Az ukrán légierő egy második stratégiai fontosságú hidat is lerombolt a Szejm folyó felett, a dél-oroszországi Kurszki területen zajló ukrán szárazföldi offenzíva tizenharmadik napján – írja az MTI.
Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka videofelvételt tett közzé, amin találat ért egy hidat Zvannoje falu közelében, délnyugatra Gluskovótól, amelynek térségében pénteken egy másik hidat is leromboltak.
A légierő precíziós csapásokkal fosztja meg az ellenséget logisztikai lehetőségeitől, és ennek jelentős befolyása lesz a harci műveletekre
– közölte Olescsuk.
Orosz katonai bloggerek szerint a gluskovói járásban már csak egy híd maradt, amit az orosz hadsereg csapatok szállításra használhat. A híd a Zvannojétól hat kilométerre fekvő Karizs falu közelében található.
Oroszország elismerte a gluskovói híd lerombolását. Médiajelentések szerint ezáltal több mint 30 települést vágtak el a külvilágtól, lakóikat biztonságos helyre szállították. Az orosz védelmi minisztérium szerint a hidat NATO-fegyverekkel rombolták le.
Az ukrán hadsereg augusztus 6-án vonult be az Ukrajnával határos Kurszki területre, Kijev szerint eddig 82 települést és 1150 négyzetkilométert foglalva el.
Az ukrán légierő vasárnap azt is bejelentette, hogy az éjszaka folyamán nyolc orosz drónt és öt rakétát semmisítettek meg.
„A légvédelmi harc eredményeként a légierő légvédelmi rakétaelhárító egységei, az ukrán védelmi erők mobil lövészalakulatai és az elektronikai hadviselési egységek tizenhárom célpontot semmisítettek meg Kijev, Szumi és Poltava megyében” – közölte a légierő parancsnoka.
Tisztelt olvasó!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is, már kora reggel indul élő hírfolyamunk.
Augusztus 19-én, hétfőn – három hét után először – Ukrajna-szerte ismét megkezdődnek a menetrendszerű áramkimaradások – jelentette be augusztus 18-án az Ukrenerho állami hálózatüzemeltető, amiről a The Kyiv Independent is beszámolt.
A vállalat közleménye szerint az újbóli kimaradások a meleg időjárás közepette megnövekedett áramfogyasztás miatt következnek be. Az utolsó áramkimaradásokat július 29-én jelentették.
Jövő héten újabb kihívással nézünk szembe a hőség miatt
– jelentette be Volodimir Kudritszkij, az energetikai vállalat vezérigazgatója augusztus 18-ai nyilatkozatában. „Az energiatakarékosság kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy hétfőtől péntekig minden fogyasztó számára minimálisra csökkentsük a kellemetlenségeket” – tette hozzá.
Ukrán tisztviselők korábban azt nyilatkozták, hogy augusztusban javulni fog az energiahelyzet, amint befejeződnek a javítások néhány atomerőművi blokkban. Az ország versenyt fut, hogy még a tél előtt helyreállítsa az elektromos hálózatot, miközben továbbra is rendszeres áramszüneteket hajtanak végre.
Vasárnap este egy Herszon megyei faluban orosz katonák drónról robbanóanyagot dobtak egy civil autóra, öt embert megsebesítve – számolt be róla a területi ügyészség.
A település egyik utcáján egy gránát eltalált egy autót. A benne ülő öt civil különböző mértékű sérüléseket szenvedett
– áll az ügyészség közleményében, amely a háborús törvények megsértése miatt előzetes vizsgálatot indított az ügyben.
Az ukrán légierő egy második stratégiai fontosságú hidat is lerombolt a Szejm folyó felett, a dél-oroszországi Kurszki területen zajló ukrán szárazföldi offenzíva tizenharmadik napján – írja az MTI.
Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka videofelvételt tett közzé, amin találat ért egy hidat Zvannoje falu közelében, délnyugatra Gluskovótól, amelynek térségében pénteken egy másik hidat is leromboltak.
A légierő precíziós csapásokkal fosztja meg az ellenséget logisztikai lehetőségeitől, és ennek jelentős befolyása lesz a harci műveletekre
– közölte Olescsuk.
Orosz katonai bloggerek szerint a gluskovói járásban már csak egy híd maradt, amit az orosz hadsereg csapatok szállításra használhat. A híd a Zvannojétól hat kilométerre fekvő Karizs falu közelében található.
Oroszország elismerte a gluskovói híd lerombolását. Médiajelentések szerint ezáltal több mint 30 települést vágtak el a külvilágtól, lakóikat biztonságos helyre szállították. Az orosz védelmi minisztérium szerint a hidat NATO-fegyverekkel rombolták le.
Az ukrán hadsereg augusztus 6-án vonult be az Ukrajnával határos Kurszki területre, Kijev szerint eddig 82 települést és 1150 négyzetkilométert foglalva el.
Az ukrán légierő vasárnap azt is bejelentette, hogy az éjszaka folyamán nyolc orosz drónt és öt rakétát semmisítettek meg.
„A légvédelmi harc eredményeként a légierő légvédelmi rakétaelhárító egységei, az ukrán védelmi erők mobil lövészalakulatai és az elektronikai hadviselési egységek tizenhárom célpontot semmisítettek meg Kijev, Szumi és Poltava megyében” – közölte a légierő parancsnoka.
Olena Zelenszka a békejavaslatot ahhoz a meséhez hasonlította, amiben minden évben feláldoznak egy lányt a sárkánynak, hogy megbékítsék. Az ukrán elnök felesége ezt a Daily Mailnek adott interjúban mondta − írja az Ukrinform.
„A világ számos mítoszában van egy történet egy sárkányról, akinek rendszeresen feláldoznak egy lányt, hogy megbékítsék a szörnyeteget. De a gonosszal kötött kompromisszum eredménye mindig ugyanaz: nem lehet kiengesztelni. Mindig a halált akarja. Ugyanez a helyzet az agresszorállammal is. Ha időt adunk neki, ezt arra fogja használni, hogy megerősödjön, és 5-8-10 év múlva a gyermekeinknek kell majd szembeszállniuk vele” − véli Zelenszka. Megjegyezte, hogy csak azok tudnak „megbékélést” nyújtani a gonosznak, akik nem veszítettek el senkit.
„Milyen fegyverszünetet lehet felajánlani például az odesszai Glodan család hozzátartozóinak, ahol egy orosz rakéta megölte a nagymamát, az anyát és a kisbabát? Ezután Jurij, az apa, belépett a hadseregbe, és nemrég harcban esett el… Ezért a győzelem számunkra azt jelenti, hogy az ellenség soha többé nem tud háborút indítani. Ez lesz az igazi és egyetlen lehetséges igazságszolgáltatás” − hangsúlyozta az ukrán elnök felesége.
Hazugsághadjáratot indítottak Magyarországgal szemben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint. „Nem szokatlan ez persze háborúpárti politikusok részéről, de a tények ilyen mértékű figyelmen kívül hagyása mégis riasztó” – fogalmazott a tárcavezető.
Arról, hogy a külügyminiszter szerint milyen hazug állítást fogalmaztak meg „a háborúpártiságtól elvakult észak-európai és balti kollégák”, és hogyan reagált erre a tárcavezető, alábbi cikkünkben részletesen olvashat.
Észak-Korea elítélte és az Egyesült Államok, illetve a Nyugat támogatta megbocsáthatatlan terrorcselekménynek nevezte az ukrán csapatok oroszországi betörését – közölte vasárnap a KCNA helyi, állami hírügynökség az észak-koreai külügyminisztérium állásfoglalását idézve. Phenjan egyben leszögezte, hogy kiáll a szuverenitását védő Oroszország mellett (amelyet tüzérségi lövedékekkel, rakétákkal is támogat).
A KCNA szerint az ukrán betörés az Egyesült Államok oroszellenes konfrontatív politikájának eredménye, ami a harmadik világháború szélére sodorja a helyzetet. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok „csillagászati” összegekbe kerülő halálos fegyverzettel látta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Megbocsáthatatlan agresszióként, illetve terrorcselekményként határozottan elítéljük az Egyesült Államok és a Nyugat irányítása alatt álló Zelenszkij-bábrezsim orosz terület elleni támadását
– hangsúlyozta az észak-koreai diplomáciai tárca az MTI szerint.
Phenjan az utóbbi egy évben jelentősen bővítette és építette kapcsolatait Moszkvával. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető júniusban átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást írt alá Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri vagy hadiállapotba kerül.
Dél-Korea, Ukrajna és az Egyesült Államok is azzal vádolja Észak-Koreát, hogy tüzérségi lőszerekkel és rakétákkal látja el Oroszországot. Moszkva és Phenjan is tagadta ezeket a vádakat.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök a Rosszija–1 tévécsatornának elmondta: lövedékszállítással segíti Oroszországot, mivel államuk szövetségese, és jelenleg katonai műveleteket folytat – számolt be a RIA Novosztyi.
„Az ukránok szemrehányást tesznek nekünk: »Ti segítetek Oroszországnak.« És miért ne segíthetnénk?” – mondta, majd megjegyezte, hogy orosz riporterrel jártak annál a vállalatnál, ahol az oroszoknak átadott lőszereket gyártják.
Nem titkolunk semmit. Háború folyik, a szövetségesünk harcol
– fogalmazott Lukasenka.
Az interjúban azt is közölte, Belarusz Iszkander rakétarendszerei fel vannak készítve arra, hogy szükség esetén nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákkal hajtsanak végre csapást (a taktikai nukleáris robbanófejjel ellátott eszközöket az utóbbi hónapokban kapták meg az oroszoktól).
Ukrán katonák estek fogságba a Kurszki területen – számolt be róla az orosz Moszkovszkij Komszomolec hírportál. Az Ukrán Fegyveres Erők 22. különálló gépesített dandárjánák 24 katonája adta fel magát Komarovka térségében, akik a Szejm folyó partján található magaslatok elfoglalására érkeztek, azonban miután nem tudták elérni céljukat, a fegyverletétel mellett döntöttek.
A Kurszki területet védő orosz „Aida” különleges alakulat azt állítja, hogy elfogott egy ukrán katonát, aki feltételezhetően részt vett egy Pjaterocska üzlet „kifosztásában”, miközben viccesnek szánt videókat forgattak a helyszínen. Az orosz hírportál beszámolója szerint a hadifogságba esett fegyveres zsebében karamellát találtak.
A csecsen „Ahmat” csoport és a 810. tengerészgyalogos dandár különleges erői elfogták az Azov ezred egy korábbi harcosát, akit Apti Alaudinov orosz tábornok hallgatott ki. A 42 éves odesszai férfi elmondta, hogy egy SS hívójelű parancsnok volt a vezetője, akit azóta már meggyilkoltak.
Tudjuk, hogy ezek mind kakasok, és meg kell őket ölni, amit a végén meg is kapnak… Ha egy ukrán katonával tisztelettel bánunk, ha harcosként viselkedik, akkor ezekhez a bajtársakhoz különleges hozzáállással viszonyulunk
– fogalmazott a tábornok a Moszkovszkij Komszomolec tájékoztatása szerint.
Az Oroszország szövetségesének számító belorusz elnök, Aljakszandr Lukasenka egy interjúban azt mondta: Ukrajnában már nincsenek „nácik”, ezért már nem kell „nácitlanítani” az országot. Az orosz kormányzati tisztviselők mást gondolnak erről.
Az mk.ru szerint a Rosszija–1 orosz tévécsatorna készített interjút Lukasenkával, aki azt mondta:
Önök néha nácikról beszélnek. Ott már nincsenek nácik. Ukrajnát már nácimentesítették.
Nem sokkal később elismerte ugyan, hogy Ukrajnában még mindig van „néhány veszett náci”, de szerinte „ők már nem divatosak”. Majd hozzátette azt is, hogy Ukrajna lakosságának mintegy 70 százaléka gyűlöli Volodimir Zelenszkij elnököt, mivel rendszerint megígér valamit, aztán pont annak az ellenkezőjét teszi.
Lukasenka emellett ismét felszólította a feleket arra, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében.
Kijev erős zsoldosokból, lengyelekből álló haderőt alakított ki a Kurszki terület megtámadására – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök a Rosszija tévécsatornának adott interjújában.
A Kurszki régió elleni támadásban nem voltak nem hivatásos résztvevők. Az egész frontvonalról gyűjtötték össze őket, többnyire olyanokat, akik már megjárták a háborút. Zsoldosok, lengyelek és így tovább – nagyon erős haderőt alkotnak
– mondta Lukasenka. Hozzátette, hogy az eszkaláció a Kurszki területen kísérlet arra, hogy Oroszországot nukleáris fegyverek bevetésére kényszerítse. „Az a veszély, hogy ez a fajta eszkaláció Ukrajna részéről kísérlet arra, hogy Oroszországot aszimmetrikus akciókra kényszerítse. Mondjuk a nukleáris fegyverek használatára” – fejtette ki az elnök a RIA Novosztyi szerint.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Kijev provokációba kezdett, és válogatás nélkül lőtt többek között civil célpontokra is. Az orosz elnök azt mondta, hogy az ellenség méltó választ kap, és minden, még Oroszország előtt álló cél megvalósul.
Egy észak-ukrajnai ukrán börtönbe 320 kurszki hadifogoly került, 80 százalékuk sorköteles volt. Azonban ezeket az adatokat nem lehet ellenőrizni a New York Times újságírói szerint. A foglyokat nyugatra, a harcoktól távolabbra szállítják. Pénteken, az újságírók látogatásának idején 71 hadifogoly volt a börtönben. Az orosz katonákat alagsori cellákban tartják fogva, hogy megvédjék őket az esetleges légicsapásoktól, azonban néhány fogolynak repesz által okozott vagy lőtt sebei voltak – írta az Ukrajinszka Pravda.
A foglyok elmondták, hogy körülbelül 30 fős szakaszokban helyezték el őket a határ mentén, egymástól mintegy 1,5 kilométerre lévő állásokban. Ott hirtelen heves támadással szembesültek, ezért gyorsan beszüntették a harcot.
Ihor, egy decemberben besorozott hadifogoly, elmondta, hogy az ukrán tüzérségi támadások felerősödtek az inváziót megelőző napokban. „Jelentettük a parancsnokoknak, de nem reagáltak” − tette hozzá. „Azt mondták, ők nem tehetnek semmit.”
A támadás napján megpróbáltak fedezéket keresni, ezután a legközelebbi erdőbe menekültek. A tizenkét fős csoportjából, akik megpróbáltak biztonságba jutni, öten maradtak életben − részletezte a hadifogoly.
Egy másik katona beszámolója szerint szakaszparancsnoka 28 katonával vonult vissza. Egy falusi házban bújtak el, de ukrán katonák találtak rájuk. Mindannyian megadták magukat.
A Monobank elleni példátlan DDOS-támadás már három napja tart. A bank több mint 5,5 milliárd bejelentést kapott. A kibertámadást az Amazon Web Services vette észre, erről a Monobank társalapítója, Oleh Horohovszkij számolt be az Ekonomicsna Pravda szerint.
A támadás augusztus 16-án, pénteken kezdődött. Három óra alatt a Monobank egymilliárd bejelentést kapott. Horohovszkij szerint a kibertámadás harmadik napján az ukrán különleges szolgálatok felajánlották segítségüket a támadás visszaverésében.
„Az Amazon Web Services munkatársai is bekapcsolódtak az ügy megoldásába. Számukra is atipikus egy ilyen mértékű kibertámadás. Emellett különleges szolgálataink is felajánlották segítségüket. A helyzetet ellenőrizzük, de a támadás mértéke figyelemre méltó” − mondta a Monobank társalapítója.
Donald Tusk lengyel kormányfő az Északi Áramlat ügyének margóján, egy közösségi médiás posztban kritizálta azokat, akik az Ukrajna elleni agresszió idején orosz gázt vásárolnak.
A The Wall Street Journal cikkéből derült ki pár napja, hogy a CIA szerint Ukrajna hajtotta végre az Északi Áramlat-gázvezeték felrobbantását. Mindeközben a lengyeleket is megvádolta a német hírszerzés volt főnöke azzal, hogy ebben az ügyben segíthettek Ukrajnának.
Donald Tusk alighanem erre is reagálva írta meg posztját, amelyben úgy fogalmazott:
Az Északi Áramlat-1 és -2 összes kezdeményezőjének és támogatójának. Az egyetlen dolog, amit ma ezzel kapcsolatban tenniük kellene, az az, hogy bocsánatot kérnek és hallgatnak.
To all the initiators and patrons of Nord Stream 1 and 2. The only thing you should do today about it is apologise and keep quiet.
— Donald Tusk (@donaldtusk) August 17, 2024
Az ukrán hadművelet a kurszki régióban jól szemlélteti, hogy az ukrán erők hogyan tudják manőverező hadviseléssel ellensúlyozni Oroszország létszámbeli és felszerelésbeli fölényét – írja szombati elemzésében a washingtoni hadtudományi intézet (ISW).
Az orosz csapatok összesen 1175 négyzetkilométernyi területet foglaltak el a teljes hadszíntéren az idén, a január és július közötti hónapokban.
A Kurszki Akcióban augusztus 6–12. között, hat nap alatt mintegy 800 négyzetkilométeren nyomultak előre az Ukránok, és augusztus 17-ig mintegy 28 kilométer mélységig jutottak.
Ukrajna akciója példaként szolgál arra, hogy a manőverezés, operatív meglepetéssel kombinálva, hogyan vezethet a célok eléréséhez sokkal rövidebb idő alatt, kevesebb emberrel és felszereléssel – fogalmaz az ISW.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője a The Washington Post című napilap azon értesülését kommentálta, miszerint Ukrajna Kurszki terület elleni támadása megzavarta az állítólagosan előkészített tárgyalásokat Moszkva és Kijev képviselői között. Marija Zaharova elárulta, hogy „senki nem zavart meg semmit, mert nem volt mit megzavarni” − írta meg a Ria Novosztyi.
„Nem folytak és nem is folynak közvetlen vagy közvetett tárgyalások Oroszország és Kijev között a polgári infrastruktúra létesítményeinek biztonságáról” − mondta Zaharova a minisztérium honlapján közzétett nyilatkozatában. „Az ilyen létesítmények, mint a zaporizzsjai és a kurszki atomerőmű biztonságát fenyegető veszélyt kizárólag az ukrán fegyveres erők akciói, és az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal való cinkosságuk okozzák” − tette hozzá.
Zaharova hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erők nem csapnak le civil objektumokra. Sőt, jelenleg mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az ilyen épületeket a nyugati fegyvereket használó ukrán hadsereg csapásaitól, és megvédjék a világot egy nagyszabású katasztrófától.
Az ukrán fegyveres erők egységei augusztus 6-án reggel fél hatkor indítottak támadást, hogy a kurszki régióban foglaljanak el területeket, előrenyomulásukat azonban megállították − közölte Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke. Hangsúlyozta, hogy a Kurszki területen a hadműveletet az ellenség legyőzésével és az államhatár elérésével fejezik be. Az orosz védelmi minisztérium augusztus 16-án arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg a kurszki térségben zajló harcok során akár 2860 katonát és 41 harckocsit is veszíthetett.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Kijev provokációra vállalkozott, és válogatás nélkül tüzel polgári célpontokra is. Az orosz elnök szerint az ellenség méltó választ fog kapni, minden Oroszország előtt álló célt el fognak érni.
Az Obozrevatel ukrán lap emlékezett meg arról, hogy a nemrég meghalt francia színész, Alain Delon miként foglalt állást az ukrajnai konfliktus ügyében.
Mint írták, Delon a világ egyik leghíresebb embere volt, aki támogatásáról biztosította Ukrajnát és annak hadseregét. 2022-ben még Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is szerepelt egy közös interjúban, amelyet a francia sajtónak adtak. Ennek egy pontján állítólag azt mondta:
Ha 50 évvel fiatalabb lennék, belépnék az ukrán hadseregbe.
Zelenszkij ekkor a példaképének nevezte őt, és azt mondta, hogy sose lesz olyan jó színész, mint a francia legenda. Erre Delon azzal válaszolt: „soha nem leszek olyan zseniális és méltó elnök, mint te. Veletek együtt sírok”. Az eseményen elszavalta Tarasz Sevcsenko ukrán költő egyik versét is franciául.
Alain Delon idén egy állami elismerést is kapott Zelenszkijtől, aki Ukrajna Érdemrendjével tüntette ki őt. Vadim Omelcsenko, Ukrajna franciaországi nagykövete élő adásban jelentette be a kitüntetést, ami „rendkívül ritka gesztus, és példátlan egy külföldi felé”.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök szerint Ukrajna több mint 120 ezer katonát vezényelt a belorusz határra, Minszk pedig fegyveres erőinek csaknem egyharmadát csoportosította át oda, de a pontos létszámát nem közölte, jelentette a Belta állami hírügynökség, amit megírt a horvát Index.
A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének 2022-es beszámolója szerint Belaruszban a hivatásos hadseregnek mintegy 48 ezer katonája van, és további 12 ezer taggal rendelkezik az állami határvédelmi szolgálat.
Agresszív politikájukat tekintve oda csoportosítottuk át hadseregünket, és a határ meghatározott pontjaira helyeztük el őket. Háború esetén védelmet jelentenek
− mondta Lukasenka az orosz állami televíziónak adott interjúban.
Kijev szombaton azt nyilatkozta, hogy nem vett észre belorusz csapatösszevonást a térségben. Ugyanakkor Viktor Hrenin belorusz védelmi miniszter pénteken azt közölte, hogy fegyveres provokációra számítanak Ukrajnától, és a helyzet a közös határon „továbbra is feszült”.
Az Ukrajnában érvényben lévő létminimum nem felel meg a valós élethelyzeteknek, ezért eltörölnék azt – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter szerint a kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi létminimumot egy különleges szociális juttatással helyettesíti. Ennek az összege személyre szabott lesz, a családi összetételtől függ majd.
A létminimumtól szeretnénk eltávolodni. Eddig a büntetések, hivatali fizetések stb. ehhez voltak kötve. Számunkra nagyon fontos, hogy ezt szétválasszuk
– mondta a miniszter.
A létminimum összege 2024-ben az alábbiak szerint alakul:
Az orosz Vázsnije Isztorii (Fontos Történetek) portál közölte, hogy már az orosz hadsereg „űrgyalogságát” is bevetették a Kurszki területen, ahol még mindig zajlik az ukrán hadsereg betörése.
A portál forrása szerint a létszámhiány miatt az orosz Légi- és Űrerők katonáit is bevetették. Írásuk szerint ezeknek az egységeknek a katonáiból még május–júniusban hoztak létre egy gépesített lövészezredet határvédelmi célokra, és az űrgyalogosok pár hete, július közepén érkeztek meg Kurszkba.
Az egységben az egyik orosz űrkikötő katonái is helyet kaptak, sőt már veszteségt is szenvedtek.
A Vazinnye Isztorij szerint ugyanis a Korenevónál folyó harcokban eltűnt a 22 éves Ilja Romanov, aki az Űrerők 28. arzenáljából (ez egy szigorúan titkos létesítmény a tambovi régióban, ahol rakétákat és műholdakat tárolnak). Állítólag abban a konvojban volt, amelynek felszerelését augusztus 9-én éjjel a Kurszki területen lévő Rilszk közelében egy HIMARS rakéta-sorozatvető csapása megsemmisítette.
Bondarenko Vyacheslav Nikolaevich from the Ukrainka Airbase (в/ч 75715), home of the 79th and 182nd Strategic Bomber Regiment, presumably ground personnel.
— imi (m) (@moklasen) August 16, 2024
He was likely assigned to the VKS MRR (в/ч 78986) and wounded near Rylsk, Kursk on August 9th, 2024https://t.co/taHnXjJLz3 pic.twitter.com/cVgK3DA6kB
Ugyanazon a napon az Amuri terület egyik nehézbombázó légibázisáról Kurszkba áthelyezett 22 éves őrmester, Vjacseszlav Bondarenko Rilszkben sebesült meg – tették hozzá (őt azóta eltűntként keresik).
Az ukrán Deep State katonai blog elemzői azt írták: szerintük ideje lenne elrendelni az evakuációt három kelet-ukrajnai városban.
Mint írták, az orosz hadmozdulatok, illetve a légicsapások egyre erősebbek a frontvonal pokrovszki szektorában,
ezért javasoljuk, hogy a lakosok hagyják el Szelidovoj, Mirnograd és Pokrovszk városait
– fogalmaztak, hozzátéve: „Ez különösen igaz a gyermekes családokra. Ne vegyék el tőlük az élet, az oktatás és a jövő esélyét.”
Az említett települések közül Pokrovszkban egyébként már a napokban is arra biztatták a lakosságot, hogy hagyják el a várost. Akkor azt írták, hogy az orosz csapatok „gyors ütemben nyomulnak előre. Napról napra egyre kevesebb idő marad arra, hogy összeszedjék személyes holmijukat és biztonságosabb régiókba távozzanak”.
Az ukrán légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk altábornagy egy videót tett közzé arról, hogy egy újabb híd semmisült meg Oroszország nyugati régiójában, a Kurszki területen.
„Még egy híddal kevesebb!” – írta a videó mellé Olescsuk, aki szerint az ukrán légierő folyamatosan precíz légicsapásokat hajt végre a logisztikai szempontból fontos célpontok ellen, megfosztva az orosz haderőt az utánpótlástól. „Még egyszer köszönöm a pilótáknak a professzionalizmusukat és az eredményt!” – írta.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a videó megjelenése előtt orosz és ukrán Telegram-csatornák már írtak arról, hogy egy újabb híd semmisült meg a Kurszki régióban. Úgy tudni, hogy ez a most megsemmisített híd is a Szejm folyón ívelt át, és Zvane falu közelében található.
Az ukrán Deep State blog elemzői megerősítették, hogy az orosz hadsereg a Donyecki területen elfoglalta a Kramatorszk járásban található Mikolajivka települést.
Az elemzők már a minap is arról számoltak be, hogy az orosz csapatok előrenyomulnak Mikolajivka térségében.
Előző éjjeli jelentésükben már a település elfoglalásáról írtak, valamint arról, hogy három másik település – Vodjanyi, Novozselanyi és Zselanyi – közelében is előrenyomultak az orosz csapatok. Otruba közelében viszont az ukrán erők visszaverték a támadásaikat.
Az oroszok által elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőműben (ZNPP) „romlik” a nukleáris biztonsági helyzet – jelentette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), amely szerint szombaton dróntámadás történt az erőműnél.
A létesítménynél már a hét elején is volt egy incidens, amelyben egymást vádolták az oroszok és az ukránok.
Ezt követően az orosz állami média most szombaton is azt állította, hogy az ukrán hadsereg drónnal támadta az erőmű környékét (egész pontosan egy utat, amely annak közelében halad el) miközben Kijev többször is azzal vádolta Moszkvát, hogy az erőművet drón- és tüzérségi támadások indítóhelyéül használja a Dnyipro folyón túli, ukrán ellenőrzés alatt álló területek ellen.
A NAÜ megfigyelőcsoportja egy korábbi vizit után most ismét ellátogatott az erőműhöz. Közleményükben a szombati esettel összefüggésben arról számoltak be, hogy
a károkat a jelek szerint egy robbanóanyagot szállító drón okozta.
Rafael Grossi főigazgató „maximális önmérsékletre szólított fel minden oldalról”. „Az atomerőműveket úgy tervezték, hogy ellenállóak legyenek a műszaki vagy emberi hibákkal és a külső eseményekkel szemben, beleértve a szélsőséges eseményeket is, de nem úgy építették őket, hogy ellenálljanak egy közvetlen katonai támadásnak, és nem is kellene, hogy ellenálljanak, ahogyan a világ bármely más energetikai létesítményének sem” – fogalmazott Grossi.
A NAÜ csoportja szerint a dróntámadás nem okozott sérülést vagy kárt az erőmű berendezésében, de azt mondta, hogy a ZNPP közelében az elmúlt napokban „intenzív” volt a katonai tevékenység. A NAÜ szerint a hét elején az erőmű hűtőtornyaiban keletkezett tűz „jelentős károkat” okozott, bár nem jelentett veszélyt a nukleáris biztonságra.
Rafael Grossi szerint a dróncsapás „rávilágít az ilyen létesítmények sebezhetőségére a konfliktusövezetekben”, és ismételten felszólította a feleket az ügynökség öt nukleáris biztonsági alapelvének betartására – írta a The Kyiv Independent.
Az előző éjjel az orosz légvédelmi rendszerek öt ukrán drónt semmisítettek meg három különböző régióba – jelentette az orosz védelmi minisztérium vasárnap reggel a RIA Novosztyi szerint.
A közlemény szerint ezek közül kettőt a Belgorodi terület , kettőt a Rosztovi terület felett, egyet pedig a Kurszki terület felett lőttek le. Mint írtuk, Rosztovban a csapás következményeképp egy olajtároló is kigyulladt.
Egy dróncsapást követően előző éjjel tűz ütött ki egy olajtárolóban az oroszországi Rosztovi terület Proletarszk városában – jelentette Vaszilij Golubev rosztovi kormányzó a Telegramon. Helyszíni felvételek szerint több helyen is tűz keletkezett.
Ukrainian drones also hit a fuel depot located near the city of Kamensk-Shakhtinsky in Rostov Oblast of Russia last night.
— Status-6 (Military & Conflict News) (@Archer83Able) August 3, 2024
NASA FIRMS detected fires on the territory of the facility.
📍48.457064,40.330084 pic.twitter.com/TPioh6YlkR
Golubev szerint az orosz légvédelmi egységek visszaverték a dróntámadást, de a lehulló törmelék egy ipari létesítménybe csapódott, ahol az olaj lángra kapott.
Early this morning, Ukrainian attack drones successfully hit a Russian oil depot in Rostov Oblast, setting several storage tanks alight.
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) August 18, 2024
The depot continues to burn. pic.twitter.com/eVcFOliXp1
A kormányzó közlése szerint a tűzoltás nehezen zajlik, mivel később újabb támadásokra került sor. A tűz füstjét sok kilométerről is látni lehet.
The massive smoke plume from the burning Russian oil depot in Rostov Oblast is now visible from dozens of kilometers away as Russian fire crews fight to control the blaze.
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) August 18, 2024
Ukrainian attack drones successfully struck the facility early this morning. pic.twitter.com/4SX0ulY239
A Rosztovi terület az ukrajnai Donyecki és Luhanszki területtel határos, és a helyi hatóságok szerint gyakori célpontja az ukrán dróntámadásoknak, amelyek katonai eszközöket, olajfinomítókat és ipari létesítményeket vesznek célba – írta a The Kyiv Independent.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében elmondta, hogy a fegyveres erők művelete Oroszország nyugati régiójában, a Kurszki területen a tervek szerint halad, és Ukrajna fegyveres erőinek hídfője „egyre erősebb” a térségben.
„Ma Szirszkij tábornok [az ukrán hadsereg főparancsnoka – a szerk.] is beszámolt a Kurszki területen végrehajtott műveleteinkről, amelyek pontosan úgy folytatódnak, ahogyan azt vártuk. Az ukránok bátorsága nagyszerű dolgokat művel.”
Elmondása szerint a fegyveres erők megerősítik pozícióikat a térségben. „Jelenlétünk hídfőállása egyre erősebb. Szeretnék köszönetet mondani minden katonának, aki ezt biztosítja: minden katonának, őrmesternek és parancsnoknak” – fogalmazott Zelenszkij az Ukrajinszka Pravda szerint.
Az elnök köszönetet mondott minden olyan egységnek is, amelyik orosz hadifoglyok ejtésével segít abban, hogy minél több ukrán katona hazatérhessen. „Ez nagyon fontos. Közelebb hozza katonáink és civiljeink kiszabadítását az orosz fogságból. Emlékezünk mindazokra, akiket haza kell hoznunk” – mondta az ukrán elnök.
Két rakétatámadás is érte Kijevet vasárnap hajnalban, illetve kora reggel – számolt be az ukrán sajtó.
Az Ukrajinszka Pravda szerint az ukrán légierő először ballisztikus rakéta veszélyére figyelmeztette a főváros és környékének lakosait.
Figyelem! Nagy sebességű célpont a Kijevi régió felé
– írták helyi idő szerint hajnal 5 óra előtt, nem sokkalezt követően robbanásokat is lehetett hallani.
Utóbb a kijevi régió közigazgatásának vezetője, Szerhij Popko jelentette, hogy észak-koreai ballisztikus rakéták, valamint öngyilkos is érkeztek az orosz támadásban, de mindkettőt lelőtte a légvédelem.
„Ma reggel, körülbelül 5 órakor az ellenség ballisztikus fegyverekkel rakétatámadást indított Kijev ellen. Ez már a harmadik ballisztikus támadás a főváros ellen augusztusban, az egyes támadások között pontosan 6 nap különbséggel!” – írta Popko, aki arra is utalt, hogy az előzetes adatok szerint a mostani támadás szinte teljesen megegyezett az előző kettővel, és az oroszok nagy valószínűséggel ismét „KN–23” típusú észak-koreai ballisztikus rakétákat használtak fel.
Ezután két órával volt egy második támadás is.
Szerhij Popko erről az incidensről azt írta, hogy cirkálórakétákkal támadtak az oroszok helyi idő szerint 7 óra körül. Mint írta, az ukrán légvédelem ez esetben is lelőtte az összes támadóeszközt, nem keletkezett kár vagy sérülés. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a lakosságnak továbbra is komolyan kell vennie a légiriadókat.
Magyarország területére 2024. augusztus 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 8704 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 16 059 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 69 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrán határőrség Kárpátalján elfogott egy szlovák férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy ukrán állampolgárokat csempészett át Szlovákiába. Az ukrán határőrség nyugati regionális parancsnokságának Facebookon nyilvánosságra hozott szombati közlése szerint a 29 éves, terepruhás férfit a határtól háromszáz méterre fogták el. Nem találtak nála semmilyen iratot, és azt állította, hogy gombát szedni ment az erdőbe.
Személyazonossága megállapításakor azonban kiderült, hogy 2022 végén egyszer már őrizetbe vette az ukrán határrendészet, akkor két ukrán állampolgár Szlovákiába történt átcsempészése miatt. Idén márciusban egy bíróság két év próbaidőre felfüggesztett öt évi szabadságvesztésre ítélte. Mostani őrizetbe vételekor a férfi ellenállást tanúsított, így az illegális határátlépésen túl hatósági intézkedésnek való ellenállás miatt is eljárás indul ellene.
Augusztus 2-án Matus Sutaj Estok szlovák belügyminiszter az illegális migrációra és a csempészetre összpontosító, megelőző jellegű akciót jelentett be. Az ukrajnai háború miatt megnövekedett az illegális határátlépési kísérletek száma – mondta akkor a miniszter. Hozzátette: az akció célja a migrációs nyomás csökkentése a Schengen-övezet külső határán, az embercsempészek elfogása és elriasztása, valamint a csempészet – leginkább a fegyver-, drog- és cigarettacsempészet – elleni fellépés. Az év eleje óta Szlovákiában mintegy 700 illegális határátlépőt tartóztattak fel, túlnyomó többségük ukrán férfi volt.
Ukrajnában a hadiállapot kihirdetése óta a 18-60 éves, hadköteles korú férfiaknak csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy elhagyják az ország területét. Ennek ellenére sokan próbálkoznak átjutni a zöldhatáron, mindenekelőtt a szomszédos európai uniós tagországokba. Menekülés közben már több tucat ember vesztette életét, többségük a határfolyókon történő átkelés közben.