Lengyelország a Patriot légvédelmi rendszerbe illeszthető 48 indítóállás gyártásáról és beszerzéséről kötött szerződést hétfőn a Raytheon Polska és a PGZ Huta Stalowa Wola fegyvergyártóval – írja az MTI a lengyel védelmi miniszter, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz Sochaczewben beszámolója alapján.
Mint arról a miniszter beszámolt, a rakétakilövők Lengyelországban készülnek majd. Elmondta azt is, hogy a szerződés értéke 1,23 milliárd dollár (mintegy 440 milliárd forint).
A tárca tájékoztatása szerint Lengyelország a múlt hónapban 2 milliárd dollár (körülbelül 720 milliárd forint) kölcsönt kapott az Egyesült Államoktól amerikai légvédelmi és rakétaelhárító eszközök beszerzéséhez.
Lengyelország az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdete óta jelentősen növelte védelmi kiadásait, amelyek az idén megközelítik majd a bruttó hazai termék 4 százalékát.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
Az osztrák energiaügyi minisztérium arra figyelmeztetett, hogy az orosz gázszállítások esetleges leállítása kockázatot jelent az ország számára, mivel az továbbra is függ az Oroszországból származó földgáztól − közölte a minisztérium a Bloomberggel, amint arról augusztus 13-án beszámolt a The Kyiv Independent is.
Az európai országok azon erőfeszítései ellenére, hogy csökkentsék az orosz gáztól való függőséget, az orosz szállítások továbbra is fontos részét képezik az Európai Unió importjának. Oroszország 2022-ben leállította az Európába irányuló vezetékes gáztranzit nagy részét, de olyan országok, mint Ausztria, Magyarország és Szlovákia továbbra is nagymértékben függenek az orosz importtól.
Az osztrák energiaügyi minisztérium szerint amíg függenek az orosz gázszállításoktól, „masszívan fennáll a megfelelő, messzemenő következményekkel járó ellátási zavar kockázata. A lehető leghamarabb meg kell szüntetnünk Ausztria függőségét az orosz gázszállításoktól” − mondta a minisztérium.
Az osztrák kormány jelentése szerint az ország az orosz gázt Olaszországból és Németországból érkező szállításokból tudja kiváltani. Ha azonban ezt nem teszi meg, akkor 2026-ra gázkészletének kapacitása 15 százalékra csökken. Ausztria kormánykoalíciója az ország energiarendszerének szélesebb körű átalakítása részeként vállalta, hogy 2027-ig megszünteti az orosz gázimportot. A kormány várhatóan még a szeptember 29-i országos választások előtt részletes ütemtervet terjeszt elő.
Egy valószínűbb forgatókönyv szerint 2025 januárjától megszűnnek az orosz szállítások, a növekvő kereslet kielégítésére Olaszországon keresztül új szállítások indulnak, és 2027-re 60 százalékos tárolókapacitással számolnak − írja a Bloomberg.
Miközben az Oroszországból importált gáz összmennyisége csökkent, az Ausztriába 2023 decemberében érkező gázimport 98 százaléka Oroszországból származik, ami rekordmagas arányt jelent. Ausztria hat évvel ezelőtt 2040-ig meghosszabbította gázszállítási szerződését Oroszországgal. Az osztrák kormány jelenleg vizsgálja, hogy lehetséges-e a Gazprommal kötött megállapodás idő előtti felmondása.
Kijev és Moszkva azt tervezi, hogy folytatja a gázszállítást Európába, annak ellenére, hogy Ukrajna betört a Kurszki területre, az üzemanyag egyik kulcsfontosságú tranzitpontjának közelében − jelentette a Bloomberg augusztus 12-én, meg nem nevezett forrásaira hivatkozva, s ezt megosztotta a The Kyiv Independent is.
Az ukrán erők augusztus 9-én hatoltak be a Kurszki területen lévő Szudzsa városba, ahol egy gázátvevő állomás található, ami Oroszországból Ukrajnába, majd Európába szállítja a gázt. Az ukrán főparancsnok, Olekszandr Szirszkij arról számolt be, hogy az ukrán erők mintegy 1000 négyzetkilométert ellenőriznek a Kurszki területen.
A határátkelőhely a behatolást követően az ukrán csapatok ellenőrzése alá került – közölte két meg nem nevezett forrás a médiának. A létesítményt ért bármilyen kár az ellátások leállításához vezethet. Az orosz Gazprom továbbra is szállít gázt Szudzsán keresztül, számításai szerint naponta 37-42 millió gáz halad ott át.
Augusztus 13-án a szállítások visszatértek a múlt heti szintre, egy nappal az előtt, hogy megjelentek az első hírek arról, hogy Ukrajna átvette az ellenőrzést az átvételi pont felett. A Gazprom közleménye szerint a Szudzsán keresztül történő gázszállítás 42,4 millió köbméterben van meghatározva. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő „katasztrófának” nevezte a műveletet Vlagyimir Putyin orosz elnök számára.
Oroszországban kedden bekérették a külügyminisztériumba Alexandru Chetraru moldovai ügyvivőt a Chisinau által Ukrajnának átadott F–16-os harci gépekről szóló sajtójelentések miatt – írja az MTI.
Az orosz diplomáciai tárca közlése szerint Moszkva kifejezte aggodalmát azon orosz és moldovai sajtójelentések miatt, miszerint az Ukrajnának átadott F–16-osokat esetleg Moldova területén állomásoztatják, és onnan indítják bevetésre oroszországi célpontok ellen.
Oroszország felszólította Moldovát, hogy maradjon semleges a konfliktusban, és ne tegyen olyan lépést, amely tovább súlyosbíthatja az ukrajnai válságot, „vagy arról tanúskodna, hogy Chisinau is belekeveredett abba, esetleg romboló hatása legyen a Dnyeszter-melléki helyzetre, minthogy a Dnyeszter Menti Köztársaságban jelentős számú orosz állampolgár él” – írta a külügyminisztérium.
Moszkva kifogásolta a moldovai hadsereg NATO-tagállamokkal közös hadgyakorlatait is.
A chisinaui külügyminisztérium erre reagálva kijelentette: Moldovának nincs olyan terve, hogy Ukrajnának átadott repülőgépeket állomásoztasson. „Moldova nem enged tárolni a területén olyan fegyvereket vagy hadfelszerelést, amelyek már Ukrajna birtokában vannak” – hangsúlyozta a moldovai tárca.
Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka jelentette Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy az Orosz Föderáció Kurszki területén 74 település van ukrán ellenőrzés alatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az elnök szerint ott ellenőrzéseket és stabilizációs intézkedéseket hajtanak végre, humanitárius megoldásokat dolgoznak ki. A nehéz, heves harcok ellenére folytatódik az ukrán erők előrenyomulása a Kurszki területen, és feltöltik az Ukrajnának szánt cserealapot.
Az Ukrán Fegyveres Erők továbbra is folytatják műveleteiket a Kurszki területen. Az elmúlt 24 órában csapataink egyes területeken egy-három kilométert haladtak előre. Negyven négyzetkilométert vettünk ellenőrzésünk alá, jelenleg 74 pont van az ellenőrzésünk alatt. A harcok a teljes frontvonalon folynak. Nagy intenzitásukra való tekintettel a helyzet ellenőrzés alatt áll
– jelentette Olekszandr Szirszkij.
„Ukrajna cselekvése védekező jellegű” – reagált Donald Tusk lengyel kormányfő keddi varsói sajtóértekezletén az oroszországi Kurszki régióban múlt hét óta folytatott ukrán támadásra vonatkozó újságírói kérdésre.
Az MTI beszámolója szerint Tusktól a sajtókonferencián azt kérdezték, nem zavarja-e a NATO tagállamait, hogy az Ukrajnának védelem céljából szállított nyugati fegyvert oroszországi támadásra használják fel.
Nagyon óvatos lennék az ilyen megfogalmazással. Ukrajna cselekvése védekező jellegű
– tette hozzá.
Úgy ítélte meg: népirtás jeleit viseli az, „amit az orosz hadsereg, az orosz légierő Ukrajna területén művel”, ezért Kijevnek „teljes joga van úgy folytatni a háborút, hogy a lehető leghatékonyabban bénítsa meg Oroszország agresszív szándékait”. Ukrajna „jól tudja, hogy a nyugati szövetségesektől kapott fegyverek egyes nemeinek mi a rendeltetése”, az ukrán fél nem él vissza lengyel, amerikai és európai támogatói bizalmával – hangsúlyozta Tusk.
A kormányfő azt mondta, hogy nem lepte meg „a szokatlan, és egyesek számára váratlan változás az [ukrán–orosz] fronton”. Egyúttal: folyamatos politikai szintű kapcsolattartás ellenére Kijev nem egyeztet vele katonai tervei részleteiről.
Lengyelország és Európa számára a legnagyobb kockázatot Ukrajna leverése jelentené – mondta.
A Kurszki területről evakuált menekülteket az oroszok által megszállt Zaporizzsjai területre telepítik át − közölte Alekszej Szmirnov, a régió megbízott kormányzója augusztus 13-án, tájékoztatott a The Kyiv Independent.
Az ukrán hadsereg augusztus 6-án meglepetésszerű támadást indított a Kurszki területre, és ezzel első alkalommal nyomult be reguláris ukrán haderő Oroszország területére. Bár a moszkvai erősítések elkezdtek megérkezni a harctérre, Ukrajna a jelentések szerint tovább nyomult előre.
Jevhen Balickij, a megszállt Zaporizzsjai területen tevékenykedő orosz haderő vezetője azt javasolta, hogy szereljék fel „az Azovi-tenger partján lévő szanatóriumokat és panziókat, amelyek Berdjanszktól Kijlivkáig helyezkednek el” − állítja Szmirnov. Az első járatok utasait a Zaporizzsjai területen lévő ideiglenes szállásközpontokba küldik, a Kurszki területre pedig önkéntesek érkeztek, hogy segítsenek a lakosoknak − tette hozzá.
2024 közepétől a dél-ukrajnai régió területének mintegy 75 százalékát Oroszország tartja megszállva, beleértve az olyan nagyvárosokat, mint Melitopol és Berdjanszk, de a régió fővárosát, Zaporizzsját nem. Az orosz regionális hatóságok közölték, hogy augusztus 12-én Ukrajna 28 települést tart ellenőrzése alatt a Kurszki területen, azt állítva, hogy a behatolás 12 kilométer mélységben, 40 kilométer széles fronton zajlik.
Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok augusztus 12-én azt mondta, hogy a Kurszki területen mintegy 1000 négyzetkilométernyi terület van ukrán ellenőrzés alatt. Kijevi erők a Belgorodi területre is behatoltak, és ukrán zászlót tűztek ki a Krasznojaruzsi járástól délre fekvő Grajvoronszkij határ menti körzetben lévő Poroz faluban. Az oroszországi Belgorodi területhez tartozó Krasznojaruzsi járás mintegy 11 000 lakosa hagyta el otthonát − közölte Vjacseszlav Gladkov kormányzó augusztus 13-án az ukrán határ menti betörések közepette.
Lettország további 500 harci drónt ad át Ukrajnának − közölte Andris Spruds védelmi miniszter augusztus 13-án. A nemzetközi drónkoalíció keretében biztosított drónok „támogatást nyújtanak majd az ukránoknak a különböző harci feladatokban” − írta a miniszter az X-en közzétett bejegyzésében, melyet a The Kyiv Independent is megosztott.
Július elején a lett védelmi minisztérium bejelentette, hogy Riga több mint 2500 különböző típusú harci drónt küld Ukrajnának 4 millió euró (4,3 millió dollár) értékben. Spruds még májusban jelentette be, hogy a lett kormány idén mintegy 20 millió eurót (22 millió dollárt) fektet be a drónkoalícióba, és hasonló összeget fordít a saját drónjaik fejlesztésére.
Az Egyesült Királysággal együtt Lettország vezeti a drónkoalíciót, amelyet azért hoztak létre, hogy az ukrán erőket ellássák. A koalíció januárban alakult meg, hogy megerősítse Ukrajna pilóta nélküli légi járművekből (UAV) álló arzenálját. A szövetséghez az alapító államokon kívül nyolc ország csatlakozott, köztük Németország, Kanada, Hollandia, Litvánia, Svédország, Észtország, Dánia és Hollandia. Ukrajna eközben a hazai gyártás felfuttatásán is dolgozik. Célja, hogy 2024-ben legalább 1 millió drónt állítson elő.
Az ukrán külügyminisztérium szerint Ukrajnának nem érdeke Oroszország Kurszki területének visszavétele, hanem emberéleteket akarnak megvédeni, a művelet pedig megakadályozza, hogy az oroszok további egységeket vezényeljenek a Donyecki területre, és megnehezíti a logisztikájukat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Orosz Föderációval ellentétben Ukrajnának nincs szüksége mások dolgaira. Ukrajnának nem érdeke, hogy területeket foglaljon el a Kurszki régióban, mi a saját népünk életét akarjuk megvédeni
– hangsúlyozta Heorhij Tihij, az ukrán külügyminiszter szóvivője.
„Az Ukrán Fegyveres Erők egy civilizált európai haderő, amely teljes mértékben betartja a hadviselés törvényeit és szokásait, valamint a nemzetközi humanitárius jogot. Az Ukrán Fegyveres Erők céljai kizárólag katonai jellegűek. A hadművelet célja, hogy megmentse népünk életét és megvédje Ukrajna területét az orosz támadásoktól” – közölte a szóvivő.
„Minél hamarabb hajlandó az Orosz Föderáció az igazságos béke helyreállítására, különösen a békeformula alapján, annál hamarabb szűnnek meg az Ukrán Védelmi Erők támadásai az Orosz Föderáció területén” – hívták fel az agresszor Oroszország figyelmét.
Ukrajnának a nemzetközi jogrend szerint joga van az orosz támadás ellen Oroszország területén is védekezni – adta hírül az MTI Jan Lipavsky cseh külügyminiszter kedden tett kijelentését.
„A nemzetközi jogrend lehetővé teszi Ukrajnának, hogy az agresszor területén is védekezhessen. Oroszország Ukrajna elleni agressziója 2014 óta ártatlan emberek millióinak életét lehetetlenítette el. Amennyiben igazságos békét akarunk, és nem csak a béke illúzióját akarjuk elérni, akkor a megoldást az az állapot jelenti, miszerint minden hadsereg visszatér a nemzetközileg elismert határok közé” – írta a cseh külügyek irányítója az X közösségi platformon megjelent bejegyzésében.
Jan Lipavsky arra reagált, hogy az ukrán hadsereg behatolt az oroszországi Kurszki régióba.
Csehország az orosz támadás kezdete óta határozottan kiáll Ukrajna mellett, a politikai és humanitárius segítség mellett folyamatosan szállít fegyvereket és lőszert az ukrán kormánynak. A cseh hatóságok több mint félmillió ukrán menekültnek adtak már ideiglenes menedéket, akik közül mintegy 350 ezer továbbra is Csehországban tartózkodik.
Ukrajna sürgeti Belaruszt, hogy ne fokozza a helyzetet a két ország kapcsolatában. Így kommentálta az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij a fehéroroszok fenyegetéseit, miszerint bezárják Ukrajna minszki nagykövetségét, közölte az Unian.
Láttuk ezeket a nyilatkozatokat, alaposan tanulmányoztuk, elemeztük őket. Őszintén szólva nem látjuk különösebben célszerűnek, hogy reagáljunk rájuk, mert a belorusz fél több olyan nyilatkozatáról ismert, amelyekre nem érdemes reagálni. Csak annyit mondok, hogy az Ukrajna felől érkező »képzeletbeli fenyegetések« kreálása nem teszi ezeket a fenyegetéseket valóságosabbá, ezért arra buzdítunk, hogy ne szítsuk ezeket az ukránellenes érzelmeket, és ne keltsük ezt a benyomást valamiféle képzeletbeli fenyegetésekről, amelyek nem léteznek
− hangsúlyozta Tyihij.
A szóvivő hozzátette, hogy az ukrán külügyminisztérium továbbra is figyelemmel fogja kísérni Belarusz lépéseit és kijelentéseit, és ennek megfelelően fog reagálni.
Oroszország már az Ukrajna elleni teljes körű invázió előtt felkészítette haditengerészetét arra, hogy a NATO-val való esetleges konfliktus esetén nukleáris rakétákkal csapást mérjen Nyugat-Európára – írja a Financial Times.
Miután a lap birtokába jutott néhány titkosított orosz dokumentum, kiderült, nagy hatótávolságú célpontok – például Franciaország nyugati partvidéke és az Egyesült Királyságban található Barrow-in-Furness – térképeit részletesen ismertették a tiszteknek tartott prezentációban Oroszországban. Ez ráadásul megelőzte Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját.
Ugyanebből a 29 titkos orosz katonai dossziéból derült ki, hogy Moszkva taktikai nukleáris fegyverek alkalmazását gyakorolta egy világhatalommal való konfliktus korai szakaszában. A legutóbbi leleplezésekből kiderült, hogy Oroszország a NATO-val való közvetlen határán messze túl is konfliktust képzelt el a Nyugattal, és pusztító csapások sorozatát tervezte végrehajtani Nyugat-Európában.
A 2008 és 2014 között összeállított akták tartalmazzák a hagyományos robbanófejeket és taktikai nukleáris fegyvereket egyaránt szállító rakéták célpontjainak listáját. Orosz tisztviselők hangsúlyozták a korai nukleáris csapások előnyeit is.
Elemzők, akik látták a dokumentumokat, úgy gondolják, hogy azok összhangban vannak azzal, ahogyan a NATO értékeli az orosz haditengerészet által indított nagy hatótávolságú rakétacsapások fenyegetését, valamint azzal, hogy Oroszország milyen gyorsan vetne be nukleáris fegyvereket.
Ukrajna távollétében öt év börtönbüntetésre ítélte Anton Krasovszkijt, a Kreml propagandistáját és az RT egykori vezérigazgatóját, aki ukrán gyerekek meggyilkolására szólított fel − közölte az ukrán főügyészség augusztus 13-án, olvasható a The Kyiv Independent oldalán.
A közlemény név szerint nem említette Krasovszkijt, de az ügy részletei arra utalnak, hogy róla van szó. A propagandistát azért ítélték el, mert az RT orosz állami csatorna (korábbi nevén Russia Today) egyik műsorában élő adásban „ukrán gyerekek elégetésére és megfojtására” szólított fel. Azt is említette, hogy Ukrajnának „egyáltalán nem kellene léteznie”.
A propagandistát népirtásra és Ukrajna alkotmányos rendjének erőszakos megdöntésére való felhívás vádjával ítélték el. Az ítélet egy korábbi, 2023 februárjában kiszabott 5 éves büntetésen felül született, amelyet az orosz invázió támogatása és népirtásra való nyilvános felhívás miatt szabtak ki.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) 2023 augusztusában újabb vádat emelt Krasovszkij ellen az ukrán gyermekek megöléséről szóló megjegyzései miatt, hozzátéve, hogy a propagandista külföldön bujkál az ukrán igazságszolgáltatás elől. Az SZBU azt is közölte, hogy tud a propagandista hollétéről, és szándékában áll bíróság elé állítani őt.
Krasovszkijt felfüggesztették az RT orosz nyelvű tartalmakért felelős igazgatói posztjáról, miután az ukrán gyerekekkel kapcsolatos megjegyzései nagy visszhangot váltottak ki. Annak ellenére, hogy először nyilvánosan bocsánatot kért, a propagandista később, 2023 májusában azt mondta, hogy nem változtak az ukrán gyerekek vízbe fojtásával és elégetésével kapcsolatos nézetei.
A Kurszki régió, mint bármely más orosz határ menti terület, az oroszok által preferált Ukrajna elleni háború kvintesszenciája. Ezt Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója írta Telegram-csatornáján az Unian szemléje szerint.
Ez egy háború a hadviselés szabályai nélkül. (…) Oroszország arra használja a területeit, hogy tüzérséget, rakéta-sorozatvető rendszereket, kisebb légi bázisokat, ballisztikus rakétavetőket telepítsen egy másik ország polgári lakossága elleni nagyszabású csapásokhoz
– sorolta Podoljak, és hozzátette, hogy ugyanakkor maguk az orosz hatóságok is biztosak abban, hogy a területük informálisan sérthetetlen, és „senki sem fogja megsemmisíteni a háború logisztikáját és infrastruktúráját orosz területen”.
Podoljak szerint Ukrajna jelenleg megmutatja, hogy ez nem így van, és hogy csak két út van a háború befejezésére, és arra, hogy Oroszország ismét megértse, mik a háború szabályai:
– jelentette ki a politikus.
Az ukránok augusztus 6-án törték át az ukrán–orosz határt, és másnapra már arról adtak hírt, hogy több kurszki települést irányításuk alá vontak. Ukrajna azt állítja, hogy már ezer négyzetkilométernyi területet tart ellenőrzése alatt Oroszországban.
Oroszország az éjszaka drónokkal támadta az energetikai infrastruktúrát Ukrajna északi régiójában, Csernyihivben – közölte az országos hálózatüzemeltető a Sky News szerint. Az Ukrenergo hozzátette: az áramellátás mostanra helyreállt.
Csernyihiv városát már korábban is támadták az oroszok, többek között áprilisban, amikor három rakéta csapódott be egy nyolcemeletes lakóházba, akkor legalább 11 ember meghalt.
Szumi régióban, az Oroszországgal határos 20 kilométeres övezetben a katonai parancsnokság ideiglenesen korlátozta a polgárok minden kategóriájának mozgását. Erről az ukrán fegyveres erők vezérkara számolt be, amit az Unian szemlézett.
Az ellenségeskedések intenzitásának növekedése, a szabotázs- és felderítő csoportok, az ellenség különleges műveleti erőinek aktiválása miatt, valamint a polgári lakosság és a katonai személyzet életének megóvása érdekében a katonai parancsnokság korlátozásokat vezetett be a polgárok minden kategóriájának mozgására a Szumi régió határ menti 20 kilométeres övezetében
– áll a közleményben.
Meg kell jegyezni, hogy az emberek belépését erre a területre az ukrán állampolgárok útlevelei alapján végzik, amelyeknek megfelelő jelölése van az ebben az övezetben való tartózkodás nyilvántartásba vételére.
Az Európai Bizottság kedden csaknem 4,2 milliárd eurót folyósított Ukrajnának az ukrán hitelkeret első részleteként – közölte a brüsszeli testület. Az MTI szemléje szerint az idén március 1-jén hatályba lépett uniós ukrán hitelkeret 50 milliárd euró összegű stabil finanszírozást irányoz elő vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök formájában Ukrajna helyreállításának, újjáépítésének és korszerűsítésének támogatására a 2024–2027 közötti időszakra.
Az Ukrajna által benyújtott kifizetési kérelmet követően a tagállami kormányokat tömörítő tanács múlt kedden jóváhagyta a bizottság értékelését, amely szerint
Ukrajna teljesítette a pénzeszközök folyósításához szükséges feltételeket és reformokat.
Ezek a reformok az államháztartásra, az állami tulajdonú vállalatok irányítására, az üzleti környezet fejlesztésére, az energiára és az aknamentesítésre terjednek ki. Az ukrán hitelkeret pénzeszközeinek folyósítása a tanács által jóváhagyott, előre egyeztetett negyedéves reform- és beruházási mutatók teljesülésétől függ.
Az orosz Legfelsőbb Bíróság azt javasolja, hogy a vádlottak, akik a mozgósítás miatt vagy szerződésesen csatlakoznak a hadsereghez, kapjanak mentességet a vádak alól.
A gyanúsítottaknak a nyomozási szakaszban van lehetőségük a büntetőeljárás felfüggesztésére, ha beállnak a seregbe. Ha kitüntetésben részesülnek a szolgálat alatt, elérik a korhatárt, vagy egészségügyi okokból szerelnek le, esetleg a háború véget ér, akkor az eljárás teljesen megszakad.
Ezt szeretné a Legfelsőbb Bíróság kiterjeszteni a vádlottakra, akiknek az ügyét épp a bíróság tárgyalja. Így szeretnék növelni az értesülések szerinti 25-30 ezer, havonta toborzott katona számát – írja a Sztrana.
Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok szerint a kijevi erők ezer négyzetkilométernyi orosz területet tartanak ellenőrzésük alatt. A parancsnok elmondta, hogy Ukrajna folytatja „a támadó műveletet a kurszki régióban”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Oroszország háborút hozott másoknak, és most visszakapja. Az ukrán elnök továbbá elismerte az offenzívát, és azt mondta, „Oroszországot kényszeríteni kell a békére, ha Putyin ennyire harcolni akar”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „súlyos provokációnak” minősítette az offenzívát, és utasította az orosz erőket, hogy „rúgják ki az ellenséget a területünkről”. Alexej Szmirnov kurszki megbízott kormányzó elmondta, hogy 121 ezer embert evakuáltak otthonából. Közölte Putyinnal, hogy mintegy 2000 orosz állampolgár maradt az ukrán erők által irányított területeken. „Az ő sorsukról semmit sem tudunk” – mondta Szmirnov.
Egy neve elhallgatását kérő magas rangú brit katonai forrás a BBC-nek elmondta, „ez a behatolás Moszkvát annyira feldühítheti, hogy megduplázza az ukrán polgári lakosság és infrastruktúra elleni támadásait”.
Lindsey Graham amerikai szenátor a Zelenszkijjel tartott találkozóján „briliánsnak” és „merésznek” nevezte a határon átnyúló műveletet, és sürgette a Biden-adminisztrációt, hogy biztosítsa Ukrajnának a szükséges fegyvereket – írta a BBC.
Nagy-Britannia megtiltotta az ukrán hadseregnek, hogy a tőlük kapott Storm Shadow cirkálórakétákat a kurszki térségben vessék be. A válasz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erre irányuló kérdésére érkezett.
A britek azért nem engedélyezik a rakéták bevetését, mert attól tartanak, hogy fokozódik a feszültség Moszkvával. Ennek ellenére az ukránok nem mindig kapnak teljesen egyenes választ, ugyanis július 10-én Keir Starmer miniszterelnök arról beszélt, hogy Ukrajnának kell eldöntenie, mihez kezd a kapott fegyverekkel. Most azonban egyenes tiltó válasz érkezett a brit védelmi minisztériumtól, így Ukrajna nem használhatja a Storm Shadow-kat a megtámadott orosz területen – írja a Sztrana.
A DTEK Enerho 2024 első hét hónapjában közel 2 milliárd hrivnya saját forrást fektetett be a hőerőművek (TPP-k) javításába és rehabilitációjába – közölte a vállalat keddi sajtóközleményében. A DTEK összesen mintegy 3,9 milliárd hrivnyát tervez befektetni a TPP-k javításába ebben az évben, ami összhangban van a tavalyi beruházásokkal – írta meg az Interfax.
Alig több mint két hónap van hátra a fűtési szezon kezdetéig, ezért az energetikai mérnökök és javítók éjjel-nappal dolgoznak azon, hogy minél hamarabb helyreállítsák és minél több károsodott kapacitást visszavezessenek a hálózatba. Jól haladnak, de a kár mértéke olyan nagy, hogy a tél folyamán és az elkövetkező években is ugyanolyan ütemben fogják folytatni a létesítmények helyreállítását, mint eddig
– mondta Ildar Szalejev, a DTEK Enerho vezérigazgatója.
A teljes körű invázió kezdete óta Oroszország több mint 180 alkalommal támadta meg a DTEK Enerho TPP-it, idén március és június között hét masszív támadás történt. A lövések a DTEK hőtermelő kapacitásának mintegy 90 százalékát megsemmisítették vagy megrongálták. Az előzetes becslések szerint ezek helyreállítása körülbelül 14-16 milliárd hrivnya költséggel járna. Ez magában foglalja a berendezésekben keletkezett károkat és a javítási költségeket.
Az Ukrajnában harcoló orosz katonai egységek egy része valószínűleg ivóvízhiánnyal küzd – közölte a brit védelmi minisztérium hírszerzési információkra hivatkozva, amiről az Interfax készített szemlét.
A közmű-infrastruktúrát ért folyamatos orosz csapások okozta károk most már szinte biztosan csökkentik a vízellátást. A vízellátással kapcsolatos esetleges problémákat súlyosbítja a térségben uralkodó magas hőmérséklet
– áll az X-en megosztott közleményében.
A minisztérium például megjegyezte, hogy 2024. július 23-án egy oroszbarát katonai blogger írta meg, hogy az orosz pilóták vízadagjait napi egy literre korlátozták. Ez a magas hőmérsékleten való munkavégzéshez ajánlott minimális vízszükséglet negyedének felel meg. Ennek következtében az orosz pilóták állítólag a helyi lakosokhoz fordultak vízért. A blogger arra kérte az orosz vízszolgáltatókat, hogy biztosítsanak további vizet a rosztovi, voronyezsi és krími orosz katonai bázisoknak.
„A vízhiány miatt egyes orosz katonai egységek kénytelenek voltak rögtönzött szűrési kísérleteket végrehajtani, és álló tócsákat használni a napi vízszükségletük kielégítésére. Ez nagy valószínűséggel a vízzel terjedő betegségek növekedéséhez vezetett az orosz katonák körében. Ez a vízhiány, amely kiszáradáshoz és megnövekedett fertőzésveszélyhez vezet, szinte biztosan kihat a morálra és a műveleti hatékonyságra” – áll a jelentésben.
Lindsey Graham és Richard Blumenthal amerikai szenátorok hétfőn Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozójukon dicsérték Ukrajnát Kijevben, amiért lerohanták Oroszország Kurszki területét – írja a Sky News.
Helyes dolog Putyin elé vinni ezt a háborút, megértetni vele, és megfizettetni vele az árát
– mondta Graham Zelenszkijnek, hozzátéve, hogy a lépés „merész és briliáns”. Közölte azt is, hogy nagyon büszke az ukrán népre, a hadseregre és az egész országra.
Oroszország meghívta az Army–2024 elnevezésű nemzetközi haditechnikai fórumára Észak-Korea ballisztikus rakétáinak fő fejlesztőjét, Kim Dzsong Sziket, akit kitiltottak az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagállamaiból – írja az Ukrinform.
Az ENSZ-tagállamoknak meg kell tagadniuk a belépést a szankciós listán szereplő tisztviselőktől, de Oroszország úgy döntött, hogy mégis meghívja az észak-koreai küldöttséget a haditechnikai fórumra.
Kim Dzsong Sziket az Egyesült Államok és Dél-Korea az észak-koreai rakétaprogram kulcsfigurájának tekintik. A tisztviselő 2012-ben a Köztársaság Hőse címet kapta a nagy hatótávolságú rakéta kifejlesztésében való közreműködéséért.
Ukrajnában 5,4 százalékra, idén a legmagasabb szintre gyorsult a fogyasztói árak emelkedése júliusban éves összevetésben a júniusi 4,8 százalékról – áll a statisztikai hivatal honlapján.
Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított inflációs ráta, a maginfláció 5,7 százalék lett júliusban, magasabb a júniusi 5 százaléknál és a májusi 4,4 százaléknál. Júliusban havi összevetésben nem változtak a fogyasztói árak, a júniusi havi emelkedés még 2,2 százalékos volt.
Az ukrán központi bank július végén 8,2 százalékról 8,5 százalékra emelte az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését. A jegybank friss várakozása szerint a folyó harmadik negyedévben az infláció 7,9 százalékra emelkedik, és a növekedés 2025 első negyedévében is tart majd, amikor eléri a 9,7 százalékos csúcsot, ezt követően csökkenni kezd.
Az MTI szerint Ukrajnában az infláció 2023-ban 5,1 százalékra lassult a 2022-es 26,6 százalékról, miután 2021-ben 10 százalékot mértek.
Oroszországban 9,1 százalék volt az éves infláció júliusban a júniusi 8,6 százalék és a májusi 8,3 százalék után a statisztikai hivatal adatai szerint. Az éves infláció ezzel már a tizenharmadik egymást követő hónapban állt a 4 százalékos jegybanki inflációs cél fölött.
Havi összevetésben a fogyasztói árak 1,1 százalékkal nőttek júliusban a júniusi 0,6 százalék után. Májusban 0,7 százalék volt a havi infláció. Az orosz jegybank legutóbbi, július végi kamatdöntő ülésén az idén várható inflációra vonatkozó becslését 4,3–4,8 százalékról 6,5–7 százalékra módosította.
Az ukrán légierő kedd hajnalban az egész országra kiterjedő további légitámadásokra figyelmeztetett, miután közölte, hogy Oroszország az éjszaka 38 drónnal és két Iszkander–M ballisztikus rakétával indított támadást ukrán területek ellen. Az orosz védelmi minisztérium közben az orosz határtérség közelében 14 ukrán drón megsemmisítéséről tett jelentést.
Az orosz erők drónjai közül harmincat több ukrán régió fölött semmisítettek meg – írta az ukrán légierő a Telegramon. Azt azonban nem tisztázták, hogy a többi fegyverrel mi történt. A légierő egy külön Telegram-üzenetben közölte, hogy
kedden hajnalban Ukrajna egész területén légiriadót jelentettek be újabb légitámadások veszélye miatt.
Az orosz légvédelem keddi jelentése szerint az éjszaka 14, Ukrajnából indított drónt semmisítettek meg, amelyek a Kurszk, Voronyezs és Belgorod régiót támadták – írta az MTI.
Tizenkét drónt a kurszki határtérség fölött lőttek le, egyet-egyet pedig Voronyezs és Belgorod fölött – írta az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva a RIA orosz hírügynökség.
Egy Szumi városban található kórház megsérült orosz rakétatámadásban, áramkimaradásokról is érkezett jelentés a Kyivindependent információi szerint.
Egy ember megsérült, továbbá az orosz–ukrán határtól mintegy 30 kilométerre nyugatra található kórház épülete és energetikai infrastruktúrája is megrongálódott a jelentések szerint.
Egy későbbi, a Telegramon közzétett bejegyzés szerint „egy villanyvezeték, egy gázvezeték, egy kórház épülete és több autó” sérült meg a csapásban, hozzátéve, hogy egy ember megsérült.
⚡️ Sumy hospital damaged in Russian missile attack, blackouts reported.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) August 13, 2024
One person has been injured after a Russian missile strike damaged a hospital building and energy infrastructure in the north-eastern city of Sumy, regional authorities said.https://t.co/QYv1WGAC5B
Szumi város lakosságának egy része áram- és gázellátás nélkül maradt.
Mint ismert, a Szumi terület határos az oroszországi Kurszki területtel, ahol Ukrajna a múlt héten meglepetésszerű támadást indított. Néhány nappal a támadás megindítása után az orosz csapatok jelentősen fokozták az irányított légibombák alkalmazását a határ menti térségben – közölte Volodimir Artjuh kormányzó.
Az ukrán rendőrség közlése szerint mintegy 20 ezer embert kell evakuálni az érintett településekről.
Augusztus 13-án hajnalban az orosz hadsereg 38 rakétával támadta meg Ukrajnát, az ukrán fegyveresek 30 ellenséges drónt semmisítettek meg – jelentette az Ukrán Légierő Telegram-csatornáján.
A jelentések szerint a rakétákat és drónokat az oroszországi Kurszk városok területéről indították – írja az Ukrajinszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Kijev oroszországi Kurszki területen végrehajtott hadművelete Vlagyimir Putyin orosz elnök katasztrófája – írja a The Kyiv Independent.
Az ukrán elnök beszéde azután hangzott el, hogy Olekszandr Szirszkij főparancsnok arról számolt be, hogy az ukrán erők mintegy 1000 négyzetkilométert ellenőriznek a Kurszki területen.
Zelenszkij szerint ez azokat a területeket foglalja magában, ahonnan Moszkva támadásokat indított az ukrajnai Szumi terület ellen, amely régiót naponta érik csapások a határ túloldaláról.
A mi műveleteink kizárólag Ukrajna biztonságát szolgálják
– mondta. Hozzátette, hogy dolgoznak azon, hogy Kijev engedélyt kapjon partnereitől a nagy hatótávolságú fegyverek használatára Ukrajna területének védelme érdekében.
Oroszország háborút hozott másoknak, és ez most visszaüt. Ukrajna mindig is csak békét akart, és mi biztosítani fogjuk a békét
– jelentette ki az ukrán elnök.
Lengyelország a Patriot légvédelmi rendszerbe illeszthető 48 indítóállás gyártásáról és beszerzéséről kötött szerződést hétfőn a Raytheon Polska és a PGZ Huta Stalowa Wola fegyvergyártóval – írja az MTI a lengyel védelmi miniszter, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz Sochaczewben beszámolója alapján.
Mint arról a miniszter beszámolt, a rakétakilövők Lengyelországban készülnek majd. Elmondta azt is, hogy a szerződés értéke 1,23 milliárd dollár (mintegy 440 milliárd forint).
A tárca tájékoztatása szerint Lengyelország a múlt hónapban 2 milliárd dollár (körülbelül 720 milliárd forint) kölcsönt kapott az Egyesült Államoktól amerikai légvédelmi és rakétaelhárító eszközök beszerzéséhez.
Lengyelország az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdete óta jelentősen növelte védelmi kiadásait, amelyek az idén megközelítik majd a bruttó hazai termék 4 százalékát.