Exkluzív felvételek jutottak a Kyiv Post birtokába, melyeken az látható, amint a Felderítő Főcsoportfőnökség (HUR) egységei különleges műveletet hajtanak végre a szíriai orosz katonai eszközök leépítésére irányulva.
A lap forrásai szerint az ukrán hírszerzés 2024 júliusának végén hajtotta végre a komplex támadást az orosz erők szíriai állásai ellen. A támadás célpontja az Aleppótól keletre fekvő, az orosz erők által elfoglalt Kuveiresz légibázison lévő orosz katonai eszközök voltak.
A nyilvánosságra hozott videók állítólag a támadás kulcsmomentumait mutatják: először egy orosz mobil elektronikai hadviselési komplexumot semmisítenek meg, majd drónok támadnak orosz katonai objektumokat a légibázison.
A csapást állítólag egy nappal Vlagyimir Putyin orosz elnök és Bassár el-Aszad szíriai elnök július 24-ei oroszországi találkozójuk utáni napon hajtották végre.
A kuvaireszi légibázist 2015 óta az oroszok ellenőrzik és katonai célokra használják. Az ukrán hírszerzés a Kyiv Postnak elmondta, hogy a bázist külföldi zsoldosok kiképzésére és szállítására is használták az ukrajnai háborúban.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Oroszország 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított háborújában eddig körülbelül 578 120 orosz katona esett el, csak az elmúlt napon 1060 halt meg – ismertette az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Beszámolójuk szerint
Ezenkívül 28 orosz hajót, 12 853 hadműveleti és taktikai drónt, 2697 egység speciális felszerelést és 2407 cirkálórakétát számoltak fel.
„Oroszország nagyra értékeli Indonézia erőfeszítéseit az ukrán válság megoldására, de nem lát erőfeszítést Ukrajna részéről a konfliktus diplomáciai rendezésére”, mivel azt látják, hogy „nincs kölcsönösség az ukrán fél részéről” – fogalmazott Dmitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivő a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz elnök július 31-én Moszkvában találkozott az indonéz védelmi miniszterrel, Prabowo Subiantóval. Az orosz vezető a találkozáson kihangsúlyozta, hogy Indonézia és Oroszország régóta jó kapcsolatot ápol egymással.
További drónok roncsait találták meg szerdán a Duna romániai partján, a Tulcea megyei Ceatalchioi település közelében – közölte a román védelmi minisztérium.
Az „ukrán kikötői infrastruktúra és civil célpontok ellen intézett múlt heti orosz dróntámadások” nyomán a védelmi tárca, a honvédelmi, nemzetbiztonsági és közrendvédelmi rendszer más, specializált alakulataival közösen módszeresen folytatta azoknak a térségeknek az átfésülését, ahova a lakossági bejelentések szerint dróndarabok hullhattak – adta hírül az MTI.
Eddig a Tulcea megyei Plauru és Periprava közelében találtak drónokból származó roncsokat. A terepen végzett keresés egyelőre nem igazolta azokat a bejelentéseket, amelyek szerint Niculitel és Chilia községek területén is dróndarabok csapódtak be.
A tárca közleménye alapján valamennyi igazolt és feltételezett becsapódási helyszín a lakott területeken kívül található.
Személyi sérülés nem történt, és az infrastruktúrában sem keletkeztek károk.
A minisztérium folyamatosan tájékoztatja a NATO-szövetségeseket az orosz támadások által előidézett helyzetről. A közlemény ismételten hangsúlyozta: a bukaresti védelmi minisztérium határozottan elítéli az ukrán civil infrastruktúra elleni indokolatlan, a nemzetközi jog előírásait sértő orosz támadásokat.
Románia a határ mentén több légvédelmi óvóhelyet épített a polgári lakosság védelme érdekében. Az ukrán kikötők elleni orosz légitámadások idején rendszeresen küld RO-Alert riasztásokat a szomszédos Tulcea és Galac megyei lakosok telefonkészülékeire, amelyekben arra figyelmezteti őket: fennáll a veszélye, hogy a légtérből lezuhanó tárgyak (drónok vagy lelőtt drónok darabjai) csapódnak be román területre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán aláírta azt a rendeletet, amely csaknem a duplájára, 400 ezer rubelre (1,7 millió forint) emelte a frontra jelentkezők számára kifizetendő egyszeri juttatás összegét – adta hírül az MTI.
A kifizetésre azok lesznek jogosultak, akik augusztus 1. és december 31. között jelentkeznek szerződéses katonának az orosz hadseregbe, miközben a rendszeres havi bérük is jóval magasabb lesz az orosz átlagfizetésnél.
Oroszország 2022 őszén kezdte el azt a részleges katonai mozgósítást, amelynek keretében a rendelkezésre álló tartalékosok kötelező összeírását is elrendelték.
A védelmi minisztérium adatai szerint az év eleje óta 190 ezren jelentkeztek szerződéses katonának az orosz hadseregbe.
A mozgósítás egyik fő eleme az volt, hogy magas fizetéssel próbáltak új szerződéses katonákat bevonzani az ukrajnai háborúban harcoló hadseregbe. Több orosz régió saját forrásból ajánlotta fel, majd az utóbbi hetekben ösztönzésként meg is növelte anyagi felajánlásait a jelentkezők számára.
A moszkvai önkormányzat például 1,9 millió rubeles (8 millió forint) egyszeri juttatásban részesíti azokat, akik júliusban kötnek legalább egyéves, vagy annál hosszabb szerződést a hadsereggel. Szentpéterváron 1,8 millió rubel (6,58 millió forint), Rosztovban 1,2 millió rubel (4,38 millió forint) a felajánlás.
Sok hónapnyi várakozás után megérkeztek az első amerikai F–16-os vadászgépek Ukrajnába.
Pár hete már szó esett arról, hogy a gépek átadása megkezdődött, most viszont a Bloomberg közölte azt, hogy meg is érkeztek az első darabok,
bár az átadásuk nem volt egyszerű.
A hírügynökségnek több anonim forrás beszélt arról, hogy július 31. volt a határidő az első gépek átadására, és ezt most sikerült is teljesíteni, de az átadást logisztikai problémák, alkatrészhiány, és az ukrán pilóták, valamint külföldi kiképzőik közti nyelvi akadályok is hátráltatták. Sokan amiatt is aggódtak, hogy Ukrajnának nincs elég kifutópályája – és azok, amelyekkel rendelkezik, sebezhetők az orosz támadásokkal szemben.
Azt egyelőre nem tudni, hogy hány F–16-os érkezett Ukrajnába. A Bloomberg forrásai mindössze annyit voltak hajlandók elárulni, hogy nem sok. És a hírügynökség forrásai szerint az sem egyértelmű még, hogy az ukrán pilóták az átadás után rögtön felszállhatnak-e a gépekkel, vagy van-e még ennek valamilyen akadálya.
Az ukrán védelmi tárca szóvivője egyelőre nem kívánta kommentálni a Bloomberg értesüléseit. Elképzelhető, hogy hivatalosan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogja bejelenteni késő délután/este a gépek érkeztét.
Csehország az Ukrajnának nyújtott segítségért cserébe további 15 darab Leopard 2A4 típusú harckocsit kap Németországtól. Az erre vonatkozó cseh–német megállapodást szerdán írták alá Prágában a két ország védelmi minisztériumainak képviselői – adta hírül az MTI.
Az Ukrajnának nyújtott fegyverekért és hadianyagokért Csehország már korábban kapott a németektől 15 darab Leopard harckocsit. A szállítmány értéke 3,85 milliárd korona (közel 61,6 milliárd forint) volt – írta korábban a prágai sajtó.
A második német adomány első része az év végén, a további harckocsik pedig 2026 elejéig érkeznek meg Csehországba. Ennek az adománynak az értékét a felek nem hozták nyilvánosságra.
Hadseregünk harckocsiállományának korszerűsítése folytatódik. Az elavult régi harckocsik behelyettesítése újabb gépekkel fontos előrelépés
– jelentette ki Jana Cernochová cseh védelmi miniszter. A tárcavezető köszönetet mondott Berlinnek, amiért elismerte, és méltányolta Csehország Ukrajnának nyújtott segítségét.
Csehország egy tavaly júliusi miniszteri szintű megállapodás alapján további 77 darab Leopard harckocsit szeretne vásárolni Németországtól, mégpedig a legújabb 2A8 verzióból. Ezekért a német harckocsikért Csehország 52,1 milliárd koronát (833,6 milliárd forintot) fizet majd.
Az orosz külügyminisztérium szerdán elítélte Iszmáil Haníje Hamász-vezér Iránban történt meggyilkolását, és felszólította a feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely a Közel-Keletet súlyos háborúba sodorhatja – közölte az MTI.
„Határozottan elítéljük Iszmáil Haníje, a palesztin Hamász-mozgalom politikai irodája vezetőjének meggyilkolását a teheráni rezidenciája elleni rakétatámadással” – mondta Andrej Nasztaszjin, az orosz külügyminisztérium helyettes szóvivője újságíróknak arról a csapásról, amelyet Izraellel hoztak összefüggésbe.
„A politikai merénylet szervezői nyilvánvalóan tisztában voltak azzal, hogy ez az akció milyen veszélyes következményekkel járhat az egész régióra nézve” – mondta Nasztaszjin, hozzátéve:
Felszólítunk minden érintett felet, hogy tanúsítson önmérsékletet, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely a térség biztonsági helyzetének drámai romlásához vezethet, és nagyszabású fegyveres összecsapást idézhet elő.
Oroszország emellett elítélte azt a Libanon elleni keddi izraeli légicsapást is, amelyben a Hezbollah egyik magas rangú parancsnoka, Fuad Sukr veszítette életét.
Határozottan elítéljük az Izrael által végrehajtott katonai akciót, amely a libanoni szuverenitás és a nemzetközi jog alapvető normáinak súlyos megsértését jelenti. Mélységes aggodalmunkat fejezzük ki a közel-keleti helyzet éles eszkalálódásának növekvő veszélye miatt
– jelentette ki Andrej Nasztaszjin.
A NATO továbbra is népszerű a tagállamok lakosságának körében, és ez jelenti a legnagyobb erejét – mondta az InfoRádiónak Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
Kifejtette: a NATO legnagyobb erénye és egyben előnye, hogy alkalmazkodni tudott az elmúlt évtizedek biztonsági környezetének változásaihoz. A Krím félsziget 2014-es orosz annexiója, valamint ugyanabban az évben a Donbász destabilizálása irányította rá újra a nemzetközi közvélemény figyelmét a kollektív védelemre, amit tovább fokozott Oroszország 2022-ben indított ukrajnai inváziója, illetve a NATO új stratégiai koncepciójának elfogadása. Utóbbi egy válasz volt a katonai szövetség részéről az orosz agresszióra, és az elrettentés megerősítését is a középpontba helyezte – tette hozzá Csiki Varga Tamás.
Mint mondta, az elmúlt évek ennek a stratégiának a gyakorlati megvalósításáról szóltak, és a NATO júliusi, washingtoni csúcstalálkozóján is ebben a kontextusban hoztak döntéseket. Egyebek mellett elfogadtak egy új haderőmodell-koncepciót a 2022-es stratégiai akcióterv kiegészítéseként, ami három lépcsőben összesen 800 ezer fős haderő mozgósítását teszi lehetővé. Így, ha háború törne ki, és meg kellene védeni a tagállamok területét, akkor a koncepció értelmében az első körben 100 ezer, a következő lépcsőben 200 ezer, majd végül félmillió katona mozgósítását rendelné el a védelmi szövetség.
Csiki Varga Tamás kitért arra is, hogy a 75 éves védelmi szervezet legnagyobb erejét szerinte a nagyon magas belső támogatottsága adja. A tagállamokban jellemzően 60-75 százalékos a NATO társadalmi elfogadottsága és megbecsültsége, sőt Lengyelországban és Romániában a 80 százalékot is meghaladja ez az arány. Hozzátette:
Ennek egyik fő oka az általános percepció, vagyis az emberek többsége úgy gondolja, nagy védelmet biztosít, illetve csökkenti a külső támadások megvalósulásának esélyeit, ha egy ország tagja egy olyan szövetségnek, mint amilyen a NATO.
Azért is népszerű a NATO az emberek körében, mert kollektív védelmet tesz lehetővé. Ennek lényege a kölcsönös segítség, vagyis ha egy tagállamot megtámadnak, az összes többi tagország beveti a katonai egységeit, és egységesen lépnek fel a külső támadóval szemben. Ezt a viszonosságot a NATO-tagországok döntő többségében a lakosság kétharmada támogatja – mondta Csiki Varga Tamás, hozzátéve: a NATO továbbra is Oroszországot tartja a legjelentősebb biztonsági fenyegetésnek, de a korábbiakhoz képest már Kínával szemben is kritikusabb nyelvezetet használ.
Az Ukrán Védelmi Erők csapást mértek egy katonai felszerelésraktárra az oroszországi Kurszk közelében.
Erről az ukrán fegyveresek vezérkara számolt be. A jelentések szerint robbanásokat rögzítettek, de a végeredményt viszont még nem sikerült megállapítani.
Az éjszaka a helyi kormányzó arról írt, hogy a regionális központ közelében lévő egyik létesítményt ért csapás következtében tűz ütött ki – írja a Strana.
Exkluzív felvételek jutottak a Kyiv Post birtokába, melyeken az látható, amint a Felderítő Főcsoportfőnökség (HUR) egységei különleges műveletet hajtanak végre a szíriai orosz katonai eszközök leépítésére irányulva.
A lap forrásai szerint az ukrán hírszerzés 2024 júliusának végén hajtotta végre a komplex támadást az orosz erők szíriai állásai ellen. A támadás célpontja az Aleppótól keletre fekvő, az orosz erők által elfoglalt Kuveiresz légibázison lévő orosz katonai eszközök voltak.
A nyilvánosságra hozott videók állítólag a támadás kulcsmomentumait mutatják: először egy orosz mobil elektronikai hadviselési komplexumot semmisítenek meg, majd drónok támadnak orosz katonai objektumokat a légibázison.
A csapást állítólag egy nappal Vlagyimir Putyin orosz elnök és Bassár el-Aszad szíriai elnök július 24-ei oroszországi találkozójuk utáni napon hajtották végre.
A kuvaireszi légibázist 2015 óta az oroszok ellenőrzik és katonai célokra használják. Az ukrán hírszerzés a Kyiv Postnak elmondta, hogy a bázist külföldi zsoldosok kiképzésére és szállítására is használták az ukrajnai háborúban.
Az Egyesült Államok beleegyezett, hogy amerikai gyártmányú rakétákkal szerelje fel azokat az F–16-os vadászgépeket, amelyeket Ukrajna az európai szövetségeseitől kap.
Az Egyesült Államok tervezi továbbá a közepes és rövid hatótávolságú rakétákra is számít.
Az átadás időpontját biztonsági okokból nem nevezték meg az F–16-osok és lőszereinek átadására vonatkozóan, de megjegyezték, hogy a rakéták és lőszerek korlátozott készletei ellenére Ukrajna a legsürgősebb szükségleteinek kielégítésére elegendő mennyiséget fog kapni – közölte az Ukrinform.
Az orosz sajtó jelentése szerint Olekszandr Iscsenko ukrán védő, aki sofőrként szolgált az Azov ezredben, és Mariupolban fogságba esett, meghalt a doni-rosztovi előzetesben – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az oroszok ott döntenek 22 elfogott, Azovhoz köthető ukrán fogoly sorsáról.
A halál időpontja és oka egyelőre ismeretlen. Az ügyvéd azt kérte a bíróságtól, hogy kérjen halotti bizonyítványt Iscsenko haláláról, aminek a bíróság helyt is adott.
Iscsenko 55 éves volt. Mariupolban született, felesége azt mondta, hogy Iscsenko tengerész volt. A férfi néhány nappal az ukrajnai háború kitörése előtt tért vissza egy repülőútról. Hamarosan csatlakozott az Azov ezredhez, és sofőr lett. A mariupoli hadműveletekkor fogták el.
Az orosz légvédelmi erők 19 ukrán drónt és egy cirkálórakétát lőttek le az Oroszország nyugati és déli részén fekvő régiók felett – közölte a védelmi minisztérium szerda kora reggel, miközben a regionális hatóságok épületekben keletkezett károkról számoltak be.
„A szolgálatban lévő légvédelmi erők 11 drónt semmisítettek meg a Belgorodi terület felett, négyet a Brjanszki terület felett és egy-egy drónt a Kurszki, Kalugai és Rosztovi terület, valamint a Krími Köztársaság felett” – közölte az orosz hadsereg.
Az éjszakai támadások következtében kisebb tüzek keletkeztek egy kereskedelmi épületben, egy házban és egy lakóparkban Szebekino városában – írja a Moscow Times.
Moszkva a NATO provokációjának minősíti a finn–orosz határ mentén tartott hadgyakorlatokat – számolt be a TASZSZ.
Andrej Nasztasin, az orosz külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatóhelyettese egy sajtótájékoztatón számolt be a Kreml álláspontjáról, valamint azt is mondta, hogy Helsinki az ilyen lépésekkel Finnország NATO-csatlakozását akarja meggyorsítani.
Az orosz államhatár közelében július 21 és 26 között tartott finn katonai manővereket, amelyeken mintegy 1700 fő és 300 jármű vett részt, a NATO Oroszország megfékezésére irányuló átfogó provokatív erőfeszítései szerves részének tekintjük
– nyilatkozta az igazgatóhelyettes. „Azt látjuk, hogy ennek az észak-európai országnak a politikai vezetése a mély és indokolatlan ruszofóbia állapotában önként feláldozza saját nemzeti érdekeit” – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a helyi rendőrség őrizetbe vette az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökét Vinnyicában, aki megpróbálta felgyújtani a TCC (területi sorozási központ) egyik adminisztratív épületét – írja az ukrán Interfax.
Az SZBU sajtószolgálata azt írja, hogy a kémelhárító tisztek üldözőbe vették, majd letartóztatták a támadót, miután az egy Molotov-koktélt dobott a toborzóközpont falára, és saját telefonja kamerájával lefilmezte a tüzet.
A nyomozás adatai szerint a gyanúsított egy 17 éves odesszai lakos, aki ez év tavaszán az interneten keresztül került az FSZB látókörébe. Pénzt ajánlottak neki azért cserébe, hogy gyújtson fel katonai infrastrukturális létesítményeket, továbbá ukrán védők autóit. Az oroszok a honvédség kikötővárosi helyszíneinek fotózásával kapcsolatos „tesztfeladatok” után Vinnyicába „küldték” cinkosukat. A szabotőrnek fel kellett volna gyújtania a TCC épületét.
A házkutatások alatt a gyanúsítottól lefoglaltak egy saját készítésű gyújtókeveréket, valamint egy mobiltelefont, amellyel a bűncselekményt filmezte és kommunikált a megbízójával.
Az összegyűjtött bizonyítékok alapján az elkövető előzetes letartóztatásban van. Életfogytiglani szabadságvesztésre számíthat vagyonelkobzással.
Az ukrán korrupcióellenes különleges ügyészség kérésére Olaszországban 41 millió euró (vagyis több mint 16 milliárd forint) összértékben lefoglalták egy korrupcióval vádolt orosz üzletember, Alekszij Fedoricsev vagyonát, benne egy 12. századi toscanai kastélyt – írja az Infostart.
A Forbes üzleti magazin a leggazdagabb oroszok közé sorolta Fedoricsevet.
A magyar–uruguayi állampolgárságú, főként műtrágya és nyersanyagok kereskedelmével foglalkozó, Monacóban élő, általában Firenzében tartózkodó 68 éves üzletember elleni intézkedést a firenzei ügyészség jelentette be kedd reggel. Ellene Ukrajnában korrupció, csalás és pénzmosás gyanúja miatt folytatnak vizsgálatot.
Az ügyészség szerint Fedoricsev, a Fedcom csoport alapítója az Ukrajnában illegálisan szerzett jövedelméből vásárolt fel ingatlanokat Firenzében, köztük a toszkán főváros melletti Torre del Gallo kastélyt.
Reggel óta két, Kalibr cirkálórakéták indítására is alkalmas orosz hajót észleltek a Fekete-tengeren, amelyek legfeljebb 8 rakéta hordozására alkalmasak – írja az RBK.
Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője úgy véli, hogy Oroszország nem valószínű, hogy rakétákat indítana Ukrajna ellen a Földközi-tengerről. Amennyiben ez mégis megtörténne, azzal megsértenék a NATO légterét.
Egy Sahíd típusú drón miatt emelkedett a levegőbe egy belorusz vadászgép az RBC értesülései szerint. Július 12. óta ez a negyedik alkalom, hogy az oroszokkal szövetséges államnak ember nélküli légi járművet kellett elfognia.
A Belaruszki Gajun megfigyelőcsoport értesülései szerint a belorusz légierő két MI–8-as helikoptere érkezett a luninyeci reptérre, elmondásuk alapján viszont ez nem függ össze az éjszaka Ukrajnát ért dróntámadásokkal. A tegnapi dróntámadások a Szumi és a Csernyihivi terület északi részén történtek.
2024 júliusáig több mint 1,2 millió ember kényszerült elhagyni otthonát a háború miatt Ukrajnában, amiért az ország kormánya 2,8 milliárd hrivnya kártérítést fizetett – számolt be az RBC a reintegrációs minisztérium közleménye alapján.
A belső menekültek számára 2000, a gyermekek és fogyatékkal élők számára 3000 hrivnya jár, ami nagyjából 17 és 26 ezer forintnak feleltethető meg. A kártérítéseket a menekülők személyes számlájára utalják ki, ám sokan közülük a júliusi kifizetési időszakban nem kapták meg a támogatást.
Március 1-től a kifizetéseket automatikusan meghosszabbították azok számára, akik elvesztették munkaképességüket, például a nyugdíjasok és az 1., illetve 2. csoportba tartozó fogyatékkal élők, beteg gyerekek és árvák számára.
Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos arról számolt be, hogy „végre elkezdtek némi információt kapni az orosz féltől a foglyokkal kapcsolatban”. A találkozó során azonban a kiszabadult ukrán foglyok az orosz hadifogolytáborokban történő kínzásokról és az orvosi segítség elmulasztásáról számoltak be.
Lubinec azt reméli, hogy az egyeztetés megindulásával Oroszország végre megengedi, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői meglátogassák az ukrán foglyokat. Emellett megjegyezte, hogy Ukrajnának nyomást kell gyakorolnia az oroszokra, valamint a Vöröskeresztre is, de egyelőre nem tudja, hogyan. A TSN szerint az ombudsman megerősítette, hogy egyes hadifoglyaik kínzás következtében haltak meg.
Oroszország megkezdte a nem stratégiai nukleáris erők gyakorlatának harmadik szakaszát – közölte a védelmi minisztérium jelentése alapján a Ria Novosztyi.
A manőverekben részt vevő légierő repülési egységeinek katonái gyakorolni fogják a speciális robbanófejek légi fegyverekkel való felszerelését és a kijelölt járőrözési területekre való berepülést – közölte a tárca.
A védelmi minisztérium jelentette továbbá, hogy a Déli és a Központi Katonai Körzet rakétaalakulatainak személyzete harci kiképzési feladatokat gyakorol majd, köztük az Iszkander–M rakétaindítókhoz speciális gyakorlólőszerek beszerzését, a kilövőjárművek felszerelését ezekkel, valamint az elektronikus indítások előkészítése céljából a kijelölt helyekre történő rejtett mozgást.
A nem stratégiai nukleáris erők gyakorlatának első szakaszát májusban, a másodikat júniusban tartották.
Életét vesztette egy finn önkéntes, aki az Ukrán Fegyveres Erőknél harcolt a fronton – számolt be a Sztrana helyi lapokra hivatkozva. A férfi a 2022-es orosz invázió után jelentkezett a seregbe, a jelentések szerint pedig július közepén halt meg, Donyecktől északra.
Haláláról hozzátartozói számoltak be, amit a Finn Harcosok Szövetsége és az ukrán hatóságok is megerősítettek. A Szövetség ügyvezetője, Juha Kreus elmondása alapján ez a negyedik finn, aki meghalt az ukrán háborúban. Nagyjából 20–30 finn állampolgár harcol a fronton Jussi Tanner finn külügyminiszter szerint.
Július 30-án éjjel az orosz csapatok az egyik legmasszívabb támadást indították az ukrán főváros ellen pilóta nélküli légi járművekkel az ukrajnai háború kezdete óta. Az oroszok fő célpontja Kijev volt – írja az RBK Ukraine.
A városi katonai igazgatóság beszámolói szerint az oroszok több tucat drónt indítottak az ukrán fővárosba. Ez volt a hetedik, Kijev ellen intézett súlyos dróncsapás idén.
A drónok több hullámban és szinte minden lehetséges irányból hatoltak be Kijevbe. A légvédelmi erők több mint három tucat drónt semmisítettek meg a főváros légterében és annak közelében. Halottakról egyelőre nem érkezett jelentés, de a pilóta nélküli légi járművek az éjszaka óta továbbra is támadják Kijevet.
A minisztérium azt is közölte, hogy a fővárosi légiriadó több mint 7 órán át, azaz 7 óra 14 percig tartott. Ez idáig Kijevben a háború kitörése óta a leghosszabb riasztást 2022. május 27-én rögzítették, amely 7 óra 55 percig tartott.
Ukrajna garantálja a kőolajtranzitot azon cégek számára, amelyeket nem sújtanak szankciók, és kész megoldani a tranzit kérdését Szlovákiával az európai uniós társulási szerződésnek megfelelően – közölte kedden az ukrán energiaügyi miniszter egyik helyettese az MTI szerint. Robert Fico szlovák miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy leállítja az Ukrajnának szánt dízelszállításokat, ha Kijev nem állítja vissza a Lukoil orosz cég területén áthaladó tranzitját.
Kijev június végén sújtotta szankciókkal a Lukoilt, az egyik legnagyobb orosz kőolajipari céget, eltiltva bármilyen ukrajnai tevékenységtől, és leállítva a kőolajszállítást a magyarországi és szlovákiai kőolaj-finomítókba.
Roman Andarak ukrán energiaügyi miniszter kedden kijelentette, hogy „Ukrajna kész megoldani az esetleges problémás kérdéseket”, amint Szlovákia aktiválja az uniós társulási szerződés vonatkozó mechanizmusát.
„Eddig a napig ezt még nem tette meg” – írta Andarak a Reuters hírügynökség megkeresésére, hozzátéve, hogy Kijev garantálja a folyamatos kőolajtranzitot minden olyan cég számára, amelyet nem sújtanak nyugati és ukrán szankciók.
Más orosz kőolajszállítók Ukrajnán keresztül történő szállításait nem állították le, és Ukrajna továbbra is megbízható partner lesz az Európai Unió számára a kőolajtranzit területén – írta Andarak. „Az ukrán fél nem állította le a tranzitot, a szállítás folytatódik, minden megrendelést teljesítünk” – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Hadgyakorlatot tartott kedden az orosz és az indiai haditengerészet a Finn-öbölben – közölte az orosz balti flotta.
A tájékoztatás szerint a balti flotta kötelékébe tartozó Szoobrazityelnij orosz korvett és az indiai haditengerészet Tabar nevű fregattja az Indra–2024 fedőnevű manőver keretében gyakorolta matrózok tengeri kimentését és az elsősegélynyújtást.
A hadgyakorlat forgatókönyve szerint a mentésben részt vevő hadihajók vészjelzést fognak egy bajba került hajótól, majd haladéktalanul a kijelölt térségbe indulnak a matrózok keresésére. A manőver során különleges – mentőmellényekbe öltöztetett – tesztbábukat alkalmaztak. Emellett az orosz és az indiai hadihajó rádióelektronikai eszközök segítségével gyakorolta tengeri aknák felderítését, illetve megsemmisítését is fedélzeti ágyúk segítségével. A manőver harmadik elemét a szállítmányok tengeri átrakodása jelentette fedélzeti daruk segítségével – írja az MTI.
Egyre többször fordul elő Ukrajnában, hogy a sorozótiszti kisbuszokat, terepjárókat felgyújtják. Ez főként Kijevben jellemző, de gyújtogattak már Dnyipróban, és Odesszában is és többször megesett, hogy kiskorúak követtek el ilyen cselekményt – közölte a Kárpáti Igaz Szó.
Nemrégiben egy 6 fős társaságot Odesszában tartóztatott le az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a nemzeti rendőrség gyújtogatás miatt. A 18 és 24 év közötti fiatalok ételfutárok voltak, ami megkönnyítette, hogy gyanú nélkül járják a várost és a toborzók járműveire vadásszanak.
A nyomozó hatóság megállapította, hogy az elkövetőket interneten keresztül keresték meg, és miután igazolták egy-egy tettüket, az ezért járó fizetséget átutalták nekik. Két hét leforgása alatt legalább 15 kisbuszt gyújtottak fel, tettükért akár 8 éves börtönbüntetést is kaphatnak.
Az egyre gyakoribb esetek miatt a kisbuszok civil tulajdonosai már üzenet hagynak a szélvédőn, hogy a jármű nem a toborzóközpontokhoz tartozik. Feltételezések szerint a megrendelők Oroszországnak dolgoznak.
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 6319 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6686 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 55 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták a közleményben.
Július 30-án este az orosz csapatok több irányból is támadó drónokat indítottak Ukrajnába – írja az Ukrajinszka Pravda Ukrajna légierejének jelentésére hivatkozva.
Szumi térségéből 21:52-kor jelentették a drónok fenyegetését, 21:53-kor a Dnyipro régióból érkeztek hírek. 22:07-kor a Dnyipro régió keleti részén a drónok északnyugati irányba repültek, a Szumi és a Csernyihivi régió északi részén az eszközök több csoportja dél és délnyugati irányban mozgott, a Herszon régió északi részén északnyugati irányban repültek.
22:13-kor a riasztást kiterjesztették a Poltava régióra is, 22:19-kor jelentették, hogy egy Dnyipropetrovszki területről Harkiv területére tart egy pilóta nélküli légi jármű. Ezen kívül egy Herszon régióból származó eszközt is észleltek, amely a Mikolajiv régió felé tartott.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!