Mintegy 40 külföldi kiképző és 60 ukrán katona vesztette életét, amikor az orosz hadsereg Iszakander–M rakétarendszerrel mért csapást Harkiv ipari övezetében a Szkorpion építőipari vállalat egy épületére, amelyben „zsoldosokat” szállásoltak el – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium alapján az MTI.
Iszkander-csapás érte a harkivi harckocsigyárat is, megsemmisítve két javítóműhelyt. A tárca közölte, hogy a páncélozott járművek helyreállítása itt leállt.
A beszámoló értelmében az orosz erők az elmúlt nap folyamán a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, és a harkivi régióban hat, a donyeckiban pedig hét ellenrohamot vertek vissza. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három lőszer- és egy üzemanyagraktárt, egy tengeridrón-bázist, négy harckocsit - köztük egy amerikai Abramst –, 11 páncélozott harcjárművet – közülük öt amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet egy parkolóban –, egy lengyel Krab, valamint két-két amerikai M777-es és M198-as, valamint egy-egy brit FH–70-es és ukrán Bohdana vontatott tarackot, három HIMARS-rakétát, továbbá 52 drónt, közülük 26-ot a „különleges hadművelet” övezetén kívül.
Szergej Lebegyev, „a mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy orosz csapás érte a boriszpili reptér üzemanyagtárolóját és a cserkasszki régióban lévő Szmila vasútállomását is.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Sebekinóban egy civil életét vesztette, kettő megsebesült, Donyeckből egy férfi halálát jelentették.
Sírva könyörgött a belorusz állami tévében az a német állampolgár, akit terrorcselekmény előkészítése miatt ítéltek halálra Belaruszban – számolt be a The Guardian.
Scholz úr, kérem, még élek… még nem túl késő
– mondta Rico Krieger Olaf Scholz német kancellárhoz szólva.
A belorusz hatóságok azzal vádolják a 30 éves férfit, hogy az ukrán hírszerzés megbízásából utazott Belaruszba, hogy terrortámadást hajtson végre egy vasútvonal ellen. Krieger a 17 perces közvetítésben beismerte tettét, és élete legnagyobb hibájának nevezte azt.
A lap kiemeli: a belorusz titkosszolgálatra jellemző a bizonyítékok meghamisítása és a vallomások kínzással történő kicsikarása, ami kétségbe vonja a műsorban elhangzott állítások megbízhatóságát.
Nem zsarolás az orosz Lukoil cégre vonatkozó, Szlovákiát és Magyarországot érintő kőolajszállítási korlátozás – jelentette ki pénteken az ukrán elnöki hivatal tanácsadója a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.
Mihajlo Podoljak arra a pénteki magyar kormányzati állásfoglalásra reagált, amely szerint Ukrajna az olajszállítás szüneteltetésével zsarolja Magyarországot és Szlovákiát, mert azt szeretné, ha a két ország felhagyna a tűzszünetet követelő békepárti politikájával.
Podoljak azzal utasította vissza a magyar kormányzati állásfoglalást, hogy véleménye szerint Magyarország és Szlovákia nem annak érdekében cselekszik, hogy béke legyen Ukrajnában, hanem ahhoz ragaszkodnak, hogy engedményeket kell tenni Oroszország felé.
Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Oroszország új típusú drónokat vet be – írja a Reuters. A szerkezeteket olyan anyagokból gyártják, mint a habosított PVC és a rétegelt lemez. Az egyik típus kamerát és ukrán mobiltelefonos SIM-kártyát hordoz, hogy képeket küldjön az orosz hadseregnek.
A másik új típusú drónt pedig csaliként használják. A szerkezetet a földről gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni a hagyományos támadó dróntól, így amikor azt lelövik, kiderül, hogy hol vannak Ukrajna légvédelmi rendszerei.
„Azonosítják, hogy hol helyezkednek el a mobil csoportjaink, hol vannak a fegyverek, amelyek megsemmisíthetik őket. Megpróbálnak képet kapni arról, hogy hol van a légvédelmünk” – mondta Andrij Csernjak, az ukrán a hírszerző ügynökség szóvivője.
A Reuters szerint ez újabb bizonyítéka annak, hogy Oroszország igyekszik taktikát váltani, hogy előnyre tegyen szert az ukrán városok és infrastruktúra elleni támadásai során.
Az új, kamerákkal felszerelt orosz drónok nem hordoznak robbanóanyagot, de nagyon hasonlítanak a hagyományos Sahíd drónokra, és csoportosan repülnek – tette hozzá Csernjak.
Elmondta azt is, hogy az új drónok valószínűleg csak 10 ezer dollárba kerülnek darabonként, így előállításuk sokkal olcsóbb, mint a légvédelmi rakétáké. A drónok 1000 méteres magasságban is képesek repülni.
Kína nem tankokkal, lőszerekkel vagy csapatokkal járul hozzá Oroszország ukrajnai háborújához, hanem kettős felhasználású berendezésekkel, többek között az orosz fegyverek gyártásához használt ipari gépekkel – írta a The Washington Post (TWP)
Az ENSZ kereskedelmi adatai szerint Kína tavaly több mint kétszer annyi kettős felhasználású berendezést exportált Oroszországba, mint a korábbi években. A lap azt írja, az ilyen exportok legnagyobb profitálója a lézergépeket gyártó Shandong Oree Laser Technology.
A vállalat száloptikás lézervágógépeket gyárt, amelyek elsősorban polgári felhasználásúak, de katonai drónok gyártására is alkalmazzák őket. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma múlt hónapban egy tucatnyi hasonló kínai gyártó ellen vezetett be szankciókat, és az orosz hadiipar beszállítóiként nevezte meg őket.
Egy hét alatt három ukrán települést foglaltak el az orosz erők, közben 13 825 ukrán katona esett el a harcmezőkön – állítja az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
A minisztérium közleményében azt írja, az orosz északi harccsoport összesen 21 ukrán ellentámadást vert vissza, és csaknem 1400 ukrán katonát ölt meg az elmúlt héten, míg a déli harccsoport által 4640 ukrán katona esett el a Donyecki régióban. A központi orosz egységek 2525 eszközt tettek harcképtelenné a beszámoló szerint.
Hozzátették: az orosz erők a háború kezdete óta 630 repülőgépet, 278 helikoptert, 28 464 drónt, 556 rakétarendszert, 16 684 harckocsit, 1390 rakétavetőt és 12 416 tüzérségi felszerelést semmisítettek meg.
Ha megállapodást kötnénk az oroszokkal az ukrajnai háború befejezéséről, akkor az olyan lenne, mintha az ördöggel kötnénk megállapodást – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak.
A tanácsadó az AP-nek adott interjújában azt mondta, „egy paktum csak időt adna Vlagyimir Putyinnak, hogy megerősítse a hadseregét és elindítsa a háború új, brutálisabb szakaszát”.
Ha alá akarsz írni egy megállapodást az ördöggel, aki aztán a pokolba rángat, nos csak rajta. Ilyen Oroszország
– fogalmazott Podoljak, amikor az ukrajnai békemegállapodás kilátásairól kérdezték. Majd kihangsúlyozta: „Az agresszor ország nem azért jött Ukrajna területére, hogy békeszerződést írjon alá. Ez badarság!”
A tisztviselő az amerikai elnökválasztásokkal kapcsolatban is nyilatkozott. Podoljak szerint Zelenszkij bízik abban, hogy mindkét jelölttel jó kapcsolatot tud majd ápolni a választások alatt.
Ukrajnának kiváló kapcsolatai vannak… mind a Republikánus Párttal, mind a Demokrata Párttal
– hangsúlyozta a tanácsadó, aki úgy véli, mindegy, hogy melyik jelölt nyer majd novemberben, Ukrajna továbbra is erős kapcsolatokat fog fenntartani az Egyesült Államokkal.
Az Ukrán Fegyveres Erők fő ellátási útvonalát fenyegeti az orosz hadsereg – számolt be a Bild alapján az Unian.
Mint írták, az Avgyijivkától nyugatra fekvő T0504-es autópálya jelenleg az egyik legfontosabb utánpótlási útvonal az Ukrán Fegyveres Erők számára Csaszov Jar térségében. Ugyanakkor az oroszok Ocseretinónál is bővítik az állásaikat, és több, a közelben lévő települést is elfoglaltak már.
Julian Repke katonai szakértő szerint a megszállók mintegy 6 kilométerre vannak attól, hogy a fő ellátási vonalhoz jussanak. Az ukrán csapatok azonban nagyon erős védelmet építettek ki, és sikeresen visszaverik a támadásokat – tette hozzá.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői a napokban többször is robbanásokat észleltek a zaporizzsjai atomerőmű közelében – számolt be az Unian ukrán hírügynökség a NAÜ közleménye alapján.
A lap azt írja, a szakértők a hármas és a hatos blokkban tettek látogatást azért, hogy ellenőrizzék a javítási munkálatokat, illetve azt, hogy minden szükséges pótalkatrész rendelkezésre áll-e.
Múlt héten a NAÜ munkatársai különböző távolságokból robbanásokat észleltek az atomerőműtől nem messze
– idézik a közleményt.
Az Orosz Nyomozó Bizottság büntetőeljárást indított Dmitrij Bulgakov volt védelmi miniszterhelyettes dandártábornok ellen. Nyomozást folytatnak ellene, és a bíróság jóváhagyásával őrizetbe vették – írja a TASZSZ.
A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a Belügyminisztériummal és az Orosz Nyomozó Bizottsággal közösen a korrupciós orientáció miatt indított büntetőeljárás keretében őrizetbe vette D. Bulgakov volt védelmi miniszterhelyettest
– áll a bizottság közleményében.
Az FSZB hozzátette, hogy jelenleg próbálják megállapítani az okokat és a cselekmény feltételeit.
Az adott körülmények között nem áll fenn az életkor csökkentésének szükségessége, mivel a hadkötelesek jelentős számban újították meg katonai nyilvántartási adataikat – írta meg a Kárpáti Igaz Szó az ukrán védelmi tárca szóvivője, Dmitro Lazutkin kijelentései alapján.
Jelenleg az adataikat megújítók aránya lényegesen meghaladja a szükséges létszámot, éppen ezért a mozgósítási életkor csökkentése nem indokolt. Ugyanakkor a hadi helyzet sok összetevőtől függ, és ez megváltozhat
– tette hozzá a szóvivő. Érdemes azért hozzátenni, hogy májusban az ukrán mozgósítás rekordot döntött.
Az Európai Unió pénteken átutal másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
A Kreml-vagyon felhasználásának a legjobb üzenete, ha ezt az összeget Ukrajna és egész Európa biztonságosabbá tételére fordítjuk
– jelentette ki a végrehajtó testület elnöke, Ursula von der Leyen az X-en közzétett üzenetében.
Josep Borrell is megszólalt az összegről, szerinte ez a valódi, helyben nyújtott segítség Ukrajna számára.
A bizottság tájékoztatása szerint a pénzeszközök első részletét a belgiumi székhelyű Euroclear nemzetközi alapmegőrző intézet július 23-án bocsátotta az Európai Bizottság rendelkezésére. Az összeget az Európai Békekeret (EPF) égisze alatt utalják át az Európai Unió által működtetett, Ukrajnának nyújtott katonai segélyalapnak.
Az orosz jegybank pénzeszközeit a Moszkvára az ukrajnai háború miatt kirótt uniós szankciók részeként fagyasztották be, amelynek túlnyomó többsége Belgiumban van, és az Euroclear kezeli. Tavaly a csoport összesen 4,4 milliárd euró bevételt tudott generálni a pénzeszközökből. Az Európai Bizottság szerint összesen mintegy 210 milliárd euró orosz vagyont fagyasztottak be az unióban – írja az MTI.
Oleh Zsdanov katonai szakértő nyilatkozott a TSZN ukrán hírportálnak a tömeges rakétacsapásokról és Vlagyimir Putyin NATO-t érintő provokálásáról. Az orosz hadsereg ismét drónokkal támadta Ukrajnát éjszaka. Három nap alatt több mint 80 drónt vetettek be, ugyanakkor stratégiai repülőgépeket halmoz fel a repülőtereken, és támadásra készíti fel őket.
Éjjel az orosz hadsereg 22 támadó drónt lőtt ki Ukrajnára, a légierő közlése szerint ebből 20 drónt lőttek le. Az elmúlt éjszakákon számos további támadás történt.
Putyin provokálja a NATO-t, három orosz drón lépte át Románia határát az Ukrajna elleni támadás során július 25-én éjjel. Az országban már második napja légiriadó van érvényben. Oleh Zsdanov szerint ez nem véletlen, hanem Oroszország provokációja.
Putyin célja, hogy provokálja a NATO-t, hogy az agresszív lépéseket tegyen Oroszország ellen. Azt mondta, ha egy NATO-ország lelő egy orosz rakétát vagy egy drónt, akkor azt úgy fogják tekinteni, hogy a NATO belép a háborúba Ukrajna oldalán
– mondta a katonai szakértő.
A Demokratikus Koalíció közlése szerint aggályos a kormány döntése, miszerint orosz és belarusz állampolgárok vendégmunkásként átvilágítás nélkül jöhetnek Magyarországra júliustól. Azt sem kell igazolniuk, hogy dolgozni jönnek, és családegyesítésre is lehetőségük van.
Ez vörös szőnyeg és felhívás keringőre akkor, amikor az Ukrajnát lerohanó Oroszország minél több hírszerzőt és kémet szeretne tudni az EU-ban, mélyen az ukrajnai frontvonalak mögött
– írja a DK közleményében, hozzátéve: ez nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A párt szerint ezzel összefüggésben áll, hogy a korábban Budapesten letelepedett Nemzetközi Beruházási Bankot a kormánynak nemzetközi nyomásra be kellett zárnia.
„A pénzintézet a háborús agresszor embereinek adott zöld utat az EU-ba. Ezt a biztonsági rést pótolja most a kormány egy sokkal nagyobbal az oroszok érdekében” – állítják. A DK szerint ez ellentétes mind Magyarország, mind az Európai Unió érdekeivel, „mivel ez egy újabb magyar kormányzati támogatás Vlagyimir Putyin gyilkos háborús gépezetének”.
A 40 éves Kirill Grjaznov akár 30 éves börtönbüntetésre is számíthat. A férfit azzal gyanúsítják, hogy az orosz különleges szolgálatoknak dolgozott az olimpiai megnyitó megzavarásán.
A Le Monde, a Der Spiegel és a The Insider közös nyomozása szerint az őrizetes lakásában egy KGB-azonosítót találtak. Az ügynök májusban fedte fel magát a bolgár Sveti Vlas üdülőhelyen. Mámoros állapotban mesélt másoknak a terveiről, az igazolványát lobogtatva és Oroszországot hívogatva.
Grjaznov Moszkvában tanult jogot, és 2007-ben mesterdiplomát szerzett. Három évvel később Párizsba ment, hogy szakácsnak tanuljon. Talán már akkor is beszervezték. A férfi az Instagramon egy kulináris blogot vezetett, és több mint 10 ezer követője van – írja a TSZN.
A 2024-es párizsi olimpia történéseit az Index is folyamatosan figyelemmel követi. Amennyiben további részletekre kíváncsi, kattintson ide.
Európa képes olyan feltételeket teremteni, amelyek arra ösztönöznék a hadköteles ukrán férfiakat, hogy hazatérjenek – idézi a Kárpáti Igaz Szó Radoslaw Sikorski lengyel külügyminisztert.
A miniszter ígéretet tett arra, hogy Lengyelország élen jár majd az unióban tartózkodó hadköteles ukrán férfiak hazatérésének ösztönzésében.
Az EU országaiban több százezer potenciális újonc tartózkodik, akik kötelessége hazájuk megvédése, és Lengyelország élen fog járni a férfiak katonai kiképzésében
– mondta Sikorski, aki szerint e férfiak számára olyan feltételeket kell teremteni az Európai Unióban, amelyek ösztönöznék őket hazájuk megvédésére.
Befejeződtek a Herszon megyei erődítmények építési munkálatai – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
Áttekintettük az erődítmények építésének folyamatát. A fegyveres erők megrendelésének megfelelően folyamatosan építjük és felújítjuk a védvonalat. A megyei katonai közigazgatás vezetőjének beszámolója szerint Herszon régióban az építkezési munkálatok 97 százaléka elkészült
– idézte a miniszterelnököt a Kárpáti Igaz Szó.
Denisz Smihal azt is elmondta, hogy a védelmi vonal megerősítése a fronthoz közeli régiókban prioritást élvez, ezért a kormány erre a célra ebben az évben elkülönít kétmilliárd hrivnyát (nagyjából 17,5 milliárd forint).
Csütörtökön arról számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy az oroszellenességéről ismert volt ukrán parlamenti képviselőnő, Irina Farion meggyilkolása ügyében letartóztattak egy 18 éves férfit, akiről most információkat közölt az ukrán Focus.
A 18 éves, Dnyipróban őrizetbe vett férfi több szélsőjobboldali csoportba is feliratkozott a közösségi oldalakon, köztük „A rendszer ellen” oldal előfizetője volt, amely oldal tulajdonosa feltehetően egy dnyiprói blogger, Mark Bondarenko. Az ukrán média szerint a férfi összeesküvés-elméletek, nőgyűlölő, rasszista és neonáci eszmék népszerűsítésére használja a felületet.
Bondarenko egy július 14-én, öt nappal Irina Farion meggyilkolása előtt közzétett videóban bírálta a nyelvészt, és panaszkodott a nézők negatív kommentárjaira, akik elítélték őt az orosz nyelv használata miatt.
A gyilkossággal gyanúsított fiatalember maga is aktívan kommunikált Bondarenko „A rendszer ellen” oldala követőivel. Az egyik levelezésben a férfi sértő szavakat használ a zsidókkal szemben is.
Az orosz csapatok összes harci vesztesége Ukrajnában a háború kitörése óta mintegy 572 ezer 300 fő, amelyből 950 főt csütörtökön veszítettek el – idézi az ukrán vezérkart az Ukrinform.
Ezenkívül a honvédség megsemmisített csütörtökön 7 harckocsit, 11 páncélozott harcjárművet, 36 tüzérségi rendszert, 73 cirkálórakétát és 56 speciális felszerelést.
Éjszaka az orosz csapatok Iszkander–M rakétával és drónokkal támadták Ukrajnát, amelynek légvédelme négy régió területén 22 pilóta nélküli repülőgépből (UAV-ból) 20-at megsemmisített – írja az ukrán Interfax Mikola Olescsuk altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének parancsnoka beszámolója alapján.
Olescsuk megjegyezte, hogy „a légierő rádiótechnikai csapatai észlelték és lelőttek a 22 Sahíd típusú drónból 20-at Herszon, Szumi, Zsitomir és Csernyihiv régiókban”.
A légitámadást az Ukrán Védelmi Erők mobil lövészcsoportjai, légvédelmi rakétacsapatok és a légierő elektronikai hadviselési egységei verték vissza.
Péntek éjjel ballisztikus rakétákkal támadták a Krímet. Robbanásokat hallottak Novofedorivka, Okunyivka és Szimferopol közelében – közölte a helyi média.
A helyi lakosok állítólag a Novofedorivkában lévő Szaki repülőtéren keletkezett tűzről számoltak be, és lövedékek felrobbanását is hallották. Ezenkívül erős robbanásokat hallottak Okunyivka közelében és Szimferopolban.
Szevasztopolban a helyi hatóságok dróntámadásról számoltak be.
Jevgenyij Szerebrjakov, akit azzal vádolnak, hogy Moszkvában egy orosz katonatiszt autóját felrobbantotta, 2023 februárjában saját kezdeményezésére kezdett együttműködni Ukrajna különleges szolgálataival – összegezte a TASZSZ.
2023 februárjában, saját kezdeményezésemre felvettem a kapcsolatot az állami adminisztrációval, hogy együttműködjek az ukrán titkosszolgálatokkal. Ezt követően elkezdtem kommunikálni egy bizonyos Iljával, aki, mint feltételezem, az SZBU alkalmazottja
– mondta az elkövető egy videófelvételen. A vádlott azt is elmondta, hogyan készült a bűncselekmény elkövetésére: „Ilja azt javasolta, hogy likvidáljam a tisztet, én pedig Ilja irányítása alatt és utasításai alapján összeraktam a robbanószerkezetet, az autó alá helyeztem” – mondta.
Ahogy azt korábban megírtuk, szerdán Moszkva északi részén, a Szinyavinszkaja utca egyik lakóháza közelében pokolgéppel felrobbantottak egy Toyota Land Cruiser típusú gépkocsit. Az Astra Telegram-csatornája szerint az autó Andrej Torgasevé, egy műholdas kommunikációs katonai egység adóvevő rádióközpontjának helyettes vezetőjéé volt.
Később az is kiderült, hogy az orosz média mindkét Torgaszov feleségére hivatkozva számolt be arról, hogy nem a megfelelő tisztet találták meg – hisz a helyettes vezetőnek nincs Toyota Land Cruiser Pradója. Az áldozat az egykori Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) tagja volt, jelenleg pedig a moszkvai vezérkari főigazgatóság „pszichológiai műveletek” katonai egységének tisztje.
FELESÉGE ARRÓL SZÁMOLT BE, HOGY A KATONA MAGÁNAK ÁLLÍTOTTA EL LEROBBANT LÁBÁNAK VÉRZÉSÉT, INGÉBŐL KÉSZÍTETT ÉRSZORÍTÓT A MENTŐK KIÉRKEZÉSÉIG.
Orosz biztonsági képviselők közben arról számoltak be, hogy a merénylet feltételezett elkövetője már Törökországba menekült, jelenleg is folynak a tárgyalások kiadatásáról.
Elnöki kegyelemben reménykedik a Belaruszban terrorcselekmény elkövetése címén halálra ítélt német állampolgár – ezt maga Rico Krieger mondta csütörtökön a Belarusz–1 helyi hírtelevíziónak nyilatkozva.
„Nagyon remélem, hogy Aljakszandr Lukasenka elnök kegyelemben részesít” – jelentette ki a 30 éves katonaorvos, aki német diplomatákkal tartott találkozójáról is beszámolt.
Azt mondták, hogy az adott esetben a német kormány semmit sem tud tenni. A kormányzatnak küzdenie kellene értem, de ezt csak a családom teszi
– tette hozzá. Az elítélt úgy fogalmazott: „azt a következtetést vontam le, hogy Németország nem akar semmilyen kapcsolatot létesíteni Belarusszal. Bár lennének esélyeim, Németország nem hajlandó semmit sem tenni” – fogalmazott. Hangsúlyozta egyben, hogy az idő jelenleg ellene dolgozik, mert az ítéletet bármikor végrehajthatják.
Múlt pénteken a Vjaszna Emberi Jogi Központ nevű fehérorosz civilszervezet adta hírül, hogy halálra ítélték Kriegert, akinek ügye kapcsolatba hozható az ukrán nemzeti gárdához tartozó, belorusz katonákból és Ukrajnába emigrált belorusz állampolgárokból verbuvált, Kasztusz Kalinouszki XIX. századi forradalmár nevét viselő zászlóaljjal, amely az ukrajnai háborúban harcol.
A Vjaszna szerint a tavaly november óta letartóztatásban lévő férfi halálos ítéletét június 24-én mondta ki a minszki bíróság, miután az ügyészség terrorizmussal, zsoldostevékenységgel, valamint szélsőséges szervezet létrehozásával és Belaruszban elkövetett robbantások szervezésével vádolta meg.
Az SZB. Belarusz Szevodnya című helyi lap szerint Kriegert az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szervezte be 2023 őszén. A belorusz hatóságok állítása szerint Krieger egy házi készítésű robbanószerkezettel felrobbantott egy vasútvonalat Ozeriscse állomásnál.
A berlini külügyi tárca már pénteken reagált, állásfoglalásában kiemelte, hogy a német „külügyminisztérium és a minszki nagykövetség konzuli segítséget nyújtanak az érintettnek, illetve intenzíven fellépnek érdekében a belorusz hatóságoknál”.
Anatol Hlaz, a minszki külügyminisztérium szóvivője szintén jelezte, hogy külügyminisztériumi szinten folynak egyeztetések a német állampolgár ügyében – írja az MTI.
Mintegy 40 külföldi kiképző és 60 ukrán katona vesztette életét, amikor az orosz hadsereg Iszakander–M rakétarendszerrel mért csapást Harkiv ipari övezetében a Szkorpion építőipari vállalat egy épületére, amelyben „zsoldosokat” szállásoltak el – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium alapján az MTI.
Iszkander-csapás érte a harkivi harckocsigyárat is, megsemmisítve két javítóműhelyt. A tárca közölte, hogy a páncélozott járművek helyreállítása itt leállt.
A beszámoló értelmében az orosz erők az elmúlt nap folyamán a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, és a harkivi régióban hat, a donyeckiban pedig hét ellenrohamot vertek vissza. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három lőszer- és egy üzemanyagraktárt, egy tengeridrón-bázist, négy harckocsit - köztük egy amerikai Abramst –, 11 páncélozott harcjárművet – közülük öt amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet egy parkolóban –, egy lengyel Krab, valamint két-két amerikai M777-es és M198-as, valamint egy-egy brit FH–70-es és ukrán Bohdana vontatott tarackot, három HIMARS-rakétát, továbbá 52 drónt, közülük 26-ot a „különleges hadművelet” övezetén kívül.
Szergej Lebegyev, „a mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy orosz csapás érte a boriszpili reptér üzemanyagtárolóját és a cserkasszki régióban lévő Szmila vasútállomását is.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Sebekinóban egy civil életét vesztette, kettő megsebesült, Donyeckből egy férfi halálát jelentették.
A Pentagon szóvivője, Pat Ryder szerint Ukrajna hadserege látja az új, határra összpontosító stratégia eredményeit, miután a Fehér Ház enyhítette az Egyesült Államok által szállított fegyverek Kijev általi, a határon túli orosz célpontok megtámadására való felhasználására vonatkozó korlátozásokat – írja az Unian.
Mialatt a Biden-kormány továbbra is meghúzza a határt a mélyen Oroszországba irányuló, nagy hatótávolságú fegyverekkel végrehajtott támadások jóváhagyása előtt, az ukrán erők nagyobb hatást érnek el egy új orosz offenzíva visszatartásában, annak ellenére, hogy korlátozzák az amerikai tűzerő felhasználásának módját.
Döntés született arról, hogy Ukrajna lehetőséget kap arra, hogy megtorló vagy védekező csapásokat hajtson végre az Egyesült Államok által biztosított fegyverekkel. Ennek meglett a hatása. Lehetővé tette az ukránok számára, hogy megállítsanak néhány ilyen orosz offenzívát és tartsák a vonalat
– mondta a szóvivő.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 6844 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7675 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták a közleményben.
Görögország hivatalosan is aláírta a 20 darab F–35A közös bevetési vadászgép megvásárlásáról szóló megállapodást. Ezzel Görögország lett a 19. ország, amely a Lockheed Martin által gyártott ötödik generációs vadászgépeket fogja használni. Ezt Nikos Dendias védelmi miniszter jelentette be – szemlézte az Unian a Breaking Defense cikkét.
Görögország erős fegyveres erőket épít, a világ legfejlettebb harci repülőgépeit vásárolja
– hangsúlyozta a miniszter.
A megállapodás nagy lökést ad a NATO-országnak a légierő modernizálására, vagyis az elavult F–4 és Mirage 2000 repülőgépek leváltására. Mint ismeretes, januárban az amerikai külügyminisztérium engedélyezte Görögországnak, hogy mintegy 8,6 milliárd dollár értékben vásároljon legfeljebb 40 darab F– 35A hagyományos repülőgépet.
Eddig azonban csak 20 repülőgépet vásároltak 3,76 milliárd dollár értékben. A szállítások 2028-ban kezdődnek és 2033-ig tartanak.
„A Görög Légierő több évtizede partnerünk, és megtiszteltetés számunkra, hogy folytathatjuk ezt a kapcsolatot, mivel Görögország lesz a 19. ország, amely csatlakozik az F–35-ös programhoz. Az F–35 az egyetlen olyan vadászrepülőgép, amely alkalmas Görögország szuverenitásának és szövetségesei műveleti képességének megerősítésére” – mondta Bridget Lauderdale, a Lockheed alelnöke és az F–35 program általános igazgatója.
A kiadvány megjegyezte, hogy az F–35-ös beszerzése Görögország számára politikailag nehéz helyzetet jelent az ország és Törökország között régóta fennálló feszültségek miatt. Ezeket a feszültségeket Adonisz Georgiadisz görög miniszter tovább fokozta, amikor azzal fenyegetőzött, hogy az F–35-öst török terület ellen fogja bevetni.
Direkt lassítja a YouTube-ot Oroszország. A világ legnépszerűbb videómegosztó oldala akár 70 százalékkal is lassabb lehet, ezzel szeretné a Kreml nyomás alá helyezni a portál anyavállalatát, a Google-t.
A döntésről Alexander Hinsthein, az állami Duma tagja beszélt az orosz alsóházban. Elmondása szerint a lépést a YouTube kényszerítette ki, ahol „azt hiszik, hogy következmények nélkül figyelmen kívül hagyhatják a törvényeinket.”
Az ellenválasz azokra a tiltásokra született, amivel a YouTube rengeteg orosz csatornát és tartalomgyártót – köztük a Kremlt támogatókat – sújtotta. A videómegosztó emellett rengeteg háborúval kapcsolatos videót, vagy háborús felvételt törölt.
A Google a 2022-es invázió óta próbál hatni Oroszországra, amire az Ukrajnát megtámadó ország folyamatos bírságokkal felel. A hét végére akár 40 százalékkal csökkenhet a portál sebessége, viszont jövő hétre akár 70 százalékos lassulás is várható.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön bíróság elé terjesztette Petro Vrubljovszkij kazahsztáni ukrán ex-nagykövet ügyét, aki nyilvánosan oroszok meggyilkolására buzdított. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban felmentette a volt misszióvezetőt.
Az SZK sajtóosztálya közölte, hogy a bizottság a Donyec-medencében elkövetett bűncselekményekkel vádolta meg Szerhij Krivonoszt, az ukrán fegyveres erők volt különleges műveleti parancsnokhelyettesét, és Jurij Haluskint, az ukrán ejtőernyős rohamcsapatok volt parancsnokát. A nyomozás megállapította, hogy az ukrán erők Krivonosz és Halushkin parancsára lőtték a donyecki és a luhanszki régió lakott területeit, aminek következtében 144 ember, köztük 7 kiskorú sebesült meg és kár keletkezett mintegy 190 infrastrukturális létesítményben is.
Alekszandr Basztirkin, az SZK elnöke a Rosszijszkaja Gazeta kormánylapnak kijelentette, hogy ukrán fegyveres alakulatok 516 tagja ellen indult eddig büntetőjogi felelősségre vonás a Donyec-medence polgári lakossága elleni bűncselekmények miatt. Elmondta, hogy az eljárás érinti mások mellett az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának tagjait, valamint azon katonai alegységek parancsnokait, akik lőtték a civileket.
Az orosz déli körzeti katonai bíróság büntetőítéletet hozott csütörtökön Rosztov-na-Donu városban 11 évi szabadságvesztésre ítélve Ivan Kovtunovszkij krasznodari lakost hazaárulás előkészülete és terrorszervezet tevékenységében való részvétel miatt. A 23 éves Kovtunovszkij tavaly júliusban megkísérelte, hogy csatlakozzon az Ukrajnában felállított Oroszország Szabadsága Légió elnevezésű félkatonai szervezethez – írja az MTI.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!