Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma közölte, hogy 200 millió dollár értékben adnak át fegyvereket Ukrajnának, továbbá 1,5 milliárd dollár értékben pénzügyi támogatást is nyújtanak.

A Pentagon honlapján közölt adatok szerint a 200 millió dolláros segítség az elnöki hatáskörben elrendelhető fegyveres támogatás (PDA-csomag) részeként érkezik, és közvetlenül az amerikai fegyverkészletekből adják át Ukrajnának az eszközöket. Ezen felül egy másik kezdeményezés, a Ukraine Security Assistance Initiative (USAI) keretében 1,5 milliárd dollár értékben biztosítanak fegyvermegrendeléseket Ukrajnának. 

Ezeknek köszönhetően Ukrajna az alábbiakhoz jut hozzá a közleményt szerint:

• A NASAMS légvédelmi rakétarendszerhez való lőszerek (ezt a rendszert nemrég videóban mutattuk be az Indexen);
• Rövid és közepes hatótávolságú légvédelmi lőszerek;
• RIM–7 rakéták a légvédelemhez;
• Elektronikus hadviselési berendezések;
• Lőszerek a nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerekhez (HIMARS);
• 155 és 105 mm-es tüzérségi lövedékek;
• 120 mm-es aknavető lövedékek;
• Precíziós légi lőszerek;
• Lövegcsőből indítható, optikailag követhető, drótvezetésű TOW-rakéták;
• Javelin és AT–4-es páncéltörő rendszerek;
• Kézifegyverek;
• Robbanóanyagok és robbantási felszerelések, lőszerek;
• Biztonságos kommunikációs rendszerek;
• Kereskedelmi műholdas képalkotási szolgáltatások; 
• Pótalkatrészek, karbantartási és fenntartási támogatás, valamint egyéb kiegészítő felszerelések.

Ez a Biden-kormányzat huszadik USAI-csomagja lesz, valamint a hatvankettedik részlet, amit 2021 augusztusa óta a Védelmi Minisztérium készleteiből, a PDA-kezdeményezés által biztosítanak Ukrajna számára – közölte a Pentagon.

Harkivban őrizetbe vettek egy orosz kémet, aki Ukrajna titkos dokumentumai után kutatott, és adatokat gyűjtött ukrán katonai helyszínekről – írja az Ukrajinszka Pravda.

A gyanúsított egy 56 éves orosz állampolgár, aki évek óta Harkivban él. A nyomozás szerint a férfi a hivatalos munkája mellett egy banki intézményben  kémkedett – közölték az ügyészek.

A hírek szerint beszervezése után a gyanúsított titkos információkért kapcsolatba került egy olyan személlyel, aki szerinte államtitkokhoz, valamint célpontok koordinátáihoz férhetett hozzá.  

Az oroszok  így remélték, hogy megsemmisítik a raktárakban tárolt technológiai dokumentumokat, terveket és rajzokat, amelyek a régió ipari vállalkozásainak helyreállításához szükségesek

– közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

Ezenkívül a férfi információkat gyűjtött az ukrán védők személyi állományának és katonai felszerelésének helyéről is Harkivban, valamint a városban járva többek között egy kamera segítségével rögzítette az Ukrán Fegyveres Erők tartózkodási helyét.

Az oroszországi Jekatyerinburgban kigyulladt az NVO Avtomatiki nevű, űrrakéták vezérlőrendszereit gyártó cég egyik üzeme – számolt be róla a RIA Novosztyi orosz hírportál.

Az orosz média tudósítása szerint a vállalat egy vegyi anyagokat feldolgozó üzeme kapott lángra, a tető és a falak omladoznak. A tűz 1000 négyzetméteren ég, és folyamatosan terjed.

A városban savas füst száll, a fekete füstoszlop a város minden szegletéből látható.

Az érintett vállalat az egyik legnagyobb Oroszországban a rakéta- és űrtechnológiai vezérlőrendszerek és elektronikus berendezések fejlesztése és gyártása, valamint az ipari technológiai folyamatok automatizálása területén. Különösen a legújabb orosz hordozórakéta, a Szojuz–2, a Bulava és a Sineva ballisztikus rakéták számára gyárt vezérlőrendszereket.

A háború minden napja több mint 120 millió eurónak megfelelő összegbe kerül Ukrajnának – mondta Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter az RBK-Ukraina hírportálnak adott interjújában.

A pénzügyminiszter szerint a biztonság és a védelem költségei havi több mint 3,7 milliárd eurónak megfelelő összegre rúgnak. Az idei éves költségvetésből pedig még nagyjából 11 milliárd euró hiányzik a kiadások fedezéséhez, amelynek nagy részét adóemeléssel kívánják előteremteni.

A háború több mint két évvel ezelőtti kezdete óta Ukrajna költségvetésének közel felét külföldi hitelekkel és támogatásokkal finanszírozza.

A kormány nemrégiben terjesztette be a jövedelemadó mellett fizetendő, 2014-ben bevezetett védelmi illeték 1,5 százalékról 5 százalékra emelésérő szóló törvénytervezetet. Emellett 15, illetve 30 százalékos védelmi illetékkel tervezik sújtani a gépkocsi- és ékszervásárlásokat is. Médiajelentések szerint a törvénytervezet bejelentését követően jelentős mértékben megemelkedett az új autók értékesítése az országban – adta hírül az MTI. 

Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) elismerte, hogy nekik is szerepük volt abban, hogy az orosz Wagner-csoport zsoldosai súlyos veszteségeket szenvedtek Maliban. Mindeközben egy fotó is megjelent, amelyen az oroszokat megverő lázadók az ukrán zászlót tartják fel a sivatagban. 

Mint megírtuk, pár nappal ezelőtt Maliban a szeparatista, dzsihadista tuareg lázadók katonai vereséget mértek az orosz Wagner-csoport zsoldosaira. Oroszország hőse, Rusztem Klupov egykori hírszerző közölte, hogy le kell vonni a tanulságokat ebből, és elemezte az incidens következményeit is.

Klupov utalt már arra is, hogy valamilyen harmadik fél beavatkozása is közrejátszhatott az eseményekben, és valaki hírszerzési információkat adhatott a lázadóknak. A The Guardian szerint feltételezése most be is igazolódott.

Úgy fogalmazott: „A lázadók megkapták a szükséges információkat – sőt, nemcsak információkat –, amelyek lehetővé tették az orosz háborús bűnösök elleni sikeres katonai műveletet.” Azt nem közölte, hogy az akcióban közvetlenül ukrán fegyveresek is érintettek voltak-e, vagy jelen vannak-e az országban. Mindössze annyit mondott, hogy a hírszerzés „egyelőre nem fog a részletekről beszélni, de lesz még több is”.

Megjelent egy fotó, amelyen ukrán zászlóval pózoltak a tuaregek a sivatagban 

Mindeközben a The Kyiv Post megszerzett és közzétett egy olyan fotót is, amelyen a tuaregek az ukrán zászlót is felmutatták a sivatagban az oroszokra mért vereség után. 

A lapnak egy katonai-biztonsági szektorban dolgozó forrása is megerősítette a kép hitelességét, mondván, hogy „ez minden bizonnyal a tuaregek fotója a Wagner zsoldoscsoport terrorista konvojának legyőzése után”. Mint írták, „köztudott”, hogy Kijev  támogat minden olyan erőt Afrika különböző részein, amelyek az Wagner-csoport ellen harcolnak.

Ez lehet a háttérben 

Mindeközben Szerhij Kuzan, a kijevi Ukrán Biztonsági és Együttműködési Központ igazgatója elmagyarázta, hogy mi lehet az ilyen akciók hátterében. A The Guardian szerint azt mondta, hogy „Moszkva számára az afrikai országok, ahol a Wagner jelen van, csak egy érdekeltségi zónát jelentenek, amely lehetővé teszi számára, hogy nyersanyagokhoz – aranyhoz, gyémántokhoz, gázhoz és olajhoz – jusson, a pénz pedig az orosz agresszió finanszírozására megy”.

Hozzátette, hogy a rajtaütéseknek további előnyei is vannak Kijev számára, mert ezáltal „likvidálnak” a Wagner legtapasztaltabb harcosai közül néhányat, és csökkentik a zsoldoscsoport általános katonai potenciálját, valamint bosszút állnak az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért.

A megsemmisített harcosok jelentős része katonai tapasztalatot szerzett Ukrajnában, ahol több száz vagy ezer háborús bűntettet hajtottak végre […] ezeket a bűnöket meg kell büntetni, és az orosz háborús bűnösöknek tudniuk kell, hogy soha nem lesznek biztonságban

– mondta Kuzan.

„Az Európai Bizottságnak és személyesen Ursula von der Leyen elnöknek azonnal színt kell vallania: Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Az ukránok még július 24-én szankciós listára tették az egyik legnagyobb orosz olajvállalatot, a Lukoilt, amelynek következtében a vállalat nem tud kőolajat szállítani, így magyar és a szlovák ellátás óriási óriási veszéllyel néz szembe.

Szijjártó Péter kijelentette: hiába két uniós tagország energiabiztonságának veszélyeztetése, hiába az EU–Ukrajna társulási megállapodás kristálytiszta megsértése, „Brüsszel hallgat.” Szerinte most két lehetőség van:

1. Az Európai Bizottság annyira gyenge, hogy képtelen érvényt szerezni két tagállam alapvető érdekének egy tagjelölttel szemben.
2. Nem is Kijevben, hanem Brüsszelben találták ki az egészet, nem is az ukrán kormány, hanem az Európai Bizottság akarta, hogy zsarolják meg a két békepárti, fegyverszállításokat elutasító országot. 

A tárcavezető most arra emlékeztetett, hogy eltelt több mint egy hét, és az Európai Bizottság nem tett semmit. Pedig Ukrajna már július 24-én szankciókat vezetett be az egyik legnagyobb orosz olajvállalat, a Lukoil ellen, megtiltva számára minden tevékenységet ukrán területen, megakadályozva, hogy a cég olaja szlovák és magyar finomítókba kerüljön.

A politikai és biztonsági elemzők szerint Ramzan Kadirov csecsen vezér emberei fontos létesítményeket őrizhetnek Ukrajnában – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Úgy vélik, hogy a fronton még nincsenek csecsen egységek. Harold Chamber, az észak-kaukázusi politika és biztonság szakértője szerint az ukrajnai háború kezdete óta figyeli Kadirov csapatainak akcióit az ukrán fronton.

Mint mondta, egyelőre nem talált bizonyítékokat arról, hogy a csecsen különleges erők a frontvonalon harcoltak volna. Szerinte az alakulatok olyan stratégiai helyszíneken szolgáltak csendben, mint például a zaporizzsjai atomerőmű.

Rusztem Klupov egykori hírszerző, az oroszok legnagyobb elismerésének számító Oroszország Hőse kitüntetés birtokosa úgy véli: le kell vonni a tanulságokat abból, hogy Maliban a szeparatista, dzsihadista tuareg lázadók katonai vereséget mértek az orosz Wagner-csoport zsoldosaira. 

Az esetről korábban már írtunk a közösségi médiában megjelent információk alapján: akkor az is felvetődött, hogy az elfogott orosz zsoldosok egy részét állítólag átadnák Ukrajnának (az orosz zsoldosok papíron kiképzőként érkeztek Maliba az elmúlt években).

Mindeközben több olyan felvétel is megjelent, amelyeken állítólag halott emberek tucatjai láthatóak, valamint egy olyan videó is, amelyen egy fegyvertelen, menekülni próbáló férfit lőnek le a lázadók (ezek egy része itt elérhető, de a megtekintést csak saját felelősségre ajánljuk).

Utóbb a Wagner-csoport is megerősítette, hogy valóban veszteségeket szenvedtek a tuaregektől, akikkel a mali kormányerőkkel együtt vették fel a harcot. A veszteségek pontos számát nem árulták el, de egyes jelentések szerint akár 80 katona is meghalhatott, 15-en pedig fogságba eshettek orosz–mali oldalon – írta az mk.ru.

A portálnak Rusztem Klupov, a katonai hírszerzés veteránja is véleményezte az esetet, és azt mondta: „Az ilyen kudarcokat mindig az ellenség erejének felmérésében és ennek következtében a hadművelet tervezésében elkövetett hibák okozzák. Ez azt jelenti, hogy az okot a parancsnokságok munkájában, a hírszerzésben és a hadműveleti tervezésben kell keresni. Meg kell tudnunk, hogy volt-e információszivárgás.”

Másrészt a tuaregek cselekedetei eltérnek attól, ahogyan korábban viselkedtek. Az ellenség taktikájának megváltozása harmadik felek beavatkozásának eredménye lehet. Más szóval valaki hírszerzési információkkal látta el a terroristákat

– jegyezte meg Klupov, aki szerint még a kedvezőtlen időjárási tényezők is szerepet játszhattak abban, hogy a Wagner-csoport két helikoptert is elvesztett az összecsapásokban.

„Ez a vereség így vagy úgy hatással lesz nemcsak a csapataink egészéről alkotott imidzsére, hanem a zsoldoscsoport operatív és taktikai helyzetére is Afrikában. Negatívan befolyásolhatja a politikai viszonyokat is, csökkentve a minősítésünket, és hozzájárulhat más erők jelenlétének kialakulásához a régióban” – összegezte a vereség következményeit Klupov, aki szerint most minden részletet ki kell vizsgálni a Wagner-csoportnál. 

Talán még az aktív műveleteket is fel kell függeszteni egy időre, amíg a kép teljesen tisztázódik. És aztán az egészet újra kell kezdeni, figyelembe véve a feltárt körülményeket

– tette hozzá. 

Egy „hosszú szünetet” követően az orosz erők ismét támadásba lendültek a Zaporizzsjai területen, Huljapole település térségében – közölte egy ukrán katonai szóvivő hétfőn.

A The Kyiv Independent szerint Dmitro Lihovki, a Tavrija hadseregcsoport szóvivője elmondta, hogy Moszkva csapatai „két különböző frontról” kíséreltek meg támadást, és hogy „konkrétan Resetilivszke faluból támadtak Huliaipole irányába”.

Egyes jelentések szerint ez akár egy nagyobb offenzíva lehet, amelyet egy erre a célra létrehozott támadócsoporttal hajtanak végre. De a hírszerzésünk szerint ez csak a kisebb támadó akciók taktikájának folytatása, mert a Zaporizzsjai területen lévő orosz csoport összlétszáma nem változott a csapatok létszámát tekintve

– tette hozzá a szóvivő.

Annyi biztosnak tűnik, hogy a zaporizzsjai régióban aktív harcok zajlanak. A The Kyiv Independent szerint az amerikai Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet pár napja azt jelentette, hogy egy ellenőrzött, hiteles felvétel szerint az orosz katonák elfoglalhatták a régóta vitatott Rabotino falut. Dmitro Lihovki ezt a lapnak nyilatkozva most cáfolta – azt állítva, hogy nem volt semmilyen „jelentősebb változás” az adott szektorban. 

Yildiz Bozkus, az Ankarai Egyetem professzora a török Anadolu hírügynökségnek írt cikkében közölte: az USA és az EU azért foglalkoznak egyre többet Örményországgal,  hogy egy újabb fronton vehessék fel a harcot Oroszországgal szemben – írta az mk.ru.

A professzor úgy vélekedett, hogy Brüsszelben azért vetik fel egyre gyakrabban Örményország európai uniós csatlakozásának kérdését, hogy ezzel is üzenetet küldjenek Oroszországnak és Iránnak. Szerinte az USA és az EU célja az lehet, hogy Örményországból is egyfajta „csatateret” csináljanak.

Ezzel kapcsolatban kiemelte a júliusban tartott örmény–amerikai közös hadgyakorlatokat és azt, hogy mindezekre Oroszország déli határainál, az ukrajnai invázióval egy időben került sor, ami jelzésként értelmezhető. Hozzátette továbbá: az a tény, hogy az örmény védelmi minisztériumban mostantól állandóan ott lesz az amerikai hadsereg egyik képviselője, egy új „stratégiai időszak” kezdetét jelzi a két ország kapcsolataiban.

Katonai rendszámú luxusautók fotói terjednek futótűzként az ukrán közösségi oldalakon – írja a Telegraf ukrán hírportál.

Legalább három drága, katonai személyzet által alig használt autót észleltek a nyugat-ukrajnai nagyváros, Lviv útjain. Egy Jaguar ev400-ról, egy Mercedes-Benz G500-ról és egy BMW M5 F90 modellről kerültek fel képek a világhálóra. Az autókról készített fotókat az egyik helyi Telegram-csatornán tették közzé.

A közösségi oldalakon heves reakciókat váltottak ki a katonai rendszámmal ellátott luxusautók. A kommentelők kételkednek abban, hogy ezek az autók valóban az ukrán hadsereg járművei.

Fekete Jaguar nélkül nem nyerjük meg a háborút

– írta az egyik kommentelő.

Olekszandr Karpjuk önkéntesnek azonban más a véleménye. A közösségi médiában azt írta, hogy normális dolog katonai rendszámtáblákat tenni a személyautókra, mivel a védelmi minisztérium nem ad ki szolgálati járműveket a hátországban való használatra.

Kedd hajnalban ukrán támadás érte az oroszországi Kurszk régióját – közölték a helyi hatóságok. A csapásról a közösségi médiában videókat is megosztottak az orosz csatornák.

A Shot! nevű csatorna szerint több robbanást is lehetett hallani és látni az égen, a zaj sok parkoló autónál beindította a riasztókat. Egy beszámoló szerint

Az alábbi videón szintén hallható egy erős detonáció 0.20-nál:

A helyi kormányzó, Alekszej Szmirnov először arra kérte a lakókat, hogy rakétaveszély miatt vonuljanak biztonságos helyekre. Majd utóbb azt közölte, hogy négy ukrán rakétát lelőtt az orosz légvédelem a Kurszki terület felett.

Korábban is voltak csapások itt 

A régióban az utóbbi napokban is ukrán drónok lelövését jelentette az orosz védelmi tárca. A The Kyiv Independent szerint ráadásul hétfőn is történt egy akció Kurszk régiójában: az ukrán vezérkar azt közölte a lap szerint, hogy 

A hadsereg közleménye szerint a támadásokat az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) különleges műveleti központja hajtotta végre a védelmi erők más részeivel együttműködve. 

„Az orosz ipar, amely az Ukrajna elleni háborúban dolgozik, legitim célpontot jelent csapataink számára. Ezek a létesítmények többek között biztosítják az orosz vasút működését, amely fegyvereket és katonai felszereléseket szállít a megszálló hadsereg támogatására” – írta a vezérkar.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy már megkezdték a Harkiv feletti légtér légvédelmi rendszerekkel való megerősítésének munkálatait – írja az Interfax.

„A biztonság szempontjából, anélkül, hogy túlságosan részletezném, már megkezdtük a Harkiv feletti légtér megerősítését” – mondta az ukrán elnök a Made in Ukraine gazdasági platform keretében a poltavai régió vállalkozóival és alkalmazottaival tartott találkozón.

Ivan Fedorov, Zaporizzsja kormányzója hétfőn a Telegramon közölte, hogy az elmúlt nap az orosz katonák 573 csapást mértek 10 településre Ukrajna délkeleti részén, írja a The Guardian.

Hozzátette, hogy egy ember megsebesült az orosz támadások következtében a Pologivi járásban.

A frontvonalban lévő Zaporizzsjai területet a jelentések szerint rendszeresen bombázzák Oroszország által indított rakéták, drónok és ágyúk.