Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán titkosszolgálat (SZBU) szerint Ukrajna előző elnöke, Petro Porosenko is részt vehetett Viktor Medvedcsuk oroszpárti ukrán politikus tervében, amellyel a Szamara-Nyugati irány kőolajvezetéket Oroszország kezére juttatták.
A Sztrana értesülései alapján az SZBU közzétett egy olyan iratot, amelyben meggyanúsítják a volt államfőt a 2015-ös privatizációs ügyben. Szerintük Medvedcsuk az „akkori ukrán és orosz legfelsőbb politikai vezetéssel egyértelműen összehangoltan cselekedett”. Ukrajna elnöke akkor nem más volt, mint Porosenko.
Vlagyimir Putyin közeli barátja, Medvedcsuk mellett meggyanúsították az olajvezetéket kezelő Prykarzpatzapadtrans négy további vezetőjét, valamint igyekeznek megállapítani az illegális tranzakció egyéb résztvevőit is.
2022-ben Medvedcsuk Porosekno ellen tanúskodott a privatizációs ügyben. Az egykori elnök szerint a vallomás nem felel meg a történteknek.
Oroszországnak előbb be kell fejeznie az ukrajnai háborút, ha el akarja kerülni nagy hatótávolságú amerikai rakéták németországi telepítését – jelentette ki szerdán Olaf Scholz német kancellár újságíróknak nyilatkozva.
„Az első dolog, amit Oroszországnak meg kellene tennie, megállítani ezt a szörnyű agressziós háborút Ukrajnával szemben, és fel kell hagynia az ország egészének meghódítására irányuló törekvésével” – hangoztatta a szociáldemokrata politikus nyári sajtótájékoztatóján Berlinben.
A kancellár egyben a saját pártjának soraiból érkező bírálatokkal szemben is védelmébe vette az amerikai fegyverrendszerek telepítését. Mint mondta, ez a döntés azt szolgálja, hogy „ne legyen háború”.
Szükségünk van elrettentési képességekre azon felül, amivel már rendelkezünk, például manőverező robotrepülőgépek formájában, mégpedig nagy hatótávolságú, hagyományos hatóeszközökre is
– fogalmazott.
„Mindannyian azt kívánjuk, hogy ismét egy olyan világban élhessünk, ahol nagy jelentősége van a fegyverkorlátozásoknak” – mondta. „Most viszont arról van szó, hogy biztonságunkat a szükséges elrettentés által is szavatoljuk, éppen azért, hogy ne legyen háború” – tette hozzá.
Scholz egyben szóvá tette azt is, hogy Oroszország is fegyvereket telepített a NATO tőszomszédságába. Hangsúlyozta: jelentős „mindaz, ami Kalinyingrádban és a NATO keleti határának túloldalán, Oroszországban lett telepítve. Ezek olyan dolgok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, és ezért szükség van az elrettentés lehetőségére” – fűzte hozzá.
Az Egyesült Államok a hidegháború ideje óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét. Minderről Berlin és Washington július 10-én állapodott meg. Moszkva mintegy 1600 kilométerre van légvonalban Berlintől. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM–6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.
Vlagyimir Putyin elnök egy, az Ukrajnától elcsatolt területek társadalmi-gazdasági fejlődéséről tartott szerdai tanácskozáson azt hangoztatta, hogy „az új régióknak” a meghatározó mutatókban 2030-ra el kell érniük az összoroszországi életszínvonalszintet.
Az orosz elnök elmondta, hogy ezeken a területeken több mint 3000 kilométernyi utat hoztak rendbe, és 62 többemeletes lakóház épült. Az elnök szerint az elmúlt két év alatt a „szövetségi megrendelők” több mint 19 ezer létesítményen végeztek munkálatokat, az orosz bankok pedig több mint félezer fiókot és irodát nyitottak – összegezte az MTI.
A de facto Donyecki Népköztársaság legfelsőbb bírósága szerdán 27 évi fegyházra ítélte Oleh Slapakovszkijt, az ukrán fegyveres erők 36. különálló brigádjának egyik katonáját.
A férfit azért ítélték el, mert 2022 februárjában Kominternovo faluban – a felettesei parancsát követve – aknavetővel lőtte a civil infrastruktúrát – írja az MTI.
A moszkvai katonai tárca szerdán bejelentette egy Szu–27-es vadászgép levegőbe emelkedését amiatt, hogy a brit légierő három gépe – egy RC–135 stratégiai felderítő repülőgép és két Typhoon vadászrepülő – megközelítette az orosz államhatárt a Fekete-tenger felett.
Ezt követően a brit gépek irányt váltottak és távoztak – írja az MTI.
Megsemmisítette az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők 63. gépesített dandárjának vezetési pontját és drónraktárát – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium beszámolója alapján az MTI.
A tárca szerint a parancsnokságot a műveleti állományával együtt egy Iszkander–M műveleti-taktikai rakétarendszer semmisítette meg, két drónirányitási parancsnoki járművel, 10 repülőgép típusú, valamint több mint 300 FPV-drónnal és más eszközökkel együtt.
A beszámoló értelmében az orosz erők az elmúlt nap folyamán a hatból két frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, és két ellenrohamot vertek vissza.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett kilenc tábori lőszerraktárt, egy Sz–300-as légvédelmi rakétarendszer alacsonyan repülő célokat befogó detektorát, célkövető radarállomását, harcirányító kabinját és két indítóállását, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, egy horvát RAK-SA–12 -es sorozatvetőt, négy-négy amerikai M777-es és M198-as, valamint két brit FH–70-es vontatott tarackot, két Tocska–U harcászati rakétát, két francia HAMMER irányított légibombát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 61 drónt.
Az orosz statisztika szerint meghaladta a 24 ezret az ukrán hadsereg által a háború kezdete óta elveszített katonai járművek száma.
Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők egykori főparancsnoka – jelenleg Ukrajna londoni nagykövete – részt vett a Royal United Services Institute (RUSI) londoni, háborúról szóló konferenciáján, és felhasználta az alkalmat, hogy felszólítsa a Nyugatot, álljon készen a védekezésre az olyan agresszív zsarnokok ellen, mint Oroszország – számolt be a Szabadság Rádió.
A zsarnokoknak mindig szükségük lesz háborúra mint a hatalom megtartásának eszközére
– mondta Zaluzsnyij, kiemelve, hogy az ukrán tapasztalatokat a Nyugat erőforrásaival kombinálva kell kiépíteni a védelmi vonalat az „agresszor” ellen. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború a harmadik világháború előszobája lehet, hiszen a „gonosz közel van és ölni jött”.
„A társadalomnak bele kell egyeznie abba, hogy a túlélés érdekében ideiglenesen feladja számos szabadságjogát. A modern háborúk sajnos totálisak. Ezek nemcsak a hadsereg, hanem általában a társadalom erőfeszítéseit is megkövetelik. A politikusok mozgósíthatják és mozgósítaniuk is kell a társadalmat! Így a háborús készenlétet nemcsak a hadsereg készenléte fogja meghatározni az agresszió visszaverésére, hanem az is, hogy a társadalom mennyire hajlandó szembeszállni az ellenséggel” – mondta az ukrán nagykövet.
Az orosz–ukrán háborút „átmeneti háborúnak” nevezte, amelynek tapasztalatai „meghatározzák a 21. század háborúinak körvonalait”, majd hozzátette: „Mi, ukránok, vérünkkel alkotjuk meg az új háború új modelljeit”.
Azt is megjegyezte, hogy a háborúknak új taktikákra és technológiákra van szüksége, „különben mind elpusztulunk”.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a kínai érdekeknek is megfelelne egy igazságos béke, erről beszélt kínai kollégájával, Vang Ji-vel. Kuleba kínai útja során arról is beszámolt, hogy Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal, de ennek a tárgyalásnak az igazságos, tartós békére kell irányulnia, észszerűeknek és gyakorlati jelentőségűnek kell lennie – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
Kuleba kifejtette Ukrajna álláspontját, miszerint készek tárgyalni az orosz féllel, amennyiben Oroszország őszintén hajlandó lenne tárgyalásokat folytatni, de jelenleg ilyen készséget nem tapasztalnak az orosz oldalról
– áll az ukrán külügyminisztérium sajtóközleményében. Kifejtette, hogy Kína globális békefenntartó szerepe meghatározó lehet, ezzel párhuzamosan fejtegették a béke elérésének lehetséges módját, és Kína ebben vállalt szerepét is.
„Oroszország agressziója megzavarta a békét és gátolta a fejlődést, minden újabb háborús nap újabb emberiségellenes cselekményeket és a igazságosság további erózióját eredményezi. Ezért szükséges befejezni az Ukrajna elleni háborút, helyreállítani a békét és felgyorsítani országunk újjáépítését” – fejtette ki Kuleba.
Délelőtt írtuk meg, hogy pokolgéppel robbantották fel egy orosz katonatiszt autóját Moszkvában. A Sztrana értesülései alapján azonban nem a megfelelő Andrej Torgaszovot érte terrortámadás, hanem egy névrokonát – aki szintén katonatiszt, csak nem a keresett, műholdas kommunikációs katonai egység adóvevő rádióközpontjának helyettes vezetője.
Az orosz média mindkét Torgaszov feleségére hivatkozva számolt be arról, hogy nem a megfelelő tisztet találták meg – hisz a helyettes vezetőnek nincs Toyota Land Cruiser Pradója. Az áldozat az egykori Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) tagja volt, jelenleg pedig a moszkvai vezérkari főigazgatóság „pszichológiai műveletek” katonai egységének tisztje.
Felesége arról számolt be, hogy a katona magának állította el lerobbant lábának vérzését, ingéből készített érszorítót a mentők kiérkezéséig.
Orosz biztonsági képviselők közben arról számoltak be, hogy a merénylet feltételezett elkövetője már Törökországba menekült, jelenleg is folynak a tárgyalások kiadatásáról.
Marjana Bezuhla ukrán képviselő bírálta Alekszandr Szirszkijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát a The Guardiannak adott interjúja miatt. Bezuhla a Telegram-csatornáján foglalkozott a katonai parancsnok kijelentéseivel, amit „egy hazug vénember manipulációjának” nevezett.
A parlamenti képviselőnek különösen nem tetszett a főparancsnok azon mondata, hogy mindenkinek harcolnia kell.
Mindenki? Ezért rabolnak el embereket, és küldenek ötvenéveseket a frontra? Zombidandárokat kell létrehozni, mert Oroszország növeli a gyalogságát, nekünk pedig a miénket kellene! Szimmetrikus reakció
– írta a képviselő.
Szirszkij kijelentéseit Valerij Zaluzsnij őszi, a The Economistban megjelent cikkéhez hasonlította, amikor a fronton kialakult patthelyzetről írt, és mindkettőt azzal vádolta, hogy „fizikailag tönkreteszi” a hadsereg új generációját.
Az ukránok mindössze 3 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy „az ukránok és az oroszok mindig is testvéri népek voltak és maradnak” – tudatta a Razumkov Központ szociológiai szolgálatának felmérési eredménye. A kutatók megjegyzik, hogy a szovjet idők egyik alapvető mitológiája az „orosz és ukrán nép testvériségének” mitológiája volt. Arra voltak kíváncsiak, hogyan érzékelik ezt a mitológiát a mai Ukrajnában – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A válaszadókat arra kérték, hogy három állítás közül válasszanak:
2017-ben a válaszadók mintegy 27 százaléka értett egyet az első állítással, míg 2024-ben már csak 3 százalék osztotta ezt a véleményt. Jelentősen nőtt azok aránya, akik szerint az ukránok és az oroszok soha nem voltak testvéri népek (16-ról 44 százalékra). Azok aránya, akik szerint az ukránok és az oroszok már nem testvéri népek, bár korábban azok voltak, 50 százalékról 46 százalékra csökkent.
A 2017-es évhez képest különösen jelentős változások a keleti és a déli régióban következtek be. Korábban a keleti lakosok 52 százaléka gondolta úgy, hogy az ukránok és az oroszok testvérnépek, most viszont már csak 7 százalékuk osztja ezt a nézetet. A déli régióban az így gondolkodók aránya 45-ről 7 százalékra csökkent.
A felmérést június 6. és 12. között végezték személyes módszerrel, kizárólag az ukrán kormány által ellenőrzött területeken, ahol nem folynak ellenségeskedések. 2016, 18 éves vagy annál idősebb válaszadót kérdeztek meg. Az elméleti mintavételi hiba nem haladja meg a 2,3 százalékot. Ugyanakkor további szisztematikus mintaeltéréseket okozhatnak az orosz támadás következményei, különösen az állampolgárok millióinak kényszerű evakuálása – írták.
Átnevezték az orosz fővárosban a Kijevi pályaudvar közelében található Európa teret Eurázsia térré Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerdán közzétett rendeletének értelmében.
A Prime hírügynökség szerint a polgármester döntése: „Moszkva azon szándékát tükrözi, hogy a tér új nevet kapjon, amely Eurázsia tágabb földrajzi fogalmát tükrözi.”
Az Európa teret a moszkvai Dorogomilovo kerületben, a Berezskovszkaja rakparton 2002-ben nyitották meg egy közös orosz–belga projekt keretében, „az európai országok egységének” jelképeként. 48 európai állam zászlaja és Olivier Strebelle Európa elrablása című avantgarde térplasztikája ékesítette, valamint egy emlékmű, amelyet Oroszország és Ukrajna újraegyesítésének 300. évfordulója alkalmából emeltek.
Más orosz városokban is született már hasonló döntés: Szaratovban az Európa Tanács terét a Donyec-medence hőseiről nevezték el újra, a permi Európa tér pedig Három évszázad tere lett – írja az MTI.
Oroszország tömegesen indított rakéta- és dróntámadásokat Ukrajna ellen júliusban. A moszkvai kormány „legitim célpontnak” tekinti a Kijevnek szolgáló nyugati támaszpontokat, fegyverzetet és a személyzetüket is – írja a Euronews.
Több tucat nyugati katonai oktató halálát említi az orosz állami hírügynökség a védelmi minisztériumra hivatkozva. Azt írják, a veszteség egy orosz ballisztikus rakétatámadás következménye az északkelet-ukrajnai Harkiv régióban. Oroszország többször is jelezte, hogy a nyugati erőket és személyeket az ukrán hadsereg részének tekinti, és semmilyen kivételt nem tesz velük szemben.
A támadást egy Iskander-M rendszerrel indították, kifejezetten a nyugati országokból érkező oktatók és zsoldosok ideiglenes bevetési pontja ellen a Harkiv régióbeli Derhacsiban, Harkivtól mintegy 12 kilométerre.
A kiképzők haláláról szóló híreket egyelőre nem cáfolta vagy erősítette meg sem ukrán, sem nyugati hatóság.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter több mint háromórás megbeszélést folytatott kínai kollégájával, Vang Ji-vel Kuangcsouban – írja a The Kyiv Independent a Reuters egyik forrására hivatkozva.
A mostani Kuleba első kínai útja a háború kitörése óta, és ő a legmagasabb rangú ukrán tisztviselő, aki 2022 óta látogatást tesz az országban. Kuleba és Vang korábban februárban találkozott a németországi müncheni biztonsági konferencián.
A megbeszélések „összesen több mint három órán át tartottak, a tervezettnél hosszabb ideig. Ez egy nagyon mély és konkrét beszélgetés volt” – mondta a forrás a Reutersnek.
Wang rámutatott, hogy az ukrán válság immár a harmadik évébe lépett. Kína mindig is szilárdan elkötelezett volt a válság politikai megoldásának előmozdítása mellett. A feltételek és az időzítés még nem érettek meg, azonban Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a békét szolgálja, és hajlandó továbbra is konstruktív szerepet játszani a tűzszünetben és a béketárgyalások újraindításában
– írja a kínai külügyminisztérium.
Már csak az ukrán diplomácián múlik, kinevezik-e Ukrajna magyarországi nagykövetévé Sándor Fegyirt, aki két évig a 68. Kárpátaljai Sárkányok területvédelmi zászlóaljánál szolgált és nemrég szerelt le a nagyköveti kinevezése miatt – derül ki a Népszava interjújából.
Fegyir szerint az orosz–ukrán háború nem az emberek, hanem a technológiák háborúja, és ma nem az emberi tényező, nem a népességszám dönti el a háborúk kimenetelét, hanem az intellektus és a technológiák, amelyeket bevetnek a felek.
Gondolok itt elsősorban a drónokra, rádiótechnológiás eszközökre. Ma egyetlen ATACMS ballisztikus rakéta alkalmazásával nagyobb eredményt lehet elérni, mint egy teljes dandár bevetésével
– fogalmazott a „lövészárkok professzora”, aki úgy véli, hogy valószínűleg diplomáciai úton fog majd lezáródni ez a háború.
Megkérdezték tőle azt is, hogy egy nemzet meddig mehet el a védekezésben. A háború kitöréséig egyetemi tanárként dolgozó, eredetileg szociológusvégzettségű Sándor Fegyir erre azt mondta:
Meddig mentek volna el a magyarok 1956-ban, meddig harcoltak volna a csehek 1968-ban? Valószínűleg az ukránok is hajlandók ugyanerre.
Szerinte az a lényeg, hogy úgy, mint a magyarok és a csehek, az ukránok is nemet mondtak ugyanarra a hatalmi rendszerre.
Ami Orbán Viktor kijevi látogatását illeti, Fegyir úgy gondolja, hogy ez egy régóta várt találkozó volt, és bízik abban, hogy ez egy fontos lépés a jószomszédi viszony helyreállításában.
Három hónappal, november elejéig meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást július 23-án az ukrán parlament – számolt be az MTI.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által beterjesztett törvényt a média jelentése szerint az országgyűlés többsége megszavazta. Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon közzétett posztjában közölte, hogy a 450 fős parlament 339 tagja szavazott a november 9-ig kiterjesztett hosszabbításra.
A hadiállapot és a mozgósítás a hosszabbítás nélkül augusztus 12-én ért volna véget.
Moszkva északi részén, a Szinyavinszkaja utca egyik lakóháza közelében pokolgéppel felrobbantottak egy Toyota Land Cruiser típusú gépkocsit – írja az Ukrajinszka Pravda. Az Astra Telegram-csatornája szerint az autó Andrej Torgasevé, egy műholdas kommunikációs katonai egység adóvevő rádióközpontjának helyettes vezetőjéé volt.
Andrej Torgasev a moszkvai régióban működő 33790-es katonai egység adóvevő rádióközpontjának helyettes vezetője. A nyilvánosan elérhető adatok szerint a 33790-es katonai egység az Orosz Fegyveres Erők 89. műholdas kommunikációs központja.
A robbanás állítólag akkor történt, amikor egy férfi és egy nő beszállt a parkoló autóba. Az előzetes adatok szerint a férfi lábát lerobbantották, a nő pedig repeszsérüléseket szenvedett és kórházba került. Az orosz rendőrség egy robbanószerkezet felrobbantását okolta a robbanásért. Az Orosz Nyomozó Bizottság büntetőeljárást indított a robbanás miatt.
Újabb csapást mértek az oroszok Harkivra, ezúttal Sz–300-as rakétákkal vették célba az ukrán települést – írja a The Kyiv Independent.
A város elleni első csapás a Harkiv egyik kerületén belüli ipari zónát célozta. A második csapás már egy lakónegyedet ért, aminek következtében tűz ütött ki az egyik házban.
Oleh Szinyehubov helyi kormányzó szerda reggel közölte, hogy a Harkivtól mintegy 15 kilométerre északra fekvő Malodanylivska települést ért dróntámadásban két férfi megsérült. Lóistállókat gyújtottak fel. A támadások helyszínére elsősegélynyújtókat küldtek.
Paulo Rangel portugál külügyminiszter szerint az Európai Uniónak továbbra is ragaszkodnia kell ahhoz a politikájához, hogy az ukrajnai háború befejezéséről szóló megbeszéléseket a kijevi kormánynak kellene vezetnie – írja a The Kyiv Independent.
Ukrajna lesz az, aki eldönti, hogyan kell megszervezni a békefolyamatot. Alapvető fontosságú, hogy az EU szilárdan kitartson amellett, hogy ha béketárgyalások és békefolyamat zajlik, ami rendkívül kívánatos, akkor azt az Ukrajna által meghatározott terv tiszteletben tartásával kell végrehajtani, ami a megszállt állam
– mondta Rangel.
Ukrajna nem fog csatlakozni az EU-hoz a volinyi mészárlás történelmi kérdésének megoldása nélkül – jelentette ki Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
A miniszter a lengyel–ukrán történelem 1943-as tragikus epizódjára utalt, amikor az Ukrán Felkelő Hadsereg tagjai lengyelek tízezreit mészárolták le a nácik által megszállt Volinyban, a korábban Lengyelországhoz, ma Ukrajnához tartozó régióban. A megtorlásban ukránok ezreit ölték meg.
A mai Lengyelország és Ukrajna közötti megbékélésre tett számos kísérlet ellenére a kérdés többször is a közbeszéd homlokterébe került, mégpedig a 2015 és 2023 között kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság párt idején. Lengyelország a lehetőségeihez mérten támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, de a kapcsolatok a megoldatlan történelmi kérdések miatt „nem tökéletesek”. Varsó 2022 óta Kijev elkötelezett támogatója, bár a kapcsolatok az elmúlt hónapokban kereskedelmi viták miatt megromlottak.
Az Európai Unió két lehetőséget ajánlott fel a tagállamoknak az orosz központi bank eszközeinek hosszabb időre történő befagyasztására. A blokk ezzel próbálja megnyugtatni az Amerikai Egyesült Államokat, amely aggódik a G7-országok azon terve miatt, hogy a lefoglalt eszközökből származó bevételekből mintegy 50 milliárd dolláros segélyt nyújtsanak Ukrajnának – idézi a Unian a Bloomberget.
Az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok és más G7-tagállamok azon dolgoznak, hogy az év végéig 50 milliárd dollárnyi hitelt nyújtsanak Ukrajnának, amit az orosz központi bank eszközeiből származó bevételekből fedeznének. A megállapodás a G7-országok vezetőinek júniusi csúcstalálkozóján született.
Az Amerikai Egyesült Államok azonban aggodalmát fejezte ki az uniós szankciórendszerrel kapcsolatban, amelyet félévente a 27 tagállam egyhangú szavazatával kell megújítani. Azt sugallják, hogy ez problémává válhat, ha a befagyasztást nem hosszabbítják meg valamikor.
A lap szerint a fentebb vázolt két lehetőség közül az egyik az, hogy az eszközöket határozatlan időre zárolni kell, amit majd rendszeresen felülvizsgálnak, vagy meghosszabbítják a befagyasztási idejét 18, 24 vagy 36 hónapra.
Egy Bloombergnek nyilatkozó amerikai tisztviselő elárulta, hogy a szankciórendszerre vonatkozó uniós biztosítékok megszerzése valóban megoldatlan kérdés a jelenlegi tárgyalásokon. Hozzátette, hogy a cél továbbra is az, hogy az év végéig megkapják a pénzt.
Az uniós vezetők közös nyilatkozatukba olyan mondatokat is belefoglaltak, miszerint „az orosz vagyonokat mindaddig zárolva kell tartani, amíg Oroszország fel nem hagy az Ukrajna elleni agresszív háborújával, és nem téríti meg az e háború által okozott károkat”. Az amerikai pénzügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője szerint Washington arra kéri az Európai Uniót, hogy nyújtson erősebb garanciákat arra, hogy az eszközök továbbra is forgalomképtelenek maradnak.
A G7-ek csúcstalálkozóján elért megállapodás értelmében az Európai Unió és az Egyesült Államok egyenként 20-22 milliárd dollárnyi kölcsönt nyújt. Az Egyesült Királyság, Kanada és Japán további kisebb összegeket biztosít. A befagyasztott eszközökből származó bevételek becslések szerint évi 3 és 5 milliárd euró között lesznek. Ha a szankciókat feloldják a vagyonból, a G7 minden egyes tagja felelős lesz a finanszírozás ráeső részének fedezéséért. A pénzeszközöket Ukrajna katonai szükségleteinek támogatására és az ország újjáépítésének elősegítésére fordítanák.
Egyes uniós diplomaták szkeptikusak Magyarország hozzáállásával, amely korábban elutasította a szankciók éves meghosszabbítására vonatkozó javaslatokat.
Mindazonáltal a G7-országok és az Európai Unió már megállapodott abban, hogy a pénzeszközök befagyasztva maradnak mindaddig, amíg Oroszország bele nem egyezik abba, hogy kártérítést fizessen Ukrajnának a károkért.
Háborús adatokat közölt az ukrán vezérkar, az oroszok 570 120 katonát veszítettek el a 2022. február 24-e óta tartó invázió alatt – írja a The Kyiv Independent.
Ez a szám tartalmazza az oroszok 1140 áldozatát, akiket csak az elmúlt napokban vesztettek el. A jelentés szerint Oroszország emellett 8302 harckocsit, 16 013 páncélozott harcjárművet, 21 279 járművet és üzemanyagtartályt, 15 759 tüzérségi rendszert, 1125 többszörös rakétaindító rendszert, 902 légvédelmi rendszert, 363 repülőgépet, 326 helikoptert, 12 544 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Az orosz kormány augusztusra visszaállítja a benzinexport tilalmát – jelentette be Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, aki hozzátette, hogy az energiaügyi minisztérium az intézkedés meghosszabbítását javasolja október végéig.
Oroszország eredetileg március 1-től hat hónapra rendelte el a kiviteli tilalmat, amelyet azonban felfüggesztettek a május 20. és július 31. közötti időszakra.
Az MTI azt írja, hogy hasonló tilalmat már tavaly is életbe léptettek Oroszországban, akkor az a szeptember 21. és november 17. közötti időszakra vonatkozott, és a célja a magas belföldi árak visszaszorítása és az üzemanyaghiány megszüntetése volt.
Az idén márciusban életbe léptetett intézkedés nem vonatkozott az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaira, Mongóliára, Üzbegisztánra, továbbá Grúzia két, Oroszország által támogatott szakadár régiójára, Dél-Oszétiára és Abháziára.
Az orosz parlament alsóháza azt javasolta, hogy büntessék meg azokat az orosz katonákat, akiket az ukrajnai harcok alkalmával okostelefonok használatán kaptak. Ugyanis egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy az elektronikus eszközök elárulhatják a katonák helyzetét a harctéren – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség a CNN szemléje szerint.
Az Állami Duma védelmi bizottsága által támogatott törvénytervezet szerint az internetre csatlakoztatott mobiltelefonok viselése, amelyek adatai azonosíthatják az orosz csapatokat vagy az erők tartózkodási helyét, „súlyos fegyelmi vétségnek” minősül majd, amelyért akár 10 napos letartóztatás is kiszabható. Többszöri elkövetés esetén akár 15 napos letartóztatás is kiszabható.
A törvény tiltaná továbbá az egyéb elektronikus eszközök használatát, amelyek lehetővé teszik a kép- és hangfelvételt, valamint a geolokációs adatok továbbítását.
Bár a Kreml elismerte a mobiltelefonokat hordozó katonák által jelentett kockázatokat, orosz katonai bloggerek bírálták a törvénytervezetet, azt állítva, hogy mindez azt mutatja, a Duma nem érti a modern hadviselés természetét.
A jelentések szerint mind az orosz, mind az ukrán hadsereg az ellenséges mobiltelefonokat használta már a háború során a célpontok azonosítására, a fényképek és üzenetek adatait a koordináták követésére és támadások indítására.
Az ukrán biztonsági szolgálat is úgy értékelte, hogy orosz hackerek megpróbáltak beszivárogni az ukrán hadsereg által „a harci küldetések megtervezésére és végrehajtására” használt androidos táblagépekbe, olyan kódot használva, amelynek célja az volt, hogy ellopják az eszközökről az Elon Musk Starlink műholdas rendszerére küldött adatokat, amelyek kulcsfontosságúak voltak Ukrajna harctéri kommunikációjában.
Az ukránok közel egyharmada elfogadna bizonyos területi engedményeket a háború gyors befejezéséért, ami több mint háromszoros növekedés az elmúlt egy évhez képest, bár a legtöbben még mindig ellenzik, hogy bármilyen területet átadjanak − derült ki egy kedden közzétett felmérésből – tájékoztatott a Reuters.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet közölte, hogy a május 16–22. között az ukránok által birtokolt területeken 1067 ember megkérdezésével végzett felmérés szerint 32 százalékuk értene egyet valamilyen területi engedménnyel, szemben az egy évvel korábbi 10 százalékkal és a tavaly év végi 19 százalékkal. A felmérés szerint viszont az ukránok 55 százaléka továbbra is ellenzi, hogy bármilyen területi engedményt tegyenek.
A felmérés nem kérdezte azt, hogy milyen és mekkora területi engedményekre lennének nyitottak. A megkérdezettek ettől függetlenül nem tekintik úgy, hogy az engedmények egyenlőek lennének a terület oroszként való elismerésével.
Egyesek például készek arra, hogy bizonyos területek felszabadítását a jövőre, egy jobb időpontra halasszák
− áll a KIIS megállapításait tartalmazó közleményében.
A felméréssel együtt közzétett megjegyzésekben a KIIS ügyvezető igazgatója, Anton Hruscseszkij elmondta, hogy az ukránok továbbra is ellenzik, hogy bármi áron békés rendezést érjenek el Oroszországgal.
A szélsőjobboldali Azov dandár (korábban Azov ezred) parancsnoka, Bohdan Krotevics alezredes panaszt tett az ukrán Állami Nyomozóhivatalnál – írta a The Kyiv Independent.
A panasz egy korábbi ukrán parancsnokkal, Jurij Szodol tábornokkal szembeni ügyében fogalmazódott meg. Az ügy előzménye, hogy Szodol volt az ukrán Egyesített Erők parancsnoka idén májusban Harkiv térségében, amikor megkezdődött ott egy orosz offenzíva (ezen kívül pedig az ukrán Horticja hadseregcsoport parancsnokaként ő felelt a Harkivi és Donyecki területen küzdő ukrán erők egy részéért is).
Szodolt június 24-én menesztették is. Papíron ez indoklás nélkül történt meg, de nem sokkal azután, hogy Krotevics hivatalos panaszt tett ellene az Állami Nyomozóhivatalnál, és hatalmi visszaéléssel, valamint a csapatok inkompetens parancsnoklatával vádolta meg őt, ami szerinte ukrán területek és élőerő elvesztéséhez vezetett.
Jurij Szodollal szemben még mindig zajlik ez ügyben a vizsgálat, és Krotevics most azért tett (egy újabb) panaszt az Állami Nyomozóhivatallal szemben, mert állítása szerint a korábbi vallomását csupán hozzáadták a nyomozás aktáihoz, és nem idézték be tanúvallomásra őt az ügyben, holott külön kérte is, hogy tanúként szerepelhessen.
A panasza ügyében eredetileg július 10-re tűzték volna ki a tárgyalást, azonban a bírák nyaralása és egyéb tényezők miatt új időpontot kellett keresni, így végül augusztus 19-én várható meghallgatás. Krotevics úgy véli, hogy „felső utasításra” hátráltatják az ügyét.
Egy moszkvai bíróság távollétében nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte Mihail Zygar száműzetésben lévő orosz újságírót, aki „álhíreket” terjesztett az orosz hadseregről. A férfit „az Orosz Föderáció fegyveres erőinek felhasználásáról szóló, szándékosan hamis információk nyilvános terjesztésében” találták bűnösnek a bíróság által kedden megosztott közlemény szerint − számolt be a CNN.
A szigorú médiatörvény értelmében, amelyet a háború kezdetén fogadtak el, az orosz hadsereg lejáratása vagy a katonai műveletekről szóló „álhírek” terjesztése büntetőeljárás alapjául szolgálhat Oroszországban.
A bíróság ítélete nevetséges, de szerencsére jól vagyok − ellentétben azokkal a politikai foglyokkal, akiket jelenleg orosz börtönökben tartanak fogva
− mondta Zygar a CNN-nek a bíróság döntése után. „Arra kérek mindenkit, hogy ne feledkezzen meg róluk. Jelenleg csaknem háromezren vannak politikai vádak miatt börtönben Oroszországban” − tette hozzá.
A bíróság közölte, hogy Mihail Zigar büntetése akkor kezdődik, ha kiadják Oroszországnak vagy őrizetbe veszik, bár az orosz kormány Ukrajna lerohanása óta egyetlen prominens másként gondolkodót vagy kritikust sem adott ki sikeresen.
Egy másik orosz újságíró és blogger, Oleg Kasin, aki jelenleg az Egyesült Királyságban él, a múlt héten került fel az orosz belügyminisztérium körözési listájára, amely nem részletezte az ellene felhozott vádakat. A bűnüldöző szervek a TASZSZ állami hírügynökségnek elmondták, hogy Kasin a külföldi ügynöktörvény miatt kerülhetett a listára.
Magyarország területére 2024. július 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 6591 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5324 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – adta hírül az MTI.
A 81. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál szervezői kedden bejelentették, hogy milyen filmeket lehet megtekinteni az idei eseményen. A felhozatalnak egy ukrán és egy orosz háborús film is része lesz.
Az Ukrajinszka Pravda szerint ukrán részről Oleh Zsurba „A lassan égő föld dalai” című filmjének lesz világpremierje a fesztiválon. A film az orosz invázió első két évében mutatja be, hogy milyen volt az élet Ukrajnában, és hogyan vált a háború az emberek életének részévé, milyen utat járt be a társadalom az első hetek pánikjától kezdve
addig, hogy a halál és a pusztulás elfogadott, és egyfajta tragikus normává vált az ukránok számára.
A másik oldalról Anasztazija Trofimova orosz–kanadai „Oroszok háborúban” című filmjét fogják levetíteni ugyanabban a programban. E film leírásában úgy fogalmaztak: „A rendező elnyeri az orosz gyalogos katonák bizalmát, és egy évig kíséri az egyik zászlóaljat, amely Kelet-Ukrajnán keresztül nyomul előre”, valamint arról is írnak, hogy a rendező a „keleti vagy nyugati propagandától” és „kiábrándult katonák” nézőpontjától eltérő módon mutatja be a helyzetet.