Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
A háború kitörése óta Ukrajnában jóval többen jelentkeztek doktori képzésre, legtöbbjük 30 év feletti férfi. Ez a jelenség az oktatási minisztériumban is felvetette a kérdést, hogy milyen motivációk állhatnak a háttérben, ezért változtattak a felvételi szabályokon – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A statisztikák szerint 2022-től kezdve az addig átlagosan évente 7-8 ezer főre tehető doktori hallgatói létszám hirtelen megugrott. Akkor még a hadköteles korú férfi jelentkezők száma nem haladta meg a 33 százalékot. A háború első évében azonban több mint 15 ezer jelentkezőt regisztráltak, ebből csak nem 10 ezer volt a 25 év feletti férfi, közülük hétezren pedig 30 felettiek.
Idén az egységes felvételi vizsgákra több mint 246 ezer személy jelentkezett, 79 százalékuk férfi.
Doktori képzésre 91 561 ember pályázik. Ezt a minisztérium „minden idők rekordjának” nevezte. A többség a doktori képzést „használta” a katonai szolgálat elkerülésére. Erre reagálva az oktatási minisztérium az idén bevezette, hogy
esti vagy levelező képzésre csakis önköltségen lehet jelentkezni, amely nem jogosít fel a katonai szolgálat alóli felmentésre.
Annak érdekében viszont, hogy ne vegyék el a „valódi”, motivált jelentkezők kedvét és lehetőségét a felvételire, az állami ösztöndíjas helyek számát jelentősen, 3200-ról 7000-re növelték. A jelentkezőnek kötelező egységes felvételi vizsgát is letenni, amelynek ponthatárát szintén felemelték, ez biztosítja, hogy csak a legmotiváltabb és legtehetségesebb jelentkezők kapjanak helyet. Az új rendelet szerint tehát már csak a doktori képzésben nappali tagozaton és állami ösztöndíjasként részt vevők kapnak felmentést.
Az orosz hadsereg kedden közölte, hogy elfoglalta a Donyeck megyei Pivdenne települést. „A középső hadseregcsoport egységei (…) felszabadították Lenyinszkoje [ukránul Pivdenne] települést” – közölte az orosz védelmi minisztérium. Előző nap, hétfőn az orosz hadsereg Vovcse elfoglalását jelentette be, miután vasárnap az ellenőrzése alá vonta a szomszédos Prohresz és Jevhenyivka településeket.
Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója a Telegramon közölte, hogy az ukrán hadsereg pilóta nélküli mezőgazdasági repülőszerkezettel támadt egy tanyára a dél-oroszországi Belgorod közelében, a támadásban senki sem sérült meg. A Belgorodi terület Petrovka falujában robbanószerrel megrakott drón csapódott be egy lakóházba, az elsődleges értesülések szerint itt sem sérült meg senki. A kormányzó közlése szerint az ukrán hadsereg kilenc belgorodi járásra összesen mintegy 80 lövedéket és több mint harminc drónt lőtt ki az elmúlt huszonnégy órában. Senki sem sérült meg.
Keddre eloltották a tüzet a dél-oroszországi Kurszki területen lévő kőolajfinomítóban – jelentette be Alekszej Szmirnov területi megbízott kormányzó. A létesítmény három üzemanyagtartálya egy július 28-i ukrán dróntámadás következtében gyulladt ki. A lángok több mint 500 négyzetméteren pusztítottak – közölte Szmirnov. Az oltásban 140 tűzoltó és 32 műszaki egység vett részt – írja az MTI.
Az Egyesült Államok amerikai gyártmányú rakétákkal és más fegyverekkel fogja felfegyverezni az Ukrajnába küldött F–16-os vadászgépek tucatjait – jelentette július 30-án a The Wall Street Journal.
A Pentagon korlátozott készletekkel és gyártási kapacitásokkal rendelkezik, de az ukrán F–16-osokat rakétákkal és a bombákhoz való precíziós irányító eszközökkel fogja ellátni olyan mennyiségben, hogy Ukrajna legsürgősebb igényeit kielégítse – mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő.
Ukrajna legalább 79 darab F–16-ost vár Hollandiától, Dániától, Belgiumtól és Norvégiától, és várhatóan még idén 20 meg is érkezik. A háborúban álló ország már a teljes körű háború első éve óta igényelte ezeket az amerikai gyártmányú, negyedik generációs repülőgépeket, hogy megerősítse légierejét, amely szovjet gyártmányú gépekből áll, és amely az elmúlt háborús évek alatt jelentősen megfogyatkozott. Annak ellenére, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter július 10-én kijelentette, hogy az első holland és dán F–16-osok már úton vannak, egyelőre nem erősítették meg a szállítást.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma közölte, hogy 200 millió dollár értékben adnak át fegyvereket Ukrajnának, továbbá 1,5 milliárd dollár értékben pénzügyi támogatást is nyújtanak.
A Pentagon honlapján közölt adatok szerint a 200 millió dolláros segítség az elnöki hatáskörben elrendelhető fegyveres támogatás (PDA-csomag) részeként érkezik, és közvetlenül az amerikai fegyverkészletekből adják át Ukrajnának az eszközöket. Ezen felül egy másik kezdeményezés, a Ukraine Security Assistance Initiative (USAI) keretében 1,5 milliárd dollár értékben biztosítanak fegyvermegrendeléseket Ukrajnának.
Ezeknek köszönhetően Ukrajna az alábbiakhoz jut hozzá a közleményt szerint:
Ez a Biden-kormányzat huszadik USAI-csomagja lesz, valamint a hatvankettedik részlet, amit 2021 augusztusa óta a Védelmi Minisztérium készleteiből, a PDA-kezdeményezés által biztosítanak Ukrajna számára – közölte a Pentagon.
Harkivban őrizetbe vettek egy orosz kémet, aki Ukrajna titkos dokumentumai után kutatott, és adatokat gyűjtött ukrán katonai helyszínekről – írja az Ukrajinszka Pravda.
A gyanúsított egy 56 éves orosz állampolgár, aki évek óta Harkivban él. A nyomozás szerint a férfi a hivatalos munkája mellett egy banki intézményben kémkedett – közölték az ügyészek.
A hírek szerint beszervezése után a gyanúsított titkos információkért kapcsolatba került egy olyan személlyel, aki szerinte államtitkokhoz, valamint célpontok koordinátáihoz férhetett hozzá.
Az oroszok így remélték, hogy megsemmisítik a raktárakban tárolt technológiai dokumentumokat, terveket és rajzokat, amelyek a régió ipari vállalkozásainak helyreállításához szükségesek
– közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Ezenkívül a férfi információkat gyűjtött az ukrán védők személyi állományának és katonai felszerelésének helyéről is Harkivban, valamint a városban járva többek között egy kamera segítségével rögzítette az Ukrán Fegyveres Erők tartózkodási helyét.
„Amennyiben augusztus és október között nem lesznek tömeges támadások, akkor több nap lesz áramszünetmentes, vagy csak este lesz rövid távú korlátozás” – közölte az Ukrenergo sajtószolgálata a Jevropejszka Pravda szerint.
A villamosenergia-ellátás helyzetének javulását két atomerőmű megjavítása és a hőmérséklet csökkenése tette lehetővé.
Az ukrán villamosenergia-rendszerben most 11 és 15 óra között legjobb a helyzet. Ez az az időszak, amikor a naperőművek más kapacitások mellett hatékonyan működnek
– tájékoztatott a rendszer üzemeltetője. Az Ukrenergo ugyanakkor arra kérte az embereket, hogy szokjanak hozzá az energiatakarékossághoz, különösen a reggeli és esti órákban.
Az oroszországi Jekatyerinburgban kigyulladt az NVO Avtomatiki nevű, űrrakéták vezérlőrendszereit gyártó cég egyik üzeme – számolt be róla a RIA Novosztyi orosz hírportál.
Az orosz média tudósítása szerint a vállalat egy vegyi anyagokat feldolgozó üzeme kapott lángra, a tető és a falak omladoznak. A tűz 1000 négyzetméteren ég, és folyamatosan terjed.
A városban savas füst száll, a fekete füstoszlop a város minden szegletéből látható.
A legfrissebb információk szerint az üzem teteje 500 négyzetméteren dőlt be a tűz oltása során, és 58 áldozatról tudnak a hatóságok.
Az érintett vállalat az egyik legnagyobb Oroszországban a rakéta- és űrtechnológiai vezérlőrendszerek és elektronikus berendezések fejlesztése és gyártása, valamint az ipari technológiai folyamatok automatizálása területén. Különösen a legújabb orosz hordozórakéta, a Szojuz–2, a Bulava és a Sineva ballisztikus rakéták számára gyárt vezérlőrendszereket.
Ukrajna védelmi minisztériuma két szerződést írt alá ukrán gyártókkal mintegy ötmilliárd hrivnya – átszámolva körülbelül 44,5 milliárd forint – értékben – számolt be róla az Ekonomicsna Pravda a tárca sajtóközleményére hivatkozva.
A jelentés szerint a szerződéseket Volodimir Zelenszkij elnök és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter regionális munkalátogatásakor írták alá a tárca beszerzési ügynöksége és az ukrán védelmi ipar vállalatai között.
Ez rendkívül fontos országunk védelmi képességének megerősítése szempontjából. Hiszen saját termékeinket vásároljuk és támogatjuk, hozzájárulva ezzel gazdaságunk és iparunk fejlődéséhez
– fogalmazott Ukrajna védelmi minisztere.
A háború minden napja több mint 120 millió eurónak megfelelő összegbe kerül Ukrajnának – mondta Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter az RBK-Ukraina hírportálnak adott interjújában.
A pénzügyminiszter szerint a biztonság és a védelem költségei havi több mint 3,7 milliárd eurónak megfelelő összegre rúgnak. Az idei éves költségvetésből pedig még nagyjából 11 milliárd euró hiányzik a kiadások fedezéséhez, amelynek nagy részét adóemeléssel kívánják előteremteni.
A háború több mint két évvel ezelőtti kezdete óta Ukrajna költségvetésének közel felét külföldi hitelekkel és támogatásokkal finanszírozza.
A kormány nemrégiben terjesztette be a jövedelemadó mellett fizetendő, 2014-ben bevezetett védelmi illeték 1,5 százalékról 5 százalékra emelésérő szóló törvénytervezetet. Emellett 15, illetve 30 százalékos védelmi illetékkel tervezik sújtani a gépkocsi- és ékszervásárlásokat is. Médiajelentések szerint a törvénytervezet bejelentését követően jelentős mértékben megemelkedett az új autók értékesítése az országban – adta hírül az MTI.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) elismerte, hogy nekik is szerepük volt abban, hogy az orosz Wagner-csoport zsoldosai súlyos veszteségeket szenvedtek Maliban. Mindeközben egy fotó is megjelent, amelyen az oroszokat megverő lázadók az ukrán zászlót tartják fel a sivatagban.
Mint megírtuk, pár nappal ezelőtt Maliban a szeparatista, dzsihadista tuareg lázadók katonai vereséget mértek az orosz Wagner-csoport zsoldosaira. Oroszország hőse, Rusztem Klupov egykori hírszerző közölte, hogy le kell vonni a tanulságokat ebből, és elemezte az incidens következményeit is.
Klupov utalt már arra is, hogy valamilyen harmadik fél beavatkozása is közrejátszhatott az eseményekben, és valaki hírszerzési információkat adhatott a lázadóknak. A The Guardian szerint feltételezése most be is igazolódott.
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője közölte, hogy ők segítették a tuaregeket.
Úgy fogalmazott: „A lázadók megkapták a szükséges információkat – sőt, nemcsak információkat –, amelyek lehetővé tették az orosz háborús bűnösök elleni sikeres katonai műveletet.” Azt nem közölte, hogy az akcióban közvetlenül ukrán fegyveresek is érintettek voltak-e, vagy jelen vannak-e az országban. Mindössze annyit mondott, hogy a hírszerzés „egyelőre nem fog a részletekről beszélni, de lesz még több is”.
Mindeközben a The Kyiv Post megszerzett és közzétett egy olyan fotót is, amelyen a tuaregek az ukrán zászlót is felmutatták a sivatagban az oroszokra mért vereség után.
⚡️EXCLUSIVE: Kyiv Post obtained an exclusive photo Monday, July 29 from sources in Ukraine’s defense and security sector showing Tuareg rebels posing with a Ukrainian flag after having just dealt a major defeat to Russian state-funded Wagner mercenaries in Mali. pic.twitter.com/AKMEWfNkvg
— KyivPost (@KyivPost) July 29, 2024
A lapnak egy katonai-biztonsági szektorban dolgozó forrása is megerősítette a kép hitelességét, mondván, hogy „ez minden bizonnyal a tuaregek fotója a Wagner zsoldoscsoport terrorista konvojának legyőzése után”. Mint írták, „köztudott”, hogy Kijev támogat minden olyan erőt Afrika különböző részein, amelyek az Wagner-csoport ellen harcolnak.
Mindeközben Szerhij Kuzan, a kijevi Ukrán Biztonsági és Együttműködési Központ igazgatója elmagyarázta, hogy mi lehet az ilyen akciók hátterében. A The Guardian szerint azt mondta, hogy „Moszkva számára az afrikai országok, ahol a Wagner jelen van, csak egy érdekeltségi zónát jelentenek, amely lehetővé teszi számára, hogy nyersanyagokhoz – aranyhoz, gyémántokhoz, gázhoz és olajhoz – jusson, a pénz pedig az orosz agresszió finanszírozására megy”.
Hozzátette, hogy a rajtaütéseknek további előnyei is vannak Kijev számára, mert ezáltal „likvidálnak” a Wagner legtapasztaltabb harcosai közül néhányat, és csökkentik a zsoldoscsoport általános katonai potenciálját, valamint bosszút állnak az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért.
A megsemmisített harcosok jelentős része katonai tapasztalatot szerzett Ukrajnában, ahol több száz vagy ezer háborús bűntettet hajtottak végre […] ezeket a bűnöket meg kell büntetni, és az orosz háborús bűnösöknek tudniuk kell, hogy soha nem lesznek biztonságban
– mondta Kuzan.
„Az Európai Bizottságnak és személyesen Ursula von der Leyen elnöknek azonnal színt kell vallania: Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Az ukránok még július 24-én szankciós listára tették az egyik legnagyobb orosz olajvállalatot, a Lukoilt, amelynek következtében a vállalat nem tud kőolajat szállítani, így magyar és a szlovák ellátás óriási óriási veszéllyel néz szembe.
Szijjártó Péter kijelentette: hiába két uniós tagország energiabiztonságának veszélyeztetése, hiába az EU–Ukrajna társulási megállapodás kristálytiszta megsértése, „Brüsszel hallgat.” Szerinte most két lehetőség van:
A tárcavezető most arra emlékeztetett, hogy eltelt több mint egy hét, és az Európai Bizottság nem tett semmit. Pedig Ukrajna már július 24-én szankciókat vezetett be az egyik legnagyobb orosz olajvállalat, a Lukoil ellen, megtiltva számára minden tevékenységet ukrán területen, megakadályozva, hogy a cég olaja szlovák és magyar finomítókba kerüljön.
Hadgyakorlatot kezdtek az orosz Csendes-óceáni Flottának a távol-keleti Tengermelléken és Kamcsatkán állomásozó erői – számolt be kedden a flotta sajtószolgálata.
Előző nap a flotta taktikai csoportjának hajói a vlagyivosztoki bázispontokról a tengerre indultak az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tengermelléki határőrségének hadihajóival együtt. A gyakorlat során a tengerészek a határőrökkel együtt kiképzési és harci gyakorlatokat hajtanak végre a kis méretű vízfelszíni és légi objektumokat imitáló célok felderítésére, azonosítására és leküzdésére a tárcaközi gyakorlat tervének megfelelően – közölte a sajtószolgálat.
A határőrségtől a Komandor és a Nahodka járőrhajó, továbbá két járőrcsónak vesz részt a gyakorlaton. Kamcsatkán a tengerészek a hajók, a parti létesítmények és bázisok védelmével, valamint a minisztériumok és hivatalok közötti együttműködéssel kapcsolatos feladatokat gyakorolják.
Hozzátették: a nagyszabású gyakorlatokon az említett egységek mellett részt vesz a rendkívüli helyzetek minisztériuma, a belügyminisztérium és más szövetségi és regionális szervek is.
Korábban az orosz védelmi minisztérium bejelentette a Balti-, az Északi és a Csendes-óceáni Flotta, valamint a Kaszpi-tengeri Flottilla tervezett gyakorlatának kezdetét, amelyen mintegy 300 felszíni hajó és csónak, tengeralattjáró és támogató hajó, legfeljebb 50 repülőgép, több mint 200 katonai és különleges felszerelés, valamint több mint húszezer ember vesz részt – írta az MTI.
Az ukrán korrupcióellenes különleges ügyészség kérésére Olaszországban 41 millió euró (több mint 16 milliárd forint) összértékben lefoglalták egy korrupcióval vádolt orosz üzletember, Alekszij Fedoricsev vagyonát, benne egy 12. századi toszkánai kastélyt.
A magyar és uruguayi állampolgárságú, állandó lakhellyel Monacóban rendelkező, de Firenzében is gyakran tartózkodó 68 éves mágnás elleni intézkedést a firenzei ügyészség jelentette be kedd reggel, hozzátéve, hogy a főként műtrágya és nyersanyagok kereskedelmével foglalkozó üzletember ellen Ukrajnában korrupció, csalás és pénzmosás gyanúja miatt folyik vizsgálat.
A firenzei ügyészek szerint Fedoricsev, a Fedcom csoport alapítója az Ukrajnában illegálisan szerzett jövedelméből vásárolt fel ingatlanokat Firenzében, köztük a toszkán főváros mellett egy dombtetőn magasodó Torre del Gallo kastélyt. A Forbes üzleti magazin korábban a leggazdagabb oroszok közé sorolta Fedoricsevet.
Az üzletember elleni firenzei intézkedésnek nincs köze az ukrajnai háború támogatása miatt több orosz milliárdos ellen elrendelt uniós szankciókhoz – írta az MTI.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz törvényhozás (Állami Duma) alsóházának elnöke azt javasolja, hogy szigorítsanak az orosz állampolgárságot felvevő bevándorlók katonai szolgálatán – írja a Reuters az Állami Duma közleménye alapján.
Mint írták, a javaslat lényege szerint egy új törvényben (vagy egy korábbi törvény módosításával) két évre emelnék a katonai szolgálatot az állampolgárságot elnyerő bevándorlók számára. Továbbá azt is előírnák, hogy az érintetteknek (amennyiben beleesnek a szolgálati korhatárba) már az állampolgársági kérvény beadásakor is katonai szolgálatra kellene regisztrálniuk magukat, és ennek értelmében az állampolgárság elnyerése után rögtön meg is kezdhetnék a szolgálatot.
Az mk.ru portál szerint a korhatár emelése is felvetődött ezzel kapcsolatban. Megjegyezték azt is, hogy a törvényhozásban még a (július 31-én záruló) tavaszi parlamenti ciklus lezárása előtt megvitathatják a kérdést, vagyis szerdáig napirendre kerülhet az ügy.
A politikai és biztonsági elemzők szerint Ramzan Kadirov csecsen vezér emberei fontos létesítményeket őrizhetnek Ukrajnában – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Úgy vélik, hogy a fronton még nincsenek csecsen egységek. Harold Chamber, az észak-kaukázusi politika és biztonság szakértője szerint az ukrajnai háború kezdete óta figyeli Kadirov csapatainak akcióit az ukrán fronton.
Mint mondta, egyelőre nem talált bizonyítékokat arról, hogy a csecsen különleges erők a frontvonalon harcoltak volna. Szerinte az alakulatok olyan stratégiai helyszíneken szolgáltak csendben, mint például a zaporizzsjai atomerőmű.
Rusztem Klupov egykori hírszerző, az oroszok legnagyobb elismerésének számító Oroszország Hőse kitüntetés birtokosa úgy véli: le kell vonni a tanulságokat abból, hogy Maliban a szeparatista, dzsihadista tuareg lázadók katonai vereséget mértek az orosz Wagner-csoport zsoldosaira.
Az esetről korábban már írtunk a közösségi médiában megjelent információk alapján: akkor az is felvetődött, hogy az elfogott orosz zsoldosok egy részét állítólag átadnák Ukrajnának (az orosz zsoldosok papíron kiképzőként érkeztek Maliba az elmúlt években).
Mindeközben több olyan felvétel is megjelent, amelyeken állítólag halott emberek tucatjai láthatóak, valamint egy olyan videó is, amelyen egy fegyvertelen, menekülni próbáló férfit lőnek le a lázadók (ezek egy része itt elérhető, de a megtekintést csak saját felelősségre ajánljuk).
Utóbb a Wagner-csoport is megerősítette, hogy valóban veszteségeket szenvedtek a tuaregektől, akikkel a mali kormányerőkkel együtt vették fel a harcot. A veszteségek pontos számát nem árulták el, de egyes jelentések szerint akár 80 katona is meghalhatott, 15-en pedig fogságba eshettek orosz–mali oldalon – írta az mk.ru.
A portálnak Rusztem Klupov, a katonai hírszerzés veteránja is véleményezte az esetet, és azt mondta: „Az ilyen kudarcokat mindig az ellenség erejének felmérésében és ennek következtében a hadművelet tervezésében elkövetett hibák okozzák. Ez azt jelenti, hogy az okot a parancsnokságok munkájában, a hírszerzésben és a hadműveleti tervezésben kell keresni. Meg kell tudnunk, hogy volt-e információszivárgás.”
Másrészt a tuaregek cselekedetei eltérnek attól, ahogyan korábban viselkedtek. Az ellenség taktikájának megváltozása harmadik felek beavatkozásának eredménye lehet. Más szóval valaki hírszerzési információkkal látta el a terroristákat
– jegyezte meg Klupov, aki szerint még a kedvezőtlen időjárási tényezők is szerepet játszhattak abban, hogy a Wagner-csoport két helikoptert is elvesztett az összecsapásokban.
„Ez a vereség így vagy úgy hatással lesz nemcsak a csapataink egészéről alkotott imidzsére, hanem a zsoldoscsoport operatív és taktikai helyzetére is Afrikában. Negatívan befolyásolhatja a politikai viszonyokat is, csökkentve a minősítésünket, és hozzájárulhat más erők jelenlétének kialakulásához a régióban” – összegezte a vereség következményeit Klupov, aki szerint most minden részletet ki kell vizsgálni a Wagner-csoportnál.
Talán még az aktív műveleteket is fel kell függeszteni egy időre, amíg a kép teljesen tisztázódik. És aztán az egészet újra kell kezdeni, figyelembe véve a feltárt körülményeket
– tette hozzá.
Egy „hosszú szünetet” követően az orosz erők ismét támadásba lendültek a Zaporizzsjai területen, Huljapole település térségében – közölte egy ukrán katonai szóvivő hétfőn.
A The Kyiv Independent szerint Dmitro Lihovki, a Tavrija hadseregcsoport szóvivője elmondta, hogy Moszkva csapatai „két különböző frontról” kíséreltek meg támadást, és hogy „konkrétan Resetilivszke faluból támadtak Huliaipole irányába”.
Egyes jelentések szerint ez akár egy nagyobb offenzíva lehet, amelyet egy erre a célra létrehozott támadócsoporttal hajtanak végre. De a hírszerzésünk szerint ez csak a kisebb támadó akciók taktikájának folytatása, mert a Zaporizzsjai területen lévő orosz csoport összlétszáma nem változott a csapatok létszámát tekintve
– tette hozzá a szóvivő.
Annyi biztosnak tűnik, hogy a zaporizzsjai régióban aktív harcok zajlanak. A The Kyiv Independent szerint az amerikai Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet pár napja azt jelentette, hogy egy ellenőrzött, hiteles felvétel szerint az orosz katonák elfoglalhatták a régóta vitatott Rabotino falut. Dmitro Lihovki ezt a lapnak nyilatkozva most cáfolta – azt állítva, hogy nem volt semmilyen „jelentősebb változás” az adott szektorban.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 577 060 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1060 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 28 orosz hajót, 12 832 hadműveleti és taktikai drónt, 2696 egység speciális felszerelést és 2406 cirkálórakétát számoltak fel.
Yildiz Bozkus, az Ankarai Egyetem professzora a török Anadolu hírügynökségnek írt cikkében közölte: az USA és az EU azért foglalkoznak egyre többet Örményországgal, hogy egy újabb fronton vehessék fel a harcot Oroszországgal szemben – írta az mk.ru.
A professzor úgy vélekedett, hogy Brüsszelben azért vetik fel egyre gyakrabban Örményország európai uniós csatlakozásának kérdését, hogy ezzel is üzenetet küldjenek Oroszországnak és Iránnak. Szerinte az USA és az EU célja az lehet, hogy Örményországból is egyfajta „csatateret” csináljanak.
Ezzel kapcsolatban kiemelte a júliusban tartott örmény–amerikai közös hadgyakorlatokat és azt, hogy mindezekre Oroszország déli határainál, az ukrajnai invázióval egy időben került sor, ami jelzésként értelmezhető. Hozzátette továbbá: az a tény, hogy az örmény védelmi minisztériumban mostantól állandóan ott lesz az amerikai hadsereg egyik képviselője, egy új „stratégiai időszak” kezdetét jelzi a két ország kapcsolataiban.
Az orosz haditengerészet tervezett gyakorlatokat kezdett flottájának jelentős részével, köztük 20 ezer fős személyzettel és 300 hajóval – jelentette be július 30-án az orosz védelmi minisztérium.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint a gyakorlatok célja a flották katonai parancsnoki struktúrájának felmérése. A hadihajók kivonulnak Oroszország sarkvidéki részére, a Csendes-óceánra, valamint a Balti- és a Kaszpi-tengerre is.
Oroszország haditengerészete összesen négy flottából: az Északi Flottából, a Csendes-óceáni Flottából, a Balti Flottából, a Fekete-tengeri Flottából, valamint a Kaszpi-tengeri Flottillából és különböző munkacsoportokból áll.
A hadgyakorlatokon mintegy 300 felszíni hajó, tengeralattjáró, támogató hajó és 50 repülőgép vesz részt.
Elfoglaltak két települést az orosz csapatok a donyecki régió keleti részén, Avgyijivka közelében – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Oleg Csausz, az Ukrán Fegyveres Erők főtörzsőrmesterének elmondása szerint „az ellenség könyörtelenül, nagy létszámban nyomult előre Vovcse és Progresz irányába”. Olekszandr Sirin parancsnokhelyettes pedig a tisztek alacsony képzettségét és a fegyverzet hiányát okolta a kudarcért. A támadás visszavonulásra kényszerítette az ukrán csapatokat – tette hozzá a lap.
Az orosz védelmi minisztérium a napokban bejelentette, hogy átvette az irányítást a falvak felett, az ukrán vezérkar azonban még nem erősítette meg az állítást.
Katonai rendszámú luxusautók fotói terjednek futótűzként az ukrán közösségi oldalakon – írja a Telegraf ukrán hírportál.
Legalább három drága, katonai személyzet által alig használt autót észleltek a nyugat-ukrajnai nagyváros, Lviv útjain. Egy Jaguar ev400-ról, egy Mercedes-Benz G500-ról és egy BMW M5 F90 modellről kerültek fel képek a világhálóra. Az autókról készített fotókat az egyik helyi Telegram-csatornán tették közzé.
A közösségi oldalakon heves reakciókat váltottak ki a katonai rendszámmal ellátott luxusautók. A kommentelők kételkednek abban, hogy ezek az autók valóban az ukrán hadsereg járművei.
Fekete Jaguar nélkül nem nyerjük meg a háborút
– írta az egyik kommentelő.
Olekszandr Karpjuk önkéntesnek azonban más a véleménye. A közösségi médiában azt írta, hogy normális dolog katonai rendszámtáblákat tenni a személyautókra, mivel a védelmi minisztérium nem ad ki szolgálati járműveket a hátországban való használatra.
Kedd hajnalban ukrán támadás érte az oroszországi Kurszk régióját – közölték a helyi hatóságok. A csapásról a közösségi médiában videókat is megosztottak az orosz csatornák.
A Shot! nevű csatorna szerint több robbanást is lehetett hallani és látni az égen, a zaj sok parkoló autónál beindította a riasztókat. Egy beszámoló szerint
az egyik robbanás nagyobb és sokkal „félelmetesebb” lehetett a többinél, mérföldekre el lehetett hallani, és a város lakóinak jó része felébredhetett rá.
Az alábbi videón szintén hallható egy erős detonáció 0.20-nál:
The whole of #Kursk was woken a short time ago by what many are describing as "a terrifying" explosion, heard for miles around.
— Tim White (@TWMCLtd) July 30, 2024
I can imagine afew wry smiles from people in #Ukraine.
No news of damage yet. The Governor says a missile was shot down🤔 pic.twitter.com/NkjdAX6Cce
A helyi kormányzó, Alekszej Szmirnov először arra kérte a lakókat, hogy rakétaveszély miatt vonuljanak biztonságos helyekre. Majd utóbb azt közölte, hogy négy ukrán rakétát lelőtt az orosz légvédelem a Kurszki terület felett.
A régióban az utóbbi napokban is ukrán drónok lelövését jelentette az orosz védelmi tárca. A The Kyiv Independent szerint ráadásul hétfőn is történt egy akció Kurszk régiójában: az ukrán vezérkar azt közölte a lap szerint, hogy
négy elektronikai alállomás környékén is robbanások történtek, és több járásban is elment az áram.
A hadsereg közleménye szerint a támadásokat az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) különleges műveleti központja hajtotta végre a védelmi erők más részeivel együttműködve.
„Az orosz ipar, amely az Ukrajna elleni háborúban dolgozik, legitim célpontot jelent csapataink számára. Ezek a létesítmények többek között biztosítják az orosz vasút működését, amely fegyvereket és katonai felszereléseket szállít a megszálló hadsereg támogatására” – írta a vezérkar.
Távollétében nyolcévi szabadságvesztésre ítélte egy moszkvai bíróság Abbasz Galljamov orosz politológust, publicistát az orosz hadsereggel kapcsolatos álhírek terjesztése miatt – adta hírül az MTI a TASZSZ orosz hírügynökség értesülését.
Alan Gamazov ügyvéd közölte, hogy a bíróság bűnösnek találta a védencét az orosz haderő bevetésével kapcsolatos, komoly következményekkel járó tudatos álhírterjesztés címén, és távollétében nyolcévi börtönre ítélte. Az ügyvéd szerint ugyancsak távollétében nyolcévi börtönre ítélték Olekszandr Prepodobnij ukrán újságírót is.
Az orosz Nyomozó Bizottság az orosz hadsereg lejáratása címén indított Galljamov ellen eljárást egy interjú miatt
– közölte az ügyvéd.
A baskír származású Galljamov 2002 és 2008 között Baskírföld elnöki megbízottjának a helyettese volt, majd 2008 és 2010 között Vlagyimir Putyin beszédírója, amikor a jelenlegi orosz államfő a miniszterelnöki tisztséget töltötte be. Az orosz igazságügy-minisztérium 2023 februárjában vette fel a „külföldi ügynökök” listájára. A politológus jelenleg külföldön tartózkodik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy már megkezdték a Harkiv feletti légtér légvédelmi rendszerekkel való megerősítésének munkálatait – írja az Interfax.
„A biztonság szempontjából, anélkül, hogy túlságosan részletezném, már megkezdtük a Harkiv feletti légtér megerősítését” – mondta az ukrán elnök a Made in Ukraine gazdasági platform keretében a poltavai régió vállalkozóival és alkalmazottaival tartott találkozón.
A tűzszünet és a béke helyreállítása Ukrajnában minden fél számára előnyös lenne – mondta Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője. Hozzátette, hogy Peking mindig is az „ukrán válság” – ahogy az ukrajnai háborút ott nevezik – mielőbbi befejezésére törekedett, és ennek érdekében politikai módszereket keresett – számolt be a Sztrana.
Kína továbbra is a béke és a párbeszéd pártján áll, támogatja a nemzetközi közösséget a még nagyobb konszenzus kialakításában, és közös erőfeszítéseket tesz a válság megoldására irányuló gyakorlati és reális megoldás keresésére
– mondta a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Korábban Kína bejelentette, hogy felfüggeszti a fegyverzet-ellenőrzésről és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, azzal vádolva Washingtont, hogy amerikai fegyvereket ad el Tajvannak.
A tárgyalások megszakítására hónapokkal azután került sor, hogy a két ország közel öt év után először folytatott hivatalos párbeszédet a kérdésről.
Hétfőn éjszaka az oroszok 14 alkalommal lőttek hét települést Szumi régióban, 47 robbanást regisztráltak, írja az Interfax.
„Az oroszok 14 alkalommal lőtték Szumi terület határ menti területeit és településeit. Összesen 47 robbanást regisztráltak” – áll a Szumi Regionális Katonai Igazgatóság közleményében.
Több települést drónokkal és aknavető gránátokkal is támadtak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Ivan Fedorov, Zaporizzsja kormányzója hétfőn a Telegramon közölte, hogy az elmúlt nap az orosz katonák 573 csapást mértek 10 településre Ukrajna délkeleti részén, írja a The Guardian.
Hozzátette, hogy egy ember megsebesült az orosz támadások következtében a Pologivi járásban.
A frontvonalban lévő Zaporizzsjai területet a jelentések szerint rendszeresen bombázzák Oroszország által indított rakéták, drónok és ágyúk.
Magyarország területére július 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6175 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5036 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.