyiben nincsen megoldás a csatatéren, akkor a megoldásnak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie
– tette hozzá.
Szerinte ehhez párbeszédet kell kezdeni, amihez pedig újra meg kell nyitni a diplomáciai csatornákat, enélkül rendkívül nehéz lesz bármifajta megoldásra jutni. Majd úgy fogalmazott, hogy „Magyarország teljesen eltérő következtetéseket von le a helyzetből, mint amerikai és más európai barátaink”. A tárgyaláson elhangzottakról itt írtunk bővebben.
Az ukrajnai harcok legfeljebb még egy évig fognak tartani, illetve csak januárig, amennyiben az amerikai elnökválasztáson a republikánusok győznek – jelentette ki kedden Bidzina Ivanisvili, a Georgiában kormányzó Georgiai Álom párt alapítója.
Az Ukrajnában dúló háború legkésőbb egy év múlva ér véget, ha pedig az amerikai elnökválasztáson a republikánusok aratnak győzelmet, úgy már januárban
– hangsúlyozta a milliárdos üzletember pártja választási kampánymegnyitóján.
Ivanisvili egyben megjegyezte, hogy amint véget érnek a harci cselekmények Ukrajnában, el fognak tűnni a nézeteltérések Tbiliszi és Brüsszel, illetve Washington között, és Georgia „a globális politikai szereplők érdeklődésének teljesen más tárgyává fog válni”. Mint mondta, egy éven belül alapvetően meg fognak változni a globális és a regionális érdekek, de Georgia tervei és kapcsolatai is.
Az MTI tájékoztatása szerint kedden a kormánypárt hivatalosan is bejelentette kampánya kezdetét az október 26-án esedékes georgiai parlamenti választásokkal összefüggésben.